Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-24 / 96. szám

1971. április 24. Dl’NANTÜLl N A PI 0 7 Áu^omahizólás, új fechnológiák Hústermelés ma és holnap 1 táplálkozásban közis­^ mértén jelentős szere­pük van a húsféléknek és a különböző állati termékek­nek, elsősorban a biológiai­lag nagyértékű fehérjetar­talmuk miatt. Ezért különö­sen fontos eredmény, hogy 1970-ben hazánkban az egy főre jutó évi húsfogyasztás már meghaladta az 58 kg-ot, és a két legfontosabb állati termékből, a tejből 112 li­tert, a tojásból több, mint 13 kg-ot fogyasztottunk el fejenként. Ennek a tekinté­lyes mennyiségű hús és ál­latitermék-előállításnak a mai legjellemzőbb módszerei KESERŰ JAlfOS, az Állat­tenyésztési Kutató Intézet igazgatója szerint a követ­kezőkben foglalhatók össze: — Az állattartás módszerei tekintetében legfigyelemre­méltóbb az, hogy a zárt tar­tási technológia az általános. Az állatok egész életüket az ember által irányított, szabá­lyozott környezetben, épület­ben töltik. Ezek ugyan ma még nem mind biztosítják az állatok számára legked­vezőbb feltételeket Ebben a környezetben az életfenntar­táshoz, a termeléshez szük­séges tápanyagokat teljes egészében a takarmányban kapják meg az állatok, ezért törekszenek arra, hogy a mai ismereteink alapján az alapvető táplálóanyago­kon kívül a takarmány az állatok vitamin- és nyom­elemigényét is kielégítse. A tenyésztésben terjed a mesterséges megtermékenyí­tés, amivel a kiemelkedő jó tulajdonságai miatt kiválasz­tott apaállat tulajdonságai több utódba is átvihetők, mint természetes terméke­nyítésnél. Előtérbe került az anyaállatok jobb kihasználá­sa is azzal, hogy igyekeznek a két ellés közötti időszakot csökkenteni a biológiailag lehetséges minimum irányá­ba. Ezzel azonos idő alatt ki­sebb létszámú anyaállattól is ugyanannyi utód nyerhető, mint ( hagyományos módszer­rel nagyobb számú anyaállat­tól. Ez gazdaságosabbá teszi az anyaállattartást — Legnagyobb eredmé­nyek a már megkezdett mun­kák folytatásától, a hús és állatitermék-termelés ipari jellegűvé tételétől várható. Ennek során a kézi munkát mind nagyabb mértékben gé­pekkel helyettesítik. Elsősor­ban a takarmányozást és az itatást automatizálják, ezen­kívül a kitrágyázást gépesí­tik, vagy méginkább vízöb­lítéssel távoh'tják el a jö­vőben az állatok ürülékét így létrejönnek a nagymér­tékben gépesített és a kü­lönböző tényezők figyelem- bevételével kidolgozott elő­írások — technológia — sze­rint üzemelő baromfi gyárak­hoz hasonló „sertés- és Juh- gyárak”. Ezekben mestersé­gesen, és így állandóan ax állatneveléshez legkedvezőbb környezeti tényezők biztosít­hatók, mindenekelőtt a meg­felelő hőfok és páratartalom. Ax állandósított kedvező környezet különösen nagy­mértékben növeli a hizlalás eredményességét, mivel nem kell az állatoknak a kör­nyezetváltozás ellensúlyozá­sára fordítaniuk a takarmány tápértékének egy részét, ha­nem az a súlygyarapodás­ban hasznosulhat. Ezért a jövő hizlalótelepei azok, amelyek viszonylag könnyű és rendszerint előregyártott épületelemekből, vagy egyéb korszerű megoldással készült épületekből állnak, és az épü­letekben légkondicionáló be­rendezések biztosítják a hiz­laláshoz optimális hőmérsék­letet, s páratartalmat. Ilyen sertéshizlaló-telep már ná­lunk is épült a hajdúnánási Rákóczi Termelőszövetkezet­ben. A hizlalóistállók kör alakúak, ami jobb helyki­használást tesz lehetővé, megkönnyíti a jó szellőzést, és a különböző munkák köz­pontosíthatók bennük, beve­zethető a teljes onetetés és -itatás, de a többi gondo­zási munka is gépesíthető. A kedvező környezeti vi­szonyok, az egyre tökélete­sebb, nagyabb tápértékű ta­karmánykeverékek legjob­ban úgy hasznosulnak, ha az eddiginél nagyobb teljesí­tőképességű — szaporább, ta­karmányt jobban értékesítő — tenyészállatállományok lesznek az országban. Ezen a területen értek el szinte szenzációnak számító ered­ményt most az Állattenyész­tési Kutató Intézet szakem­berei azzal, hogy előállítottak egy új magyar AHIB jelű hibrid-sertést, aminek napi súlyfelvétele legalább három­negyed kg olyan takarmány- keverékekkel való takarmá­nyozásnál, amely a jelenleg külföldről behozott tápoknál olcsóbban előállítható hazai alapanyagokból. Ez a kiváló hibrid 5—6 év alatt szélfes- körben elterjedhet. A szarvasmarha-tenyésztés j fejlődése lassúbb, mivel az j eredményeire erősebben hat- ! nak a helyi tényezők. Emiatt kevésbé eredményes a kül­földi megoldások átvétele is, j és nagyobb eredmények vár- ; hatók a hazai viszonyokat j figyelembevevő, saját kidől- j gozású eljárásoktól. Mindé- j nek előtt az átlagos tejhoza- j mot kell növelni, a tejelő- ; képesség keresztezés, vagy j egyéb úton való javításával. Mind jobban áttérnek a mes- j terséges borjúnevelésre is, 1 amelynél nem szoptatnak, | hanem teljes és sovány (le- t fölözött) tej megfelelő ará- nyú keverékével, esetleg csak 1 feljavított sovány tejjel ne­velik fel a borjakat. Elkép­zelhető, hogy a következő évszázadban a tej már any- nyira fontos lesz, hogy sem­mit sem kapnak belőle a borjak, vagy csak nagyon keveset, és különböző anya­gokból, elsősorban növényi fehérjékből, megfelelő zsira­dékokból és egyéb kiegészí­tő anyagokból álló műtejet használnak a borjúnevelés­hez és a hizlaláshoz is. Mindezeket hasznosító ál­lattartási és hizlalási eljá­rások kidolgozásával elérhe­tők azok a célkitűzések, hogy a sertésnél 100 kg hús fel- rakódáshoz összesen 5 mun­kaórát kelljen fordítani, a hízómarhánál se legyen 10 munkaóránál többre szükség ugyanennyi súlygyarapodás­hoz, mert jelenleg legalább 30 munkaórát fordítanak rá, ezenkívül 1000 liter tej elő­állításához a mostani 150— 200 munkaóra helyett leg­feljebb 50 munkaóra legyen szükséges. Ezek alapján meg­valósíthatók a tervfeladatok, és az egyre növekvő igények is kielégíthetők. A szuperhajó A teljesen automatikus tengerhajók előfutára a ja­pán „Seiko Mara” 138 ezer tonnás tartály ha jó, amely most első ízíben jelent meg rakodásra készen Jokohama kikötőjében. A komputer-be­rendezés teljesen emberi be­avatkozás nélkül is irányí­tani tudja a hajó útját, el­végzi a tájolást, a be- és ki­rakodás irányítását, a tűz­oltást, s megvédi a hajót — radar segítségével — eset­leges összeütközéstől is. S a hajó komputere még mást is tud: amennyiben a 36 fő­nyi legénységből netán va­laki megbetegszik, a kom­puter diagnózist állít fel és megállapítja, milyen gyógy­szerekre és kezelésre van szükség. Ha az első kompu­ter vezérlésű hajó beválik, japán hajóépítők szerint a jövőben 15 ember elegendő lesz egy ilyen hatalmas ha­jó ellátására és vezetésére. Modern haditechnika A sokoldalú helikopter A MI—2 hefl>optert • kö­zelmúltban elhunyt szovjet Mii repülőgép-főkonstruktőr tervezócsoportja szerkesztet­te. A helikopter törzse kor­szerű ragasztott-hegesztett szerkezet, anyaga duralumi­nium. A t4,5 méter átmérőjű ro­tor a felhajtóerő és az elő­rehaladáshoz szükséges vonó­erő létrehozására szolgál. A Ml—2-nek háirotnlapátú tel­jesen fémből készült rotorja van. Minden egyes lapát be­lepő élén az elektromos jég­telenítő fűtőelem foglal he­lyet Önműködő tűzvédelmi rendszer védi a hajtóművet és a helikopter más veszé­lyeztetett részeit. A bizton­ságos repülést széles válasz- fcfelcú fedélzeti műszerpark biztosítja. A helikopternek két, egyenként 400 lóerős gázturbina-haj tóm ű ve van. Az egyik hajtómű leállása esetén a még működő haj­tómű teljesítménye automa­tikusan növekszik és a gép így elérheti a legközelebbi repülőteret. A helikopter karbantartá­sa egyszerű, 'mivel felszere­lését áttekinthetően és köny- nyen hozzáférhetően helyez­ték ei Ä fontosabb áram­körökben fellépő hjbák gyors felismerését automatikus jel­zőrendszer segíti. A hajtó­művek előmelegítése téli időszakban csak —40°C alatt szükséges. A helikopter normális idő­ben éjjel es nappal egyaránt használható. A gép 50x50 méteres területen, 10—12°­OB hajlású lejtőn képes a fel- és leszállásra. A fel­szállás 15 m/mp szélsebes­ségig hajtható végbe, a le­szállást a szélsebesség nagy­sága nem befolyásolja. A gép utasszállító válto­zatán a fülkében hét utas foglal helyet, egy pedig a vezető mellett ül. Az ülé­sek kiszerelésével az utas­térben 700 kg-ig helyezhető el rakomány, a külső fel­függesztéssel pedig mint­egy 800 kg terhet lehet szál­lítani. A sebesültszállító vál­tozaton a helikopterben két oldalt belül egy-egy hord­agyat lehet elhelyezni. A MI—2 helikopter alkal­mas kis katonai csoportok szállítására, futárszolgálatra, teherszállításra, személyek és Családi ház 2000-ben A messze jövőbe tekintő építészek egy része a képen látható módon képzeli el az ideális családi házat. Ha to­jáshéj formájú betonszerke­zetből készítik el. anyagszük­séglete egy negyede a ha­sonló fesztávú „hagyomá­nyos” épületének. Üvegszál- vázas poliészterből való kivitelezése esetén (ami már ma sem megoldhatatlan fel­adat) elérhető lenne, hogy gyárilag, nagy sorozatban állítsák elő i— akár teljes bútorzatával, berendezésével együtt —, és rövid idő alatt bárhol letelepíthessék, üzembe helyezhessék”, ahol á közművekhez való csatla­koztatásra lehetőség van. A ház tervezője, — egy stuttgarti építész — elképze­lése szerint a jobboldali te- tővilágítású kupola alatt tá­gas nappali szoba kapna he­lyet. A baloldali részben a hálóhelyiség lenne kiképez­ve, hátul pedig a „vizes blokk” (konyha, fürdőszoba, WC) nyerne elhelyezést. A szokatlanul szabálytalan la­kófelületű épület tulajdon­képpen egyetlen, benyílókkal tarkított, összefüggő tér. Vajon sikerül-e leszoktat­niuk az építészeknek az em­bereket a derékszögű, kő­ből, téglából és betonból való, „vaskos”, oldalablakos építményekről ? Magunk alatt vágjuk a fát Az UNESCO folyóirata a pusztuló erdők megmentéséről Az emberiség u erdőt sokáig úgy kezelte, mint a letelepedés, a növénytermesztés gátját. Vakmerőén kihasználta, vagy felégette az erdőket, nem számolva a következményekkel. Pedig létünk két legfontosabb elemé, a talaj ez a viz, csak megfelelő kiterjedésű erdőkkel biztosítható. A rablógazdálkodás következményei Míg a termőtalaj kimerí­tése egy évezredig, vagy legalábbis századokig tart, a modern történelem sok pél­dával szolgál arra, hogyan lehet néhány évtized alatt tökéletes pusztítást végezni. Alig egy századdal ezelőtt Amerikában óriási erdőirtás­ba kezdtek a farmerek. A ki­vágott' fákat építkezésre, fű­tésre használták fel. Hatal­mas területeket felégettek, hogy hamuval trágyázott ter­mőtalajt nyerjenek. Később a tönköket és a pusztítás után még megmaradt nö­vényzetet is kiirtották. Az esős periódusokban a víz nagy sebességgel zúdult le az erdőirtásokon, nagy mennyi­ségű termőtalajt hordva ma­gával. A folyamatot az I, vi­lágháború meggyorsította, amikor újabb erdőirtás kö­vetkezett, a talajt felszántot­ták és intenzív zabtermesz­tésbe kezdtek. A háború után ennek a földnek nagy része bevetetlenül maradt. Mélyen gyökerező talaj borító nö­vényzet hiányában a nedves­ség tartalékolása és a talaj megkötése lehetetlenné vált. Viharok söpörtek végig eze­ken a területeken. A mexikói öbölből és Kanadából aka­dály nélkül ért ide a pusztító szél, hiszen nem volt erdő, mely megtörte volna erejét; elhordta a termékeny talajt, terméketlen sziklákat hagyva maga után. A fák védelme nélkül a termőtalaj szabály­szerűen eltűnt, ugyanez a fo­lyamat játszódott le más er­dőirtások után is. Mint a vérerek hálózata, jelentek meg az első hegyi patakok, s fokozatosan mé­lyülve mély vágatok kelet­keztek. Az amerikai folyók ma is oly sok termőtalajt hordanak le, hogy az öreg indián jóslata szerint: „Or­szágunk az új Atlantisz, egy napon majd eltűnik az óceán­ban”. Erdők — a víz és a szél ellen A talaj elpusztulás csak az első fázisa egy szörnyű lánc­reakciónak, mely az erdők pusztulásával kezdődik. A le­hordott talaj vízgyűjtőkben, folyókban, termőföldeken ra­kódik le. Az üledék felgyü­lemlése hatással van a fo­lyók ártetőzésére, növeli a romboló hatást. Algériában kutatásokat végeztek arra vo­natkozólag, hogyan befolyá­solja a gátak teljesítményét a lerakodás. Az eredmény meghökkentő; 100 százalékos a csökkenés 22 év alatt. Az Arno folyó, melynek meden­céjében Firenze fekszik, évente mintegy 3 millió ton­na szilárd anyagot hord le, a városban évente kb 2,5 ern­es süllyedést okozva. Az erdő fontos szerepet játszik a szél- és a homok­verés elleni védelemben is, a világon elterjedten alkal­A MI—2 helikopter sebesült-szállításra alkalmas belső ki­képzése terhek lerakására lebegő helyzetből, tüzérségi megfi­gyelésekre, különféle felde­rítési feladatokra. A gépről a földi és a légi célok ha­gyományos fedélzeti fegyve­rekkel, valamint rakétalöve­dékekkel küzdhetők le. A helikopter tengeri és hegyi mentőszolgálatra is alkalmas. L L — mázzák a homokdűnék fásí­tását. Majdnem minden nö­vénytakaró védi a talajt a szél- és a víz káros hatásai­tól, de az erdő magassága, sűrűsége, mélyen gyökerező fái és hosszú élettartama miatt nyilvánvalóan a legha­tásosabban. Minél sűrűbb az erdő, annál nagyobb erővel csökkenti a szélsebességet. Elismert szaktekintélyek megfigyelték ezt a védőhatást és 85 százalékos szélsebesség­csökkenést észleltek. A szél elleni védekezés kü­lönösen a száraz periódusok­ban fontos. Ilyenkor csupasz területekről a talajrészecské­ket könnyen felkapja és gör­getve szállítja az erős szél. A részecskék mozgása a szél­lel megerősödik, majd a leg­különbözőbb helyekre esnek le; utakra, csatornákba, ter­mőterületekre, ahol megfojt­ják a növényeket'. Ez azon­ban csupán egy oldalról vi­lágítja meg az erős szél okoz­ta károkat, a talaj kiszárítá­sát és a termés csökkentését. Szomorú tény, hogy sok or­szág soha nem alkotott erdő­törvényeket, nem folytatott erdőpolitikát, a talajpusztulás kézzelfogható bizonyítékai és az ismétlődő figyelmeztető jelek ellenére sem. A Bécsi Talajművelési Akadémia becslése szerint a föld erdei optimálisan évi 1 milliárd m* fát adhatnak, ennek ellenére az évi fakitermelés 2,2—2,6 milliárd m3. Tehát a meg nem engedett kitermelés évente kb. 50 százalékos. Az emberiség által eddig kipusztított erdőterület 20 milliárd hektár. Felmérve az igényeket és a jelenlegi pusz­tulást. 5 milliárd hektárt kel­lene újra telepíteni. A II. vi­lágháború napi költsége több mint 500 millió dollár volt, melyből 1 milliárd hektárnyi területet lehetett volna újra­erdősíteni. Magyarország példamutatása Az újra erdősítés termé­szetesen nem csupán anyagi feltételek függvénye. Számos tudományos eredmény és megfelelő technikai felsze­reltség áll azonban már ren­delkezésünkre ahhoz, hogy erdeinket a lakott föld leg­végső határáig kiterjeszthes­sük, élvezve ennek használ és előnyeit — emberi mér­tékkel. Es ezt szorgalmazza az UNESCO folyóiratának, a Courir-nak az egyik legutób­bi száma is. Büszkék lehetünk rá, hogy hazánk a világon az elsők között áll a tervszerű erdő- gazdálkodásban; erdővédel­münk és erdőtelepítésünk példamutató. R, A, A > A I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom