Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-11 / 59. szám
6 D U N A N T C LI N API 0 1971 március 11. Művészi, régi, ritka vagy érdekes A PORCELÁN A1 FÓRUMA A porcelán, mint dísztárgy, mint használati eszköz minden lakásban található. A dísztárgyak zömét vázák, íalitálak és figurák alkotják. míg a használati eszköz nem más, mint étkészlet. Miután a porcelán törékeny, és a család nőtagjainak állítása szerint elkerülhetetlen, hogy egyet-egyet el ne törjenek belőle, — a 12 személyes készletből lássan hat személyes lesz (levesestül nélkül), majd négy személyes (pecsenyés-tál nélkül). végül marad két kávéscsésze és egy kanna. Ezt akkor kivonják a forgalomból, vitrinbe állítják, s dísztárgy lesz belőle. Majd egy festés, vagy költözködés alkalmával a vitrint felborítják, vagy az aranyos kis unoka terítővei .együtt lerántja az egész gyűjteményt a földre, és végetér a porcelán földi pályafutása. A fentiekből rögtön érthető, mi árt ritka a régi porcelán. A neves márkák közül elég gyakran előfordul az Alt-Wien, a Sévresi, a Meisseni, a Rosenthal, a Fischer, a Herendi és a Zsolnay, ritkábban a kínai, japán és angol porcelán. Gyakorlott gyűjtő formájuk, színűk, hagyományos mintáik alapján is felismeri őket. de bárkit tájékoztat erről a tárgy aljába belenyomott, vagy belefestett jegy. A Sévresi jel kettős L. vagy kettős P., sokszor korona és beleírva a gyár neve és a gyártás éve is. A Meisseni két keresztbe- tett kard. a Rosenthal porcelánt korona és az alá írt gyár neve jelzi. Az Alt-Wien tárgyak alján a közismert méhkas, a Fischernél benyomott név jelzi a márkát. A kínai és japán tárgyak alján is vannak írásjelek, de a gyakori utánzás ellenére gyakorlott gyűjtő felismeri a valódit. A japán porcelánok között gyakran találunk tájat. figurákat ábrázoló finom kivitelű, igen vékony falú ún. egg shell (tojáshéj t) teáskészleteket, míg a kínai tárgyak közül a nagy padlóvázák gyakoriak. Cseh porcelán előfordulása igen gyakori. Szép étkészletek mellett ritkán találunk egy- egy múltszázadbeli kimagaslóan művészi darabot. ZSOLNAY TJM A Zsolnay porcelánt szándékosan hagytam a végére. Itt a védjegyek a szokásosnál is gyakrabban váltakoztak. így a jegyek alapján a régi Zsolnay korát egész pontosan meg tudjuk határozni. Aki Zsolnayt szándékozik gimjteni, el ne mulassza megtekinteni a Zsolnay múzeumot, nemcsak azért, mert páratlanul szép gyűjteményt láthat. hanem módja van megismerni korszakonként a művészi tárgyakat. Ugyancsak . vegye meg azt a kis tájékoztató könyvecskét, amelyben ismertetik a .legkülönbözőbb korszakok védjegyeit, így semmi nehézséget nem okoz saját tárgyának a meghatározása. A régi Zsolnay keresett cikk nemcsak az országban, hanem Európában és Amerikában is. A legszebb tárgyak akkor készültek, amikor a gyár művészi irányítása közvetlenül a tehetséges, művészi érzékkel megáldott Zsolnay gyerekek és unokák kezében volt, akik maguk is tevékeny részt vállaltak a kivitelezésben. Mellettük számos átlagon felüli tehetségű művészt vonzott a gyár, — közöttük Rippl-Rónait is. Ennek a korszaknak védjegye az öttorony, a kurzív betűkkel írt Zsolnay és mellette TJM, ami Teréz, Júlia, Miklós nevének kezdőbetűit jelentik. A köztudatban Zsolnay tárgy mint kékeszöldes eozin ismert, holott ez a színtónus a legkésőbbi kor terméke, és az elnevezés alapja „eos” (a hajnal) nem kékzöld, hanem rózsaszín bíbor, ugyanis a korai eozinok ilyen színűek voltak. A régi Zsolnay tárgyak 1860-tól 1900-as évekig a legkülönbözőbb formákban, színek-* ben és díszítésekkel készültek és a gyakorlatlan gyűjtő nem is sejti, hogy Zsolnayról van szó. Igen közkedveltek a nagy falitálak és vázák, melyek több színűek, általában tájat, fákat, virágokat, madarakat, kisebb jeleneteket ábrázolnak. Ezek az 1900-as év körül készült produktumok a szecessiós irányzathoz tartoznak. A korábbiak 1870. és 1890. között készülte’- TJM-es jelzéssel. Színes, fantázia-virágokkal díszített, gazdagon aranyozott, áttörtfalú csé| szék, tálak, vázák jellemzik ! ezt a kort. Ritkaság közöt- I tűk a teljesen hibátlan és friss színezésű. Az 1900-as i évek után egy-két igen jól sikerült figurális tál készült ] kékes-zöldes „eozinos” eljá- j rással. Ha szép az égetése, friss, nem fakó a színe és természetesen nem repedt, — dísze minden lakásnak. Régebbi tárgyaknál, egyedi daraboknál, ha az összbenyomást nem zavarja, — kisebb repedést, vagy csorbulást kénytelenek vagyunk elnézni. Az a tapasztalat, hogy a fővárosi bizományi áruházakban régi és szép Zsolnay hamar elkel, mégha hibás is. ALT WIEN Nagyanyáinktól örökölt ét- ! készletek és porcelánfigurák | egy másik nagy csoportja a I bécsi porcelán, más néven [ Alt-Wien. Ezek egy része valódi, azaz 1864. előtti, másik része ebben a stílusban készült későbbi gyártmány. Piros, kobald-kék. zöld színű, aranyindafonatos díszítés, közepén többnyire levonóképes, vagy kézifestésű alakos jeleneteket ábrázoló kép jellemzi a tálakat, csészéket, vázákat. Igen bájosak apró kis rokokó porce- j Ián figuráik. A finoman ki- I dolgozott kis szobrocskák | szintén áldozatul szoktak es- í ni a hölgyek takarítási dü- | hének, és az aranyos kis ! unokáknak. Először csak a i kis karkosarat törik le a fi- ! guráról, majd a karját is — ! tövestől. Ezt követi a fej, a mellkas, s végül előttünk áll egy rokokó szoknya, — talpazaton. Kisebb hibát itt is elnézhetünk. A Fischer porcelán általában nagyméretű, igen díszes kivitelű színes, gazdagon aranyozott kancsók, füles vázák és falitálak formájában található. Még 100 év múltán is igen frissek színeik. csillogó - az aranyozás, de nagyon gyakran ragasztott a kancsók, vázák füle és repedt a tál. Oly szépek a tárgyai és oly ritka a hibátlan, hogy kisebb hibák itt is megbocsájthatók. Általánosságban kimondhatjuk, minél régebbi a porcelán, annál művészibb, mert később a gyárak a haszon érdekében tömegter- I melésre tértek át, s ez óha- i tatlanul a színvonal süllyedését eredményezte. Vonatkozik ez még a sévresi, meisseni, Alt-Wien tárgyakra is. Általában egy-egy üzem megalakulásakor meg művészek voltak a tulajdonosok, és egyedi darabokat alkottak nagy szeretettel és művészi igénnyel. Ez nem fizetődik ki általában, és így Fischer is abba bukott bele anyagilag, hogy erején felül törekedett a sok időt igénylő és kevés hasznot hozó művészi, egyedi darabok előállítására. Az ő üzeméből alakult a ma is működő Herendi gyár, mely számos külföldi bevált stílus hű utánzásán és művészi kivitelezésén kívül igyekezett sajátosan magyaros stílust létrehozni hol több. hol kevesebb sikerrel. Érdeme, hogy a hazai piacot megbízható, ízléses és anyagilag elerhető használati tárgyakkal látta el. HABÁN FAJANSZ Meg kell még említenem a Habán fajanszot, amit csak ínyencek gyűjtenek. A habánok a 16. században hazánkban letelepedett vallásos szekta tagjai voltak, akik zárt egységet alkottak, és igen sok kézműves volt közöttük. A fazekas mesterséget művészi tökélyre emelték. Cserepeiket különleges összetételű ónmázzal vonták be, s így az vízhatlanná vált és alkalmas volt arra is, hogy kézi festéssel díszítsék. Jellemző népi motívumokat tartalmazó kancsókat, tálakat készítettek. Korábban az évszámot, később nevüket is belefestették. Ma már ritkaság régiségüzletben hozzájutni, esetleg vásárban található, ahol mint ócskaságot árulják, amit azelőtt alud- tejes köcsögnek használtak. A ma is működő gyárak termékeit üzletekben, a régi porcelánokat régiségboltokban, vásárban, bizományi áruházakban, árveréseken vásárolhatjuk meg. Ez az a régiség, amiből törékenysége folytán mind kevesebb lesz, — tehát ritkaság, egyúttal művészi produktum, s mint ilyen, dísze a lakásnak. Érdemes gyűjteni. Szalui István (Vlit köteles a lakó megtéríteni? Ilanda István, Pécs, UI., Polláck M. u. 4 a alatti lakos kérdése: Július i. napja utáni lakáscsere esetén is megilleti-e a dolgozót (nyugdíjast) a lakbér-hozzájárulás? A 4.1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 2. §-a határozza meg a lakbér-hozzájárulásra jogosultság feltételeit. Az (1) bekezdés szerint lakbér-hozzá- iárulásra a lakbéremeléssel érintett LAKÁS BÉRLŐJE jogosult. A rendelet ugyanakkor meghatározza a jogosult személyek körét is. E szerint annak a lakbéremelései érintett LAKÁSNAK A BÉRLŐJE jogosult a LAKBÉR-HOZZÁJÁRULÁSRA, aki a) bérből, fizetésből élő kereső. b) szövetkezetnél rendszeres munkát végző tagként kereső. c) nyugdíjas, illetőleg rendszeres ellátásban részesülő csökkent munkaképességű, továbbá, d) keresőképtelen. Az ismertetettek alapján az a lakás —, amelybe a bérlő költözik — lakbéremeléssel érintett lakás, és a bérlő a fenti felsorolás valamelyikébe tartozik, akkor lakbérhozzájárulásra jogosult lehet. A lakbér-hozzájárulásra jogosultság feltételeinek együttesen kell meglenni ahhoz, hogy a bérlő azt megkapja. A rendelet kifejezett rendelkezést csere esetére nem tartalmaz a lakbérhozzájárulásról. Hetényi Árpád, Pécs, Táncsics u. 72. sz. alatti lakos kérdése: A nyugdíjasokat hány lakószoba illeti meg, illetve jogosultak lehetnek-e két lakószobára? A lakásrendeletek közül az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz, rendelet 10. §-ának (2) bekezdése határozza meg a jogos, lakásigény mértékét. E szerint két személyig egy-két lakószoba a lakásjogosultság mértéke. A nyugdíjasokkal kapcsolatban a 4/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet az 5. §-ban előírja, hogy minden esetben a lakásigény mértékének felső határát kell figyelembe venni. E rendelkezések egybevetéséből egyértelműen azt lehet megállapítani, hogy a nyugdíjast a két lakószoba megilleti a két szobás lakás esetében. Ugyanis a lakásigény mértékének felső határa két személy esetében az idézett rendelethely szerint a két szoba. Olvasónk további kérdései a komfort fokozatokkal kapcsolatosak. Ezen kérdéseire csak a jogszabályban írtakat tudnánk ismételni, amit már ismer és mi is már foglalkoztunk velük. Eltérés a jogszabályi rendelkezéstől nincs. A rendelet a fogalmak mellett —, ahol az szükséges volt — küMEC/SZÓLALÁSRA VARÓ ÉPÜLETEK... A múlt. ha már történelemmé vált, bevonul a könyvek és lexikonok lapjaira. Az élő szemtanúk lassan elköltöznek közülünk, s jó, ha a hajdanvolt eseményeket egy- egy emléktábla örökíti meg. Első sétáim alkalmával a Kossuth Lajos utcában örömmel fedeztem fel a Pannónia Szálló homlokzatán a táblát, amely arról tájékoztatott, hogy Bartók itt hangversenyezett. Tovább haladva, a Hattyú házon másik emléktáblát pillantottam meg, Liszt Ferenc hangversenyének emlékére. Megnőttek a szememben a falak, amelyek még látták Lisztet és Bartókot. A történelem, a kul- túrhistória elevenedett meg egy pillanatra. Jó az. ha a múlt példának és okulásul állandóan körülöttünk van, ha emlékeztetnek rá. így kezdtem el nyomozni... Színház tér 1. — SZMT székház. Akik a Hírlapolvasóban ülnek, hacsak nem az idősebb generáció tagjai, nem is sejtik, hogy valamikor itt egy patinás kávéház volt, írók, művészek találkozóhelye. Nemcsak ezért, hanem egy másik esemény miatt is emléktáblát érdemelne az épület. 1910. október 1-én Pécsre látogatott Ady Endre, s Hatvány Lajos, Heitai Jenő és Ignotus társaságában itt léptek fel. Akkor még Vigadónak hívták ezt a helyet. A Szikra Nyomda Munkácsy utcai épületén ma is felirat hirdeti, hogy itt volt a Pécsi Napló szerkesztősége. Többek között ebben a szerkesztőségben kezdte újságírói pályafutását Tbury Zoltán, a századvég jeles prózaírója. 1092. november 14-től 1390. lanuar 16-ig dolgozott Pécsett. A Belváros patinás negyededen kanyarog a József utca. A 28-as számú, meglehetősen rogyadozó épületben valaha egy Európa hírű gyár működött, az Angster orgonagyár. Szinte az összes jelentős orgonát ez az üzem készítette és szállította hazánkban a megrendelőknek, de termékeit külföldön is jól ismerték. Ipartörténeti szempontból úgyszintén megérdemelne egy emléktáblát ez az épület is. Móricz Zsigmond a harmincas években többször is megfordult a megyében és Pécsett. Egyik látogatása alkalmával a város egyik külső részében, a Donátusi úton lévő régi apácakolostor melletti Erreth-féle villában szállt meg. Ahol most az Orvostudományi Egyetem modern tömbje áll, valamikor katonai iskola volt., A század elején ide. a hadapródiskolába járt Miroslav Krleza. , aki később a XX. századi : horvát irodalom talán leg- i nagyobb alakjává vált. Igaz, ; a mai, korszerűsített épület még csak nem is hasonlít a néhai- „laktanya”-stílusra. de ! bizonyára lehetne találni al- ! kalmas helyet a megemlékezés számára. A Járási Tanács szép mű- 1 emléképülete is sokszor adott ; otthont a pécsi irodalmi élet immár „történelmi” jelentőségű szervezetének, a Janus Pannonius Társaság ütéseinek. A műemlékjellegre tábla utal a főbejárat mellett. Talán nem lenne túlzsúfolt a fal, ha az épület ellenkező j végére egy másik emlékez- | s, tető szöveg kerülne. Mert az épületek nemcsak kő és habarcs szövedékéi. Tanúk is. akik megszólalnak, ha beszéltetjük őket. Marafkó László lön tágabban is meghatározta a jellemzőket. Például: az összkomfortos lakásnál... c) melégvízellátással (táv-, tömb-. egyedi-, központi, vagy etaga fűtéssel) ... Így bővebb részletezés megítélésünk szerint nem szükséges. Kálmán Ferencné, Pécs, j Csillag u. 31, sz. alatti lakos kérdése: A lakás, amely áll, két lakószobából, konyhából, előszobából, éléskamrából, fürdőszobából, WC-ből, olajkályhával fűthető és villany- bojlerrel rendelkezik, melyik komfort-fokozatba tartozik? Kérdésére ismertetjük a komfortos lakás jogszabályi meghatározását. A rendelet szerint komfortos az a lakás. amely legalább a) tizenkét négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával. főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, b) közművesítettséggel, c) melegvízellátással és d) egyedi fűtési móddal (gázfűtéssel. szilárd vagy olaj tüzelésű kályhafűtéssel) rendelkezik. E meghatározás figyelem- bevételével a kérdezett lakás a fenti feltételeknek megfelel, tehát komfortosnak kell tekinteni. Tóth Istvánná, Pécs, Frankel Leó u. 19. sz. alatti lakos kérdése: Lakáscsere esetén kell-e lakáshasználatbavételi díjat fizetni és kinek? A Jakásépítési hozzájárulással kapcsolatban megjelent 2/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 2. § (3) bekezdése szerint nem kell lakáshasználatbavételi díjat fizetni, ha a) az új tanácsi bérlakást műszaki megosztás, toldaléképítés útján vagy más módon a bérlő létesítette, b) A LAKÁSÜGYI HATÓSÁG A TANÁCSI BÉRLAKÁST A BÉRLŐ RÉSZÉRE LAKÁSCSERE-SZERZŐDÉS ALAPJÁN UTALJA KI, c) a lakásügyi hatóság a bérlő tanácsi bérlakását — kérelmére — olyan személy részére utalja ki, aki a bérlő tulajdonában álló lakásban lakott és a lakást a tulajdonos felmondása alapján csere lakásként utalják ki, d) a lakásügyi hatóság- a tanácsi bérlakást a kisajátított ingatlanban lakó volt tulajdonos részére cserelakásként utalja ki, e) a lakásügyi hatóság a bérlő részére a tanácsi bérlakást határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig utalja ki. Olvasónk másik kérdése, hogy a lakás berendezés felújítása kinek a kötelessége és mit köteles a lakó megtéríteni? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 55. §-a értelmében a lakás berendezés felújításával, cseréjével kapcsolatos költségek 50—50 százaléka — határozatlan időre szóló lakásbérleti jogviszony esetén — a bérbeadót, illetőleg a bérlőt terheli. Nem terheli a bérlőt az 50 százalékos költséghányad, ha a) a lakásberendezést elemi csapás, vagy a bérbeadó mulasztása, miatt kellett felújítani, illetőleg cserélni, b) a bérbeadó a lakásberendezést az épület felújítása során cseréli ki, c) a bérlő a lakásberendezés használatáért külön díjat fizet. Abban az esetben, ha a lakásberendezés felújítása, illetőleg cseréje a bérlő karbantartási kötelezettségének elmulasztása miatt, vált szükségessé, a teljes költség a bérlőt terheli A jogszabályi rendelkezések a továbbiakban pontosan meghálál ózzák, hogy a bérbeadó mennyi időn belül köteles a kijavítás iránt, illetve a felújítás tekintetében intézkedni. Ennek elmulasztása esetén a bérlő a szükséges javíttatási. felújítási munkákat a bérbeadó terhére elvégeztetheti. Természetszerűen a végzett munkát megfelelő számlával köteles igazolni. Az Errcth villa
