Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-17 / 90. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. április 17. NINCS ÜJ A NAP ALATT Emberrablási kísérlet Magyarországon Az utóbbi időben a világ­sajtóban gyakran jelennek ] meg olyan cikkek, amelyek arról számolnak be, hogy egyes államokban — külö­nösen Dél-Amerikában — diplomatákat, államférfiakat raboltak el bizonyos politikai csoportok túszoknak. Az egyre gyakrabban is- i métlődő hírek kapcsán egy : csaknem 120 év előtti hazai i politikai jellegű emberrablási kísérletet eleveníthetünk fel, amely a világosi fegyverleté­tel után itt-ott még megmu­tatkozó gerillaharcok egyik ! epizódja volt. Ennek a meg- ! hiúsult kalandos emberrab­lás! kísérletnek megszervező­je, Noszlopy Gáspár életével j fizetett rá vállalkozására. Noszlopy Gáspár, a szabad- I ságharc idejében a honvédéi- ; mi bizottmány megbízásából ! Somogy megye kormány biz- ; tosi tisztségét töltötte be. Há­rom héttel a világosi fegyver- j letétel előtt általános népfel­kelést rendelt el. Ezért Hay- nau vésztörvényszéke, még mielőtt elfogathatta volna, kö­téllel való kivégeztetésre ítél­te őt. A világosi tragédia ; után Noszlopy sokáig a Ba- i konyhán bujdosott, de I85ó- ben elfogták, Pestre szállítót- f ták, ahol az Üjépületbe zár- j ták be. Sikerült innen meg- j menekülnie és az Alfölden bujkált. Amikor a fiatal csá­szár — a későbbi 1. Ferenc ; József király — 1852-ben több hetes körutat tett az ország­ban, a Kecskemét környékén bujdosó Noszlopy Gáspár lo- ( vascsapatot szervezett azzal a céllal, hogy az Alföldre ér­I kezó ifjú császárt kőrútján elfogja és az ecsedi láp ná­dasai közé rejti mindaddig, 1 amíg az 1848-as magyar al­kotmány visszaállításába bele nem egyezik. Noszlopy Gás­pár tervét azonban megne- szelte az osztrák csendőrség, mire összefogdosták az Al­földön a számukra gyanús személyeket. így került Nosz­lopy Gáspár másodszor is az önkényuralom kezére. Nosz­lopy azonban arcát annyira eléktelenitette a bujdosásban, hogy nem tudták személy- azonosságát megállapítani. ! Ezért, a hadbíróság Kapos­várról felrendelte Pestre fasorba József megyei főor­vost, hogy az elfogottak kö­zöl jelölje meg, melyik a ke­resett Noszlopy Gáspár. Csor­ba főorvos a pesti Újépület­ben eléje vezetett foglyok között csakugyan felismerte Noszlopyt. A halálos ítéletet rajta és négy társán 1853. március 3-án az Újépület ud­varán végrehajtották. Nosz­lopy Gáspár, aki alig harminc éves volt, mindvégig meg­őrizte nyugalmát. Székács Jó- ; zsef evangélikus lelkésznek j ezt mondta: „Engem fel­akaszthatnak, de a szabadsá- 1 got nem, annak fája a mi [ vérünkből fog felnőni.’* * Földi maradványai Pesten a Kerepesi temetőben nyug­szanak, abban a sírban, amelyben a szabadságharc több vértanújának teteme porlad. Emlékét Somogy me­gyében nemzeti hősként tart­ják nyilván. „Nem emlékszem semmire..." Az ezer forintos szivar Valahol az utcán elcsattan egy pofon ... Az egyik szórakozóhelyen fölkapnak egy asztalt, a kö­zönség riadtan menekül... Éjszaka verekedés az ut­cán, felverik álmaikból a la­kókat ... Viszonylag nem nagyjelen­tőségű cselekmények, de köz- botránkozást okoznak, za­varják a közrendet, a köz- biztonságot. Az utóbbi idő­ben eléggé gyakori a panasz a verekedések, garázdaságok miatt. „Nem lehetne tenni ez ellen? Pénzbüntetésre kel­lene ítélni a magukról meg- feledkezőket!” — mondják — és joggal — az emberek. Az utóbbi hónapokban a rendőrség, — mint elsőfokú sazbálysértési hatóság — mind jobban él jogával és nem kis összegű pénzbírság­gal sújtja a közrend, köz- biztonság zavaróit. Ha a ve­rekedés. garázdaság az eset összes körülményeit, figye­lembe véve kisebb jelentő­ségű. a rendőrség saját ha­táskörében 5000 forintig ter­jedhető pénzbírságot szabhat ki, vagy 30 napig terjedhető elzárást. * Igaz, nem orszagra-világra szóló esemény zajlott le nem­rég az egyik pécsi autóbu­szon, de elég volt ahhoz, hogy riadalmat keltsen. M. József és M. Ferenc, a Hő­sök terén felszálltak egy buszra. Igen am, de. M. Fe­renc mintha kávéházban lett volna, rágyújtott egy szi­varra. Szép, nagy bodor füs­töt pöffengetett a busz bel­sejében. H. József pécsi la­kos szép szavakkal kérte a szivarozót, hogy „uram ez mégsem ülik, legyen szíves oltsa el”. A kérés teljesítése helyett M. Ferenc már ütött is, segítségére sietett barátja. M. József. Egy önkéntes rendőr igazolásra szólította fel őket, megtagadták. A rendőrség M. Ferencet vere­kedésért és az igazolás meg­tagadása miatt 1000 forint, míg M. Józsefet 400 forint pénzbírsággal sújtotta. „Nem emlékszem semmire, annyira i ittas voltam” — védekezett M. József, aztán hozzátette: „Ezer forintos szivart még úgysem szívtam, de ilyen drága szivarra elég egy élet­ben egyszer rágyújtani...” . Garázdaság, verekedés — a legtöbb esetben az ital ha­tására történik. Nem ritkán : egyszerű tréfálkozásnak in­dul az ügy, aztán pillanatok múlva már csépelik is egy­mást. K. Kálmán a Délvi- i déki Italboltban már alapo- ! san a pohár fenekére nézett, I amikor régi ismerőse, H. Jó- | zsef a tréfa kedvéért meg- i pöckölte a fülét. Vannak em- berek. akik. ha ittak, gyorsan j megsértődnek és a legdur- i vább módon igyekeznek j elégtételt venni „sérelmü- < kön”. K. Kálmán is egy ha- j talmas pofonnal nyugtázta. ( a tréfálkozást, — az italbolt I közönsége pedig tódult az j ajtó felé... Nyolcszáz forint- j jába került K. Kálmánnak a botrányőkozás. F, György csillés sem csak egy pohár bort ivott. meg, aztán a pécsi nagyállomás i előtt szemtelenkedni kezdett ! egy nővel. Két férfi sietett | a nő segítségére. A magát nagy erőben érző F. György ' azonban nekik támadt, alig tudták lefogni. Ez a botrány­okozás F. Györgynek 2000 forintjába került. De nem mindig a férfiak az ittasak. Ugyancsak a nagyállomás mellett szalad­tak össze a járókelők, — O. j tas'zvce.sÉí? I-A ■(■c'J<£•'*' üiei-eboje Mátyás verte élettársát. „Ütöm, mert olyan részeg, mint az albán-szamár” — mondta. Igaz, ami igaz, — élettársa az ital hatására botrányosan viselkedett, de ezt a botrányt még vereke­déssel is tetézni nem sza­bad. O. Mátyásnak 800 fo- i rintja, élettársának pedig ■ — botrányos részegség miatt i — 400 forintja bánta a csa- I ládi „nézeteltérést”. — Kérem, az ember nem mehet be már egy presszó­ba sem, mert mindjárt bot­rányt lát — méltatlanko­dott nemrég a szentlőrinci Kedves presszóban egy ven­dég; Kétségtelen, volt oka a méltatlankodásra. Délelőtt 10 óra volt, amikor T. János — már alaposan ittas állapot­ban — betért a presszóba és italt kért. A felszolgálók na­gyon helyesen — nem szol­gálták ki. „Még, hogy engem nem szolgálnak ki?” — mondta T. János, aztán egy mozdulattal felkapta az egyik kis asztalt és a földhöz vág­ta. Rémülten menekültek a vendégek... „Nem emlék­szem semmire... arra igen, hogy süteményért mentem be, de hogy utána mi tör­tént? ... Másnap mondták el a dolgokat. Ilyent tettem volna?” — csodálkozott T. János, amikor kijózanodott. Asztalemelgelési mutatványa 3000 forintjába került. * Csak helyeselni lehet a szigorú intézkedéseket. Aki a közrendet zavarja, — ré­szesüljön megfelelő bünte­tésben. G. F. PÓDIUM AZ ELEFÁNTBÓL A KOS­SUTH ADÓBA. Bízó Józse- j fet, a pécsi Elelánt étterem 1 magyarnótaénekesét meghív- I ták a televízióba egy felvé- I telre. A napokban pedig a j Kossuth rációban énekelt. . FAIRPORT CONVENTION \ — így hívják azt az angol j beategyüttest, amely május j 25-én először lép fel Magyar- országon, s éppen Pécsett, a Tolcsvai-együttessel és Dé­vényi Tibor konferansziéval. ZENÉSZBAL. Nagyszabású zenészbált szerveznek az Or­szágos Könnyűzenei Központ pécsi kirendeltségén. A ter­vek szerint a pécsi Olimpiá­ban májusban tartanák meg, : s tizenkét zenekar játszana, I pécsiek és pestiek. ADUI FÓRUMA Albérleti jogviszony Az új rendelkezések is le­hetőséget adnak arra, hogy a BÉRLŐ a lakás egy részét lakás céljára albérletbe ad­hatja. Az egész lakás, vagy a la­kószobák számának több mint 50 százaléka csak arra az időre adható albérletbe, amíg a bérlő a rendelet 94. § (3) bekezdésében említett okból van távol a lakásból. A 94 § (3) bekezdése szerint nem lehet a lakást elha­gyottnak tekinteni, ha a bér­lő abból azért van távol, mert a) gyógykezelésben része­sül, b) katonai szolgálatot tel­jesít, c) a lakóhelyén kívül dol­gozik, d) a lakóhelyén kívül vég­zi tanulmányait, e) szabadságvesztés bünte­tését tölti, f) az épület, vagy a lakás karbantartásával, felújításá­val, helyreállításával, átala­kításával, bővítésével, vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást ren­deltetésszerűen átmenetileg nem tudja használni, g) üdül, vagy családi, ille­tőleg egészségügyi körülmé­nyei ezt indokolttá teszik. Albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a LA­KÁSBAN LAKÓ SZEMÉ­LYEK MINDEGYIKÉRE LEGALÁBB HAT NÉGY­ZETMÉTER LAKÓSZOBA­TERÜLET JUSSON. Az albérleti jogviszonyt a BÉRLŐ és az ALBÉRLŐ szerződése hozza létre. Az albérleti szerződést lehet köt­ni határozott, vagy határo­zatlan időre, illetőleg az va­lamely feltétel bekövetkezé­séig is szólhat. A BÉRLŐ az albérletbe adott helyiség­re ŰJABB ALBÉRLETI (al­bérlőtársi) jogviszonyt csak az ALBÉRLŐ HOZZÁJÁRU­LÁSÁVAL létesíthet. A már ismertetetteken túl az albérleti szerződés csak akkor érvényes, ha az albér­letbeadáshoz a) átmeneti lakás, vállala­ti bérlakás, illetőleg szolgá­lati lakás esetében a lakás­sal rendelkező szerv, b) nem állami lakás ese­tében pedig a bérbeadó HOZZÁJÁRULT. Az albérletbeadás történ­het: bútor- és ágyneműhasz­nálattal, vagy anélkül. Az albérleti díjat, továbbá a fizetésnek a módját és esedékességét — a külön jogszabályban megállapított keretek között — a szerződő felek megállapodása határoz­za meg. Megszűnik az albérleti jog­viszony, ha a) a felek az albérleti szerződést közös megegye­zéssel megszüntetik, illetőleg felbontják, b) az albérleti szerződést az arra jogosult fél felmond­ja, c) a bérleti jogviszony megszűnik és az új bérlő nem köteles az albérlő ré­szére a lakáshasználatot vál­tozatlan feltételek mellett biztosítani. A bérlő az albérleti szer­ződést a következő hónap utolsó napjára felmondhat­ja: a) olyan okból, amely mi­att a bérbeadót felmondási jog illeti meg. b) ha a lakást elcseréli vagy azt műszakilag megosz­tották, c) ha az albérleti jogvi­szony létesítése után meg­változott családi vagy egész­ségügyi körülményei azt in­dokolttá teszik, d) ha az albérlő az általa kizárólagosan használt helyi­ségbe jogszabály tiltó ren­delkezése ellenére más sze­mélyt befogad. AZ ALBÉRLŐ a határo­zatlan időre szóló albérleti szerződést a hónap tizenötö­dik, vagy utolsó napjára fel­mondhatja. A felmondási idő 15 nap. Amint az előzőekből vilá­gosan kitűnik, a jogszabály részletesen meghatározza az albérleti jogviszonyt. Ugyan­így szabályozza a fizetendő díjat is. Az albérleti díjat a 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. és a 3/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet ke­retei között a felek megálla­podása határozza meg. Al­bérleti díj címén a) az albérlő által kizáró­lagosan, továbbá a más sze­mélyekkel közösen használt helyiség és ezek lakásberen­dezéseinek használatáért já­ró díj (továbbiakban együtt: alapdíj), b) a bű tor és az ágynemű használatáért járó díj, vala­mint, c) az albérlő részére nyúj­tott szolgáltatások tényleges költségei számíthatók fel. Abban az esetben, ha a helyiséget ALBÉRLÖTÁR- SAK használják, az alapdíj őket egyenlő arányban meg­osztva terheli. Ha a helyiséget a BÉRLŐ, illetőleg a vele együtt lakó MAS SZEMÉLY az albérlő­vel közösen használja, az alapdíj megállapításánál a bérlőt, illetőleg az említett személyt is albérlőtársként kell számításba venni. ükO ni oly tálán rovat AZ ÉRTEKEZLET KÜLÖNFÉLE FÁZISAI ki sokat ült értekezleten, tudja, hogy minél unal­masabb. annál inkább kor­szakokra oszlik. Ezek a kö­vetkezők: Van egy időpont, amire ki­tűzik a kezdést. Ez egy fiktív idő és ahogy a kret- schmeri jellemtípusok tisz­tán sohasem fordulnak elő, ez a kezdés is különféle lehet. Van kezdés, ami terelge­téssel indul. Lehet, hogy a büféből, kisebb cégnél az irodahelyiségekből kell össze­szedni a tagokat. Van olyan kezdes, ami többször is megesik. Mar el­kezdődik az értekezlet, ami­kor a java jönni kezd. Akad, ahol a kitűzött időpont után egy órával kezdődik az ér­tekezlet. Kilencre hirdetik és a beavatottak negyedtizen­egyre jönnek. Ez az össze­verődött értekezlet. Egy két­ségtelen, hogy valamilyen módon elkezdődik. Ezt se földrengés, se más elemi csa­pás megakadályozni nem tud­ja, legfeljebb némi halasz­tást szenvedhet. Mondtuk földrengés fo’ytán összedül a varos, a romoka* eltakarít­ják és újra felépitik a háza­kat. Akkor megkezdődik az értekezlet. Még mindig akad Olyan, aki ezt az egesz ösz­szeomlást eszre sem vette, mert annyira elkésett. Be­állít és megkérdezi: — Megkezdődött már?! Minden értekezleten van szónok. A szónokot mindig üdvözölni szokás. Ilyenkor sosem mondják, hogy tartsa meg értékes előadását, mert azt senki nem előlegezi. Ezt utolagozzák. A beszéd az értekezlet ! lényege. Hallottam nehány | szánalmas kísérletről, hogy j értekezletet tartottak beszéd | nélkül, csupán vita alapon, , de az úgy is nézett ki. Te- i hát a jó beszéd — de a rossz is — az, amiért az értekez­let megszületik. Ez ugyan hosszú totojgással jár, de ezzel veszi kezdetét a vala­mit v ár á s kora. Előfor­• dúl, hogy az értekezlet ala­nya kap valamit, de az nem mindig következik be. Van, amikor kizárólag beszédhez jut hozzá, ha szerencséje van, sok beszédhez. Nem akarom az értekezle­teket simfelni, de elég gyak­ran átmegy a valamit váras korából az összejövetel a már semmit nem várás korába. Ilyenkor a tagokat összetartja a fegyelem, több­nyire jegyzetfüzet van előt­tük és úgy viselkednek, mintha imának. Ez azonban puszta látszat. Van aki ilyen­kor számítja ki, hogy hány szőlötő hiányzik. Van aki Trabantra gyűjt. Vannak szerényebbek, akik pusztán a fizetésüket osztják be pa­píron. Mások képzőművészeti al­kotásokkal foglalkoznak, kockákat, kereszteket rajzol­nak, sőt olyanok is akadnak, akik strigulákat húznak, hogy a szónok hányszor mondta az ugyebárt. Ez a kor még mindig lát­szólag a figyelés kora. Ilyen­kor a gyanútlan szemlélő még összetéveszthetné a lázas figyeléssel, de meg lehet is­merni arról, hogy egyetlen ember szemvillanását sem lehet elkapni. Nem sok hiányzik már ek­kor a kaszinózás korá­hoz. Ez akkor szokott létre­jönni, amikor a szónok saját szenvedélyéről tart előadást és ez mondjuk a pszichológia, topológia, vagy barmi, a lé­nyeges az, hogy senkit ne , érdekeljen. Ekkor a rajzoló I csoportok nckiállnak meg­beszélni a kisebb-nagyobb ügyeiket. A vehemensebb odafordul a szomszédjához és azt mondja: — Hát ez aztán már mégis csak sok! Ez után meg kell beszélni azt, ami mégis csak sok. Aztán meg lehet kérdezni a szomszédtól, hogy mikor mennek nyaralni. Erre illik közölni a saját nyaralás idő­pontját. Ilyenkor az értekezlet már két egymástól teljesen független részre oszlik, a szó­nok mondja a magáét és nem zavarja őt a kaszinózás. A kaszinózókat pedig nem za­varja a szónok, inert meg­szokták. hogy duruzsol. Ez elég hosszú ideig eltart és innen már csak akkor megy át a következő korszakba, a vadállati érdektelen­ség korába, ha egymás után több szónok lép a szín­re és ugyanazt mondja. Vagy pedig az első képes öt óra hosszat beszélni. Ez az a kor, amikor az áldozatok szeme megüvege­sedik, a merészebbje egy­szerűen szunyái, míg a többi ül és néz maga elé olyan 3—4 centire. Látni már sem- j mit sem lát, Ez az az álla- pot, ami Gárdonyi Géza sír­emlékén van kiírva: „Csak a teste”! Néha ebben a korban vá­ratlan dolog is történhetik. Voltam olyan értekezleten, ahol ez a kor már beállt. Váratlanul egy nyári zápor szaladt ál az épület fölött. A palatelő elkezdett kopogni. Mintha rakéta vágott volna be, egyszerre nyüzsgés, moz­gás támadt. A túlvilági szen- dergésböl e világra ebredt vagy négyszáz ember. Ezután következik a szü­net. Rendező kamerájára méltó, hogy az előbb meg félhalottak milyen gyorsan érnek a büféhez. A legapa- tikusabbak a legfürgébbek. Az egész értekezlet egyszerre gyors lesz s viharosan üd- vözlik egymást. Óriási haho­ták hallhatók. Ezután jön a szünetből való visszatérés ko­ra. Elvileg egy szünet 10—15 perces, a gyakorlatban ez háromnegyed óránál előbb nem fejeződik be. — Kartársak folytatjuk az előadást! — hangzik a fel­hívás. A kartársak maradnak. A szónok áll, szeretné érdek­feszítő mondanivalóját foly­tatni, a hallgató kartársak bujdosnak. A vége minden esetre az, hogy a rendezőgárda, vagy ezek hiányában a testület­hez tartozók visszatuszkolják a tagokat. Ezzel kezdetét veszi a tel­jes letargia kora. A büfében jó volt, az ülésen nem lesz jó. Egy ember leül és tudja, hogy neki beszélni fognak. Ül és maga elé mered. Vár. De már nem vár semmire, csak valahogy a lelke mélyén göndörödik elő a sejlelem., hogy egyszer mégis vége lesz, de ezt a véget ő már nem éri meg. Ezután már nincs kaszinó­zás, rajzolás, nincs fizetés beosztás, csak ülés van és hogy a módosított Villont idézzem, a hallgató ilyenkor a következőt érzi: — „A fenekemen érzem, hogy a fejem mily nehéz!" Ezután már. ha az előadás be is fejeződik, senki nem pattan fel ruganyosán, hanem az összes, amire telik nekik az. hogy el vánszorognak. Ez a vá n s z o r g á s kora. Tanulság: Ne irigyeljük azokat, akik sokat ülnek ér­tekezleteken. Szívinfarktusas dolog az! Szőllősy Kálmán / fc ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom