Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-24 / 96. szám
1971. április 24. Dl’NANTÜLl N A PI 0 7 Áu^omahizólás, új fechnológiák Hústermelés ma és holnap 1 táplálkozásban közis^ mértén jelentős szerepük van a húsféléknek és a különböző állati termékeknek, elsősorban a biológiailag nagyértékű fehérjetartalmuk miatt. Ezért különösen fontos eredmény, hogy 1970-ben hazánkban az egy főre jutó évi húsfogyasztás már meghaladta az 58 kg-ot, és a két legfontosabb állati termékből, a tejből 112 litert, a tojásból több, mint 13 kg-ot fogyasztottunk el fejenként. Ennek a tekintélyes mennyiségű hús és állatitermék-előállításnak a mai legjellemzőbb módszerei KESERŰ JAlfOS, az Állattenyésztési Kutató Intézet igazgatója szerint a következőkben foglalhatók össze: — Az állattartás módszerei tekintetében legfigyelemreméltóbb az, hogy a zárt tartási technológia az általános. Az állatok egész életüket az ember által irányított, szabályozott környezetben, épületben töltik. Ezek ugyan ma még nem mind biztosítják az állatok számára legkedvezőbb feltételeket Ebben a környezetben az életfenntartáshoz, a termeléshez szükséges tápanyagokat teljes egészében a takarmányban kapják meg az állatok, ezért törekszenek arra, hogy a mai ismereteink alapján az alapvető táplálóanyagokon kívül a takarmány az állatok vitamin- és nyomelemigényét is kielégítse. A tenyésztésben terjed a mesterséges megtermékenyítés, amivel a kiemelkedő jó tulajdonságai miatt kiválasztott apaállat tulajdonságai több utódba is átvihetők, mint természetes termékenyítésnél. Előtérbe került az anyaállatok jobb kihasználása is azzal, hogy igyekeznek a két ellés közötti időszakot csökkenteni a biológiailag lehetséges minimum irányába. Ezzel azonos idő alatt kisebb létszámú anyaállattól is ugyanannyi utód nyerhető, mint ( hagyományos módszerrel nagyobb számú anyaállattól. Ez gazdaságosabbá teszi az anyaállattartást — Legnagyobb eredmények a már megkezdett munkák folytatásától, a hús és állatitermék-termelés ipari jellegűvé tételétől várható. Ennek során a kézi munkát mind nagyabb mértékben gépekkel helyettesítik. Elsősorban a takarmányozást és az itatást automatizálják, ezenkívül a kitrágyázást gépesítik, vagy méginkább vízöblítéssel távoh'tják el a jövőben az állatok ürülékét így létrejönnek a nagymértékben gépesített és a különböző tényezők figyelem- bevételével kidolgozott előírások — technológia — szerint üzemelő baromfi gyárakhoz hasonló „sertés- és Juh- gyárak”. Ezekben mesterségesen, és így állandóan ax állatneveléshez legkedvezőbb környezeti tényezők biztosíthatók, mindenekelőtt a megfelelő hőfok és páratartalom. Ax állandósított kedvező környezet különösen nagymértékben növeli a hizlalás eredményességét, mivel nem kell az állatoknak a környezetváltozás ellensúlyozására fordítaniuk a takarmány tápértékének egy részét, hanem az a súlygyarapodásban hasznosulhat. Ezért a jövő hizlalótelepei azok, amelyek viszonylag könnyű és rendszerint előregyártott épületelemekből, vagy egyéb korszerű megoldással készült épületekből állnak, és az épületekben légkondicionáló berendezések biztosítják a hizlaláshoz optimális hőmérsékletet, s páratartalmat. Ilyen sertéshizlaló-telep már nálunk is épült a hajdúnánási Rákóczi Termelőszövetkezetben. A hizlalóistállók kör alakúak, ami jobb helykihasználást tesz lehetővé, megkönnyíti a jó szellőzést, és a különböző munkák központosíthatók bennük, bevezethető a teljes onetetés és -itatás, de a többi gondozási munka is gépesíthető. A kedvező környezeti viszonyok, az egyre tökéletesebb, nagyabb tápértékű takarmánykeverékek legjobban úgy hasznosulnak, ha az eddiginél nagyobb teljesítőképességű — szaporább, takarmányt jobban értékesítő — tenyészállatállományok lesznek az országban. Ezen a területen értek el szinte szenzációnak számító eredményt most az Állattenyésztési Kutató Intézet szakemberei azzal, hogy előállítottak egy új magyar AHIB jelű hibrid-sertést, aminek napi súlyfelvétele legalább háromnegyed kg olyan takarmány- keverékekkel való takarmányozásnál, amely a jelenleg külföldről behozott tápoknál olcsóbban előállítható hazai alapanyagokból. Ez a kiváló hibrid 5—6 év alatt szélfes- körben elterjedhet. A szarvasmarha-tenyésztés j fejlődése lassúbb, mivel az j eredményeire erősebben hat- ! nak a helyi tényezők. Emiatt kevésbé eredményes a külföldi megoldások átvétele is, j és nagyobb eredmények vár- ; hatók a hazai viszonyokat j figyelembevevő, saját kidől- j gozású eljárásoktól. Mindé- j nek előtt az átlagos tejhoza- j mot kell növelni, a tejelő- ; képesség keresztezés, vagy j egyéb úton való javításával. Mind jobban áttérnek a mes- j terséges borjúnevelésre is, 1 amelynél nem szoptatnak, | hanem teljes és sovány (le- t fölözött) tej megfelelő ará- nyú keverékével, esetleg csak 1 feljavított sovány tejjel nevelik fel a borjakat. Elképzelhető, hogy a következő évszázadban a tej már any- nyira fontos lesz, hogy semmit sem kapnak belőle a borjak, vagy csak nagyon keveset, és különböző anyagokból, elsősorban növényi fehérjékből, megfelelő zsiradékokból és egyéb kiegészítő anyagokból álló műtejet használnak a borjúneveléshez és a hizlaláshoz is. Mindezeket hasznosító állattartási és hizlalási eljárások kidolgozásával elérhetők azok a célkitűzések, hogy a sertésnél 100 kg hús fel- rakódáshoz összesen 5 munkaórát kelljen fordítani, a hízómarhánál se legyen 10 munkaóránál többre szükség ugyanennyi súlygyarapodáshoz, mert jelenleg legalább 30 munkaórát fordítanak rá, ezenkívül 1000 liter tej előállításához a mostani 150— 200 munkaóra helyett legfeljebb 50 munkaóra legyen szükséges. Ezek alapján megvalósíthatók a tervfeladatok, és az egyre növekvő igények is kielégíthetők. A szuperhajó A teljesen automatikus tengerhajók előfutára a japán „Seiko Mara” 138 ezer tonnás tartály ha jó, amely most első ízíben jelent meg rakodásra készen Jokohama kikötőjében. A komputer-berendezés teljesen emberi beavatkozás nélkül is irányítani tudja a hajó útját, elvégzi a tájolást, a be- és kirakodás irányítását, a tűzoltást, s megvédi a hajót — radar segítségével — esetleges összeütközéstől is. S a hajó komputere még mást is tud: amennyiben a 36 főnyi legénységből netán valaki megbetegszik, a komputer diagnózist állít fel és megállapítja, milyen gyógyszerekre és kezelésre van szükség. Ha az első komputer vezérlésű hajó beválik, japán hajóépítők szerint a jövőben 15 ember elegendő lesz egy ilyen hatalmas hajó ellátására és vezetésére. Modern haditechnika A sokoldalú helikopter A MI—2 hefl>optert • közelmúltban elhunyt szovjet Mii repülőgép-főkonstruktőr tervezócsoportja szerkesztette. A helikopter törzse korszerű ragasztott-hegesztett szerkezet, anyaga duraluminium. A t4,5 méter átmérőjű rotor a felhajtóerő és az előrehaladáshoz szükséges vonóerő létrehozására szolgál. A Ml—2-nek háirotnlapátú teljesen fémből készült rotorja van. Minden egyes lapát belepő élén az elektromos jégtelenítő fűtőelem foglal helyet Önműködő tűzvédelmi rendszer védi a hajtóművet és a helikopter más veszélyeztetett részeit. A biztonságos repülést széles válasz- fcfelcú fedélzeti műszerpark biztosítja. A helikopternek két, egyenként 400 lóerős gázturbina-haj tóm ű ve van. Az egyik hajtómű leállása esetén a még működő hajtómű teljesítménye automatikusan növekszik és a gép így elérheti a legközelebbi repülőteret. A helikopter karbantartása egyszerű, 'mivel felszerelését áttekinthetően és köny- nyen hozzáférhetően helyezték ei Ä fontosabb áramkörökben fellépő hjbák gyors felismerését automatikus jelzőrendszer segíti. A hajtóművek előmelegítése téli időszakban csak —40°C alatt szükséges. A helikopter normális időben éjjel es nappal egyaránt használható. A gép 50x50 méteres területen, 10—12°OB hajlású lejtőn képes a fel- és leszállásra. A felszállás 15 m/mp szélsebességig hajtható végbe, a leszállást a szélsebesség nagysága nem befolyásolja. A gép utasszállító változatán a fülkében hét utas foglal helyet, egy pedig a vezető mellett ül. Az ülések kiszerelésével az utastérben 700 kg-ig helyezhető el rakomány, a külső felfüggesztéssel pedig mintegy 800 kg terhet lehet szállítani. A sebesültszállító változaton a helikopterben két oldalt belül egy-egy hordagyat lehet elhelyezni. A MI—2 helikopter alkalmas kis katonai csoportok szállítására, futárszolgálatra, teherszállításra, személyek és Családi ház 2000-ben A messze jövőbe tekintő építészek egy része a képen látható módon képzeli el az ideális családi házat. Ha tojáshéj formájú betonszerkezetből készítik el. anyagszükséglete egy negyede a hasonló fesztávú „hagyományos” épületének. Üvegszál- vázas poliészterből való kivitelezése esetén (ami már ma sem megoldhatatlan feladat) elérhető lenne, hogy gyárilag, nagy sorozatban állítsák elő i— akár teljes bútorzatával, berendezésével együtt —, és rövid idő alatt bárhol letelepíthessék, üzembe helyezhessék”, ahol á közművekhez való csatlakoztatásra lehetőség van. A ház tervezője, — egy stuttgarti építész — elképzelése szerint a jobboldali te- tővilágítású kupola alatt tágas nappali szoba kapna helyet. A baloldali részben a hálóhelyiség lenne kiképezve, hátul pedig a „vizes blokk” (konyha, fürdőszoba, WC) nyerne elhelyezést. A szokatlanul szabálytalan lakófelületű épület tulajdonképpen egyetlen, benyílókkal tarkított, összefüggő tér. Vajon sikerül-e leszoktatniuk az építészeknek az embereket a derékszögű, kőből, téglából és betonból való, „vaskos”, oldalablakos építményekről ? Magunk alatt vágjuk a fát Az UNESCO folyóirata a pusztuló erdők megmentéséről Az emberiség u erdőt sokáig úgy kezelte, mint a letelepedés, a növénytermesztés gátját. Vakmerőén kihasználta, vagy felégette az erdőket, nem számolva a következményekkel. Pedig létünk két legfontosabb elemé, a talaj ez a viz, csak megfelelő kiterjedésű erdőkkel biztosítható. A rablógazdálkodás következményei Míg a termőtalaj kimerítése egy évezredig, vagy legalábbis századokig tart, a modern történelem sok példával szolgál arra, hogyan lehet néhány évtized alatt tökéletes pusztítást végezni. Alig egy századdal ezelőtt Amerikában óriási erdőirtásba kezdtek a farmerek. A kivágott' fákat építkezésre, fűtésre használták fel. Hatalmas területeket felégettek, hogy hamuval trágyázott termőtalajt nyerjenek. Később a tönköket és a pusztítás után még megmaradt növényzetet is kiirtották. Az esős periódusokban a víz nagy sebességgel zúdult le az erdőirtásokon, nagy mennyiségű termőtalajt hordva magával. A folyamatot az I, világháború meggyorsította, amikor újabb erdőirtás következett, a talajt felszántották és intenzív zabtermesztésbe kezdtek. A háború után ennek a földnek nagy része bevetetlenül maradt. Mélyen gyökerező talaj borító növényzet hiányában a nedvesség tartalékolása és a talaj megkötése lehetetlenné vált. Viharok söpörtek végig ezeken a területeken. A mexikói öbölből és Kanadából akadály nélkül ért ide a pusztító szél, hiszen nem volt erdő, mely megtörte volna erejét; elhordta a termékeny talajt, terméketlen sziklákat hagyva maga után. A fák védelme nélkül a termőtalaj szabályszerűen eltűnt, ugyanez a folyamat játszódott le más erdőirtások után is. Mint a vérerek hálózata, jelentek meg az első hegyi patakok, s fokozatosan mélyülve mély vágatok keletkeztek. Az amerikai folyók ma is oly sok termőtalajt hordanak le, hogy az öreg indián jóslata szerint: „Országunk az új Atlantisz, egy napon majd eltűnik az óceánban”. Erdők — a víz és a szél ellen A talaj elpusztulás csak az első fázisa egy szörnyű láncreakciónak, mely az erdők pusztulásával kezdődik. A lehordott talaj vízgyűjtőkben, folyókban, termőföldeken rakódik le. Az üledék felgyülemlése hatással van a folyók ártetőzésére, növeli a romboló hatást. Algériában kutatásokat végeztek arra vonatkozólag, hogyan befolyásolja a gátak teljesítményét a lerakodás. Az eredmény meghökkentő; 100 százalékos a csökkenés 22 év alatt. Az Arno folyó, melynek medencéjében Firenze fekszik, évente mintegy 3 millió tonna szilárd anyagot hord le, a városban évente kb 2,5 ernes süllyedést okozva. Az erdő fontos szerepet játszik a szél- és a homokverés elleni védelemben is, a világon elterjedten alkalA MI—2 helikopter sebesült-szállításra alkalmas belső kiképzése terhek lerakására lebegő helyzetből, tüzérségi megfigyelésekre, különféle felderítési feladatokra. A gépről a földi és a légi célok hagyományos fedélzeti fegyverekkel, valamint rakétalövedékekkel küzdhetők le. A helikopter tengeri és hegyi mentőszolgálatra is alkalmas. L L — mázzák a homokdűnék fásítását. Majdnem minden növénytakaró védi a talajt a szél- és a víz káros hatásaitól, de az erdő magassága, sűrűsége, mélyen gyökerező fái és hosszú élettartama miatt nyilvánvalóan a leghatásosabban. Minél sűrűbb az erdő, annál nagyobb erővel csökkenti a szélsebességet. Elismert szaktekintélyek megfigyelték ezt a védőhatást és 85 százalékos szélsebességcsökkenést észleltek. A szél elleni védekezés különösen a száraz periódusokban fontos. Ilyenkor csupasz területekről a talajrészecskéket könnyen felkapja és görgetve szállítja az erős szél. A részecskék mozgása a széllel megerősödik, majd a legkülönbözőbb helyekre esnek le; utakra, csatornákba, termőterületekre, ahol megfojtják a növényeket'. Ez azonban csupán egy oldalról világítja meg az erős szél okozta károkat, a talaj kiszárítását és a termés csökkentését. Szomorú tény, hogy sok ország soha nem alkotott erdőtörvényeket, nem folytatott erdőpolitikát, a talajpusztulás kézzelfogható bizonyítékai és az ismétlődő figyelmeztető jelek ellenére sem. A Bécsi Talajművelési Akadémia becslése szerint a föld erdei optimálisan évi 1 milliárd m* fát adhatnak, ennek ellenére az évi fakitermelés 2,2—2,6 milliárd m3. Tehát a meg nem engedett kitermelés évente kb. 50 százalékos. Az emberiség által eddig kipusztított erdőterület 20 milliárd hektár. Felmérve az igényeket és a jelenlegi pusztulást. 5 milliárd hektárt kellene újra telepíteni. A II. világháború napi költsége több mint 500 millió dollár volt, melyből 1 milliárd hektárnyi területet lehetett volna újraerdősíteni. Magyarország példamutatása Az újra erdősítés természetesen nem csupán anyagi feltételek függvénye. Számos tudományos eredmény és megfelelő technikai felszereltség áll azonban már rendelkezésünkre ahhoz, hogy erdeinket a lakott föld legvégső határáig kiterjeszthessük, élvezve ennek használ és előnyeit — emberi mértékkel. Es ezt szorgalmazza az UNESCO folyóiratának, a Courir-nak az egyik legutóbbi száma is. Büszkék lehetünk rá, hogy hazánk a világon az elsők között áll a tervszerű erdő- gazdálkodásban; erdővédelmünk és erdőtelepítésünk példamutató. R, A, A > A I i