Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-12 / 110. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÖ 1971. május 12. SZERKESZTŐSÉG !|l{|||í|, lA/wlÁ lÁátnO llílllk'llfAlk / U/ ü'Ciäy iái/ i>ú Nincs öröm üröm nélkül...? A Dunántúli Napló még április 15-én megjelent „Fényár a Vince utcában" című cikkére reagálva, mi Vince utcai lakók is csatlakozunk a cikk minden egyes sorához. Mégis meg kell jegyeznünk, hogy akkor volt az | első örömünk, amikor aszfaltoz- I ták az utcát és a Kesztyűgyár oldalán lévő járdát. Másodszor 1 a villanyfénynek örültünk, har ' madik örömünk pedig az lenne, ha az utca másik oldalán is megcsinálnák a járdát és főleg a Kesztyűgyár melletti leomlott \ kerítésfal romjait is eltüntetnék, ami már évek óta ott van és csúfítja az utca képét. Kérjük az illetékesek intézkedését a gazdátlan, leomlott fal helyreállítására, mert nem hisz- szük; hogy azért szerelték fel a Rend a lelke mindennek... Szeretnénk o nyilvánosság előtt gratulálni annak a 20-as autóbusz kalauzának, aki még április 27-én, kedden délután 2 órakor a Fehérhegyen, addig nem engedett le- szállni két 17—18 éves lányt, amíg a szotyolázásuk után maradt szemetet ki nem söpörték az autóbusz- i bői. Jó lenne, ha sok ilyen — tisztaságot szerető — fiatalember lenne Pécsen, akkor a mozik, várótermek, utcák tisztasága biztosítva lenne. RODER ANTALNÉ ) nagy fényt vetítő lámpákat, hogy az immár műemléknek számító beomlott falat és annak törmelékét láthassa a Derűs percek a szociális otthonbon I Az idős emberekről való gondoskodás napjainkban már nem elszj- j getelt jelenség A szociális otthonokban folyó gondozással, kedves- ; séggel, sok-sok derűs napot, órát szereznek az otthon lakóinak. Ezúttal | a rigópusztai otthon lakóinak vidám | napjairól aszeretnék röviden beszámolni. Az elmúlt évben lehetőség nyílt arra, hogy a balatonberényi üdülőben két hetet pihenhessünk és sokán ekko> látták először a Balatont. * * 1 Az ehhez hasonló kiemelkedő ese- , mények, élmények között szerényen j meghúzódnak a névünnepek, amikor J mindenkit felköszöntünk és cukorkával, borral, sörre! kedveskedünk a gondozottaknak. Legutóbb január 30-án jelmezes, álarcos bált tartottunk, családi körben. Nagy volt a vidámság, tánc, jókedv, egészen éjfélig. Ezen az ünnepségen a keresztespusztai otthon lakói voltak a vendégeink, feb ruár 14-én pedig a Szentlőrinci Me zőgazdasági Szakközépiskola diák jai látogatták meg otthonunkat, öt letesen összeállított műsorral: Vörösmarty és Petőfi örökszép verseivel, j tréfás jelenetekkel, magyarnótákkal, népdalokkal kedveskedtek. A jó hangulatnak a vonat indulása vetett véget, és a kedves öregjeink szeretettel meghívták egy következő találkozóra is a diákokat. Szeretnénk ezeket a ta!á!ko.ókat tovább szélesíten. Nagy öröm lenne ha a közelben lévő üzemek, tsz-ek dolgozói is felkarolnák, patronálnák az idős embereket és az elmondottakhoz hasonló látogatásokat szerveznének részükre. Ugyanis a látogatások műsorait magnószalagra vesszük, amely vissza-visstatérő élmény marad az otthon lakói számára. Liszlca Lászlóné Rigópuszta i „Alvó kandeláberek“ A József Attila utca és a Megyeri út lakói érdekében szeretném felhívni az illetékesek figyelmét az említett utcák közlekedési problémáira. Az esti órákban arra járókat a József Attila utca utolsó negyedében teljes sötétség fogadja, különös veszélyt jelentve a gyalogjárókra, akik a kiépítetlen járdák miatt, kénytelenek az úttesten közlekedni. A tízemeletes házak környékén körülbelül egy hónappal ezelőtt állítottak fel kandelábereket, de azok bekapcsolása mind a mai napig nem történt meg. Végső fokon a József Attila utca és a Megyeri út lakóinak ez sem jelent megoldást, mert azok fényereje csak az új házak közvetlen környékére szorítkozik. Tudom, hogy a távlati város- rendezési tervben a környék teljes átrendezése szerepel, azonban feltétlenül szükségesnek látszik addig is néhány nagy t fényerejű lámpával megoldani a világítási problémát, s ezzel a környék lakóinak biztonságos közlekedését, személyi biztonságát. Bakucz Béla Pécs, József Attila u. 51,C. „Némi tájszólással“ A Fehérhegyen lévő útjelzőtáblát naponta sok ezren olvassák mosolyogva, vagy fejcsóválva. Tulajdonképpen nem nagy dolog, mindössze annyi az egész, hogy az említett tábla Tolbuhin úti oldalán helyesen írták, a másikon (az Engels úti oldalon) pedig némi „tájszólással" két hosz- szú ó-val Komlónak titulálják a patinás bányászvárost. Flosszú hónopok óta várjuk, hogy egy napon megjelenik majd a címfestő és egyetlen ecsetvonással eltünteti a szemet bántó felesleges ékezetet. Rőder Antalné Tolbuhin út 122. Idegbontó akadály A fehérhegy! buszmegállónál, a Tolbuhin út sarkán kaptuk lencsevégre ezt a szemétgyűjtő konténert, ami egyik szemléltető példája a gép- kocsiveeztők idegeit borzoló közlekedési akadályoknak. A víztorony felől jövet, gépkocsink ablakából készítettük a fotót, kézzel fogható bizonyítékául annak, hogy milyen veszélyeket rejteget a látási viszonyokat ilymódon rontó akadály a nagyforgalmú főútvonalra befordulni igyekvő gépkocsiknak. Reméljük, hogy e fotónk nyomán jobb ..kilátásra’’ bírjuk a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatot, Az illetékesek válaszolnak „Megkérdeztük volna" Közöljük, hogy közleményük nyomán mindhárom község (Kisvaszar, Tékes, Gerényes) propán-bután gáztelepén az üres palackok cseréje megtörtént. Az azonnali vizsgálat megállapította, hogy a palackcserék folyamatosságát a szállító gépkocsik rendkívüli leterheltsége, ennek következtében o gépkocsik gyakori meghibásodása akadályozza. Az adott lehetőségeken belül intézkedtünk a gépkocsi javítások fokozásáról, a gépkocsipark növeléséről. A cikkben szereplő sajnálatos árdrágítás a kisvaszari cseretelepen történt, mely a községi ' tanács kezelésében van és a cseretelep kezelője bizományosi árusítója a palackoknak. A helyszíni vizsgálat megállapította, hogy a bizományos önkényesen emelte fel a töltött palackok árát, miután kevésnek tartotta az eladott palackok után járó és a 33 forint hivatalos árban foglalt 1 forint bizományosi díjat. A vállalat kereskedelmi osztályának vezetője és a községi tanács vb-elnöke azonnali hatállyal visszavonta a bizományostól a bizományosi jogot és jegyzőkönyvben állapodtak meg, hogy a tanács új bizományost jelöl a cseretelep forgalmának bonyolítására. A vállalat a pb. szállításnál szabad szombatot nem tart, egész héten — a vasárnap kivételével — folyamatos. Fessel Tibor, DDGÁZ igazgató. Leveleink nyomában „Füstölőnek inkább beillene..." „Csere helyett cserebere../' K örülbelül három éve annak, hogy a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat me- gyeszerte megkezdte a propán-bután háztartási gáz cseretelepeinek községenként! létesítését. Erre annak idején Kövágószöllős is igényt tartott. Az erről szóló hivatalos kérvény el is készült, de azóta sincs cseretelepünk, pedig időközben többször kértük, reklamáltuk. Mindannyiszor azon hiúsult meg, hogy a községi tanácsunk által kijelölt telephelyeket alkalmatlannak találták a tűzrendészet! hatóságok. Miután nagyon szorított bennünket óvodánk konyhájának, de á község nagyon sok háztartásának gázfogyasztási igénye, étért jobb híján „maszek” úton intézkedtünk. Egy úgynevezett cseretelepet létesítettünk, melyet rövid „üzemelés” után ismét betiltott a tűzrendészet. Már több szervhez is fordultunk támogatásért, de sajnos mindig a Gázművek ellenérveléseit fogadták el. Ezért fordulunk önökhöz segítségért.” SOK ALAIRO A levél nyomán együtt utaztunk ki a helyszínre Marton Jánossal, a szolgáltató vállalat osztályvezetőjével, és már bevezetőként elmondhatjuk, hogy a panasz jogos volt. Jogos annyiban, hogy valóban három éves huzavonáról van szó, de ebben legkevésbé hibáztatható a Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat, és a panaszosok által említett tűzrendészed szervek. Ez kiderült a Kövágászöllősi Közös Községi Tanács vezetőivel történt beszélgetésünkkor, amelyet az alábbiakban vázolunk. 1968 ban a tanács vezetői valóban benyújtották igényüket egy gázcseretelep létesítésére, de azon a jogcímen, hogy Cser- kúttól —, ahol annak idején már volt cseretelep — vegye el a szolgáltató vállalat, és engedélyezze, hogy Kövágószöllős lássa el gázzal a közigazgatásilag hozzátartozó községeket. Ez önmagában rendjén is lett volna, ha közben nem derül ki, hogy a szőllősiek illegálisan, vagyis engedély nélkül tartják üzemben a Posta udvarán lévő cseretelepüket. Miután ez távolról sem felelt meg a tűzrendészet! előírásoknak, ezért a hatóságok be is tiltották o működését. Ezek után az lett volna a következő lépés, hogy a tanács újabb igényt nyújt be a szolgáltatóhoz, de ez csak, majd egy évre rá történt meg. A válasz nyilvánvaló volt: A leendő cseretelep pontos helyéről és megfelelőségéről értesítsék a vállalatot, ami után semmi akadálya a cseretelep kihelyezésének. A tanácsiak levélbeni ígéretet tettek a helykijelölés késedelem nélküli bejelentésére, azonban erre is majdnem újabb esztendő múlva került sor. Ez a késlekedés vezetett oda, hogy a szolgáltató vállalat Cserkútnak adta át a telepet, miután azok gondoskodtak a tűzrendészed és egyéb követelmények betartásáról. Csak újabb év múltán, pontosabban 1970. január 15-én értesítették ismét a vállalatot, hogy immár van megfelelő helyük, sőt tárolóketrecről is gondoskodtak, — kérik hát a cseretelep mielőbbi üzembehelyezését. Igen ám, de időközben a Nehézipari Értesítőben megjelent Gázipari Biztonsági Szabályzat, országosan, s egyértelműen szabályozta a csereteleppel kapcsolatos új követelményeket, amelynek nem felelt már meg a szőllősieké. Erről értesítették is a tanácsot, de választ a mai napig sem kaptak. Azaz várni kellett rá egészen addig, amíg a panaszos levél nyomán saját magunk is meg nem győződtünk a fentiekről. A válasz ezúttal egyértelműen pozitív volt. — Intézkedtünk, azaz megtaláltuk végre a telepnek minden tekintetben megfelelő helyet, a község egyik közterületén. De ennél is tovább léptünk. A cserkúti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattól megrendeltük már a hozzávaló vas épületet is. Lehetséges, hogy még e hónapban kiszállítják, sőt össze is szerelik, ami a talojrendezéssel együtt mindössze három órás munkát vesz igénybe. Igaz, e választ Tóth Jánostól az újonnan választott tanácselnöktől kaptuk, tehát nem őt, hanem az elődjeit érheti a jogos kritika, a közel három esztendeig tartó huzavonáért. Mert lóm 3 óra alatt is realizálható valami, ho eltökéltségre, és nem a iószerencsére bízzák a megvalósítását. P. G*. I A fehérhegyi óvoda mind a négy cserépkályhájót ez év január 11-én a Pécsi Ktsz kályhás- részlegével kijavíttattuk, korom- talaníttattuk. Március 5-én az óvoda vezetőjével, a szülői munkaközösség elnökével közösen megvizsgáltuk a cserépkályhák állagát, amikor véleményeztem az azonnali átrakást. A szülői munkaközösség és a vezető óvónő ezzel szemben azt kérte (ezen az értekezleten a panaszt író is jelen volt), hogy a kályhákat ebben a fűtési idényben már ne rakassuk ót, mert az átrakás idejére az óvodát le kellene zárni vagy legalább egy-egy érintett csoport működését átmenetileg szüneteltetni kellene. Ezért március 8-án a kályhákat újra koromtalaníttattuk, majd a fűtési idény (április 15.) befejeztével átrakásukról gondoskodunk. Major Béla, az 1. kér. Alsófokú Oktatási Intézmények Gondnokságának gazdasági vezetője. Intézkedés történt Kóródi László, Harkány, Nyaraló-telepi lakos bejelentését követően, helyszíni szemlén győződtünk meg a lakóépület és az általa leírt környezet állapotáról. Ezt követően a Siklósi Községgazdálkodási Vállalatnál, a lokóház karbantartási hitel terhére a lakóházon szükséges munkálatokat (födémjavítás, tetőjavítás) megrendeltük. Egyidejűleg gondoskodunk a terület bekerítéséről is. Az épületben lökök vállalták, hogy a kerítés építési munkálatait elvégzik, amihez csak a szükséges anyag biztosítását kérték. Tájékoztatásul közöljük, hogy a nyaralótelep szívében lévő régi lakóépület terv szerint szanálásra kerül, s így annak generális felújítását nem áll módunkban elvégeztetni. Kóródi László lakásigénylésének megújítása után, lehetőségeinkhez mérten soronkívüliséget kívánunk biztosítani. Czompó Sándor gazdasági csoportvezető. K. Ferenc Mohács: Telekmegosztási kérelmével a tanács mezőgazdasági osztályához kell fordulnia. S. F.-né Pécs: írása alapján hosz- szabb ideig tartó táppénzes idejére arányosan csökken keresetének a letiltása. K. Gy.-né Siklós: Levele alapján a szülési szabadság megjár, de a 3 éves gyermekgondozási segély nem.Szerkesztői üzenetek H. Jánosné Pécs: Lakása a leírtak szerint feltétlenül komfortosnak minősül, mivel fürdőszobája is van. V. L. tsz-toci: A levele alapján a tsz-ben eltöltött ideje nem számít megszakításnak nyugdíj szempontjából, de az ott eltöltött 6 évet nem veszik figyelembe, ha visszamegy az iparba dolgozni. V. J. jeligére üzenjük, hogy ha Uz-tag, akkor jár a háztáji» Jogi tanácsadó Nagy Józsefné olvasónk kérdezi, hogy a gyermekgondozási segélyre akkor is jogosult lesz-e, ha december és január hónapban az állami gazdaságban nem ' végzett niunkát. Az is kitűnik a levélből, hogy évek óta rendszeresen dolgozik, csak a téli hónapokban, általában december végén és január, február hónapokban nem dolgozott, mert ekkor nincs munkalehetőség. Kérdésével kapcsolatban ismertetjük a Munkaügyi Mi- nisztérium, o SZOT és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ezzel kapcsolatos 3.040/1971. sz. közleményét, amely a következőket tartalmazza : Az 5/1969. (I. 28.) Korm. sz. rendelettel módosított 3/1967. (I. 29.) Korm. sz. rendelet 1. § (2) bekezdésének c) pontja értelmében o gyermekgondozási segélyre való jogosultság megállapítása szempontjából a szülést közvetlenül megelőző másfél évi időtartamba nem számít be a mezőgazdasági biztosítottaknál a december hó 1. és a következő év március hó 31. napja közötti idő. Az állami gazdasági (erdő- gazdasági) üzemek időszaki dolgozói korábban mezőgazda- sági biztosítottak voltak. Későbbi jogszabály azonban megszüntette ezt a helyzetet. A társadalombiztosítás módjának ez a megváltozása azonban nem kívánta hátrányos helyzetbe hozni az említett dolgozókat, az egyéb rendelkezések szempontjából. Ezért az állami mezőgazda- sági üzemek, valamint a kísérleti tan- és célgazdaságok, a hal- és vadgazdaságok, a nádgazdaságok, az Erdei Terméket Értékesítő és Feldolgozó Vállalat, az erdőgazdaságok, a Fűz- és Kosáripari Vállalat és az Erdőkémia Vállalat, valamint a mezőgazdasági gépjavító vállalatok IDŐSZAKI DOLGOZÓI a gyermekgondozási segéllyel kapcsolatos előbbi rendelkezés szempontjából a mezőgazdasági biztosítottakkal esnek egy tekintet alá, és ennek folytán náluk a december hó 1. napja és a következő év március hó 31. napja közötti idő a szülést közvetlenül megelőző másfél évi időtartamba nem számít be. Ez olvasónk esetében any- nyit jelent, hogy a jogszabályban megkívánt egy évet másfél évnél hosszabb időszakban is megszerezhette. Tehát az egy év számítása szempontjából a 18 hónapon túli időt is figyelembe lehet venni a jogosultság megállapításánál. Ha a levélben írt két hónap hiányzik az egy évből, akkor ennyit lehet a korábbi időből beszámítani. H, I. levélírónk ez iránt érdeklődik, hogy a harmadik munkakönyvének kiállításáért mennyit kell fizetnie? Sokallja azt az összeget, amit kértek, korábabn lényegesen kevesebbet kellett fizetnie. A 11/1971. (IV. 29.) Mü. M. sz. rendelet 5 §-a módosítja a 12/1967. (X. 20.) Mü. M. sz. rendelet 6 §-át. Az új rendelkezések értelmében az új munkakönyv kiállításáért a dolgozónak 10,— Ft, az első mun- kakönyvmásodiat (II munkakönyv) kiállításáért 200,- forint, a második és minden további munkakönyv-másodlat (harmadik stb. munkakönyv) kiállításáért 600,— forint díjat kell illetékbélyegben leróni. A másodlat kiállításáért járó díj lerovása alól a községi tanács elnöke, illetve a fővárosi, megyei városi, városi tanács vb. munkaügyi szakigazgatási szervének vezetője felmentést adhat, ha a munkakönyv megrongálódása (megsemmisülése, elvesztése) a dolgozó önhibáján kívül következett be. A most ismertetett rendelkezés 1971. április 29. napján lépett hatályba, így az utána előterjesztett kérelmek esetében már e szerint kell eljárni a munkakönyvét kiállító szerveknek. Leveléből nem tudtuk megállapítani, hogy a munkakönyv kiváltását mi tette szükségessé, ezért ismertettük a rendelkezést teljes egészében. Kesztyűgyárhoz közlekedő sok külföldi. A Vince utcai lakók nevében: Kibédi Béla