Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

DUNÁNTOLI NAPLÓ 1971. április 4. * AFGANISZTÁN / Rawalpindi Ci ©.Lahore Karachi ARAB­TENGER Ami az események mögött van... Pakisztán vényre juttatni. A laza föderáció ter­vével szemben áll a nyugaton győző Néppárt vezére Bhutto és Jahja Khan elnök is. Ezért halasztották el a nem­zetgyűlés tanácskozásának időpont­ját. Az Avami Liga vezető politikusai ezt a fogást szószegesnek minősítet­ték és országrész méretű sztrájkkal válaszoltak. Mudzsubur Rahman március 27-én titkos rádióállomás által közvetíteti beszédben kiáltotta ki Kelet-Pakisztán függetlenségét, ,,a bengál nemzet független, szuverén népköztársasága" néven. Hozzáfűzte, hogy Kelet-Pakisz- tán 60 milliós lakosságát ,,a szuverén bengál nemzetnek" tekinti. Röviddel ezután a központi kormány kezén lé­vő valamennyi pakisztáni rádió köz­vetítette Jahja Khan államfő beszé­dét. Az elnök, aki előzőleg 11 napos - eredménytelen - tárgyalást folyta­tott a keleti országrészben, bejelen­tette, hogy betiltotta az Avami Ligát, s közölte hogy Mudzsubur Rahman magatartását „árulásnak' minősíti. Elmondta, hogy az országban súlyos helyzet alakult ki, ezért megtiltanak minden politikai tevékenységet. A tör­téntekért a felelősséget azokra hárí­totta, akik szakadásra törekszenek. A ‘egyveres erők - mondotta — paran­csot kaptak, hogy „teljesítsék köteles­ségüket, védjék meg Pakisztán integ­ritását, szuverenitását és biztonságát, s teljesen állítsák helyre a kormány tekintélyét.” Ezt követően Kelet-Pakisztánból el­lentmondó hírek érkeztek. Az első kéz­ből származó jelentések hiánya és a szigorú sajtóEenzúra miatt nehéz reá­lis képet kapni a fejleményekről. Pakisztán exportjának kilenctizedét mezőgazdasági termékek (juta, gya­pot, tea) adják. Hűbéri termelési vi­szonyok, uzsoragazdálkodás és a kül­földi monopóliumok uralma érezteti kóros hatását. A megművelhető föld­terület mintegy kétharmada feudális tulajdon. Az alacsony szinten lévő ipari termelés zömét a könnyűipar ad­ja. A bányászat teljesen és a feldol- gozó ipar nagyobbik része az ország nyugati részén van. A szövetségi költ­ségvetésnek körülbelül négyötödét Nyugat-Pakisztánban ruházták be. En­nek tulajdonítható, hogy a múlt évek­ben nyugaton 42 százalékkal nőtt az egy főre eső jövedelem, viszont Kelet- Bengálban csak 17 százalékkal. A gazdasági és politikai ellentétek egy része már az ország függetlensé­gének elnyerésekor jelentkezett és az­óta újabbak keletkeztek. A daccai po­litikusok sérelmeik közé sorolják, hogy az állami tisztviselői kar 85, a had­sereg tisztikarának pedig 90 százalé­ka a nyugati országrészből származik. Képünk Kelet-Pakisztán és India határán, az indiai oldalról készült. A határ- menti kelet-pakisztáni község lakosai, akik az Avami Liga önkénteseinek mondják magukat, integetnek és jelszavakat kiabálnak. A & Dacca í?1 Calcutta ®\ ) PAKISZTÁN (K.) K-BENGALI AZI Bombay yor-N-x Bengal-öbö/ 154 71. 1 Pakisztán földrajzilag két egymás­tól távol eső részből áll. Az angolok kivonulása után az indiai szubkonti­nens kettéosztása révén született, a gyarmatosítók által már az indiai füg­getlenségi mozgalom idején elhintett hindu-muzulmán vallási ellentétek nyomán. A két országrész területe több mint 900 ezer négyzetkilométer. A 110 mil­liónyi lakosság között a vallás (85 százalék mohamedán) az egyetlen közös kapocs. Kelet-Pakisztán (Kelet- Bengál néven is emlegetik) lakossá­ga bengál. Nyugat-Pakisztán sem et­nikai, sem nyelvi szempontból nem egységes. (Lakói pandzsabi, dzsát, szindhi nyelven beszélnek és elterjedt az urdu irodalmi nyelv.) E népek tár­sadalmi fejlődési foka is rendkívül el­térő. A 12 év után tavaly decemberben rendezett választásokon Kelet-Pakisz­tán lakosságának 98 százaléka az Avami Ligát támogatta, s a párt így a 313 mandátumból 167-et szerzett meg. A liga vezetője, Rahman sejk, hatpontos programjában széleskörű autonómiát követelt a keleti ország­résznek. Elképzelése szerint a szövet­ségi kormány hatáskörébe csak a kül- és a hadügy tartozna. Rahman a liga programját az alkotmányozó nemzet- gyűlésben az ország új alaptörvényé­nek megfogalmazásakor akarta ér­Ut a csillagokhoz „A kísérleti rakétáktól, a hor­dozórakétáktól a rakéta-űrha- iókig - rakéta-repülőgépekig — ez a mi utunk." Sz. Koroljov, 1933. Az emberek évezredek óta álmo­doztak arról, hogy a Napba, a Hold­ra, és a csillagokba repülnek. Hány­féle módját képzelte el a találékony emberi elme a világűr-repülésnek: óriási ágyúk és katapultok, vulkani­kus erő és gravitációs ekrán, akarat­erő-összpontosítás, sőt ördögi erő vit­te a fantasztikus regények hőseit a csillagok világába. Mégis, bármily kü­lönös, sem a szárazföldi álmodok, sem a különböző repülő készülékek felta­lálói nem vették észre, hogy a gyors repülésre nagyon alkalmas eszköz már több évszázad óta ott van úgy­szólván mellettük, és ismételten meg- „ lepi a kortársakat, ünnepi tűzijátékok­kal, vagy a harcmezőn kirobbantott váratlan tüzérségi támadásokkal. Ah­hoz, hogy a primitív tűzijáték-rakétá­ban megpillantsa a jövendő rakéta­űrhajó ős példányát, valóban forra­dalmi erejű észre volt szükség. A ra­kétarepülés eszméje elsőként Konsz- tantyin Ciolkovszkij, a lángeszű orosz tudós alkotó munkájában jelentke­zett. A nagy jövőbelátó már ifjú ko­rában hangoztatta, . hogy az emberi­ségnek feltétlenül ki kell jutnia a vi­lágűrbe, mégpedig — véleménye sze­rint — nemcsak azért, hogy ellátogas­son más bolygókra, hanem azért is, hogy állandó életre rendezkedjék be a kozmikus térségben. Minthogy tud­ta, hogy a kozmosz az emberiségnek szinte korlátlan energiakészletekkel szolgál és térben és időben a fejlő­dés lehetősége végtelen, Ciolkovszkij arra összpontosította erőfeszítéseit, hogy felkutassa a földi határokon tú­li területre való behatolás reális esz­közét. Ezt meg is találta, s 1897-ben javasolta, hogy folyékony üzemanyag­gal működő rakétaűrhajót hozzanak létre. „A világtérség kutatása reaktív műszerekkel” című munkájában Ciol­kovszkij elsőként adta meg a rakéta­mozgás elméletét, egyúttal azonban lé is írta ennek elvi berendezését, s előre látta az összes alapvető aggre- gátokat, és rendszereket, amelyek a jelenkori űrhajókat is jellemzik. Ciolkovszkijtól származik az az el­gondolás, hogy különböző típusú koz­mikus rakétákat kell létesíteni, köztük egyéni rakétaberendezéseket, hogy az űrhajós mozogni tudjon a nyílt kozmikus térben. Megírta azt is, hogy szükség van kis rakétákra abból a célból, hogy a Hold körüli pályáról a Holdra lehessen leszállni, ő beszélt először olyan hatalmas expedíciós űr­hajókról, amelyek távoli repülésre ké­pesek a naprendszerben, sőt azon túl is. A „kalugai álmodó" - így nevezték Ciolkovszkijt - egyidejűleg kitűzte azt a feladatot is, hogy szükség van min­den lehető kozmikus berendezés meg­alkotására a Föld és a Nap körüli térségben — kis orbitális állomásoktól a gyöngysorszerűen sorakozó kozmi­kus városokig. Ciolkovszkij gondolatban átfogta a kozmosz meghódításának távoli pers­pektíváit, előre látta atom-, nap-, vil­lamosság hajtotta kozmikus űrhajók megalkotását, de fő figyelmét mégis a kozmonautika legközelebbi felada­tainak szentelte, és kidolgozta a sok­lépcsős, folyékony üzemanyaggal mű­ködő rakéta-űrhajók elméletét. Ezekre az űrhajókra gondolt, amikor 1935. május 1-én a szovjet néphez intézett rádióbeszédében kijelentette: „Hi­szem, hogy hallgatóim közül sokan tanúi lesznek az atmoszférán túli első utazásnak”. A 20-as és a 30-as években kez­dődtek a kutatások rakétaűrhajók problémáinak megoldására: sok tu­dós — köztük a francia Robert Enno- Peltri, az amerikai Robert Goddard, a német Hermann Oberth, továbbá az orosz Jurij Kondratyuk és Mihail Tyi- Tionravov — közreműködésével. Elvben tiolkovszkij eszméit értékesítették, de mindegyikük sok eredeti elméleti és gyakorlati javaslatot tett. Mindezek a tervek elválaszthatat­lan részét alkotják a rakéta űrhajók fejlődéstörténetének. Gyakorlati meg­valósításuk azonban Szergej Koroljov, a nagy szovjet konstruktőr alkotó munkásságához fűződik. Koroljov éle­te céljául tűzte ki, hogy kivezeti az Uj szovjet városok A Szovjetunióban igen gyorsan nő az új városok száma. 1926-tól 1967 ig számuk 709-ről 1080-ra emelkedett, és az 1959-es és az 1970-es népszám­lálás között a Szovjetunió térképén 256 város és 622 városi jellegű tele- oüiés jelent meg. Ez az ország viharos gazdasági fej­lődésevei, a nép jólétének emelkedé­sével új, hasznos ásványi kincsek fel­fedezésével, elektromos erőművek és új üzemek építésével függ össze. Az PSő-1970. közötti népgazdasági fej­lesztési terv alapján több mint 100 új város épült, közülük több azzal a cél­lal, hogy meghódítsák a természeti kincsekben gazdag területeket, külö­nösen Szibériát, a Távol-Keletet, Kö- zép-Ázsiát és Kazahsztánt. Az új városok építésekor és a ré­giek felújításakor sok gondot fordíta­nak a városrendezésre, a lakosság kényelmét biztosító szolgáltatások megszervezésere, az épületek esztéti­kus megformálására. Egyedül 1970- ben a Szovjetunióban 117,8 millió négyzetméter alapterületű lakás épült. A Szovjetunió 1971-es állami népgaz­dasági fejlesztési terve előirányonea, hogy a • lakásellátás érje el a 11,2 négyzetméter lakóterületet fejenként Csak a Hakasszki Autonóm területen (Dél-Szibéria) az utóbbi években két új város épült, Abaza és Szórók. Az elsőben vasércbónyászok, a másik­ban molibdén bányászok laknak. 1970-ben Ukrajnában új város kelet­kezett, a Dnyepr menti Komszomolszk. Itt építették fel a Dnyeperi Ércdúsító Kombinátot. Az Uraiban fekszik Kacs- kanar városa, mely körül hatalmas vasérclelőhelyet fedeztek föl. A régi város helyett azonos névvel új épült. Üj-Uzeny, Kapcsagaj, Szergejevka és Csordára a Kazah Köztársaság új vá­rosai. Az első egy nagy jelentőségű olajlelőhely felfedezésének köszönhe­ti létét, a többiek pedig hatalmas elektromos erőművek építésének, mint a Litván Köztársaságban lévő Sztucs- ja, vagy az üzbég Köztársaságban lévő Ucskurgan. Az elkövetkező 10 évben a szakem­berek véleménye szerint a Szovjet­unióban újabb 250 város épül fel. A világ minden tájáról A lengyelországi Központi Statisz­tikai Hivatal a 2000. évig bezárólag új demográfia^ prognózist tett közzé, mely szerint Lengyelország lakossága a XX. század végén nem lépi túl a 38 milliót. Ez a szám a legalacsonyabb, amely az eddigi prognózisokban va­laha is szerepelt. Lengyelország né­pességének szaporodását az eddigi előrejelzések 38,8 milliótól 40,1 mil­lióig, három variánsban irányozták elő. A fentebb idézett, alacsony szám valószínűségét indokolja-a természe­tes szaporodás eddig megfigyelt ten­denciája. Míg a legutóbbi 24 évben (1945—1969) a lengyel népesség 8 776 000-rel gyarapodott, a legfris­sebb számítások szerint ötven évre lesz szükség, hogy az ország lakossá­ga további 7,3 millió fővel növeked­jék. ♦ Néhány évvel ezelőtt lassen falu közelében a Vit partján, Plevennél helyezték el az alapkövét a bolgár petróleum-kémiai ipar új óriásának. ♦ Detroitban, a General Motors Ha­talmas autókonszern birodalmában 70 000 gyermek éhezik és fázik. A vá­ros jóléti egyesületei közölték: a Det­roitban és Chicagóban lévő külföldi konzulátusokhoz akarnak fordulni, hogy a gyermekek számára segítséget kérjenek. A város és az autókirályok emberiséget a kozmoszba, azon az úton, amelyet Ciolkovszkij mutatott meg. Koroljov a 30-as években kidol­gozta a folyékony üzemanyaggal mű­ködő rakétahajtóművel ellátott raké­taűrhajó első konstrukcióját: ez az RP-318-1 rakétaplán volt, amelyen 1940. február 28-án sikeres repülést hajtott végre Vlagyimir Fjodorov be­repülő pilóta, az űrhajós hősök előde. Mint repülőgéptervező, Szergej Ko­roljov nagy figyelmet szentelt a raké­tamotorok felhasználására vonatkozó kísérleteknek, s mint rakétaépítő, a hatalmas erejű, távirányítású ballisz­tikus rakéták megalkotásának. E két irányzat szintéziséből jött létre a vi­lág első rakéta űrhajója, a Vosztok, amely 1961. április 12-én a világűrbe vitte Jurij Gagarint. Amikor a szovjet nép megalkotta a Vosztok rakéta űrhajót, bebizonyítot­ta, hogy a korszerű tudomány és tech­nika képes kijuttatni az embert a kozmoszba, mégpedig a megkövetelt pontossággal és megbízhatósággal, biztosítani tudja az élet és a munka lehetőségét az ember számára a koz­mikus térségben, s visszatérését a Földre, Koroljov akadémikus tehát munka­társaival, tanítványaival, valamint a munkások és mérnökök hatalmas kol­lektívájával közösen, 32 évi valóban hősies, céltudatos munka után telje­sítette azt az ígéretét, amelyet a nagy Ciolkovszkijnak 1929-ben, kalugai ta­lálkozásuk alkalmával adott: megnyi­totta az ember útját a csillagokhoz. Jurij Birjukov megtagadták, hogy pénzt adjanak élelmiszerre és meleg ruhára. ♦ 197.1 áprilisának második felében indulnak el a tátrai alpinisták a Hi­malája 8125 méter magas Nanga Par- bat csúcsának második meghódításá­ra. A tizenöt tagú expedíció vezetője Gálfy István. Jövőre tervezik a cseh­szlovák alpinisták harmadik ázsiai ex­pedícióját: ennek célja a világ má­sodik legmagasabb hegycsúcsának, a Karakorum hegységben lévő K-2-nek a megmászása lesz. ♦ Három évvel ezelőtt a Vietnamban szolgáló amerikai katonák 30 száza­léka használt kábítószert: Egy évvel később a Pentagon ■ lelrhérése sze- a magukat kábítószerrel mérge­ző katonák száma elérte a 40 szá­zalékot. 1970 közepére az arány már 50 _százalék volt, jelenleg pedig a 60 százalékhoz közelit. Május 15-ével végérvényesen betilt­ják a Németországi Szövetségi Köz­társaságban a DDT nevű rovarirtószer alkalmazását. Erre az általános tila­lomra akkor szánták el magukat az illetékes szervek, amikor kitudódott, hogy az egyik német klinikán egy cse­csemő halálát ennek a mérges anyag­nak a test szövetében való jelentős mennyiségű lerakódása képezte. A halált követő boncolás alapján meg­állapították, hogy a csecsemő szerve­zetében lerakodott DDT koncentráció­ja elérte a négy ppm (parts per mil­lion) értéket. Európában ezzel elsőiz- ben sikerült bebizonyítani — az USA tudósai már régen kifejezésre juttat­ták ezzel kapcsolatos aggályaikat —, hogy a DDT valóban képes arra, hogy a szerves mérgekkel szemben áttörje a különben az anyai és emb- riós szervezet között fennálló hatékony gátat. Az újszülöttek számára ebből eredő veszélyt a német orvosok ugyan­olyan súlyosnak tartják, mint azokat az egész életre szóló tragikus egész­ségügyi következményeket, amelyek­nek az ún. Contergan-gyerekeknél le­hettünk tanúi. 4­Az első 600 bolgár építőmunkás munkálkodik már az arhangelszki cel­lulóz- és papírkombinát építésén. A következő öt évben Bulgária 350 000 tonna cellulózt szerez be a Szovjet­uniótól, ez 70 százalékkal meghalad­ja az előző öt évben vásárolt meny- nyiséget. A bolgár építőmunkások a kurszki területen kohászati létesítményeken is dolgoznak. Több városban 1200 bol­gár munkás lakások, valamint nagy dúsító- és darabolóüzemek építésén dolgozik. 1971-ben Bulgária 350 000 tonna bugaacélt importál a Szovjet­unióból, a következő öt évben qz'acél összbehozatala meghaladja majd a 3 millió tonnát. Az öntöttvas-behoza­tal az 1971. évi 200 000 tonnáról 1975- re 350 000 tonnára emelkedik. % 4 é á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom