Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-12 / 60. szám

1971. március 12. DUNÄNTCL1 NAPLÓ 3 Nagyobb körültekintést a munkás felvétel éknél! Miért vándorolnak az emberek? 8631 munkaerő-hirdetés 900 munkás dolgozik a Kendergyárbau Munkásvédelmi és szociális beruházások Hirdeti •* Ure^térkép Pécsről ? Tavaly kötelező közvetí­tés alá tartoztak azok a sze­mélyek, akik kettőnél több­ször változtattak inunkahe- lyet. Kötelező közvetítésre összesen 418 személy jelent­kezett, 298 férfi és 120 nő. Szakképzettsége 96 férfinak és 16 nőnek volt. A szak­képzettekre és ezen belül is főleg a nőkre jellemző, hogy nem a szakképzettségüknek megfelelő munkakörben dol­goznak, hanem fizikai mun­katerületen. A kiközvetített személyek SO százaléka 14—20 éves 35 százaléka 21—30 éves 34 százaléka 31—40 éves 11 százaléka 41 éves és ennél idősebb. A közvetítésre kötelezettek többsége, 72.7 százaléka a harmadik, 20,5 százaléka a negyedik, 5 százaléka az ötödik, 1,8 százaléka a hato­dik vagy ennél több munka- viszonyának létesítéséhez kérte a közvetítést. A kilépések okai Minden egyes munkavi­szony megszüntetésének okát megkérdeztük a munkavál­lalótól — a válasz természe­tesen ném minden esetben felel meg a valóságnak —, aminek alapján az alábbi kép alakult ki, gyakorisági sorrendben. Kevés bér 2« Lakóhely változás, lakó­helyhez közelebb lévő munkahely és egyéb lakásproblémák 92 Szezonmunka, szerződéses munkaviszony, helyet­tesítés, stb. 77 Nehéz fizikai munka 68 Nem felelt meg a munka­kör 66 A munkahely változtatást nem tudták megindo­kolni 66 Családi ok 54 Egészségügyi ok 49 Hossz munkakörülmények (poros, vizes, piszkos, ; hideg, meleg, stb.) 36 Nem tudott beilleszkedni a kollektívába (össze­veszett a főnőkével, kol­légáival) 27 A vállalat elküldte, mert nem felelt meg vagy fe­gyelmezetlen volt 26 Több műszakos munka 26 Hívták 22 Külszolgálat 18 Sok túlóra 14 Nem adott a vállalat le­hetőséget szakma elsajá­títására vagy tovább­tanulásra 12 Megszűnt a munkakör vagy vállalati részleg 11 Nem foglalkoztatják szak- képzettségének megfelelő munkaterületen, munka­körben 7 Egyéb ok 26 A kiközvetítést nem ta­gadtuk meg egy személytől sem. mivel úgy ítéltük meg, hogy a munkaerőúramlás megfelelő irányba történt és a munkavállalási lehetősé­gek \ érős leszűkítése —• a gépjárművezetőkhöz hason­lóan — igen sok nehézséget okozott volna elsősorban a munkavállalók részére. A közvetítésre megjelen­tek száma az összes kereső­höz viszonyítva nem számot­tevő. Ha azonban a 418 sze­mély 978 megszüntetett mun­kaviszonyát tekintjük, és ehhez még hozzászámítjuk az újonnan létesített munkavi­szonyokat is (összesen 1396). ez a szám a személyekhez viszonyítva már igen ma­gas. A munkahely változtatók többsége — 73 százaléka — három munkaviszonyt léte­sített, és kisebb hányada — 27 százaléka — létesített en­nél többet. Az utóbbiak majdnem kivétel nélkül az ún. „vándormadarak" közé tartoztak, akik néha a vál­lalat nevét sem tudták meg­— Zrínyi-műsort mutat be ma, pénteken este 8 órai kez­dettel a Pécsi Tanárképző Főiskola irodalmi színpada az intézet dísztermében. — A szőlő- és gyümölcs- termeléssel kapcsolatos jog­szabályokat ismerteti 12-én. pénteken est? 6 órakor a szabói csfalusi kul tárházban Orbán György, az 1. kerületi Tanács csoportvezetője. mondani, ahol dolgom! akartak. Sajnálatos az is, hogy ezek között sok az anal­fabéta és sok a cigány. Vállalati mulasztások A kötelező közvetítést a munkaerő mozgás csökken­tése érdekében vezettük be. A hatósági intézkedés azon­ban önmagában kevés, a vállalatoknak Is többet kel­lene tenni ennek érdekében. Itt elsősorban a körültekin­tőbb felvételt kell megem­líteni. A közvetítés során ugyanis igen sok panasz hangzott el arra vonatko­zóan. hogy a vállalatok nem tájékoztatták őket megfele­lően a felvétel előtt. A munkába állást követően j derült' ki, hogy sokat kell túlórázni,, vidékre is kell járni, a munkaidő beosztás nem felel meg, közlekedési költséget nem térítették, nem azt a munkát végeztették, amire felvették stb., ami miatt végül is a vállalatot elhagyták. A bérezésekkel kapcsolatosan is hangzottak el panaszok, felvételnél ma­gasabb bért ígértek, mint amivel elszámolták, próba­idő leteltével béremelést ígért a vállalat és végül is nem adott stb. Nem élnek a vállalatok eléggé a fegyelmezés eszkö­zével sem. Gyakran előfor­dul, hogy szívesebben veszik a fegyelmezetlen dolgozó tá­vozását, mint a több mun­kával járó fegyelmi eljárást. Egyforma szigorral kellene fellépni ellenük minden vál­lalatnak, s ilyen tapasztala­tok .esetén a dolgozó is fon­tolóra venné a távozást. Nagyobb figyelmet kelle­ne szentelni a fiatalkorú munkavállalókra is, hiszen a szakképzetlen munkaerő utánpótlás úgyszólván egyet­len bázisa ma is és a jövő­ben még inkább így lesz. Az osztályon megjelent 418 sze­mélyből hetvenegy 14—18 éves korú volt, nagy részük a nehéz fizikai munka miatt hagyta el ' a munkahelyét. Sajnos, ez gyakran előfor­dul, pedig megfelelő szer­vezéssel nagyon sok válla­lat tudna részükre tartósan -munkát biztosítani. A fiatalkorúak egy része nem ismeri a munkaviszony- . nyal kapcsolatos legalapve­tőbb szabályokat sem. Pl. ' nem tudnák különbséget j tenni a munkaviszony meg- | szűnésének módjai között, ; nem ismerik a felmondás ] eseteit, stb. Mind a vállala- i tok, mind a fiatalok érdeké- 1 G. Kovács István foglal­kozása miatt kapta az elő­nevet. A sok Kovácsot meg kellett különböztetni — így aztán ő, mivel gulyás volt, G. Kovács lett. A fiatalok Gulyás Pista bácsinak hívják, pedig alig emlékezhetnek ar­ra az időre, amikor még ő hajtotta a nagydobszai gu­lyát. — Miért nincs már a gu­lyával? Gulyás Pista bácsi hosz- szan hallgat. — A tsz állataira a vil­lanypásztor vigyáz — moridja nagysokára. — Nem értem j én már azt. Régen elsza- j kadtam a marhától. A kő­művesnek segítek. A 64. évemben vagyok ... Régen volt. amikor először marad­tam egyedül a csordával. — Hol történt? — Apám a Nádassyak: csi­kósa volt. Az uraságot csak úgy hítták: a bolondos Ná- dassy. Amikor a szőlőbe ment. sokszor nekiugrasztot­ta a négy lovat a Drávának. Nem volt türelme megvárni a révészt. Hát ennek a lánya beleszeretett az én bátyámba. Apám megijedt. Ilyen bo­londos embertől minden ki­telik. Így aztán Üjbezdánba | mentünk — apám ott csorda- j pásztor lett. Itt jártam három ' ben szükség volna rá, hogy ezeket az alapvető ismerete­ket időben elsajátítsák. Tapasztalataink szerint a vállalatok sokkal több ener­giát fordítanak az új dolgo­zók felvételére, mint a meg­lévő állomány megtartására. Ezt a véleményt támasztja alá az a tény is, hogy 1970- ben a vállalatok 8631 mun­kaerő-hirdetést tettek közzé a Dunántúli Naplóban, ami felülmúlja az előző éveket is. Ahhoz tehát, hogy a kö­telező közvetítés eredményes legyen, szükség van arra, hogy a vállalatok is a téma súlyának megfelelően foglal­kozzanak a fluktuáció kér­désével. Elsősorban az okok feltárása szükséges, és en­nek ismeretében kell meg­keresni az intézkedés mód­ját. Legtöbb eredményt az emberekkel való megfelelő bánásmóddal, a körültekin­tőbb felvétellel lehet elérni. Az is elképzelhető, hogy a vállalatok érdekeltté tegyék az illetékes munkahelyi ve­zetőket, részlegvezetőket a fluktuáció csökkentésében. Balás Lászlóné. a Városi Tanács Munkaügyi Osztályának főelőadója. Szinte észrevétlenül nőtt nagyüzemmé Pécs külterüle­tén a Kenderfonó-gyár. A megye és város érdeke meg­követelte, hogy ilyen típusú könnyűipari, főleg nőket fog­lalkoztató üzem működjön Baranyában. Ennek megfele­lően a III. ötéves tervben 30 milliót fordítottak beruhá­zásra. Az elkövetkező terv­időszakban pedig újabb 20 millió forint , értékben fej­lesztik a gyárat. Az üzem lét­száma ma már meghaladja az 1000 főt. Sajnos, a termelés és a létszám rohamos felfutásával nem tudott lépést tartani a gyár jónéhány szociális és munkásvédelmi létesítménye, így az utolsó években szá­mos ilyen jellegű feladatot kellett megoldani. Még 1963- ban elkészült a 2,5 millió fo­rintos költséggel épült új öl­töző és fürdő, ez azonban már akkor is éppen csak, hogy nem volt kicsi. Az el­múlt év nyarán befejeződött a szövődé bővítése, ezzel pár­huzamosan, az üzemrész.190- es létszámánál! megfelelő nagyságú öltöző és fürdő épült. Végleges — legalább a jelenlegi és közeljövő igé­nyeit kielégítő — megoldás azonban csak az idei bővítés Nagy beruházásoknak is becsületére váló idő alatt készül a harkányi új benzinkút. Az építkezést még 69-ben kezdték, tavaly tavaszra kellett volna elkészülnie, de ha minden jól megy csak idén májusban kezd üzemelni. Az 1,3 milliós beruházással épülő kút benzint, gázolajat, szuperbenzint, háztartási tüzelőolajat és egyéb olajféleségeket árusít majd. PÁSZTORÉLET iskolát, de az elsőt kétszer, öt éves voltam, amikor elő­ször elküldték. Amikor rá­jöttek, hogy fiatal vagyok, mégegyszer elsős lettem. Hét éves voltam, amikor kitört az első nagy háború, akkor kezdtem bojtárkodni. Ta­vasztól őszig a csordával voltam... — Az állatot számolni kellett... — Hiba abban nem volt. Egyszer 310 marhára vigyáz­tam, soha nem tévesztettem el a számolást. 1922-ig vó- tam Űjbezdánban. Akkor írt a bátyám: gyűjjek haza, majd embert csinál belőlem. Elfogott a vágy, hogy meg­lássam ezt a Somogyországot. — A híres, hegyszentmár- toni gulyáshoz, Kovács Pe­rechez szegődtem. Jól ki kel­lett a szakmát tanulni. Régen nem lehetett akárki pásztor. Előfordult olyan is, hogy be­szélgettek a gulyással, két másik meg a falkából kivá­lasztotta a legszebb állatot és már hajtották is. Meg­csinálták. hogy a fekete lábú ló, gyönyörű kesely lett. Forró hajdinkása főzetet kö- ■ lőttek a lábára. Leperzselte i a szőrt, oszt amelyik kinőtt, az deres lett. A szilaj mar­hának meg a szarva formá­ját változtatták el. Az asz- szony sütött cipót, amikor a kemencéből kikerült, az ál­lat szarvára tűzték. Az meg­gyöngítette. Formázni lehe­tett. — A kutya nem ugatott? — Megetették. Nem vót akkor annyi kutya, mint most. A pásztor őrizte az állatot. Nekem is vót egy csoda kutyám. Olyan okos vót, hogy csak éppen be­szélni nem tudott. Megmér­gezték. Lett azután is ku­tyám, de olyan egy se! Az igazi pásztorkutya nem ha­rapja az állatot, mint az igazi pásztor sem dobálja "az állat után a botot. Egyszer eldobtam én Ls. Kiabál ám a gulyás: hallottad, hogy én az állattal kiabálok? Vagy a bo­tot hajigálom? Gyönyörű botja vót Somfa — meg­pirítva. Minden délben olajos ronggyal letörölte. Régi fénykép kerül elő. Fekete bársony ruha, fehér ! ing. Pásztorkalap bokrétává) | és rámás csizma. Fényes ! gomba pásatorbosogány a után várható. Az év végére ! a 900 fizikai dolgozó korsze­rű, fekete-fehér rendszerű öltözőben válthat ruhát, ké­nyelmes zuhanyozókban tisz­tálkodhat. Még 1969-ben készítettek egy tervet, mely a zajárta­lom csökkentését, a legnehe- j I zebb szállítási munka gépe- I | sítését és a munkások testi j ! épségének védelmét jelölte j meg céljául. .Elsősorban az j üzemcsarnokok klímáját és a i I levegő tisztaságát kellett ja- j vítani. Az elmúlt évben el- ; készült a központi porelszí- j vő és központi fűtéssel síké- ! rült megfelelő . hőmérsékletet j i biztosítani. Üjabb fonoda ! | csarnok építésével — 1971 I végére — nagyobb légtérben I a zaj is bizonyos mértékben | csökkenni fog. Bár az ideális i megoldás jelenleg még utó- • piának tűnik. Az új csarnok felépültével azonban a gépe­ket is széjjelebb lehet majd telepíteni — megszűnik a zsúfoltság. Másik több évtizedes prob­léma volt a kézi anyagmoz- | gatás. A régi, nehéz vessző- | kosarak helyett könnyű, máglyázható alumínium lá- i dákban szállítják az anyagot. [ S nem kézzel, mint eddig, hanem mozgékony targon­cákkal. Még ^971-ben besze­reznek egy elektromos meg­hajtású targoncát — a na­gyobb terheket azzal kíván­ják mozgatni. Az anyagmozgatással egy­idős gond a vízellátás. A Ce­ment- és Betonipari Művek­kel közösen, valamint a Já­rási Tanács segítségével most végleges megoldást ta­lálták. Nemcsak a két gyár­telep, de a község is megfe­lelő minőségű ivóvizet kap a most készülő -regionális víz­műből. Már megkezdték a tartalékkút fúrását. Az elmondottakon kívül I számos intézkedés történt, s | jónéhány terv vár megvaló- j sításra, melyek a munka- és j életkörülmények megjavítá- ! sara szolgálnak. A közel- ! múltban üzemi boltot nyitot- i tak, ahol a háziasszonyok a I legszükségesebb dolgokat be- '■ vásárolhatják. Még ebben az i évben betonozzák a fonoda j és raktár közötti földutat. Ki- I csit ugyan messze van, de i 1975-ben 3.8 millió forintos j költséggel, egy 600 személyes I konyhát és éttermet építe­nek. Ugyancsak a következő ; tervidőszak végéig újabb 300 í ezer forintot fordítanak a í porelszívás tökéletesítésére. Egy város építésének, fej­lesztésének lehetőségei adot­tak: van foghíjas telek és építőanyag. Gyerünk — épít­sük be a foghíjat egy im­pozáns toronyházzal! A meg­oldás könnyűnek látszik. Mégis vannak némi akadá­lyok. S ha városunk — Pécs város — a soros, igencsak fontolóra kell venni a dol­got. A föld mélyén rejtőző, többszintes pincesorok, ame­lyekről eddig nem tudott senki, sok borsot törnek az építészek orra alá. Egy tizenöt éve megkez­dett, és ma már eredménye­ket felmutató munkáról szá­molt be tegnap a Technika Házában a műszaki és köz- gazdasági propaganda hónap előadásainak keretében meg­tartott . összejövetelen dr. i Masszi Dénes geofizikus, a j Mecseki Szénbányák kutató-. ' si osztályának csoportveze- j tője. S ez a munka — az ) üregkutatás. Ismertette az eddigi kuta- i tásokat — mintegy negyven helyen végeztek a kutatási í osztály geofizikusai mérése- : két. A mérések — bár egy­szerűnek látszanak — mégis igen komoly munkát igé­nyelnek. Egyrészt háromféle ellenállásméréssel lehet val­latni a föld gyomrát. Ezek a vertikális — egy képzelet­beli fúrólyuk mentén —, és a szelvényes megoldás. Az elektromos hullámok terje­désének elvén alapulnak. Ott ahol üreg van, a hullám megakad. A szeizmikus mé­rés, tulajdonképpen mester­séges „földrengéskeltő” mé­rés — a rezgéseket itt is megfogja a lyuk. A tapasz­talatok szerint, minden olyan üreget fel tudnak tárni, ame­lyik legalább olyan hosszú, mint amilyen mélyen van. A munka eredményességét .mi sem bizonyítja jobban, műnk az, hogy a feltételezett pin­céket az aknamélyítők úgy­mond „99 százalékban” meg­találták. Az előadás pécsiek számá­ra talán legérdekesebb köz­lése az volt, hogy a város felkérésére a Tervező Válla­lat laboratóriuma feltérképe­zi az összes eddig ismeretlen és ismert pincéjét. Úgyneve­zett „üregtérkép” készül, ami bizonyára megkönnyíti majd az építkezni akarók dolgát. Csak egy megjegyzés: dr. ■ Masszi Dénes szerint, jó vol­na, ha ebbe a munkába be­vonnák a Mecseki Szénbá­nyák Kutatási Osztályának geofizikai csoportját. — kí — kezében. G. Kovács István bajusza szabályosan pödö- rítve. — Az a ruha akkor 80 pengő vót. A blamér mellény meg 20. Ez vót a legdrá­gább mellény. — Honnan volt pénze ilyen drága ruhára? Eszembe jutnak a rongyos pásztorok, akikkel útközben találkoztam. A szegényes j (nagyon enyhe kifejezés) ; pásztorházak, ahova bemen­tem. Pedig nem a fizetésen múlik — az nem éppen ke­vés. De hát keveset adnak a hajdani pásztor-büszkeség­re. A legtöbb faluban azt mondják: most. amikor he­hajtják az állatot, az ital­bolt előtt ragadnak. • — Honnan vót penzem? Egész kis aranybánya vót, ha megbecsülte magát az ember. A hegyszentmártoni tanyán 24 mázsa búza, 8 méter fa és szabad jószág­tartás vót a fizetség. Olyan szokás is vót. hogy ahány marha. annyi kenyér és annyi felöntő gabona (12,5 kg.) — Na, hogy folytassam az életem: 1931-ben nősültem, aztán Dóczi-majorba a Lédererh^z szegődtem. Hét év múlva, itt Nagydobszán dobolták össze a gazdákat: pásztorfogadás lesz. Engem választottak. Szent György napon ki­mentem a gulyával és csak Szent Mihály napján tértem haza. Olyan nagyon szép élet vót az. Akkor szoktam reggel kém enni, amikor a harmat leesett. Este meg csak harangszó után haza. Nekem még az sem vót mindegy, milyen a kolomp. Hárman mentünk a vásárba kolompot venni. Az egyik harangozott, a másik kettő 50 méterről hallgatta. Te! Azt a harmadik 6 litereset vedd. az szól a. legszebben — figyelmeztettük egymást. Az enyém tiszta éjszakában egész Görösgalig . hallatszott. — Az a szép, amikor meg­csendesedik az este, azt har­sog a fű, úgy legel a gulya. Legjobban szerettem az akol- ban aludni. A pásztor szakmát nem le­het tanulni. Ehhez érzés kell. Ha nincs érzés a pásztorban, olyan ellenség, .mintha hoz­zá nem értő ember az autóba nyúl.,, Lombosi Jenő Lépten-njomao pincéi, üregek...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom