Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-11 / 86. szám

1971. április 11. DIN 4 NT CLl N API 0 3 Mechanizmus a gyárkapun belül Hogyan kell betörni a piacra? llj technológiával 1500 lakás öl év alatt Ezerötszáz lakást épít a Pécsi Építő Szövetkezet a negyedik ötéves tervben. Egy új technológia beveze­tésével ugyanis a szövetke­zet fő profilja a lakásépítés lesz. Ez az újdonság az alagútzsaluzatos építési mód. Ehhez speciális berendezés szükséges, mely francia sza­badalom. Különböző zsalu méretek adják a megfelelő lakásokat. A középmagas épületek, lakóházak — öt- és tízemeletes közötti ma­gasságúak — terveit a BA- RANYATERV készíti. A la­kások másfél, kettő-, kettő és fél, illetve háromszobásak lesznek. Ha a tervek elkészülnek, lehet küldeni a zsalu-meg­rendelést. A francia cég há­rom hónapon belül szállít­ja a berendezéseket. Lénye­ges még ennél a technoló­giánál — a gazdaságosság és a termelékenység figyelem- bevétele miatt —. hogy meg­felelő területkészítést végez­zenek. Ugyanis a gépek fel­vonulása akkor a legkedve­zőbb. ha a kiszemelt terüle­ten legalább száz lakás épül. A szövetkezet vezetősége tárgyalt az OTP-vel, ők ígérték a megfelelő terület biztosítását. És kell még egy dolog, mégpedig az, hogy koncentrált „betonközpontot” építsenek — s a daruk és az apróbb célgépek felvo­nultatása is igényli a több lakás elkészítését. A gépi berendezés — mely­nek összege még nem tisz­tázott: egy zsalu közel öt­millió forintba kerül — szep­temberre érkezik. Így tehát a negyedik negyedévben már hozzákezdhetnek a nagysza­bású lakásépítési program­hoz, mely végül is azt az ezerötszáz lakást eredménye­zi majd az ötéves tervidő­szak végére. Az elképzelé­sek szerint még 1971-ben ötr ven lakás vázát, illetve tér­elhatároló szerkezetét elké­szítik. A szövetkezet célja, hogy kezdő terület Pécsett legyen. Ez tehát a terv. A prog­ramot az ÉVM. elfogadta. Ha minden jól megy, az idén tervezett 70 milliós ter­melési érték egy-két év alatt felugrik 120 millióra, s ez­zel a szövetkezet az ország egyik legnagyobb lakásépítő szövetkezetévé lép elő. Lollólájckoztató A Sportfogadási és Lottó­igazgatóság közlése szerint a 15. játékhéten 5 találatos szelvény nem volt. 4 talála­tot 52 fogadó ért el, nyere­ményük egyenként 76 500 fo­rint. 3 találata 4675 fogadó­nak volt, nyereményük 425 forint, a 2 találatos szelvé­nyek száma 131823 darab, ezekre egyenként 19 forintot fizetnek. Mintha megállt volna az idő egyes vállalatoknál. A gazdasági mechanizmus egyre modernebb, ezzel szemben — ami a vállalatok belső me­chanizmusát illeti — nem egészen történt meg az óra­igazítás, egyes vállalatoknál a belső mechanizmus az özön­víz óta mitsem változott. A gyárkapun belüli mechaniz­mussal foglalkozó írásaink­ban most nem velük, hanem a mikroökonómia egyes ele­meinek korszerűsítésében út­törőnek számító vállalatok tapasztalataival foglalkozunk. A Pécsi Kesztyűgyár új­szerű piackutató és informá­ciós rendszerével ismerke­dünk. Magyarország legna­gyobb kesztyű-exportőrének gyakorlatilag e rendszer se­gítségével sikerült bejutnia és meghódítania a kanadai piacot. A magyar export ma már az olasz után a második helyet foglalja el a világpia­con. Beszélgető partnerünk dr. Bischof Gyula kereske­delmi főosztályvezető. — A régi mechanizmus­ban, bár számos tőkés ország­ba exportáltunk, mitsem tud­tunk a piacokról. A TANN- IMPEX-szel saját számlás el­számolási rendszerben áll­tunk, tehát leszámláztuk ré­szűikre a kesztyűt és tovább nem érdekelt, hogy a külke­reskedelem milyen árbevételt ér el. 1965-től aztán kísérleti rendszerben kezdtünk el dol­gozni a külkereskedelemmel, egyre inkább befolytunk az exportügyietekbe, érdekeltek lettünk a tőkés devizabevé­tel növelésében. Az együttes utazások során megismerhet­tük a termékeinket vásárló vevőket és a piacok helyze­tét, igényeit. Közelebb ke­rültünk a piacokhoz, megis­mertük a külföldi partnerek véleményét, s mindez nagy segítséget adott vállalatunk­nak az új értékesítés-közpon­tú szemlélet kialakításához. 1968 óta a legszorosabb együtt­működési forma, a pool alap­ján dolgozunk együtt, vagyis együttműködésünk a TANN- IMPEX-szel a közös érdek­és kockázatvállaláson alapul. — Milyen szervezeti válto­zások történtek a vállalatnál az új gazdasági mechaniz­musban? — Először is meg kellett teremteni azt a szervezetet, amely érvényesíti az értéke­sítés-centrikus gyakorlatot, másrészt egy olyan szerveze­tet, amely kiszolgálja ezt. Így jött létre a piackutató osztály és ezen belül az in­formációs rendszer. A Pécsi Kesztyűgyárban egyébként átszervezéseket hajtottunk végre a termelésirányítás és az értékesítés vonalán egy­aránt. A termelésirányítás megerősítése mellett önálló vállalati programozási és technológiai szervezetet hoz­tunk létre, ezek hivatottak biztosítani a vállalathoz be­érkező rendelések határidőre és a technológiai előírások­nak megfelelő előkészítését. A külföldi vásárlókkal és konkurensekkel történt meg­ismerkedés hatására hoztuk létre a műszaki fejlesztési osztályon belül az ún. gyárt­] mányfejlesztő csoportot és a i i miritaműhelyi Vállalatunk I önálló tervező csoporttal ren- 1 I delkezik, s a piacokról érke- | ző információk alapján új modellek tervezésével elégíti ki a divatigényt. Az értéke- \ sítés és beszerzés szervezetét \ is átszerveztük, az anyag és j áruforgalmi osztály helyett I I létrehoztuk a kereskedelmi . főosztályt. Feladata az anyag- beszerzésen és a raktározá­son, valamint az értékesíté­sen túl az árkialakítás, alkal­mazás és árelemzés. A fő- | osztály keretében hoztuk lét- j re a piackutatás szervezetét, amelyet már említettem. Tizenkét elegáns dosszié sorakozik dr. Bischof aszta­lán. Tizenkét ország — a leg­jelentősebb piacok. Ha a Kesz­tyűgyárból ralaki külföldre utazik, ezekből a dossziékból ismerkedik meg az előzmé­nyekkel, nem kell tehát a sötétben tapogatóznia. — A külkereskedelemmel olyan társasági szerződést kö­töttünk, amely kiválóan szol­gálja azt a célt, hogy a Kesz­tyűgyár jobban megismerje a piac igényeit, s miután nem mindegy, hogy milyen árbe­vételt érünk el a tőkés piaco­kon, ezért szinte rákénysze­rültünk, hogy azokat a tőkés piacokat, ahová eddig is szál- j Ütöttünk, és ahová még nem szállítottunk, nagyító alá ve- | gyük és elemezzük. Ez az elemzés csak egy komplex információs rendszeren belül lehetséges, ahol a kérdéses piacról minden adat rendel­kezésre áll. A követelmé­nyek: könnyen hozzáférhető legyen, aktuális információ­kat tartalmazzon, napraké­szen vezessék és ott legyen, ahol a döntéseket kell meg­hozni. — Honnan szerzik, infor­mációikat? — Az üzletkötők útijelen-. . téseiből, telefonj elentésekből, a vevőkkel való közvetlen megbeszélésekből, a külföl­dön fellelhető statisztikai adatokból. Természetesen ügynökeink is végeznek piac­kutatást. Ezeket a jelentése­ket legépeljük és belefűzzük a dossziékba. — Hogyan hasznosítják az információs rendszert? — Erre példa a kanadai piacra való betörés. Az infor­mációs rendszer segítségével megvizsgáltuk, kik vannak bent a piacon, ki a megha­tározó, kihez mérjük magun­kat, milyen megbízható szál­lító a konkurrencia és így tovább. A piacfeltáró utazást Kanadában együtt tettük a TANNIMPEX-szel. Betörtünk a piacra és négy év alatt két és félszeresére növeltük ex­portunkat. A volumen emel­kedésén túl a választékban is alkalmazkodni tudtunk a piac igényeihez, sőt, a nappa kesztyűkben az ún. gogo kesztyűkkel a divat irányítá­sát is átvettük. Ma már Ka­nadában a magyar divat­ÉRTESÍTJÜK VEVŐINKET, HOGY AZ „ALUVÁZAKHOZ” ALKALMAS 8,5 MÉTER ÉS 12 MÉTER SZÉLES import fólia megérkezett IGÉNYEIKET KORLÁTLANUL KIELÉGÍTJÜK AGROKER, KECSKEMÉT TELEFON: 12-550 vagy 13-972. TELEX: 233. kesztyű mennyiségben az olasz után a második helyen áll. minőségben pedig meg­előzi. Az információs rendsze­rünk segítségével döntünk, hogy hol erőltessük, hol fo­kozzuk értékesítéseinket — nyilván, ahol konjunktúra és magas árak vannak — és hol hagyjuk stagnálni az expor­tot — mondotta dr. Bischof Gyula. íme. egy vállalat, ahol a piackutatás egy nagyon tu­datosan szervezett tevékeny­ség. Minden különösebb be ruházás vagy befektetés nél­kül magasabb devizabevétc lekhez juttatták az országo' Miklósvári Zoltán 1070 méter hosszú, kétsávos út épül Pécsett a Pólya utca meghosszabbításában a Diósi úttól az Engels út káposztás- völgyi szakaszáig. Az új út lehetővé teszi a Budapest. Mohács felől érkező jármű­veknek a pécsi bányavidék közvetlen megközelítését. Itt épül fel majd, az út mentén az új pécsi kenyérgyár is. A földmunkálatokat április vé­gére. a teljes utat pedig ok­tóber 31 -re fejezi be az Asz­faltútépítő Vállalat. Képviselői elöltek A bakonyai ikrek Indokolt is, meg nem is ez az elnevezés. A munka­társak között, a MÉV Il-es üzemében, hamar elterjedt, az igazság azonban az, hogy Barcsa Zsigmond és Cserna Sándor a tucatnyi közös vo­nás ellenére mégis csak két nagyon különböző sorsú, temperamentumú és meg­jelenésű ember. No, de kezdjük az azonos­ságokkal. Mindketten vájárok. Bar­csa Zsigmond csapatvezető, Cserna Sándor szakvezető. Mindketten vágathajtó csa­patban dolgoznak, s már hosszú idő óta egyikük se zárt 100 százalék alatt hó­napot. Egyikük sem „szüle­tett” bányász. Barcsa kato­natiszt volt, Cserna kőmű­ves, de ma - mindkettejükre azt mondják a. szakmán kí­vüli ismerősök: tipikus bá­nyász. ‘ Alapszervezeli párttitkárok. Pártbizottsági tagok. Barcsa Zsigmond a Megyei Párt- bizottságban, Cserna Sándor a városiban tevékenykedik. Szocialista brigádvezetők, a Bányász Szolgálati Érdem­érem tulajdonosai. Mindket­ten uránvárosiak. Mindket­ten többgyerekes apák, s mindkettőjüknek csak fiai vannak. S még egy közös vonás: mindketten szenve­délyes ultizok.., CSERNA SÁNDOR nevet: ez bizony igaz. Ké­pesek hajnalban fél órával korábban kiállni a busz­megállóhoz. csak hogy ülő­helyhez jussanak, mert állva azért mégsem megy az ulti... Tíz perce ért véget a vá­lasztási gyűlés, jól esik a kávé. Az Olimpia étterem még csendes, hat óra körül van. Előttünk az asztalon nemzeti színű keretes falra­gaszok. jókora fényképekkel. A pincér félszemmel , a plakátot nézi, félszemmel meg a „kedves vendéget”, ön lenne az .. ? Vékony, kissé fáradt , arc, magas homlok, energikus orr... — Olyan vagyok ezen a képen, mint egy filmszínész — mondja Cserna Sándor mentegetőzve, s a kezeit mutatja: azokat kellett vol­na lefényképezni... Keze az asztalon, kőmarta ujjai zavartan játszanak. Mit is mondjon magáról az em­ber? — Apám munkaszolgálatos volt. ráhajtották egy akna­mezőre ... Harminchat éves, ez a seb azonban sohasém gyógyul be benne. A gyermekkor számára a gondok, a mun­kahelyek, a soha meg nem valósuló álmok sokasága. Hódmezővásárhely, ember­piac. A munkára várók ki­álltak a mázsaház mellé, s lesték: felfogadja-e őket va­laki? Nyolc éves korában állt először közéjük, s aztán ott volt minden nyáron. Volt disznópásztor, kubikos, nanszámos, dolgozott építke­zésen, malomban. — A bánya számomra az első perctől több volt, mint munkahely... Az egykori munkatársak ! mondják: mindenütt ott volt, j mindent elvállalt, egyszerűen | nem tudott elfáradni. Kita­nulja a szakmát, KISZ-tit- kár lesz. Felveszik a pártba. Megtanul a mások fejével is gondolkodni, megtanul ér­velni, vitázni, sőt ellent­mondani is, ha kell. — A legszebb emlékem? Amikor párttitkárrá válasz­tottak itt, az uránnál. 1967- ben jöttem át az aknamé­lyítőktől, s miután itt tu­lajdonképpen mindent elölről kellett kezdenem, hihetetle­nül nagy öröm volt látni, hogy nemcsak befogadtak, de szeretnek is, bíznak is bennem .... ... ...... , — S a legkégyetlenebb? — István-aknán ott vol­tam az 1957-es gázkitörés­nél. Egy mozdonyszint épí­tettünk, az , ötödik, szinten. Műszak felé járt, éppen be­fejeztük az aláfalazást. Egyedül nálam volt csak óra, így hát rábeszéltek, nézzem meg mennyi idő van mi­előtt bármihez kezdenénk. Két óra öt perc volt, mikor leértem a kabátomhoz a vá­gat elejére, s hat perc múl­va. két óra 11-kor, kétezer- háromszáz csille szén borí­totta el a vágatot... Nem szereti a nagy szava­kat, s nem szereti a hős­ködést sem. Keményen dol­gozni, s csak annyit mon­dani, amennyiért helyt is tud állni az ember — ez a jelszava. — Képviselői programom? Amit a jelölő gyűlésen is mondtam: munkás vagyok, a kétkezi emberek szószólója akarok hát lenni mindenek­előtt. Legfontosabbnak a bá­nyamunkások fokozott egész­ségvédelmét tartanám, illet­ve annak biztosítását, hogy a munkában megrokkant, egész­ségüket vesztett emberek nyugodtabban nézhessenek az öregkor elé. Ami pedig az Uránvárost illeti: a la­kások mellé most már végre sok-sok óvodai és bölcsődei férőhelyet, s kulturált pihe­nést, szórakozást biztosító létesítményeket is kellene építenünk... BARCSA ZSIGMOND Barcsa Zsigmond most I egészen más, mint a jelölő 1 gyűlésén volt. Schichtes ru- I hában jön, kobakban, fej- j lámpával, s nyoma sincs ar- j cán az ottani ünnepélyesség­nek, sok mindent eltakaró zártságrtak. A kézfogása ujj- ropogtatás. Közvetlen, egy­szerű, az embernek az az érzése: régi ismerőssel be­szélget. Pörög az a'makerék, s miközben Barcsa Zsigmond az életútjáról beszél, ben­nem valami ilyesmi fogal­mazódik meg: nem lehet véletlen, hogy éppen két Il-es üzemi dolgozót jelöl­tek az emberek ... Rend. tisztaság, s minde­nütt gépek. A dekorációk központi gondolata: minden tisztesség forrása a munka. Mindenki mindenkit ismer, s a keresztnevén szólít. Egy nagy család az üzem. — 1957 óta dolgozom itt, s máshol el se tudnám kép­zelni az életemet. Alföldi származású vagyok, csóró kis agrárproletár-gyerek. Mit mondjak? — Kilencen voltunk testvérek egy deka föld nélkül... Tizenhét éves koromban önként mentem katonának, két évvel később tiszt lettem. 1957-ben saját kérésemre szereltem le: nyolc elemivel előbb-utóbb úgyis ez lett volna a vége... Segéd váj ári, majd vájár- tanfolyam, egy éves párt­iskola, s szinte minden sza­bad percében könyvek. Har- m^nqkilenc éves. Ügy beszél,, mint egy tanár: minden sás*-".? vának sylya van. .s 'úgy. lelkesedik, mint egy fei'S-'1 diák: mindenütt ott akar lenni, minden munkából részt kíván. — 1957-től hat éven át munkásőr is voltam, de az­tán, hogy nálunk is meg­szervezték a gyorsvágat- hajtó csapatokat, onnan ki­maradtam ... Az idősebb újságolvasók még emlékeznek erre a név­re: Molnár István Kossuth- díjas. sztahanovista gyors- vágathajtó. Barcsa Zsigmond az ő tanítványa volt. — Nagyon szép évek vol­tak, persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy kicsit könnyelműen bántunk az em­berek erejével. Most közel olyan eredményeket érünk el, de jóval kevesebben, s persze könnyebben. A bánya csodálatos dolog, de kegyet­len is: kiszipolyozza az em­bereket, ezért is mondom mindig és mindenütt: gépet, gépet, gépet. A napokban kérdezte tőlem valaki itt az üzemben: s aztán mit ígérsz, ha rád szavazunk? Azt mondtam, azt, hogy soha­sem mondom: így most mar jó, ez most már tökéletes. A technológiai változások itt életet jelenthetnek. 1965 óta csapatvezető, ez idő alatt hétszer nyerték el a szocialista címet. A bri­gád minden tagja átlagon felüli eredményeket • ér el, s ennek a magyarázatát nem a különleges adottságaik adják. — Egyikünk se érzi bün­tetésnek, amit csinál, egyi­künk se vágyódik másra. Elég sokfélék vagyunk, egy­ben azonban teljesen egy­formák: szeretnénk ember­hez méltóan élni, ehhez pe­dig dolgozni kell... Nagyon határozott, s na­gyon szuggesztív. A keze is beszél, az ujjai is. Szenve­dély nélkül egyetlen szót se tud kiejteni' egyszerűen nem lehet nem ráfigyelni. — Ha megválasztanak sze­retnék nagyon sokat talál­kozni az emberekkel, s nem­csak itt az üzemben, s nem is csak a vállalatnál... Békés Sándor k ' k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom