Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

1971. május X. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Derűs május elseje Burusifábcan (Folytatás az 1. oldalról) posta volt a jármű — ez vezet­te be az MSZMP KB kongresz- szusi oklevelével, a Miniszterta­nács és a SZOT vörös vándor­zászlajával kitüntetett postások menetét. A tévések gyorsinterjút készítettek a kitüntettekkel, mojd a Minisztertanács és SZOT, va­lamint a Megyei Pártbizottság kongresszusi zászlajával kitünte­tett Tejipari Vállalat dolgozói következtek. A Fémipari Válla­lat vagy 50 néDtáncosa tánclé­pésekben haladt — áttáncolták az egész teret. Taps köszöntötte fáradtságos munkájukat. A Ta­nárképző Főiskola hallgatói dél­szláv, a Leöwey Klára Gimná­zium diákjai pedig német népi táncokat roptak az asztalfon, a táncosoké volt most a tér. Kék egyenruhák jelezték, hogy megérkeztek a vasutasok, majd o 12-es Volán dolgozói, aztán a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem kihelyezett ta­gozatának, a Műszaki Főiskola tanárai, dolgozói vonultak fel a felsőfokú oktatási intézmé­nyek sorában. Pécs közönsége először látta ezt a két felsőfokú '-üli Jelmondatokkal vonuló fiatalok oktatási intézményt május else­jén, ez is azt jelezte: gyarapo­dott, fejlődött egy év alatt a város. A pedagógusok hosszú­hosszú menete után a sportoló­ké lett a tér, s evvel kezdetét vette a felvonulás egyik legszí­nesebb, leglátványosabb része. Labdák, boxkesztyűk, vívókar­dok, mindenféle színben meg­jelenő dresszek, melegítők, iz­mos testű fiúk, kisportolt lányok haladtak, köszöntötték a mun­kásosztály nemzetközi nagy ün­nepét. Májusfák ezer színe A nézők mór azt hihették, nem lehet fokozni a színek já­tékát, ám csakhamar kiderült: lehet még. A diákifjúság követ­kezett. Pasztell színű zászlók, fejek felett lobogtatott színes kendők, pettyes labdák, színes szalagokból készített májusfák sokasága győzte meg erről az embereket. A szél végigborzol­ta a sokszínű szalagokat, ezer színben vibrált, pompázott most a tér. Mindenki avval az érzés­sel ment haza, hogy szépséget, erőt, egységet és vidámságot sugárzott ez a felvonulás ­Gyógy komplexum Fonyódon Téli fürdés a Balatonnál Orszáoos pályázaton díjat nyert a BARAMYATEftV tervezőcsooortja A felvonulás diszelnöksége mintegy 50 ezer ember sereg­szemléje, 1971. május elsején. Nem lenne teljes a tudósítá­sunk, ha nem emlékeznénk meg Hornung Lászlóról, a MÉV dol­gozójáról, aki az idén ünnepel­te tízéves bemondói jubileumát. Tíz esztendő óta ő köszönti a felvonuló tízezreket a mikrofon előtt. Köszöntsük hát mi most őt, s azokat a fiatal társait, akik munkájában segítették! Magyar László Komlón Komlón mintegy 15 ezer főnyi ünneplő tömeg köszöntötte szín­pompás felvonulással május el­sejét. Már a reggeli órákban gyülekezni kezdtek az emberek a város három különböző pont­ján. Amikor fél 10 tájban a ne­gyedszázados jubileumát ün­neplő úttörőcsapatok meneté­vel megkezdődött a seregszem­le, a belváros útvonalait hosszú sorokban, zászlókkal, virágok­kal, sokezernyi színes léggömb­bel, transzparensekre festett jel­szavakkal és munkasikerekkel elfoglalták a 20 éves bánya­város lakói, az üzemek és in­tézmények dolgozói. A Lenin téren felállított két díszemelvényről Komló ;vezető szerveinek képviselői és a dísz­elnökségbe meghívott kiváló dolgozók, illetve az úttörőmoz­galomban legsikeresebb mun­kát végző pajtások köszöntötték a felvonulókat. A tér közönsége tapssal jutalmazta a kitüntetett vállalatokat, üzemeket, egyebek között az élüzem Kossuth-bá- nyát, a Kiváló vállalat és a Szo­cialista munka vállalata címmel kitüntetett Dél-dunántúli Kőbá­nya Vállalatot, a Carbon Köny- nyűipari Vállalatot, Zobák-ok- nát, az Élüzem vasútállomást és a Betonárugyár komlói telepé­nek dolgozóit. Mohácson Szabadtéri fúvószene köszön­tötte a mohácsiakat május 1- én. A főútvonalakon zászlókat lobogtatott a szél,' s a külváros­ban még mójusfa is akadt. A borús idő ellenére májusi volt a hangulat. 9 óra tájban már megindultak a felvonuló mene- j tek a Széchenyi tér felé. A fa- | rostlemez-gyáriak hatalmas in- I tarzia-táblákat vittek, a bútor­gyáriak brigádonként vonultak. | Az öntödeiek menetét 11 moto- \ ros nyitotta meg, mögöttük ha­talmas földgömböt vittek ,,Bé­két a világnak" felirattal. A kertészek virágokkal telerakott autóval érkeztek a térre. Új szín volt a szakmunkástanulók felvonulása, ők szakmájuk jel­képeit vitték magukkal. Szinte minden iskola mást mutatott a menetben; színességével, látvá­nyosságával az idei május 1-én a Széchenyi téri iskola tanulói tettek ki leginkább magukért. Kedves színfoltja volt még a felvonulásnak a mintegy negy­ven népi táncos menete és tán­ca. Mire megtelt a Széchenyi tér, kisütött a nap is és a Városi Tanács házának erkélyéről olyan volt a mintegy hatezer főnyi embertömeg, mint egy pompás mezei virágcsokor. Az ünnepi beszédet Pálkuti Keresztély, Mohács város Tanácsának vb- elnöke mondotta. A felvonulás után a Bartók Béla Művelődési Központban három iskola növendékei és a Bulgáriába készülő Népi-Nem­zetiségi Táncegyüttes adott mű­sort. Kb. hetven táncos - a leg­kisebbektől kezdve - mutatta be művészetét, jól érzékeltetve a mohácsi népi táncművészet szerepét a város kulturális éle­tében. Szigetváron A város három pontján - a gimnáziumnál, a Felszabadulás téren és a Konzervgyárnál - gyülekeztek május 1-én reggel a szigetváriak és pontosan 10 órakor indult el a felvonulás a Zrínyi tér felé, ahol a díszemel­vényről a város vezetői és a dolgozók legkiválóbbjai köszön­tötték a mintegy 4 és fél ezer főnyi tömeget. Az indulásro a zeneiskola fúvósötösének szig­nálja adta meg a jelt és az ál­talános iskolák úttörőinek dísz­egysége nyitotta meg az ünnepi felvonulást. Utánuk az általá­nos iskolások és a gimnázium tanulói követkéztek, majd meg­kezdődött a szigetvári dolgozók színpompós menete. Az élüzem­mé lett Cipőgyár dolgozói ha­ladtak az élen, utánuk a kon­zervgyáriak, a téglagyáriak mentek, majd egymást követő­en mintegy negyven szigetvári vállalat, üzem és intézmény dol­gozói vonultak fel zászlókkal, transzparensekkel és rengeteg virággal. A menetet a Zrínyi motoros klub tagjainak zászlós felvonulása zárta le. A felvonuló szigetváriak a Zrínyi téren ót a várparkba vo­nultak, ahol hagyományos má­jus 1-i hangulatban töltötték el a következő órákat. Délután a sportpályán nagy nézősereg je­lenlétében különböző sportese­ményeket bonyolítottak le. A Balatonon - sajnos - ed­dig csak nyáron szórakozhat­tunk, pihenhettünk, mert az üdülési szezon jellegét, időtar­tamát meghatározta az időjá­rás. A Fonyód melletti Táska községben 1967-ben feltárt, na­pi 4 ezer köbméter vízhozamú 78 fokos gyógyvíz megteremtet­te az üdülési szezon egész évre való kiterjesztésének lehetősé­gét. Ez a tény - azon kívül, hogy idegenforgalmi szempont­ból sem közömbös — szinte kí­nálja a víz gyógyászati felhasz- i náiását és egy Balaton menti téli üdülő létrehozását, melyet o bélatelepi hegyen, a mai tsz- major helyén építenek majd fel. i Az elmúlt év őszén országos tervpályázatot írtak ki a gyógy- és üdülőkomplexum megterve­zésére. A közelmúltban hirdet- i ték ki a pályázat eredményeit: Getto József főépítész vezetésé­vel a BARANYATERV kollektívó- j ja harmadik díjat nyert.- Milyen lesz a fonyódi J gyógykomplexum? N | - A pályázati kiírás szerint a j létesítményt két ütemben építik fel. Az első lépcsőben legelő­ször egy kétszáz négyzetméte­res, téliesített, részint fedett ter- I málstrand épül. Ezzel párhuza­mosan építenek egy ötvenmé- | teres versenymedencét is. Szin­tén az első ütemben készül el a kétezer négyzetméteres nyi- j tott termálmedence, a strand­vendéglő és egy 330 ágyas üdülő. A második ütemben ke- : rül sor a tulajdonképpeni gyógy­fürdő és részlegeinek felépíté- , sére. Készül majd egy 330 j ágyas gyógyüdülő egy- és két­ágyas szobákkal, minden szó- j bához önálló fürdőszobával. Ek­kor épülnek fel a gyógyászati kiszolgáló egységek, mint pél­dául a kádfürdő, az iszaprész­leg, a különböző terápiás rész­legek és o szauna.- Mikor kezdik az építkezést?- Tudtommal az első lépcsőt legkésőbb jövőre elkezdik, de az egész, új üdülőtelep és gyógyfürdő csak a következő ötéves tervben készül el telje­sen.- A BARANYATERV kollektí­vája milyen sajátos, egyéni épí­tészeti szempontokat vett figye­lembe a tervezéskor? Mi terveztük a csokonyovi- sontai fürdőt, a szigetvári ter­málstrandot, részt vettünk a harkányi gyógyüdülő tervpályá­zatán, tehát a fonyódi pályázat már tapasztalatok alapján szü- j letett. Szerintem az újabban épült magyar fürdők nem égé- j szén felelnek meg az építészeti j és funkcionális elvárásoknak. I Ezek az épületek nem fejezik ki a fürdőépület-jelleget. A für­dő nemcsak gyógyászati szem­pontokat hivatott kielégíteni, hanem a pihenés, a megnyug­vás egyik eszköze is kell hogy legyen. Szem előtt tartottuk a fürdőépítés történelmi hagyo­mányait is, hiszen a fürdőknek a történelem folyamán sajátos kultuszuk volt, gondoljunk csak Karlovy Varyra. Ezeknek a szem­pontoknak az alapján úgy ter­veztük, hogy a centrum, a fő objektum a fürdőcsarnok le­gyen. Ez az elrendezés egyéb­ként a klasszikus fürdők példá­jára utal. Hogy a fürdő a nyu­galom, a megérkezettség érze­tét keltse, a természeti környe­zetet, mint látványt be kell vinni a belső térbe, ezért a fürdő falát végig üvegből terveztük. Az a cél, hogy a gyógyulni szándé­kozó ember ne érezze, hogy be­teg, hogy kórházban van, mert a környezet lélektani hatása már fél gyógyulást jelent. Az volt a szándékunk, hogy olyan, jellegzetes fürdőépületet tervez­zünk, amely kifejezi a mai em­ber életérzését, elősegíti a für­dőkultusz új formáinak kialakí­tását, kizárja a jövő-menő for­galmat, s az alkalomszerű szó­rakozás helyett a nyugodt pihe­nést biztosítja, (Panics) Országos első Szabó Judit sikere Gyümölcsözik a szombathelyi járásbíróság pénze: Szabó Ju­dit első lett az ország joghall­gatóinak szegedi versenyében. Szabó Judit ugyanis az emlí­tett járásbíróság társadalmi ösztöndíjasa, harmadéves, sző­ke, nyakában egyszerű gyöngy­sor és büntetőbíró akar lenni. Nyolcszáz forint jutalommal, egy félasztalnyi oklevéllel és remélhetőleg megnövekedett te­kintéllyel ért haza Pécsre. Pe­dig érettségi utón nem is vet­ték fel az egyetemre, csak egy év múlva. Kiss Ferenc harmad­éves meg a német fordítás ver­senyében lett első, s most Pes­ten van, de már kereste egy német nyelvű rádióriporter. Szabó Judit pedig már a Szom­bathelyi Rudas László Közgaz­dasági Technikum negyedik osztályában elhatározta: bíró lesz. Kínálkozik tehát a köte­kedő kérdés:- Nő létére?- Tudom, hogy a közvéle­mény egy része beskatulyázza a női jogászokat, például csak gyámügyesnek. Ezért köszönöm a provokatív kérdést, mert most elmondhatom: nem a nemek, hanem az egyéniségek szerint kell megítélni mindenkit; a jo­gászokat is. Első szempont a realitás iránti érzék, második a határozottság. Ha mindenkit az egyéniségének megfelelő gyakorlati jogterületre helyez­nek, akkor szerintem nem baj, hogy kissé elnőiesedik a jo­gászpálya.- Most, amikor az első díj miatt figyelnek magára: mi a véleménye a pécsi joghallga­tók helyzetéről a pécsi egye- temista-lóiskolás társadalom­ban?- Az, hogy először vannak az orvoshallgatók, aztán tíz perc szünet, s jövünk mi; a tanárképzősök, a jogászok és mindenki más. Magyarán le­néznek bennünket a mediku­sok. Ez őzért van meg még min­dig, mert az ő egyetemükre többen tolonganak, nehezebb bejutni oda, s akinek mégis sikerül, eleve kiemelkedő egyé­niségnek hiszi magát. Mint mondják: „Ha lesz egy félóra ■ szabadidőm, elvégzem a jogi egyetemet!" De ilyet még nem j láttunk! Földessy Dénes Baranya megye valamennyi bírósági dolgozója részt vett azon az igazságügyi szakmai napon, amelyet hétfőn tartottak Pécsett. A Közalkalmazottak Szakszervezete Baranya megyei Bizottságával együttműködve a Pécsi Megyei Bíróság rendezé­sében került sor a szakmai to­vábbképzésre. Dr. Csiky Ottó, o Megyei Bí­róság elnökének megnyitója után A bíróságok szerepe, külö­nös tekintettel a Legfelsőbb Bí­róság irányító tevékenységére címmel dr. Szakács Ödön, o Legfelsőbb Bíróság elnöke tar­tott előadást, amelyet konzultá­ció követett. Az előadásban el­hangzottakra reagálva, számos fontos szakmai kérdést vetettek fel a hozzászólók. így többek között szó esett az ítélkezés színvonaláról, munkakörülmé­nyekről, technikai ellátottságról, A feltett kérdésekre válaszol­va dr. Szakács Ödön kifejtette véleményét Baranya megye bí­rósági dolgozóinak munkájáról és elismerően szólt a bírák hi­vatástudatáról, magas felké­szültségéről, valamint a fogal­mazók és ügyviteli dolgozók lel­kiismeretes munkájáról. „NEM BOCSÜZOM" Bánííy György estje Néhányon ■ nagyszámú nézőközönségből Erb János felvételei A búcsú mindig visszahúz, a végleges elszakadás ■gondolata mindig arra ösztönöz, hogy legalább emlékeink maradja­nak az eltűnő időről. Bánffy György is ezt a címet adta búcsúestjének. „Nem búcsú­zom!" Tizenegy pécsi év szí­nészi-versmondó múltjából vá­logatta össze a búcsúest mű­sorát, s a válogatás is, az ösz- szekötő szöveg is, egyáltalán az egész est hangulata segí­tett most megfogalmazni Bánffy György színészegyéniségét. Ti­zenegy év elegendő idő per­sze az ilyen fogalmazásra, de ez alatt a hosszú idő alatt túl sokféle, túl változatos, eltérő, nem egyszer ellentétes műfa­jokban láttuk-hallottuk a mű­vészt - ezért mégsem könnyű a fogalmazás. Nemes veretű tragédiában, könnyed szalon­színészi szerepben, civilruhás Faust-oratóriumban, zenés szín­műben — My fair Lady! — egyaránt játszott és jól ját­szott. Most, a búcsúesten egy fó­kuszba összefogva láthattuk és hallgattuk a tizenegy évet, s így egymás mellett ez a sok szín könnyebben látni engedte Bánffy György titkát: tudatos és művelt színész távozik Pécs­ről, Valóban ez a két jelző látszik a legalkalmasabbnak a jellemzésére. Már a korábbi években, amikor irodalmi szín­padon ismertük meg, átütő erejű alakításaiban, csak hang­gal, néhány félbeszakadt gesz­tussal, arcmimikávul, civilben, az illúziókeltés nehezebb, hiá­nyosabb eszközeivel is teljes alakokat éreztünk versmondása nyomón. A tizenegy évnek eb­ben a két és fél órányira ösz- szesűrített fókuszában tisztán kirajzolódott Bánffy tudatos­sága, műveltsége: előbb ért meg és azután érez. Az érte­lem oldaláról közelít a szerep­hez, mindent átlát, intellek­tuális készsége révén előbb egyéni értékítélete van. Búcsú­estjén összefüggéseket keresett és állapított meg Shakespeare J alkotói egyéniségéről, alakjai- I ról, sőt, elvonatkoztatott, - s ezt kevés színész tudja, Innét Bánffy György sokoldalúsága, ezernyi színe, darabban, önálló versben, prózában — s hadd mondjuk meg, most a búcsúest után: innét a bensőséges kap­csolata a pécsi közönség értő részével. Ezért nem is tud el­búcsúzni. Sem ő a közönség­től, sem a közönség őtőle. Szá­mítunk rá, A Budapesti Közlekedési Vállalat FELVÉTELRE KERES villamoskocsi-vezetőket és autóbuszvezetőket Jelentkezhetnek, S általános Iskolai végzettségű, 20 életévét be­töltött szakképzettség nélküli lérll é« oó dolgozók, mert válla­laton belül kiképezzük VILLAMOSKOCSI -VEZETŐNEK 21. életévet betöltött férfi gépkocsivezetők, akik r éves - S,5 tonnás - tebergépjármúvezetői gyakorlattal rendelkeznek és vállalaton belül kiképezzük AUTÓBUSZVEZETŐNEK Bérezés a kiképzési idő alatt is a kollektív Szerződés szérint. Minden dolgozó és családtagja részére, autóbuszra, villamosra, HEV-re és Metróra szóló díjmentes utazási igazolványt biztost- tunk. Jelentkezés: Bp., VII., Kertész utca 16. és a vállalat valamennyi telephelyén. A Igazságügyi szakmai nap

Next

/
Oldalképek
Tartalom