Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-01 / 77. szám
DUNANTOLI NAPLÓ Sül Jprflk 1. Kommunista kulturális aktíva a Megyei Pártbizottságon (Folytatás az 1. oldalról) ügybuzgalmát éá mutatja, hogy a különböző szervek, j vezető testületek fokozódó j gondot fordítanak az ideoló- i giai és kulturális munkára, egyre jobban látják ennek szerepét és jelentőségét. Az iskolareform végrehajtása során fejlődött az általános iskolai hálózat, új iskolák, tantermek épültek. A tanköteles korú fiatalok mintegy 85—90 százaléka végzi el az általános iskolát, az 5 —6 évvel ezelőtti 75 százalékkal szemben. Az elmúlt években kialakult a középiskolák új struktúrája, szakosításának rendszere. A szakközépiskolai és a gimnáziumi osztályok aránya jobb az országosnál. Felső- oktatásunk tovább bővült; létrejött a műszaki főiskola és a közgazdasági egyetem kihelyezett tagozata. Tudományos életünk, főképpen a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek megjelenése után a korábbinál nagyobb figyelmet kap. Javultak a lakosság művelődésének. szórakozásának feltételei. Kulturális munkánk ideológiai, politikai tartalmában fellendülést hoztak a forradalmi évfordulók, a jubileumi kiállítások. A baranyai vasárnapok mellett évenként megrendezték a magyar játékfilm szemlét, a zenei tábort, két évenként a kerámiai, illetve kisplasztikái biennálét. Pécs adott helyet a nemzetközi néptáncfesztivál és a felnőtt báb- fesztivál számára. A Pécsi Nemzeti Színház műsorpolitikáját a népszerűség, a korszerűség és az eredetiség elvei alapján alakítja ki. Határainkon túl is ismerik a színház keretében működő Pécsi Balettet, valamint a Liszt-kórust, a Bóbita Bábegyüttest, a Mecsek Tánc- együttest. Pécs zenei életének országosan is jó híre van, Megfelelő fejlődésről tanúskodnak a pécsi írek kötetei és írásai, a Jelenkor című folyóirat színvonala. Siklóson, Villányban és Mecsek- nádasdon alkotóházak állnak a képzőművészek rendelkezésére. Két év óta Siklósra és Villányba külföldieket is meghívnak. A tapasztalatok azonban azt is igazolják, hogy a fejlődéssel problémák, feszültségek, ellentmondások is jelentkeztek. Bizonyos aránytalanságok alakultak ki a helyi kulturális élet egyes területei között, és azokon belül is. A rövid idő alatt létrejött sok kulturális fórum, keret, rendezvény következtében szinte állandóan előtérben állt a szervezés, amely lekötötte a kultúrmunkások és szervek erejének, figyelmének nagyrészét. A következő években a közoktatást, annak fejlesztését, sokoldalú társadalmi segítését, a benne rejlő oktatónevelő lehetőségek jobb kihasználását, továbbá a mindennapi, a folyamatos tömegkulturális tevékenységet állítsuk a munka középpontjába. Azt tanácsoljuk a kulturális szerveknek, pártbizottságoknak és pártszervezeteknek, hogy a következő években lehetőleg ne nyissanak új irányokat, ne szervezzenek évenként ismétlődő új rendezvény-sorozatokat. ugyanakkor a tapasztalatok alapján vizsgálják felül az egyes programokat, sorozatokat. Erősítsék, fejlesszék a jót és a hatékonyát, szakítsanak azzal, amely tartalmilag keveset hoz a „kultúra konyhájára'’. Erősítsük az ideológiai, politikai és esztétikai elemeket, a kritika szerepét és színvonalát, eszmei, politikai befolyását. Mindenkor a tartalmon, a szocialista vonások gyarapításán, munkánk szemléletformáló erején legyen a hangsúly. Kulturális szerveink évenként készítettek terveket, sőt megszabták a több évre szóló feladatokat is. A tervszerűség mellett azonban helyet kapott az ötletszerűség. Ezért a jövőre vonatkozóan alapvető követelmény a jó tervezés. Arra kell törekedni, hogy a sok javaslat épp a közérdek figyelőmbe vételével kerüljön a közelebbi és távlati tervekbe. Dr. Csendes Lajos ezután a pártirányítás egyes kérdéseiről beszélt, majd áttért a közoktatás helyzetének elemzésére. Az oktatási reformtörvény alapetvei helytállóak Ez a téma országosan is a figyelem középpontjába került. A pécsi és a baranyai tapasztalatok alátámasztják azt a megállapítást, hogy az oktatási reformtörvény alapelvei sok vonatkozásban jól valósultak meg és helytállóak. A fejlődés gyors üteme, a magasabb társadalmi követelmények miatt azonban számos újabb ellentmondás alakult ki. A tantervek, tankönyvek egy része ma is túlzott követelményeket állít a diák, a tanár elé, amelyet néhol még fokoznak is. Elmaradás van az intenzív oktatási, számonkérési formák és módszerek kialakításában, alkalmazásában. Bár történtek lépések, mégsem sikerült jelentősen előrejutni a nevelés központúság megvalósításában. Az oktatási rendszer hatékonyságát érintő észrevételeket és megjegyzéseket természetesen meg kell vizsgálni. A X. kongresszus az új követelmények figyelembevételével megbízta a párt- és kormányszerveket, hogy tanulmányozzák a közoktatást és gondoskodjanak megfelelő irányú továbbfejlesztéséről. Ez év első felének végén a megyei párt-végrehajtóbizottság is napirendre tűzi Pécs és Baranya közoktatásának helyzetét, javaslatokkal kívánja segíteni a központi szervek munkáját. A sokirányú tapasztalatokból k: kell emelni a pedagógusok túlterhelését, az arányosabb teherelosztást. Egyes iskolákban a rendelkezések ellenére sok felesleges teher nehezedik a nevelőkre, például mások által elvégezhető vagy mások feladatát képező írásos munka: statisztikák, leltárak, összeírások. Gyakoriak a hosszú értekezletek. Viszonylag sok az olyan rendezvény, amely túlzottan terheli a nevelők és a tanulók egy részét, esetenként akadályozza a tanítás és a tanulás folyamatosságát. A tantestületek tagjainak többsége .asszony, gyermekes anya, sokszor bizony nehezen tudják összeegyeztetni az iskola, a társadalom és a család követelményeit. Érvényt kell szerezni annak a követelménynek, hogy a pedagógus fő munkaterülete az iskola és ifjúsági mozgalom A pedagógust nem szabad kirekeszteni a közéletből, a társadalmi munkából, a társadalmi és tömegszervezetek vezető testületéiből, viszont helyesnek tartjuk azt. hogy az új erőket, az utóbbi időben politikailag aktivizálódott, de még társadalmi funkciót nem viselő nevelőket is vonjanak be a társadalmi tevékenységbe. Közismert, hogy más társadalmi rétegek, értelmiségi csoportok közéleti érdeklődése is megnőtt. Falun például jelentős számú mezőgazdász, orvos, mérnök és technikus él. Az eddiginél jobban számítsunk rájuk a közéleti, társadalmi és kulturális munkában. A tanügyi igazgatás, az igazgatók és,a pedagógus pártszervezetek fokozatosan csökkentsék a pedagógusok túlterhelését. Változtatni kell a pedagógusok társadalmi munkájára igényt tartó, nem művelődési szervek és apparátusok szemléletén, gyakorlatán is. A vizsgálatok azt is igazolják, hogy az iskola az eddiginél nagyobb figyelmet, több segítséget vár a társadalomtól. A szülői munka- közösségek — amelyekkel most a népfront foglalkozik | — hatékonyabban tevékeny- \ kedjenek a szülők nevelésé- j ben, az iskola munkájának j segítésében. Baranyában sajátos feladatot és külön figyelmet érdé- ! me! a nemzetiségi oktatás, j A hivatalos statisztikák sze- j rint a lakosság mintegy hét százaléka — a valóságban ennél több — nemzetiségi. A . művelődési szervek és egyes iskolák ennek megfelelően sokat tettek az anyanyelvi | oktatásért és általában a j nemzetiségi kultúra ápolásá- \ ért. Azonban mindkét területen tovább kell halad- ! nunk. A megyei párt-végre- [ hajtóbizottság és a Megyei j Tanács végrehajtó bizottsága ; 1968-ban együttes ülésen foglalkozott a feladatokkal. Az illetékes szerveknek meg kell gyorsítaniuk a helyes határozatok végrehajtását. Minden évben megoldjuk a beiskolázást, az e közben felmerülő problémákat azonban nem szabad lebecsülni. A keretszámok nagy részét még mindig főként az osztályzati átlag alapján történő kiválogatással, illetve átirányítással töltik be. Emiatt a gyerekek elég magas számban nem képességük és érdeklődési körük alapján tanulnak tovább. Sok fizikai dolgozó tehetséges gyereke nem kerül középiskolába, onnét pedig egyetemre. A felsőoktatási intézmények évről évre jelzik, hogy csökkent a jelentkezők száma. A beiskolázás javítására, a fizikai dolgozók gyerekeinek továbbtanulása érdekében minden lehetséges eszközt meg kell ragadni. Helyeseljük a fizikai dolgozók gyermekeit konkrétan segítő akciók bővítésére, szervezésére irányuló törekvéseket, kezdeményezéseket. Állítsunk új eszközöket a népművelés szolgálatába! I i i i Az elmúlt évek során a párt-, az állami és a társadalmi szervek többször foglalkoztak a közművelődés — a hagyományos szóhasználattal szólva — a népművelés helyzetének és problémáinak egyes kérdéseivel. Mégsem kapott szerepének megfelelő figyelmet, bár a népművelés feladata ma sem kisebb, mint korábban. Éppen a fejlődés által meghatározott tennivalók eredményes végrehajtása érdekében kell tovább javítani a művelődési intézmények. klubok, könyvtárak, kultúrházak és kultúrottho- nok, múzeumok, képtárak, filmszínházak működési feltételeit és munkáját. Elevenítsük fel és a mai követelményekhez alakítva szélesítsük a hatékony népművelési formákat, módszereket, másrészt állítsunk új eszközöket a tömeges népművelés szolgálatába. A népművelés állami vezetői, módszertani csoportjai, miközben keresik az új feltételeket és módszereket, fordítsanak nagyobb energiát a meglévő lehetőségek jobb kihasználására. Az elmúlt években a népművelésre fordított, állandóan bővülő anyagi eszközök együttesen sem bizonyultak elegendőnek. Ezért feltétlenül szükség van az erőforrások koordinálására. Vannak helyi törekvések, szép pél- | dák, sok helyütt javult az l I együttműködés, egyes válla- j latok, termelőszövetkezetek j támogatják a kulturális intézményeket, finanszíroznak j népművelési tevékenységet. ! I fenntartanak kultúrházakat. j I Tovább szorgalmazzuk a központi és a helyi érők összefogását, hatékony felhasználását, azzal a céllal, hogy létrejöjjenek a megyei, illetve a helyi kulturális alapok. A negyedik ötéves tervben j jelentős összegű beruházás is segíti Pécs és a megye mű- j velődésügyi hálózatának fejlesztését. A rendelkezésre álló összegek természetesen korántsem elegendőek minden gond megoldására, de egyes ágazatokban számotte- 1 vő fejlődést tűzhetünk ki célul. A megyében és Pécsett összesen 70 millió forintot fordítunk általános iskola, illetve tanterem építésére. A tervidőszak végéig mintegy 35 millió’ forintot használunk fel középiskolai és 12 milliót a szakmunkásképző iskolák fejlesztésére. Tizenötmillió forintos költséggel 450 álta- j lános iskolai diákotthoni férőhelyet hozunk létre. Köz- j ponti és helyi beruházásból I 500 személyes kollégium épül , Pécsett, ezen kívül Komlón 100, Villányban pedig 120 férőhelyes diákotthont létesítenek. Az ötéves terv végén központi, szakszervezeti és tanácsi erőforrásból megkezdik a 600 személyes központi művelődési ház építését. Baranya jellegzetessége a művészetpártolás Pécs és Baranya jellegzetessége, kulturális hírnevének egyik eredője az a művészetpártolás, amely az értékes alkotások gyarapításának, a művek közkinccsé tételére és az alkotói légkör kibontakoztatására irányul. A megye és a város különböző szerveinek törekvése összetalálkozik a helyben és az országban másutt élő művészek szándékával. Ezek együttesen képezik eredményeink forrását: Ezért fontos, hogy a pártbizottságok, a tanácsok, a KISZ, a szak- szervezet és valamennyi intézmény tevékenysége elsősorban a már meglévő lehetőségek jobb, művészetpolitikai céljainknak megfelelőbb kihasználását szolgálja, segítse elő a dinamikus művészeti közélet, a kritikai légkör fejlesztését. Az utóbbira különösen nagy szükség van. Ma még kevés a jó képzőművészeti, irodalmi, film- és színházkritikus. Ez természetesen nemcsak baranyai, hanem országos jelenség is. Ezért a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a kritikusi gárda nevelésére, a kritikai szemlélet fejlesztésére. A kritikusnak nagy a felelőssége a művészetek fejlődésében, a közvélemény formálásában. Ugyanis, ha rossz helyre kerül a megítélés mércéje, csorbát szenved a reális értékrend. akkor felfokozódnak, vagy éppen devalválódnak az adott értékek, meghatározó szerephez juthat az egyéni ízlés, a csoportérdek, a sznobizmus és a szubjektivizmus. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy képzőművészeink legjavát a szocialista építés, a szocialista ember fejlődése foglalkoztatja. Ugyanakkor azonban éppen e művészeti ág kapott sok és reális kritikai megjegyzést. Az egyébként helyes útkeresés, a kísérletezési kedv, törekvés esetében zsákutcába vezetett, felerősödtek a nonfiguratív tendenciák. Hangsúlyozni kell: nem állunk szemben az útkereséssel, ha csak elkerülhetjük, ízlés- és stílus-kérdésekbe nem avatkozunk be adminisztratív eszközökkel. Tiszteletben tartjuk a jó értelemben vett alkotói szabadságot, elismerjük az útkeresés létjogosultságát, az ízlés differenciáltságát, az egyének és az egyes csoportok ízlésének jelenlétét. Mindez nem jelenti azt, hogy szabad utat nyitunk a szűk közönségbázissal rendelkező divatos áramlatok, irányzatok vezető szerepének, monopolhelyzetének kialakulásához. Ez az álláspont természetesen vonatkozik minden művészetre és művészeti termékre. A művészeti közélet szocialista vonásainak gyarapításában, az alkotó viták kibontakoztatásában jelentős szerepük van a művészeket összefogó csoportoknak, szerkesztőségeknek és ‘az alkotóházaknak. Ezek a pécs—baranyai szervezetek azonban — belső életük, légkörük tanulsága szerint — egyelőre nagy ingadozásokkal működnek és nem eléggé alkotó- műhely-jellegűek. Éppen ezért a meglévő keretek és lehetőségek minőségi fejlesztését tűzzük ki feladatul. Irodalmi életünkről, eredményeiről az utóbbi években kevés szó esett, mintha elte- relődött volna róla a közvélemény figyelme. Pedig pozitív folyamatnak voltunk a tanúi, jelentős eredmények születtek. Kiegyensúlyozottabbá vált a helyzet, az egyik oldalon csökkent az idillikus felfogás, ugyanakkor visszaszorultak az avantgárd törekvések. Szépen fejlődött a Jelenkor című folyóirat, szerkesztői koncepciójában, gyakorlati törekvéseiben. eszmeiségében mindjobban megfelel a követelményeknek. Az írók és a költők művészetük hasznosságát vallják, hatni akarnak az emberekre. Közvéleményünk és szerveink ne csak akkor foglalkozzanak élénkebben az irodalmi élettel, amikor szélsőséges jelenségek tapasztalhatók, hiszen az írócsoportnak, az íróknak és a Jelenkornak éppen a továbbfejlődés érdekében folyamatos figyelemre, több segítségre van szüksége. A különböző művészeti ágak képviselői — írók. színészek, képzőművészek, zeneművészek — nagy számban élnek a megyében és Pécsett. Mint emberek, állampolgárok és mint művészek is kisebb-nagyobb gemddal küzdenek. Anyagi eszközeink természetesen végesek, de ha ezekkel jobban gazdálkodunk, ha minden vonatkozásban javítjuk a sze~ mélyes kapcsolatokat, előbbre juthatunk alkotókedvük és közérzetük javításában. Nem mondhatunk le a helyi művészetek magasabb szín- | vonalra emeléséről és arról, hogy művészeinket sok szállal kössük Pécshez és Baranyához. Dr. Csendes Lajos befejezésül a következőket mondotta : — Baranya és Pécs kulturális, művészeti életében — éppen úgy, mint a társadalom más területén — jelentős, időtálló eredmények születtek. Természetesen létrejöttek gondok, ellentmondások és feszültségek is. A párt X. kongresszusa világosan és egyértelműen meghatározta ezek feloldásának, szocialista kultúránk további fejlődésének irányát, s ennek szellemében most mi is ezt tesszük szűkebb pátriánk számára. Az a kötelességünk, hogy ennek alapján munkálkodjunk. tegyük még elevenebbé. hatékonyabbá, tartalmában színvonalasabbá a társadalmi élet e fontos területén folyó sokirányú tevékenységet. Elénk vita A beszámolót követő hozzászólások többsége a kongresszusi program — a szocializmus magasabb szinten való építése — problémáival foglalkozott. Lőrincz József, a Gépipari Technikum igazgatója közoktatásügyünk területén ismert sajátos gondokat sorolta el. Lantos József, a Mohácsi járási Tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője a nemzetiségek oktatásával, közművelődésével kapcsolatos feladatokat taglalta. Sarkadiné dr. Hárs Éva, múzeumigazgató az intézményhálózat és a társszervek együttműködésének rendkívül nagy szerepét hangsúlyozta felszólalásában. Lukács László, a KISZ Pécs városi Bizottságának munkatársa arról szólt, hogy a Párt ifjúság- politikai határozata után. az ifjúsági mozgalomban előtérbe került az ifjúsági klubok létesítése és szerepe a kulturális nevelő munkában. Felszólalt Egri Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Párt- bizottság első titkára is. A kultúra növekvő társadalmi szerepét emelte ki, röviden áttekintette, hogy milyen kulturális hatások érik az egyént a családban, az iskolában és a munkamegosztásban elfoglalt helyén. Szólt ezenkívül az iskolák fontos differenciáló szerepéről is. Ezután a közművelődés néhány kérdésével foglalkozott, különös tekintettel a korszerű műveltség mai fogalmára. Hangsúlyozta: jóllehet a színvonal olykor húzóerő lehet, ne a formális elemeket gyarapítsuk a közművelődés különböző területein. A művészet kérdésével kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a helytelen, vagy céljainkkal ellentétes művészeti alkotásokkal vitatkozni kell. Ez különös felelőssége a kritikusoknak, kulturális vezetőknek. Ugyanakkor feladatunk ösztönözni minden becsületes, haladó, tiszta szándékú törekvést. ‘ y»epsr.í Frauholcz Mihály, a , Zrínyi Miklós Kereskedelmi Szakközépiskola párttitkára hozzászólásában szóvá tette az idegen szavak elburjánzását beszédünkben és a sajtó nyelvében. Molnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese felszólalásában leszögezte: a szocializmus magasabb szintű építése magasabb kultúrát is követel. Közművelődési területen a kultúra, a művészet és a tömegek intenzívebb kapcsolatának szükségességét hangsúlyozta. Erhardt Imre, a Széchenyi Gimnázium igazgatója megállapította: egyetemeinken a pedagógusképzés fő hiányossága az, hogy elsősorban tudományos szakembereket képeznek és csak másodsorban pedagógusokat. Rácz Sándor, a Komlói városi Tanács művelődésügyi osztályának vezetője a közművelődési reform szükségességéről szólt A hozzászólásokra dr. Csendes Lajos válaszolt. — A múltkor is munkaidő után azt mondta a főnököm: Van kedved még ezt megcsinálni? Most mondjam azt, hogy nincs? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vetettek fel, ezekről a problémákról folyt a vita tegnap délelőtt a szakmunkástanulók megyei tanácskozásán, melynek témája akisiparosoknál szakmai gyakorlatot folytató tanulók helyzete és érdekvédelme volt. A tanácskozáson részt vettek a Baranya megyei szakmunkásképző intézetek, a megyei KISZ Bizottság és a KIOSZ képviselői is. Kéri Iván szervezőtitkár vitaindítójában két sarkalatos kérdésről beszélt. Hogyan és milyen formában tudnak, vagy miért nem tudnak szervezeti életet élni a magánkisiparosoknál dolgozo szakmunkástanulók, valamint arról. hogyan lehetne hatékonyabbá tenni ezeknek a tanulóknak az érdekvédelmét. A tanácskozás megállapította, hogy az elmúlt évekhez képest a kisiparosoknál dolgozó szakmunkástanulók szociális helyzete, munkakörülményei valamelyest javultak. A két évvel ezelőtti NEB-vizsgálat a siklósi járásban feltárta —, de máshol is akadtak hasonló problémák —, hogy egyes kisiparosoknál napi 10—12 órát dolgoztak a tanulók, nem kapták meg a nyári szünetet, nem kaptak munkaruhát. Ezek a gondok az utóbbi időben enyhültek. A legtöbb kisiparosnál már nincsenek súrlódások a mester és a tanítvány között, hiszen érdeke, hogy a tanuló mielőbb es minél jobb szakmunkássá váljék. S v k Szakmunkástanulók megyei tanácskozása
