Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-22 / 145. szám
T971. június 22. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 A éellyeiek „életfilozófiája“ , Lépést tartani g piac követelményeivel Tele vannak a dél-dunántúli napilapok a Bio-Strip reklámjával. Egy egység a nagyhatású szerből — három hónapig nincs gond a nyár kellemetlenkedő rovaraira. A Bio-Strip láthatatlanul, szagtalanul — „csendesen” öl. Hasonló hatású szerekből Hollandiában évente kétmillió egységet használnak. A lakásokban, éttermekben, kórházakban gyakorlatilag ismeretlen fogalom a légy, a szúnyog, a moly. A rovaroktól megtisztított istállókban 5—10 százalékkal nőtt a tejhozam. Megkerülték a licencet A Bio-Strip a sellyei AGROKÉMIA Szövetkezet készítménye. Kaphatók Magyarországon import rovarölő szerek is, egy Shell-, a Vapona-Strip és egy osztrák készítmény. Mindkettő jóval drágább a Bio-Stripnél, jóllehet, hatásuk ugyanaz. Vajon lekörözte a nagynevű külföldi vegyicégeket Sellye? Nem e-ről van szó. Az AGROKÉMIA először meg akarta vásárolni a Shell-készítmény licencét. A cég ebbe nem ment bele. Ekkor megkerülték a licencet. Felvetették: a Shell-től szerzik be a rovarölő szer hatóanyagát, az ún. vivő anyagot azonban hazai gyártással állítjuk elő. A két készítmény tehát ugyanaz, mert a hatóanyag egyforma — és mégsem ugyanaz! így már létrejöhetett az egyezség és hazai piacra kerülhetett a Bio-Strip. Az ötezres nullszériát jövőre félmillió egység követi. A nagy vegyigyárak jelentős k .itatóközpontokkal, nagy szellemi kapacitáslptkal rendelkeznek. A nem termelő létszám aránya magas. Ez az arány a sely- lyei szövetkezet létszámában is tükröződik. Sellyén is folyik önálló kutatás, az AGROKÉMIA azonban kis vegyiüzem ahhoz, hogy felvegye a versenyt kutatásban más nagy vegyigyárakkal. Ezért arra törekszenek, hogy minél több információt szerezzenek, átvegyék a korszerű technológiákat, mások korszerű gyártmányainak receptjét. Együttműködésre törekszenek. Körülbelül így foglalhatjuk ösz- sze a kis vegyiüzem „életfilozófiáját”. A külvilágra való figyelés, az együttműködésre való törekvés jegyében indult nemrég üzleti útra Ausztriába Kalocsai György elnök. A budapesti Interag Rt. szakembereivel számos nagy osztrák vegyigyárat látogattak meg. A kitekintés haszonnal járt, az együttműködés számos új lehetősége csillant meg. Most ezeket vesszük sorra. gyárban is. Szó van orról, hogy a kitűnő bécsi Stollock festékeket itthon, Sellyén formázzák. Az előregyártott épületelemekről a hazai festékek gyorson leperegnek, az osztrák festékek viszont rendkívül tartósak. A végleges megbeszélésre a Stollack képviselője még ebben a hónapban Magyarországra érkezik. A világra figyelő útkeresés, mások eredményeinek befogadása és felhasználása, az együttműködés formáinak folytonos keresése - a kisüzemek gyümölcsöt hozó „életfilozófiája". Esetünkben: olyan termékeket — korszerű, nagyobb használati értékű termékeket — gyártanak, amelyekből a hazai piacon óriási hiány van. Devizát takarítanak meg az országnak. S végül, de nem Uiolsósorban megvetik szövetkezetük további virágzásának alapjait. Miklósvári Zoltán A Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat elsősorban pótalkatrészeket gyárt a mezőgazdasági erő- és munkagépekhez. Az idén mintegy ötezer félét készítenek 350 millió forint értékben. A pótalkatrész ellátás a szakvezetők szerint az idén jobb lesz, mint az elmúlt években. A képen: Répási Béla fogazó a Super Zetor erőgépek fékdobjainak méretét ellenőrzi Szakmunkásképzés kisiparosoknál Mesterek és „inasok Szükség van iájuk — kevesebben lesznek ÖTEZERFÉLE PÓTALKATRÉSZ Cement helyett poliésztergyanta A mester úr büszke, s íratlan ajánlólevele messze Egy korábbi téma, amellyel a scllyeiek már közel egy éve foglalkoznak, érkezett most a megvalósulás küszöbére. A korszerű műmárvány hazai gyártásának megindításáról von szó, amely felett a sellyei vegyiüzem bábáskodik. Ma a szocialista o-szágokban a műmárvány gyártásához, akár a márványmozaiklap gyártást, akár a márvány- hjlladék tömbösítést tekintjük, kötőanyagként kizárólag cementet használnak. -Ennek az eljárásnak számos hátránya van, hogy csak egyet említsünk: hosszú, rendszerint egyhetes a kötési idő. Az új, korszerű eljárás kötőanyagként poliészter- gyantát használ. A megmunkálás — a tömbösítés, szeletelés, polirozás ideje 12 órára csökken. A poliésztergyanta a márványhatást a cementnél tökéletesebben biztosítja, a műmárvány kémiai és fizikai ellenállóEgy másik vállalkozásban a siklósi márványbánya fél—egy- milliméteres szemcsenagyságú márványhulladékából kívánnak burkolólapokat gyártani. A kooperáció a sellyeiek, a márványbánya és a Pécsi Építőipari Szövetkezet között jött létre. Hogy hol öntik majd a műmárvány lapokat, még nincs kijelölve a helye, a kísérleteket azonban hamarosan megkezdik. A sellyeiek irányításával, egyelőre kézi öntéssel még az idén 5—10 ezer négyzetméternyi márványlapot öntenek ki. A jövő sokat ígér: a lapöntés gépesítését. Az NSZK-beli Res- pecta céggel kívánnak majd tárgyalni. Ennek a cégnek Münchenben, az olimpiai stadionnál dolgozik egy ilyen gépi berendezése. Ez a világszínvonal, egyelőre azonban kísérletként. Ha beválik a gép, beszereznek belőle. Ara 38 ezer dollár, percenként 2 négyzet- méter műmárvány öntésére, tehát nagy sorozatokra képes. Az USA-ban műmárványból különböző alakzatokat, márványoszlopot, fürdőkádat, mosdókagylót stb. is öntenek már. Ezzel az AGROKÉMIA Szövetkezet maga szeretne foglalkozni. A Vianova szakemberei nemrég tapasztalatcserére az USA-ba utaztok és visszatérve reprodukálták az amerikai öntési eljárásokat. Ebben a témában a sellyeiek és a graziak szorosan együttműködni kívánnak, a naayjzemesitési kísérleteik eredményeit egymásnak átadják. Az ausztriai üzleti útról hazatérő Kalocsai György elnöknek még más minden is volt az aktatáskájában. Egy ún spricc kitt, melyet az autóipar a fényezés alapozására haszképessége jóval nagyobb. A nyugati országok — többek között az NSZK, Olaszország, Belgium és tavaly óta egy jugoszláv cég is — ezzel az eljárással dolgoznak, más országok innen importálják szükségletüket. A grazi Vianova poliésztergyárral folytatott tárgyalások gyümölcse: Magyarországon is megindulhat a korszerű műmárvány gyártás. Mindezt a sellyeiek kooperációban és több változatban képzelik el, tehát úgy, hogy az elméleti és gyakorlati kidolgozásban mindenütt ott lesznek. Ez természetes, hiszen a kötőanyagot Sellyén állítják majd elő. Az egyik változat: kooperáció a Kőfaragó Vállalattal. Ez a budapesti cég Pilisszentiványon cementtechnalógiával üzemelő rriárványtömbösítőt tart fenn. Hamarosan megkezdődnek a kísérletek és átállna'k a poli- észteres kötőanyagra. nál. Előnye a jelenleg használtakkal szemben, hogy a felületre való felhordás után 40 perc múlva csiszolható, festhető, és hogy a kitt a ka rósz - széria hajlítása, behorpadósa esetén nem töredezik össze, rendkívül plasztikus. Az első kísérleteket a B. m.-i Autó- és Motorjavító Ktsz végzi, a nagyüzemi kísérleteket júliustól az Ikarus. Az alapozó kittet természetesen a sellyeiek gyártanák. Kalocsai Györgyök megfordultak a bécsi Stollack festékelkiséri a keze alól szabadult segédet: ha X. úr műhelyében tanult, bizonyára értője a szakmának ... Ez az esetek többségében így is van, hiszen o jónevű kisiparos nemcsak vigyáz arra, hogy kit hogyan, milyen szakmai ismeretekkel felvértezve enged el, — hanem érdeke is, mert forintokkal mérhető haszna tulajdonképpen csak abban van, amit a tanuló az utolsó évben produkál. Ennyi tehát a kisiparosnál végzett szakmunkás előnye: nagyobb szakmai gyakorlat, s a szakmai fogások oly részletekbe menő ismerete, amelyre a közepesen gépesített iparban talán már nincs is szükség. így előnye elveszik — legalábbis minimálisra csökken —, ha a kisiparosnál végzett fiatal szakmunkás gyárban, üzemben helyezkedik el, viszont egyedül is könnyebben boldogul, ha egy idő után maga is önálló kisiparos lesz. Szolgáltatásaink nem éppen dicsekedni való színvonala, a kis tételben nem kifizetődő hiánycikkeinknek bosszantó szüksége viszont igényli a kisiparosok munkáját, —■ évtizedes perspektívákban. Ebből következően fontos az is, hogy az utánpótlás, egy-egy szakmán belül mindenhez értő mester is „újratermelődjön”. Baranyában — de ez nemcsak megyei tapasztalat — szembetűnően csökken a kisKorszerű bútor, korszerű otthon! Vásároljon A SZENTLORINCI ÁFÉSZ 1971. JÚNIUS 23-AN MEGNYÍLÓ BUTORSZAKUZLETÉBEN! Árubemutatóval egybekötött boltnyitás. Nyitvatartás: 7,30—15.00 óráig. Olcsó belföldi és importbútorok. BÚTORBOLT: Szentlőrinc, Erzsébet u. 6. sz. alatt. Teleíonszám: 255. Az USA után Magyarországon is ! iparban beiskolázott szakmunkástanulók száma. Ha évről évre sorra vesszük a magónkis- iparosoknál tanuló gyerekek számát, eléggé hullámzó a görbe, — szinte pontosan követi a demográfiai hullámzást. Elég talán két adatot említeni: 1967- ben Baranya megyében összesen 7613 fiatal kezdte meg szakmai tanulmányait, — közülük 291-en magánkisiparosokkal kötöttek szerződést. A jelenlegi iskolaév statisztikája szerint a „maszekoknál” szakmát tanuló fiatalok száma 182- re csökkent o megyében. Az okokat vizsgálva talán a legszembetűnőbb: a most végzett fiatalok szívesebben választják o korszerűbb, tanműhelyekben történő képzési formát, nem szívesen szakadnak el a közösségtől, s elhelyezkedésük is az első pillanattól kezdve biztosítottnak látszik. A másik, ehhez szorosan kapcsolódó érv: míg o kisiparosok nagy része a hagyományos, manufakturális eszközökkel dolgozik, — s a szakma fortélyait így sajátítja el a gyerek, addig az üzemekben a legkorszerűbb, könnyebb, egyszerűbben kezelhető gépek használatára is megtanítják a tanulót. Éppen ezért, — korszerűbb technológia, modern gépek, magasabb műszaki ismeretek — miatt többet követelnek a gyárakban, üzemekben a frissen végzett szakmunkásoktól is — emelni kellett az elméleti képzés színvonalát. Ennek megfelelően csökkent a gyakorlati képzésre fordított idő, s ezzel egyenes arányban nőtt a tantervi onyag, a megszerzendő ismeretek száma. Ez lényegesen eltér a korábbi gyakorlattól: néhány évvel ezelőtt még az egy nap elmélet, négy nap gyakorlat módszer sem volt ritka, — mostanában három napot töltenek elméleti s három napot gyakorlati foglalkozással a tanulók, függetlenül attól, hogy üzemben, vagy kisiparosnál sajátítják el a szakmát. Magyarán szólva: a magánkisiparosnak most már nem fi- zetődik ki annyira a tanulótartás, mint évekkel korábbon, hiszen a hét három napján szinte nem is látja az „inast" a műhelyben. Az új szakmunkástanuló törvény pedig egyértelműen tisztázza, hogy milyen feltételeket, körülményeket kell biztosítania a tanulót tartó kisiparosnak. Ez pedig még távolról sem emlékeztet az inasidőkre, — a törvény maximálisan igyekszik gondoskodni azokról a gyerekekről is, akik magánkisiparosnál tanulnak szakmát. A dolog másik oldala: nagyon vigyáznak arra, hogy a tanulótartási jogot, csak a legjobb, szakmailag, erkölcsileg is megbízható kisiparosnak adják meg, s az is igaz, hogy az a mester, aki vállalja az utánpótlás képzését, jelentős adókedvezményben részesül. Nagyjából tehát együtt mozog a mérleg két nyelve .. • A gyerek szempontjából. Nem is olyan régen még néhány zsák liszttel hozta az apa a gyereket a városi mesterhez, „hadd tanuljon valami becsületes szakmát", s azt sem felejtette el megmondani a mester úrnak, hogy ne sajnáljon néhány pofont, ha nem viselkedik rendesen a kölyök. Igen, ez a régi nóta, legyintünk rá, s közben néhány divatos szakmában még mindig járja a tanuló „eladása”. Mint ahogy járja még a ház körüli munka — egyre ritkábban — „önkéntes” segítés a kertben, vagy a szőlőben, — már nem olyan ritkán —, és olykor bizony a pofon is. A törvény hétórás munkaidőt ír elő a szakmunkás tanulóknak. Igen, de a mester, ha kell, megfizeti a gyerek tíz-ti- zenkét óráját is, s ezzel el van intézve a dolog. Mármint a mester részéről, mert ő igazán nem sokat törődik azzal, hogy a tanuló másnap fáradtan, készületlenül megy az iskolába, ahol ugyancsak nem felesleges dolgokat oktatnak. Az előbbi feltevést igazolja a bukások magas száma is. A magánkisiparosoknál tanuló gyerekek egyedül vannak, körülményeik, „státuszuk" miatt kevésbé, vagy egyáltalán nem tudnak részt venni a közösségi munkában, — nehezebb az érdekképviselet is annak ellenére, hogy a KISZ és a KIOSZ mindent megtesz a közeledés érdekében. Talán ezen kellene leggyorsabban segíteni... D. Kónya József aqrokemia szövetkezet Gyártja : AGROKÉMIA SZÖVETKEZET, Sellye, Baranya megye. Gazdaságpolitikai jegyzet Kyugiiíjasok szövetkezete A z ötlet tulajdonképpen maga magát kínálja. Sok. ezer nyugdíjas dolgozni akar, azt akarja, hogy fontosnak érezhesse magát, hogy értelmesen teljenek a napjai, s persze azt, hogy ne kelljen egyedül csak a nyugdíjra hagyatkoznia. A nyugtalanul jövő-menő, munkát kereső nyugdíjasok jelentős része szakmunkás, s bár a szakmunkáshiány egyre nyomasztóbb, mi az esetek többségében mégis azt mondjuk: sajnos, nem tudunk segíteni, öreg . . . A múlt év elején kaptunk először hírt arról a nem mindennapi szövetkezetről, mely Budapesten alakult, s mely hetven százalékban nyugdíjasokat foglalkoztat. Az elmúlt esztendő bebizonyította: a kezdeményezés helyes volt. Alig egy évvel az indulás után már több mint háromszázan dolgoznak a szövetkezetben, s bár az átlagéletkor majdnem hatvan év — 12 milliós termelési értékkel zárták az évet A profil — építőipari szolgáltatás. Festés, mázolás, kisebb építőmunkák, vízvezetékszerelés, parkettázás. E munkák mindennaposak a ház körül, s miután az esetek többségében sem az anyagigény, sem a munkaóro- ráfordítás nem jelentős, a nagyobb vállalatok, szövetk'~Mek nem is szívesen vállalnak ilyen jellegű megbízatásokat. Égy száz-százötven forintos munkán nincs haszon. A budai nyugdíjasok szövetkezete viszonylag kis rezsivel dolgozó vállalkozás, s miután a tagok igénye se túl nagy, az ilyen jellegű megbízatásoknak is ráfizetés nélkül tud eleget tenni. Ki lehet a szövetkezet tagja? Mindenki aki egészséges, aki dolgozni akar, s aki a szövetkezeti törvényeknek megfelelően hajlandó megváltani a részjegyet. Budán egy havi bérnek megfelelő részjegy összegben állapodtak meg, ami mintegy ezer forintot jelent. Ezt az ösz- szeget a tagok részletekben fizették be, megterhelést teháj senki számára sem jelentett. Nyugdíjasokról lévén szó, külön gond volt a bérezés. A Társadalom Biztosítási Igazgatósággal folytatott kétoldalú tárgyalások eredményeképpen lehetővé vált, hogy a tagok egy bizonyos százalékának évi tizennyolc, tizenöt, illetve tizenkétezer forintot fizethessenek ki — a törvényes nyugdíjak változatlanul hagyása mellett. A szolgáltatási kapacitáshiány, s ezzel összefüggésben a lakosság részéről megnyilvánuló mind nagyobb nyomás tehát átszakította a gátakat. Lehet nyugdíjasnak hatezer forintnál nagyobb összeget fizetni — csak persze ennek megvannak a sajátos feltételei. Ez esetben az volt a legfőbb kikötés, hogy a létrejövő kapacitás zömét a lakosság részére végzett szolgáltatásokra fordítsák. Milyenek e furcsa szövetkezet tagjai? — Az elnök egyetlen mondattal válaszol: lelkesek, megbízhatóak. A munkát természetesen úgy szervezik meg számukra, hogy messzemenően figyelembe veszik életkori sajátosságaikat. Ha magas létrára kell mászni — nem a legöregebbet küldik. Daleset? — Egyetlen egy se. ® Reklamáció? — Alig-alig. Az ötlet tehát, hogy azt a hatalmas munkaerőtartalékot mozgósítsák, mely rendelkezésünkre áll, s mely maga is aktivitásra vágyik, bevált. A szövetkezet nem oldotta meg a főváros gyorsjavítási gondjait, de enyhítette azokat, s ez oz amit másutt, például Pécsett is el lehetne érni. Van olyan hét, hogy három érdeklődő delegáció is megfordul az ország első nyugdíjas szövetkezetének Bécsi utcai központi irodájában, s mint hírlik, az OKISZ is örömmel látná e kezdeményezés ki- szélesedését. Dolgozni akaró nyugdíjas Pécsett, Baranyában is van, s miután azt senki sem állíthatja, hogy nálunk minden lendben van a lakossági szolgáltatások körül, talán itt is járható lenne ez az út. Kezdeményezőre lenne szükség, s oz illetékesek megértő segítségére, Békés Sándar
