Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-13 / 61. szám

1971. március 13. dunantcli napló 3 Egy körzeti pártszervezet a választási munkában A napokban a választópol­gárhoz bekopogtak, s elmond­ták, hogy mikor kerül sor a választási jelölőgyűlésre. Kik is azok az emberek, akik — miközben mi pihe­nünk — a köz érdekében fá­radoznak? Valamennyien a Hazafias Népfront aktívái, köztük szép számmal kom­munisták. Pécs szűkén vett belvárosában például 250 népfront-aktíva tevékenyke­dik, s ezek közül 73 a bel­városi körzeti pártszervezet tagja. Mintaszerű felkészülés Mi sem természetesebb, hogy a Hazafias Népfront körzeti bizottságai — köztük a belvárosi körzeti bizottság is — a kommunisták segít­ségére támaszkodnak, hiszen közismert, hogy a párttagok javarészt élénk közéleti ér­deklődésű emberek, akik rendszeresen figyelemmel kí­sérik a bel- és külpolitikád eseményeket, s nagy gyakor­latuk, tapasztalatuk van a társadalmi munkában. Maradjunk a tájékozottság­nál, illetve annál, hogy mi­lyen kérdéseket tehetnek fel a népfront-aktíváknak a vá­lasztópolgárok? Nyilván, szó­ba kerül majd az új válasz­tási törvény, felvetődnek majd azok az örömök és gondok, amelyek az élmúlt években jellemezték életün­ket, továbbá az, hogy mik a terveink és mit akarunk el­érni a jövőben? Ez, így le­írva nem tűnik soknak. Ah­hoz azonban, hogy egy nép­front-aktíva a siker remé­nyében állhasson a választó­polgárok élé, legalább alap­vető vonásaiban ismernie kell a X. pártkongresszus anyagát, a III. ötéves terv eredményeit, s azokat a célo­kat, amelyeket a IV. ötéves tervben kitűztünk; tudnia kell, miben különbözik a mai választása törvény a ré­gitől és persze tájékozottnak kell lennie a várospolitikai kérdésekben, hiszen az utób­biak rengeteg embert érinte­nek. Most már láthatjuk, mi­lyen komolyak a követélmé­nyek! A belvárosi körzeti párt- szervezet igyekezett eleget tenni e követélményeiknek, szinte mintaszerű, ahogy fel­készítette a népfront-aktívá­kat Még a téli párt-szeminá­riumokon megtárgyalták a X. pártkongresszus anyagát, a két ötéves tervet, s Kovács János párttitkár külön elő­adást tartott például Pécs IV. ötéves tervéről. Mindemel­lett különböző, tényeket & — Bábszínház. A Bóbita Báb­együttes előadásai minden va­sárnap de. 10 órakor a Doktor Sándor Műv. Központban. Mű­sor: Játék Maci kirándul és A három kismalac. Jegyek a hely­színen. (x) adatokat tartalmazó kiadvá­nyokkal látták el az aktívá­kat. A választó kérdez, az ügyelet válaszol Még így is megtörténhet persze, hogy olyan kérdése­ket tesznek fel a népfront­aktíváknak, amelyekre nem tudnak azonnal válaszolni. Végül is — ahogy mondani szokták — az ember feje nem kalendárium. Ezért a belvá­rosi körzeti pártszervezet, a Hazafias Népfronttal karölt­ve március 15-től, hétfőtől kezdve délután 4 órától 7 óráig ügyeletet tart a Bem utca 22-ben. Az ügyeletet a terület minden népfront-ak­tívája, választópolgára fel­keresheti kérdéseivel, szíve­sen válaszolnak. Mivel jogi természetű kérdésekre is számítani lehet, dr. Wolf Fe­renc, dr. Kertész Ferenc, dr. Gárdos István kommunista ügyvédek, illetve dr. Sántha János nyugalmazott megyei bíró — szintén a belvárosi pártszervezet tagja — rész­vételével jogi tanácsadó szol­gálatot szerveznek. Bár a belvárosi pártszer­vezetben — miként a többi területi pártszervezetben — nemcsak nyugdíjasok van­nak, hanem olyan kommu­nisták is, akik saját párt­szervezettel nem rendelkező kicsiny intézményekben dol­goznak, még így is magas a nyugdíjasok aránya. A párt- szervezet tagjainak egy része mozgásképtelen beteg. Ezért nem tudtak annyi, tapasztalt aktívát adni a Hazafias Nép­front körzeti bizottságának, mint amennyire annak szük­sége van. Miként a többi választókerületben, itt is az üzemek, vállalatok segítették ki a népfrontbizottságot, a Szikra Nyomda, Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat, a BA- RANYAKER, Centrum Aru­ház és más vállalatok, intéz­mények összesen 80 embert bíztak meg a területen vég­zendő társadalmi munkával. Mivel a népfrontbizottságnak korábban is volt egy 27 tagú aktívája, illetve 25 tagú, lel­kes nőbizottsága, s további 50 KISZ-tag sietett még a segítségére, hétfőtől kezdve már mind a 250 aktíva dol­gozik a Hazafias Népfront körzeti bizottságában. Ez a szám már elegendőnek bizo­nyul ahhoz, hogy felkeressék a választókerületben élő mintegy tízezer családot Demokratizmus és felelősség De ama már nem lesz ele­gendő, hogy a jelölőgyűlése­ken felvetődő minden kér­désre megválaszoljanak, hi­szen fokozódott az emberek közéleti érdeklődése. A je­lölőgyűlések tehát csak ak­kor tölthetik be a hivatásu­kat, a választópolgárok csak akkor kaphatna!?; valamennyi kérdésükre választ, ha a vá­laszadásban a lakóterületen élő többi kommunisták is részt vesznek. Az MSZMP vezető párt, a párttagok azok. akik a poli­tikai és közéleti kérdésekben a legtájékozottabbak. A pár- tonkívüliek tőlük várják el­sősorban — és joggal várják —, hogy segítsék eligazodni őket a bel- és külpolitikai élet eseményeiben. Mindez annyit jelent, hogy az idei választás nagyobb felelősséget ró a kommunis­tákra, mint a korábbiak. A szocialista demokratizmus erősödése, fejlődése meg a növekvő felelősség — össze­tartozó fogalmak. Magyar László A Kirakat Baranyában JEGYZET A cím szövege olvasható a Eelkereskedelmi Minisztéri­um Kirakat című lapjának első oldalán. A lap legújabb száma négy oldalon foglalkozik Baranya kereskedelmével. Ismerteti a megye kereskedelempolitikai irányelveit és behatóan fog­lalkozik mindazokkal a gon­dokkal, problémákkal, me­lyekkel az irányelvek meg­valósítása során meg kell küzdeniük a kereskedelem dolgozóinak. A lap bemutat­ja a Megyeri úton, húsz holdnyi területen létesült nagykereskedelmi raktárbá­zist, az újmecsekaljai kény- szerűség-szülte lakásboltokat, a mohácsi ABC áruháza­kat. A Kirakat bemutatja Jakabos Zoltánnét, a Megyei Tanács kereskedelmi osz­tályának vezetőjét, aki az [ ország egyetlen női megyei i kereskedelmi vezetője. 1 Aggódjunk a levegőért! Nálunk meg ki lehet nyit­ni az ablakokat, nálunk még értetlenül néznék az embe­rek azokat a plakátokat, melyeken egy gyermekét sé­táltató anya látható — gáz­álarcban, a világ nagyváro­sainak zömében azonban már megszokott ez a kép. A fej­lett ipari országok elsőrendű problémájává lépett elő a levegő szennyezettsége, s bár szigorú, sőt esetenként drasz­tikus védelmi intézkedéseket tesznek az illetékes szervek, a helyzet egyre rosszabb. Ügy tűnik, legtöbb helyen csak tizenkettő előtt egy perccel döbbentek rá, micso­da kincs a tiszta levegő. Franciaországban környezet­védelmi minisztérium ala­kult, az USA-ban külön kor­mánybizottság, Japánban tu­dományos intézetek tucatja keresi a kiutat. Magyarország Takarítónő kerestetik Lehet-e emelni a fizetéseket? —- Ki veszi majd kezébe a porrongyot? A takarítónő is bevonult a kabarészínpadra, látjuk öt a villámjelenetekben, amint bátran ... őszintén ... „jól odamondogat” az osztályve­zető kartársnak, esetleg az igazgató kartársnak is. Most aztán — a dolog humoros oldalát mellőzve — olyan „eszmei” következtetést von íe az ember, amilyent akar. Mondhatjuk azt, hogy lám, itt a demokratizmus áldása, mi ilyenek vagyunk, nálunk ez a helyzet, különbség nincs, a takarítónő is ember. A szkeptikus viszont már e tisztes foglalkozás konjuktu- rális állapotára következtet a bátor szókimondásról: könnyen ugrál a takarítónő, hiszen megfúrni, alacsonyabb beosztásba helyezni nem le­het, mint ahogy keresetét sem ildomos csökkenteni, miután ennél kisebb havi fizetés talán nincs is az or­szágban. Ez az. Itt a bajok gyöke­re, amelyen most már mu­száj alaposabban elmélked­ni. Vállalatok, intézmények, hivatalok szinte rendszere­sen keresnek jelentkezőket takarítói állásra, hirdetések révén. Hozzátehetjük: kevés sikerrel. Legfeljebb a Ba­ranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat könyvelhet el magának egy jó ötletből született eredményt A múlt esztendő végén egy sor la­kást kellett átadniuk, de a pontos határidőt csak úgy tudták biztosítani, hogy al­kalmi takarítóknak 200 fo­rintot, plusz mosószereket és eszközöket ajánlottak fel, egy kétszobás, összkomfortos lakás pedáns kitakarításának ellenszolgáltatásaként A ke­reseti lehetőség időzítése is jó volt mert éppen a ka- t rácsony előtti napokra esett. I Jelentkező bőven akadt. De az állandó — a havidíjas takarítói állások — mégis betöltetlenek. Az Orvostudományi Egye­tem Gazdasági Hivatala bár­melyik napon, akár húsz nőt is felvenne, méghozzá ke­csegtető keresettek Az új belépő már eleve 1200—1300 forint alapfizetést kapna, ehhez jár még munkahe­lyi, illetve — esetenként — veszélyességi pótlék. Mégis a munkaerőhiány okoz gondot a hivatalnak, pedig a pótlé­kokkal ezerötszáz—ezerhat­száz forintra növelhető ke­reset nem rossz, tekintettel arra, hogy a takarítás sem­miféle szakképzettséget nem igényel. A négyszáz ágyas­klinika szociális létesítmé­nyei is a legkorszerűbbek, ami pedig a munka gépesí­tését illeti, szintén megfele­lő. Csakhogy éppen az egész­ségügyi terület sajátságos jellege riasztja el az esetle­ges jelentkezőket: ahogy mondani szokás, „jó gyomor” kell ahhoz, hogy valaki ta­karítást végezzen a műtő­ben, kórteremben, laborató­riumban. De azt hiszem az egyetem az egyedülálló intézmény, amely egyálalán ennyit is tud fizetni, mert másutt bi­zony a takarítónők keresete jóval kevesebb, általában 850—1100 forint. És az ezer­kétszáz forintot is csak az kapja meg, aki legalább 10 esztendeje hűséges a mun­kahelyéhez. Valószínű ez | egyúttal a „plafon”, hiszen akár húsz esztendős gyakor­lat után sem remélhet ma­gasabb bért és ezzel az ala­csony fizetéssel kénytelen nyugdíjba lépni. Hogy aztán a havi nyugdíj összege ezek- után milyen alacsony lesz, arra következtetni lehet. Pedig nehéz munka ez is. Semmiféle statisztika ugyan erre nem utal, de- elképzel­hető, hogy a vállalatoknál, üzemeknél szorgoskodó taka­rítónők egyik-egyikére hány szoba, hány szőnyeg, ablak, ajtó es mellékhelyiség jut. Külön nehézséget okoz a takarítónők eltérő munka­ideje is. Vagy hajnalban kezdik vagy esti hivatalzá­rás után késő éjszakáig, de sokhelyütt a munkaidőt megosztva, reggel, este is dolgozniuk kell. Örökké fá­radtak, levertek, amelyet né­melyiknél tetéz még a má­sodállással járó plusz fá­radtság. A Pécsi-viz medrében, a Gázmű mellett gátat építenek. Ezzel egyrészt a partot védik, másrészt a létrejövő ülepítő medence segítségével megóvják a víznek a tisztaságát és meglassítják a meder további szakaszainak feltöltödését Erb János felvétele Növelhető-e a takarítónők keresete? A válasz nem könnyű erre sem. Hazai gya­korlat: minden munkavál­laló, a portástól az igazga­tóig különböző bérktegóriá- ba van besorolva. Az a bi­zonyos tól-ig rendszer érvé- nj'esül ezen belül, s ez azt jelenti, hogy a „plafont” túllépni nem lehet, bármi­lyen alacsony is. Az évi bérfejlesztési alap lehetősé­get adott arra, hogy egy munkahelyen különböző be­osztású dolgozók fizetését emeljék. Sajnos több olyan tapasztalat volt, hogy a ta­karítónő kapott legritkábban és legkevesebbet, mondjuk ötven forint emelést Egyéb­ként ez a bérfejlesztési rend­szer ebben az esztendőben már megszűnt, helyette va­lami más elképzelés érvé­nyesük De ez már nem vál­toztat azon a tényen, hogy a takarító-személyzet gyatra keresettel rendelkezik. Fel­vetődhet valakiben — mint ahogy erre volt már példa —, hogy végül is a takarí­tás bár szükséges, de még sem termelő munka, arról nem is beszélve, hogy nincs képesítéshez kötve. Viszont vannak „cselédkönyves” or­vosok, mérnökök, akik a diploma után egy-két évig 1400—1600 forint havi fize­tésért kénytelenek dolgozni, magas szintű, több éves egyetemi tanulmányok elle­nére Igazságtalan lenne, ha... szóval tetszik érteni, ugye? Az összehasonlítás ebben az esetben sántít Mert itt már megélhetési kérdésről van szó. Kevés a „cseléd­könyvesek” kezdő keresete, de van előttük — mint ahogy akár a szakmunká­sok, vagy más munkát vég­ző dolgozók előtt is — pers­pektíva: munkájuk változé­konysága, fejlődése, követ­kezésképpen magasabb ke­reset és jövedelem. De a takarító előtt végülis milyen kedvezőbb anyagi jövő áll? Húsz esztendeje 600 forint volt az átlaguk, most nem egészen ezer forint. Húsz év alatt! Ez nem perspek­tíva. Már pedig a megélhe­tési költségek emelkedtek, ez tagadhatatlan, viszont élniök kell. Nem hinném, hogy va­laki bátran meg merné húz­ni a létminimum alsó hatá­rát 900 forintnál. Nem lehet vitatni, hogy a besorolások­ra, bérkategóriákra valóban mennyire szükség van egy vállalatnál. De vannak sza­bályzatok, amelyek idővel elavulnak és különben sem mozdíthatatlanok. A takarítónők bérének korlátáit felfele kellene tá­gítani, feszegetni. Ezt a mun­kát egyébként is az idősebb korosztály gyakorolja. Kö- vetkezésképper kiöregednek és már a jelenlegi tapaszta­latok figyelmeztetnek arra, hogy az utánpótlás remény­telenül gyéren csordogál a fiatalok köréből. És ha rá­adásul anyagi megbecsülés­re sem számíthatnak, akkor azt hiszem egy idő múlva a portástól az igazgatóig min­denki foghatja a seprűnye­let és a porrongyot. S ez valóban kabaréba illő épü­letes látvány lesz ... Rab Ferenc a levegő tisztaságát, a ter- i mészet védettségét illetően j nyugat-európai szemmel néz- ! ve az „éden” országa, de alá itt él, az tudja: ez már csak illúzió. A gyárkémények száz tonnaszám szórják a pernyét a városokra, a vegyi üze­mek gőze járásnyi területek felett szennyezi a levegőt, s miután a korszerű fűtőbe­rendezések aránya még min­dig aggasztóan alacsony, a városok maguk is szennye­zik önmagukat. Pécs több mint hetvenötezer kéményé-, bői a fűtési idényben éjjel­nappal száll füst, s mi még­is csodálkozunk, hogy kevés a levegő, s fáj a fejünk... Még ki lehet nyitni az ab­lakokat, még nem kell a for­galmas utcák kereszteződésé­ben álló rendőr arcára védő­maszk, még van hova kirán­dulnunk, mindez azonban hi­hetetlenül gyorsan semmivé lehet, ha úgy teszünk, mint­ha minket nem fenyegetne korunk nagy veszedelme. A levegő védelme nem néhány tucat egészségügyi szakem­ber, s lelkes társadalmi ak­tíva feladata. Erre hívja fel a figyelmet a Minisztertanács tegnap közzétett határozata is, melyben az ipari üzeme­ket és vállalatokat anyagi­lag is felelőssé teszi a levegő tisztaságának védelméért. A közelmúltban megalakult az Országos Levegőtisztaság­védelmi Bizottság, most meg­jelent ez a határozat, s a te­levízió és egyéb sajtóorgá­numok jóvoltából sikerült a közvélemény egy jelentős ré­szének érdeklődését is fel­kelteni. Mindez együttesen olyan helyzetet teremt, mely­ben reális lehetősége van a veszélyes tendenciák megál­lításának. 1971—72-ben a le­vegőt szennyező üzemek já­rulékot fizetnek a védelmi alap javára, 1973-ban azon­ban már bírságot szednek mindazoktól, akik nem tart­ják be a levegő-minőségi normákat. Pécs kedvező adottságú vá­ros — már ami a természeti adottságait illeti. Ipari vo­natkozásban már közel sem ilyen kedvező a helyzet: a a város üzemeinek többsége korszerűtlen, s ezért erősen szennyező. A jelek szerint azonban a jószándék ezen üzemek vezetőiből sem hi­ányzik. Ezt bizonyítja az az ankét is, melyet tegnap dél­után tartottak az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület rendezésében a Tudomány és Technika Há­zában. A Hőerőmű, a MÁV, a Szénbányák, a Gázgyár, a Porcelángyár, a Dohánygyár, a Bőrgyár és a Sörgyár ille­tékesei ültek le a tanácsok és a KÖJÁL vezetőivel, hogy együttesen értékeljék a hely­zetet, s határozzák meg a legsürgősebb teendőket. A sok elképzelés közül csak egyet: a Porcelángyár füstöt okádó kéményeit kiiktatják — olajtüzelésre tér át a gyár. Nálunk még nincs szükség olyan megdöbbentő erejű fi­gyelmeztető plakátokra, mint Angliában, nálunk még leg­többen csodálkozva néznék a gázálarcban sétáló anya és kisgyermeke képét, a vész­harangok megkongatása azon­ban már itt is időszerű volt Vigyázzunk. Nem elég azt nézni, ma többet terme­lünk-e, mint tegnap, nem elég arra törekednünk, hogy holnap többet keressünk, mint ma — arra is gondol­nunk kell, hogy egészség és derűs környezet nélkül mind­ez semmit sem ér. B. S. Felveszünk: gazdasági vezetőt, revizorokat mérlegképes könyvelői képesítéssel és érettségizett leltározót, gyakorlattal. Jelentkezés: részletes önéletrajzzal, fiz-etési igény megjelö­léssel „Pécsi székhely” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom