Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-11 / 109. szám

1971. május 11. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Tűz Kossuth-bányán Hétfőn sikerült megakadályozni a több vágaton pusztító tűz tovaterjedését — Személyi sérülés nem történt — 72 százalékkal csökkent a hétfői műszakok termelése A sok új kapcsolat meghozza gyümölcsét Vélemények az eszéki magyar hétről (Kiküldött munkatársunktól) Május 9-én 23 óra 55 perc­kor jelentést kapott a komlói Kossuth-bánya diszpécsere: a hatodik szint déli főkeresztvá- gatán füstöt és szénmonoxidot észleltek. A diszpécser riasztot­ta a központi bányamentő állo­mást, ahova közben hasonló je­lentés érkezett azzal kiegészít­ve, hogy a nyolcadik szint első déli haránt vájvégén lévő lég - guritóból parázs hullik. Ez volt az előzménye annak a nagyszabású akciónak, ami Kossuth-bányán még lapzárta­kor is tartott, s amely arra irá­nyult, hogy az ötödik és nyol­cadik szint között minden szin­ten gyorsan terjedő bányatüzet megfékezzék. A tűz tovaterje­dének megakadályozását nehe­zítette, hogy a meglévő iszap- vezetékek tömítései kiolvadtak, így iszap-tömedékelési lehető­ség nem volt, ezért gátakat épí­tettek. A bányamentők önfelál­dozó munkájának köszönhető,, hogy a rendkívül nehéz körül­mények ellenére, hétfőn dél­utánra sikerült megakadályozni a tűz tovaterjedését. A tűz hatására a fejtések egy részének légvágata mérge­ző gázokkal és füsttel szennye­ződött, ezért az üzem öt fejté­séből csak kettőben kezdődhe­tett meg a termelés. A bányá­szok egy részét szabadságolták, más részüket a mentési mun­kákhoz, illetőleg a használható termelő-területekre irányították. A termeléskiesés jelentős: a hétfői első műszakban a szo­kásos 2300 helyett csupán 639 csille szenet, a tervezett meny- nyiségnek mindössze 28 száza­lékát hozták felszínre. A dél­utáni műszakban hasonló volt a helyzet. Lapzártáig sikerült megálla­pítani a tűz keletkezésének i okát. A több szintre kiterjedő ! és a bányaüzem termelésére bénítólag ható tüzet öngyulia- S dós okozta. Személyi sérülés j nem történt. A tűz oltása to vább tart. (Harsányi M.) Nem érkezett meg Eszékről a múlt hét péntekén a magyar napról készített tudósításom. Eszék Belgrádon és Budapesten keresztül kapcsolja Pécset. Több órai türelmes várakozás, majd többszöri sürgetés után sem kaptam meg a hívott szá­mot. Állítólag a jugoszláv új­ságírók foglalták le a belgrádi vonalakat, vihar is volt, tele­fonvezetékek szakadtak el. A végén a belgrádi magyar nagy- követség segítségét kértem, de rajtuk keresztül sem érkezett meg időben tudósításom. Pe­dig a pénteki magyar fogadás és divatbemutató a Centrál étteremben a magyar hét ese­ményeinek fénypontja volt. Er­re az alkalomra Eszékre érke­zett szinte valamennyi kiállító vállalat igazgatója, vagy ve­Agrárszakemberek továbbképzője Előadások, bemutatók, üzemlátogatások Á divatbemutató manekenjeinek bemutatkozása a műsor elején. Pótválasztások Vasárnap — a választási tör­vény előírásainak megfelelően megtartották a pótválasztást abban az öt Baranya megyei választókerületben, ahol az áp­rilis 25-i választásokon — lévén valamennyi kerületben kettős, illetve hármas jelölés — egyik jelölt sem szerezte meg a sza­vazatok többségét. Most a je­lölőgyűléseken a pécsi 67-es — nagyárpádi — választókerület kivételével minderíütt egy jelöl­tet állítottak. Nagyárpádon a pótválasztáson is két jelölt in­dult. Négy kerületben a jelöltek az április 25-i választáson is jelöltként szerepeltek, s csak Aranyosgadányban — a pellér- di 23-as választókerületben — állítottak a korábbi két jelölt helyett új tanácstagjelöltet. A vasárnapi pótválasztáson a vá­lasztópolgárok 98 százaléka j megjelent a szavazóhelyiségek- ( ben és leadták szavazataikat a j jelöltekre. Pécsett a 44-es vá- ! lasztókerületben Jozipovics Ist­vánt, a 67-es választókerületben Jurinovics Józsefet választották meg a pécsi Városi Tanács tag­jává. Zengővórkonyban Balogh Józsefet, Martonfán Hammer Ferencet a pécsváradi, Aranyes- gadányban id. Praks Istvánt, a pellérdi közös községi tanácsba választották meg tanácstagnak. Divatkoktél 7I Ingyenes divabemutatót ritkán láthatunk, különösen ha azt szín­vonalas műsor, jónevű táncdal- énekesek, művészek fellépése kíséri. A Pécsi Nemzeti Színház­ban tegnap lezajlott nagyszabá­sú divatrevüre a Baranya me­gyei Ruházati Kereskedelmi Vál­lalat pécsi, komlói, mohácsi és siklósi szaküzleteiben tavaszi ajándékként adták a jegyeket a vásárlóknak. Mi több: a vidé­ki helységekből külön autóbu­szokkal szállították a közönsé­get a színházba, A divatbemu­tatón nyári alkalmi és sportru- hókat, kötöttújdonságokat, für­dőruhákat, cipő- és táskakülön­legességeket láthatott a közön­ség. Szerdán délelőtt 9.30 órai kezdettel Pécsett, a TIT Bartók Béla Klubjában, Szilágyi Sán­dor, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium közgaz­dasági főosztályának vezetője, előadást tart a baranyai ter­melőszövetkezeti főagronómu- soknak a negyedik ötéves terv növénytermesztési és állatte­nyésztési irányelveiről. Ezzel az előadással indul be Baranyá­ban az agrárszakemberek rend­szeres továbbképzése, melynek ez évi tematikája gazdag prog­ramot ígér. A továbbképzés, mely eddig esetleges és alka­lomszerű volt, most folyamatos lesz, minden hónapban egy al­kalommal felváltva összehívják a termelőszövetkezetek főagro- nómusait, illetve főállatteriyész- tőit, hogy a legaktuálisabb gaz­daságpolitikai kérdésekről, az ország legilletékesebb szakve­zetőitől, minisztériumi osztály- vezetőktől, egyetemi tanároktól tájékozódjanak. A júniusi programban üzem- látogatás szerepel, a tsz-szak- emberek júniusban Szegedre látogatnak el a Dél-Magyaror­szági Mezőgazdasági Kutató Intézetbe, az ott folyó búzater­mesztési és fajtakísérletek ta­nulmányozására, augusztusban talajművelési téma szerepel a továbbképző tematikájában, októberben pedig kukorica-ter­mesztési bemutatón vesznek részt. A továbbképzőt a Megyei Ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztálya szervezte meg, s az osztály állította össze a főagronómusok tematikáját is. A főállattenyésztők továbbkép­zőjének tématervét, a Megyei Állattenyésztési Felügyelőség szakemberei készítették el. Min­den páros hónapban az állat- tenyésztők kerülnek sorra. Az első rendezvényük a megyei legelő-gazdálkodási nap lesz, amelyet ezúttal a hosszúhetényi termelőszövetkezetben tartanak gyakorlati bemutatóval egybe­kötve. zető szokembére, Eszék város vezető testületéinek képviselői. A jugoszláv vásárrendező, az Ekonomski Institut'- tekintettel a Fővárosi Kézműipari Válla­lat divatbemutatójára - meg­hívta a környék összes textil­lel és konfekcióval kereskedő cégeinek képviselőit, többek között az eszéki szupermarket és a NA-MA áruház vezetőit. Molnár György magyar vá­sárigazgató és Asztalos Ferenc, a Pécsi Idegenforgalmi Hiva­tal igazgató-helyettese mon­dott pohárköszöntőt. Pécs és Eszék között alig 100 kilométer a távolság — mondotta Aszta­los Ferenc. — Ez szomszédságot jelent. A szomszédság régi ke­letű, s ez tette lehetővé, hogy megrendezzük a magyar he­tet. A kezdeti lépéseken túl vagyunk, a látogatók megis­merkedhettek áruinkkal, az üz­letemberek egymással. Az a közös cél vezérel, hogy a két város áruválasztékát bővítsük A május 4-én kezdődött ma­gyar hét lassan a végéhez közeledik. Az eszéki munkás- otthonban megerendezett ma­gyar ipari kiállítás látogatott­sága persze meg sem közelíti a pécsi ipari vásárok látoga­tottságát. ezt különben a nem elég hatásos előzetes propa­gandával magyarázzák. De nem is ez a lényeg. Az eszéki kiállítás nem a látogatóknak, hanem az üzletembereknek akart kistükröt tartani. A ma­gyar hét a két gazdasági kör­zet között a határmenti áru­csere olyan fórumát teremtette meg, ahol a. magyar és jugo­szláv üzletemberek minden kü­lönösebb erőfeszítés nélkül összejöhettek és tárgyalhattak — üzletelhettek egymással. Eszéken sok üzletemberrel volt alkalrtiaffi besiélg'étrfi. A határmenti árucsere egyjk is­mert alakja Sestanovic Stevan- Bato, a Slavonija Commerce üzletkötője.' Még minden pé­csi vásáron megcsinálta a ma­ga üzletét. Most a zágrábi Astraval közösen több száz­ezer dollár értékű magyar kon- zervet kíván vásárolni és az Erdei Termékeket Feldolgozó Vállalat szörpjeivel a nyáron piackutatást végez az adriai tengerpart mentén. Sestanovics elmondotta, azon fáradozik, hogy a pécsi tervezők által készített terveket a tőkés pia­cokon elhelyezze. Egyébként o jugoszlávokat minden kiállított áru érdekli. Nos, köztudott, Jugoszlávia kitűnő minőségű mosószerekkel rendelkezik. Egyik kiállítónk, az Egyesült Vegyiművek nem is számított üzletkötésre, bár ULTRA mosó­szer-családja és Autonett autó­samponja minőségben nem marad el a jugoszlávokétól. így hát dr. Halassy Géza egy kissé meglepődött, amikor a Dilj cég megkereste és ár ajánlatokat kért az Egyesült Vegyiművektől. Kollár István, .a határmenti árucsere ügyletekben érdekelt KONSUMEX pécsi kirendeltsé­gének vezetője többször is megfordult a kiállításon. Eddigi kapcsolatai révén újabb part­nerekkel jött össze, s ha a közeljövőben az érdemi tárgya­lásokon sikerül az árakban megegyezni, a KONSUMEX sok jugoszláv árut hoz be. Kollár István megjegyezte: az eszéki magyar hét. ahol a ki­állított termékek jó minősége nagyon meglepte a jugoszlávo­kat, a jövő szempontjából nagyjelentőségű, a sok új kap­csolat a jövőben hozza meg gyümölcsét. Idézném még Bouse Jaros- lav, az Ekonomski Institut igaz­gatójának szavait: Olyan úton jialpdunk, ahol megállni nem lehet, csak előre haladni. Az eszéki magyar hét má­jus 12-én zárul. Miklósvárj Zoltán r Éneklő ifjúság hangversenyei Szombaton este kilénc általá­nos iskolai énekkar adott hang­versenyt a Liszt-teremben, amely ez alkalomból ismét zsúfolásig megtelt érdeklődő szülőkkel és pedagógusokkal. Az új hagyo­mány szerint két évenként ad számot felkészültségéről, szín­vonaláról egy-egy pécsi általá­nos iskola énekkara az éneklő ifjúság hangversenyeken. Most elsőként a belvárosi is­kola kórusa szerepelt, Aradi Ti- borné vezényletével Kodály Jeli­Vendégünk volt: DR. KULIN QYÖRC/Y Gépesített műtrágya és nö­vényvédöszer raktárunkba raktári munkásokat felveszünk. Vállalatunk védőételt, 10 százalék veszélyességi pótlékot biztosít, csök­kentett munkaidővel. — Alkatrész és gépraktári dolgozókat szintén felve­szünk. Jelentkezés: Megyeri út 90. szám alatt, délelőtt 8—11 óráig­Tegnap, május 10-én este dr. .Kulin György, az Uránia Csil­lagvizsgáló Intézet igazgatója tartott előadást Ember a világ­űrben címmel a Pécsi Doktor Sándor Művelődési Központban. Az előadás előtt készült az alábbi interú:- A 10 éves űrhajózás hogyan hozta közelebb a csillagászat tudományát az átlagember­hez? — Régebben az eget valami egészen misztikus és különálló világnak gondolták. A huszadik század felismerése: mi a világ- egyetem szerves része vagyunk, magát az életet kozmikus ener­giák szülték itt a Földön, azok tortják fenn és minden élettani rendellenességet, amit nem az ember mesterségesen csinál, a kozmikus energiák befolyásol­nak. A másik nagy‘felismerés: az emberiség a reá váró nagy feladatok közepette rájött arra, hogy nincs elég energiája. De milliószorta több energialehető­ség rejlik az egyszerű anyag­ban, mint amennyit mi a Föld körülményei között abból ki tudunk venni. Célunk tehát az, hogy megtaláljuk a csillagok­nak a titkát: hogyan veszik ki az anyagból, azt az energiát, ami az emberiségnek roppant nagy lehetőségeket biztosít. Sőt, rá kellett döbbennünk, hogy nem ismerjük saját lakóhelyün­ket sem, ki kellett mennünk a térbe ennek megismerése cél­jából. Ezért is van annyi spe­ciális kutató űrhajó.- Indokolt lehet-e ilyen körül­mények között az emben ma­gányosság-érzete? — Az ember akkor magá­nyos, ha nincsenek céljai, tö­rekvései. Az emberiségnek nem volt olyan vállalkozása, amely annyiféle nagyszerű feladatot ad, mint az űrkutatás. Ha már a magányt említjük: meggyő­ződésem, hogy a világegyetem­ben mint értelmes lények nem vagyunk egyedül. Nálunk sokkal fejlettebb társadalmak is létez­nek más tejút rendszerekben, s ezek esetleg milliárd évekkel jár­hatnak előttünk. Éppen o ma­gányérzet leküzdése, hogy társa­kat keresünk. Mégpedig először magának az életnek a megje­lenését kutatjuk és azután ke­ressük az élet csúcsán lévő szuperintelligens lényeket, akik­től több mint valószínű: nagyon sokat tanulhatnánk. Földessy Dénes géjét és Bartók két igényes mű­vét, a Madárdalt és a Cipósü­tést szólaltatták meg. Őket a Bártfa utcai iskola énekesei kö­vették Vajda Zoltánnéval az élen, akik Patachich Bogártánc és Stogarenko Megy az őrs cí­mű művével arattak tetszést. Méhes Károlyné vezetésével a kér városi énekkar Vass Lajos Májusi tánc című gyermekkará­nak előadásával vonta magára a figyelmet. A Karikás Frigyes iskola kórusa Molnár Istvánné vezényletével Csajkovszkij Az eperszedő lányok karát (az Anyeginből) énekelte hangulat­teremtőén. A Köztársaság téri iskola énekkara (vezetője Há­mori Ferencné) műsorának leg­sikeresebb száma Smetana Csil- lagomja volt. A meglepetést, ez i alkalommal a szünet előtt sze­repelt Bánki Donét úti iskola nagylétszámú kórusa okozta. A kórus Pavlovics Márkné vezeté­sével tisztán szólt és élményt- adóan „zenélt", Kocsár két kó­rusa. Bartók Legénycsúfolója és Grabócz úttörődala egyaránt ki­fejező és meggyőző volt. A szünet után a Mátyás király utcai zenei tagozatos iskola kis- kórusa dalolt önfeledten, régi mesterek és Bartók műveiből, Pólvölgyi Józsefné vezényletével. Majd az eddigi legjobb formá­ját mutatott Alkotmány úti gya­korló iskola Pillinger Béla vezet­te Kodály-kórus következett. Ki­egyenlített hangzásával, jól be­állított és változatos (többnyel­vű!) műsorával (Beethoventől Kocsárig) méltán aratott közön­ségsikert a kar. A hangverseny a Mátyás király utcai zenei ta­gozatos iskola énekkarának, Szesztay Zsolt vezényletével be­mutatott műsorával ért véget. Három Bartók-művet és Kodály Béke dalát adták elő magabiz­tosan és igényesen. A pécsi középiskolai énekka­rok vasárnap esti koncertjét a Nagy Lajos Gimnázium leány­kara nyitotta meg Ivasivka Má­tyás vezényletével. Ugyancsak ő vezényelte a Nagy Lajos Gim­názium férfikarát, a későbbiek folyamán a Nagy Lajos Gimná­zium vegyeskarát és a Janus Pannonius Gimnázium leányka­rát is. Mind a négy kórus gon­dosan összeállított és jól felké­szített műsorral lépett pódiumra. Az első együttes Bartók Cipó­sütés című művét, a második az Égi szekér című spirituálét, a harmadik Scandelli A tyúk című vegyeskarát és a negyedik kórus Bartók Jószágígérő című művét oldotta meg legjobban. A Ja- nus-kórus sikerrel mutatta be Heisz-Bertók: Azon a reggel cí­mű kórusművét is. Az est legnagyobb élményét a Művészeti Szakközépiskola énekkarának műsora nyújtotta. A leánykar Vönöczky Endréné vezényletével kristálytisztán, re­mekül felépítve és megformálva keltett életre négy Bartók-mű­vet. A Keserves és a Tavasz cí­mű Bartók-nőikar így talán még Pécsett sohasem hangzott el. Sokáig emlékezetes marad a Komarov Gimnázium és Szakkö­zépiskola kórusainak szereplése is. Ligeti Andor keze nyomán a leánykar és a belőle kivált ka­marakórus ajkán életrekelt mű­vek, az azokban rejlő érzelmi­gondolati tartalmi egyértelmű és világos kibontakoztatása által nagyszerűen hatottak és szép perceket szereztek. Sikerrel de­bütált nagyobb nyilvánosság előtt a Gyermekszaklelügyelő Szakközépiskola leánykara, a Széchenyi Gimnázium kamara­kórusa (vegyeskar) és két fiatal kórusvezető-tanára, Pusztai And­rea és Kertész Attila. Nemcsak új színt hoztak a pécsi közép­iskolai kórusmozgalomba, ha­nem tehetséges, friss erőt is. Adottságaihoz, lehetőségeihez mérten szerepelt ezen az éneklő ifjúsági hangversenyen is a Leöwey Klára Gimnázium né­met tagozatának kamarakórusa Jandó Jenő, és a Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola leánykara Sértő Károly vezeté­sével. Várnai Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom