Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-25 / 97. szám

1971. április 25. ni'N ANTCLi NMPI 0 3 Lidítőituh gyártó gépsorok a Sopianából Önállóan a közös célért A közelmúltban a Sopiana Gépgyár igazgatója, Török László három évi munka után máról holnapra megvált funkciójától. Az igazgató vá­ratlan távozása, illetve az a tény, hogy az 1970-es gazda­sági célkitűzéseket a legna­gyobb erőfeszítések ellenére sem tudták teljesíteni, ismét a közérdeklődés előterébe ál­lította a Regős utcai gyárat. Mit és kinek? A Sopiana 1964 óta nem önálló gyár, az Élelmiszeripa­ri Berendezés- és Gépgyártó Vállalat egyik gyáregysége. Az Igazgatóság Budapesten székel, az egyik gyáregység, a Gábor Áron Gépgyár szom­szédságában. Még két gyár­egysége van a vállalatnak: a győri Kisalföld és a Pécsi Sopiana. A gyáregységek egy­mástól való távolsága, nagyon is különböző „előélete” és profilja már a megalakulás percében sejtette: nem lesz könnyű az ÉBGV útja. Az új nagyvállalat mintegy 2200 embert foglalkoztató, s több száz féle terméket gyártó egységként kezdte meg mű­ködését, nagyon kézenfekvő volt tehát az a törekvés, hogy először a profilt tisztázzák. A Sopiana Gépgyár az igé­nyes gépiberendezések, félau­tomaták gyára lett. Konzerv- és húsipari gépeket gyárta­nak, ennek megfelelően le­adták az öntödét, s beszün­tették a bőripari gépek, ten­gelykapcsolók előállítását. A Gábor Áronban sütőipari és részben konzervipari gépeket gyártanak. Győrött elsősor­ban vágóhídi berendezések, illetve anyagmozgató eszkö­zök -készülnek, A vállalat a III. ötéves terv végére elérte a 2500 fős létszámot és a kö­tél 350 millió forintos árbe­vételi szintet, s ami még en­nél is többet mond: termé­kei 60 százalékát exportálta. Mit kapott Pécs? Az egyesülés évében 420 ember dolgozott a Sopianá- ban. A termelési érték 60 millió körül mozgott. Ma 520-an dolgoznak a gyárban, s az idei terv már 90 millió forintos termelést irá­nyoz elő. Ugyanakkor a gyár a kisebb bővítések ellenére ma is olyan, mint egy szardíniás doboz, s nem jobb a helyzet a gazdaságosságot illetően sem. Termék termé­ket követ, nincsenek jelentős Sorozatok, s ennek megfele­lően nincsenek tapasztalatok . sem. Elég sok a minőségi ki­fogásolás, s változatlanul nagy az önköltség. öt év alatt 10 millió forin­tot fordítottak a gyár fejlesz­tésére, építkezésre. A legje­lentősebb létesítmény egy új üzemcsarnok. Bővült a gép­park, javult a szerszámozott­ság. Tovább szilárdult a törzsgárda, s kialakult a he­lyi műszaki fejlesztési cso­port. Ez a csoport a közpon­tilag készített, illetve adap­tált tervdokumentációk to­vábbfejlesztése mellett né­hány országos figyelmet ki­váltó konstrukciót is produ­kált. A Pécsi Ipari Vásár lá­togatói látták a Sopiana „mindent-tudó” fröccsöntőgé­pét. Nos, ez helyi termék; a tervtől az utolsó csavarig minden a pécsieket dicséri. Az eszéki magyar hét előkészületeinek utolsó fázisa: Elutaztak a dekoratőrök Még az első félévben elkészül a Sopiana coia-gyarto gepsuia. az eiso egység széndioxiddal telíti a vizet. Teljesítménye 1000 liter óránként. A második egység* szénsavas italtöltő és zárógép, ugyan­csak 1000 literes óránkénti kapacitással. A gépsor utolsó egysége a Visil-típusú palackfordító és keverő berendezés; az olasz licensz alapján készülő gépsor kiszerelő gépe. Teljesítménye 3—4000 palack óránként. Elútazótt tegnap Eszékre a Tempó Klsz 23 tagú de­koratőr stábja, hogy beren­dezze és felöltöztesse a má­jus 4-én nyíló magyar hét helyszínét — az eszéki mun­kásotthon nagytermét. Ezzel utolsó fázisához érkezett a magyar—jugoszláv határ­menti árucsere e jelentős de­monstrációjának előkészülete. Hétfőn utazik a helyszínre Malbaski Iván. a kiállítás műszaki vezetője és április 29-én megkezdik a kiállítan­dó termékek kiszállítását a Pécsi Dohánygyár raktárából. Molnár György vásárigaz­gató rendelkezésünkre bocsá­totta a magyar hét esemény­naptárát. E szerint az ünne­Most érkezett ú:donsága a Pécsi Centrum Áruháznak!- Fiú ballagási öltönyök, modern fazonban, férfi világos tavaszi öltönyök és pantallók normál, extra és hasas méret­ben. CENTRUM ÁRUHÁZ a város központjában! 1969-ben a Sopiana olyan eredményeket ért el, mint még soha, tavaly pedig egy­szerűen képtelen volt terveit teljesíteni. A központ és a gyár kapcsolata megromlott, s bár nem is olyan régen még úgy tűnt: sikerült egységesen érző és gondolkodó szerve­zetté fejleszteni a három gyár I szövetségét, most újra szem­be kellett nézni a konok j ténnyel: az EBGV még min- I dig nem nőtte ki gyerrnekbe- ; tegségeit. I I Pénz, piac, verseny Mi történt hát 1970-ben? Szabó Károly, az ÉBGV műszaki igazgatóhelyettese: — Szerintünk helytelen el­túlozni azt, ami történt. Mint ismeretes, kapacitásunk egy jelentős részét konzervgyári gépek töltik ki. Az is köz­tudott, hogy a magyar kon­zervipar a III. ötéves terv során nagy rekonstrukción esett át, sőt talán az is, hogy a fejlesztés 1970-re a legtöbb helyen be is fejeződött. Csökkent a külföld érdeklő­dése is, így aztán egy csomó gép, ha nem is túl hosszú ideig, de raktáron állt. - Ez sújtotta Pécset is. Mács László, vállalatgazda­sági főosztályvezető: — A piac igényei gyorsan változnak. Belföldön számos vonatkozásban a telítettség jelei mutatkoznak élelmiszer- ipari gépekből, külföldön pe­dig egyre nagyobb a ver­seny. Mindez arra kényszerít bennünket, hogy új területe­ken próbálkozzunk, új termé­kekkel álljunk elő. Az élel­miszeripari gépek mellett már az idén foglalkozunk mező- gazdasági berendezések gyár­tásával, s a jövőt illetően ez a profil csak erősödni fog. A különféle kombinátok óriá­si lehetőségekkel kecsegtet­nek ... — A III. ötéves terv után ezek szerint a negyedik is az útkeresés időszaka lesz? Szabó Károly: Részben igen. Rákényszerít bennünket az élet. Kevés a pénz Az ÉBGV tőkeszegény vál­lalat, s ez a tény bénítóan hat minden elképzelésre. Pécs az elmúlt öt év alatt 10 milliót kapott. Sok ez? Nem sok. De ha azt nézzük, hogy az elkövetkezendő öt évben is mindössze 75 millió forint körüli összeg áll majd fej­lesztési célokra a vállalat rendelkezésére, mór nagyon is tekintélyes ez a juttatás, öt évvel ezelőtt például még arról volt szó, hogy Pécsett — több mint 200 millió fo­rintos ráfordítással —, új gyár épül. Nos, ebből nem lesz semmi, s ennek egyetlen oka a pénzhiány: Mit kap Pécs a IV. ötéves tervben? Mács László: — A rendelkezésre álló ösz- szegek jelentős részét most a központi öntöde fejlesztésére, illetve a Gábor Áron Gép­gyár rekonstrukciójára kell fordítanunk. Pécsett a IV. öt­éves terv végére el akarjuk érni a 135 millió forintos termelési szintet, s ennek megfelelően elsősorban a mű­szaki feltételeket javítjuk. A gyár egyébként — ebben megállapodtunk a Városi ta­náccsal — a jelenlegi helyén marad. — Tavaly az értékesítési nehézségek lehetetlenné tet­ték az eredményes munkát... Szabó Károly: — Idén jobb helyzetben va­gyunk. Mint említettem, pro­filunk folyamatosan változik, egyre több hiánj'cikknek szá­mító terméket gyártunk. Pécs idei legnagyobb feladata, hogy a Simonazzi-cégtől vá­sárolt licensz alapján soro­zatgyártásra előkészítse a szénsavas üdítőitalt gyártó gépsort. Ezt a gépsort mind a belföldi, mind a külföldi piacon keresik, s különösen a Szovjetunióban nagyok a lehetőségeink ... Lépésről lépésre Egyedül vagy együtt? — ez a kérdés időről időre még mindig felvetődik az ÉBGV berkein belül, s az ezzel kap­csolatos nézeteltérések ered­ményezték Török László le­mondását is. A minisztérium a nagyvállalat mellett van, s támogatják az ÉBGV-t a megyei szervek is. 'Az ered­mények ugyanis a gondok ellenére is elvi tathatatlanok: a vállalat számos házai terü­leten és külföldön szilárdan megvetette a lábát. Jónéhány termékük minden vonatko­zásban versenyképes, pedig éppen a gépgyártás vonatko­zásában a legöldöklőbb a nemzetközi verseny. El kell fogadni azt a tényt, hogy egyedül egyik gyáregy­ség sem lehet jelentős nép- gazdasági tényező, a külföldi rangról nem is beszélve. S ami ugyanilyen fontos: a nagyvállalati rendszer sem zárhatja ki a helyi kezdemé­nyezések lehetőségét. Közös célért, közös stratégia alapján a lehető legnagyobb helyi ön­állóság mellett lehet csak eredményesen dolgozni, s mi­után az ÉBGV esetében is a közösen elért sikerek ígér­keznek a leghatékonyabb összetartó erőnek, egyetlen jó ötletet sem szabad figyelmen kívül hagyni, bárhol is szü­lessen az. Békés Sándor Gázlecsapolás — Zobák-hánván 4 megszelídített bányarém Zobák bánya — II. szint. Itt, ettől keresztvágattól ke­letre, a 14. telepben halt meg a gáztól három évvel ezelőtt két ember... Néhány másod­perc a kegyetlen emlékeké, s aztán indulunk tovább — nyugatra. Háromszáz méter hosszú lehet a széntelep csa­pásában kihajtott vágat, me­lyet 3—4 méteres harántok kereszteznek. Ezekben dol­goznak a gázlecsapolók. Ke­repelnek a fúrógépek. A le- gyezőszerűen szerteágazó fú­rólyukak szinte megcsapolják a széntelepet. Másutt már a lyukakba épített csöveken áramlik a gáz. Kilométerek­kel távolabb, a Béta-aknai futballpálya közelében mű­ködő gépházból óriási dep­resszióval szivatják a me­tánt. Óránként 340 köbmé­tert. Zobák-bányán két eszten­dővel -ezelőtt kezdték a gáz- lecsapolás megszervezését a •pécsi üzemekben, illetve a Kossuth-bányán szerzett ked­vező tapasztalatok alapján. Most, két év után. már Zo- bákon is nagyszerű eredmé­nyeket érnek el. Az elmúlt év második felében és 1971 első három hónapjában közel 2 millió köbméter gázt szívat­tak le, amelynek több mint fele — 8990 kalória — fűtő­értékű, tiszta metán volt. Sajnos, a nagymennyiségű gáz a levegőbe száll — ér­tékesítésére sem megfelelő berendezés, sem igény egye­lőre nincs. Az értékesítés azonban ez esetben mellé­kes is. Kárpáti Jenő körletvezető néhány grafikont mutat. Pi­ros és fekete fűrész-vonalak jelzik a bányalevegő metán tartalmát. A fekete vonal legnagyobb értéke 1,8 száza­lék — az átlagot 1,3-ra be­csülöm. Ez a gázlecsapolásl megelőző időszakot mutatja. A piros vonal a jelenlegi állapotot: a legmagasabb csúcs 0,9 százalék, az át­lag 0,7. — Ez a gázlecsapolás tu­lajdonképpeni célja. Ezen­kívül jelentős mértékben csökkenti a gázkitörés lehe­tőségét — bár biztos védel­met nem nyújt, hiszen na­gyon kicsi a valószínűsége, hogy a gázlecsapoló fúró­lyukak éppen egy nagyfe­szültségű gázfészekbe téved­jenek — mondja a körlet­vezető. Sok kilométeres acélcső hálózaton keresztül jut a metán a gázlecsapoló épületbe. Nagyteljesítményű villany­motorral működtetett vákum- szivattyú a berendezés tüde­je. Bonyolult csőhálózat, sze­lepek, légtartályok, biztonsá­gi berendezések zárt rend­szerében kering a bányarém, mielőtt rríégSzélidülVe és tel- ■ jesen ártalmatlanul a levegőbe száll. Itt az épületben azon­ban nem lehet borzongás nélkül arra gondolni, hogy a csövekben áramló gáztól né­hány pillanat alatt megful­ladnánk, vagy ha megfelelő arányban keveredne a leve­gővel elég lenne egy szikra... Erre azonban a zobákiak is gondoltak, még a beren­dezések szerelése közben. Gergely János, a gázlecsapo- lási munkák irányítója, a biztonsági berendezéseket mutatja. Az épületen kívül kétoldali lángzárat építettek a vezetékbe. Akár a bánya felől, akár a gázlecsapoló felől történne robbanás, vagy tűz. a berendezés itt lerete­szeli a vezetéket. Aztán itt van az Inframik ... Az épület valamennyi helyiségével kap­csolatban van ez az okos műszer, s bárhol „érez’’ me­tánszivárgást, leváltja az összes berendezést, kikap­csolja a vákumszivattyút. Száz százalékos a biztonság. Pedig ez csak ideiglenes épület. A közelben egyéb­ként már épül a végleges gázlecsapoló, ahol a leszívott gáz felhasználására alkalmas berendezések is felszerelhe­tek lesznek. B. S. — Kazinczy emlékérem. Szombaton délután a díjki­osztó ünnepséggel zárult „A szép magyar beszéd” orszá­gos döntője, amelyet ezúttal hatodszor rendeztek meg Győrött. Az első hat helye­zett között van Máté György, a Pécsi Janus Pannonius gimnázium tanulója is. Befejezéshez közeledik Zobák bánya diagonálts légaknájának szere­lése. Az Aknamélyítő Vállalat dolgozói a Mecseki Szénbányák megrendelésére 687 méter mély aknát építettek Béta-bánya közelében. Az új akna lehetővé teszi, hogy a zobáki bányamezőket átlós irányban szellőztessék. A monumentális akna mélyítése 1969-ben fejeződött be, 1970-ben megépültek a rakodók, s most — a Szén­bányák építési üzeme —, a gépházat és a külszíni létesítményeket tpiú. 150—200 m2 alapterületű, jól megközelíthető raktárát bérelnénk, Meszesen vagy környékén. UNIVERZUM SZÖVETKEZETI VÁLLALAT Pécs, Móricz Zs. n. 3. pélyes megnyitóra május 4- én, délután 5 órakor kerül sor. Ezt megelőzően, délután 3 órakor a hét jugoszláv szervezője, az eszéki EKO- NOMSKI INSTITUT székhá­zában koktélpartit rendez a a magyar delegáció tisztele­tére. A magyar ipari kiállí­tást délután 5 órakor Vojis- lar Pelaiic, Horvátország gazdasági minisztere nyitja meg. Ezt követően az eszéki Városi Tanács elnöke ad fo­gadást. A magyar rendező, a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal vásár­irodájának fogadására május 7-én kerül sor Ugyanezen a napon az eszéki Centrál Ét­teremben divatbemutatót rendez a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat. A Centrálban Dörömböző Géza zenekara játszik és magyaros ételeket szolgálnak fel. Konyhánk remekeit a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat négy szakácsa főzi és tálalja majd. Ök a jövő héten utaznak Eszékre. És még egy ese­mény: április 8-án kerül sor a JUGOSPED fogadására. A helyszínen egyébként az Ekonomski Institut, a Slavo- nija Commerce, a JUGOSPED, a Horvátországi Kereskedel­mi Kamara; magvar részről a HU NG A ROCÓOP és a Kereskedelmi Kamara nyit irodát. Az üzleti tárgyaláso­kat az Ekonomski Institut székházában bonyolítják le. Az ipari kiállítást, amely­nek belépődíja 3 dinár, a ba­ranyai látogatók is felkeres­hetik. Akik látogató útlevél­lel kívánnak Eszékre utaz­ni, azoknak a kitöltendő kér­dőíven a Kihez kéri az út­levelet? rubrikában az eszé­ki magyar hetet kell csak megjelölniük. Tekintettel az idő rövidségére az IBUSZ út­levélosztálya remélhetőleg soron kívül elintézi az út­leveleket. Rendelet a nemesfém tárgyak hitelesítéséről A Magyar Közlöny vasárnapi számában pénzügyminiszteri ren­delet jelent meg a külföldről származó nemesfém tárgyak hi­telesítésének új rendjéről. Az utóbbi időben egyes ma­gánszemélyek külföldi eredetű nemesfém tárgyakkal spekulál­tak, azokat a vámjogszabályok megkerülésével — a vám meg­fizetése nélkül — értékesítették s ily módon a népgazdaság ér­dekeit sértő jogtalan haszonra tettek szert. A spekuláció és a visszaélé­sek megszüntetése érdekében a most megjelent rendelet úgy in­tézkedik, hogy a külföldi erede­tű nemesfém tárgyaknál a fém­jelzési illetékkel egyidejűleg ki kell fizetni a vámot is, feltéve, ha a vám lefizetését vagy a vámmentességre való jogosoult- ságot nem igazolják. A rendelet 1971. július 1-én lép hatályba és azokra vonatkozik, akik ezen időpont után kérik nemesfém tárgyaik hitelesítését. 1971. június 30-ig mindazok, akiknek jelenleg külföldi erede­tű nemesfém tárgy vari birto­kában, a hitelesítést vámmente­sen kérhetik, és hitelesítés után az esetleges értékesítéskor sem kell a vámot megfizetniük. A nemesfémvizsgáló és hite­lesítő intézet a szokásosnál vár­hatóan nagyobb fémjclzési igényt — lehetőség szerint — a vidéki jelentkezők esetében a je­lentkezés napján kielégíti. A fémjelzési kapacitást meghaladó jelentkezéskor azonban előfor­dulhat, hogy először előjegyzés­be veszi a fémjeleztetni kívánt tárgyakat, és a hitelesítést az előjegyzéskor közölt későbbi időpontban végzi el. Annak ér­dekében, hogy a vidékieknek a fémjelzés miatt ne kelljen eset­leg kétszer Budapestre utazniuk, lehetőség van arra, hogy a fémjeleztetni kívánt nemesfém tárgyakat az Óra- és Ékszer­kereskedelmi Vállalat megyei székhelyén lévő boltjaiban hite­lesítésre előjegyezteskék. Ezt kö­vetően kapnak majd értesítést, hogy a fémjelzés céljából me­lyik időpontban jelenjenek meg a Nemesfémvizsgáló és Hitele­sítő Intézet budapesti hitelesítő részlegénél. Az előjegyzésért a vállalat nemesfém tárgyanként 3 forint előjegyzési díjat számít (•L k k á )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom