Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-27 / 123. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. május 27. Az ókori tudomány rejtélyei A csoda ii. „Ez az övezet — írja Seton Lloyd — századokon át néhány népnek adott szállást, melyeket laza törzsi törvények fűztek össze, s amelyek közös törekvései nem haladtak túl a kezdetleges földművelésen. E korai korszak mintegy a IV. évezred végéig tart, s egy meglepő átalakulásba torkoll Oly időközben, melyet nemzedékekkel mérhetünk, a kép teljességgel megváltozik. Városok nőnek ki a földből, államformákat teremtenek, vallási dogmákat, rítusokat alakítanak ki. A legnagyobb vívmány az írás feltalálása, monumentális építőművészet társul hozzá s az első tudományos kísérletek sora. Ügy tetszik, mintha az emberi szellem hirtelen tudatára ébredt volna erejének, s habozás nélkül kézzelfogható értékekre váltaná". E. Gordon Childe minden térben-időben szétszólt, tűfoknyi adatot mikroszkopikus gondossággal fonalra fűz, s igyekszik megszakítatlan történeti láncolatba szőni, ennél fogva igen tág időhatáro kát vesz fel: megállapítja hogy az ie. 3000 előtti kb. ezeréves periódus „talán valamennyi korszak közül a legtermékenyebb volt találmányokban és fölfedezésekben", s „újkori forradalomnak" nevezi. Második fázisát, amelyről mi szólunk, „városi forradalomnak", ez már a történelem hajnalán játszódott le, de nem születhetett Mezopotámiában', ahol „az írott történelem kezdődött”, „Sumér nem lehet az »újkori forradalom« színpada. Láncszemeket ezen az új tájon nem várhatunk. Első lakóinak máshonnan kellett jönniük". Ugyancsak a sumérek- ről írja Herbert Kühn. „Ügy látszik, hogy a Kozmosznak ez a felfogása Mezopotámiában már 5000 évvel ezelőtt megtalálja a kifejezést, mert abban a pillanatban, midőn az írás kezdetét veszi, ez a gondolkodásmód már kimunkált... Mihelyt az írás megjelenik, 3000— 2800 közt, azonnal feltűnik a közösségi élet kidolgozott formája, melyet istenállamnak nevezhetünk". Sarrukin—Szárgon már 2350—2294 közt megteremti az első világbirodalmat, mely a Perzsa öböl-' tői Iránig, Szíriáig, Libá- nonig, Kisázsiáig terjed; maga Ciprusra is ellátogat. „Ez a roppant arányú fellendülés — írja C. W. Ceram — hosszú időre kimerítette a sumér—babiloni kultúra teremtő erejét ... Előttük a földet (valószínűleg) kétféle sémita törzs lakta, de a su- mérek magasabbrendű, döntő részeiben készen kialakított kultúrát hoztak magukkal . . . Hol alakították ki ezt a kultúrát? E kérdés az ásó tudománynak egyik nagy, mindmáig függőben levő problémájába vág". — Jeles orientalistánk, Dávid Antal szerint: „Egészen bizonyosnak látszik, hogy a, kultúrának ezt a sajátos formáját nem Mezopotámiában teremtették a sumé- rek, hanem nagyjából készen hozták meg "kkal. Sőt az is va'ósz'nű, hogy bizonyos szempontból már hanyatló kultúra az, ami a történelem hajnalhasa- dn-ával szemünk elé tűnik. Folytatása a jövő csütörtöki számban. Várkonyi Nándor Kedvtelésem heraldika Címerek, jelvények, zászlók Merre van a Rózsák szigete? Államot alapított Hemingway öccse Szenzációs hírt repített világgá tavaly a sajtó: a világhírű író, Hemingway öccse Új Atlantis néven államot alapított a Karib tengeri korallzátonyon. Az új állam, - amely talán még ma is fennáll — zászlót, címert és bélyeget adott ki. Az olvasóknak csupán kuriózum volt, a címergyűjtők azonban valósággal lázba jöttek az esemény hallatára. A brit Heraldry Soc. tagja Dr. Visegrády Lajos 29 éves, orvos a Pécsi Honvéd Kórházban. Gimnazista kora óta foglalkozik heraldikával s ma már szakértőnek számít címertani kérdésekben. Legutóbb a Kartográfiai Vállalat felkérésére a képes Politikai Világatlaszban közölt címereket és zászlókat lektorálta. Gyűjteményében csodálatosan szép, régi címerek rajzai, fotói és szakleírásai találhatók. Ezen kívül a különböző nemzetek zászlóit, valamint a világ kommunista pártjainak jelvényeit is gyűjti. Igen gazdag, rendszerezésre váró anyag.- Sajnos, mostanában kevés időm jut a heraldikára. A gégészeti szakvizsgámra készülök és érthetően a hivatásom az első. Szerencsére azért nem maradok le az újdonságokról, mert szenvedélyes újságolvasó révén, a lapokból megtudom a különböző államok megszűnését, alakulását. Ezek az események mindig a címerek és zászlók megváltozásával járnak. Ingyenesen kapok több külföldi szaklapot. A folyóiratokat amolyan tisztelet-példányként küldik különböző társaságok. — Hogyan került kapcsolatba ezekkel a társaságokkal?- 1964-ben megjelent külföldön egy cikkem a magyar címerről, amely után értesítettek, hogy norfolki herceg elnökletével működő brit Heraldry Soc. tiszteletbeli taggá választott. Ezen kívül a bécsi Adler Címertani Társaság, valamint egy svájci zászlótani társaság is a tiszteletbeli tagok sorába fogadott. . — A heraldika, vagy címertan a történelem segédtudománya. Három fontos területe — a címertudomány, a címer- ábrázolás tudomány, valamint a címerjog, — a hétköznapi ember számára ismeretlen periférikus, elméleti dolgokkal foglalkozik. Szokatlan, hogy egy kis diák éppen ilyen elvont területet választott kedvtelésül. — Véletlenül történt, egy régi címeres pénz kapcsán. A gimnáziumban senki nem tudta megmondani, melyik állam adta ki és mikor. Az Egyetemi Könyvtárban talált szakkönyveken indultam el és olyan izgalmas dolgokra bukkantam, hogy nem lehetett abbahagyni. Maga a tudomány valóban elméleti, de szorosan összefügg a különböző korok történelmével, társadalmi, politikai A Bocskay család címere, amelyet 1414- ben adományozott Zsigmond király. életével. Sajnos, hazánkban nem működik heroldikai társaság és ilyen Ijépogű szakkönyv évtizedek óía nem jelent meg magyarul. Pedig a címerek, zászlók sok mindent elárulnak, ha vallatóra fogjuk őket. Mária Terézia adomanya Az asztalon a Népszabadság egyik száma, amely a világhírű grafikus, Dürer munkásságával foglalkozik. A cikket Dürer egyik címerével ihuszt- rálták, amelyben egy kitárt szárnyú ajtó is található. Többek között ez is bizonyítja, hogy a Dürer család a magyar Ajtós községből vándorolt ki, s a Dürer név a német Türer, ajtósi szóból származhat. — Az érvelés valóban logikus. A címer azonban nemcsak ez esetben, hanem még számos fontos titok megfejtésében segített. Tulajdonképpen Shakespeare nagyapjának meglelt címere tette lehetővé a nagy drámaíró személyének azonosítását. A címerek egyébként néha szószerint értve is beszédesek. A magyar Nádassy család címerében például nádasban úszkáló kacsa látható. Pécsre is jellemző az a címer, amelyet Mária Terézia adományozott a városnak. Kék mezőben szőlőhegyen emelkedő vár, rajta korona, körülötte a város négy őrtornyos távlati képe. Felette hat ágú csillag, növő hold, s az arany pajzsfőben Mária Terézia és II. József fekete monogramja. Bevallom, nekem nem tetszik túlságosan Nézzük az olasz, spanyol, német és angol nyelvű kiadványokat. A királyi és uralkodói ünnepségeken parádés díszben a heraldikai tisztség- viselő. Művészi rajzolatú oroszlánok, sasok, hollók, emberi testrészek, égitestek, tünemények, képzeletbeli alakok. A címert szigorú szabályok szerint szerkesztették, a heraldikai pajzsban címerkép, a pajzson sisak és sisakdísz. Általában szárnyak, szarvak, kalapok, tollak, zászlók gazdagítják a sisakokat, amelyek jelentősége igen nagy volt a heraldika fénykorában. A pajzsokat ABHJFORUMA Ozv. Léhmann Jánosné egy- « házaskozári olvasónk férje után 1 özvegyi nyugdíjban részesül. Kérdése: mint özvegyi nyugdi- ) jas, kitől kell kérnie a lakbér- j hozzájárulást? A lakbérhozzájárulást - amint arról már korábban is j tájékoztatást adtunk - a Nyug- j díjfolyósító Igazgatóságtól kell | kérni. A 4/1971. (II. 8.) Korm. j sz. rendelet 13. § (1) bekezdése értelmében a BÉRBEADÓ (tulajdonos, házkezelő stb.) a lakbérközléssel egyidejűleg a lakbérhozzájáruiásra jogosult személy részére egy példányba köteles IGAZOLÓLAPOT adni a lakbérhozzájárulásként igé- j nyelhető összegről. Ezt az IGAZOLÓLAPOT kell megküldeni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a nyugdíj folyósítási törzsszómra hivatkozással. A megküldött igazolólap alapján fogják azután a- lakbérhozzájárulást is fizetni. Abban az esetben, ha a BÉRBEADÓ - háztulajdonos - nem adott ilyen IGAZOLÓ- LAP-ot, akkor azt a lakbérközlés átvételétől számított TIZENÖT NAPON belül kell pótlólag kérni. Tájékoztatjuk még arról is olvasónkat, hogy a megjelent rendelkezések értelmében az özvegyi nyugdíjast is nyugdíjasnak kell tekinteni és mint ilyen, lakbérhozzájárulásra jogosult. Ezzel kapcsolatban a 3/1971. (II. 8.) PM—ÉVM. sz. rendelet a 3. §-ában a következőket írja elő: Nyugdíjasnak, illetőleg rendszeres ellátásban részesülő csökkent munkaképességűnek kell tekinteni azt, aki a következő ellátások valamelyikében részesül: a) a dolgozók társadalom- biztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. sz törvényerejű rendelet és az ennek alapján I kiadott külön rendelkezések, a mezőgazdasági termelőszövet- j kezetek tagjainak a kötelező j kölcsönös nyugdíj biztosításáról-j szóló 1966. évi 30. számú törvényerejű rendelet és a kisipa- j rosok kötelező kölcsönös nyug- • díjbiztosításáról szóló 1961. évi i 20. számú törvényerejű rendelet szerint folyósított öregségi , (szolgálati), rokkantsági, ÁL- 1 LANDÓ ÖZVEGYI vagy szülői , nyugdíjban, árvaellátásban, kivételes nyugellátásban, illető- i leg kétharmadot elérő vagy azt 66%-ot meghaladó munkáké- j pességcsökkenés miatt baleseti j járadékban részesül. T. J.-né pécsi olvasónk kérdési, hogy kaphat-e lokbérhoz- zájáru'óst akkor, ha keresettel, nyuqrTiijal nem rendelkezik, de munkaképtelen, saját lakása van, aminek a lakbérét felemelik. Olvasónk közelebbről nem j jelölte meg korát, egészségi | állapotát, megélhetésének | alapját, így pontos választ adni nem tudunk. Tájékoztatásul ismertetjük a 3/1971. (II. 8.) ! PM—ÉVM. sz. rendelet 3. § (2) bekezdését, amely a kereső- képtelenek körét határozza meg. Keresőképtelennek kell tekinteni azt, aki nem áll munka- (szolgálati, szövetkezeti tagsági) viszonyban, nem nyugdíjas, nem szabadfoglalkozású, nem önálló és akinél a következő feltételek VALAMELYIKE fennáll: a) férfi esetében a HATVANADIK, nő esetében az ÖTVENÖTÖDIK évét betöltötte; b) a munkaképességét hatósági orvosi igazolás szerint kétharmadot elérő vagy azt meghaladó pnértékben tartósan elvesztette ; c) táppénzben, terhességigyermekágyi, vagy gyermek- gondozási segélyben részesül; d) sorkatonai szolgálatot teljesít; e) kiskorú, vagy nappali tagozaton közép-, illetőleg felsőfokú iskolai tanulmányokat folytat; í) bírósági ítéleten alapuló tartásdíjból él. Abban az esetben, ha a most ismertetettek valamelyikének megfelel, akkor jogosult lakbérhozzájárulásra. Ez esetben az IGAZOLÓ- LAP-ot a szociális ellátás megállapítására jogosult tanácsi szakigazgatási szervnél., kell benyújtani és az intézkedik a fizetése iránt. Horváth Károlyné, Pécs, Dohány u.-i olvasónk kérdezi, hogy lakáscsere esetén mennyit kellene fizetni az új lakásért? A 2/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 2. § (3) bekezdése értelmében nem kell lakáshasználatbavételi díjat fizetni, ha a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást a bérlő részére lakáscsere-szerződés alapján utalja ki. Abban az esetben, ha nem a most írtak alapján történik a nagyobb lakásba költözés, akkor megállapítják a régi lakás, és az új lakás használatbavételi díját és a kettő közötti különbözetet kell annak megfizetni, aki az alacsonyabb értékű lakásból a magasabb értékűbe költözik. Azt, hogy olvasónk esetében ez mennyit tesz ki, megírni nem tudjuk, mert nem ismerjük a cserélen. dő lakásokra vonatkozóan megállapítható lakáshasználatbavételi díjak összegét. A lakás- haszhálatbavételi díj mértékét , a 2/1971. (II. 8.) ÉVM-PM. sz. rendelet melléklete határozza meg. . , , j Vita esetén a fizetendő ősz* szeg megállapítása bírósági hatáskörbe tartozik a 2/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 15. § (2) bekezdésének rendelkezése- szerint. Olvasónk másik kérdése az, hogy csere esetén megkapná-e a lakbérhozzájárulást, vagy átvállalhatná azt a régi lakótól? Az eddig megjelent rendelkezések nem tartalmaznak szabályozást arra vonatkozóan, hogy lakáscsere esetében miként alakul a lakbérhozzájárulás kérdése. A cserélő személyeket is megilleti-e az. így erre határozott választ adni nem tudunk. A 4/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 1. §-a szerint a lakbérhozzájárulás egyszeri megállapítás alapián történik és ez esetben az 1971. július hó 1. napján fennálló állapotot kell alapul venni. Ebből csak az következik, hogy csere esetén már nem jogosult a cserélő fél a lakbérhozzájárulásra, mert ez már a második megállapítás lenne, továbbá nem a július 1. napján fennálló állapotról van sző. így nincs lehetőség o lakbérhozzájárulás megállapítására, illetve átvállalására sem. Amennyiben e kérdésben új rendelkezés jelenik majd meg, akkor azt ismertetni fogjuk. Horváth f. olvasónk kérdezi, hogy a lakbérhozzájárulás összegének a csökkentése mikor és milyen kereset alapján történik? A 4/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 8. §-a szerint a KERESŐ részére megállapított lakbérhozzájárulás összegét minden év január 1. napjától kezdődően a) a naptári évenként számított évi kereset, illetőleg b) az időbéreseknél és a havidíjasoknál a december havi besorolási bér és az egyéb kereset évi összegének figyelem- bevételével számított havi KERESETNÖVEKEDÉS 25 %-ával kell csökkenteni. j néha szürke mókus, vagy her- j melin szőrméjéből alakították i ki. A fémek közül az aranyat és ezüstöt használták, a négy j heraldikai szín pedig fekete, I vörös, kék és zöld. Korábban i csak a pajzsban elhelyezett | formát tartották címernek, s I bár napjainkban a címerkul- j túsz ismét jellemző, a hagyo- I mányos formát már elvetik. I Számos példa közül a legkö- j zelebbi erre a Magyar Népköz- társaság címere. 700 éves hobby ! A címerviselés szokásának 1 keletkezését általában a keresztes hadjáratok idejére, a I XI—XII. századra teszik. Legrégibb gyűjtőként tartják számon azt az 1275-ben elhunyt zürichi papot, aki pajzsokról szóló művében 160-ról ad részletes leírást. A címerek kezdetben a hadjáratok résztvevőinek együvétartozását fejezték ki, amit a fegyvereken,- főként a pajzson tüntettek fel. A későb- bíékbetV a címer már tehetett családi, nemzetségi-, örökségi-, engedményes-, oltalom és házassági igény, stb. címer. Teljes, igen szerteágazó és bonyolult rendszerét még vázolni is ( nehéz lenne, a gyűjtőknek, a címerekkel foglalkozóknak éppen ezért napjainkban is igen nehéz dolguk van. A fiatal orvos szaktanárokat megszégyenítő pontossággal idézi a történelmi dátumokat, járatos az uralkodók családfáinak. útvesztőiben, kitűnő ismerője a földrajznak. Tudja meddig állt fent, miért s mikor szűnt meg Benin és Biafra és hogy merre van a Rózsák szigete, amelyen legutóbb egy holland mérnök kiáltott ki államot. Az Adriai tengeren lehorgonyzód mesterséges sziget állama mindössze két napig állt fent, akkor megszállta a rendőrség. A heraldikán belül van égy egészen kimunkálatlan terület, ! amely a legközelebb áll hozzá: [ a munkásmozgalom szimboli- j kőit szeretné feldolgozni. Gyűj- j ti, kutatja az adatokat, honnan származhatnak a munkás- mozgalom zászlóin, jelvényein fellelhető színek, motívumok. Wesztl Márta A Magyar Mezőgazdasági ** Múzeum immár háromnegyed százada szolgálja mező gazdasági kultúránk népszerűsítésének ügyét. A múzeumnak otthont adó, történelmi hangulatot árasztó Vajdahunyad-vár- ba látogatók beszédes bemuta tókon, kiállításokon, kincseket érő tárgyakon át pillanthatnak be a magyar mezőgazdaság múltjába, jelenébe, s mérhetik le eközben azt a nagy fejlődést, amelyet ez az ágazat az évek hosszú során át elért. Kereken 4 ezer négyzetméternyi kiállítási területen több, mint 300 ezer tárgy szolgálja a szakmai műveltség ápolásának ügyét. S hogy közülük melyek a legbecsesebbek? Van, aki a va dászati kiállítási részre szavaz. Igaza lehet, mert hiszen a szakértők egybehangzóan vallják, hogy a világon másutt nincs ilyen értékes kiállítási anyag Hetvenöt éves a Magyar Mezőgazdasági Múzeum együtt. A világrekorder dám-, szarvas és őzagancs éppen a mi birtokunkban van, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban őrzik azokat. Vagy még egy példát: hozzáértők és kíváncsiskodók mindig elragadtatással állnak meg az anatómiai különlegességnek számító híres Kincsem telivér csontváza előtt. Ez a versenyló igazi csodalónak számított annak idején — 54 nagy versenyt nyert meg. A jubiláló múzeumban nemzedékek ismerték meg őseink verítékes földművelő munkáját, s a mostani látogatók a jelen mezőgazdaságának, élelmiszergazdaságának bemutatóit szemlélve érzékelhetik, láthatják az utóbbi évek rohamos fejlődését is. Miközben ti múzeum dolgozói — agrár-, kertész- és erdőmér- | nökök, agrórtörténészek, népraj- j zosok és muzeológusok fáradha- tatlanul kutatják agrártörténe- | tünk múltját, az előrehaladás ! tanulságos bizonyítékait — már ! formálják a holnap mezőgazda- ! sági múzeumának témáit is. | Most azt tervezik, hogy az ed- l diginél is nagyobb súllyal mu- ! tátják majd be az egész élei - ! miszer- és fagazdasági verti- | kumot. A kor követelményeihez i is alkalmazkodva egy kicsit köz- J gazdasági szemléletből faka- 1 dóan akarják érzékeltetni, hogy | e nagyfontosságú ágazat milyen I szerepet játszik és milyen jelentős helyet foglal el népgazdaságunk egészében. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum nemzetközi elismerését tükrözi az a tény, hogy Stuttgart után éppen Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián rendezték a mezőgazdasági múzeumok nemzetközi kongresszusát. Neves szakemberek, nemzetközileg is elismert tudósok adtak ezúttal találkát egymásnak Budapesten. S hogy az ag rármuzeológia és az agrártörténelem különböző kérdései a nemzetközi tudósgárda érdeklődésének is a középpontjába kerültek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a különböző témákban ezúttal közel kétszáz előadás hangzott el — mintegy tízszer annyi, mint például a már idézett legutóbbi stuttgarti kongresszuson, I Dr, Fehér Károly I — Segít a vállalat. A Betörés Vasbetonipari Művek hatmillió forintot fordít a dolgozók lakásépítési akcióinak támogatására. Ebből a pécsi betongyór 1971-ben 350 ezer forinttal részesedik. A «
