Dunántúli Napló, 1971. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-20 / 117. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. május 20. A ókori tudomány rejtélyei A csoda A tudományos közmegegyezés szerint az emberiség többé-kevésbé időzíthető története legfeljebb öt-hatezer éves. Ez az időpont egybeesik az írás kialakulásával, ami előtte volt, ellenőrizhetetlen. történetelőtti idő. „Azon a napon, amikor egy nép megtanulja, hogyan őrizze meg Írott okmányokon a történt dolgok emlékezetét, kiléo a prehisztóriából", — így foglalja össze tömören a közfelfogást G. Renard. Meghatározását Allen B. West, amerikai történettudós idézi, s evvel folytatja: „A kőkor emberének nem volt Írása. De a kiemelkedés a prehisztóriából sokkal többet jelent, mint csupán az írással való gyarapodást. . . A történetelőtti ember megteremtette ugyan az alapokat, amikre a történeti idők embere építhetett, de híjával volt roppant fontos eszközöknek, amik által a civilizáció valóban felépülhet. Mint jeleztük, nem volt Írása; azonkívül nem talált tel szerszámokat az idő pontos mérésére, nem voltak súly- és mértékrendszerei; nem tanulta ki a fémek használatát, nem voltak kielégítő eszközei a teherszállításra; nem épített nagy városokat vagy sokrétű társadalmi, politikai, vallási rendszereket. Mindezek a történeti műveltségek megkülönböztető jegyei”. E tételek némelyikét könnyű szerrel cáfolni lehetne (történetelőtti kara- vónutak, megolit-építke- zés, csillagtudomány, időmérés; a tolték-azték, a maya és az „inka" indiánok nagykultúrái nem ismerték az írást, de a meghatározás nagyjából fedi a tényleges helyzetet. Viszont hogyan történhetett, mi az oka, hogy öthatezer évvel ezelőtt a kezdődő fémkor embere egyszeriben ezeknek az „eszközöknek" és sok egyéb szellemi vívmánynak birtokában lép föl? Mégpedig egy eléggé zárt határú területen: az Indiai- és Földközi-tenger közti partokon. E ténybe a tudomány minden egyes esetben beleütközik anélkül, hogy magyarázatát vitatlanul vagy erőltetés nélkül meg tudná adni. Vegyük futólag sorra az Ókor nagy kultúra-terem- tő népeit, s tekintsük meg, mit mond fellépésükről a mai kutatás. Az alábbiakban az élenjáró történettudósok, kultú-histori- kusok, régészek hosszú sorából, helv híján, csak néhányat idézhetünk. MEZOPOTÁMIA Jacques Pirenne, századunk egyik legtekintélyesebb historikusa írja: „A Nílus, a Tigris és Eufra- tesz s az Indus medencéjében jelenik meg a civilizáció az ie. IV. évezredben, máris gazdagon kifejlett alakban". A nyugati műveltség szülőföldjének joggal mondjuk azt a területet, melyet James Henry Breasted, az egyiptológia k'asszikusa „termékeny félholdnak" nevezett, s omely Mező- I po'ámiát. Sz'ria-PaWszti- nát és Egy:píoTiot foglal- I jo magába. Vú Iconyi Nándor ■ O '/ a ása a jövő csjt ' tö’:i számban Augusztus 27-szeptember 30: vadászati világkiállítás A Gemenci erdő Hazánk kedvező lehetőségeket biztosít a vadászok számára. Ezt a lehetőséget nemcsak mi magyarok, hanem a külföldiek is felismerték és szívesen látogatnak hazánkba gazdag vadászzsákmány reményében. Ez mindenféleképpen hasznos: a külföldiek megismerik hazánkat, nő az idegen- forgalmunk, népgazdaságunknak pedig valutát hoz. Az elmúlt évben 1,5 millió dollár haszon származott élő és lőtt vad exportunkból. Vadászat és vadgazdaság szempontjából értékesek a rezervátumaink, ahol értékesebb vadjaink természetes tenyész- feltételeit is igyekszünk bizto- j sítani. Ilyen szempontból sajátos terület a Gemenci erdő. A Duna jobb partján a Sárköz területén foglal helyet kb. 25 000 kh területen. Északi vége a tolnai Holt-Duna zsilipjénél van, délen pedig a Bátai- foknál végződik. Legnagyobb j hosszúsága eléri a 33 kilométert, átlagszélessége 4-5 kilo- } méter. A Duna balpartján csak a Szeremlei-Duna által határolt Pandúr-sziget tartozik a ! Gemenci erdőhöz. Valamikor a Duna meande- rezett ezen a területen, de a szabályozások után a nagy kanyarulatok holt-ágakká változtak, egyrészük kiszáradt, másik részük tóvá vagy mocsaras területté alakult. Ezeknek a neve fennmaradt, a Sárközi nép ma is így emlegeti, hogy a Taplósi-Duna, Csörge-tó, Rezé- ti-Duna, Nagy-Holtduna, Decsi- Kisduna, Buvati-meander, Füstös-tó, Ózsák-tá, Disznó-víz, Luka-tó stb. A levegő magas páratartalma, a gyakorta nedves ártézi talaj kedvező életfeltételeket biztosít olyan növények számára, amelyek az ország más területein nem fordulnak elő vagy ritkaságnak számítanak. Igen érdekes növénye a fekete galagonya (crataegus nigra), fehér fűz (salix alba), az erdei fejvirág (cephaíaria silvanica), valamint a podagra fű (aego- podium podopraria). Ezenkívül az ártéri erdőkre jellemző valamennyi fa- és fűféle megtalálható. Az élővilág bemutatása nem lenne teljes az állatok nélkül, sőt ezen utóbbiak képezik a Gemenci erdő legértékesebb kincsét. Hazánk legféltettebb nagyvadja, a rezervátum koronás fejedelmi állata a gímszarvas (cervus elophus). Környezete , kiválóan alkalmas trófeája kifejlesztésére. Nagyszámban megtalálható az őz is, a vaddisznó. Szép számmal akadnak apró ragadozók, nyest, nyuszt, menyét, nyérc. Leghatalmasabb madara a réti sas. Sajnos, csak 4—5 pár található belőle, ezért védett. Nagyobb számban van törpe sas, galambász héja, egerésző ölyv, törpe sólyom. Ornitológiái különlegességeknek számít a fekete gólya. A vízi szárnyasokat a tőkésréce, szárcsa, búbosvöcsök képviseli. A Gemenci erdőben sétálva egy-két halásztanyára bukkanunk, ahol öreg szűkszavú halászemberek őrzik még nagyapáiktól tanult halász és pá- kász mesterséget. Az erdő 9 vadászkerületre oszlik, ezek a Góga, Keselyűs, Gemenc, Szomfova, Veránka, Nagy-Rezét, Pörböly, Gyűrűsalj és Pandur. A múltban a terület 70 százaléka a kalocsai érsek tulajdonában volt, 30 százaléka pedig a Köz- és Vallásalapítványé. 1900 és 1924. között Fónagy József béreli a területet és évente 30—40 szarvasbikát ejtenek el, darabonként 1000 aranykorona értékben. 1948- ban rezervátummá nyilvánítják a területet, 1951-ben pedig megalakul a Gemenci Állami Vadgazdaság. A Gemencen lőtt kapitális bikák Európa- sőt világhírnévre tettek szert, joggal váltották ki a szakemberek elismerését. 1900—1951 között 23 aranyérmes agancsos bikát lőttek a Gemenci erdőben. A helyi rekord 1951-ben született, egy 10 éves bika nevelte azt a 218,55 Nádler-pontos trófeát, amely 18-as páratlan ágú és 11,5 kilogramm súlyú volt. Az agancs fejlődését illetően I | a „természet csodájának" is i tekinthető. Egy 4 éves szarvas [ csontváza mintegy 15 kilo- : gramm, agancsa pedig 10—12 ! kilogrammos is lehet. A szarvasbika minden évben elhullatja [ agancsát és 120—130 nap alatt újra „felrakja". Kezdetben az agancs igen érzékeny, ilyenkor a bika félrevonul és nem igen mutatkozik. Júliusra kifejlődik az új agancs, ekkor előjön a szarvasbika a sűrűből, az ún. „dra- csából” és megkezdi az „arany életet". Az első pocsolyában meghever „dago- nyázik”, „döhérkedik". Szeptemberben feléled benne a párzási ösztön. Párzás után elkezdődik a magányos kószálás, ilyenkor van a szarvasbikák vadászatának az ideje. ] Néha egy-egy bika 30—40 kilométert is kószál naponta. Téves hiedelem az, hogy a bikák korát az agancs után meg lehet állapítani. Nem felel meg a valóságnak, hogy az i ágak száma az évek számával arányosan növekszik. Legintenzívebb az agancsképzés 8—12 éves kor között. A Duna áradásai nagy pusztítást szoktak okozni a vadál- ! Tómónyban. Különösen emléke- i zetes az 1941-es és 1956-os | jegesár, amely a szarvasállo- j mány 80 százalékát elpusztította. Ennek elkerülése érdekében ún. árvízvédelmi dombokat emeltek a vadgazdaság területén, melynek magasságát a legnagyobb áradás sem éri el. A vadgazdaságnak külön gépparkja és szakemberei vannak, akik a vadállomány szakszerű gondozását és ellenőrzését végzik. A lőtt vadat a MAVAD értékesíti, egy-egy szebb, golyóérett bika agancsa 3-5000 dollár értékű. Dr. Gobi János Dombay-tó — 1971 nyárelőn Kegyetlenül rossz út dobálja az autót, ahogy Pécsvárad fe- j lől jövünk. Jobbra egy még | rosszabb kövesutat hagyunk el, alig olvasható táblával: Tóvölgy. Elhúzunk mellette, hátha van ennél jobb is. Nincs. Fel- rázódunk, át a vasúton, ahol 5—6 pad jelzi a megállót. Az út a Tó-büfénél ér véget, onnan már csak földút visz tovább, megkerülve a tavat, föl a turistahózig, az egykori Meiszter-féle vízimalomig. Bűbájos völgyben fekszik Baranya első mesterséges tava. A föléje magasodó Zengő j a panoráma szépségét fokozza. A nyugati kis öblöcske felett, néhány vadonatúj víkendhóz tövében egy sziklatömbön el- j helyezett márványtábla a tó j névadóját, az éppen tíz esz- i tendeje elhunyt Dombay János régészt idézi, akiben megszületett a gondolat, hogy a völgyben lefolyó patak vizét, amely valamikor malmok egész sorát hajtotta, tóvá kellene duzzasztani. És íme, itt a Dombay-tó, a csendes, nyugodt pihenőhely, aminek megvannak a maga szerelmesei, akik csak rá esküsznek, akik tavasztól nyárig idejárnak a hétvégeken. A házak felett a domboldalon a DÉDASZ darúskocsija billeg, életveszélyesnek tűnő helyzetekben állítgatjo egymásután a villanyoszlopokat, j Végre lesz villany - lelkendez- j hetnek a „helybeliek", akik az j első osztásból még 30 forintért | vették meg négyszögölenként a : telket, vállalva a pionírok sorsát: petróleumlámpával világítani, messziről hordani a vizet. . . Az új osztásban - 52 telek keres (és nagyrészt talált) gazdát — már 80 forint a telekár. Viszont az új tulajdonosok már a telekkel együtt kapják a villanyt is. És a víz? A forrás ott van a : tó fölött, oda kell járni érte. [ Igaz, ez nem a legkényelme- í sebb megoldás, bár a ,,pioj j nírok” bizonyára ezzel is úgy j vannak, mint a villannyal: a szép környezettel, a pihentető csenddel érezhetik magukat ; kárpótoltatva (ha ugyan vi- I gasztaló lehet ez). Persze lesz ! víz is, a következő évek programjában szerepel a törpevíz- | mű. Egy-egy hétvégén eláraszt- í jók a völgyet a kirándulók. Az I elmúlt vasárnap is legalább ezren voltak kint és ez itt nagy szám. Legtöbbjük vonattal jött, vonattal ment — ez az egyet- j len menetrend szerinti közlekedési eszköz a Dombay-tó- hoz. Autóbusz nincs, csak ese- j tenkénti különjárattal jöhetnek I csoportok. A vonatta! meg úgy I van, hogy nagyon hiányzik mór valami fedett váróhelyiség. A MÁV-tól kapott információ szerint a terv már elkészült, s talán még idén fel is épül a váróhelyiség. Sokan jönnek személyautóval, azoknak meg nincs elegendő parkolóhelyük. Lehet, hogy ez is megoldódik hamarosan. Arról van szó ugyanis, hogy a tó medre már megérett egy alaposabb kotrásra. 1962- ben létesült a tó, azóta rengeteg iszapot hordtak bele az esők a hegyoldalakról, s a tó mélysége érezhetően csökkent. A tanács ősszel, szezon után szeretné megoldani az iszap- talanítást - de ehhez legalább 400 ezer forintra lesz szükség. Úgy számítják, hogy a tó medrének bővítésével együtt 3 ezer köbméter anyagot „termelnek ki" a Dombay-tóból, s azt a tó alatti mélyfekvésű terület feltöltéséhez használnak fel. Hát itt lenne az új, nagykiterjedésű autóparkoló. A kotrásnak talán az az eredménye is meglesz, hogy legalizálják a tóban a fürdést. Jelenleg ugyanis — bármeny- | nyire fura — tilos a fürdés. A tiltó táblának azonban kevés a foganatja, az emberek zöme ugyanis a fürdésért megy 'a Dombay-tóhoz. No meg a csónakázásért. Van o tavon hét Amn FÓRUMA K.-né olvasónk kérdezi, hogy a , termelőszövetkezeti tagokat is meg- i illeti--: a lakbérhozzájárulás július . 1-től kezdődően? A 4/1971. (II. 8. Korm. sz. rendelet 2. §-a szerint lakbérhozzájárulásra jogosult a lakbéremeléssel érintett lakás — ' az állampolgár tulajdonában I állá lakások közül a kötöttbérű ; lakás ■— a) a bérből, fizetésből élő ke .'esőb) SZÖVETKEZETEKNÉL RENDSZERES MUNKÁT VÉGZŐ TAGKÉNT KERESŐ, c) nyugdíjas, illetőleg rend- j szeres ellátásban részesülő csökkent munkaképességű, továbbá d) keresőképtelen bérlője, illetői'3 a bérlő jogán a második kereső. Olvasónk kérdésére egyértelműen válaszolhatjuk, hogy a most a ismertetettek alapján lakbérhozzájórulósra jogosult j a termelőszövetkezeti tag is, ha lakbéremeléssel érintett lakásban lakik. A teljesség kedvéért ismer- 1 tétjük még, hogy a rendelet szerint kik nem jogosultak lakbérhozzájárulásra. így a) a szabadfoglalkozású, az önálló és magánmunkáltatónál foglalkoztatott személy, b) a szabadságvesztés büntetését töltő személy, c) az olyan lakás bérlője — a nyugdíjas és keresőképtelen ] bérlő kivételével —, amelynél a lakbéremelés összege a havi 20,— Ft-ot nem haladja meg. A keresetmegállapítással kapcsolatos rendelkezéseket a termelőszövetkezeti tagok vonatkozásában a 3/1971. (II. 8.) PM—ÉVM sz. r. a 16. §-a szabályozza. Eszenyi János nagypeterdi olvasónk kérdése: ki fizeti a lakbérhozzájárulást, ha az állampolgár szolgálati lakásban lakik, de már nem 1 annak a vállalatnak a dolgozója, akitől a szolgálati lakást kapta? Abban az esetben, ha a kérdéses szolgálati lakás lakbér- emelés alá esik, akkor a lakással rendelkező szerv a jogszabályban meghatározott mó- | dón megállapítja az új lakbért és ennek során kiállítja a lak- i bérhozzájárulás fizetéséhez szükséges igazolást. A lakbérhozzájárulást az a munkáltató fogja fizetni, akinél az állampolgár ténylegesen munkát végez a megállapítás időpontjában. Másik kérdése, hogy felesége jogán lakhat-e továbbra is korábbi szolgálati lakásában, ha az annak a munkáltatónak az alkalmazottja, akitől a szolgálati lakást kapta? A szolgálati lakás általában muVikakörhöz kötött. Annak a részére adható, aki azt a munkakört ténylegesen ellátja. A munkaviszony megszűnésével a szolgálati lakásra való jogosultsága is megszűnik a volt dolgozónak. csónak, üzemeltetésük a tanács idegenforgalmi szolgáltatásainak egyike. Sok hasznot nem hoznak, vendéget viszont annál többet csalogatnak ide, és ez is valami. A másik szolgáltatás: a turistaszálló fent a régi malomban és a kis háromszemélyes turistaházak lent a tó partján. Ilyenkor, szezonban mindig van vendég bennük, s ezek vállalják azt a kényelmetlenséget, hogy a helybeni étkezés mind ez ideig megoldatlan. Vagy önellátásra kell berendezkedniük, vagy bejárni Pécsvá- radra, ami egyszer-kétszer talán érdekes lehet, de huzamosabb tartózkodásnál már fárasztó. Persze, ha a Tó-büfét egy kicsit jobban ellátnák . . . Nincs hűtött ital, ami van, az is kevés. A korlátozott lehetőségek folytán csak vasárnapokon van főzés, az is egytálétel és a kirándulók elenyészően kis részének elegendő. A kövesút alján, a kőkerítés mögött tágas udvar végében szép nagy épület. Valamikor ez is malom volt. Benne van még minden, s ha a hatalmas kerekek nem lennének már korhadtak, szúrógottak, talán még őrölni is lehetne. Szinte kínálja magát a hely: idegen- forgalmi érdekességű kertvendéglőt, autóscsárdát lehetne csinálni itt, s a Dombay-tó vendégeinek étkeztetését is remekül meg lehetne oldani. H. ?, Szerintünk a feleség jogán nem folytatódik a szolgálati lakás bérleti jogviszonya. Az más Kérdés, hogy amíg más lakást nem biztosítanak, addig a régiben lakhatnak. Abban az esetben, ha a feleség is olyan munkakörben dolgozik, amelyhez a szolgálati lakás megjár, akkor a munkáltató intézkedhetik úgy is, hogy a feleség részére juttatja a szolgálati lakást. Ez esetben jogszerűen lakhat a felesége munkaviszonya alapján a lakásban. Fel kell hívnunk azonban olvasónk figyelmét arra, hogy az életbelépő 1/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet 45. §-a értelmében a szolgálati lakás felett rendelkezni jogosult szerv a bérlő kijelölése során kikötheti, hogy ha a bérlő a vele fennálló munkaviszonyt meghatározott idő eltelte előtt megszünteti, az elhelyezésre nem, vagy csak szükséglakásra tarthat igényt. Erre a jövőben is csak akkor kerülhet sor, ha a bérbeadó a KIJELÖLÉS SORÁN EZT KIKÖTI. Borsai Árpád, Pécs, Kandó K. a. 6. sz. alatti lakos olvasónk kérdezi, hogy a bérlő a közüzemi díjakat július 1. után is köteles-e fizetni, ha eddig és jelenleg is fizette? A 3/1971 (II. 8.) Korm. sz. rendelet 2. §. (3) bekezdése szerint, ahol az életbelépő lakásrendelet előtt TANÁCSI RENDELET, illetőleg a LAKÁSBÉRLETI SZERZŐDÉS a lakással kapcsolatos közüzemi és más szolgáltatási díjak megfizetésére a lakbéren felül a bérlőt kötelezi, e díjak A JÖVŐBEN IS A BÉRLÖT TERHELIK. Olvasónk esetében a fizetési kötelezettség attól függ, hogy a lakásbérleti szerződés a közüzemi díjak vonatkozásában mit tartalmaz. Abban az esetben, ha a közüzemi díjak fizetését is magában foglalja, akkor a jövőben is kell fizetni, hasonlóan a korábbiakhoz. S. Sándorné pécsi olvasónk kérdezi, hogy miként kell eljárni, ha a lakbér megállapítással nem ért egyet. Szerinte lakásuk nem komfortos, csak félkomfortos? A 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 15. §-a szerint, ha a lakbérközléssel kapcsolatban a BÉRLŐ és a BÉRBEADÓ között vita van, akkor a bérlő a lakbérközlés felülvizsgálatát kérheti. A kérelem a lakás komfort- fokozatának és alapterületének, valamint a korábbi és az új lakbér-, illetőleg a lakbérkülönbözet összegének felülvizsgálatára irányulhat. A bérlő a kérelmet — a lakbérközlés kézhezvételétől számított NYOLC napon belül — a) állampolgárok tulajdonában álló lakások esetében a lakás fekvése szerint illetékes tanácsi építésügyi szakigazgatási szervhez, b) egyéb lakások esetében pedig a bérbeadóhoz nyújthatja be. A rendelkezés szerint a NYOLC napos határidő elmulasztása JOGVESZTÉSSEL JÁR. Ezért sérelmes közlés esetén azt pontosan be kell tartani. Abban az esetben, ha a bérlő a lakbérközlés felülvizsgálatát kéri és ennek során a vita eldöntéséhez szükséges, akkor szakértőt is igénybe lehet venni. E rendelkezések biztosítják, hogy a lakbérek megállapítása a jogszabályi előírások szerint történjék. A bérlő kérelmét az állam- igazgatási szerv harminc napon belül bírálja el az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint. Balázs József, Kárász, Ady E. u. 22. sz alatti oivasónk kérdezi, hegy az üzlethelyiség bérét miként kell emelni az új rendelkezések alapján? A 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet és a végrehajtása tárgyában kiadott 3/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet a lakásokra vonatkozik. A lakásokkal kapcsolatos kérdéseket szabályozza a lakbérek vonatkozásában. Nem tartalmaz rendelkezéseket az üzlethelyiségekre vonatkozóan. Az üzlethelyiségek bérével kapcsolatos kérdéseket más jogszabály rendezi. így annok ismertetésére nem tértünk ki ez ideig. Ezért kérdését külön fogjuk megválaszolni a későbbiek során. A í
