Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-17 / 90. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. április 17. NINCS ÜJ A NAP ALATT Emberrablási kísérlet Magyarországon Az utóbbi időben a világsajtóban gyakran jelennek ] meg olyan cikkek, amelyek arról számolnak be, hogy egyes államokban — különösen Dél-Amerikában — diplomatákat, államférfiakat raboltak el bizonyos politikai csoportok túszoknak. Az egyre gyakrabban is- i métlődő hírek kapcsán egy : csaknem 120 év előtti hazai i politikai jellegű emberrablási kísérletet eleveníthetünk fel, amely a világosi fegyverletétel után itt-ott még megmutatkozó gerillaharcok egyik ! epizódja volt. Ennek a meg- ! hiúsult kalandos emberrablás! kísérletnek megszervezője, Noszlopy Gáspár életével j fizetett rá vállalkozására. Noszlopy Gáspár, a szabad- I ságharc idejében a honvédéi- ; mi bizottmány megbízásából ! Somogy megye kormány biz- ; tosi tisztségét töltötte be. Három héttel a világosi fegyver- j letétel előtt általános népfelkelést rendelt el. Ezért Hay- nau vésztörvényszéke, még mielőtt elfogathatta volna, kötéllel való kivégeztetésre ítélte őt. A világosi tragédia ; után Noszlopy sokáig a Ba- i konyhán bujdosott, de I85ó- ben elfogták, Pestre szállítót- f ták, ahol az Üjépületbe zár- j ták be. Sikerült innen meg- j menekülnie és az Alfölden bujkált. Amikor a fiatal császár — a későbbi 1. Ferenc ; József király — 1852-ben több hetes körutat tett az országban, a Kecskemét környékén bujdosó Noszlopy Gáspár lo- ( vascsapatot szervezett azzal a céllal, hogy az Alföldre érI kezó ifjú császárt kőrútján elfogja és az ecsedi láp nádasai közé rejti mindaddig, 1 amíg az 1848-as magyar alkotmány visszaállításába bele nem egyezik. Noszlopy Gáspár tervét azonban megne- szelte az osztrák csendőrség, mire összefogdosták az Alföldön a számukra gyanús személyeket. így került Noszlopy Gáspár másodszor is az önkényuralom kezére. Noszlopy azonban arcát annyira eléktelenitette a bujdosásban, hogy nem tudták személy- azonosságát megállapítani. ! Ezért, a hadbíróság Kaposvárról felrendelte Pestre fasorba József megyei főorvost, hogy az elfogottak közöl jelölje meg, melyik a keresett Noszlopy Gáspár. Csorba főorvos a pesti Újépületben eléje vezetett foglyok között csakugyan felismerte Noszlopyt. A halálos ítéletet rajta és négy társán 1853. március 3-án az Újépület udvarán végrehajtották. Noszlopy Gáspár, aki alig harminc éves volt, mindvégig megőrizte nyugalmát. Székács Jó- ; zsef evangélikus lelkésznek j ezt mondta: „Engem felakaszthatnak, de a szabadsá- 1 got nem, annak fája a mi [ vérünkből fog felnőni.’* * Földi maradványai Pesten a Kerepesi temetőben nyugszanak, abban a sírban, amelyben a szabadságharc több vértanújának teteme porlad. Emlékét Somogy megyében nemzeti hősként tartják nyilván. „Nem emlékszem semmire..." Az ezer forintos szivar Valahol az utcán elcsattan egy pofon ... Az egyik szórakozóhelyen fölkapnak egy asztalt, a közönség riadtan menekül... Éjszaka verekedés az utcán, felverik álmaikból a lakókat ... Viszonylag nem nagyjelentőségű cselekmények, de köz- botránkozást okoznak, zavarják a közrendet, a köz- biztonságot. Az utóbbi időben eléggé gyakori a panasz a verekedések, garázdaságok miatt. „Nem lehetne tenni ez ellen? Pénzbüntetésre kellene ítélni a magukról meg- feledkezőket!” — mondják — és joggal — az emberek. Az utóbbi hónapokban a rendőrség, — mint elsőfokú sazbálysértési hatóság — mind jobban él jogával és nem kis összegű pénzbírsággal sújtja a közrend, köz- biztonság zavaróit. Ha a verekedés. garázdaság az eset összes körülményeit, figyelembe véve kisebb jelentőségű. a rendőrség saját hatáskörében 5000 forintig terjedhető pénzbírságot szabhat ki, vagy 30 napig terjedhető elzárást. * Igaz, nem orszagra-világra szóló esemény zajlott le nemrég az egyik pécsi autóbuszon, de elég volt ahhoz, hogy riadalmat keltsen. M. József és M. Ferenc, a Hősök terén felszálltak egy buszra. Igen am, de. M. Ferenc mintha kávéházban lett volna, rágyújtott egy szivarra. Szép, nagy bodor füstöt pöffengetett a busz belsejében. H. József pécsi lakos szép szavakkal kérte a szivarozót, hogy „uram ez mégsem ülik, legyen szíves oltsa el”. A kérés teljesítése helyett M. Ferenc már ütött is, segítségére sietett barátja. M. József. Egy önkéntes rendőr igazolásra szólította fel őket, megtagadták. A rendőrség M. Ferencet verekedésért és az igazolás megtagadása miatt 1000 forint, míg M. Józsefet 400 forint pénzbírsággal sújtotta. „Nem emlékszem semmire, annyira i ittas voltam” — védekezett M. József, aztán hozzátette: „Ezer forintos szivart még úgysem szívtam, de ilyen drága szivarra elég egy életben egyszer rágyújtani...” . Garázdaság, verekedés — a legtöbb esetben az ital hatására történik. Nem ritkán : egyszerű tréfálkozásnak indul az ügy, aztán pillanatok múlva már csépelik is egymást. K. Kálmán a Délvi- i déki Italboltban már alapo- ! san a pohár fenekére nézett, I amikor régi ismerőse, H. Jó- | zsef a tréfa kedvéért meg- i pöckölte a fülét. Vannak em- berek. akik. ha ittak, gyorsan j megsértődnek és a legdur- i vább módon igyekeznek j elégtételt venni „sérelmü- < kön”. K. Kálmán is egy ha- j talmas pofonnal nyugtázta. ( a tréfálkozást, — az italbolt I közönsége pedig tódult az j ajtó felé... Nyolcszáz forint- j jába került K. Kálmánnak a botrányőkozás. F, György csillés sem csak egy pohár bort ivott. meg, aztán a pécsi nagyállomás i előtt szemtelenkedni kezdett ! egy nővel. Két férfi sietett | a nő segítségére. A magát nagy erőben érző F. György ' azonban nekik támadt, alig tudták lefogni. Ez a botrányokozás F. Györgynek 2000 forintjába került. De nem mindig a férfiak az ittasak. Ugyancsak a nagyállomás mellett szaladtak össze a járókelők, — O. j tas'zvce.sÉí? I-A ■(■c'J<£•'*' üiei-eboje Mátyás verte élettársát. „Ütöm, mert olyan részeg, mint az albán-szamár” — mondta. Igaz, ami igaz, — élettársa az ital hatására botrányosan viselkedett, de ezt a botrányt még verekedéssel is tetézni nem szabad. O. Mátyásnak 800 fo- i rintja, élettársának pedig ■ — botrányos részegség miatt i — 400 forintja bánta a csa- I ládi „nézeteltérést”. — Kérem, az ember nem mehet be már egy presszóba sem, mert mindjárt botrányt lát — méltatlankodott nemrég a szentlőrinci Kedves presszóban egy vendég; Kétségtelen, volt oka a méltatlankodásra. Délelőtt 10 óra volt, amikor T. János — már alaposan ittas állapotban — betért a presszóba és italt kért. A felszolgálók nagyon helyesen — nem szolgálták ki. „Még, hogy engem nem szolgálnak ki?” — mondta T. János, aztán egy mozdulattal felkapta az egyik kis asztalt és a földhöz vágta. Rémülten menekültek a vendégek... „Nem emlékszem semmire... arra igen, hogy süteményért mentem be, de hogy utána mi történt? ... Másnap mondták el a dolgokat. Ilyent tettem volna?” — csodálkozott T. János, amikor kijózanodott. Asztalemelgelési mutatványa 3000 forintjába került. * Csak helyeselni lehet a szigorú intézkedéseket. Aki a közrendet zavarja, — részesüljön megfelelő büntetésben. G. F. PÓDIUM AZ ELEFÁNTBÓL A KOSSUTH ADÓBA. Bízó Józse- j fet, a pécsi Elelánt étterem 1 magyarnótaénekesét meghív- I ták a televízióba egy felvé- I telre. A napokban pedig a j Kossuth rációban énekelt. . FAIRPORT CONVENTION \ — így hívják azt az angol j beategyüttest, amely május j 25-én először lép fel Magyar- országon, s éppen Pécsett, a Tolcsvai-együttessel és Dévényi Tibor konferansziéval. ZENÉSZBAL. Nagyszabású zenészbált szerveznek az Országos Könnyűzenei Központ pécsi kirendeltségén. A tervek szerint a pécsi Olimpiában májusban tartanák meg, : s tizenkét zenekar játszana, I pécsiek és pestiek. ADUI FÓRUMA Albérleti jogviszony Az új rendelkezések is lehetőséget adnak arra, hogy a BÉRLŐ a lakás egy részét lakás céljára albérletbe adhatja. Az egész lakás, vagy a lakószobák számának több mint 50 százaléka csak arra az időre adható albérletbe, amíg a bérlő a rendelet 94. § (3) bekezdésében említett okból van távol a lakásból. A 94 § (3) bekezdése szerint nem lehet a lakást elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert a) gyógykezelésben részesül, b) katonai szolgálatot teljesít, c) a lakóhelyén kívül dolgozik, d) a lakóhelyén kívül végzi tanulmányait, e) szabadságvesztés büntetését tölti, f) az épület, vagy a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével, vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen átmenetileg nem tudja használni, g) üdül, vagy családi, illetőleg egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik. Albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a LAKÁSBAN LAKÓ SZEMÉLYEK MINDEGYIKÉRE LEGALÁBB HAT NÉGYZETMÉTER LAKÓSZOBATERÜLET JUSSON. Az albérleti jogviszonyt a BÉRLŐ és az ALBÉRLŐ szerződése hozza létre. Az albérleti szerződést lehet kötni határozott, vagy határozatlan időre, illetőleg az valamely feltétel bekövetkezéséig is szólhat. A BÉRLŐ az albérletbe adott helyiségre ŰJABB ALBÉRLETI (albérlőtársi) jogviszonyt csak az ALBÉRLŐ HOZZÁJÁRULÁSÁVAL létesíthet. A már ismertetetteken túl az albérleti szerződés csak akkor érvényes, ha az albérletbeadáshoz a) átmeneti lakás, vállalati bérlakás, illetőleg szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv, b) nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó HOZZÁJÁRULT. Az albérletbeadás történhet: bútor- és ágyneműhasználattal, vagy anélkül. Az albérleti díjat, továbbá a fizetésnek a módját és esedékességét — a külön jogszabályban megállapított keretek között — a szerződő felek megállapodása határozza meg. Megszűnik az albérleti jogviszony, ha a) a felek az albérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, illetőleg felbontják, b) az albérleti szerződést az arra jogosult fél felmondja, c) a bérleti jogviszony megszűnik és az új bérlő nem köteles az albérlő részére a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett biztosítani. A bérlő az albérleti szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondhatja: a) olyan okból, amely miatt a bérbeadót felmondási jog illeti meg. b) ha a lakást elcseréli vagy azt műszakilag megosztották, c) ha az albérleti jogviszony létesítése után megváltozott családi vagy egészségügyi körülményei azt indokolttá teszik, d) ha az albérlő az általa kizárólagosan használt helyiségbe jogszabály tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad. AZ ALBÉRLŐ a határozatlan időre szóló albérleti szerződést a hónap tizenötödik, vagy utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő 15 nap. Amint az előzőekből világosan kitűnik, a jogszabály részletesen meghatározza az albérleti jogviszonyt. Ugyanígy szabályozza a fizetendő díjat is. Az albérleti díjat a 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. és a 3/1971. (II. 8.) ÉVM sz. rendelet keretei között a felek megállapodása határozza meg. Albérleti díj címén a) az albérlő által kizárólagosan, továbbá a más személyekkel közösen használt helyiség és ezek lakásberendezéseinek használatáért járó díj (továbbiakban együtt: alapdíj), b) a bű tor és az ágynemű használatáért járó díj, valamint, c) az albérlő részére nyújtott szolgáltatások tényleges költségei számíthatók fel. Abban az esetben, ha a helyiséget ALBÉRLÖTÁR- SAK használják, az alapdíj őket egyenlő arányban megosztva terheli. Ha a helyiséget a BÉRLŐ, illetőleg a vele együtt lakó MAS SZEMÉLY az albérlővel közösen használja, az alapdíj megállapításánál a bérlőt, illetőleg az említett személyt is albérlőtársként kell számításba venni. ükO ni oly tálán rovat AZ ÉRTEKEZLET KÜLÖNFÉLE FÁZISAI ki sokat ült értekezleten, tudja, hogy minél unalmasabb. annál inkább korszakokra oszlik. Ezek a következők: Van egy időpont, amire kitűzik a kezdést. Ez egy fiktív idő és ahogy a kret- schmeri jellemtípusok tisztán sohasem fordulnak elő, ez a kezdés is különféle lehet. Van kezdés, ami terelgetéssel indul. Lehet, hogy a büféből, kisebb cégnél az irodahelyiségekből kell összeszedni a tagokat. Van olyan kezdes, ami többször is megesik. Mar elkezdődik az értekezlet, amikor a java jönni kezd. Akad, ahol a kitűzött időpont után egy órával kezdődik az értekezlet. Kilencre hirdetik és a beavatottak negyedtizenegyre jönnek. Ez az összeverődött értekezlet. Egy kétségtelen, hogy valamilyen módon elkezdődik. Ezt se földrengés, se más elemi csapás megakadályozni nem tudja, legfeljebb némi halasztást szenvedhet. Mondtuk földrengés fo’ytán összedül a varos, a romoka* eltakarítják és újra felépitik a házakat. Akkor megkezdődik az értekezlet. Még mindig akad Olyan, aki ezt az egesz öszszeomlást eszre sem vette, mert annyira elkésett. Beállít és megkérdezi: — Megkezdődött már?! Minden értekezleten van szónok. A szónokot mindig üdvözölni szokás. Ilyenkor sosem mondják, hogy tartsa meg értékes előadását, mert azt senki nem előlegezi. Ezt utolagozzák. A beszéd az értekezlet ! lényege. Hallottam nehány | szánalmas kísérletről, hogy j értekezletet tartottak beszéd | nélkül, csupán vita alapon, , de az úgy is nézett ki. Te- i hát a jó beszéd — de a rossz is — az, amiért az értekezlet megszületik. Ez ugyan hosszú totojgással jár, de ezzel veszi kezdetét a valamit v ár á s kora. Előfor• dúl, hogy az értekezlet alanya kap valamit, de az nem mindig következik be. Van, amikor kizárólag beszédhez jut hozzá, ha szerencséje van, sok beszédhez. Nem akarom az értekezleteket simfelni, de elég gyakran átmegy a valamit váras korából az összejövetel a már semmit nem várás korába. Ilyenkor a tagokat összetartja a fegyelem, többnyire jegyzetfüzet van előttük és úgy viselkednek, mintha imának. Ez azonban puszta látszat. Van aki ilyenkor számítja ki, hogy hány szőlötő hiányzik. Van aki Trabantra gyűjt. Vannak szerényebbek, akik pusztán a fizetésüket osztják be papíron. Mások képzőművészeti alkotásokkal foglalkoznak, kockákat, kereszteket rajzolnak, sőt olyanok is akadnak, akik strigulákat húznak, hogy a szónok hányszor mondta az ugyebárt. Ez a kor még mindig látszólag a figyelés kora. Ilyenkor a gyanútlan szemlélő még összetéveszthetné a lázas figyeléssel, de meg lehet ismerni arról, hogy egyetlen ember szemvillanását sem lehet elkapni. Nem sok hiányzik már ekkor a kaszinózás korához. Ez akkor szokott létrejönni, amikor a szónok saját szenvedélyéről tart előadást és ez mondjuk a pszichológia, topológia, vagy barmi, a lényeges az, hogy senkit ne , érdekeljen. Ekkor a rajzoló I csoportok nckiállnak megbeszélni a kisebb-nagyobb ügyeiket. A vehemensebb odafordul a szomszédjához és azt mondja: — Hát ez aztán már mégis csak sok! Ez után meg kell beszélni azt, ami mégis csak sok. Aztán meg lehet kérdezni a szomszédtól, hogy mikor mennek nyaralni. Erre illik közölni a saját nyaralás időpontját. Ilyenkor az értekezlet már két egymástól teljesen független részre oszlik, a szónok mondja a magáét és nem zavarja őt a kaszinózás. A kaszinózókat pedig nem zavarja a szónok, inert megszokták. hogy duruzsol. Ez elég hosszú ideig eltart és innen már csak akkor megy át a következő korszakba, a vadállati érdektelenség korába, ha egymás után több szónok lép a színre és ugyanazt mondja. Vagy pedig az első képes öt óra hosszat beszélni. Ez az a kor, amikor az áldozatok szeme megüvegesedik, a merészebbje egyszerűen szunyái, míg a többi ül és néz maga elé olyan 3—4 centire. Látni már sem- j mit sem lát, Ez az az álla- pot, ami Gárdonyi Géza síremlékén van kiírva: „Csak a teste”! Néha ebben a korban váratlan dolog is történhetik. Voltam olyan értekezleten, ahol ez a kor már beállt. Váratlanul egy nyári zápor szaladt ál az épület fölött. A palatelő elkezdett kopogni. Mintha rakéta vágott volna be, egyszerre nyüzsgés, mozgás támadt. A túlvilági szen- dergésböl e világra ebredt vagy négyszáz ember. Ezután következik a szünet. Rendező kamerájára méltó, hogy az előbb meg félhalottak milyen gyorsan érnek a büféhez. A legapa- tikusabbak a legfürgébbek. Az egész értekezlet egyszerre gyors lesz s viharosan üd- vözlik egymást. Óriási hahoták hallhatók. Ezután jön a szünetből való visszatérés kora. Elvileg egy szünet 10—15 perces, a gyakorlatban ez háromnegyed óránál előbb nem fejeződik be. — Kartársak folytatjuk az előadást! — hangzik a felhívás. A kartársak maradnak. A szónok áll, szeretné érdekfeszítő mondanivalóját folytatni, a hallgató kartársak bujdosnak. A vége minden esetre az, hogy a rendezőgárda, vagy ezek hiányában a testülethez tartozók visszatuszkolják a tagokat. Ezzel kezdetét veszi a teljes letargia kora. A büfében jó volt, az ülésen nem lesz jó. Egy ember leül és tudja, hogy neki beszélni fognak. Ül és maga elé mered. Vár. De már nem vár semmire, csak valahogy a lelke mélyén göndörödik elő a sejlelem., hogy egyszer mégis vége lesz, de ezt a véget ő már nem éri meg. Ezután már nincs kaszinózás, rajzolás, nincs fizetés beosztás, csak ülés van és hogy a módosított Villont idézzem, a hallgató ilyenkor a következőt érzi: — „A fenekemen érzem, hogy a fejem mily nehéz!" Ezután már. ha az előadás be is fejeződik, senki nem pattan fel ruganyosán, hanem az összes, amire telik nekik az. hogy el vánszorognak. Ez a vá n s z o r g á s kora. Tanulság: Ne irigyeljük azokat, akik sokat ülnek értekezleteken. Szívinfarktusas dolog az! Szőllősy Kálmán / fc ft