Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-23 / 95. szám

A polgári védelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelme A polgóri védelmi kötelezett­ség teljesítése során a kötelező óvóintézkedések ellenére is elő­fordulhat, hogy a kötelezettsé­get teljesítő személy megsérül, megbetegszik, vagy életét vesz­ti. Szocialista államunk gon­doskodását tanúsítja, hogy megbecsülését és elismerését az ilyen esetekben is kifejezi a polgári védelmi kötelezettséget teljesítő személyek felé. A meg­sérült, illetőleg megbetegedett személyeknek, valamint elhalá­lozásuk esetén igényjogosult hozzátartozóiknak gazdasági erejéhez mérten segítséget nyújt. Ennek jogalapját a hon­védelemről szóló 1960. évi IV. törvény 86. §-ában, és a 6/1964. (II. 21.) Korm. sz. rendelet 17 §-ában foglalt rendelkezés te­remti meg, amely szerint ha a polgári védelmi kötelezettseget teljesítő személy a kötelezett­ség teljesítésével összefüggő baleset, sérülés, vagy betegség miatt munkaképesség-csökke­nést szenved, megrokkan, vagy meghal, az őt, illetőleg hozzá­tartozóját megillető nyugellá­tás, valamint betegségi bizto­sítási szolgáltatások tekinteté­ben a hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő személyekre és hozzátartozóik­ra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. A hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítők érdekvédelméről szóló - és az említett rendelkezés alapján a polgári védelmi kötelezettek te­kintetében is irányadó - rendel­kezéseket a 19/1964. (Vili. 9.) Korm. sz. rendelet, valomint a végrehajtásáról szóló 3?196* (Vili, 9.) HM sz. rendelet tar­talmazza. A jogszabályok rendelkezé­seire figyelemmel a polgári vé­delmi kötelezettséget teljesítő, Illetőleg hozzátartozóját beteg­ségi ellátás és nyugellátás illeti meg. Mind a betegségi ellátás, mind a nyugellátás tekintetében az általános társadalombiztosí­tási rendelkezések az irányadók azzal, hogy a kötelezettség tel­jesítésével összefüggő baleset nyugellátás szempontjából üze­mi balesetnek minősül. Az eddig ismertetett jogsza­bályokban foglaltakat a közel­múltban két új jogszabály egé­szítette ki: a polgári védelmi kötelezettséget teljesítők érdek- védelmével kapcsolatos rendel­kezések végrehajtásáról szóló 171970. (VI. 25.) HM sz. rende­let, valamint az ennek végre­hajtásáról szóló, a polgári vé­delem országos törzsparancsno­ka által kiadott 18/1970. (HK. 4.) PVOP sz. utasítás. A két jogszabály kiadását az tette szükségessé, hogy bár a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefüggő nyug­ellátás alapvető kérdései - így az ellátás nemei és mértéke - azonosak a hadkötelezettség aiapján katonai szolgálatot tel­jesítőkével, a hadkötelezettsé­get és a polgári védelmi köte­lezettséget teljesítők helyzeté­ben, illetve körülményeiben mé­gis számos jelentős eltérés van. így többek között eltérő a szol­gálati tevékenység, eltérés van a elöljárók személyében stb. Az új jogszabályok a polgári védelmi kötelezettséget teljesí­tők sajátos körülményeire való tekintettel kötelező eljárási sza­bályokat állapítanak meg az el­látási igény elbírálása, illetve teljesítése érdekében. Alapvető rendelkezésük az, hogy a polgóri védelmi kötele­zettséget teljesítőkre érvényes ér­dekvédelmi jogszabályok csakis abban az esetben alkalmazha­tók, ha a baleset a polgári vé­delmi kötelezettség teljesítésével összefügg, Ez akkor állapítható meg, ha a baleset a kiképzés, továbbképzés, gyakorlat, illet­ve az ideiglenes, vagy folyama­tos polgári védelmi szolgálat során következett be és az oko­zati összefüggésben van a kö­telezettség teljesítésével. Ezért a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személynek a felso­rolt esetek során bekövetkezett minden olyan sérüléséről, vagy betegségéről, amelynek követ­keztében munkaképességének csökkenése várható, illetőleg el­halálozásáról jegyzőkönyvet kel! felvenni két példányban. A jegyzőkönyvet háromtagú bi­zottság készíti el, vezetőjét a sérült közvetlen polgári védel­mi elöljárói, tagjait pedig a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személyek közül a szerv polgári védelmi vezetője jelöli ki. A bizottság vizsgálatának ki kell terjednie a sérülés, beteg­ség, vagy haláleset előzmé­nyeinek, lefolyásának és követ­kezményeinek minden részleté­re. Meg kell hallgatni az ese­mény szemtanúit és azok nyi­latkozatát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Jegyzőkönyvoe kell foglalni a sérült nyilat zatát is. Ha a nyilatkozatok között véleményeltérés van, a bizottságnak rögzítenie kell a jegyzőkönyvben a véleményelté­rés általa megállapított okát. A jegyzőkönyvben az illetékes egészségügyi szervnek is fel kell tüntetnie a sérült pana­szait, a sérülés, vagy betegség tüneteit, az ellátással kapcsola­tos tevékenységet, az esetleges haláleset okát és véleményt Kell nyilvánítania az eseménynek a polgári védelmi- kötelezettség teljesítésével való okozati ösz- szefüggésről. A jegyzőkönyvet az egészség- ügyi ellátást nyújtó szerv veze­tőjének, a bizottság mind-i egyes tagjának és a sérültnek — ha állapota ezt lehetővé te­szi - alá kell írnia. Ezek után a polgári védelmi szerv vezetője a jegyzőkönyvben nyilatkozik az eseménynek a polgári védelmi kötelezettség telje­sítésével való összefüggésé­ről, majd a jegyzőkönyvet dön­tés végett - az ügyre vonatko­zó iratokkal együtt — fel kell terjeszteni a polgári védelem megyei vezetőjének, aki az ösz- szefüggés kérdésében dönt. A döntésnek az ad jelentőséget, hogy az ellátásra jogalap kizá­rólag az összefüggés megállo- pítása esetén keletkezik. Ha a polgári védelem me­gyei vezetője az összefüggést megállapítja, három példány­ban igénybejelentési lapot állít ki. Ezen rögzíti döntését, majd az ügy iratait - kivéve a jegy­zőkönyvet — az igénybejelentési lap első példányával megküldi a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának az igénylő lakóhelye szerint illetékes igaz­gatósághoz, illetve ha a polgári védelmi kötelezettséget teljesítő a MÁV alkalmazottja, a MÁV nyugdíjhivatalának. Az igény­bejelentési lap másodpéldányát a polgári védelmi kötelezettse­get teljesítő személynek vagy hozzátartozójának kell megkül­deni, míg a harmadik példányt a jegyzőkönyvvel együtt meg kell őrizni. Ha a polgári védelem me­gyei vezetője az okozati össze­függést nem állapítja meg, de a polgári védelmi kötelezettse­get teljesítő személy, illetve hozzátartozója kéri, az ügyet akkor is meg kell küldeni az il­letékes nyugdíjmegállapító szervhez. Az ellátási igényt i már említett nyugdíjmegállapító szerv bírálja el. Az eljárás so­rán a rokkantság fokának, ille­tőleg a munkaképesség-csöz- kenés mértékének megállapítá­sára a Munkaképesség-csökke­nést Véleményező Orvosi Bi­zottság tesz javaslatot a nyug­díjmegállapító szervhez. Az ellátási igény kérdésében a nyugdíjmegállapító szerv ha­tározattal foglal állást. Ez ellen az érdekeltek - a kézhezvételt követő naptól számított 15 na­pon belül - felszólalással 'é1- hetnek. A felszólalást elbíráló bizottságban a polgári védelem megyei törzsparancsnokánnk képviselője (hivatásos katonai állományú tiszt) is részt vesz. Ha a felszólalási eljárás során vitássá válik, hogy a sérülés, betegség, vagy haláleset a pol­gári védelmi kötelezettség telje­sítésével összefüggésben követ­kezett be, az ügyet végérvényes (jogerős) döntés végett a pol­gári védelem országos parancs­nokához (honvédelmi miniszter­hez) kell felterjeszteni. A továb­bi jogorvoslat tekintetében min­den vonatkozásban a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjá­ról szóló jogszabályi rendelke­zések az irányadók. Nem lehet azonban bírósághoz fordulni abban a kérdésben, hogy a sé­rülés, betegség, vagy haláleset a polgári védelmi kötelezettseg teljesítésével összefüggésben történt-e, vagy sem. A nyugellátás iránti igényt csak meghatározott idő alatt le­het érvényesíteni. Ez az idő ál­talában a sérülés napjától, il­letőleg a táppénzsegélyezés megszűnésétől számított két ev. A bejelentés legfeljebb három éven belül is megtehető, A hoz­zátartozók nyugellátási igényü­ket a haláleset napját követő két éven belül jelenthetik be. A polgári védelmi kötelezett­séget teljesítő személy, illetve hozzátartozója részére — ha a kötelezettség teljesítése során kimagasló érdemeket szerzett — kivételes nyugellátás is megá'- lapítható. Erre az ellátásra n polgári védelem országos törzs­parancsnokához a polgári vé­delem megyei vezetője tehet ia- vaslatot. Mivel oz ellátási igény érvé­nyesítéséhez az igénylő részéről fontos érdek fűződik, az ismer­tetett jogi szabályozás egyrészt az eljáró szervektől felelősség- teljes és körültekintő munkát kíván, másrészt fokozott biztosí­tékot nyújt a jogos állampol­gári igények teljesítésére. HÍREK — Április 27-én a Polgárt Védelem városi Parancsnok­ság és a Vegyivédelmi Szak­szolgálat-parancsnokság meg­vizsgálja a Pécsi Köztisztasági Vállalat polgári védelmi szer­vezetének felkészülését, a ka­pott feladatok megvalósítása érdekében. ♦- A Városi Egészségügyi Szakszolgálat-parancsnokság megtárgyalta a kerületi tiszti­főorvosokkal az egészségügyi szakaszok felszerelésének el­helyezési lehetőségeit. POLGÁRI VÉDELEM 1971. ÁPRILIS A Dunántúli fíciplö MEI.1EI4I.ETE 1. SZÁM KÖSZÖNTŐ Első alkalommal jelenik meg a Dunántúli Napló mellékleteként a „Polgári Védelem", a Baranya megyei polgári védelmi parancsnokság lapja. A melléklet összeállításánál igyekszünk olyan témákat feldolgozni, amelyek segítenek a lakosság, a szakszol­gálatok, a tanulóifjúság polgári védelmi felkészítésében. Célunk, hogy a megye lakossága megismerkedjen azok­kal az alapvető polgári védelmi tudnivalókkal, melyek­nek ismerete és elsajátítása minden állampolgár részére szükségesek. A „Polgári Védelem” terveink szerint ezután majd rendszeresen jelenik meg, így az olvasó figyelemmel ki­sérheti a polgári védelem időszerű kérdéseit országos és megyei viszonylatban egyaránt. Miért van szükség e mellékletre - vetődik fel bizo­nyára a kérdés számos olvasóban. A választ igy lehetne tömören megfogalmazni: A nagy hatású támadófegyverek fejlődésével és roha­mos elterjedésével megváltozott a hátország szerepe is egy esetleges világháborúban. A korszerű tömegpusztító eszközök mérhetetlen pusztításait csak úgy csökkenthet­jük, ha már most, békében felkészülünk a védekezés módjaira, megismerjük és begyakoroljuk feladatainkat. Ma már tudjuk, hogy megfelelő felkészültséggel nagymér­tékben lehet csökkenteni az esetleges veszteségeket. Megyénk polgári védelmi szervei és alakulatai az el­múlt évek során több alkalommal is bizonyították fel- készültségüket jól sikerült gyakorlatokon és joggal érde­melték ki a gyakorlatokat irányító és ellenőrző szeivek legteljesebb elismerését, lyen volt Pécs és Komló nagy­szabású polgári védelmi gyakorlata, valamint az elmúlt években sok községben a falunapok keretében megtar­tott bemutató gyakorlatok. Megyénk lakosságának több, mint 50 százaléka részt vett a 15 órás polgári védelmi tájékoztató oktatásban. Minden okunk megvan arra, hogy továbblépjünk a védelmi ismeretek megszerzésé­ben azon a területen, ahol élünk és dolgozunk Ezt cé­lozza az 1971. évben meginduló kötelező jellegű polgári védelmi oktatás is. Mindezek egyben céljainkat is körvonalazzák. Mellék­leteinkben a polgóri védelem tennivalóiról, az egész la­kosságra háruló feladatokról akarunk szólni és egyben segítséget is nyújtani e feladatok végrehajtásához. Szocializmust építő népünknek van mit megvédenie, van miért küzdenie. Ezért a lakosságnak, minden egyes embernek kötelessége, hogy felkészüljön a védelemre. A Az imperializmus nem riad vissza semmilyen háborús gaztettől sem, s amíg létezik az imperializmus, fennáll a háború veszélye is. De az emberiség zöme, igy a mi népünk is békét akar. A békéért, annak megvédéséért pedig áldozatokra is képesek vagyunk. Elindítva útjára a Dunántúli Napló mellékletét, a „Polgári Védelmet”, a reánk és az egész lakosságra háruló feladatokról kívánunk szólni és kérjül olvasóinkat, közöljék velünk véleményeiket, javaslataikat, legyenek segítségünkre abban, hogy ez a melléklet betölthesse hivatását és hasznos segítője legyen a lakosság polgári védelmi felkészítésének. A POLGÁRI VEDELEM BARANYA MEGYEI PARANCSNOKSAGA A polgári védelem kitüntetettjei Hazánk felszabadulásának 26. évfordulója alkalmával a polgári védelem területén kifejtett tevékenységükért a honvé­delmi miniszter elvtórs a HONVÉDELMI ERDEMEREM kitüntetést adományozta tizenkét elvtársunknak. A Polgári Vé­delmi Parancsnokság további munkájukhoz sok sikert, jó ered­ményeket és erőt, egészséget kíván, azt kéri tőlük, hogy to­vábbra is ilyen példamutató fegyelmezettséggel álljanak helyt mind a közigazgatás és a vállalati munka, mind a polgári vé­delem területén rájuk háruló feladatok végrehajtásában. Kitüntetésben részesült: DR. HORTOBÁGYI FERENC a Szentlőrinci községi Tanács vb-elnöke, községi polgári vé­delmi parancsnok, aki az el­múlt 20 évben eredményesen szervezte, irányította es ellen­őrizte a lakosság polgári vé­delmi oktatást. SOMOGYI BÉLA a Pécsi városi Tanács Mező- gazdasági és Élelmezési Osz­tályának vezetője, az állat- és növényvédelmi szakszolgálat parancsnoka. HAJDÚ LÁSZLÓ a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat főmérnöke, az óvóhely szak- szolgálat törzsparancsnoka. HERENDI JÁNOS a Pécsi járási Tanács Építési és Közlekedési Csoportjának vezetője, a járási műszaki- mentő szakszolgálat parancs­noka Az elmúlt 15 évben a műszaki csoportra háruló fel­adatok irányítása mellett ered­ményes munkát végzett a járás teiületén lévő életvédelmi lé­tesítmények felmérésében. Folytatás a 2. oldalon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom