Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-12 / 110. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÖ 1971. május 12. SZERKESZTŐSÉG !|l{|||í|, lA/wlÁ lÁátnO llílllk'llfAlk / U/ ü'Ciäy iái/ i>ú Nincs öröm üröm nélkül...? A Dunántúli Napló még áp­rilis 15-én megjelent „Fényár a Vince utcában" című cikkére reagálva, mi Vince utcai lakók is csatlakozunk a cikk minden egyes sorához. Mégis meg kell jegyeznünk, hogy akkor volt az | első örömünk, amikor aszfaltoz- I ták az utcát és a Kesztyűgyár oldalán lévő járdát. Másodszor 1 a villanyfénynek örültünk, har ' madik örömünk pedig az lenne, ha az utca másik oldalán is megcsinálnák a járdát és főleg a Kesztyűgyár melletti leomlott \ kerítésfal romjait is eltüntet­nék, ami már évek óta ott van és csúfítja az utca képét. Kérjük az illetékesek intézke­dését a gazdátlan, leomlott fal helyreállítására, mert nem hisz- szük; hogy azért szerelték fel a Rend a lelke mindennek... Szeretnénk o nyilvánosság előtt gratulálni annak a 20-as autóbusz kalauzának, aki még április 27-én, kedden délután 2 órakor a Fehér­hegyen, addig nem engedett le- szállni két 17—18 éves lányt, amíg a szotyolázásuk után maradt sze­metet ki nem söpörték az autóbusz- i bői. Jó lenne, ha sok ilyen — tisz­taságot szerető — fiatalember len­ne Pécsen, akkor a mozik, váró­termek, utcák tisztasága biztosítva lenne. RODER ANTALNÉ ) nagy fényt vetítő lámpákat, hogy az immár műemléknek számító beomlott falat és an­nak törmelékét láthassa a Derűs percek a szociális otthonbon I Az idős emberekről való gondos­kodás napjainkban már nem elszj- j getelt jelenség A szociális ottho­nokban folyó gondozással, kedves- ; séggel, sok-sok derűs napot, órát szereznek az otthon lakóinak. Ezúttal | a rigópusztai otthon lakóinak vidám | napjairól aszeretnék röviden beszá­molni. Az elmúlt évben lehetőség nyílt arra, hogy a balatonberényi üdülő­ben két hetet pihenhessünk és so­kán ekko> látták először a Balatont. * * 1 Az ehhez hasonló kiemelkedő ese- , mények, élmények között szerényen j meghúzódnak a névünnepek, amikor J mindenkit felköszöntünk és cukor­kával, borral, sörre! kedveskedünk a gondozottaknak. Legutóbb január 30-án jelmezes, álarcos bált tartottunk, családi kör­ben. Nagy volt a vidámság, tánc, jókedv, egészen éjfélig. Ezen az ünnepségen a keresztespusztai ott­hon lakói voltak a vendégeink, feb ruár 14-én pedig a Szentlőrinci Me zőgazdasági Szakközépiskola diák jai látogatták meg otthonunkat, öt letesen összeállított műsorral: Vörös­marty és Petőfi örökszép verseivel, j tréfás jelenetekkel, magyarnótákkal, népdalokkal kedveskedtek. A jó han­gulatnak a vonat indulása vetett vé­get, és a kedves öregjeink szeretet­tel meghívták egy következő talál­kozóra is a diákokat. Szeretnénk ezeket a ta!á!ko.ókat tovább szélesíten. Nagy öröm lenne ha a közelben lévő üzemek, tsz-ek dolgozói is felkarolnák, patronálnák az idős embereket és az elmondot­takhoz hasonló látogatásokat szervez­nének részükre. Ugyanis a látogatá­sok műsorait magnószalagra vesszük, amely vissza-visstatérő élmény ma­rad az otthon lakói számára. Liszlca Lászlóné Rigópuszta i „Alvó kandeláberek“ A József Attila utca és a Megyeri út lakói érdekében szeretném felhívni az illetékesek figyelmét az említett utcák közlekedési problémáira. Az esti órákban arra járókat a József Attila utca utolsó ne­gyedében teljes sötétség fogad­ja, különös veszélyt jelentve a gyalogjárókra, akik a kiépítet­len járdák miatt, kénytelenek az úttesten közlekedni. A tízemeletes házak környé­kén körülbelül egy hónappal ezelőtt állítottak fel kandelá­bereket, de azok bekapcsolása mind a mai napig nem történt meg. Végső fokon a József At­tila utca és a Megyeri út la­kóinak ez sem jelent megoldást, mert azok fényereje csak az új házak közvetlen környékére szo­rítkozik. Tudom, hogy a távlati város- rendezési tervben a környék teljes átrendezése szerepel, azonban feltétlenül szükséges­nek látszik addig is néhány nagy t fényerejű lámpával megoldani a világítási problémát, s ezzel a környék lakóinak biztonságos közlekedését, személyi bizton­ságát. Bakucz Béla Pécs, József Attila u. 51,C. „Némi tájszólással“ A Fehérhegyen lévő útjelző­táblát naponta sok ezren olvas­sák mosolyogva, vagy fejcsóvál­va. Tulajdonképpen nem nagy dolog, mindössze annyi az egész, hogy az említett tábla Tolbuhin úti oldalán helyesen írták, a má­sikon (az Engels úti oldalon) pe­dig némi „tájszólással" két hosz- szú ó-val Komlónak titulálják a patinás bányászvárost. Flosszú hónopok óta várjuk, hogy egy napon megjelenik majd a címfestő és egyetlen ecsetvonással eltünteti a szemet bántó felesleges ékezetet. Rőder Antalné Tolbuhin út 122. Idegbontó akadály A fehérhegy! buszmegállónál, a Tolbuhin út sarkán kaptuk lencse­végre ezt a szemétgyűjtő konténert, ami egyik szemléltető példája a gép- kocsiveeztők idegeit borzoló közle­kedési akadályoknak. A víztorony felől jövet, gép­kocsink ablakából készítettük a fotót, kézzel fogható bizonyítékául annak, hogy milyen veszélyeket rejteget a látási viszonyokat ilymódon rontó aka­dály a nagyforgalmú főútvonalra be­fordulni igyekvő gépkocsiknak. Reméljük, hogy e fotónk nyomán jobb ..kilátásra’’ bírjuk a Köztiszta­sági és Útkarbantartó Vállalatot, Az illetékesek válaszolnak „Megkérdeztük volna" Közöljük, hogy közleményük nyomán mindhárom község (Kisvaszar, Tékes, Gerényes) propán-bután gáztelepén az üres palackok cseréje megtör­tént. Az azonnali vizsgálat megál­lapította, hogy a palackcserék folyamatosságát a szállító gép­kocsik rendkívüli leterheltsége, ennek következtében o gépko­csik gyakori meghibásodása akadályozza. Az adott lehetősé­geken belül intézkedtünk a gép­kocsi javítások fokozásáról, a gépkocsipark növeléséről. A cikkben szereplő sajnálatos árdrágítás a kisvaszari cserete­lepen történt, mely a községi ' tanács kezelésében van és a cseretelep kezelője bizományosi árusítója a palackoknak. A hely­színi vizsgálat megállapította, hogy a bizományos önkényesen emelte fel a töltött palackok árát, miután kevésnek tartotta az eladott palackok után járó és a 33 forint hivatalos árban foglalt 1 forint bizományosi dí­jat. A vállalat kereskedelmi osz­tályának vezetője és a községi tanács vb-elnöke azonnali ha­tállyal visszavonta a bizomá­nyostól a bizományosi jogot és jegyzőkönyvben állapodtak meg, hogy a tanács új bizományost jelöl a cseretelep forgalmának bonyolítására. A vállalat a pb. szállításnál szabad szombatot nem tart, egész héten — a va­sárnap kivételével — folyama­tos. Fessel Tibor, DDGÁZ igazgató. Leveleink nyomában „Füstölőnek inkább beillene..." „Csere helyett cserebere../' K örülbelül három éve annak, hogy a Dél-dunántúli Gáz­gyártó és Szolgáltató Vállalat me- gyeszerte megkezdte a propán-bután háztartási gáz cseretelepeinek köz­ségenként! létesítését. Erre annak idején Kövágószöllős is igényt tar­tott. Az erről szóló hivatalos kérvény el is készült, de azóta sincs csere­telepünk, pedig időközben többször kértük, reklamáltuk. Mindannyiszor azon hiúsult meg, hogy a községi ta­nácsunk által kijelölt telephelyeket alkalmatlannak találták a tűzrendé­szet! hatóságok. Miután nagyon szo­rított bennünket óvodánk konyhájá­nak, de á község nagyon sok ház­tartásának gázfogyasztási igénye, étért jobb híján „maszek” úton in­tézkedtünk. Egy úgynevezett cseretele­pet létesítettünk, melyet rövid „üze­melés” után ismét betiltott a tűzren­dészet. Már több szervhez is fordultunk támogatásért, de sajnos mindig a Gázművek ellenérveléseit fogadták el. Ezért fordulunk önökhöz segítségért.” SOK ALAIRO A levél nyomán együtt utaz­tunk ki a helyszínre Marton Já­nossal, a szolgáltató vállalat osztályvezetőjével, és már beve­zetőként elmondhatjuk, hogy a panasz jogos volt. Jogos annyi­ban, hogy valóban három éves huzavonáról van szó, de ebben legkevésbé hibáztatható a Gáz­gyártó és Szolgáltató Vállalat, és a panaszosok által említett tűzrendészed szervek. Ez kide­rült a Kövágászöllősi Közös Köz­ségi Tanács vezetőivel történt beszélgetésünkkor, amelyet az alábbiakban vázolunk. 1968 ban a tanács vezetői va­lóban benyújtották igényüket egy gázcseretelep létesítésére, de azon a jogcímen, hogy Cser- kúttól —, ahol annak idején már volt cseretelep — vegye el a szolgáltató vállalat, és enge­délyezze, hogy Kövágószöllős lássa el gázzal a közigazgatási­lag hozzátartozó községeket. Ez önmagában rendjén is lett vol­na, ha közben nem derül ki, hogy a szőllősiek illegálisan, vagyis engedély nélkül tartják üzemben a Posta udvarán lévő cseretele­püket. Miután ez távolról sem felelt meg a tűzrendészet! elő­írásoknak, ezért a hatóságok be is tiltották o működését. Ezek után az lett volna a kö­vetkező lépés, hogy a tanács újabb igényt nyújt be a szolgál­tatóhoz, de ez csak, majd egy évre rá történt meg. A válasz nyilvánvaló volt: A leendő csere­telep pontos helyéről és meg­felelőségéről értesítsék a válla­latot, ami után semmi akadá­lya a cseretelep kihelyezésé­nek. A tanácsiak levélbeni ígé­retet tettek a helykijelölés ké­sedelem nélküli bejelentésére, azonban erre is majdnem újabb esztendő múlva került sor. Ez a késlekedés vezetett oda, hogy a szolgáltató vállalat Cserkútnak adta át a telepet, miután azok gondoskodtak a tűzrendészed és egyéb követelmények betartásá­ról. Csak újabb év múltán, pon­tosabban 1970. január 15-én értesítették ismét a vállalatot, hogy immár van megfelelő he­lyük, sőt tárolóketrecről is gon­doskodtak, — kérik hát a csere­telep mielőbbi üzembehelyezé­sét. Igen ám, de időközben a Ne­hézipari Értesítőben megjelent Gázipari Biztonsági Szabályzat, országosan, s egyértelműen sza­bályozta a csereteleppel kap­csolatos új követelményeket, amelynek nem felelt már meg a szőllősieké. Erről értesítették is a tanácsot, de választ a mai napig sem kaptak. Azaz várni kellett rá egészen addig, amíg a panaszos levél nyomán saját magunk is meg nem győződtünk a fentiekről. A válasz ezúttal egyértelműen po­zitív volt. — Intézkedtünk, azaz megta­láltuk végre a telepnek minden tekintetben megfelelő helyet, a község egyik közterületén. De ennél is tovább léptünk. A cser­kúti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattól megrendeltük már a hozzávaló vas épületet is. Lehet­séges, hogy még e hónapban kiszállítják, sőt össze is szerelik, ami a talojrendezéssel együtt mindössze három órás munkát vesz igénybe. Igaz, e választ Tóth Jánostól az újonnan választott tanácsel­nöktől kaptuk, tehát nem őt, ha­nem az elődjeit érheti a jogos kritika, a közel három eszten­deig tartó huzavonáért. Mert lóm 3 óra alatt is realizálható valami, ho eltökéltségre, és nem a iószerencsére bízzák a meg­valósítását. P. G*. I A fehérhegyi óvoda mind a négy cserépkályhájót ez év ja­nuár 11-én a Pécsi Ktsz kályhás- részlegével kijavíttattuk, korom- talaníttattuk. Március 5-én az óvoda vezetőjével, a szülői mun­kaközösség elnökével közösen megvizsgáltuk a cserépkályhák állagát, amikor véleményeztem az azonnali átrakást. A szülői munkaközösség és a vezető óvó­nő ezzel szemben azt kérte (ezen az értekezleten a panaszt író is jelen volt), hogy a kályhákat eb­ben a fűtési idényben már ne rakassuk ót, mert az átrakás idejére az óvodát le kellene zár­ni vagy legalább egy-egy érin­tett csoport működését átmene­tileg szüneteltetni kellene. Ezért március 8-án a kályhákat újra koromtalaníttattuk, majd a fűté­si idény (április 15.) befejeztével átrakásukról gondoskodunk. Major Béla, az 1. kér. Alsófokú Oktatási Intézmé­nyek Gondnokságának gazdasági vezetője. Intézkedés történt Kóródi László, Harkány, Nya­raló-telepi lakos bejelentését követően, helyszíni szemlén győ­ződtünk meg a lakóépület és az általa leírt környezet állapotá­ról. Ezt követően a Siklósi Köz­séggazdálkodási Vállalatnál, a lokóház karbantartási hitel ter­hére a lakóházon szükséges munkálatokat (födémjavítás, te­tőjavítás) megrendeltük. Egyide­jűleg gondoskodunk a terület bekerítéséről is. Az épületben lökök vállalták, hogy a kerítés építési munkálatait elvégzik, amihez csak a szükséges anyag biztosítását kérték. Tájékoztatásul közöljük, hogy a nyaralótelep szívében lévő ré­gi lakóépület terv szerint szaná­lásra kerül, s így annak generá­lis felújítását nem áll módunk­ban elvégeztetni. Kóródi László lakásigénylésének megújítása után, lehetőségeinkhez mérten soronkívüliséget kívánunk bizto­sítani. Czompó Sándor gazdasági csoportvezető. K. Ferenc Mohács: Telekmegosztási kérelmével a tanács mezőgazdasági osztályához kell fordulnia. S. F.-né Pécs: írása alapján hosz- szabb ideig tartó táppénzes idejére arányosan csökken keresetének a le­tiltása. K. Gy.-né Siklós: Levele alapján a szülési szabadság megjár, de a 3 éves gyermekgondozási segély nem.­Szerkesztői üzenetek H. Jánosné Pécs: Lakása a le­írtak szerint feltétlenül komfortosnak minősül, mivel fürdőszobája is van. V. L. tsz-toci: A levele alapján a tsz-ben eltöltött ideje nem számít megszakításnak nyugdíj szempontjá­ból, de az ott eltöltött 6 évet nem veszik figyelembe, ha visszamegy az iparba dolgozni. V. J. jeligére üzenjük, hogy ha Uz-tag, akkor jár a háztáji» Jogi tanácsadó Nagy Józsefné olvasónk kérdezi, hogy a gyermekgon­dozási segélyre akkor is jo­gosult lesz-e, ha december és január hónapban az állami gazdaságban nem ' végzett niunkát. Az is kitűnik a le­vélből, hogy évek óta rend­szeresen dolgozik, csak a téli hónapokban, általában decem­ber végén és január, február hónapokban nem dolgozott, mert ekkor nincs munkalehe­tőség. Kérdésével kapcsolatban is­mertetjük a Munkaügyi Mi- nisztérium, o SZOT és a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ezzel kapcsolatos 3.040/1971. sz. közleményét, amely a következőket tartal­mazza : Az 5/1969. (I. 28.) Korm. sz. rendelettel módosított 3/1967. (I. 29.) Korm. sz. rendelet 1. § (2) bekezdésének c) pontja értelmében o gyermekgondo­zási segélyre való jogosultság megállapítása szempontjából a szülést közvetlenül megelőző másfél évi időtartamba nem számít be a mezőgazdasági biztosítottaknál a december hó 1. és a következő év március hó 31. napja közötti idő. Az állami gazdasági (erdő- gazdasági) üzemek időszaki dolgozói korábban mezőgazda- sági biztosítottak voltak. Ké­sőbbi jogszabály azonban megszüntette ezt a helyzetet. A társadalombiztosítás mód­jának ez a megváltozása azon­ban nem kívánta hátrányos helyzetbe hozni az említett dolgozókat, az egyéb rendel­kezések szempontjából. Ezért az állami mezőgazda- sági üzemek, valamint a kísér­leti tan- és célgazdaságok, a hal- és vadgazdaságok, a nád­gazdaságok, az Erdei Terméket Értékesítő és Feldolgozó Vál­lalat, az erdőgazdaságok, a Fűz- és Kosáripari Vállalat és az Erdőkémia Vállalat, vala­mint a mezőgazdasági gépja­vító vállalatok IDŐSZAKI DOL­GOZÓI a gyermekgondozási segéllyel kapcsolatos előbbi rendelkezés szempontjából a mezőgazdasági biztosítottakkal esnek egy tekintet alá, és en­nek folytán náluk a december hó 1. napja és a következő év március hó 31. napja közötti idő a szülést közvetlenül meg­előző másfél évi időtartamba nem számít be. Ez olvasónk esetében any- nyit jelent, hogy a jogszabály­ban megkívánt egy évet másfél évnél hosszabb időszakban is megszerezhette. Tehát az egy év számítása szempontjából a 18 hónapon túli időt is figye­lembe lehet venni a jogosult­ság megállapításánál. Ha a le­vélben írt két hónap hiányzik az egy évből, akkor ennyit le­het a korábbi időből beszámí­tani. H, I. levélírónk ez iránt ér­deklődik, hogy a harmadik munkakönyvének kiállításáért mennyit kell fizetnie? Sokallja azt az összeget, amit kértek, korábabn lényegesen keveseb­bet kellett fizetnie. A 11/1971. (IV. 29.) Mü. M. sz. rendelet 5 §-a módosítja a 12/1967. (X. 20.) Mü. M. sz. rendelet 6 §-át. Az új rendel­kezések értelmében az új munkakönyv kiállításáért a dol­gozónak 10,— Ft, az első mun- kakönyvmásodiat (II munka­könyv) kiállításáért 200,- forint, a második és minden további munkakönyv-másodlat (harma­dik stb. munkakönyv) kiállítá­sáért 600,— forint díjat kell il­letékbélyegben leróni. A má­sodlat kiállításáért járó díj lero­vása alól a községi tanács elnöke, illetve a fővárosi, me­gyei városi, városi tanács vb. munkaügyi szakigazgatási szer­vének vezetője felmentést ad­hat, ha a munkakönyv megron­gálódása (megsemmisülése, el­vesztése) a dolgozó önhibáján kívül következett be. A most ismertetett rendel­kezés 1971. április 29. napján lépett hatályba, így az utána előterjesztett kérelmek esetében már e szerint kell eljárni a munkakönyvét kiállító szervek­nek. Leveléből nem tudtuk megállapítani, hogy a munka­könyv kiváltását mi tette szük­ségessé, ezért ismertettük a rendelkezést teljes egészében. Kesztyűgyárhoz közlekedő sok külföldi. A Vince utcai lakók nevében: Kibédi Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom