Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

6

DUNÁNTÚLI NAPLÖ

1971. április 22.

EMLÉKEZÉS LENINRE

Életének egy alig ismert és egy eddig ismeretlen epizódja

A

m

FÓRUMA

Mik a lakáscsere feltételei?

Néni személyes élmény — I szem- és fültanúktól szerzett | értesülések csupán — amit a következőkben röviden felvázolok. A számtalan róla írt, s előttem ismert visszaemlékezésekben eddig azonban , nem találkoztam velük; Lenin egyéniségének, lelki habitusának pedig nem is ismeretlen vonásait szándékoznak ábrázolni, de jelentéktelenségükben sok egyébnél is élesebben világítanak rá arra a szellemi világra, mely gondolatainak hatóerejével „sarkaiból fordította ki a világot”, s nemcsak az orosz társadalmi élet, de az egész emberiség további fejlődésének új, törvényszerű szükségességgel kialakult Irányvonalára is rámutatott.

Közismert, hogy a cári önkényuralomnak még a hercegi, sőt nagyhercegi családok tagjai között is voltak felvilágosult kritikusai, illetve ellenfelei, és nem egy ezek közül került börtönbe, Szibériába vagy Turkesztán- j ba, mint száműzött. Egyik ilyen „forradalmár” herceg volt Pjolr Alexejevics Kropotkin, (szül. 1842-ben), aki mint kozák-tiszt már fiatalon Szibéria alig ismert területeit utazta be, s írta le azokat olyan alapossággal, hogy végül is mint a szakirodalom egyik legkiválóbb képviselője, az Orosz Földrajzi Társaság elnöke lett. Európát is beutazta és Svájcban (1872) a szocializmus tanaival megismerkedve, ennek meggyő- ződéses hívévé vált.

Hazájába visszatérve sem rejtette véka alá nézeteit. 1874-ben bebörtönözték; Petersburgban (Leningrád akkori neve), a Petropav- lovszkij-erőd hírhedt börtönébe zárták. Sikerült azonban megszöknie és Svájcban telepedett meg, ahol „Lázadás” (Révolte) címen lapot is adott ki. Rövidesen kiutasítják, mire Franciaországban folytatja ugyanilyen irányú munkásságát. De ott sem sokáig; 1883-ban öt évi fogságra ítélik, 1886-ban azonban kegyelmet kap, és az akkori politikai emigránsok legkevésbé háborgatott menedék- he'^én. Londonban folytatja a forradalom szükségességét és a társadalmi problémák megoldásának mikéntjére vonatkozó elméleti, irodalmi s azokban az időkben nagy feltűnést keltő munkásságát.

Bár forradalmi átalakulást hirdet, a kivezető utat nem a szocializmusban látja. Er- " kölcsi és társadalmi nézetei egy, már az állatvilágban is kifejezésre jutó. de az emberi közösségekben, az emberiség történelmének minden stádiumában szerinte döntő szerepet játszó jelenségben a kölcsönös segítségben gyökereznek. Elképzelései. bár látszatra logikus következtetésekre épülnek, a jelenségek bonyolult összefüggéseinek láncolatát, biológiai analógiák szerint, nyilvánvalóan nem a valóságnak megfelelően tükrözik vissza.

S hiába á az előtte i«*<á*szóJó “S'-mmveknek. azt hirdeti m4" egv Moszkvában — ahová a februári í forra't'dnru "tón 1**17 iúoiu- sában t*rt vissza — 1919-ben j kiadott hrosúrá!ában is. hogy csak az értelmi es fizikai j munka összefogásával, vala- ‘

mennyiünk munkájával, tehát szövetkezeti alapon valósítható csak meg valameny- nyiünk jóléte: szocializmus és szocialista állam nélkül. A leglényegesebbet, a politikai akciót teljesen figyelmen kívül hagyja. Evvel pedig azt a fegyvert veszi ki a sorsuk jobbra fordulásáért küzdő emberek kezéből, ami egyedül segítheti őket győzelemre.

És mindezeket nemcsak leírta, de mint Lenin volt titkárának. Boncs-Brujevics- nek „Emlékeim Leninről” című könyvében (Európa Könyvkiadó Váll., 1967.) olvashatjuk, felfogását egy Leninnel való találkozás alkalmával előtte személyesen is kifejtette.

Lenin ugyanis Kropotkin- nak ellentétes felfogása dacára is nagy tisztelője volt, és egy megbeszélést tett részére lehetővé. Tiszteletteljesen, Boncs-Brujevics jelenlétében fogadta az akkor 77 éves öregurat; karonfogva vezette be a dolgozószobába és ültette le egy karosszékbe. Hiába magyarázgatta azonban neki, hogy a politikai hatalom meghódítása nélkül szocializmusról és igazi demokráciáról beszélni csak üres fecsegés, töbfj mint félévszázados, makacsul vallott nézeteinek tarthatatlanságáról nem tudta őt meggyőzni. Távozása után titkárához fordulva azonban mégis megjegyezte ... „És hogyan írt, micsoda jó könyveket, milyen frissen és fiatalon érzett és gondolkodott! Most pedig mindez a múlté!... Igaz, már nagyon öreg és gondoskodnunk kell róla, segítenünk kell mindenben, amiben csak lehet, mindezt pedig rendkívüli tapintatosan és figyelmesen. Tisztes múltja és Jcwáló művei révén mégis csak értékes számunkra és meg is kell becsülnünk. Kérem, ne hágj'ja magára, tartsa szemmel őt és családját1 azonnal tájékoztasson róla, hogy mire van szüksége; majd együtt megbeszéljük és segítségére leszünk”.

Mindez tehát Boncs-Brujevics könyvében }s meg van örökítve, s így többé-kevés- bé ismert. (Id. mü: 329 old.)

Ismeretlen maradt azonban, s az idézett könyvben sem találjuk nyomát annak, amit A. F. Kolz, a Moszkvai Tanárképző Főiskola zoológus professzorának, a Darwin- Múzeum alapítójának közléséből tudtam meg 1922-ben, egyik nála tett látogatásom alkalmából.

Nevezetesen: Kropotkin

1921 február elején halt még. Temetése a rákövetkező napok egyikén több mint mínusz 33 fokos, nagyon hideg időben ment végbe, de Lenin rendelkezésére a dolgozók végeláthatatlan tömegének részvételével olyan ünnepi pompával, amilyent mint mondotta, nemcsak ő, de Moszkva lakói még cári temetések alkalmával sem láttak.

A világ dolgozóinak vezére önmaga iránt is tiszteletet keltő végtisztességet adott ellenfelének.

A másik lenini megnyilatkozás tisztára Lenin és Kotz professzor között lezajlott beszélgetés volt, melyről ugyancsak ez utóbbi közléséből szereztem tudomást.

Moszkvai tartózkodásom alatt. 1922. V—VIII. hónapjaiban többször megfordultam Kotz-ék vendégszerető házában. A professzor nemcsak katedrájának teendőit látta el, de a moszkvai állatkert igazgatója is volt abban az időben. Felesége, Ladigina-Kotz a Tanárképző Intézet docense, az állatkert egyik tudományos kutatójaként állatlélektani tanulmányokat folytatott, és olyan kísérleteket végzett ember- szabású majmokon, elsősorban csimpánzokon és madarakon, főként galambokon, melyeknek eredményei már azokban az időkben értékes és további, ismereteinket lényegesen bővítő megállapításokra jogosították fel őt és munkatársait. A későbbiekben. a 40-es évek közepén, a kutatások eredményei több kötetben napvilágot is láttak, és Ladigina-Kotz nevét szakemberek előtt világszerte tették ismertté.

Igen ám! De a forradalom és ellenforradalom lázában nehéz éveket átélt Moszkvában szinte csak tengették életüket a moszkvaiak. A frontokon küzdő katonákat kellett úgy ahogy ellátni. A civil lakosság jegyre vásárolható kenyéradagját — egy font egy hétre — naponta úgyszólván csak falatonként fogyaszthatták el, vagy egyszerre ették meg és koplaltak hat napon keresztül.

Elképzelhető, hogy milyen gondokat jelentett ezekben az időkben az állatok, főleg a gabonamagvakkal táplált kísérleti galambok etetése. Sokszor, mint Kotz-ék elmondották. a feketepiacon saját értékeiket adták el, hogy gabonát vásárolhassanak, vagy cserélték be azokat magvakra, hogy életben tarthassák a kísérleti célokra már betanított és így pótolhatatlan állatokat.

De ez a lehetőség is csak egy ideig tartott. Az állatok pusztulni kezdtek, mire Kotz, kétségbeesésében Lit- nacsarszkij-nál. a művelődésügyi népbiztosnál, kért kihallgatást. Lunacsarszkijt az ügy elgondolkoztatta, de kijelentette, hogy sajnos, a rendkívüli súlyos élelmezési helyzetre tekintettel intézkedni, azaz gabonát állatkerti célokra kiutalni semmiképpen nem tud. Egyedül csak Lenin elvtársnál közbenjárva lehetne esetleg megmenteni az állatokat, s így biztosítani a további kutatómunka sikerét.

Áttelefonált Lenin titkárságára, ahonnan közölték, hogy Kotz professzort két nap múlva kihallgatásra előjegyezték. És mint ő elmondotta, Lenin rendkívüli érdeklődéssel hallgatta végig beszámolóját; a kutatások célja, módszerei, jelenlegi állása iránt érdeklődött, s | megértve azok jelentőségét azonnal intézkedett is.

Jelentéktelennek látszó apróság, de annál szembetűnőbben dokumentálja, hogy a tudomány — nemcsak a műszaki, a gyakorlati élet közvetlen szolgálatában álló — de az ún. alaptudományok is miért állnak a Szovjetunió értékrendszerében a legelső helyen. Természetes következményeként, nyilván, annak a felfogásnak, melynek maga a szovjet állam is nemcsak létét, de fennállását és sikereit is köszönheti: alapítója azon

zseniális felismerésének, mely a szovjet-rendszert is lényegében mélyreható tudományos analízisekből levont következtetésekre építi fel, és szemben a fasisztákkal, a tudományt nem az emberiség átkának, az ellenvéleményen lévők kiirtására legmegfelelőbb fegyvernek, hanem valamennyiünk boldogulása leghatásosabb eszközének tekinti.

Dr. Boros István

Drágonyi Ferenc, Pécs, Kaffka M. u. 2. sz. alatti lakos kérdése:

1 Társbérlet esetén a lakók — bérlők — a lakás teljes nagysága után fizetik-e a komfort fokozat szerinti lakbért, vagy a használt lakásonként megadott maximum ! alapulvételével?

A 3 1971. (II. 8.) ÉVM. sz. [ rendelet 7. §-a a társbérleti lakásokkal kapcsolatban a lakbér megállapítását az j alábbiak szerint szabályozza:

(1) A társbérletben hasz- j nált lakások esetében a lak- ! bért az egyes társbérlők kö- j zött MEGOSZTVA — a (2) j bekezdés szerint kiszámított ! terület alapján — kell meg- j állapítani.

j (2) A társbérleti lakrészek í alapterületének megállapítá- I sánál

a) az egyes társbérlők által ; kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbI bá;

b) a közösen használt he- J lyiségek területét az egyés ; társbérlők által kizárólagosan J használt helyiségek területé- j nek a lakás teljes területéhez | viszonyított arányában kell I számításba venni.

(3) Ha a társbérleti lakré- ; szék együttes alapterülete a rendelet 5. §-ában megállapított lakásalapterület felső határát meghaladja, a különbö- zetet a társbérleti lakrészek (2) bekezdés szerint megállapított területe arányában kell megosztani és azt a lakbérek kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni!

Amint az ismertetett jogszabály helyből is kitűnik a lakbért a használat arányának megfelelően fogják megállapítani és fizetni.

Abban az esetben, ha a társbérlettel, illetve a lakbér megállapítással kapcsolatban vita merül fel, az a jogszabályban biztosított jogorvoslati út betartásával oldható meg, rendezhető az-erre hivatott szervek útján.

Kovács János, Komló, Kossuth- bányai lakos kérdése: Lakáscsere esetén a rendelet milyen feltételeket ír elő általában és csak I tanácsi, vagy más lakást is le- ] het-e cserélni?

A lakások cseréjét a lakásrendeletek részletesen szabályozzák. Az összes rendelkezés ismertetésére nincs lehetőségünk. Így csak a legfontosabbakra térünk ki válaszunkban.

A rendelet szerint a lakás bérlője az általa bérelt lakást másik lakásra elcserélheti akár tanácsi a lakás, akár egyéb. Lehetőséget biztosít a jogszabály arra is, hogy egy lakást több lakásra cseréljenek el.

A lakáscsere-szerződést azonban ÍRÁSBAN kell megkötni. A rendelet szerint a lakáscsere-szerződés akkor érvényes, ha a lakáscseréhez

Akik a hírekben szerepelek

MARTIN ANTAL

Egy esztendővel a BCM első gyártósorának tervezett indulása előtt — 1971. április 1-én — kinevezték az új műszaki igazgató-helyettest, Martin Antal gépészmérnök személyében.

♦

A szülőföldtől, de meg a

szűkebb hazától is, nagyon nehéz elszakadni. Meggazdagodhat az ember, sikereket érhet el, munkájában a legmagasabb csúcsokig juthat, az otthon mégis az marad, ahol az első lépéseket tanulta, ahol először tudta magát megértetni szüleivel, az emberekkel.

Martin Antal két évtized után tért vissza Baranyába — véglegesen. Talán, amikor a dél-baranyai síkságon az első gépek egyengetni kezdték a földet, ahol most több tízezer tonnás betontornyok gllnak. maga sem gondolta, hogy három év múlva véglegesen itt telepszik le.

Az őszön • húsz éve lesz, hogy elhagyta a magyarsar- lósi szülői házat. Óriási, de nyílegyenes úton tért most vissza Baranyába. Műszaki Egyetem: 1951 és 1956 között. A diploma munka: kalórikus téma. Egy vasúti hűtőkocsi energia rendszerének tervezése. Az első munkahely; Dunakeszi Vagongyár. Ezután — 1961-ben — a Szilikátipari Kutató és Tervező Intézet következett. Kutató. Nincs kitérő. Témája: kalorikus. Eredmény: a riopolit. Tűzálló szigetelő anyag. Kis térfoga tsúlvú, nagyon tűzálló. A Tiszai Vegyikombinátban jártam néhány hete. Amikor a metán bontó reaktort csodáltam, kísérőm megjegyezte: szovjet berendezés, a hőszigetelés azonban egy magyar kutatócsoport munkája. Ipari méretekben itt alkalmazták először. A szigetelő anyag riopolit. Más. Az Orosházi Üveggyár energiaellátása: a legtöbb helyen fáklyaként lobog a magas szénmonoxid tartalom miatt fel nem használható földgáz. Az orosházi üveggyár mégis földgázzal üzemel.

1964-ben a SZIKKTI központi kutató intézetének műszála vezetője. A fejlesztés, a műszaki feltételek megteremtése, az új beruházások

tervezése a feladat. Már nem is meglepő, hogy 1968 júliu* sában, az ország legnagyobb cementgyárának építkezésénél rábízták a technológiai szerelés irányítását. Annál nagyobb meglepetés, hogy az építkezés legkritikusabb szakaszában. a SZIKKTI átengedte a másik „székbe”. Voltak olyan megállapítások: ezt nem lett volna szabad. Most majd páholyból nézi az utolsó erőfeszítéseket, vagy ha úgy tetszik, éppen kiforgathat bennünket a sarkunkból, hiszen nála jobban senki sem ismeri a dolgok állását.

Az új „tulajdonos” azonban másként érez az építők iránt, akik az elmúlt hetekben még legszorosabb munkatársai voltak. Igaz, az új feladat: a BCM munkásainak, műszaki dolgozóinak szervezése. betanítása, a nyersanyag beszerzése már most gondot okoz, de a legfontosabb számára továbbra is a gyár építése marad. Martin Antal: ha nem épül fel, nincs mit üzemeltetni.

— Azt hittem, ha elkészül, majd másutt építek cementgyárat. Az ősszel tagja lettem a siklósi járási pártvégrehajtóbizottságnak. Fűkkor jöttem rá, hogy tulajdonképpen nemcsak én érzem otthonomnak Baranyát, hanem itt engem földinek tekintenek.

Lombosi Jenő

a) állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv,

b) nem állami lakás esetében a bérbeadó,

c) tartási szerződés esetében pedig az eltartó is hozzájárult.

A rendelet még meghatározza a fentieken túl azt is, hogy milyen esetben kell másnak is hozzájárulni a cseréhez. E szerint:

A lakáscseréhez olyan tanácsi bérlakás esetében, amelyre KÖZÜLETI szervet többszöri bérlőkiválasztási jog illeti meg, a KÖZÜLETI SZERV HOZZÁJÁRULÁSA is szükséges.

Bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti. Ehhez a már ismertetett hozzájárulásokon kívül a többi bérlőtárs hozzájárulása is kell.

Kovács József garéi lakos kérdésé: A rendelet miként szabályozza a jogcím nélkül lakók elhelyezését?

A jogcímnélküli lakókkal kapcsolatban az alaprendelkezéseket az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. r. és az ezzel kapcsolatban megjelent 1/1971. (II. 8.) ÉVM. sz. rendelet tartalmazza a 117. §-tól, a 126. §-ig, illetve a 88. §-tól, a 90. §-ig terjedő részeiben. Ezek lényege, hogy különbséget tesz a jóhiszemű és a rosszhiszemű jogcimnélkül lakók között. Ennek megfelelően szabályozza az elhelyezést is.

Varga Géza, Boly, Munkácsy M. u. 4. sz. alatti lakos kérdése: Mikor lehet a komfort nélküli lakások bérét emelni? Mennyi a lakbér mértéke ilyen esetben?

A komfort nélküli lakások lakbérét nem lehet emelni 1971. július hó első napja után sem.

A 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. ^ rendelet 8. § (3) bekezdése szerint az 1971. július hó 1. napja után ELSŐ ÍZBEN- BÉRBEADOTT komfort nélküli lakás és szükséglakás havi lakbérének mértéke legfeljebb 2,40 Ft/négyzetméter lehet.

További kérdése, hogy a lakásból adható-e ki az IBUSZ részére albérletbe helyiség?

Igen! Idegenforgalmi szerv részére fizetővendéglátás céljára lehet kiadni az új rendelkezések értelmében is albérletbe helyiséget.

Tamási József, Beremend, Kossuth L. u. 10. sz. alatti lakos kérdése: A levelében leirt helyiségek után lakója július 1. után mennyi lakbért köteles majd fizetni, emelhető-e a lakbére?

A hozzánk írt levél alapján megnyugtató módon nem tudjuk megmondani, hogy lakója esetében július 1. után kell-e emelni a lakbér mértékét. A közölt adatokból arra tudunk következtetni, hogy a bérbeadott lakás olyan, amelyre nem vonatkoznak az emeléssel kapcsolatos rendelkezések. így a lakbér emelésére jelenleg nincs lehetősége. A lakója továbbra is az eddigi lakbért fogja fizetni.

Sz. E. pécsi lakos olvasónk kérdése: Feleségével és két

gyermekével lakik egy lakásban, hárman keresnek, hányán fogják kapni a lakbérhozzájárulást?

A 3/1971. (II. 8.) PM—ÉVM sz. rendelet a 11. §-ában a következőképp szabályozza olvasónk kérdésében felvetett esetet;

Ha a lakásban a bérlővel együtt TÖBB olyan KERESŐ személy lakik, akik második keresőként számításba jöhet, a meghatározott, összeget a bérlő és a legidősebb kereső gyermeke között kell megosztani egyenlő arányban. Ha azonban a lakásbérleti jogviszony folytatására elsősorban az eltartó jogosult, akkor második keresőnek az eltartót kell tekinteni. Egyéb esetekben a bérlő választhatja meg a második keresőt a lakás- bérleti jogviszony folytatására jogosult személyek közül.

A bérlő követelheti a második keresőtől a részére folyósított lakbérhozzájárulás átadását. Nem teljesítés esetén a bérlő követelésével a bírósághoz fordulhat.

i