Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-05 / 104. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. május 3. OGAZDASÄQ ELET I A SZÁMOK TERVEI Fejőgép — háztáji állattartóknak A háztáji szarvasmarha-tartás fellendítésének ügyével a Köz- gazdasági Élet hasábjain is számos írásunkban foglalkoztunk. A sorozatos kedvezmények ellenére is lassan, de feltartóztathatatlanul csökken a háztáji szarvasmarha állomány. A csökkenés okai között emlegetjük: szinte megoldhatatlan a korszerű tartás viszonyainak megteremtése, kevés és drága a korszerű háztáji kisgép. A gépek között is egyik legnagyobb hiánycikk a fejőgép. Pedig köztudott, hogy a marhatenyésztés egyik legnehezebb munkaművelete a fejés. Sok gazda egyebek mellett éppen e miatt számolja fel állományát. Az érdeklődés tehát megvan az okos kisgépek iránt. Sajnos, úgy tűnik, a magyar ipar nem akar fejőgépeket gyártani, s ég tudja miért, importgépek sincsenek. Egyes kisiparosok, kisipari szövetkezetek konstruáltak ugyan fejőgépet — be is mutattak néhányat a ta- v valy őszi Országos Mezőgazda- sági Kiállításon —, de azokból a gazdák mind ez ideig nem láttak egy darabot sem. Nos, most végre hírt adhatunk arról, hogy — ha nagy-nagy nekirugaszkodás után is — egy alföldi kisipari termelőszövetkezet megkezdi a mezőgazdasági kiállításon is bemutatott Boci fejőgépének sorozatgyártását. A Boci fejőgép tömörgumi keréken futó targonca. Egy időben egy tehén fejését végzi, a hazánkban is jól bevált és elterjedt szovjet gyártmányú DA I —3 M fejőkészülékkel. Ez a készülék egyaránt alkalmas kétvagy háromütemű fejésre. A Bo- | ci fejőgép 220 Voltos hálózati árammal működik, nem kell tehát az ipari áramot bevezettetni, omi majdnem többe kerülne, mint maga a fejőgép. A fejőgép sorozatgyártás — értesüléseink szerint előreláthatólag júniusban indul meg, forgalmazása ennek megfelelően 1971 második félévében várható. A fejőgép ára — pillanatnyilag csak irányárat tudtak közölni — előreláthatólag 5—6 ezer forint lesz. A szövetkezetnek tudomása van arról, hogy bizonyos állami dotációt is kapnak a gépre, tehát az ár ennek megfelelően még csökkenni fog. Megrendeléseket májustól fogadnak el. A szövetkezet címe: Járási Építő és Vegyesipari Ktsz. Tiszafüred. Somogyi Béla út 54. Sertésteiepek nagyító alatt Költségesebb technológiát, vagy egyszerűbb megoldásokat? A számítástechnikai szakember-ellátottság és képzés helyzete Tanfolyam a MÁY-nál és a DÉDÁSZ-nál Ősszel újabb tanfolyamok Köztudott, a sertéstenyésztés jelentősége hazánkban nagyobb, mint általában a külföldi országokban. A fogyasztás állandóan növekszik. Míg 1934-ben az egy főre jutó sertéshús fogyasztás 15 kilogramm volt, ma már 35-40 kilogramm. Az igényeket azonban még ma sem tudják kielégíteni. A hús- ínség megszüntetésére a kormányzat nagy állami támogatást nyújt a mezőgazdasági nagyüzemeknek, hogy megteremtsék a kedvező termelési feltételeket. A hatvanas éveket megelőzően időszakos üzemi sertéstelepek létesültek. Ezt követően koncentrálták a beruházásokat és 1967-ig az országban 40, egyenként 3600 férőhelyes komplex sertéstelepet építettek. Ekkor épült meg Baranyában három állami gazdaság, a villány-siklósi, a bikali és a Pécsi Állami Gazdaság sertéstelepe. Nagy szóródás A gazdasági reform során újabb előrelépés történt. Megkezdték a sertéstelepek tömeges építését a termelőszövetkezetekben. Ebben Baranya az országos átlagot meghaladó mértékben veszi ki a részét. Az állami gazdaságok közül a bolyi és három más gazdaság, a görösgali, a szentegáti és a szentlőrinci közösen épít teljesen új, szakosított sertéstelepet. Minőségi változás is történt. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium korszerű ipari sertéstartási technológiákat hozatott be külföldről. Ilyeneket alkalmaznak többek között a szekszárdi, a herceghalmi és az Agárdi Állami Gazdaságban, A legjobb úton vagyunk tehát a húsínség felszámolásában. A szakemberek azt jósolják, 2—3 éven belül megszűnik a keretgazdálkodás. Sertéstelepek a jövőben is épülnek. Már most az a kérdés, hogy az eddigi tapasztalatokból milyen tanulságok szűrhetők le, hogyan célszerű tovább lépni? Ezzel kapcsolatosan megyénk banki szakemberei figyelemreméltó műszakigazdaságossági elemzéseket végeztek. Nevezetesen, összehasonlították az említett két baranyai állami gazdasági sertéstelep mutatóit az országban épülő vagy már felépült 15 más szakosított sertéstelep tervezett mutatóival. Az alábbiakban a banki szakemberek megállapításait adjuk közre. Lássuk először a 17 telep fajlagos beruházási költségeit, ezen belül az építés és a gépesítés költségeit. A fajlagos beruházási költség átlagban férőhelyenként 8982 forint. A szentegáti közös sertéstelep fajlagos beruházási költsége; 8707 forint férőhely — bár itt még költségemelkedésre kell számítani — az átlag alatt, a bolyiaké; 12 843/férőhely, pedig jóval az átlag felett van. A gépesítési fajlagos költség tekintetében az egyes telepek között igen nagy a szóródás. Egyes sertéstelepeknél a beruházás gépi költségének aránya az összes költséghez viszonyítva még a 3 százalékot sem éri el, más telepeknél meghaladja a 35 százalékot. Megjegyezzük, a szóródás még akkor is nagy, ha itt feltehetően torzulást jelent az a körülmény, hogy a gazdaságik egy része a gépeA román —amerikai gazdasági kapcsolatok Az amerikai kereskedelmi minisztérium feloldotta több mint 100 román árucikk importjának korlátozását. A döntést hivatalosan Stans, az Egyesült Államok külkereskedelmi minisztere közölte Ceausescu elnökkel néhány nappal ez előtti bukaresti látogatása során. A miniszter, aki Athénből repült a román fővárosba, látogatást tett Ceau- sescunál, megbeszéléseket folytatott Ion Patan miniszterelnökhelyettessel, Manescuval. a gazdasági tanács elnökével és Bur- tica külkereskedelmi miniszterrel is. Valamennyi találkozón szó esett a gazdasági együttműködés kölcsönösen előnyös fejlesztéséről. Az amerikai miniszter látogatása egyik megnyilvánulása annak az érdeklődésnek, amelyet az Egyesült Államokban az új román külkereskedelmi törvény ébresztett. A román parlamentnek ez év elején hozott határozata megszabja, hogy milyen arányban lehetnek tulajdonosai a külföldi cégek a közösen épített gazdasági létesítményeknek és milyen feltételek között jöhet létté kooperáció. ket nem teljes egészében szerepelteti a beruházási költségek között. A 17 telep átlagos gépköltsége, tehát a gépi költség aránya az összes költséghez viszonyítva: 16 százalék. Boly mutatója megegyezik az átlaggal, a szentegáti az átlag alatt marad (8,9 százalék). A szakemberek elemzésükben itt még rámutatnak; az aránylag magas fajlagos beruházási költség nem jelenti a gépesítettségi színvonal emelkedését is. Magasabb műszaki színvonal - kisebb önköltség Tovább folytatva a vizsgálódásokat, a következő kérdésre adható válasz; vajon a fajlagos beruházási költségek emelkedésével és ezzel feltehetően a műszaki színvonal javulásával, milyen tendenciát mutatnak a termelési költségek? Nos, egyértelműen kimutatható, hogy a gépesítettség színvonalának emelkedése kedvezően alakítja az egy férőhelyre eső termelési költségeket. Ahol a gépköltség az összes költséghez viszonyítva meghaladja a 12 százalékot, ott a termelési költségek az átlagon alul vannak és csökkenő tendenciát mutatnak. Kivételt képez a szekszárdi és az agárdi AG. mutatója, amely az átlagot jóval meghaladja. Ez utóbbi elgondolkoztató, mert mindkettő befejeződött, mindkettőben azonos a technológia és ez a technológia valósul meg a szentegáti közös beruházásnál és Bolyban is. A következőkben a műszaki színvonalat és az 1 kilogramm húsra eső önköltséget vetették egybe. Nos, nem mondható ki egyértelműen, hogy a fajlagos beruházási költségek növekedésével csökkennek az 1 kg húsra vetített költségek. Az azonban megállapítható, hogy a műszaki színvonal emelkedésé- ! vei — ha nem is minden gazdaságban, de a legtöbben — költségcsökkentő tendencia érvényesül. Gépköltség az összÁllami gazdaság 1 kg hús önköltsége költséghez forintban viszonyítva ft o-ban Hejőmenti 13,82 35,6 Bolyi 14,28 16,1 Orosházi 14,61 36,2 Bánkuti 15,30 17,4 Szentegáti 15,38 8,9 A számítógépes szakemberek képzésének igénye már az ötvenes években, a gazdasági adatfeldolgozás elterjedésével együtt jelentkezett. Intézményes oktatás híján erre akkor az egyetlen megoldás a tanfolyami képzés volt. Ezt 1969. szeptemberéig az Országos ügyvi- i telgépesítési Felügyelet oktatási osztálya végezte. Ebből az osztályból alakította meg aztán a Központi Statisztikai Hivatal ; elnöke 1969 őszén a Számítás- technikai Oktató Központot. Azóta a tanfolyami oktatás bázisa ez az intézmény lett és lesz méginkább a jövőben. Feladata nagy, hiszen a Gazdasági Bizottság által jóváhagyott koncepció — a számítás- technika fejlesztése — megfelelő szakembergárda nélkül nem valósítható meg. Szakemberekben viszont ma is nagy a hiány, egy magyar elektronikus számítógépre körülbelül 25—28 szakember jut a kívánatos (a gép nagyságától függő) 40—80 helyett. A tapasztalatok szerint baj van a szakemberek szakmai szintjével is. A szakemberhiány számos problémát vet fel. 1. Nem elég hatékony a gépek felhasználása, noha leterhelésük egy bizonyos üzemeltetési idő elteltével már sokszor túlzott is. 2. Nagy a munkaerővándorlás a számítógépes szakmában, ami az amúgy is csekély szellemi kapacitás (létszám) még rosszabb felhasználásához vezet. 3. Indokolatlanul elhúzódik egy-egy feldolgozási rendszer előkészítésének ideje. A szakemberhiány szinte mindenütt jelentkezik, elsősorban persze a gépek környezetében, de csaknem ugyanilyen súllyal az alkalmazási területeken. (Egy-egy vállalatnál akkor is kell szakember, ha nincs saját gépük, de feldolgoztatni akarnak.) 1975-ig várhatóan 350 komputert állítanak be az országban és ez a körülmény égető szükségszerűséggel veti fel az oktatás intenzitásának növelését. Ezt figyelembe véve fejlesztette a Számítástechnikai Oktató Központ oktatási rendszerét, mégpedig két fő irányba. 1. A SZÁMOK a múlt évben a Control DATA Corporation- tól oktatási szisztémát vásárolt, amely részletes tematikákat, tananyagokat, oktatási segédleteket tartalmaz, továbbá a CDC A szentegáti közös sertéstelepnél 1 kg hús önköltsége 15,38 Ft és ez 8,9 százalékos gépsítettség mellett reális, és ugyanez mondható el a bolyi ÁG-nál, ahol 14,28 az önköltség, de ezzel párhuzamosan a gépesítettség színvonala is magasabb. Mérlegelni kell A szakemberek megállapították, hogy a fajlagos beruházási költségek emelkedésével nem nő az évi tiszta jövedelem összege. Itt tendenciát sem tudtak megállapítani, any- nyira nagy a szóródás és az eltérések nem indokoltak. Any- nyi mindenesetre megállapítható, hogy a fajlagos beruházás függvényében az évi tiszta jövedelem a sertés férőhellyel szorosabb összefüggést mutat. A nagyobb jövedelem a férőhellyel függ össze. A szentegáti közös, tízezer férőhelyes telep évi tiszta jövedelme 10 millió forint, az orosházi 22 ezer férőhelyes sertéstelep évi tiszta jövedelme viszont 30 millió forint. Mór most felvetődik a kérdés, hogy a fajlagos beruházási költség vonatkozásában melyik az az optimális telepnagyság, amely a legtöbb tiszta jövedelmet hozza? A szakemberek itt megjegyzik: a sertéstelepek műszaki színvonalát ajánlatos lenne ezen mutatókkal is összhangban meghatározni, Minden új telepnél mérlegelni kellene, hogy a költséges stabil géprendszerek beépítése gazdaságilag indokolt-e, vagy megelégedhetünk egyszerűbb megoldásokkal? Vizsgálni kell, hol lehet és hol célszerű bizonyos engedményeket tenni a műszaki színvonal tekintetében? A következőkben a fajlagos beruházási költségek növekvő sorrendjében a megtérülési idők alakulását vizsgálták meg a szakemberek. Itt határozott tendencia írható fel. A költségek növekedésével növekednek a megtérülési idők. Nem megnyugtató összefoglalva mi állapítható meg? A műszaki-gazdaságossági számításokból leszűrt tendenciák nem indokolják a magasabb műszaki színvonalat sem az építés, sem pedig a gépesítés terén. Ez a jelenség nem megnyugtató, különösen a népgazdaság számára nem kívánatos. Célszerű lenne ezért megvizsgálni, hogyan lehetne olyan közgazdasági ösztönzőket érvénybe léptetni, ezen belül az állami támogatás rendszerét is úgy tovább fejleszteni, hogy az a fejlettebb technika alkalmazására serkentsen, de ne támogasson indokolatlan túlzásokat. rendelkezésre bocsátja a korszerűsítésekből adódó változásokat, valamint vállalja 45 oktató kiképzését. 2. A SZÁMOK öt vidéki városban — így Pécsett is — megkezdte az oktatások szervezését. A tanfolyami képzés alapvetően három irányú lesz: számítástechnikai szakember- képzés, gazdaságvezetők általános képzése, s végül; speciális és továbbképző tanfolyamok j a már számítástechnikai isme- | retekkel rendelkezők számára. Jelenleg a szakemberképzés látszik a legfontosabbnak, vidé- ' ken mindenesetre így van, és a j legnagyobb hiány itt talán nem is a gépeket kiszolgáló szakem- I berekben, hanem a vállalati ; számítógépes és szervezési ismeretekkel rendelkező szakemberekben van, nélkülük ugyanis egy bérmunkairoda — mint ; például a Számítástechnikai és j ügyvitelszervező Vállalat pécsi adatfeldolgozó központja — szakemberei nem, vagy csak nagyon nehezen boldogulnak, | Az eredeti terv az volt, hogy az idén márciusban Pécsett két j tanfolyam indul: egy adatfeldolgozási rendszerszervezői és egy információs folyamatszervezői tanfolyam. Nos, ezeket a tanfolyamokat — a nyár közelsége miatt — nem indították be. Az érdeklődés nagy, a tan- I folyamok beindítására tehát fel- I tétlen sor kerül, mégpediq őszszel. A hallgatók köre vállalati szakemberekből tevődik össze. Két más tanfolyam azonban már beindult, az egyik a MÁV- nál (gépkezelői), a másik a DÉ- , DÁSZ-nál (számítógép-műsze- | rész). A harmadik tanfolyamot a Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat pécsi adat- feldolgozó központjában indítja be hamarosan a SZÁMOK. Végezetül az oktatás, a szakemberképzés intenzitásának növelésére egy jellemző adat: 1971—1975 között várhatóan i 1200—1400 rendszer-szervezőt ; képeznek ki. 1976—1980 között | további 1500-at. A SZÁMOK az j 1969/70-es oktatási évvel bezá- ; rólag összesen 141 ilyen oklevelet adott ki. Az arány a szakemberképzés többi területén is hasonló, mégis attól lehet tar- J tani, hogy a számítástechnikai szakemberek hiányából adódó bonyolult problémákat csak hosszú évek múltával lehet enyhíteni, megoldani pedig talán sohasem. Világgazdasági figyelő A Moscow Narodny Bank jelentése A Szovjetunió tulajdonában lévő neves londoni pénzintézet közgyűlésén az igazgatóság elnöke előterjesztette a bank 1970. évi üzleti jelentését. A londoni The Times közzéteszi az elnök beszédének summáját. Az intézet aktívái 1970 végén 364 millió font sterlingre rúgtak, az évi tiszta nyereség 861 ezer font sterling volt. A Moscow Narodny Bank szakterülete a kelet-nyugati kereskedelem finanszírozása. E célból az intézet erősítette kapcsolatait mind a szocialista országok bankjaival, mind pedig a tőkés bankokkal. Nagymértékben emelkedett a szocialista országokkal lebonyolított üzleti forgalma és az ezen országok részére történt hitelnyújtásai is. Ugyancsak számottevően emelkedtek az intézetnek a szocialista országok bankjainál fennálló számlakövetelései. A Moscow Narodny Bank vezető szerepet vállalt olyan pénzintézeti konzorciumokban, amelyek a szocialista országok részére középlejáratú hiteleket biztosítottak, Ezeket a műveleteket mind a hitelnyújtók, mind pedig a hitelvevők teljes megelégedésére bonyolították le. Ezeknek révén az intézet szorosabbra fűzte kapcsolatait a londoni és a külföldi bankokkal. 1971-ben ennek a pénzügyi kooperációnak további kiterjesztését várják. A világkereskedelem növekedése 1970-ben az előző évinél valamivel alacsonyabb — 13 százalék — volt. A kelet-nyugati kereskedelem 1969-ben 14,6 százalékkal növekedett és 1971 - ben előreláthatólag még gyorsabb ütemben fog fejlődni. Az év folyamán Londonban és más pénzügyi központokban működő pénzintézetek nagy készséggel álltak rendelkezésre a szocialista országok hitelszükségleteinek biztosításánál. Fokozódik a pénzintézetek érdeklődése a kelet-nyugati kereskedel- m tranzakciók finanszírozása iránt; az intézet bízik abban, hogy az elkövetkezendő években a kelet-nyugati árucsere tartós növekedése folytatódni fog és ezzel kapcsolatban fokozódik a pénzügyi téren való együttműködés jelentősége is. A Moscow Narodny Bank igyekszik üzletkörét kiterjeszteni és diverzifikálni. Különösen érdeklődik Észak-Afrikának, Észak- és Dél-Amerikának, valamint a Távol-Keletnek a szocialista országokkal fennálló kereskedelmi kapcsolatai iránt. Az intézetnek Bejrútban fiókja működik, mely a közel-keleti zavarok ellenére is igen jó eredményeket volt képes felmutatni. Előreláthatólag rövidesen sor kerül a bank kanadai és singapore-i képviseleteinek megnyitására. A jövőre nézve az üzleti jelentés bizakodó: Anglia és az USA gazdaságának lassúbb növekedése ellenére a világkereskedelem fejlődésének kilátásait kedvezően ítéli meg. A kelet-nyugati kereskedelmi kapcsolatok is reményteljesen alakulnak, a szovjet—angol kereskedelmi kapcsolatok további kibontakozása pedig különösen kedvezőnek ígérkezik. É 1 <
