Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-14 / 62. szám

1971. március 14. DUNANTCLI NAPLÓ Eredmények, gondok 75 érés A MŰM és a SZOT Egymillió ember kap új lakást az új kollektív szerződésekről At lakás égető hiánycikk az egész világon. Az ENSZ egy nemrégiben készült kimuta­tása szerint 180 millió lakás­ra lenne a lehető legsürgő­sebben szükség, s ebből 30 millióra Európában, illetve Amerikában. Rómában 15 ezer család él viskóban, ideiglenes tákolmányokban. Az USA hárommillió polgára érzi szükséglakásnak ottho­nát, s hivatalos beismerések szerint is a polgárok 35 szá­zaléka él korszerűtlen viszo­nyok között. Latin-Amerika, Ázsia és Afrika lakásefllátott- ságárói már jobb nem is szólni, s ha éhhez hozzátesz- sztik, hogy 2000-ben már hat- rniilliárd lakója lesz földünk­nek, ami azt jelenti, hogy 30 év alatt meg kell a lakások számát duplázni, teljes bizo­nyossággal leszögezhet] ük: a világ lakásgondjai, ahelyett, hogy megszűnnének, egyre súlyosabbak lesznek. Soha nem látott ütem Magyarországon a leäsra­badulás óta 1,1 millió lakás épült. Minden tizedik állam­polgárra jut tehát egy új la­kás, helyzetünk azonban en­nek ellenére változatlanul súlyos. A lakás elsőrangú laőzhangulat-befolyásoló té­nyező, éppen ezért az elmúlt évtizedben soha nem látott erőfeszítéseket tettünk az ütem növelése érdekében. Tíz ér alatt 600 ezer lakás épült, s 1970—75 között további 400 ezer épük Pillanatnyi helyzetűnket tehát két dolog jellemzi. Az a tény, bogy még mindig magas azoknak a száma, akik eJöérfetben, munkásszálláso­kon, illetve más családokkal tészeasúfolva élnek, illetve aut, bogy a lakások minősé­gét, felszereltségét tekintve tegye« nagyobbak a különbsé­gek. A modem," viszonylag' nagy toényékmmél ellátott lakások szomszédságában ott éktelenkednek az évszázados jrMaák, egészségtelen bérhá- rafc. Hárommillió 200 ezer la­kásunk van. Ebből 50 000 százhúsz éves, vagy emséi fiegebh. A lakások 45 szá­zaléka 1945 előtt épült, ■ je­lentős részük szükséglakás jeä&egfi. íme. néhány beszé­des adat! ussz-lakásáHomá- ryunk féle egyszobás, kam- íartoélfciHi. A lakások mind­össze 30 százalékához van fürdőszoba, s csak 34 százalé­kukban van vízvezeték. . . A pécsi, baranyai helyzet az országos képnek megfele­lő, sőt valamivel tálán söté- tébb m. 'Pécs, sajnos, az öreg házak városa, s egy kicsit ilyen a megye fe. Rengeteg községünk van. E községek egy része azonban .isten há­ta mögötti”. A falu® csalá­dok százával hagyják él eze­ket a településeiket, s válnak háztulajdonosból máról hol­napra házigén ylőkké. 38 ezer új lakás Aki lakásra vár azt csak ritkán érdeklik a statiszti­kák. Pedig néha érdemes el­időzni a számok felett, me­lyek előrehaladásunk ütemét mutatják. 1945 és 1970 között Pécsett és Baranya megyé­ben 38 ezer új lakás épült> — ebből. 28 ezer állami erőből. E lakásmennyiség félét Pécs kapta. • Komlón hétezer új la­kás épült, a további 12 ezer pedig Mohács, Siklós és Szi­getvár között oszlik meg. Pécs, ahol országos viszony­latban is nagy a lakáshiány, 1960 és 1970 között 11 790 la­kással gazdagodott, azaz a teljes állomány 36,2 száza­lékával. Miskolcon 31, Debrecenben 30,3, Szegeden 27,4 százalék­kal nőtt tíz év alatt a laká­sok száma. Pécs, a fentebb említett 36,2 százalékkal te­hát .listavezető. Ennek hatá­sa érződik az egy lakásra ju­tó lakók számának alakulá­sán is. 1960-ban 114 ezer la­kosa volt Pécsnek — s 32 652 lakása. Egy lakásra tehát 3,6 J.Ö” jutott. 1970-ben már 145 ezer ember élt a városban. A lakások száma 44 352 — az egy lakásra jutó átlag 3,28 fő... Baranya persze nemcsak Pécsből áll. A „vidék” la­kásépítési statisztikája a leg­utóbbi időkig rendkívül sze­rény volt, s tulajdonképpen szerény még ma is. A fel­zárkózás azonban megkezdő­dött, amit szemléletesen bi­zonyítanak a Megyei Tanács III. ötéves tervről szóló ada­tai. Az Országos Tervhivatal célcsoportos beruházásaként 868 lakás épült. A tanácsok saját erőforrásából 114 lakás épült fel —, ami összesen 982 tanácsi rendelkezésű la­kást jelent. A vállalatok 517 új otthont teremtettek dolgo­zóik számára, míg saját erő­ből 3705 családi házat és 295 OTP társaslakást építettek a megye városaiban, falvaiban. Az építőipar: közügy Kevés a lakásunk, de több, mint amennyi valaha is volt. Ezt így csak ritkán fogal­mazzuk meg, pedig erre is szükség van. Az út, amit megtettünk, tiszteletre mél­tóan jelentős, mintahogy át­lagon felüliek azok a ked­vezmények is, melyekben az állami és vállalati lakások haszonélvezői részesülnek Magyarországon. Az Építési és Városfejlesztési Miniszté­rium adatai szerint Rómában egy szakmunkás átlagkerese­tének 40 százalékát emészti fel a lakbér. Európában 20 —25 százalék körül van az átlag, míg hazánkban es idő szerint 2—3 százalék körüli ez a szám. Az új lakáspoli­tikai koncepció kidolgozása óta, s különösen mióta meg­jelentek az új lakbérrel kap­csolatos rendeletek, első szá­mú beszédtéma: így JseCetfc-e ennek történnie, a végső so­ron mi az egésznek a célja? A kérdésre másként vála­szol a politikus, másként a közgazdász, s megint más­képp az épít® par, mely Im­már két évtized éta népgaz­daságunk gyenge embere, a melyre napjainkban már- már elviselhetetlen terhek nehezednek. Évente — orszá­gos szinten ■— 5—6 milliárd forint értékű munka marad «4 az építőipari kapacitás- hiány következtében, közte sokezer lakás, s bár az épí­tőiparral kapcsolatban bíráló szóban sohasem volt hiány, végső soron azt kell monda­nunk: ez az az iparág, mely- lyel legkevesebbet törődött a társadalom. Iparági szinten éppen tízezer ember hiányzik a munkahelyekről, a kevés a gép is. Csak egyetlen szá­mot: míg népgazdasági szin­ten 172 ezer forint az egy fő­re eső árualap, az építőipar­ban csak 36 ezer ez a szám. Több lakást akarunk, jobb lakásokat. Nos, ha így van, akkor nem érhetjük be azzal, hogy jótanáccsal, bíráló szó­val, vagy éppen ledorongo Xással „segítjük” az építők munkáját. Az építőipar köz­ügy, — fejlesztése minden iparág, minden vállalat, s minden állampolgár közös érdeke. Űj cementgyárak A lakbérek emelésének bo­nyolult előzményei vannak, s tucatnyi a célja. A főcél azonban egyértelmű és vilá­gos: megteremteni az építő­ipar felfejlesztésének alap­jait. A IV. ötéves terv építő­ipari szempontból a nagy ug­rás időszaka lesz, igaz, ennek érdekében szinte valameny- nyiünknek áldozatokat kell hoznunk. 37,5 milliárd forin­tot kap öt év alatt az ipar­ág, melyből. 14 milliárddal a kivitelező vállalatok, 18 mii- liárddal az építőanyagipar, míg 5.5 milliárddal az építő­iparral kapcsolatos, úgyneve­zett háttér iparágak része­sednek. Űj cementgyárak, házgyárak, cserép- és üveg­gyárak épülnek — s jelentő­sen emelkedik az építők ‘ munkáját könnyítő gépek száma, öt év alatt — amel­lett, hogy önmagát is „fel­építi” az iparág —, 400 ezer új lakás épül, ami azt jelen­ti, hogy e viszonylag rövid idő alatt további I—1,2 mil­lió ember jut új lakáshoz ha- i zánkban. A házasságlevéllel egyidő- j ben persze öt, sőt tíz év múl- va sem nyújtják át a fiatal h ázásoknak automatikusan a lakáskiutalást, a most kidol­gozott és elfogadott tervek maradéktalan végrehajtása azonban azt ígéri, hogy ke­vesebb idegeskedésre, kilin- cselésre és türelemre lesz szükségük a lakásigénylők­nek. Az otthonhoz minden­kinek joga van. A legszebb pillanat, ami­kor feltör az olaj. Zalában egyszer munkások, műsza­kiak örömükben valameny- nyien megfürödtek a fúró­lyukból kifröccsenó olajsugár alatt. Felsőszentmártonban egyelőre kétséges és távoli ez az esemény. A kövesútról betonnyelv nyúlik a szántóföldre. Per­cenként dübörög rajta egy- egy hatalmas teherautó. Ka­vicsot hordanak. A vörös karó körül — itt lesz az 5000 méteres fúrólyuk — már elkészült az acéltorony alapzata. Egy 62 méter ma­gas, korszerű önépítő® fúró­torony kerül ide. Pusztama- jorrőí szállítják Baranyába. Száz gépkocsiból áll majd a karaván; ■ A beton-tér mellett lánc­talpas egyengeti a talajt. Amott többszáz köbméter kavics. Mellette Pannónia motor szivattyút hajt. A kút 20 méter mély: bővizű. Óránként negyven-ötven köbméter víz kell majd a fúráshoz. Később még több is. A lyuk talpa körül 100 foknál is magasabb hőmér­sékletre számítanak. Lukács Géza, a munkák egyik irá­nyítója két évtizedé a Lo­vászi mellett lévő Újfalu­ban dolgozott először fúrás­nál.-- Hatvannyolc lyukat mé­lyítettünk. A legmélyebb ta­lán 1600 méter lehetett Fele azonban sekély volt Már T00 méter körül ömlött az olaj. Ma Lovásziban 5554 méter mélységű az egyik lyuk. — Csak fúrni kell és jön az olaj ? — Dehogy! Először bélés­csövezni kell. Ezután ce­mentzagyot nyomatunk a lyukba, amely a béléscső és kőzet közé nyomul. Amikor megköt, jönnek a sumber- geresek. Ók átlövik a bélés­csövet. Ott ahol az olaj vár­ható. A gáz kinyomja az olajat Megvárjuk míg ki­tisztul, aztán a termelőké a kút A fuvarosok tovább áll­nak. Varga Lajos már járt Baranyában, Okorág és Bog- i dása körül fúrtak. Gázt és 38 fokos melegvizet találtak. Vándorélet Az emberek la­kókocsiban élnek, csak pén­teken utaznak haza. Vala­mennyien kanizsaiak. Ha majd a fúrás megin­dul, úgy is csak szabadságra látogatnak haza. Éjjel-nap­pal, karácsonykor és szilvesz­terkor folyamatosan üzemel a gép. Eshet a hó, eső! Tűz­het a nap! A legkisebb cső­kulcs 40 kilós — szóval nem könnyű munka. Felsőszentmártonban, de talán egész Baranyában gyorsan szárnyra kapott a hír: olajat találtak. Az igaz­ság azonban az: egyelőre csak a fúrótorony alapzatát készítik. Néhány éve Bogádmind- szenten — a már említett Bogdása, Felsőszentmárton és Bogádmindszent egy 13— Jubilál a szigetvári kórház Az idén ünnepük a szi- | getvári kórház alapításának hetvenötödik évfordulóját. | Bizottság alakult az. ünnep- j ség előkészítésére, mert nagy- j szabású eseménysorozattal kívánják emlékezetessé tenni az évfordulót. öttagú helytörténeti kuta­tócsoport is munkához látott már ezekben a napokban. Bóra Ferencnek, a Városi Tanács vb művelődésügyi csoportja vezetőjének irányí­tása mellett gyűjtik össze a kórház történetére vonatkozó adatokat, emlékeket. Az október közepén sorra- kerülő ünnepségek alkalmá­val tudományos ülésszakot, egészségügyi kiállítást, sőt hangversenyt is rendeznek. 20 kilométeres vonal mellett fekszik — az urános mély­fúrók dolgoztak. Száz méter mélységben jártak, amikor beszorult a rudazat. Gáz­olajat engedtek a lyukba s egy ideig hagyták a szerszá­mot fürödni. Sikerült a men­tés. Suha Ferenc, az üzem j vezetője ekkor éppen külföl­dön tartózkodott. Néhány nappal később — közel fél­száz méterrel mélyült a fú­rás — olajnyomokat fedez­tek fel a fúrólyukban. — Suha Ferenc — mit sem tudott a mentésről — azonnal Bogádmindszentre rohant. Ujjai között morzsol- gatta, szagolgatta a fúróma­got. Meggyújtotta: égett. En­nek ellenére kételkedett. Nagykanizsáról is érkeztek szakemberek — ők sem tud­tak mást mondani. Olaj. Ek­kor derült ki a mentés és az olajfürdő. Szerencsére az olajkutatók — mélyfúrók — nem könnyen mondanak le arról, amit egyszer megtalál­tak. Suha Ferenc nem járt örömtáncot, amikor meggyul­ladt a fúrómag. Később azonban nem mondott le az olajról, pedig nyilvánvalónak látszott, hogy került oda. ö azonban — nem egyszer talált már olajat — érezte, hogy itt másról van szó. Nos, a mostani fúrás azon­kívül, hogy alapos földszer- kezet-ismeretet nyújt, majd választ ad arra a kérdésre is: van-e olaj Baranyában? A , fúrótorony alapozói ebédhez készülnek. Lukács Géza sonkát főz, ráüt majd néhány tojást Mások a falu­ban ebédelnek. Este rádiót hallgatnak, magnóznak. Jól felszerelt a lakókocsi. Ha kinéznek az ablakon a dél­baranyai síkságon túl átlát­nak Jugoszláviába. Leg­utóbbi munkahelyükön az Alpok behavazott csúcsait látták. Lombosi Jenő A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT tájékoztatót bo­csátott ki, amelyben mód­szerbeli segítséget nyújt az 1971—75. évi kollektív szer­ződések megkötéséhez. Az 1971. január 1-i ha­tállyal életbelépő kollektív szerződések megkötését úgy kell előkészíteni, hogy a szer­ződést 1971. június 1-ig min­denütt kihirdessék. A tájékoztató felhívja a figyelmet, hogy a kollektív szerződések vitája előtt a dolgozóknak elegendő időt | kell hagyni a tervezet meg- 1 ismerésére. A tervezet készí­tésbe kezdettől be kell vonni a nagyobb tapasztalatokkal rendelkező vállalati szakem­bereket, a szakszervezetek és egyéb tömegszervezetek, pél­dául a KISZ képviselőit. He­lyes, ha a vállalati KISZ szervezet és a nőbizottság bevonásával külön bizottsá- i gokat hoznak létre a fiata- I lókkal és a, nőkkel kapcsola- I tos kérdések kidolgozására. I A szerződés-tervezetet a ! vállalat és a szakszervezet j vezetői együttesen megvitat­ják, utána pedig a dolgozók­kal széles körben megtárgyal­ják. A tervezet ugyanarról a kérdésről többféle javas­latot is tartalmazhat. Helyes, ha ilyenkor a dolgozókat tá­jékoztatják arról, hogy mi szól az egyes változatok mel­lett, illetve ellene. A minisz­térium és a SZOT felhívja a figyelmet, hogy a vállalat évi beszámolója a kollektív szer­ződés teljesítéséről és annak megvitatása nem azonos az új kollektív szerződés meg­vitatásával. Szabálytalan az is, ha a dolgozók elé nem a kollektív szerződés szöveg- tervezetét, hanem csupán an­nak tartalmi ismertetését terjesztik. A tájékoztató részletesen taglalja, hogy mely kérdése­ket kell, melyeket lehet és melyeket nem szabad a kol- . ' lektív szerződésben szabá­lyozni. A korábbi tapaszta­latok alapján sokféle sza­bálytalanság elkerülésére is felhívja a figyelmet. Törvénysértő például, ha a kollektív szerződés korlátoz­za a felvehető fiatalok alsó korhatárát, vagy ha a 16 év­nél fiatalabbaknál minden esetben, tehát nemcsak az első munkaviszony létesítése­kor teszik kötelezővé a tör­vényes képviselő hozzájáru­lását. Ügyelni kell arra, hogy in­dokolatlanul ne szűkítsék a j nők által betölthető munka­köröket, viszont a nők szá­mára tiltott munkakörök jegyzékét meg kell határoz­ni, és azt célszerű a kol­lektív szerződés melléklete­ként elhelyezni. Célszerűtlen, ha a kollek­tív szerződés kötelezővé te­szi a munkaszerződés írásba- foglalását. Ez ugyanis a dol­gozók számára hátrányos, mivel a munkavállaló ki van téve annak, hogy az írásos megállapodás akár véletlen- szerű elmaradása esetén is esetleg érvénytelenné válik j a munkaszerződése. I A kollektív szerződésben a többi között szabályozni le­het a jutalomszabadság el­veit. Ezzel kapcsolatban > a tájékoztató hangsúlyozza, hogy a jutalomszabadság a legkiválóbb dolgozók elisme­résének egyik formája. Ezért helyes, ha ezt a jutalmat kiváló munkájuk és példa­mutató magatartásuk alap­ján egyszeri jutalmazásként állapítják meg, s helytelen, ha például a törzsgárda-tag- nak nemcsak a törzsgárda jelvény elnyerésének - évére, hanem minden évre jutalom- szabadságot adnak, függetle­nül további munkájától A jutalomszabadság céljára rendelkezésre álló lehetősé­gek csak egy részét célszerű a kollektív szerződésben le­kötni. A másik részét helyes fenntartani arra, hogy a vál­lalatvezetés egyéb kimagasló teljesítményekért esetenként jutalmazhasson. A továbbiakban a tájékoz­tató foglalkozik a munka díjazásával és a teljesítmény­követelmények kérdésével. A többi között felhívja a fi­gyelmet, hogy a kollektív szerződésben szabályozni kell a munkanormák jóváhagyá­sának:, bevezetésének és meg­változtatásának rendjét, ezen belül pl. a normák megváltoz­tatásának feltételeit és gya­koriságát, az ideiglenes nor­ma leghosszabb időtartamát, a norma közlésének rendjét, a pótidők utalványozásának eseteit stb. A kollektív szerződésben meg kell határozni az év­végi részesedés felosztásának szabályait. E szabályok — hangzik a tájékoztató — segítsék elő a munkahelyhez való hűséget, és csökkentsék az indokolatlan munkaerő­vándorlást. A kollektív szer­ződés előírhatja, hogy csak az kaphat évvég! részesedést, aki a kifizetés időpontjában is a vállalatnál dolgozik. Az ilyén ' intézkedést azonban visszamenőlegesen -nem lehetf t alkalmazni. .........- > &; ■ A tájékoztató a' Munkaügyi' ' Közlöny 5. számában jelent meg. Délszláv kultúrcsoport baranyai kőrútja A Magyarországi Délszlá­vok Demokratikus Szövetsé­ge március 23—29. között kulturális körutat rendez a Zala megyei Tótszerdahely község délszláv^ kultúrcso- portjának közreműködésével Baranya és Somogy megye délszlávok által lakott köz­ségeiben. A rendezvények Baranyában: március 24-én, szerdán Kásád, március 25- én, csütörtökön Alsószent- márton, március 26-án, pén­teken Olasz, március 27-én, szombaton Szalánta. A kul­túrcsoport minden községben 19 órakor kezdi meg szerep­lését. Indulásra készen állnak az útépítő gépek a Közúti Gépellátó pécsi telephelyén. Idén 27 úthengert javítottak, illetve újítottak fel. December, január hónapban volt a legnagyobb az iram, az útépítő vállalatok ugyanis korai tavaszra számítottak. Az Idó azonban közbeszólt. A visszatért márciusi tél a gépkölcsönzésben is érezteti hatását: a telep kiürülése csak március végére, április közepére várható. Idén Baranya meUett Somogy, Zala és Tolna útjain Is dolgoznak a Pécsi Közúti Gépellátó műnk agépei. Békés Sándor Olajkutatók Baranyában Felsőszentmárton határában ötezer méteres lyukat fúrnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom