Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-03 / 79. szám

4 DUN4NTÜLI NAPI.« 1971. április 3. I 3 SZOMBAT Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából Buda nevű kedves olvasóinkat P I A Nap kél 5.20, nyugszik 12.16 órakor. A Hold kél 10.36, nyugszik 2.20 órakor. ' Az ifjúság zenei központja Cjmeesekalján Ujmecsekalja, a betonból, panelből épült város, az „al­vó város” — egyre inkább a kultúra városa is lesz. Teg­nap és ma megint lépett egyet előre ezen az úton: az Építők úti Általános Iskolá­ban megtartották az első hangverseny-főpróbát — ez volt tegnap délután —, ma, szombaton pedig megrende­zik az első hangversenyt. Miért fontos esemény ez a városrész életében? Azért, mert ez az általános iskola lehetőségei következtében Üjmecsekalja ifjúsági zenei életének középpontjává vál­hat. A város, sőt, talán az országrész legnagyobb ilyen Iskolája, ahol viszonylag nagy — hússzor hat méteres — előadótermet alakítottak ki színpaddal. Pécsett álta­lános iskolában nincs ekkora előadóterem. Ezen kívül ott­hont adtak a városi zeneis­kolának is. A tanév elejétől egy tanteremben egész nap, háromban pedig délután ok­tatnak zenét az újmecsekalji gyerekeknek. Az iskola tehát alkalmas arra, hogy a mo­dern városrész ifjúsági zenei életének magja legyen. A le­hetőségeken túl erre az első bizonyíték a mostani hang­verseny. Ezt dr. Sólyom Jó- zsefné, az általános iskola énektanámője rendezte. Mű­sorösszeállítása a zenetörté­net keresztmetszetét igyek­szik adni, a barokk muzsiká­tól a huszadik század zené­jéig, hangszeres szólisták, kamarakórusok, énekkarok, énekesek jellemezték a zene- történetet. Az előadás szín­vonala, a gyerekek lelkese­dése biztosítéknak látszik arra, hogy az Építők útján valóban egy városrész zenei magja alakul majd ki. A mai, délután 6 órakor kezdődő, s felnőtteknek rendezett hang­verseny remélhetőleg újabb bizonyíték lesz. f. n. ♦ — Éjjeli tfiz. Komlón csü­törtökre virradóra a Tompa Mihály utcába hívták a tűz­oltókat. A Tompa utca 5. számú ház mellett kigyul­ladt egy fabódé. A lángokat gyorsan lokalizálták, a kár jelentéktelen. Lobogózzuk iel a lakóházakat! Pécs m. j. Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága felhív­ja a város lakosságának, a vállalatok, intézmények, in­tézetek vezetőinek figyelmét, hogy április 4-re, hazánk felszabadulásának 26. évfor­dulójának tiszteletére nem­zeti színű és vörös zászlók­kal lobogózzák fel a lakó­házakat. középületeket. — Öregek napközi otthona. Újabb napközi otthont alakit ki az öregek számára a Vá­rosi Tanács Pécsett, a Vörös- kereszt utca 20. szám alatti épületben. Az e célra szol­gáló épület átalakítási mun­kálatai megkezdődtek. — Űj patyolat szalon épí­tését kezdték meg Mohácson. A korszerű létesítmény két és félmillió forintba kerül. Az állam másfél millió fo­rint dotációval, a tanács 300 : ezer forint támogatással já­rul hozzá az építkezéshez. ♦ Időjárásjelentés Várható időjárás szombat es­tig: : átmenetileg felszakadozó fel­hőzet, többfelé esővel, egy-két helyen zivatarral. — Időnként élénk, helyenként erős délkeleti, déli szél. Változékony idő. Vár- i ható legalacsonyabb éjszakai hő- ! mérséklet 4—9 fok között, leg- J magasabb nappali hőmérséklet | általában 15, északnyugaton 10 fok körül. ♦ — A cigánycsaládok támo­gatása. Házépítési segélyben részesíti a cigánycsaládokat a Pécsi városi Tanács. Az elmúlt évben 6 cigánycsalá­dot részesítettek családon­ként 30 ezer forint összegű támogatásban, hogy új ott­hont építhessenek maguk­nak. További 9 cigánycsalád­nak állami bérlakást utaltak ki. — A Baranya megyei Rendőr­főkapitányság közlekedésrendé­szeti osztálya kéri azokat, akik 1971. március 21-én 19 órakor Nagydobsza és Risdobsza között a 6-os főútvonal 244-es km-kő- vénél történt súlyos közlekedési balesetnek szemtanúi voltak, vagy a balesetet okozó személy- gépkocsival szemben ebben ar. időben Risdobsza felől Nagydob­sza irányába közlekedtek és még : az ügyre vonatkozóan meghall­gatva nem lettek, jelentkezze­nek Pécsett a Kilián Gy. u. 3. sz., II. em. 99-es helyiségében, vagy a 17-43-as telefon 189-es mellékén. ♦ A MÉK árai Nagy sikere van a zöldségbol­tokban húsvéti kedvezménnyel, kilónként 52 forintért árusított dióbélnck. A tavaszi zöldségfé­lékből fokozatosan javul a fel­hozatal, ezen a héten már tíz­ezer darab fejessalátát kaptak a boltok. Már nem egészen za­vartalan a téli pirosalma-ellá- tás, ez kifejeződik abban is, hogy ezen a héten kilónként 50 —60 fillérrel emelkedtek az al­maárak. — Csekély mértékben ugyan, de emelkedtek a sárga­répa-árak is. A ma érvényes MEK-árak: té­li piros alma 60 mm fölött 7,80; 70 mm fölött 9,40; csomagolt pi­ros alma 60 mm fölött 8,30; pa­raj 8; sárgarépa 4,20—4,80; pet­rezselyemgyökér 6,10—6,80; zel­ler 6.20—7; hegyes erős paprika 3—3.60; melegágy! uborka 42; fe­jessaláta 8 dkg fölött 3,80; 6 dkg fölött 3; hónaposretek 2,40; jan- csihagyma 1,40; fejeskáposzta 4.40—5; vöröskáposzta 4,40—5 fo­rint. Az árak kilóra, darabra, il­letve csomóra értendők. Megnyílt Barcsay Jenő kiállítása Zsúfolásig megtöltötték a Modem Magyar Képtár ki­állító helyiségét az érdeklő­dők tegnap délután, Barcsay Jenő kiállításának megnyitó­ján. Romvári Ferenc művé­szettörténész köszöntötte a jelenlévő Barcsay Jenőt, majd a Tanárképző Főisko­la kamarazenekara Vivaldi: Concerto-ját adta elő Ko­vács András vezénylésével. Megnyitó beszédet Martyn Ferenc festőművész mondott: — Bevallom, a mai napon és itt, Barcsay Jenő pécsi kiállításán valóban zavarban vagyok. Dürer németalföldi útinaplójában — az 1520— 1521-es esztendőkről van szó — arról ír, hogy megérkez­vén Amsterdamba, a festők céhe borral telt boros kan­csókkal fogadta. Ha most Barcsay Jenő festményeire gondolok és ha festőjüket valóban illendően köszönthe­tem. a mi pompás pécsi bo­rainknál van-e többet érő és szebben szóló? Vagy talán a hallgatás, a kontempláció lenne a helyes köszöntő? — mondotta többek között Mar­tyn Ferenc, majd Barcsay művészetének tudományos megalapozottságú, „tudo­mányt kihívó” sajátosságáról szólt. — Lányokból fiúk — és fordítva. Féktelen jókedvvel ünnepelték április elsejét Pé­csett a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola tanulói: a fiúk lánynak, a lányok fiúnak öltöztek. Ennek elle­nére ki-ld tudta, hogy a partnere kicsoda. — Ügyeletes állatorvosi ssol­gálat Pécs város területén ápri­lis 3-án 13 órától 5-én reggel 6 óráig. Ügyeletes: dr. Velin Ist­ván, lakása: Csend n. 4., tele­lőn: 44-47. — Minden szálláshely fog­lalt. 650 télen is használható szálláshely« van a Baranya megyei Idegenforgalmi Hiva­talnak. de húsvétra vala­mennyi foglalt. Az ország minden tájáról várnak turis­tákat. Sportkörök és iskolák vezetnek a szállástrendelők listáján. A művész a kiállításának megnyitásán A kiállítás, amelyet Aknai Tamás művészettörténész rendezett, május 31-ig tart nyitva. — Repülővel a Nyugat- Európai Mezőgazdasági Vá­sárra. Az IBUSZ szervezésé­ben nagyszabású tanulmány­útra kerül sor az idén. A nyolcnapos repülőtúra rész vevői megtekintik a francia- országi Tounsban megrende­zésre kerülő vásárt. A mo­dern tartási és tenyésztési technológiák tanulmányozá­sára és a korszerű állatte­nyésztő farmok látogatására nyílik lehetőség. Az utazás­ra szeptember 12. és 19. kö­zött kerül sor, de jelentkez­ni csak május végéig lehet az IBUSZ-nál. — Értesítjük a lakosságot, hogy a Szennyvíztelep, Lőtér ée Ker­tészet mögött épült új, 38 fcV-os vezetéket feszültség alá helyez­tük. A vezeték érintése életve­szélyes. ' lottó aver; számai A Sportfogadási és Lottóigaz­gatóság közlése szerint a Bajáu megtartott 14. heti lottósorsolá­son a következő számokat húz­ták ki: 38, 52, 58, 84, 86 ♦ — Kasza povics András út­törőcsapat. „Kaszapovics And­rásról, az egykori, neves Ba­ranya megyei országgyűlési képviselőről akarjuk úttörő csapatunkat elnevezni” — ír­ták a Bács megyei Gara köz­ség általános iskolásai abban a levélben, amelyet a 8 év­velő ezelőtt elhunyt ország- gyűlési képviselő özvegyének címeztek, Kátolyba. A garai úttörők arra kérték özvegy Kaszapovics Andrásnét, hogy küldjön egy fényképet a fér­jéről és írja le Kaszapovics András életútját. — Motoros balesetek. Két motoros is karambolozott csütörtökön. Reggel nyolc óra körül Keresztespusztánál történt az egyik baleset. Buj- tor László vajszlói lakos há­tulról belerohant egy sze­mélygépkocsiba. Zúzódások- kal megúszta. Délelőtt 10 óra tájban a Szigeti útra hívták a mentőket, itt Simara And­rás 49 éves pécsi lakos egy teherautóval ütközött. Sima- rát agyrázkódással vitték kórházba. ♦ Áramszünet — Áramszünet lesz április 9-lg 7—16 óráig Bolgár Néphadsereg u., Szövetség u. által határolt területen. Április 17-ig 7—16 óráig Tolbu- hin u., Vörösmarty u., Katona József u., Borbála u., Görgel u., Ibolya u„ Szabó I. u., Kedves u., Margit u. által határolt terü­leten. Április 23-lg 7—16 óráig Buzsá- ld u., Pécsváradi u., Karancs út által határolt területen. Április 24-ig Marx u., Székely u., Kun u., Besenyő u., Törők u., Bányász u., Jász u„ Engels u„ Kiss Ernő u„ Sándor u., Vö­röskereszt u., Dugonics u., Hold n., csillag u„ Üjvilág u. által határolt területen. Hét vége az élelmiszerpiacon — tovább javult A HÚSELLÁTÁS — CSÖKKEN A HAL­FELHOZATAL — DRÁGULT AZ ALMA ÉS A SÁRGARÉPA — OLCSÓBB LETT A FARAJ 1700 mázsa tőkehúst ka­pott Baranya az év tizen­negyedik hetében, ez a meny- nyiség 70 mázsával több, mint az elmúlt heti volt. A bolthálózatba kikerülő húsoknak 72 százaléka sertés, 28 százaléka marha. Ezen a héten fagyasztott sertéshús is érkezett, s így fele-fele arányban került fagyasztott és friss hús az üzletekbe. A heti húsválasztékot 20 mázsa birka bővíti. Baromfiból 210 mázsát ren­delt a kereskedelem az el­múlt heti 200 mázsa helyett. Ebből 68 mázsa frissen- váaott. nyolc mázsával több, ] mint egy héttel ezelőtt. To- I jásból 200 ezer darab került I a boltokba, ára 1 forint 40 fillér. Ezen a héten sajnos már nem volt kapható az ol­csó, 80 filléres jércetojás. A baromfiválaszték eléggé széles. A hal most már valóban fogyóban van. Erre a hétre 50 mázsa élóponty és 15 má­zsa amur érkezett. De amíg az elmúlt héten korlátlanul volt halfiié és konyhakész dobozolt hal, a 14. hétre mindössze 10 mázsa halfiiét és 6 mázsa dobozolt halat kapott a megye. A kereten kívüli töltelék-' árukból, szalonnákból, belső­ségekből elég szép mennyi­séget adott át a kereskede­lemnek a Baranya—Tolna me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat. Májból, vesé­ből, velőből, tüdőből, lép- ből, szívből 40 mázsát, hur­kafélékből 60 mázsát, hús­véti sonkából, lapockából, csavartsonkából 80 mázsát, főtt, füstölt csülökből 15 má­zsát, angol, valamint kolozs­vári szalonnából 50 mázsát, disznósajtból 15 mázsát, zsír- szalonnából 51 mázsát kap­tak a baranyai boltok. A Mirelit-áruk választéka ezen a héten viszonylag bő­séges volt. A főzelékfélék közül vegyesfőzelék, karfiol, tök, paraj, sóska, zöldbab, zöldborsó érkezett Volt le­csó. paradicsom és uborka­saláta is. A Mirelit gyümöl­csök választéka: szilva, sza­móca, ribizli, egres, meggy, Újdonság a sárgabarack- krém és a málna-krém. A téli piros almából 100 mázsa érkezett ezen a hé­ten a boltokba. Burgonyából 200 mázsa, vöröshagymából 50 mázsa, fejeskáposztából 60 mázsa, fokhagymából 5 mázsa, sárgarépából 30 má­zsa, petrezselyemgyökérből 30 mázsa, vöröskáposztából 30 mázsa, parajból 5 mázsa, me­legágy i uborkából 3 mázsa, fejessalátából tízezer darab, retekből 5000 csomó, hegyes erős paprikából 5000 darab, zöldhagymából 10 ezer csomó került a boltokba. Horizont Mi bajuk is van? Tényleg, mi bajuk van ezeknek a ti­zenéveseknek?. „Előttetek van minden lehetőség” — mond­ja a személyzetis a Horizont című új magyar film főhősé­nek, Karesznak. De akkor miért sodródik perifériára Karesz? Gábor Pálnak második filmje a Horizont. Ahogy a Tiltott területben sem pró­bált meg akár egyetlen kép erejéig sem mellébeszélni, ebben a filmjében is ragasz­kodik a tárgyilagossághoz. Kareszt, a félárva munkás­gyereket egy nyomozó kitar­tásával követi — hétközna­pok sorompóiban. A rendező szerint itt rejlenek azok a buktatók, okok, amelyek a fiú döntéseit — többnyire negatív előjellel — motivál­ják. Nem valamiféle általá­nosított, „filozofikusan” hang­zatos okokat jelöl meg, ha­nem vaskos tényeket. Hogy miért nem tanul tovább gim­náziumban a szövőgyári munkásnő fia, holott nem­csak a lehetősége volna meg, hanem még kényszeríteni is akarják a tanulásra? Hát azért, mert a fiú unja már anyja fogadkozását, aki „in­kább kiugrik az ablakon, ha fia nem lesz több, mint ő”. Pedig a fiú éppen így, egy­szerűségében szereti az any­ját. S éppen így kénytelen csalódni benne, mikor látja, hogy a gyárból rendszeresen szövetet lop. Vagy ott van Götz tanár úr, aki kioktatja az iskolába visszatérni szán­dékozó Kareszt, hogy ő már más, mint a többiek, s pró­báljon úgy viselkedni, ahogy egy gimnáziumban illik. A felnőttek' csak a Lehetőséget hajtogatják, ami konkrét se­gítés, jószándék, támogatás híján pusztán absztrakció Karesz számára. Van egy jelenet a Hori­zontban, ami félreérthetetle­nül utal Bacsó filmjére, a Fejlövésre. Karesz inteni akar Ágnes után. A bekövet­kező csalódás pillanatában azonban a mozdulatból egy képletes „fejlövés” lesz. Homlokához emeli ujját és elterül. Gabor Pál a Fejlö­véssel ellentétben nemcsak * tüneteket vázolja fel, s nem feledkezik bele a kallódás romantikájába, őszintén ke­resi az okokat. Érződik, hogy a konkrét okokat a film vé­ge felé ő maga is kevésnek érzi, ezért megpróbálja „ál­talánosítani” az addigi ta­pasztalatokat. Sajnos, a pszi­chológussal folytatott beszél­getésben nem sikerül töb­bet megfogalmaznia, mint amennyit korábban megtud­tunk. Zsombolyai János operatőr a fekete, a fehér és a szürke árnyalataiból hangulatosan keveri ki a külváros, az ipa­ri táj jellegzetes képeit, ér­des szépségeit. A rendező és az operatőr munkájából ere­deti, őszinte film született. A többnyire ismeretlen szerep­lők színészileg jól oldják meg feladatukat, talán a be­szédük rutintalan, elfogódott helyenként. Marafkő László ♦ — Csütörtökön IS—1 ör* kö­zött, a Kossuth T>. u. 36. számú, 204-es Csemegeboltban elveszett pénztárcám. Látták, aki felvette, kérjük szíveskedjék a boltba visszavinni. (x) A program megvalósult: Ösztöndíjas mamák A párt IX. kongresszusán, a Köz­ponti Bizottság beszámolóját tart­va, Kádár János a többi között ezeket mondotta: „Javasoljuk, te­gyük lehetővé, hogy a dolgozó kis­gyermekes anya, munkaviszonyá­ból eredő jogait biztosítva, gyer­meke gondozása céljából a gyer­mek két és fél éves koráig két éven át otthon maradhasson és ha­vi 600 forint gyermekgondozási se­gélyt kapjon. A gyermekgondozási segély rendszerét azokra a terme­lőszövetkezetekben dolgozó nőkre is ki kell terjeszteni, akik eleget tesznek tagsági kötelezettségük­nek.” S a szavakat tett követte. A kor­mány 1967-ben hozott határozata alapján már abban az esztendőben 34 ezer kismama élt a lehetőség­gel, s vette igénybe azt. Az intéz­kedésnek több bevallott célja volt. így egyebek között az, hogy a hat­vanas évek első felében hullám­völgyben lévő születésszám növe­kedni kezdjen, könnyebbed jék azok helyzete, akik gyermeküket, gyermekeiket nem tudják kire hagyni; mérséklődjék a bölcsődei helyek iránti feszítő igény. Persze, nemcsak ilyen racionális okok épí­tettek utat az intézkedés bevezété- séhez. A kismamák nyugodtabb életé, a gyermek életének legké­nyesebb időszaka Is ott szerepelt az okok között, s nem is az utolsó sorban. Népszerűvé, vonzóvá vált ez az „ösztöndíjas mamaság”, ezt bizo­nyítják a számadatok. 1967 decem­berében 34 ezer, a következő év végén 92 ezer kismama vette igény­be a segélyt. 1969-ben táboruk 144 ezer főre, 1970-ben pedig 230 ezer­re gyarapodott! (A már munkába visszatérteket leszámítva, 1970 vé­gén 167 ezer nő kapott segélyt.) A múlt esztendőben a mamáknak kifizetett összeg jelentősen túlha­ladta az egymilliárd forintot. Az 1967-ben bevezetett, s 1969-ben to­vábbi kedvezményekkel kiegészí­tett gyermekgondozási segély rend­szere anyagi fedezetként a társa­dalomtól egyre többet követelt, hi­szen az 1967. évi 64 millió forint a következő évben már 449 millió­ra duzzadt, hogy 1969-ben 870 mil­lió, tavaly pedig egymilliárd 200 millió legyen. A többlet teher ka­matai azonban mérhetetlenek; hi­szen léhet-e pénzbeni értékben ki­fejezni egy-egy vadonatúj, gőgicsé- lő állampolgárt? A hatvanas évek első felének 130—132 ezer között stagnáló élveszületési száma a se­gély bevezetése'után 150 ezer fölé emelkedett ugyanis, s ehhez tegyük még hozzá a mamák nyugalmát, az otthoni légkör javulását. A gyermekgondozási segély rend­szere természetesen nem mindent megoldó varázsszer. Igaz. az összes kereső foglalkozást folytató szülő nők 63—65 százaléka igénybe veszi ezt a lehetőséget, elsősorban a ki­sebb keresetű nők. (Szép számmal akadnak, akik rá is dupláznak, az első „fizetett” srácot követi a má­sodik.) Egyébként a segélyezettek mintegy 20 százalékának keresete van csupán a havi 1600 forint fö­lött. A segélyt igénybe vevők zö­me a textil-, a cipő-, az élelmi­szer- és az építőipar nő dolgozói közül kerül ki. A segélyhez tehát sor más teendő is kapcsolódik. Így a munkahely és a kismama közötti kapcsolatok fönntartása; a munkába való visz- szatérés megkönnyítése az első idő­ben adott bérpótlékokkal; az osz­tott munkaidőben való foglalkoz­tatás lehetőségeinek keresése, s így tovább. Mert jó dolog „ösztöndíjas ma­mának” lenni, élvezni az állam, a társadalom teremtette lehetőséget, gondozni, pátyolni a kicsit, mindig együtt lenni vele. Ám ez senkivel nem feledtetheti, hogy mamának lenni ma már ugyan könnyebb, de azért még mindig nagyon rtehéz... (Következik: A GYERMEKEK S AZ ÖREGEK PÉNZÉ) « )

Next

/
Oldalképek
Tartalom