Dunántúli Napló, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-18 / 142. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. június IS. \ NAGYVILÁGBAN Hanolisz Glezosz szabad KÖZÖS PIAC A görög katonai junta „vég- rvényesen szabadon bocsátot- i” Manolisz Glezosz neves gö- jg kommunistát — jelentik - a írügynökségek Athénból. Hiva- jlos források szerint az erre onatkozó rendeletet Panajotisz levejakosz közrendészeti mi- iszter írta alá. Manolisz Glezosz Görögor- zág egyik legismertebb világ láborús hőse, aki a náci meg­szállás idején az Akropoliszról letépte a fasiszták zászlaját. A Lenin-békedíjas Glezoszt 1967. április 21-én tartóztatták le, mi­után Görögországban katonai junta vette ót a hatalmat. Négy évig a Lerósz szigetén létesített koncentrációs tábor foglya volt, majd ez év áprilisában egy tá­vol esó — hegyi faluban je­lölték ki kényszerű tartózkodási helyét 4- ATHÉN: Papadopulosz gö- 6g miniszterelnök hivatalos lá- ogatást tesz Romániában — elentette be Xantopulosz-Pala- nasz ügyvezető külügyminisz- er. Ez lesz Papodopulosz első livatalos külföldi látogatáso izóta, hogy a görög hadsereg 967 áprilisában puccsal meg- izerezte a hatalmat. ■f MERCURY: Az amerikai ztomenergia-bizottság szerdán j nevadai sivatagban a Hiro- iimára ledobott bombához‘ha- lonló hatóerejű földalatti kisér­eti robbantást hajtott végre. 4z Egyesült Államokban 1971- hen ez volt az első nukleáris •obbantás. A TAMPA: (Egyesült Álla­mok) Szerdán reggel brazil ágyúnaszádok tüzet nyitottak hét, amerikai Tulajdonban lévő rákhalósz-hajóra, amelyek a brazil partoktól mintegy 80 ki­lométerre horgonyoztak. Brazília felségvizeinek határát nemrég 320 kilométerre terjesztette ki. A JEL AVIV: Izrael étszaki körzeteiben és a megszállt Go­lan magaslatokon nagyszabású hadgyakorlatok folynak gyalog­sági, tüzérségi és páncélos egy­ségek részvételével. A Bar Lev vezérkari főnök személyes irá­nyításával folyó gyakorlatok programjában vizen történő át­kelési feladatok is szerepelnek. i liuiíuc . A: WASHINGTON: Szvoron Simgh indiai külügyminisztert szerdán fogadta Nixon amerikai elnök. Az indiai külügyminisz­ter később Rogers amerikai kül­ügyminiszterrel tárgyalt. A Fe­hér Ház, illetve a külügyminisz­térium szóvivője szerint mindkét megbeszélésen a kelet-pakisz­táni menekültek szüntelen be­áramlása következtében kiala­kult indiai helyzetről volt szó. Nixon megígérte, hogy az Egye­sült Államok „továbbra is je­lentős szerepet fog játszani a menekültek megsegítésében“. A BELEM: A brazíliai Belem­ben a Real Espanol cirkusz elő­adása közben kitört ketrecéből a társulat bengáli tigrise. Az állat megtámadta idomitóját, éiojd a közönség közé rontott és súlyosan megsebesített egy kislányt és egy asszonyt. A le- nevadat végül közös erővel ket­ten tuszkolták vissza ketrecébe: idomitója és a sérült asszony férje. A EILAT: A libéria! zászló alatt hajózó Coral Sea 78 000 tonnás tankhajó, amelyet a Bab el Mandeb-szorosban pénteken rakétatámadás ért, szerdán éj­szaka megérkezett Eilat kikötő­iébe. A hajó kapitányának köz­lése szerint o javítások ellenére még mindig látszanak a táma­dás nyomai. A Palesztinái Népi Felszabadítási Front bejrúti iro­dája a hét elején kiadott köz­leményében felelősséget vállalt az incidensért. A NEW YORK: George Bush, az Egyesült Államok ENSZ- ' nagykövete szerdán — Rogers külügyminiszter keddi sajtóérte­kezletéhez hasonló hangnem­ben, derűlátással nyilatkozott a közel-keleti válság politikai ren­dezésének kilátásairól, A IONDONDERRY: Az észak­írországi Londonderry katolikus negyedében csütörtökön hajnal­ban fiatalok „eltérítettek” két városi autóbuszt, amelyekkel egy brit katonai poszt elé haj­tottak, s kövekkel és benzines palackokkal támadtak a kato­nákra. A brit katonáknak csak hosszas hadakozás után sike­rült visszafoglalniuk a járműve­ket. Négy fiatalt őrizetbe vet­tek; a rendőrség jelentése sze­rint egy brit katona megsebe­sült, ♦ WASHINGTON: A Fehér Ház biztonsági emberei újabb óvintézkedést tettek: óz elnöki dolgozószoba ablakára helye­zett, hat centiméter vastag go­lyóálló üveg az esetleges me­rénylőktől védi Nixon életét. ♦ BELGRAD: A Világbank 45 millió dollár összegű hitelt sza­vazott meg Jugoszláviának a legkevésbé fejlett területe: Ko­szovó autonóm tartomány gaz­daságának fejlesztésére. Az ösz- szeget egy 34 megawattos vízi- erőmű és az ahhoz kapcsolódó öntözési rendszer felépítésére használják fel. A létesítmény összköltsége 93 millió dollár lesz. A hitel 30 évi időtartamra szól azzal, hogy a visszafizetés hat év múlva kezdődik, 7,25 szá­zalékos kamattal. A TRIPOLI: Libia ismét en­gedélyezi cseppfolyósított föld­gáz exportját Olaszországba. Az export júliusban kezdődik meg. A OSLÓ: A norvég főváros lakói Oslo égboltján megtekint­hették a Jak—40-es szovjet re­pülőgépet. A szovjet repülőgép bemutatását az Aviaexport szovjet külkereskedelmi vállalat, valamint az A. Johnson norvég részvénytársaság közösen ren­dezte meg. A részvénytársaság képviselői kijelentették, hogy a Jak—40 típusú szovjet repülő­gép olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek igen meg­felelnek a sajátos norvég kö­rülményeknek, a rövid kifutópá- lyójú helyi repülőtereknek. A szovjet repülőgépnek ezenkívül hegyi viszonyok között lényeges előnye az, hogy három motorja van és gyorsan képes a magas­ba emelkedni. Kétmillió kommunista képviseletében A csütörtök délelőtti ülésen terjesztette elő Erich Mücken - berger, a mandátumvizsgálóbi­zottság elnöke a bizottság je­lentését.. E szerint a kongresz- szuson 1 909 859 párttag kép­viseletében, összesen 2047 sza­vazati joggal rendelkező kül­dött van jelen. A központi bizottság beszá­molójáról folyó vitában felszó­lalt Otto Winzer, az NDK kül­ügyminisztere, Winzer elmondotta, hogy Brandi kancellár Helsinkiben, a Szocialista Internocionalé ta- 1 nácskozásón a bonni kormány ! Európa-politikájáról szólva, az NDK vonatkozásában egyenjo- j gúsógot, függetlenséget és ön- i állóságot emlegetett, egyidejű- j leg pedig felszólította az euró­pai államokat, hogy nemzetkö­zi kapcsolataikat a szuverén egyenjogúság alapjára helyez­zék. Brandt a fentiekkel össze­függésben kijelentette, hogy állni fogja szavát, az NDK pe­dig kész Brandtot a szaván fog­ni —, hangsúlyozta a külügy­miniszter és kiemelte az NDK készségét nemzetközi jogi ala­pokon álló kapcsolatok megte­remtésére az NSZK-val. A délutáni ülésen Erich Ho- necker összefoglalta és lezárta az első napirendi pont vitáját. A kongresszus ezután egy­hangúlag megszavazta a Köz­ponti Bizottság beszámolójának elfogadására beterjesztett ha­tározati javaslatot, amely sze­rint a kongresszus jóváhagyja a Központi Bizottság politikai vonalvezetését és gyakorlati tevékenységét. Anglia ősszel szavaz a csatlakozásról Edward Heath brit miniszter- elnök csütörtökön közölte az alsóházzal, hogy ősszel, a nyá­ri szünet után lesz szavazás Nagy-Britanniának a Közös Piachoz történő csatlakozásáról. Heath a kormány nevében a következő menetrendet terjesz­tette a képviselők elé: remél- hetőieg még júniusban Luxem­burgban rendezik az összes, még vitás technikai jellegű problémát, ezt követően a kor­mány „Fehér könyvet” terjeszt a képviselők elé, amely a belé­pési tárgyalásokon kialakított csatlakozási feltételeket tartal­mazza. Erről a parlament még a nyári szünet előtt, tehát jú­liusban, vitát indíthat, a vita azonban „puhatolózó" jellegű lesz, szavazás nélkül — muta­tott rá Heath. Az igazi vita és a szavazás ősszel kerül sorra. Ekkor kell nyilatkozniok a képviselőknek, belépjen-e Anglia a Közös Piacba vagy se. Amennyiben a belépés mellett döntenek, a szerződés még az év vége előtt aláírásra kerül. Heath a menetrenddel egy- időben azt is közölte, hogy nem szándékozik népszavazáshoz fo­lyamodni a belépés kérdésé­ben. Wilson, az ellenzék vezére és a belépés mellett álló mun­káspárti képviselők megnyug­vással fogadták és kielégítőnek találták a kormányfő bejelen­tését. TITO: „Pártunk mindenkor káderpárt volt" Tito jugoszláv államfő, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsé­gének elnöke, két napon át ta­lálkozókon vett részt Belgrad politikai és gazdasági életének képviselőivel, gyárakat és intéz­ményeket látogatott meg, s megbeszéléseket folytatott a JKSZ belgrádi aktivistáival. Tito a találkozó-sorozaton elmon­dott beszédeiben összefoglaló képet adott Jugoszlávia belső helyzetéről. A gazdaság tekintetében Ti­to megállapította, hogy ott „bi­zonyos megtorpanás követke­zett be, nehézségek mutatkoz­tak, kénytelenek voltunk intéz­kedéseket tenni a gazdasági élet megszilárdítására és fel­tárni a nehézségek okait”. A politika terén, hangoztatta, hogy j „problémák jelentkeztek nem­zeti vonalon a köztársaságok , között" és „szocialista közössé­günk több mint 25 éves fenn­állása után most ismét foglal- ! koznunk kell azokkal a kérdé­sekkel, amelyekről már azt gon­doltuk, hogy soha többé nem jelentkeznek". Tito beszédeiben igen nagy hangsúlyt adott a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége szere­pének. Elégedetlenségét fejez­te ki amiatt, hogy „a kommu­nisták szövetségének eszmei színvonala nem kielégítő" és a JKSZ „az utóbbi időben veszí­tett tekintélyéből". A JKSZ elnöke o belgrádi politikai aktíva előtt hangsú- lyoztá „világosan rtiegmutatko­A WASHINGTON: Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagy­követe, az Európában állomá­sozó külföldi és nemzeti had­seregek, valamint a fegyverzet kölcsönös és kiegyensúlyozott csökkentéséről folytatott meg­beszéléseket szerdán Washing­tonban Rogers amerikai kül- ] ügyminiszterrel. A megbeszélés egy órán át tartott. Dobrinyin újságíróknak kijelentette: re­méli, hogy a kérdésről a nem túlságosan távoli jövőben meg­kezdődnek a tárgyalások. „Min­dig időszerű dolog ez a tárgya­lás. önök is készek rá, mi is" — mondotta. A „General Grant" csábítja a kalandorokat Wellington új-zélandi főváros polgóráinak egy csoportja ezek­ben a napokban arra készül, hogy az ország történetének egyik legnagyobb arany-felku­tatására induljon. Az áhított zsákmány: körülbelül 2 millió új-zélandi dollár — vagyis mintegy 8 millió nyugatnémet márka — értékű aranyrudak. Az arany a „General Grant" amerikai vitorlás roncsai között van; ez a hajó 1866 májusában süllyedt el az Auckland-sziget- csoport legnagyobb szigetének nyugati partja előtt. A legna­gyobb nehézség, amellyel a modern aranykeresőknek szem­be kell nézniük, az, hogy senki sem ismeri pontosan a hajó- roncs helyét. Amikor a „Gene­ral Grant” viharba került, és sziklazátonyra veiődött Mel­bourne bőt London felé tartott. A rakományjegyzék közli, hogy a hajón volt két láda, amelyek összesen 2576 uncia aranyat tartalmaztak. Feltétele­zik, hogy a „néhány tonna” ' nyerscink-nek bevallott rako­mány is valójában aranyrudak- ból állt. A 68 főnyi utas és személy­zet között volt egy aranyásó- csoport Is, amely az ausztráliai aranymezókről szándékozott visszautazni Angliába. A hajó szerencsétlenséget csak tízen élték túl. Ezek egy szigetre ve­tődtek és 18 hónapig éltek ott a külvilágtól teljesen elszakad­va. A hajótöröttek közül négyen elpusztultak, amikor kicsiny csó­nakkal megpróbáltak eljutni Üj-Zélandbö. Az utolsó hot ha­jótöröttet felvette egy hajó. A legutóbbi tíz esztendőb--' különböző kutatási akciók vo! tak az aranyt rejtő hajóróhes után. A szerencsétlenség állító­lagos helyén a tenger aránylag sekély. Eddig azonban minden fáradozás hiábavalónak bizo­nyult. Az új expedíció vezetője, Heil Shirtliff mégis bízik benne, hogy ez alkalommal sikerülni fog megtalálni a „General Grant"-et. Az expedíció június­ban indul útnak Wellingtonból, a „Picton" halószhojóval, egy helikopterrel, korszerű kereső­eszközökkel felszerelten. A BON Fl: Rainer Barzel, a CDU-CSU parlamenti csoport- I jónak elnöke csütörtökön a i CDU éléökségének tanácskozá- i són bejelentette, hogy az 1973. | szeptemberi általános választá- I sokon jelöltetni kívánja magát a kancellári tisztségre. Helmut \ Kohl, a Rajnaplalz tartomány \ kereszténydemokrata párti mi­niszterelnöke, a CDU alelnöke . szintén jelölteti magát a párt- 1 elnöki tisztségre. zott, hogy a kommunisták szö­vetsége országunkban a fő ösz- szetartó erő”. Visszautasította az olyan nézeteket, amelyek szerint a párt a jugoszláv ön- igazgatási viszonyok között csak valamifajta „útmutató" erő lenne. Tito elvetette az olyan elkép­zeléseket, amelyek szerint a JKSZ-nek a jövőben a köztár­sasági kommunisták szövetsé­gei valamifajta egyesülésévé kellene változnia. A JKSZ elnö­ke elégedetlenségét hangoztat­ta amiatt, hogy a JKSZ „most meglehetősen heterogén, s ma­gában foglal tekintélyes szám­ban olyanokat, okik különböző személyes ambícióból csatla­koztak hozzá, s nem azért, hogy elősegítsék a szocialista társa­dalom fejlődését. . . Azoknak, akik képtelenek arra, hogy for­radalmunk kitartó harcosai, ka tonái legyenek, távozniok kell... Pártunk mindenkor káderpárt volt". Tito felhívta a figyelmet arra, hogy a JKSZ idén sorra kerülő II. országos konferenciáján át kell vizsgálni a párt szervezési problémáit. fl munkahely rangja (Folytatás az 1. oldalról.) tok ma már gondosabb, diffe­renciáltabb bérpolitikát folytat­nak. Végre megértük azt, hogy keresik a lehetőségét az anya­gi megbecsülés gyakorlásának. És ez nemcsak abban nyilvá­nul meg, hogy a több éves, több évtizedes gyakorlattal ren­delkező szakmunkás bérénél a korábbi „plafont" végre áttör­hették, hanem az anyagi, er­kölcsi megbecsülésnek más módját is megtalálták. A válla­lati lakásépítő akció keretében előtérbe kerültek a törzsgórda- tagok. Az erkölcsi megbecsülés egyik szép gesztusa az is, hogy a 20—25 éves törzsgárda-tag- sóggal rendelkező dolgozók ju­bileumi emléktárgyat kapnak. Az idősebb munkások vélemé­nyére támaszkodva hoznak kü­lönböző intézkedéseket a gyá­rak vezetői, vagy legalábbis e vélemények összhangba ke­rülnek a tervezési elképzelések­kel, A munkahely rangjáról beszélünk. Mi az oka annak, hogy más vállalatok részéről beígért magasabb kereset elle­nére sem válnak meg a törzs­gárda tagjai az üzemtől? Egyet­len szóban kifejezve talán — a hűségérzet. Ez a legerősebb — bár szubjektív — szál, ami köti a munkást, megszokott környe­zetéhez. (üzemeket járva sok­féle vélemény hangzott el a munkahelyi hűséggel kapcsola­tosan. Ilyeneket hallottam: „A családi ebédnél húsz éve azo­nos helyen ülök az asztalnál..." Következésképpen: „Húsz éve megszoktam a minden nap lá­tott arcokat, munkapadot, gé­peket, barátokat, a napi gon; dókat, bajokat, örömöket... A nap huszonnégy órájából nyol­cat az üzemben tölt el az em­ber egy életen ót. Lehet, eset­leg másutt jobbak a körülmé­nyek, de ... szégyelleném ki­kérni a könyvemet ... Együtt öregszünk meg a műhellyel .. ." Ennyiből áll az a bizonyos hű­ségérzet. és ez adja meg a munkahely rangját. És nem tud­ni, ezt lehet-e tanítani? Szak­mát, munkaszeretetet igen, de hűséget tanítani — nem hiszem. Csak ennek szellemét lehet egy üzemben kialakítani, megfelelő, emberi kapcsolatokkal. Rab Ferenc Okinawa újra japán fennhatóság alatt Tokióban és Washingtonban csütörtökön egyidejűleg aláír­ták azt az amerikai—japán szerződést, amely 27 évi ameri­kai megszállás után újra Ja­pán fennhatósága alá helyezi Okinawa szigetét. A szerződést a két külügyminiszter, Aicsi Kii- csi és William Rogers látta el kézjegyével. Életbe viszont csak két hónappal a kölcsönös rati­fikálás után lép, tehát valószi nűleg jövőre. A szerződés aláírása, mint ismeretes, Nixon elnök és Sza- to miniszterelnök washingtoni megállapodása alapján került sor. A két éve kötött mególlet- podós értelmében az oiéeri- kaiak továbbra is fontos jogo­kat élveznek a szigeten. Birto­kukban marad 134-ből 88 tá­maszpont. Ennél is fontosabb viszont a szerződésnek az a pontja, amely gyakorlatilag le­hetővé teszi az amerikaiaknak, hogy nukleáris fegyvereket tá- loljanak o szigeten. Egyébként Japán 320 millió dollárt fizet kárpótlásként az Egyesült Államoknak a szigeten lévő amerikai beruházásokért. „Dél “-hadgyakorlat Valahol a Szovjetunió déli részén, a Fekete-tenger körze­tében, harckocsik dübörögnek, ágyúk dörögnek, rakéták vij­jognak, az égboltot katonai ejtőernyők gombái hamályo- sítják el: szárazon, vizen és levegőben a megszabott ütem­terv szerint folyik a szovjet hadsereg „Dél” fedőnevű had­gyakorlata, amelyben vala­mennyi fegyvernem képnzisejteti magát. Szovjet katonai szakértőt a hadgyakorlat egyik csúcspont- jaqént értékelték a tengerész­gyalogság támadását az ellen­fél megerősített partvidékei el­len. A roham előtt a hadihajók ágyúi és rakétái, ä légierő bombázógépei valóságos tűz- lavinót zúdítottak az ellenfél oaiti állásaira. Közben folyt a hínc az ellenség"', tengeralatt­járók eflen is, amelyek igye­keztek a hadműveletet megza­varni. Helikopterek és gyors­naszádok igazi vadászatot rendeztek az ellenfél tenger­alattjáróira. A partvidék „meg­dolgozása” után elsőként heli­kopterek szálltak le a parti sávra s a belőlük kiugró ten­gerészgyalogosok hatástalaní­tották az ellenfél által telepí­tett aknákat. Ezt követően ér­kertek a parthoz a tengerész- gyalogosokkal. harckocsikkal és fegyverzettel megrakott szállító- ! hajók. Az első hullámnak volt I a legnehezebb dolga: a kato- ! nák méterről méterre küzdötték I magukat előre a sziklás tere­pen az ellenfél összpontosított füzében. A haditudósítók ó bá­torság iskolájának, a katonai tudás próbatételének minősítet­lek ezt az akciót Miközben újabb és újabb dészant egységek szálltak part na, az ellenfél hátában meg jelentek az ejtőernyősök is. Valamennyi jelentés alá húzza, hogy a partraszálló ten­gerészgyalogosok sikeres „nor­majavítást” hajtottak végre. A harcosok és a fegyverek minden eddiginél rövidebb, rekord idő alatt értek szárazföldet. A had­művelet arányait érzékelteti az Izvesztyija tudósítójának az a megjegyzése, hogy a mostani gyakorlat során nagyobb ha ditengerészeti egységeket látott, mint az „Észak” vagy az „Óceán” hadgyakorlatok ide jén. Versenyt futottak az idővel a rakétaegységek is. A szó Szoros értelmében másodpercek döntöttek arról, ki tudja előbb a másik ellen indítani a félel­metes terhet. Itt is sor került „normajavításra”. Az ellenfél makacs védeke­zése ellenére á támadó egysé­gek a hídfőállásokat kiszélesí­tették és messze visszavetették az ellenfél csapatait. Ugyan­akkor a védekező egységek ellentámadásokkal kísérletez­tek. Az egyik oldalszárnyon tel­jesen meglepetésszerűen még képesek voltak harckocsikat felvonultatni és „benyomást keltő” csapást mérni a tenge­részgyalogosokra, akik végülis tüzérségi támogatással „szögez­ték földhöz” a nekilendült harckocsikat. Arra a kérdésre, vajon ki győzött ebben a feszült harc­ban: a tengerészgyalogosok, vagy pedig az ellenfél, And­rej Grecsko marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere, aki megfigyelő állásából szemlélte a küzdelmet, kijelen­tette: mindkét fél, 0 tenge- rétzgyalogság, a parancsno­kok, a hajók személyzete, to­vábbá a partvédelmet biztosító lövész és harckocsizó alegysé­gek kitűnő teljesítményt nyúj­tottak, a felek mindegyike vég­rehajtotta a rábízott konkrét feladatokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom