Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-17 / 90. szám
mt. április 17. DUNANTÜLI NAPLÓ 7 Forradalmat a konyhában! A tudomány, a technika és a nők egyenjogúsága „Süssünk, főzzünk otthoni Tűzdelt báránycomb Társadalmunk elvi alap- ■ ja magába foglalja a »dk teljes egyenjogúságát. Az egyenjogúság kiteljesítése azonban ugyanúgy gazdasági feltételekhez kö' lőtt, mint az egész társadalom életszínvonalának általánosan magas színvonala. A munkavállalói, a bérezési egyenjogúságnál léteznek a leggyakrabban konfliktusok. Hátrányos helyzet Az a dolgozó nő, aki általában 3—4 órát tölt naponta, munka után, a háztartási teendőkkel, az természetszerűen, másnap a munkahelyén fáradtabb lesz, mint férfi munkatársa, aki esetleg előző nap a munka befejeztével tüstént szellemi, fizikai erejének regenerálásához foghatott. Aki fáradtabb — figyelmetlenebb, több hibát is véthet, munkája — mennyiségében, minőségében, érthetően elmarad azokétól, akik pihentebbek. Ez az elmaradás pedig — minthogy többnyire objektíve mérhető i— a bérezési különbségek alapjává lesz. Aztán: marad-e ideje a háziasszonyoknak esténként egy-egy szakkönyvet venni a kezébe, kivált, ha már egy-két gyerek is szaporítja a gondját? Többnyire nem, ebből pedig szakmai tudásának megko- pása, elavulása következik. A férfiakéhoz hasonló teljesítményhez férfiakéhoz hasonló energia kell, a nők viszont energiájuk nem is kis részét — otthon, a konyhában kell, hogy elhasználják. Itt a szemlélet változását követelni nagyon nehéz, hisz ez a .helyzet naponta újratermeli a hők teljesítőképességéről, szaktudásuk színvonaláról alkotott véleményeket. A szemlélet akkor változhat meg, ha a nők ugyanolyan frissen mennek majd a munkába, mint a férfiak, amikor majd, munka után ugyanannyi idejük lesz a továbbképzésre, önművelésre, mint a férfiaknak. A konyhai munka alól kell tehát legalább is részben felszabadítani az asszonyokat ahhoz, hogy a „szép szavak” — a teljes egyenjogúság megteremtése — valóra váljanak. Nos a tudományos és technikai forradalom — forradalmat hozhat a konyhában is. Sok jó, olcsó, könnyen kezelhető háztartási gépet kell gyártani — sokféle feladathoz. Jó lenne elérni azt, hogy amikor Valamelyik háztartási gépeket gyártó vállalatunk konstruktőre leül tervezni — necsak üzleti szempontból vegye fontolóra a lehetőségeket, — hanem ennek a társadalmi programnak a szellemében is. Akarja segíteni a forradalmat a konyhában. Persze, a gyárnak is meg kell élnie, amelyik, ugye nem is kevés nőnek ad éppen megélhetést — tehát a kereslet oldalát is vizsgálni kell. Hitelakciót melőberendezések egész körére létrejöttek már gyártásszakosodási egyezségek, nem kellene-e ezeket fontolóra venni a háztartási gépeknél is? Hiszen elég sokszor elhangzik: a háztartási gépeket előállító gyárak kapacitása nem tud megbirkózni azzal, hogy mindent gyártson a hazai piacra, s exportra is. A KGST keretében létezik belkereskedelmi árucsere- forgalom is, — már eddig sem kevés háztartási cikk került a hazai piacra ennek keretében — érdemes lenne ezt is bővíteni: a választék megteremtéséért, vagy a hazai ipar serkentéséért, esetleg árainak mérséklése kedvéért. Ebben a kereskedelemnek lenne tennivalója. Nem lenne haszontalan a nők helyzetének a javításáért keresni az új gyártási programokat az élelmiszeriparban sem. Javítani az úgynevezett konyhakész ételek választékát, minőségét, nem kevésbé a konzervekét. Sokat tehetne a könnyűipar is, pusztán azzal, hogy tökélesítené, s kiterjesztené a korszerű kikészítési eljárások technológiáját: hogy az inget a 4—5. mosás után se kelljen vasalni, vagy olyan új anyagokat dobna tömegesen a piacra, amelyek éltartóak, szennyta- szítók, és soha nem kívánkoznak vasaló alá. A háztartási vegyszeripar gyártmányainak nemcsak név és csomagolás-választékát kellene bővíteni, hanem a mosó- és tisztítószerek hatékonyság szerinti választékát is. Az enzimes mosószereknek például nincs párja, ha azokat valóban jó minőségben állítják elő. Van itt lehetőség, nem is kevés, az iparban is, már a gyártmánytervezőknél — ha a nők helyzetén való javítás dolgát nem csupán a párttitkár és az üb-elnök feládatának tekintjük. Kulcsfeladat Az ún. szolgáltató ágazat a nők helyzetének szempontjából kulcsszerepet tölt be. A mindennapos porszívózás persze ezután is a családok feladata lesz, de a havonkénti nagytakarítást vállalhatnák a takarító-vállalatok, — ha ezek szélesebb körét szerveznénk meg. Bővíteni kell a gép és ruhajavító vállalatok kapacitását, a tisztító vállalatok teljesítőképességét. Érdemes lenne újból elővenni azt a régi javaslatot, hogy önkiszolgáló mosodákat állítsunk fel száraz és nedves tisztító-berendezésekkel, vasaló részlegekkel, ahol a háziasszony olvasgatva megvárhatja, amíg mondjuk a család átmeneti kabátjait, vagy fehérneműit a gép kitisztítja. Aligha akad valaki is, aki ne értene egyet azzal, hogy a nők felszabadítása a háztartási munkák zöme alól ma már lehetséges. Már pedig, mint ezt az előzőekben Láthattuk, a nők munkahelyi egyenjogúsága azon múlik, mennyire tudnák felkészülni naponta a társadalmi munkamegosztásban való részvételükre. Ezt a felkészülést megkönnyíteni — ez tehát az egyik feladat a Milyen legyen a hálószoba? A Belkereskedelmi Kutató- intézet hívta fel a bútorkereskedők figyelmét arra, hogy a lakosság változatlanul keresi a hálószoba-bútorokat. Egy régebbi, a lakáskultúra terén kialakított nézet szerint, a hálószoba elvesztette létjogosultságát a mai ember életében. Az alváshoz a kényelmet megfelelően biztosítják a kitűnő és esztétikailag is szép kárpitozott fekhelyek. A toll-ágyneműt felváltották a szintetikus takarók, paplanok, az ágynemű tárolására és az éjszakai pihenésre tehát nem szükségesek a szoba jelentős részét elfoglaló kettős ágyak. A modem lakás tervezői, — akik a hálószoba helyett a lakószobák kialakítására és berendezésére helyezték a figyelmet, elfeledkeztek arról, hogy. mindez megfelel a városi, összkomfortos lakásokban élő embereknek. A vidékiek azonban, akik többnyire még régi építésű, tágas lakásokban laknak, nem szakítanak oly könnyen a kialakított, hagyományosan berendezett otthonaikkal, illetve; a hálószoba igénnyel. Nagyon érdekes, hogy míg nálunk a bútoripar csak igen kis, illetve csökkenő mértékben gyárt hálószobabútorokat, — addig a szomszédos országokban a hálószobabútor, — a lakberendezési koncepciók fontos témájaként, — együtt korszerűsödött a lakások berendezésével. Az NDK-ban már a tervezők és lakberendezők természetesnek veszik, hogy hálószobát igényelnek a lakók. Az igényeknek megfelelően a bútorgyártásban a háló, illetve lakószobabútorok aránya 40—60 százalék. A törekvésük az, hogy a hálószoba- bútorok simafelületűek, kényelmesek, és a mindenkori európai bútordivatnak megfelelőek legyenek. Többajtóö, A Hullám Étterem konyhafőnöke, Kovács József az alábbi étrendet ajánlja kedves háziasszonyainknak: Ebéd: 1. Gombakrémleves zsemlekockával 2. Tűzdelt báránycomb burgonyapürével, fejessalátával 3. Alma köntösben vagy vegyes befőtt Vacsora: 4. Kenyérben sült sonka 1. Gombakrémleves: hozzávalók : 30 deka vegyes csont, 15 deka vegyes zöldség, 20 deka gomba, 5 deka vaj, 5 deka liszt, fél deci tejszín, 1 deci tej, 1 tojás sárgája. akasztós szekrénysort, az éjjeliszekrények helyett gyakran két lefakodó-asztalkát terveznek. A nálunk mellőzött toalett-tükör is jelentős szerepet kap ebben a bútoregyüttesben. Az ágy azonban habszivacs matracokkal készül és a német szokásoknak megfelelően általában színes damasztselyemből készített takaróval takarják le a mi nehéz és hatalmas csipkete- rítőinkkel szemben. Ezéket a szobatípusokat könnyű takarítani és rendbentartani. Csehszlovákiában a bútor- gyártás mintegy 35 százaléka hálószobabútor. A csehszlovák lakásokban is fontos szerepet játszik a nyugalmas hálóhely kialakítása. Csak-, hogy a tervezők egységes elképzelés alapján _ szakítottak a hagyományos hálószobabútor-darabokkal, illetve teljesen modernizálták azokat. A fekhely, — kárpitozott, az ágynemű a fekhely alatti ládában tárolható. A szekrénysor emeletes, és bár a hálószobához tartozik, beleillik a lakás nappali szobájába, de megfelel előszobagardróbnák is. A legújabb típusú hálónál kerek falitükröt és kis fésülködőasztalkát terveztek és teljesen eltüntették az éjjeli- szekrényt, mint bútordarabot. Ezeket a hálószoba-típusokat a bmoi fogyasztáscikk kiállításon mutatták be, ahol a közönség közvéleménykutató íveken szavazhatott, — melyik gyártását javasolja, melyiket vásárolná meg. Á modern bútornak nagy sikere volt. Valamennyien ismerjük az NDK és a csehszlovák háló- szobabútorokat ''az üzleteinkből. Hazánk évek óta importál hálószobabútort, mert olcsóbb, mert az igények megkövetelik. Mindazok, akik ragaszkodnak hozzá vagy lakásukba vásárolni szeretnének ilyen bútort, a jövőben nagyobb választéknak örülhetnek. A megtisztított gombát lereszeljük, vajban félig megpirítjuk, megsózzuk. Ezután ízesítjük, majd gyakran ke- vergetve lepirítjuk. Ezután liszttel megszórjuk, ezzel még egy kicsit pirítjuk, majd a már előzőleg megfőzött, erősen bezöldségelt csont levővel felengedjük és puhára főzzük. Forralt tejet adunk hozzá, ezzel is tovább főzzük, majd forrón átpaszirózzuk és simára keverjük. Tejszínnel, tojássárgájával és bemorzsolt vajjal javítjuk fel. Külön pirított zsemlekockát adunk hozá. 2. Tűzdelt báránycomb: hozzávalók: 60 deka színhús, 10 deka szalonna, só, liszt, zsír, paradicsompüré. A kicsontozott báránycom- bot összecsavarjuk mint a sonkát, megsózzuk és hosszúkásra vágott füstöltszalonnával jól megtűzdeljük, fonállal, hurokkötéssel erősen megkötjük. Gyakori forgatás, locsolás mellett sütőben puhára, pirosra sütjük. Ha puha, kivesszük, zsírjából pecsenyelét készítünk a liszt, paradicsompüré hozzáadásával. Burgonyapürével tálaljuk, fejessalátát adunk hozzá. 3. Alma köntösben: hozzávalók: 20 deka liszt, 20 deka vaj, só citrom, 1 kiló alma, 20 deka barackíz, A lisztből, vajból csepp sóval tésztát készítünk. Többször kisodorjuk, összehajtjuk, pihentetjük, mint a leveles vajas tésztát szokás. Közben az almákat meghámozzuk, szároldalon a magházat eltávolítjuk, pár csepp citromot csepegtetünk bele és megtöltjük barackízzel. A kész vajas tésztát vékonyra nyújtjuk, négyszögeket formálunk és a közepére helyezzük az almát, majd a négy sarkát ráhajtjuk. Ennek a tetejére kis kerek lapot teszünk, amit pogácsaszaggatóval szúrunk . ki. Végül megmegkenjük tojással és a sütőben pirosra sütjük. Ha megsült, vaniliás cukorral megszórjuk. 4. Kenyérben sült sonka: hozzávalók: egy közepes nagyságú sonka, háromnegyed kiló liszt, 2 deka élesztő, só, egy főtt burgonya. A lisztbe mélyedést csinálunk, ahová belereszeljük a főtt burgonyát, beletesszük az élesztőt és kevés langyos vízzel kovászt készítünk. Ha megkelt, sós vízzel összedolgozzuk és megdagasztjuk, vagyis két kézzel addig nyomkodjuk, amíg már nem ragad a kezünkhöz. A tészta se túl lágy, se túl kemény ne legyen. Ezután langyos helyen megkelesztjük. Ebbe a megkelt kenyértésztába burkoljuk az előzőleg már puhára főtt és kihűlt középnagyságú sonkát. Körülbelül két és fél óráig sütjük. Tálaláskor a kenyér végét körbe vágjuk (ahol a sonka vastagabb része van), hogy a sonkát ki tudjuk venni és kicsontozni. Vékonyan szeleteljük fel és tegyük vissza a kenyérbe. Melegen-..tálaljuk. Ha viszont abból indulunk ki, hogy ma már nem tekinthetjük luxus-cikknek a hűtőszekrényt, a mosógépet, a porszívót, akkor például a grill-sütőt, vágy a mosogatógépet miért tartjuk kicsit még mindig annak. (Mosogatógép nem is kapható például a hazai piacon.) A kereslet az ár függvénye is — olcsóbb / árral nagyobb soro- zatokat tervezhetnek a gyárak. Példánknál maradva: grill-sütöből, '"agy teflon - edényekből. Érdemes lenne fontolóra venni, hogy társadalmi hasznossága folytán, nem lehetne-e a háztartási gépek,- felszerelések egész csoportjára OTP-hitelakciót elhatározni. A kereslet megszabja a sorozatnagyságot. emez pedig az. árat. A KGST-ben a térnék teljes egyenjogúsága érdekében. Ez csak úgy lehetséges, ha a háztartási teendők időszükséglete minimálisra csökken, ha bevonul a technikai forradalom a konyhákba is. A tervezőknek, kereskedőknek, építőknek ez adja a konkrét feladatot abban a munkában. amelyet a nők helyzetének javításáért hozott, s mindenki által helyeselt párthatározatok — általáhán fogalmaztak meg. Manapság divatos megkérdezni: miben térül ez meg? Nos; itt ez esetben abban, hogy a „gyengébb nemről” kiderülhet, — nem gyengébb a munkahelyen sem NDK-ban gj ártott modern hálószoba berendezte Szobanövényeink tavaszi gondozása (II.) Miután a megféleló mennyiségű és minőségű tápanyagot (földkeveréket) biztosítottuk növényeink tavaszi átültetéséhez, nézzük melyek a következő nélkülözhetetlen kellékek, melyek az egészséges erőteljes fejlődés- I hez feltétlen szükségesek. A tápanyagpótlás után ta- j Ián elsőszámú kelléknek em- I líteném az intenzív, minél | több fény biztosítását. I Ugyanis a növény szerves I anyagokat tartalmaz, melyek- J bői a teste felépül és azokat a fény segítségével állítja elő. Ezért növényeinket úgy helyezzük el, hogy azok a nappadi világosságból, napsütésből maximálisát kapjanak. A másik fontos kellék — a megfelelő öntözés. Növényeink sem természetes, sem esővízhez nem juthatnak lakásunkban, azért az öntözés életük feltétele. Vízfelvételük igen különböző, éppen ezért az öntözésre magára igen nehéz általános receptet adni. Az öntözés szükségességéről legbiztosabban növényeink tájékoztatnak bennünket. Ha a cserép földje ujjaink közt nem tapadás, vizes, hanem morzsalékos, akkor a növényt öntözzük meg! A föld porszárazzá válását egyszer sem szabad megvárni, mert ez a levelek sárgulását okozhatja. Általában öntözésre a folyók, tavak lágy vize és az esővíz a legalkalmasabb. A helyi viszonyokat figyelem- bévévé — a pécsi csapvizet értein alatta, — vizünk igen magas mésztartalmú, mely ugyancsak nem alkalmas öntözővíznek eredeti állapotában. Ha esővizet nem áll módunkban beszerezni, vagy tárolni, a csapvizünket jól forraljuk fel, így mésztartalmúnak jórészét kicsapatjuk és lényegesen lágyabb, alkalmasabb öntözővizet kapunk. Növényeink új földkeverékbe való átültetését a gyakorlat szerint legeredményesebben tavasszal és ősszel végezhetjük. Azonban e két évszakban is csak akkor, amikor a hőmérséklet legalább 18—20 C fok. Ugyanis a közölt hőmérsékleten napfényen, a friss tápanyaghoz jutott növényeink fejlődése meggyorsul és így a növény nemhogy megsínyli az átültetést, hanem erőteljes növekedésével megköszöni azt. A frissen átültetett növény igen meghálálja — ha erre mód és lehetősége van, — ha egy mikroklímát biztosítunk részükre. Ezt megoldhatjuk egy használaton kívüli akváriummal, vagy más módon készített szoba-üvegszekrénnyel, ahol viszonylag egyenletes hőmérsékletű, és ami még fontosabb, nagyobb páratartalmú légkört tudunk biztosítani számukra, ami a gyökérképződés. gyökérmegkötés szempontjából igen elősegíti növényeink fejlődését. Óvjuk a frissen átültetett növényeinket a kártevőktől. A levéltetvek, pajzstetvek, atkák stb. elszaporodása ugyanis könnyen a növény pusztulását okozhatja. A magboltokban, háztartási boltokban kapható növényvédőszerek használata lakásokban igen körülményes, mert nagy részük erős méreg. Ezért otthonunkban a nem veszélyes szereket, pl. a Quassia-for- gács főzete, Super Matador stb. alkalmazzuk. A kártevők fellépésének, elszaporodásának megelőzésére nagyon jó módszer, ha növényeinket 8— 10 naponként vagy esetleg még gyakrabban alaposan lemossuk langyos vízzel. Ha a szép napos, langyos, majd később a meleg idő beálltával növényeinket a dióhéjban összefoglalt szempontok szerint ápoljuk, gondozzuk,— a kívánt eredmény — az egészségesen, erűt T-san, szépen fejlődő nővén: nem maradhat el. Ez pcchj m.iri- den szobakertészkedő a természetet. a növények?; oda- adóan szerető égvén fő vágya, kívánsáea Győry Miklós * 1 I
