Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám

1971. április 9. D Li NAN TOLI N^PLO z'' Csökkeni a és a csecsemőhaiandósáo builoiáiéhozlaiő i ■ Baranya es Becs eupszsé»iin\éröl Pécs és Baranya egészség­ügyének III. ötéves tervbeli eredményeiről és IV. ötéves tervének célkitűzéseiről tar­tott sajtótájékoztatót tegnap délelőtt szerkesztőségünkben dr. Kóbor József, a Baranya megyei Tanács vb egészség- ügyi osztályának vezetője, dr. Breila István Pécs megyei város Tanácsának vb egész­ségügyi osztályvezetője, dr. Kincses József, az Egyesített Pécsi Egészségügyi Intézmé­nyek szakszervezeti bizottsá­gának titkára és dr. Zelles Mária Pécs megyei város Ta­nácsa vb egészségügyi osztá­lyának szervezési és mód­szertani csoportvezetője. Az egészségügyi vezetők a Népszabadság, a rádió, az MTI, az üzemi lapok és a Dunántúli Napló illetékes ro­vatainak munkatársait , tájé­koztatták. Néhány figyelemre méltó rész a III. ötéves terv eredményeiről: az elmúlt öt­éves tervben a megye egész­ségügyének költségvetése 128 millió forintról 188 millió fo­rintra emelkedett. Az egy or­vosi körzetben élő lakosság 2568-ra csökkent, s ez az or­szágban a legalacsonyabb, te­hát a legjobb. A baranyai csecsemőhalandóság és a ko­raszülés aránya az országban sokszpr a legrosszabb volt az elynúlt tíz évben. Tavaly már csak 35,2 ezrelék, s ez igen nagy eredmény, mert az or­szágos átlagon van. Sok fi­gyelemre méltó eredmény született Pécsett is: így a fel- | nőtt betegek körzeti orvosai- 1 nak hatvan százaléka meg­szerezte a belgyógyász szak­orvosi vizsgát. Megszervezték az úgynevezett team-rend­szert, ebben egy beteget, il­letve egy családot — kivéve az elköltözések esetét — szü­letéstől idős korig ugyanaz az orvoscsoport gondoz, gyógyít. A számos eredmény mel­lett figyelmet keltettek a ter­vek is. Ezek közül csak a leg­nagyobbak: felépül a IV. öt­éves tervben a nagy sziget­vári ideg- és elmegyógyászati kórház. Ez azért fontos, mert a tízezer lakosra szükséges 15—20 betegággyal szemben az ország ideg- és elmegyó­gyászati ágylétszáma 2 és fél, illetve három. Szigetváron 450 ágyas intézmény épül. Pécsett szükségesnek látszik egy nagy utógondozó intézet felépítése. Bár erről még csak elvileg döntöttek, ha valóban felépítik, akkor az újmecsekaljai modern rende­lőintézet mellett lesz, hogy annak gépi felszerelését is használják az utógondozó in­tézet betegei. Választási gyűlések Diósvis/Jón és Siklódon Két úttörő kislány szavú- j latával kezdődött a csütör­tökön este Diósviszlón ren­dezett választási gyűlés. A művelődési ház nagytermét zsúfolásig megtöltő polgáro­kat Fényszárosi Miklós, a gyűlés elnöke, a helyi párt- alapszervezet titkára köszön­tötte, majd dr. Horváth La­jos kórházi főorvos, a körzet megyei tanácstagjelöltje mondott választási beszédet. Felszólalt a választási gyű­lésen Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, a 11-es számú vá­lasztókerület képviselő jelölt­je. Színvonalas ifjúsági mű­sor: zene-, énekkar és sza­valat vezette be tegnap este, a siklósi művelődési otthon­ban rendezett választási gyű­lést. Nagyszámú választópolgár előtt dr. Szabó József, a körzet országgyűlési képvi­selőjelöltje az MSZMP Sik­lósi járási Bizottságának el­ső titkára mondott beszédet. A választási gyűlés elnöki tisztét Págrádi Lajos, a Ha­zafias Népfront községi bi­zottságának elnöke, a Pécsi Kesztyűgyár siklósi üzemé­nek főkönyvelője látta el. KÉSZÜLNEK A VÁLASZTÁSI PLAKÄTOK Budapesten, az Egyetemi Nyomdában Boncolási bemutató az Állatkertien Szakmai továbbképzés - biológiatanároknak A pécsi járás biológia és földrajz szakos pedagógusai­nak népes csoportja gyüle­kezett tegnap délelőtt az Ál­latkert előtt, hogy részt ve­gyenek azon az újszerű szak­mai továbbképzésen, melyet a Pedagógus Szakszervezet és a Mecseki Kultúrpark veze­tősége kezdeményezett és rendezett számukra. A pedagógusok szakképzett vezetővel megtekintették az Állatkertet, és szakmai ta­nácsadást kaptak az állatker­ti szakvezetés módszertaná­ról. így, ha a tanárok tanul­mányi kirándulásra hozzák a gyerekeket, már saját maguk is szakértő módon tudják kö­rülvezetni a tanulókat az Ál­latkertben. Az állatkerti séta után a Vidámpark kultúrtermében Fülöp István, a Mecseki Kul­túrpark igazgatója tájékoz­tatta a nevelőket a biológiai ismeretterjesztés feladatai­ról, a tanulmányi ki­rándulások módszertanáról, megszervezéséről, valamint az iskolák és a Kultúrpark kapcsolatának továbbfejlesz­téséről. A szakmai tovább­Vestői környezetben, a dombtetőn áll Zengő- várkonyban Bognár Jánosék háza. A környék — különö­sen így tavasz idején — cso­daszép. Mindenütt virágoz­nak a fák, a gyepszőnyeg ibolyától kéklik, süt a nap és csend van. Igazán alko­tásra ihlető idő. Kell is a nyugalom, hiszen különösen sok dolga van a húsvét előtti napokban Bognár néninek, a neves tojáshimző asszony­nak. — Tojáshimző — így mond­ja. Mert szerinte a városiak festik, a falusiak pedig hí­mezik. mintázzák a tojáso­kat Még kislány korában a huszas években tanulta az irókázást édesanyjától, aki még a századforduló előtt a nagymamától leste el a szá­zadokon át öröklődő ősi min­tákat. — Pégt-n hr.gymahéjjal fes­tettünk, de mostanában már képzés legérdekesebb esemé­nyeként ezután Buchert Ádám, az Állatkert vezetője boncolási bemutatót tartott. A békán és nyúlon végzett szakszerű boncolást a pedagó­gusok nagy érdeklődéssel néz­ték, hiszen ezentúl az álta­lános iskolai tanítási gyakor­latban, az Élővilág című tan­tárgy keretében is sor kerül erre, s a tanulók saját maguk is fognak boncolni. Nyilvános belgrádi rádiófelvétel Mohácson Húsvét hétfőn este 7 órai kezdettel a Belgrádi Rádió nyilvános felvételének lehel­nek — a közönség szerepé­ben — tanúi a mohácsiak a Bartók Béla Művelődési Házban. A Belgrádi Rádió keddi napokon sugározza Vidám fa­lú című vidékről szóló egy­órás műsorát. Egyik adásu­kat Magyarországon. Bara­nyából. a megye délszláv lakosságáról állítják össze ezen a mohácsi felvételen. Az adásban közreműködik a mohácsi tamburazenekar, to­vábbá népi együttesek és né­pi énekesek szerepelnek Mohácsról. Kátolyból, Felső- szentmártonból. Kásádról, Átáról. Szóhoz jut a műsor­ban a Pécsi Tanárképző Fő­iskola délszláv tanszéke: be­mutatják a jugoszláviai hall­gatóknak a délszláv szövet­séget, a Narodne Novinet és a Pécsi Rádió délszláv szek­cióját. A nyilvános felvétel mű­sorában közreműködik a Belgrádi Rádió népi zene­kara és három neves szólis­tája: Predrag Gojkovic, Va- silija Radojcic valamint Aca Trandafilovic. . MEGKÉRDEZTÜK: Éli Jelenkor-est Nagyatádon Ma, pénteken rendezik meg a nagyatádi József Attila középiskolás kollégium ha­gyományos költészet napi megemlékezését. Ennek kere­tében tartják meg a Jelen­kor ünnepi estjét is. Irodal­mi folyóiratunkat Arató Ká­roly, Berták László, Páko- litz István és Takáts Gyula képviseli. Angol egyetemisták Pécseit Csütörtökön a délutáni órákban angol egyetemista fiatalokból álló küldöttség ér­kezett a Pécsi Tanárképző Főiskolára. A 18 diákból és két kísérő tanárból álló ven­dégcsoport tagjai elsősorban hazánk földrajza és történel­me iránt érdeklődnek. Baranyai tartózkodásuk idején termelőszövetkezetek­be is ellátogatnak. Miért kevés a sör? PÉCS Több pécsi élelmiszerbolt­ban kifogyott az üveges sör. Különösen sokan reklamáltak az Urán városból, ahol egye­sek azt is tudni vélték: ün­nepekig már nem is érkezik újabb szállítmány. Dr. Rugási Endrétől, a Pannónia Sörgyár igazgató­jától kérdeztük meg: miért kevés a sör, várható-e ja­vulás a péntek, szombati ellátásban? — Az elmúlt héten feszí­tett ütemben termeltünk, hogy húsvét hetében a szo­kásosnál nagyobb mennyi­ségben adhassunk sört a ke­reskedelemnek. Ez meg is történt. Megítélésem szerint azért fogyott el olyan gyor­san a készlet, mert a vásár­lók már hétfőn megkezdték a tartalékolást. Nagyon sok helyen már az éléskamrában, vagy a hűtőszekrényben van az ünnepekre szánt sör. Erre abból következtettünk, hogy kevés a visszaváltott üveg. Az üveghiány akadályozza a termelést, késlelteti a töltést. Az is segítséget jelentene, ha a mai napon nagyobb meny- nyiségű üveg érkezne vissza hozzánk. • — Mennyi sört szállítanak még ki az ünnepnapok előtt? — Előreláthatólag 800 hek­tót, vagy valamivel többet. Teljes kapacitással, két mű­szakban ennyit tud az üzem palackozni. Nemcsak ma. hanem természetesen szom­baton is folyamatosan ellát­juk a boltokat. A mostani igény jóval nagyobb a ko­rábbinál, nemcsak az ünnep, a jó idő miatt is több sör fogy. Szomorú statisztika Ülést tartott a Közúti Balesetelhárítási Tanács 1969-ben Baranyában 1941 közúti közlekedési baleset történt, míg 1970-ben ez a szám 2252-re emelkedett. Eb­ből 1969-ben 37, 1970-ben 50 volt halálos kimenetelű. 1969- ben a balesetek következté­ben keletkezett anyagi kár 4 millió 752 ezer 920. 1970-ben már 6 millió 338 ezer 975 fo­rint volt. A baleseteket elő­idéző fő okok között a gyors­hajtás, a szabálytalan előzés, a figyelmetlen vezetés és az ittas vezetés szerepel. A bal­esetek száma tehát állandóan növekszik — vonhatjuk le a következtetést a szomorú sta­tisztikából. Mit tettek a megelőzés ér­dekében? 1970-ben 526 bal­esetmegelőző propaganda elő­adás hangzott el a megyében 37 ezer 883 fő részvételével. A megye 67 általános isko­lájának VI—VII. osztályai­A tojáshímző én is bolti pirost használok. Egyébként minden a hagyo­mány szerint történik. A megfőzött tojásokra gicával viszem fel a forró viaszt. A gica fapálcika, amelynek a végére régi kupakos pipáról való rézrudacskát erősítek. Kevesen tudnak ilyennel dol­gozni, mert nagy figyelmet igényel a mozgatása, a viasz ugyanis gyorsan megdermed. A himes tojások festékbe ke­rülnek, majd megforrósítva kender-csepüvel dörgölöm le a viaszréteget A piros, vagy lila mezőből fehéren villan elő a minta: cifra kötőfékek, gereblvék, récetalpak. Az egyszerű geometriai mintá­kon kívül szegfűs, tulipános, búzavirágos, metélőrózsás, szőlőfejes, makkos és patkós tojásokat is készítek. Miközben villámgyorsan ró­ja a pálcikákat, kacskarin­gókat, a régi szokásokról me­sél. — Valamikor hímzett ken­dőbe kötöttük a tojásokat és végigjártuk Pécsvárad utcáit. A föld tele színes tojáshéjjal, csak úgy ropogott a táncoló lányok lába alatt. Ma már a művelődési házban táncolnak a fiatalok, de himestojást a legtöbb kap a rokonoktól. Sokan rendeltek ilyen célra, és évek óta szállítok Pécsre, a népművészeti szövetkezet Sallai utcai boltjába is. Bognár néni a himestojá- sok kapcsán került komaság- ba Fülep Lajossal, a közel­múltban elhunyt Kossuth- díjas művészettörténésszel. — Tizenkilenc éves voltam, amikor megismertem. A szőt­teseimet, meg a tojáshimzést nézte meg. ! — Olyan ez Évi ke, mint i az arany a hamispénz mel- ) lett. Kinek készítik ezeket a csodálatos dolgokat? — A komaasszonyaimnak — válaszoltam. Ajánlkozott, hogy elvállalná ő is a koma- ságot. Így lett a kislányom keresztapja, s kapott is min­den évben ajándékot. Nagyon boldog volt, mert még tavaly is küldtem neki Budapestre... — Lesz-e aki folytatja a családban ezt a mesterséget? — A leányom rajztanárnő és igen szépen fest, hímez. Most tanítgatom a kisunoká- mat, az ötéves Jutkát, aki ugyancsak nagyon érdeklődő. Édesanyám százéves tulipá­I nos ládájában őrzőin a hím­zett pántlikákat, s a szekré­nyeim tele népviseleti ruhák­kal. A tanult mintákat, a ré­gi szokást pedig továbbadom. Mert a szépet nem szabad elfelejteni .. Wesztl Márta ban folyt rendszeres KRESZ- oktatás, s tavaly 70 óvodá­ban tartottak diafilmes sza­bálymagyarázó oktatást az egészen kicsiknek is. A Du­nántúli Napló és a Pécsi Rá­dió rendszeresen foglalkozott ezzel a témával, ezenkívül KRESZ-vetélkedőket tartot­tak az ifjúsági táborokban, s a TIT közlekedési szabad- egyeteme 17—18 előadásból álló sorozatokat indított az elmúlt esztendőben — mond­ta tájékoztatójában Kovács Jenő alezredes, a Baranya megyei Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztá­lyának vezetője tegnap dél­előtt a Baranya megyei Köz­úti Balesetelhárítási Tanács ülésén. Az ülésen a KBT operatív bizottsága megbeszélte az 1971. évi munkaprogramot. Idén is megrendezik az ifjú­sági táborokban a KRESZ- vetélkedőket, növelik az MHSZ keretében működő gépjárműbarát szakkörök számát, folytatják a TIT jól sikerült közlekedési témájú előadássorozatait. Sok balese­tet okoznak a traktorosok, ezért külön előadásokban magyarázzák meg az állami gazdaságokban és a termelő- szövetkezetekben a vontató- vezetőknek a közvetlen bal­esetveszélyt jelentő közleke­dési helyzeteket. Az Autóközlekedési Tanin­tézetnél a vizsgáztatás re­formjával új tantárgyat ve­zetnek be, Közlekedési etika címmel. Annak ellenére, hogy kötelező a gépjárművek idő­szakos műszaki felülvizsgá­lata, még mindig sok a mű­szaki hibából adódó baleset, ezért a jövőben a garázs­mestereknek. a gépjárműelő­adóknak többet kell törődni ezzel a kérdéssel. Pécs „ad­ja” a legtöbb balesetet a sta­tisztikában, ezért napirendre tűzték a város forgalmának, különösen a belváros parko­lási rendjének felmérését, s megkezdik az égetően sürgős változtatásokat. SZÜLETTEK Mikolovlcs Etelka, Kiss Mó­nika, Prtre Csilla, Topp ' Erzsé­bet, Sós Csaba, Horváth Zita, Paleszter Zsolt, Szkladányi And­rás, Csoltyán Hajnalka, Prtgli Zsolt, Molnár Csaba, Katies Andrea, Szabó Zsolt, Nagy Ta­más, Fegó Tamás, Debreczcni Linda, Góman Krisztina, Gelen­csér Krisztina, Borbás Rita, Moninger Éva, Petrovics Rita, Rack Zsuzsanna, Buczku Csaba, Kiss Attila, Snóbli Julianna, Szabó Zsolt, Lakatos Rudolf, Fehér Balázs, Sörös Ildikó, Csor­dás Zsolt, Kaszap Zsolt, See­mann Veronika, Száraz Haj­nalka, Orsós Margit, Farsang Attila, Szultán János, Nemes Ká­roly, Mészáros Csaba, Hoffmann Alice, Csizmadia Claudió, Varga Tibor, Garda Péter, Harsányi Csilla, Szcrednyel Hajnalka, Szennjai Ildikó, Schrámpf Jó­zsef, Dékány Péter, Kardos Attila, Szatmári Attila, Lajkay Szilvia, Radnai Ottilia, Fericll Andrea, Hegedűs Dezső, Balassa Edna, Németh Mária, Csonka Ildikó, Kovács Nándor, Holló- kövi Andrea, Czuczor József, Bencsik Péter, Gyimesi Mónika, Kovács Ildikó, Móricz Péter, Or­sós Judit, Ats Zsolt, Somos László. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Vida József és dr. Jobbágy Gizella, Kiss Jenő és Pétcrffy Magdolna, Kováts László és Ká- toli Gabriella, Oláli Pál és Mor­vái Terézia, Tatai József és Pusztka Márta, Szegletes Emil és Seregi Borbála, Szondi Ist­ván és Kollár Mária, Horváth János és Holota Katalin, Zsol­dos Sándor és Füller Mária, Kocsis Lajos és Törők Mária, Cenkő Imre és Korcsog Anikó, Dávid Bálint és Kaisz Katalin, Szeme Gábor és Regán Margit, Budai István és Molnár Klára, Nádor Miklós és dr. Tóth Zsu­zsanna. MEGHALTAK Dr. Grosz László, Horváth Attila, Rab Ferenc, Várfalvi László, Sziebert Frigyes, Balázs János, Dávid Pál, Horváth Já­nos, Schön Jalcabné sz. Havai Julianna, Bényei Károly, Szá- razajtai Konrádné sz. Renner Anna, Radnai Adám, dr. Varga Ferencné sz. Nádbera Anna, Horváth Jánosné sz. Czigler Anna, Vasvári Antal, Androvics Zsuzsanna, Kovács Istvánná sz. Suskovics Katalin, Dömötör Er­nő, Palaki Ignácné sz. Dörnvei Julianna, Markovits Zoltán, Ba­lázs János, Dómján Ferencné sz. Adermann Mária. MOHÁCS SZÜLETTEK Pálfi János, Kiss Krisztina, Szépréti Zoltán, Gellér Antal, Lusztig Andrea, Anti Anita, Aubert Péter, Görföl Zoltán. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Szabó József és Mészáros Er­zsébet. MEGHALTAK Hengl Istvánné sz. Obert Mar­git, Dosznod József, Vörös Pé­ter, Szekeres Sándor, Peterdy Béláné sz. Tóth Irén. SZIGETVAR SZÜLETTEK Somogyi Éva. Sentcrícz Lász­ló, Katona Zoltán. Borsányi Fiika, Szabó Bernadett. Hama* rics Anikó. Kövesdi Marianna, HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Szűcs Csaba és Harmati Esz­ter, Pesti Géza és Harmati Va­léria. MEGHAL IAK Lengyeltóti András, Bagi Fe- rencné sz. Nagy-Kovács Rozália« II

Next

/
Oldalképek
Tartalom