Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-16 / 89. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ära: SO fűlt Dunántúlt napló XXVIII. évfolyam. 89. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. április 16., péntek Választási nagygyűlés Pécsett Programunk a szocialista társadalom telj es felépítése ÍAászlódíszbe öltözve fogad- M ta tegnap délután a Szé- " chenyi tér Pécs város lakóit, a választópolgá­rok ezreit, akik a Hazafias Népfront városi bizottsága meghívásának eleget téve gyűltek össze\ hogy meghall­gassák Aczél György elvtár­sat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, Pécs vá­ros l. számú választókerüle­tének országgyűlési képvi- selőjélöltjét. A már oly sok nagyszabá­sú politikai rendezvénynek helyet adó tér fél öt felé kezdett benépesülni. Első­ként a legifjabb választók, a város középiskoláinak vég­zős növendékei, illetve a fel­sőfokú tanintézetek hallga­tói érkeztek, majd — párt és tömegszervezeti vezetőik­kel az élen —, az építők vo­nultak a dísztribün elé. A bányászok többszázas cso­portokban jöttek, a párt po­litikáját éltető, a Hazafias Népfront választási program­ját támogató jelszavak alatt. A MÁV Pécsi Igazgatósága, illetve a pécsi vasúti csomó­pont dolgozói képviselője­löltjeink nemzeiiszin-kere- tes képeit hozták. Megteltek érdeklődőkkel a teret övező épületek ablakai, ezrek so­rakoztak fel a járdákon. So­kan érkeztek a környező fal­vakból, a járási székhelyek­ről. A nagy esemény és a kellemes tavaszi délután az öregek százait is a térre csal­ta. Színes léggömbök, transz­parensek, vörös, nemzetiszí­nű és a békét jelképező kék zászlók emelkedtek a ma­gasba. A tribün előtt a vá­ros kedvencei, a gyárvárosi úttörő-zenekar tagjai adtak térzenét, miközben újabb és újabb csoportok érkeztek. Öt óra előtt néhány perccel már legalább tizenötezren szorongtak a téren, nagy­szerűen reprezentálva azt a nagyfokú érdeklődést és ak­tivitást, mely az idei vá­lasztási kampányt város- és megyeszerte jellemzi. Pontosan ötkor felcsendült a Himnusz, majd Bánffy György Jászai-díjas színműi vész, a Pécsi Nemzeti Szín­ház tagja lépett a mikrofon elé, hogy Devecseri Gábor „A terv” című versével kö­szöntse a nagygyűlés részt­vevőit. Dr. Adam Antal egyetemi tanár, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának tagja, a Baranya megyei bizottság elnöke nyitotta meg a választási nagygyűlést, köszöntötte Aczél György elvtársat, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, a KB titkárát, Pécs város 1. sz. választókerületének képviselő- jelöltjét, a választási nagygyűlés szónokát. Üdvözölte a gyűlés elnökségét, melyben he­lyet foglaltak: Ambrus Jenő, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának első titkára, Bar­csa Zsigmond, kép viselője] öit, csapatvezető vájár. Bogár József, az SZMT vezető titkára, dr. Csendes Lajos, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára, Cserna Sándor, képviselőjelölt, csapatvezető vájár, Csirke Anna, képviselőjelölt, korongos, Egri Gyula, képviselőjelölt, az MSZMP KB tagja, a Ba­ranya megyei Pártbizottság első titkára, dr. Flerkó Béla, képviselőjelölt, egyetemi tanár, Fördős László, az MSZMP KB munkatársa, Gyenis Pál, az MSZMP Pécsi Járási Bizott­ságának első titkárai Horváth Lajos, Pécs Város Tanácsa VB-elnöke, Kudari Sándor, szakaszvezető, katona, dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának tit­kára, Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnöke, dr. Nemes Alajos, vezérőrnagy, Novák Szilvesz­ter, a KISZ Pécs városi Bizottságának tit­kára Novics János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Ognyenovics Milán, képviselőjelölt, a Magyarországi Dél­szlávok Demokratikus Szövetségének főtit­kára, Palkó Sándor, képviselőjelölt, a Bara­nya megyei Tanács VB-einöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, Páko- litz István, József Attila-díjas költő, a Pécs Városi Választási Elnökség elnöke, Petőházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bizott­ságának első titkára, dr. Pilaszanovich Imre, egyetemi docens, a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottságának elnöke, Uameisl Fe- rencné, képviselőjelölt, az SZMT titkára, Stier József, az MSZMP Mecseki Szénbányák Bizottságának titkára, Szentistványi Gyuláné, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának tit­kára. a Hazafias Népfront Országos Taná­csának tagja, Szikszay Petronella, egyetemi hallgató, Sztergár János, a Hazafias Nép­front Baranya megyei Bizottságának titkára, dr. Takács József, a Hazafias Népfront Pécs Városi Bizottságának titkára, Tóka Jenő, a MÉV igazgatója. Wieder Béla, az MSZMP Pécs Városi Bizottságának titkára. Ezután Aczél György mondott beszédet. Ácséi György elvtárs hessédc Kedves Elvtársak, Elvtársnők, Barátaim! Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében szeretettel köszöntőm Pécs város lakos­ságát, munkásokat, bányá­szokat, termelőszövetkezeti parasztokat, értelmiségieket, szellemi dolgozókat, az ifjú­ságot, a háziasszonyokat, a nyugdíjasokat, mindazokat, akik ezen a hűvös délutánon eljöttek erre a választói gyűlésre. Tíz nap múlva, április Só­én az ország egész felnőtt lakossága mintegy hétmillió ember járul a szavazóurnák­hoz, hogy a jelölőgyűléseken előlegezett bizalom után sza­vazatát adja jelöltjeire. Ez­úttal szeretném megköszönni, hogy megtiszteltek bizal­mukkal és engem jelöltek a pécsi 1. számú körzetben képviselőnek. Kedves Barátaim! Minden választás többféle választásra ad lehetőséget az embereknek. A választás azonban mindenekelőtt nagy­fokú társadalmi felelősség és az öntudat megnyilvánulása is. Végső soron az egész nép állásfoglalása a párt és a kormány eddigi politikájá- I ról: helyesli-e azt ami eddig történt és bízik-e azzan, hogy ez a politika eredményes lesz a jövőben is. Erre a kérdésre ad választ a pép. Népünk az elmúlt négy év­ben együtt dolgozott a Ha­zafias Népfront 1967. évi vá­lasztási felhívásában a meg­hirdetett program megvaló­sításán. Elmondhatjuk, hogy ezt a programunkat teljesí­tettük. Azokat a terveket, elképzeléseket. amelyeket négy évvel ezelőtt a válasz­tók szavazataikkal is elfo­gadtak, megerősítettek, úgy hajtottuk végre, hogy köz­ben szilárdult népünk össze- forrottsága, gazdagabbá, ott­honosabbá vált hazánk, a Magyar Népköztársaság. ' A most zajló választói gyű­lések tulajdonképpen a négy éves számadás színhelyei. Ehhez segítség a közelmúlt­ban az egész nemzet nyil­vánossága előtt lezajlott X. pártkongresszus, amelyen sokoldalúan megvizsgáltuk az elmúlt négy esztendőben megtett utat, országépítő munkánk legfontosabb kér­déseit, és felvázoltuk a szo­cializmus teljes felépítésének teendőit. Hála népünk szor­galmának és áldozatkészsé­gének van miről beszámolni. Nemcsak a vas, az acél és a gépek országa lettünk, ha­nem egy olyan új nép ala­kult az elmúlt 26 év során, amelynek egyenes a gerince és nyílt a jövőt fürkésző tekintete. Különösen kedves nekem Pécs és Baranya megye, mert népe, tája közel áll hozzám. Pécs és Baranya kicsiben az egész ország. Van itt nehéz­ipar, bánya. Baranyának van tüzes bora, zamatos gyümöl­cse, magas terméseredmé­nyeket felmutató mezőgaz­dasága, színvonalas művé­szeti élete, országos és las­san nemzetközi híre van egyetemeinek, főiskoláinak, s évről évre több a messzi földről jött látogató. Az idősebb emberek sze­mélyes tapaszatalatból is jól tudják, milyen volt a régi Pécs és Baranya, mégis sze­retném felidézni, hogyan irta le annak idején Babits Mi­hály ezt a várost: Messze füstölgő Mecsek zöld teteje újít, szemnek nyújtva legalább üde koszorúit. Idele csak fülledés, semmi hegyi érzet, zöld hínár, por s némi bűz ködli az egészet. Munkátlan munkásnak e hely ím az enyhe. Sok botor hajléktalan, sok iszákos vérarc, s nappal akit idehajt gyomorűr és bérharc. Nagyszerű fejlődés Pécsett és Baranyában Pécs város lakossága 1941- ben 88 ezer fő volt, 1967- ben pedig már 136 ezer és a múlt évben 145 ezer. Az ak­tív keresők közül az ipar­ban dolgozik 39 százalék, a közlekedésben, kereskedelem­ben 15 százalék. A megyé­ben közel 70 ezren dolgoznak az iparban, s a munkások havi keresete 400 forinttal magasabb itt. mint az orszá­gos átlag. Jelenleg már a Erb János felvételei dolgozók nagy többsége csök­kentett. 44 órás munkahéttel dolgozik. A mezőgazdaság foglalkoz­tatja a megye dolgozóinak 29 százalékát. A termelő- szövetkezetekbe tömörült pa­rasztság szorgalmát és na­gyobb tudását bizonyítja, hogy a megyében rendszere­sen magasabb termésátlago­kat érnek el az országosnál. 1969-ben a búza országos átlaga 15,6 mázsa, a bara­nyai 17,8 volt. A jobb munka alapján az emberek jobb körülmények között, magasabb színvona­lon élnek, mint azelőtt. Az elmúlt ötéves tervben 12 ezer lakás épült, kétezerrel több, mint a második ötéves terv­ben. Ebből 7,5 ezer Pécsett. Az elmúlt évben mintegy ötezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. A tartós fogyasztási cikkek forgalma kétszeresére nőtt a I megyében. Az egy főre jutó j húsfogyasztás 15 százalékkal, j a zöldség és gyümölcsfélék j fogyasztása 16 százalékkal í volt magasabb mint 1965- ; ben. Javultak az egészség- üg3d viszonyok. A megyében 10 ezer lakosra 28 orvos jut. ezzel túlszárnyalja a legfej­lettebb kapitalista országokat is. Az általános iskolát vég­zettek 82 százaléka tanul to­vább középiskolában, vagy iparilanuló intézetben. Je­lenleg Pécsett hat felsőokta­tási intézmény működik, mintegy 4000 hallgatóval. A megye községeinek 85 szá­zalékában van művelődési otthon. A könyvtárak állo­mánya öt év alatt 43 száza­lékkal gyarapodott, öt év alatt lényegében megkétsze­reződött a tv-előfizetők szá­ma. jelenleg mintegy 70 ezer a készülékek száma. Kedves Elvtársak! Országos ügyeinkről is el­mondhatjuk, hogy konszoli­dált politikai viszonyok kö­zött élünk. Életünket és hely­zetünket alapvetően az hatá- 1 rozza meg] hogy népgazda­ságunk mindkét lábon szo­cialista talajon áll és egész­ségesen fejlődik. Társadal­munk fejlődésben lévő tár­sadalom, az emberek túl­nyomó többsége a szocializ­mus építése mellett foglal állást. A gazdaságirányítás reformja beváltotta a hozzá­fűzött reményeket. Ennek következtében a fejlődés di­namikusabb, a gazdálkodás feltételei kedvezőbbek, a ha­tékonyabb munka nyomán javul az emberek életkörül­ménye. Politikánknak éppen ez a lényege: az emberi ér­dekek és célok szem előtt tartása. Szilárd az ország háztartá­sa. A kedvezőtlen időjárás, a pusztító árvíz is azt bizo­nyítja, hogy népgazdaságunk stabil, a nehezebb megpró­báltatásokat is 'kiállja. Van szenünk, gyorsan fejlődő ipa­runk. korszerűsödő mezőgaz­daságunk. De a legnagyobb vagyonunk; népünk szorgal­ma és tehetsége, amelyet a szocializmus bontakoztat ki. Mi forradalmat valósítunk meg, de ez a forradalom azonban rombolja a korha­dót. Minden kérdés megoldá­sánál abból indulunk ki, hogy a forradalom az em­berért van. A legnagyobb változásokat akarjuk elérni, felesleges könnyek nélkül, a lehető legkevesebb verejték­kel. emberi megrázkódtatás­sal. legkisebb szenvedéssel. Mi nem abból csinálunk po­litikát. hogy ahol fát vág­nak, ott sok a forgács is. Megdöntöttük a kapitaliz­must. a korhadt fát kivág­tuk. Űj nagy fát ültettünk, a szocializmust virágzó fáját, amelynek gyümölcseit a ma élő nemzedék is élvezni akar­ja. S ha irtani is kell a gyo­mot. ez azért van, hogy ne szívja el a jótól, a hasznos­tól az élet nedveit. Természetesen a gazdasági siker, a jólét még nem min­den. de 'az otthonossághoz nélkülözhetetlen, minden lel­(Fulytalás a 3. oldalon) 4 k

Next

/
Oldalképek
Tartalom