Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-14 / 87. szám

1971. április H. Dl’N^NTÜLI NMPIO Az ifjúság jövője — a társadalom jövője II lysrieifieieni, a gyámügyi igazgatás fsjlitlsse az óiméit választástól napjainkig A gyermekvédelem jelentős társadalompolitikai tevékeny­ség. A feladatok ellátása so­rán a gyermekek érdekében fontos társadalmi és egyéni célkitűzések valósulnak meg. A családok gyermeknevelési tevékenysége szorosan össze- , függ a társadalom fejlődésé­nek pozitív, vagy negatív irá­nyú változásával, ezért a gyermekvédelem esek akkor lehet eredményes, ha ezekre a változásokra gyorsan és időben reagál. Az elmúlt választás óta az ifjúság és ezzel együtt a tár­sadalom jövője iránt érzett felelősség fokozódott. Meg­erősödött az a felfogás, hogy a gyermekvédelem a nevelő­munka szerves része, amely az állam, a társadalom és a család részéről nagyobb erő­feszítéseket és összehangol­tabb együttműködést kíván. A kormány az új helyzet­nek megfelelően hozott ha­tározatokat. a gyermekvéde­lem továbbfejlesztéséről. Hangsúlyozta, hogy ezt a te­vékenységet társadalmi ügy­nek kell tekinteni és vala­mennyi érdekelt- szervnek az anyagi eszközök növelésével is részt kell vállalni a fel­adatok megoldásában. Új jogszabályok jelentek meg. amelyek aláhúzzák a szülők felelősségét gyerme­keik gondozásáért és felne­veléséért. Ezek a jogszabá­lyok a korszerű jogalkotás termékei, alkalmazásukkal bürokráciamentesebbé vált a gyámügyigazgatási eljárás. Ezekben az években olyan politikai és társadalmi ese­mények, gazdasági intézke­dések zajlottak le, amelyek elsősorban a családon belüli gyermeknevelést kívánták előségíteni, megkönnyíteni. (Gyermekgondozási segély, szabad szombat bevezetése, nők és ifjúság életkörülmé­nyeinek megjavításával kap­csolatos határozatok, óvodai férőhelyfejlesztések, nevelés­ügyi kongresszus stb.) A fejlődés ellenére sajnos, még ma is jelentős azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek egészséges értelmi, erkölcsi és testi fejlődését a családi környezet nem képes biztosítani. Megyénkben és Pécsett mintegy 2000 állami gondozott gyermek él, s kb. ugyanennyi a veszélyeztetett gyermekek száma. Az elvi kérdések tisztázása nyitotta meg a lehetőségét a gyermekvédelem fejlesztésére fordítható pénzeszközök cél­szerűbb és gazdaságosabb felhasználásának is. Talán a legjelentősebbek a nevelőott­honok korszerűsítésével kap­csolatos új tervek. Ezek sze­rint az állami gondozott gyer­mekek eredményesebb neve­lése érdekében olyan intézet- hálózatot keli kialakítani, ahol a gyermekek szükség esetén nagykorúságukig ne­velkedhetnek. A túlkoros és a speciális nevelést igénylő gyermekeknek is otthonokat kell létesíteni. Ezeknek a terveknek meg­felelően bővültek a megye nevelőotthonai is. A fiúott­hon 40 férőhellyel, a csertői óvodásotthon szintén 40 férő­hellyel növekedett. Épült hozzá egy 4 tantermes iskola is. További 40 férőhelyes bő­vítés van folyamatban. A Művelődésügyi Minisz­térium központi intézetfej­lesztési terve Baranya megyét is jelentősen érinti. A kör­nyező megyék rászoruló gyermekeit is befogadó szé­les korhatárú otthon me­gyénkben épül fel 34 millió forintos központi beruházás­ból. A közismerten rossz tárgyi feltételek között működő Gverm -s Ifjúságvédő In­tézel is új épületet kap. mely­nek kivitelezési költsége kb. 10 millió forint. Ennek felét a mimsítédum fedezi. A kü­lönböző vállalatok a kapaci­tás biztosításával és a munka mielőbbi elvégzésével járul­hatnának hozzá a gyermekek egészséges felneveléséhez nél­külözhetetlen létesítmények telepítéséhez. Az állmai gondozott gyer­mekeknek több mint egyhar- mada nevelőszülőknél él, ezért jelentős a kormánynak a nevelőszülői gondozási dí­jak felemeléséről hozott dön­tése is. A szülőket pótló ne­velőszülői hálózat színvona­las továbbfejlesztésére ebben az évben megyénk költség- vetésébe több mint másfél millió forintot biztosítottak. A nevelőotthoni nevelők ré­szere nyújtott különböző ked­vezmények, az intézetekben élő gyermekek étkezési nor­máinak és zsebpénzének fel­emelése, a hivatásos pártfo­gók beállítása, intézeti pszi- chológus és jogász kinevezé­se további hétszázezer forint ráfordítást igényelt. A különböző szintű taná­csok az elmúlt évben mintegy félmillió forint gyámügyi se­gélyt osztottak ki a rászoru­ló, de otthon nevelkedő gyer­mekeknek. Baranya megye gyermek- védelmi célokra fordított ál­landó jellegű kiadásai az el­múlt négy év alatt mintegy öt és fél millió forinttal emelkedtek, s jelenleg elérik a 25 millió forintot. A korszerű gyermekvédel­mi szemlélet kialakításakor feltétlenül beszélnünk kell a szerteágazó feladatokat ösz- szehangoló különböző szintű gyermekvédelmi bizottságok­ról. A megyei gyermekvé­delmi munkabizottság terv­szerű és eredményes munkát végzett a feladatok koordi­nálásában, a helyes gyermek- védelmi politika kialakításá­ban. Az alsóbbfokú bizottsá­gok ma már nélkülözhetet­len segítőtársai a szakappa­rátusnak. Az egységes szem­lélet érvényesülése következ­tében jó a különböző osztá­lyokon dolgozó munkapart­nerek együttműködése, s ja­vult a nehéz munkaterületen dolgozó ügyintézők erkölcsi­anyagi megbecsülése is. Az elért eredmények csak a kezdetét jelentik egy egész­séges fejlődési folyamat meg­indulásának. A szellemi és anyagi befektetés eredményei főként majd az új tanácsvá­lasztás utáni években mér­hetők le. Az eredmények mellett is megállapítható, hogy számta­lan gyermekvédelmi problé­ma vár még megoldásra, de visszapillantásunk legyen erőgyűjtés, és útravalóul vi­gyük magunkkal az alábbi gondolatokat: „A felnőtt nemzedék tár­sadalmi felelősségének fontos mércéje, hogy milyen utódo­kat nevel. Az ifjúság jövője a társadalom jövője.” Dr. Farkas Károlync megyei gyámügyi (őelőadó. Áprilisi hangversenyek A húsvéti kettős ünnep szünete után egymás után négy nagyobb érdeklődésre számot tartó hangversenyre figyelhetnek a pécsi zene­kedvelők. Április 18-án és 19-én hangzik el a hangver­senybérlet VIII. előadása­ként a Pécsi Filharmonikus Zenekar koncertje Aare Hem­ming (Finnország) vezényle­tével és Tusa Erzsébet köz­reműködésével, aki Liszt Esz-dúr zongoraversenyét játssza. Április 21-én, szerdán este a Liszt-teremben kerül sor Szegedi Anikó Bach-. Bee­thoven- és Schumann-mű- vekből összeállított zongora­estjére. A hangversenybérlet! IX. számú koncert április 25 - én és 26-án lesz. Rossini Se- miramis nyitányát, Haydn C-dúr gordonkaversenyét és Hindemith Mathis, a festő című szimfonikus költemé­nyét mutatja be a Pécsi Fil­harmonikus Zenekar Paul Capolongo (Franciaország) vezénylésével és Mező László gordonkaművész közreműkö­désével. Április 28-án Tillai Aurél és Dobos László vezényli a Pécsi Nevelők Háza Kama­rakórusát a Liszt-teremben, a kamarabérlet kórusestjén. Az együttes ritkán hallható Monteverdi-. Weelkes-, Pas- sereau-, Brahms-, Burcknéh-, Brückner-, Borodin-, De­bussy-, C. Frank-műveket szólaltat meg. Hollai Ke- resztély Buxtehude-, Bach-, Brahms- és Hindern! th-orgo- naművekkel működik közre. Még egyszer a magasabb célról... Észrevételek hozzánk érkezett levelek nyomán A kedélyek mé$í hullánizanak Megszűnik a pécsváradi gimnázium Egy gimnázium, a pécsvá­radi megszűnik. A művelő­désügyi miniszterhelyettes 1971. január 22-én kelt le­vele jóváhagyta a megyei ja­vaslatot, így a következő tan­évben már nem indul új el­ső osztály, s az épületben a továbbiakban — míg az utol­só gimnáziumi osztályok ki nem futnak — csak általá­nos iskola működik majd. A megszüntetés összhang­ban áll a Művelődésügyi Mi­nisztérium korábban elhang­zott állásfoglalásával, amely szerint a közös igazgatású intézményeket (ahol az álta­lános és középiskola közös irányítás alá tartozik) foko­zatosan meg kell szüntetni. Pécsváradon egyelőre — és érthetően — még nem csillapodtak le a kedélyek. De bármennyire érthető is emberileg az ellenkezés, a tények megcáfolhatatlanul a megszüntetés mellett szól­nak ... Az indokok. A gimnáziumba évek óta csökkenő számban jelentkez­Dunántúli színházak kaposvári találkozója Május 3. és 7. között ren­dezik meg a dunántúli szín­házak idei találkozóját, Ka­posváron. ' A bemutatók sorát a Dé­ryné Színház nyitja meg Ma­dách Imre Az ember tragé­diája című drámájával. Ren­dezője: Szécsi Ferenc. A kö­vetkező napon Egri István érdemes művész rendezésé­ben a Győri Kisfaludy Szín­ház lép a színpadra Racine Berenice című drámájával. A Pécsi Nemzeti Színház Illyés Gyula új vígjátékával, a Bölcsek a fán című darab­bal jelentkezik az idei évben. A darab rendezője: Dobay Vilmos. A kaposváriak elő­adják Machiavelli Mandra­gora című vígjátékát, ame­lyet Zsámbéki Gábor rende­zett; a veszprémiek pedig Pétervári István rendezésé­ben a Svejk, a derék katona című ismert Hasek-regény színpadi változatával vesznek részt a találkozón. tek tanulók. Számuk általá­ban 12—15-re rúgott, s egy teljes osztályt csak úgy sike­rült indítani, hogy máshova fel nem vett gyerekeket ide irányítottak át. A beiskolá­zási nehézségeket alapvetően az okozta, hogy a beiskolá­zási körzet beékelődött Pécs, Komló, Bonyhád, Mohács, Bátaszék gimnáziumi körze­teibe. A felmérések szerint a tehetségesebb tanulók már eleve nem a pécsváradi gim­náziumba jelentkeznek. Mindössze négy gimnáziu­mi tanulócsoport volt az is­kolában, tagozatos osztályt tehát nem lehetett szervezni. A középiskolai képesítésű ta­nárok hiánya miatt a rríate- matika, biológia, fizika, ké­mia. német, rajz, ének tár­gyakat teljes egészében, az orosz és a magyar tárgyakat pedig részben nem középis­kolai képesítésű tanárokkal kelett tanítani. A fokozatos megszűnés után az általános iskola hely­zete javul. Egyébként min­den pedagógusnak biztosíta­ni tudják az elhelyezkedést. A közlekedés Pécsre jó, s az időközben felépülő 500 fős középiskolai diákotthon fo­gadni tudja a környék kö­zépiskolába jelentkező gye­rekeit. Kint járva Pécsváradon, felkerestük Unti Lajosnét, az iskola pártszervezetének titkárát, akinek január 15­én írott levelében ezt olvas­tuk : „Gimnáziumunkra ép­pen a községünkben és kör­nyékén lakó fizikai dolgozók gyermekeinek van szüksége, akik a következő tanév I. osztályába beiratkoznának. Nem biztos, hogy szüleik anyagiak miatt taníttatásu­kat biztosítani tudják a me­gye más iskoláiban. Azonkí­vül Pécsett tanulóink eddig is hátrányos helyzetben van­nak minden szempontból.” Az igaz, hogy a későbbiek során az utazás időt rabol el a gyerekektől. Ugyanak­kor nem megvetendő szem­pont, hogy a továbbtanuló diákok „erősebb” pécsi isko­lákban tanulhatnak, ami ha az elején nehézségeket okoz is, a felkészítésben feltétle­nül jótékonyan hat majd. Versenyképesebb, a felsőok­tatási intézményekbe na­gyobb eséllyel induló tanu­lókat képezhetnek a pécsi gimnáziumok. A szülők visszarettenése a nehézségektől, az anyagi megterhelés növekedésétől — reális veszély. Az indokolt döntés után e nehézség el­kerülésére fel kellene ké­szülniük az illetékeseknek. De az iskola pedagógusainak is: a szülők kellő felkészíté­sével, szemléletük alakításá­val, túltéve magukat a pil­lanatnyilag fájdalmasan ható intézkedés hangulatán. Marafkó László Magasabb célért címmel riportot közöltünk azokról a főiskolai hallgatókról, akik társadalmi munkában nyol­cadikos tanulók középiskolai előkészítését vállalták — fa­lun. Már ahol ezt az iskolák vezetői igényelték. Akcióju­kat a Pécsi Tanárképző Fő­iskola KISZ-bizottsága kez­deményezte. A hallgatók he­tente egy délutánjukat erre áldozzák. Kiutaznak abba a faluba, ahová beosztották őket és szaktárgyukban. — a helyi szaktanár instrukciói szerint — foglalkoznak a továbbtanulni szándékozó nyolcadikos tanulókkal. Idő­ben és fizikailag is bizony nem kevés áldozattal, fárad­sággal jár mindez. Ennek el­lenére vagy éppen ezért — meggyőződtünk róla — öröm­mel igyekeznek eleget tenni feladatuknak. Vállalásuk, ön­zetlen segítökészségük, amely - lyel a hátrányos helyzetűek tanulmányi megsegítése ér­dekében folyó társadalmi összefogásból részt férnek, tiszteletet, megbecsülést ér­demel. Akkor is, ha a meg­jelent riportban ennek az akciónak a kezdeti nehéz­ségei, s köztük esetleg félre­értések miatt pontatlanságok vagy tapasztalatok hiányá­ból egyik-másik hallgató el­hamarkodott ítéletei is han­got kaptak. Az első két-három hét után a KISZ-bizottság összehívta az akcióban részt vevő hall­gatókat. Erre a beszélgetésre mi is meghívást kaptunk, aminek örömmel tettünk ele­get. Annál is inkább, mivel arra voltunk kíváncsiak: mik az első tapasztalataik a gye­rekekkel, a tantestülettel való első találkozásaik után. A választ tőlük vártuk erre a kérdésre, tehát a .hallga­tóktól érdeklődtünk; másokat nem állt szándékunkban megkérdezni ez ügyben. A beszélgetés során meg­győződtünk arról, hogy álta­lában mindenütt szívesen fo­gadták a főiskolások kezde­ményezését. A hallgatók ezt a társadalmi feladatot kül­detésnek tekintik. Mi is an­nak tekintjük és keresni fog­juk a hasonló megnyilvánu­lásokat, hogy követésre érde­mes példaként kaphassanak hangot. Hiszen valamennyi ilyen és hasonló törekvés társadalmi ügy. tehát nekünk is ügyünk. S mindenkor i örömmel , szólunk azokról, ! I akik — magasabb célért j önzetlenül vállalkoznak rá. ! Ezért is meggyőződésünk, | hogy dicséretre érdemes, j nagyszerű kezdeményezés, jó j ügy érdekében, jó szándék­kal tettük szóvá az elhang­zott negatív tapasztalatokat is. A riport megjelenése után három iskolából (Bolyból, Véméndről és Mozsgóról) le­velet kaptunk. Az elhangzott [ nyilatkozatok közlésével és I az újságírói véleménnyel — mely szerint a kinyújtott se- j gítő kéz olykor szervezési ! vagy egyéb okok miatt a ' semmibe markol — bántani senkit nem akartunk. De j szükségesnek tartottuk fel- ‘ tárni a kevésbé jó tapasz­talatokat is — tanulságkép­pen. Arra, hogy ahol társa­dalmi munka szervezésére vállalkoznak, ott érdemes nagyobb figyelmet fordítani ezekre a törekvésekre. Azok­nak is akik szervezik, azok­nak is ahol igénylik őket. Ám lehetséges, hogy beszél­getés közben talán néhány fiatal félreérthetően fogal­mazott; kellő szakmai vagy élettapasztalat hiányában esetleg helytelen képet alko­tott az iskolában folyó mun­káról: s az is fennállhat, hogy az újságíró túl gyors következtetéseket vont1 le ezekből a véleményekből. A levélírók mindenesetre ne­hezményezték, hogy — úgy­mond — „kellő megalapo­zottság nélkül” emlegették őket negatív példaként. Emi­att olyan színben tűnhetnek fel. mint akik nem akarják támogatni a hátrányos hely­zetűeket. (Bár ilyen érte­lemben nem általánosítot­tunk. És volt a levelek közt olyan is, amelyik elismeri, hogy ők is követtek el hibát az előkészítő foglalkozások szervezésében.) Ha az általunk elkövetett hibák fennállanak. ezekért mind a magunk, mind az érintett három hallgató nevé­ben elnézést kérünk. Tanul­ságait levontuk, ahogyan bizakodunk, a hallgatók is ezt teszik. Annak alapján, hogy külön leültünk velük megbeszélni az érkezett le­veleket, a fölmerült kifogá­sokat. (Különös tekintettel arra, hogy ha felnőtt embe­rek nyilvános fórumon a sajtó munkatársának nyilat­koznak. mindenképpen fele­lősségük mélyebb tudatában kell véleményt alkotniuk másokról.) A kérdés lényege azonban nem itt, nem a ki­fogásolt szövegrészekben, mégcsak nem is azok tény­anyagában keresendő. A lé­nyeget illetően kevésbé je­lentős kérdés, hogy X. Y. nem a mozsgói. hanem a szi­getvári állomáson rostokol órákig csatlakozásra várva; hogy biztosítottak-e számára meleg ebédet vagy arra vár­tak. hogy kérjen magának; hogy Z. nem kétszer csak egyszer járt kinn március' 6-ig foglalkozáson, de előtte telefonon beszélt az iskolá­val s ebből adódott félre­értés, vagy hasonló, folytat­hatnánk. A hallgatókat jó szándék vezette, amikor elmondták tapasztalataikat. Mi is segí­teni akartunk, amikor meg­írtuk ezeket. Mindezt figye­lembe véve változatlanul úgy ftéliük. hogy a főiskolások kezdeményezése szép és kö­vetésre méltó példa, amit — csakúgy, mint a hasonlóa- kat — továbbra is figyelem­mel kísérünk. S valahol itt van a dolog lényege is. Sem­milyen jó ügy. jó kezdemé­nyezés. amely a társadalom érdekeit szolgálja, a lényeg­hez képest tizedrangú, kicsi­nyes apróságokon nem buk­hat meg. Ez is a magasabb célhoz tartozik. W. E. Pécsf részlet a pellend! dombról nézve Frb János felvétele I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom