Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-20 / 92. szám
1971. április 29. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Rövidesen megkezdik a pécsi vágóhíd korszerűsítését Több hús — Mecseki kolbász, nyári turistassalámi Azt várjuk, hogy egyszer s mindenkorra vége legyen a húsmizériának. Minden egyes lépés, amely a hússal kapcsolatos, különleges figyelmet érdemel. Ezzel a mottóval kerestük fel Szabó Lászlót, a Baranya megyei Allatforgal- mi és Húsipari Vállalat igazgatóját, S bár még el sem kezdődött a pécsi vágóhíd nagyszabású rekonstrukciója, érthető kíváncsisággal a végeredményt tudakoltuk: mennyivel többet, mi újat ad majd a húsüzem? Az idő kérlelhetetlen Nos, elöljáróban: a rekonstrukció befejezése, vagyis 1975 után lényegesen több disznóhúst kapunk a pécsi vágóhídról. Üj készítményeket — kolbászokat — is piacra hoznak. Szabó László prognózisa szerint: a húsinségnek már 1975 előtt meg kell szűnnie. Szerinte már közel az az idő, amikor a városokban és a nagyobb községekben állandóan és korlátlan mennyiségben lehet friss húst kapni, de lényegesen javul a falvak ellátása is. Hiszen nemcsak a pécsi vágóhíd kapacitása és termelése nő meg, de ’Baranya más vágóhídjain is többet vágnak. Tulaj donképpen nem lerme semmi vész, ha nem bauxit- cementből építették volna 1937—38-ban a pécsi vágóhidat. Kisebb-nagyobb fejlesztéssel megfelelné a jelenlegi: Az idő azonban kérlelhetetlen, a bauxitcement szilárdsága vészesen csökken, az épületeket támasztgatni, erősítgetni kell. Mindez már több milliót felemésztett A rekonstrukció, ha úgy vesszük, félig-meddig már kezdetét is vette. Épül a szociális létesítmény — 14 millióért. A 137 millió forintos ún. „bauxit-program” azonban majd csak a nyáron indul. A rekonstrukció első lépcsőjében az új vá- gócsamok épül meg. A következőkben a 25 vagonos mélyhűtő és a 40 vagonos technológiai hűtő. Ezek jelentős pluszok. Mélyhűtővel mind- ezideig nem rendelkeztek és a technológiai hűtőbe is csak 16 vagonnyi hús fért be. Az utolsó lépcsőben a húsfeldolgozót bővítik. Ezenkívül a rekonstrukció során új tmk- műhely épül, rendezik a terepet. fejlesztik a közműveket. Sakkozás A legfontosabb objektum a vágócsarnok. A jelenlegi kapacitása több mint kétszeresére növekszik. Az új, kétszintes vágócsamok a régi helyén épül, az építkezéssel párhuzamosan a régi vágó- csarnokban vágják az állatokat. Mármost az a lényeg, hogy az újjal a jövő év végére feltétlen elkészüljenek. Ez az Állami Ápítőipari Vállalattól függ. A tervek szerint az idén 2 millió forintot építenek be. A vágócsamokban hűtő is lesz, két napi vágás fér el benne, itt pihentetik a húst. Amennyiben a kereskedelem folyamatosan elszállítja a húst. a vágás — a később megépülő hűtők hiányában is — zavartalannak ígérkezik. A rekonstrukció során egyébként valóságos sakkjátszma folyik majd, hiszen, hogy helyet biztosíthassanak, egy sor mellék- helyiséget. nagyon is szükséges és nélkülözhetetlen mellékhelyiséget el kell bontani és az ezekben folyó műveleteknek másutt helyet adni. így lesz fontos bábu a rekonstrukció sakktábláján a szociális létesítmény. Alagsorát használják majd fel, ahol kitűnő raktározási lehetőségek nyílnak. A költségek egyharmadát új gépek és berendezések vásárlására fordítják. Zömmel hazai gépeket állítanak be. A külföldi gépek értéke 14 millió forint, ebből 11 millió a tőkés import. Csehszlovákiából hurkavonalat, az NDK-ból csontozót, vérszeparátort és protein előállító berendezést vásárolnak. A sertésvágó-vonal, amely a vágás minden műveletét gépesíti, Dániából érkezik. A gépeket már megrendelték, az első gépek 1973-ban érkeznek. Mennyivel ad többet a pécsi vágóhíd? A tervek szerint 1976-ban, tehát a rekonstrukció befejezését követő évben 2500 vagonnyi árut dolgoz fel az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, 420 vagonnal többet, mint 1969-ben. Termelési értéke meghaladja a 700 millió forintot. A marhavágó-kapacitás nem növekszik. 1976- ban az idei 160 ezerrel szemben 200 ezer darab sertést vásárolnak fel, ebből 130 ezret levágnak, a többit élőállatként részben exportra, | részben más megyékbe, és Budapestre szállítják. I\em kell ' zsíros kenyér Lényegesen több disznóhúsra számíthatunk tehát. Ugyanakkor megkezdik a szárazáru gyártást.. Készül majd egy gyulaihoz hasonló mecseki kolbász és nyári turista. Kolbászokat felszerelés hiányában eddig nem gyárthattak. A tervekben több más új termék piacra hozatala is szerepel, ezekről azonban korai lenne még beszélni. Annyi biztos: a húsjellegű sertések arányának növekedése folytán várhatóan kevesebb lesz a zsírolvasztás, a zsírcsomagolás. Valamikor ennek nem örültünk volna. Mit mondjunk? Változnak az idők. változnak az előjelek. Nem kell a zsíros kenyér. Miklósvári Zoltán Üj DÉDÁSZ- kirendeltség az Ürögi tasorban A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat tervbe vette, hogy Űjmecsekalján, az Ürögi fasorban, az ÁBC áruházzal átellenben, a gyógyszertár melletti területen ki- rendeltséget létesít 1972-ben. Erre a célra összesen 3 és fél millió forintot fordítanak. Az épület terveit most készíti a Pécsi Tervező Vállalat. Az új kirendeltség épülete háromszintes lesz. A földszinten lesz az üzemi rész, ahol a városi hálózati karbantartást végzik majd, a lakosság energiaellátásával kapcsolatos számlákat, a villamos energiai reklamációkat intézik majd. Az első és a második szinten pedig négy szolgálati lakást alakítanak ki. Az új DÉDÁSZ-kirendelt- ség létesítését Űjmecsekalja lakosságának egyre növekvő száma teszi szükségessé. Előnye, hogy az autóbusz-végállomásnál épül majd és villa- mosenergia-zavar, vagy egyéb számla-reklamáció miatt a nyugati városrész lakosainak jövőre már nem kell külön bejönniök a belvárosba. JEGYZET Munkatársak, példaképek, névadók Váci út, felelj neki!,.. Hajógyár a Duna partján Látogatás a magyar munkásmozgalom fellegvárában A Duna-parti oldalon, nem sokkal az Árpád-hídfői ■**- lakótelep után kezdődik és az újpesti hídig nincs is más, csak hajógyár. Régi csarnokok és újak, föléjük magasodó daruk égremutató gémje és a kiszűrődő munkazaj, ami belevész a környék monoton ipari zajába. Angyalföldön vagyunk, a Váci úton, a főváros nagymuliú ipari negyedében, ahol sokszor végigzúgott a munkásinduló: ... Vörös Csepel, zúgjon a hangod, Váci út, felelj neki!... A Váci út mai felelete Csepel hívására: termékeit legalább annyira ismerik szerte a világon, mint a déli gyáróriásét. Hajógyár mindenütt A kerítésen belül, végig a Duna partján hajók és daruk. Féligkész, furcsa hajótestek kör beállványozva, valamikor ezek is a „magyar ipar úszó kiállításaiként” szelik majd a habokat az Északi-Jeges-tengertől a trópusokig. Amott már vízrebocsá- tott „fordult” hajók szorosan egymás mellett. Amíg a sólyán épül a hajótest, orra Újpest felé mutat; vízrebo- csátás után — ez ma is mindig ünnepélyes, pezsgős esemény — a hajó fordul és úgy áll a parthoz, hogy akár indulhatna is 890 tengeri mérföldes dunai útjára a Fekete-tengerhez. De ezek a hajók még messze vannak ettől és rengeteg munkára van szükség, míg kifuthatnak a hajógyári kikötőből. Néhány- száz méterrel lejjebb sorakoznak az épülő hatalmas kikötői portáldaruk és a kalapácsdaruk, feljebb a vízen néhány úszódaru ringatózik, „őseik”, az Ady Endre és a József Attila hajdan a dunai hídcsatában szereztek ország- raszóló hírnevet. A túlparton, a Népszigeten is hajógyár van és odaát Óbudán a gyáróriás őse, az egykori Óbudai Hajógyár, a mai Magyar Hajó- és Daru gyár öt gyáregységének egyike. 136 év történelem. Bizony, történelem ma már minden állomása annak, ami ott Óbudán 1835-ben Széchenyi kezdeményezésére elindult. Akkor alapították a hajógyári szigeten a hajóépítő üzemet, amelynek első terméke, egy fatestű gőzhajó Árpád néven indult útjára. Az ipartörténeti múlt mellett jelentős szerepük volt a Duna-parti hajógyáraknak a magyar munkásmozgalom kialakulásában, majd harcaiban |s. Feljegyezték, hogy Frankel Leó, a párizsi kom- mün legendás vezéralakja is itt szerezte első, életreszóió élményeit a munkásság helyzetéről édesapja révén, aki az óbudai üzem első gyári orvosa volt.' A Tanácsköztársaság idején a hajógyár direktóriuma önálló zászlóaljat szervezett és küldött a Vörös Hadseregbe. Az ellenforradalom negyedszázada alatt a hajógyáriak — óbudaiak és Váci útiak egyaránt — több alkalommal is kezdeményezői voltak a gyáron túlterjedő forradalmi megmozdulásoknak, így többek között a 30- as évek híres Bedeaux- sztrájkja is a hajógyárból indult ki. A felszabadulás után tevékeny részt vállaltak a hajógyáriak a munkáshatalom kivívásában és megszilárdításában. A párt vezető szerveiben, állami életünk vezető posztjain pedig sokan vannak ma is, akik itt a Duna-parti gyárakban jegyezték el magukat egy életre a munkás- mozgalommal. A hajógyártás élvonalában Amikor Kossuth kimondta a jelszót: tengerre magyar! — bizonyára nem gondolta, hogy Közép-Európa szívében, távol a tengerektől olyan hajógyártó bázis működik majd, melynek termékei négy világrész tengerein öregbítik a haza iparának hírnevét. Az összekötő, kapocs a tengerek és a gyár között a Duna és egyben ez szab határt a hajók méretének is. A körülmények szerencsés találkozása, hogy a világ kereskedelmi flottájának nagyobbik része nem haladja meg a 4000 tonnát, s a magyar tengeri hajógyártás termelési lehetőségei is éppen eddig terjednek. 4000 tonnás hajókat — két darabot — a második világháború alatt gyártottak, az előtte és utána építettek mind ennél kisebbek, s mivel pontosan megfelelnek a megrendelők igényeinek, nincs is törekvés egyelőre nagyobbak építésére. A felszabadulás után a Szovjetunió lett a magyar hajóipar legnagyobb vevője, de megtalálhatók a magyar hajók valamennyi szomszédunk flottájában is és állandó megrendelőnek számítanak olyan évszázados tengerész-hagyományokkal rendelkező országok is, mint Anglia, Norvégia, Hollandia. A négy világrészre kiterjedő vevőkör — a magyar hajógyártás dicsérete. A magas szintű szerkesztői-műszaki gárda és a kiváló, nagy hagyományokkal és tapasztalatokkal rendelkező szakmunkás-gárda együttes munkája biztosítja a magyar hajók versenyképességét a világpiacon. Évekre lekötött termelés A gyáróriás abban a szerencsés helyzetben van, hogy az önálló exportjog mellett hosszú lejáratú államközi szerződések is biztosítják a termelés folyamatosságát. Az export 80—85 százaléka a Szovjetunióba irányul, ezért bízvást mondhatják, hogy a jövőt a Szovjetunió jelenti. Természetes tehát, hogy a termelési kapacitást évekre előre le lehet kötni és nem jelent különösebb gondot az éves tervek összeállítása. Gondot inkább az okoz, hogy e tervekben nem vállalhatnak annyit, amennyire tulajdonképpen vállalkozhatnának. Van a vezérigazgatóságon egy kis múzeum; a tárlókban valamennyi gyártott hajótípus modellje megtalálható a füredi és váci sporthajóktól az óbudai és Váci úti tengerjárókon át a folyami teher- hajózást forradalmasító tolóhajókig. Láthatók a daruk kicsinyített másai is. — De a hajók és a daruk a vállalat nevében is benne vannak. Hanem sem a kis múzeumban, sem a nevében nem találja senki a nagy egyedi erőművi kazánokat, a Vácott gyártott nagy befogadóképességű konténereket, az alumínium épület- és csarnokszerkezeteket. a motorkerékpár- oldalkocsikat. . . Ezek nélkül nem lenne teljes a Magyar Hajó- és Darugyár. Hársfai haváé A brigádnapló élén markáns, ráncokkal szabdalt férfi-arc: ő a névadó — Pfeiffer Alajos. Fél év- | vei ezelőtt még mindennap i köztük volt; motyogott, uta- j sított. dicsért, példát mutatott. s ha úgy hozta a sors velük együtt mulatott. Novemberben temették. Halála épp oly észrevétlen és szerény volt, mint élete: egyik percről a másikra ment el. Néhány nappal korábban még veszekedett az emberei védelmében: üzemvezetőt, párttitkárt, főmérnököt, mindenkit megmart a megfelelő munkahelyért, s aztán megmarta az embereket is, hogy legalább azt hozzák ki magukból és a fejtésből, amit lehet. Most a munkaverseny- tábla élén áll a brigádja. Pfeiffer Alajos tizenegyszeres szocialista brigád: 108 százalék... Nagy Béla, Béta-bánya párttitkára ßzt mondja: ha ezt látná áz öreg, nem lenne maradásuk. Sohasem szerette a feltűnést, sohasem engedte, hogy ajnározzák, pedig lett volna miért. Cselédember volt, 1951-ben került Komlóra. Először Kossuth-bá- nyán dolgozott, aztán 1958- tól Bétán. Csapatvezető lett, majd frontmester. Hat elemit végzett, de azt, hogy mi a munkalélektan és munkaszervezés sohasem kellett neki magyarázni. Ha új embert kapott, napokig beszélgetett vele, figyelte. Mindenkit oda tenni ahova való, mindenkire azt bízni, amit el tud végezni, ez volt az elve, s ez volt csapata sikerének titka is. Amikor meghalt, ötvenhárom éves korában, szinte egyszerre döbbent rá az egész üzem: milyen rendkívüli ember volt. Mindenki őriz róla egy-egy történetet, mindenki megjegyezte egy-két szavát. Papp István, a brigád műszaki patronálója azt mondja, olyan brigádgyűlés nem volt, ahol nyolc mondatnál többet mondott volna az öreg. S olyan mondatot se hallott tőle senki, amely így kezdődött volna: már megbocsássanak az elvtársak ... Egy vájár azt a történetet meséli, amikor minden büntetést magára vállalt. Biztonságtechnikái ellenőrzés volt, s a rendészet emberei elég sok hibát találtak. A fejtés felső részén még csak a fejüket csóváltak, a közepén már százkétszáz forintos büntetést osztottak. Amikor leértek, Pfeiffer Alajos azt kérdezte: mennyi ez összesen? — Valami ezer forint volt. Ekkor az öreg bólint, jól van, mondta, hó végén vonják le az én fizetésemből, mert ezért a fejtésért én felelek. Ami nem jó. az mind #az én bűnöm ... Béta-bányán nagyon sok jó szocialista brigád van. Néhány már hivatalos névadót is tartott. Az irodalom, a munkásmozgalom nagy alakjainak nevét vették fel, s e névsorban sokaknak talán még szokatlan az új név: Pfeiffer Alajos szocialista munkabrigád Lapozgatom a brigádnaplót. hallgatom a történeteket. s egyre határozottabban érzem; jól választottak a valamikori 3-as munkabrigád tagjai. Pfeiffer Alajos méltó erre a tisztességre. Háromszoros sztahanovista volt, hatszoros kiváló dolgozó. Megkapta a Bányászati Szolgálati Érdemérmet, a Bányászati Munkazászlót, s legutóbb a Munkaérdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. De neki nemcsak kitüntetései voltak. Az emberek, akik mellette dolgoztak, s látták, micsoda öröm volt a szemében, amikor együtt volt a csapat, s dőlt a szén, akiket tanított, akiket védett most mind azt mondják: ilyennek kellene lennie mindenkinek. ... 4953 óta párttag. Hosz■ szú ideig tagja vólt a s vállalati párt végrehajtó bizottság, majd a pártbizottságnak. A szocialista brigádmozgalom úttörője volt. — A mi emberünk volt, — mondja valaki, s ez az, amit e kis írás is szeretne aláhúzni. A hősök, a példaképek, korunk tiszteletre méltó nagy emberei közöttünk élnek. Vegyük észre őket, tiszteljük őket. s ne engedjük őket elfelejteni... Békés Sándor Száz tonnás úszodaru i t
