Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-19 / 143. szám

1971. június 19. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Elkészült a pedagógus bérrendezés! végrehajtási utasítása Emelkedő, magasabb pótlekok A jelölő gyűléseken hangzottak el Kétszáznegyvenhét közérdekű bejelentés sorsa Szigetvárott Elkészültek a művelődésügyi, valamint a munkaügyi miniszter együttes utasításai, amelyek — a kormány határozata alapján — intézkednek az alsó- és kö­zépfokú oktatási intézmények­ben foglalkoztatott pedagógu­sok és más dolgozók munkabé­rének, továbbá a túlmunkadí­jaknak a megállapításáról. Az utasítások magukban foglalják a törzsíizetésre, a különböző cí­meken adható pótlékokra, vala­mint a letelepedési segélyre vo­natkozó előírásokat. A bérren­dezés lebonyolításával kapcso­latos főbb tudnivalókról, az élet­belépő leglényegesebb változá­sokról tájékoztatták az MTI mun­katársát a művelődésügyi mi­nisztérium illetékesei. Elmondották, hogy a bérren­dezéssel módosult a korábbi bérrendszer is. Ezentúl a 8, illet­ve a 10 korcsoport helyett há­rom bércsoport lesz. A bércso­portba sorolásnál a tényleges munkaviszonyban töltött időt veszik figyelembe és ugyanez az alapja 1972. január 1-től kezdődően a háromévenkénti kötelező (automatikus) alapbér- emelésnek is. Az eddigi merev, osztály- és vagy tanulólétszám­hoz kötött tételes vezetői pótlé­kok helyett alsó-felsöhatáros pótlékokat vezetnek be. Hason­lóképpen az eddigi tételes mű­ködési pótlékok helyébe — a mennyiségi és minőségi munka jobb megkülönböztetése érde­kében — ugyancsak alsó-felső- határos működési pótlékok lép­nek érvénybe. A differenciálás alapekei Az alsó- és középfokú oktatá­si intézmények pedagógusai, valamint gazdasági, műszaki, adminisztratív és kisegítő mun­kakörben foglalkoztatott dolgo­zói bérrendezésének végrehaj­tásához — az egységes eljárás biztosítására — irányelveket ál­lítottak össze. Az új bérrendszer az eddigieknél nagyobb lehető­séget nyújt arra, hogy a munka­bért a végzett munka mennyi­sége és minősége szerint — egyéni mérlegelés alapján — differecióltan állapítsák meg. Ez természetesen a besorolást végzők felelősebb döntését igényli. Valamennyi pedagógus és egyéb oktatásügyi dolgozó törzsfizetését differenciáltan kell emelni. Az emelés mértéke a képesített pedagógusok eseté­ben 12 százaléknál, de legalább havi 200 forintnál, egyéb okta­tásügyi dolgozóknál száz forint­nál nem lehet kevesebb. A mi­nisztérium illetékesei hangsú­lyozták, hogy az említett köte­lező emelés és a 20 százalék (a képesített pedagógusok törzsfizetése ugyanis átlagosan 20 százalékkal emelhető) közöt­ti különbözetet kell az irányel­vek alapján differenciáltan szét­osztani a pedagógusok között. A törzsfizetések megállapításá­nál a differenciálás legfőbb mércéje a pedagógusok iskolá­ban végzett oktató-nevelő mun­kája. Elsősorban azokat a pe­dagógusokat részesítik előny­ben, akik kiemelkedő oktató­nevelő munkát végeznek; kere­sik és eredményesen alkalmaz­zák a hatékonyabb pedagógiai módszereket, politikailag és szakmailag rendszeresen képe­zik magukat és résztvesznek a munkaközösség tevékenységé­ben: megkülönböztetett figyel ­— Megjelent Pécs város szí­nes térképe. Az utóbbi időben hiánycikknek számított Pécs tér- j képe. A város Idegenforgalmi Hivatala most újból kiadta a j részletes és teljes utcanévjegy- J zékkel Pécs város térképét. Máris kapható az Idegenforgal j mi Hivatal irodájában és ha­marosan kereskedelmi foiga- ! lomba kerül. Ára: 9,50 forint. i HÜTÖSZERVIZ Pécs, Megyeri út 65. szóm. Telefon: 11-5 2. Baranya meqyei Villamosipari és Gépjavító Ktsz. met fordítanak a fizikai dolgo­zók gyermekei tanulmányi ered­ményeinek javítására. Arányo­san magasabb fizetést kaphat nak azok a pedagógusok is, akik jelentős szerepet vállalnak az ifjúsági mozgalom munkájá­ban, valamint a honvédelmi ne­velés feladatainak végrehajtá­sában; rendszeresen résztvesz­nek a pályaválasztási munká­ban: eredményesen dolgoznak a tanyai és falusi kisiskolákban. Magasabb törzsfizetést lehet és célszerű biztosítani azoknak a hiányszakos (például matemati­ka, fizika, idegennyelv, mérnök­tanár, közgazdász stb.) peda­gógusoknak is, akik magas szin­ten, kiemelkedően látják el ok­tató-nevelő munkájukat. Az irányelvek hangsúlyozzák: a gyermekvédelmi intézmények pedagógusainak törzsfizetését úgy kell megállapítani, hogy a? tükrözze a speciális feladatok megvalósításában, a nevelőott­honok nyitottságának megte­remtésében, a gyermekek dif­ferenciált iskoláztatásában, munkára nevelésében és az élet­re való felkészítésében elért eredményeket. Magasabb bért kell biztosító ni a gyermekek képességfejlesz­tésében kiemelkedően közre­működő szakos nevelőknek, va­lamint a kiváló teljesítményt nyújtó pedagógiai szakosoknak, pszichológusoknak, hivatásos pártfogóknak, nevelőszülők fel­ügyelőinek, szakosodó és okle­vélszerző továbbtanulásban rész­vevőknek. Az átlagosnál maga­sabb törzsfizetés illeti meg a gyógypedagógiai intézmények­ben dolgozók közül a,súlyosabb fogyatékosok oktatását vállaló nevelőket, gyermekfelügyelőket. A gazdasági, műszaki, admi­nisztratív és kisegítő alkalma­zottaknál a képzettség és a végzett munka arányában kell differenciálni. egyidejűleg indokolják besoro­lási javaslatukat, majd a kine­vezési jogkört gyakorló szervek­hez továbbítják. A kinevező szervek a Szakfelügyelet véle­ményének meghallgatása után döntenek véglegesen a felter­jesztett javaslatokról, gondos­kodnak a besorolási okiratok kitöltéséről, továbbá arról, hogy azok legkésőbb július 10-ig el­jussanak minden pedagógus­hoz, illetve bérszámfejtő szerv­hez. Az alsó- és középfokú ok­tatási intézmények pedagógusai és más dolgozói az újonnan megállapított felemelt fizetést augusztus első napjaiban kap­ják kézhez. A Művelődésügyi Minisztéri­um a végrehajtási utasításhoz — az irányelveken kívül — kü­lön bértájékoztatót is kiad, hogy könnyítse az utasításban meg­határozott feladatok megoldá­sát, a csaknem 170 000 oktatás­ügyi dolgozót érintő fizetésien- dezés zavartalan lebonyolítását. Az új tanács állandóan napirenden tartja Nélkülözhetetlen a lakosság közreműködése Szigetvárott a 60 tanácstagi jelölőgyűlésen 1670 választó- polgár jelent meg, a város la­kosságának 16 százaléka, de mintegy feleannyian, mint I 1967-ben. A kevesebb részt- v vő azonban aktívabbnak bi­zonyult: lényegesen több fel­szólalás hangzott el, s azok mondanivalója is alapvetően különbözött a korábbiaktól Akkor többnyire hibákra, fogya­tékosságokra hívták fel a fi­gyelmet, most pedig olyan közérdekű javaslatok sora hangzott el, amelyeknek meg­valósítása a tanácsi szervek fontos feladata lesz az elkö­vetkező években. 247 közérdekű bejelentés összesen 321 felszólalás hangzott el a jelölőgyűléseken. Ezeknek kisebb része a jelöl­tek személyével voltak kapcso­latban, nagyobb részük — pon­tosan 247 felszólalás — köz- j érdekű bejelentésnek minősül. A 247 bejelentés közül 180 | városfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekre vonatkozott, s ezek között út és járdaépítésre, felújításra, csatornázásra, víz­ellátásra, villamosításra vonat­kozó javaslatok voltak, de el­hangzott iskolaépítésre vonat­kozó igény is. 14-en a keres­kedelmi hálózatra, a lakosság áruellátására tettek észrevé­„Jó napot, tanár néni..." Sándor ! telt, ketten szolgáltatási prob* I lémákat vetettek fel. 14 eset­ben kerültek terítékre a helyi közlekedéssel kapcsolatos kér­dések, 17 felszólaló pedig egészségügyi, szociális ellátási problémákat tett szóvá. Egy sem kallódhat el Az előző tanács és végre­hajtó bizottsága megfelelően gondoskodott arról, hogy a javaslatok további sorsa bizto­sított legyen. Kezdődött ez a bejelentésekről készült feljegy­zésekkel, majd nyilvántartásba vételükkel egyrészt a feladatok jellege szerint, másrészt a be­jelentők szerint annak megje­lölésével, hogy melyik szak- igazgatási szerv tartozik intéz­kedni az ügyben. A bejelenté­sek, javaslatok nyilvántartásba vételéről még a választás előtt értesítették a felszólalót és kö- j zölték azt is, hogy a végrebaj- i tás várható idejéről később tá- j jékoztatják majd. Az értesítést a tanácstagjelölt is aláírta, s ezzel mór így is vállalta, hogy megválasztása után az efhang- zott javaslat ügyében intézke­dik. A bejelentést tevő pedig ebből azt láthatta, hogy javas­latával foglalkoznak, s amit ő egy kisebb közösség előtt mondott, az valóban a megvá­lasztandó tanács számos fel­adatainak egyike lesz. Megoldásuk állandóan napirenden Az alakuló tanácsülésen Fontos alapelv, hogy a diffe­renciált bérmegállapításnál ne egy-egy részfeladatot vagy át­menetileg végzett munkát ve­gyenek figyelembe, hanem ösz- szességében értékeljék mind a pedagógusok, mind az egyéb oktatásügyi dolgozók tevékeny­ségét Területi pótlék és letelepedési segély A pótlékok megállapításánál az alsó- és felsőhatáros bérté­telek jó lehetőséget adnak a megkülönböztetésre, a minőségi munka nagyobb arányú anyagi elismerésére. A működési pótlé­kok közül az osztályfőnöki pót­lék az első besorolás alkalmá­val 100 forint lehet. A pótlékok emelésének aránya — a terü­leti pótlékot kivéve — általában nem haladhatja meg a 20 szá­zalékot. A területi pótlék jogo­sultságának és összegének meg­állapításakor elsősorban a pe­dagógusok mostohább életkö­rülményeit, a települések út-, közlekedés- és lakásviszonyait, valamint az ellátás lehetőségeit kell figyelembe venni. A kisiskolák képesített peda- gósukkal történő ellátását szol­gálja a megváltozott összegű letelepedési segély is. Ezt első­sorban olyan helységekben cél ' szerű megállapítani, amelyek­ben a pedagógusok területi pót­lékra is jogosultak. A letelepe­dési segély összege 2000-től 10 ezer forintig terjedhet, s ez a segély egy alkalommal adható. A mostani bérrendezés külö nősen kedvezően érinti a pálya­kezdő pedagógusokat, akiknél a törzsfizetés alsó határát 25— 30 százalék (az egyetemi vég­zettségű tanárokét 1500-ról 1900 forintra, a főiskolai végzettségű tanárokét 1400-ról 1750 forint­ra, a tanítókét 1230-ról 1600 fo­rintra. az óvónőkét 1100-ról 1450 forintra) emelik. Augusztusban kapják kézhez a felemelt fizetéseket Az iskolaigazgatók tantestü­leti értekezleten ismertetik és Jól meglocsolja forró zsírral a sütőben • párázó. illatozó szár­nyasokat, aztán perdül egyet, hogy betakarja a tepsiben aranyló édes pitét. Muszáj siet­tetni a kelesztését, mert az iménti locsolásnál a villa he­gye már úgy átszaladt a jércék mellehusón, mint a vajon. De azért arra is van ideje Baloghnénak, hogy szóval tart­son bennünket is. Hogy ő is megtudjon vala­mit a tájékozottságunkról, né­hány szóval mi is elmondjuk a fiáról szerzett információkat. Olyanokat, hogy itt a falujuk­ban, Dencsházán végezte el a nyolc általánost, majd Lengyel­ben a mezőgazdasági gépész iskolát, és már szakmával o kézben iratkozott be három év­vel ezelőtt a nagykanizsai Fel­sőfokú Mezőgazdasági Techni­kumba. Folytatnánk tovább is a sort, a két lányával Katival, Ju- likával és Lacival, a legkisebb fiúval, de úgy látszik van még mondanivalója a nagy fiáról. — Azt még nem tudják Sanyi­ról, hogy a vizsgái után az egyetemet is végig akarja jár­ni, mert ezzel a tervével nekünk is csak mostanában hozakodott elő. Na, persze, előtte még egy évet eldolgozgat a szentlószlói tsz-ben is, hogy megkeresse a ruhára, a tankönyvekre, meg az egyebekre valót. Segítik is min­denben, mert visszavárják az egyetem után. Ezután kerül szó a három másikra is, A 20 éves Katira, aki Egerben végzi az ápolónői iskolát, majd a 17 éves Juliké­ra, aki a szigetvári gimnázium harmadéves tanulója és végül a már kamaszodó Lacira is. Ö ugyan még csak hetedikes, de már felvették a pécsváradi me­zőgazdasági szakközépiskolába. A feltörekvés e szinte csodá­latos példái láttán, akaratlanul is elökívánkozik a kérdés: hon­nan, miből fakadt a nem is olyan régen még földhözragadt szülők akarata, energiája ah­hoz, hogy embert, — s nem is akármilyet — faragjon a négy barnabőrű, bogárszemű, rend­kívül eleveneszű gyerekből. — Csak egyszer hallanák mi megy itt, ha nagyritkán együtt van a család. Azt a sok-sok okos szót, amit ilyenkor egy­másnak mondanak, szívesen el­hallgatjuk éjfélig is az embe­remmel. És amikor már a kelt tészta is a sütőbe kerül, kötényt bont és széket húz magának is, hogy ölbeejtett kezekkel elmondjon egyet-móst a fáradozásukról, ha már szóba került. — A Sanyi fiam és a Katin­kánk még ott született a Teme­tő utcai cigónysoron, amikor mi már elterveztük a jövőjüket. Kevés beszéddel, de annál több munkával. Bizony azóta sem volt akár egy olyan ünnepünk, vagy vasárnapunk, amit ne a házon kívül töltöttünk volna. Aratáskor, csépléskor, harma­dosföld kapáláskor magunkkal vittük a gyerekeket is, mert ugyan kire is bízhattuk volna szegénykéket. De vállaltunk még árokpart-kaszálást is, mert a szénája mind a miénk ma­radt. Ebből aztán jószágot ne­veltünk és a fölösét pénzzé tet­tük. így gyűjtögették hát lassacs­kán össze a házhoz valókat, az egyszer egyszer összejött pénz­ből. A két szobában új bútorok, rádió, hatezer forintos tévéké­szülék, nem is beszélve a sok szép kelengyéről. — Persze a legjava a gyere­keké, — mondja az anyjuk. — Mi már megmaradunk a régi gön­cöknél, amíg útra nem bocsát­juk mind a négyet. Az „útra bocsátást” szó sze­rint vette, mert magyarázkod­ni kezdett. Ezt már meg is beszéltük a nagyobbakkal. Sándor minden­képpen vissza akar menni a tsz-be, hisz azok segítik a ta­nulását, de a két lány? ... Pillanatra elhallgat, majd kis szünetekkel, s nagyon válogat­va fűzi tovább a szavakat — Azt már mondtam ugye, hogy a Temető utcából költöz­tünk ide a faluba, a többit meg képzeljék hozzá, és akkor azt hiszem megértenek minket. A megértéshez Julika segített hozzá. Formás, csinos kislány, a korabeli bakfisok élénkségé­nek, bájosságának minden je­gyével elhalmozva. Mégis, ami­kor megszólal tíz évet „öreg­szik" egyszeribe. — Hogy miért pályázunk el innen? Sokféle választ adhat­nék rá, mondja. — Hát egyrészt, mert jómagam a gimnázium után tanítóképzőbe szeretnék iratkozni és ha már elvégeztem, miért ne legyen jogom ahhoz, hogy éljek a választási lehető­ségekkel. Természetesen vidéki iskolát választanék, valamelyik távoli községben . .. A miértre kissé elbizonytala­nodik. — Magunk között is feltettük már sokszor ezt a kérdést, és voltak érveink mellette is, elle­ne is. Mellette azért, mert há­lásnak kellene lennünk az itte­ni, a közvetlen patrónusaink- hoz, akik szíwel-lélekkel támo­gattak valamennyiünket. Ellene meg? Félek, hogy a mi — csak­is a mi esetünkben, nagyon va­lósnak bizonyulna a különben általános érvényű közmondás, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában. Pláne itt, a legszűkebb hazánkban, ahol — tisztelet a kivételnek — még éb­ren él az előítélet... S amikor közbeszólunk, hogy éppen ezért kellene maradni­uk, bizonyítaniuk, hiszen ennek már eddig is nagyszerű példáit adták, — különös a válasza rá. — Kétségtelen, hogy nyomós az érv, majdhogynem meggyő­ző is, de félő, hogy a bizonyí­táshoz nem lenne elég a kö­zép-, vagy akár a főiskolai vég­bizonyítvány sem. Én úgy vé­lem, hogy az ide visszavezető utat valahogy úgy kell megjár­nunk, mint a valamikori céhbeli vándoroknak. Sok-sok szakmai, s nem kevesebb élettapaszta­lattal, önbizalommal felpakolva szabad csak visszajönni. Kicsit elakad, majd nagyon határozottan hozzáteszi még: — Majd akkor, ha a számunkra már itt is őszinte, tiszta csengé­se lesz a|z iskolai köszöntőnek: Jónapot, tanár néni ...! Pálinkás György megválasztott gazdaságpolitikai állandó bizottság egyik első és legfontosabb feladataként tár­gyalt a közérdekű bejelentésék további intézéséről, sorolásá­ról és javasolta, hogy a fon­tosság szerint építsék be a vá­ros éves terveibe. A június 15-i végrehajtó bizottsági ülés na­pirendjén is szerepelt ez a té­ma, s olyan határozatot hoztak akkor, hogy foglalkozzon ez­zel a soronkövetkező tanács­ülés is. A most készülő előter­jesztés kéri Szigetvár város tanácsát: kötelezze a végre­hajtó bizottságot arra, hogy évente egy alkalommal számol­jon be a tanácsnak a jelölő- gyűléseken elhangzott javasla­tok intézéséről. Hogyan valósulhatnak meg a feladatok Ha valamennyi javaslatot zá­ros határidőn belül meg akar­nák valósítani, óvatos becslés szerint legalább 40 millió fo­rint kellene ehhez. Szigetvár lehetőségei pedig meglehető­sen szűkreszabottak. Ezért van az, hogy a javaslatok között nem egy olyan is található, ami nem először került felszínre, s valaki más már az előző vá­lasztás jelölőgyűlésein is szó- vátette. Nem a tanácson múlt, hogy megvalósításukra nem ke­rült sor. A várossáválás sok új feladatot hozott, s ezeket a feltétlenül szükséges városia­sodás érdekében nem lehet halogatni. Most is így van ez, hiszen sok megindult beruhá­zás van a városban, s ezek ugyancsak viszik a pénzt. Ezért kell a javaslatokat fontossá­guk szerint sorolni, ezért kell a város ötéves tervében is esetleg módosításokat eszkö­zölni a javaslatok javára. Van­nak a javaslatok között olya­nok, amelyeknek megvalósítá­sában eredményesen működ­het közre a lakosság is. A ta­nácstagok egyik feladata lehel az, hogy megbeszéljék válasz­tóikkal: milyen és mennyi tár­sadalmi munkával lehetne meggyorsítani a dolgok mene­tét H.L Kati Julika Laci

Next

/
Oldalképek
Tartalom