Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-11 / 59. szám

1971. március 11. DUNÁN T 0LI NAPLÓ Az idén megkezdik a Megyeri kertváros építését Erőfeszítések az indulásnál Jól jegyezzük meg az idei évszámot: 1971. Ez lesz ugyanis a Megyeri kertváros születési éve. Igaz ugyan, hogy az idén csak 430 lakás építéséhez fognak ott hozzá (amit 1972 első felében ad­nak át), s az is igaz, hogy a IV. ötéves terv során is ösz- szesen „csak"’ 2800 állami- szövetkezeti és 600 OTP-la- kást építenek ebben a város­részben, ami nem mondható olyan soknak. Egyszer azon­ban el kell kezdeni, s a táv­latokat tekintve nagyobb lesz ez a városrész, mint Ü.ime- csekalja. Annyi émber él majd ott, mint a mai Nagy­kanizsán. Kissé nehézkesen indult a program, hiszen a múlt év őszén nem találtak kivitele­zőt egy 3 millió forintos gáz­csőfektetési munkára. Ügy tűnt, hogy e csekélyke mun- 9 ka miatt az egész városrész építése „elcsúszhat”. Öröm­mel közölhetjük, hogy elvo­nultak már a „viharfelhők”, s minden közműmunkára van már kivitelező. A gáz­vezeték-fektetést a Fővárosi Csőszerelő Vállalat, a csapa­dék- és szennyvízcsatornák kiépítését a BÉV (Baranya megyei Építőipari Vállalat), a vízvezeték-építést pedig a Víz- és Csatornaművek vál­lalta. Egy 2500 köbméteres víztartályt építenek majd a málomi dombon e városrész ellátására, s e munkának a kaposvári székhellyel tevé­kenykedő Dél-dunántúli Víz­ügyi és Közműépítő Vállalat lesz a kivitelezője. Lehet, hogy „unalmasnak” tűnik ez a lista, az a 3 mil­liós eset azonban ismételten megtanított bennünket arra, hogy addig moccanni sem tudunk, amíg baj van a „köz- -műfronton”. Sok tárgyalásba, „alkudozásba” kerül, míg egy ilyen lista „összeáll”. Külö­nösen a Pécs-Baranyai Be­ruházási Vállalat vezetői tud­nának erről sok érdekeset mondani, akik „hivatalból” felelősek azért, hogy időben megkezdődjék az építkezés, akik — az eddigi erőfeszíté­sek alapján — megérdemlik a közvélemény elismerését és dicséretét. Ha már a jó híreknél tar­tunk, bejelentjük: lehetséges, hogy előbb épül meg a vá­rosrészben egy nagv vendég­lő, mint ahogy eredetileg tervezték. Egy 900 négyzet- méter alapterületű étterem­ről és presszóról van szó, amelyet a terv szerint csak 1974 végén kellene átadni, s 1 a jelen ismeretek szerint j még 1972-ben elkészül. A vá­rosrészt építő munkásoknak ugyanis valahol étkezniük kell, s a BÉV, a Mecsekvi- | déki Vendéglátó Vállalat ve- i zetői és a tanács illetékesei I arra a felismerésre jutottak, | hogy sokkal célszerűbb ezt a vendéglőt előbb átadni — 1 s ami evvel egyet jelent: a munkások étkeztetésére fel­használni —, mintsem külön ! és ideiglenes munkásebédlőt építeni, amit később úgyis | le kellene bontani. A 7 mii- j lió forintos beruházási költ­ség egyharmadát egyébként ^ a tanács, a többit pedig a [ Mecsekvidéki Vendéglátó \ Vállalat és a BÉV fizeti. Űjabb jó hír az is, hogy | 1971-ben megkezdik az ún. 1 déli ipari út építését, s ha az idén mór nem is, 1972 nyarán átadják az első sza­kaszt. Azért beszélünk a Me­gyeri kertváros kapcsán a déli ipari útról, mert az köz­vetlen összeköttetést biztosít a vasút déli oldalán a Sik- lósi út és Basamalomi út kö­zött, következésképp a pa­nelt szállító autók elkerülhe­tik a zsúfolt Rákóczi utat és különösen a sorompót. Ha ugyanis a sorompó előtt ácsorognának az autók, alig- í ha tudnánk folyamatosan j építkezni. Sainos. nem tudjuk csupa jó hír közlésével e cikket I befejezni, mert azt hallót­Megyei GELKA-kirendeltség alakult Baranyában Javuló szoiualtatasok, nagyarányú fe/lesztés Ráfi lm — RAVEL —GEL- KA. Két évtized óta elvá­laszthatatlanul egyek ezek a nevek a híradástechnikai be­rendezések és mindenfajta elektromos üzemű háztartási gép javításával. Az egész or­szágra kiterjedő hálózat ez év első felében négy megyé­ben új szervezeti formára tér át. Nagyobb önállóság — közelebb a lakossághoz — rövidebb átfutási idők. Rövi­den ez a lényege az új szer­vezetnek. ami — remélhető­leg — az igények jobb kielé­gítését szolgálja. tűk, hogy a Megyeri kertvá­ros 430 lakásánál a meglévő panélsablonokat fogják fel­használni. Más szavakkal: az a 430 lakásos lakónegyed olyan házakból áll majd, mint amilyeneket ma a Szi­geti városrész déli oldalán, közvetlenül a Szigeti út mel­lett láthatunk, annál a hosz- szú házsornál. A hírek szerint a többi házat már az új panelcsalád elemeiből építik fel, amit most alakítanak ki a terve­zők, illetve a BÉV. Nagyon reméljük, hogy e munka mi­hamarabb befejeződik, hi­szen — emlékezzünk csak! —, hogy is volt valaha? Annak idején azt hallot­tuk, hogy a Szigeti városrész majd más lesz, mint Űjme- csekalja. Később, amikor a Szigeti városrész déli körvo­nalai már kialakultak — ami persze mégsem lett más —, avval biztattak bennün­ket, hogy majd a Szigeti vá­rosrész északi része és kü­lönösen a Megyeri kertvá­ros ! Most pedig ... Igen, most pedig. Nem akarunk „gonoszkodni”, rossz- májúak lenni, tudatában va­gyunk annak is. hogy a nagy­ipari építkezés korában nem lehet csupa különböző for­májú házakat emelpi. De ami túlzás, az túlzás. Emberek­nek építjük a lakónegyede­ket, a szociológiai vizsgála­tok pedig azt igazolják, hogy nem érzik jól magukat az emberek egy olyan város­ban, amelyet csupa, vagy majdnem egykaptafára épült városrészek fognak körül. A pécsi valóság azt igazol­ja, hogy korántsem irreális ez a veszély. Magyar László Megszűnik a Harkány—Drávaszabolcs közölii vasúti torgalom A sellye—drávasztára—za- j j lótai kilenc kilométer hosszú j rendes nvomközű vasútvonal j i évi másfél millió forintos rá- j fizetéssel üzemelt. Felújítása 16.5 millió forintba került volna. Viselhet ilyen terhet népgazdaságunk? Nem. A vasúti forgalom ezen a vo­nalon 1970. december 31-vel megszűnt. Ezt megelőzően egy évvel a Villány—kiskas- sai gazdasági vasút műkö­dését állították le. A Dombóvár—Pécs, Pécs— Magyárboly. Szentlőrinc— Sellye vasútvonalhálózat te­rületi 'vizsgálati anyagát a közelmúltban a Baranya me­gyei Forgalomszervező Bi­zottság plenáris ülésén tár­gyalták. A vasúti áruforgalom kör­zetesítésének helyzetéről és várható alakulásáról dr. Párkányi Ferenc, a Vasút- igazgatóság kereskedelmi osz­tályvezetője adott tájékoz­tatót. — A vasút korszerűsítése, rekonstrukciója rendkívül nagy anyagi áldozatot kíván — mondotta dr. Párkányi Ferenc. — Az adott gazda­sági lehetőségek nem teszik lehetővé, hogy minden vo­nal felújításra kerüljön. Erre nincs is szükség, mivel a vo­nalak egy részén nagyon I csekély a forgalom, a vonal- j felújítások milliárdokat emésztenének fel. A gazda­ságtalanul működő, nagyon ■ kis forgalmú, • elavult vona­lak felújítása helyett, azok j megszüntetését tervezik az j összes érdekeltek bevonásá­val. Elhatározott tény, hogy ez év közepén leáll a har- j kány—drávaszabolcsi vasúti forgalom. — Az állomások ötven szá- j zalékán a napi átlagos kocsi­forgalom 3 kocsi alatt van. i A korszerű vasút kialakítása | és a gazdaságos üzemeltetés | szempontjából szükséges meg­vizsgálni, hogy a gyenge for­galmú állomásokon indokolt-e az áruszállítás fenntartása, vagy sem. Egyes állomások megszűnése esetén az itteni forgalom a hozzá legkedve­zőbb állomásra terelődik át. Mind a gyenge, kisforgal­mú vonalak áruforgalmának közútra terelésénél, mind a körzetesítés során egyes állo­mások áruforgalmának meg­szüntetésénél alapvető felté­tel az, hogy az népgazdasági haszonnal járjon, tehát esz­közökben, személyekben, energiában valahol megtaka­rítás jelentkezzen. Az ered­ményességre jó példa a gaz­dasági környezet változása miatt már az 1965—1966-ban megszűnt vasúti áruforgalom Beremend-felsőn, Bogdásán, Pécsudvardon, Drávacsepe- lyen és Hosszúhetényben. E vonalak felújítására szánt összeget a megmaradó vona­lak korszerűsítésére fordí­tották. Viszont több község, így Sósvertike is új bekötő utat kapott. N. I. A GELKA-hálózatban ed­dig az volt a gyakorlat, hogy a szervizek egymástól füg­getlen egységek voltak, ame­lyek minden tekintetben a budapesti központhoz tartoz­tak, s ez sok tekintetben — anyagellátás, hálózatfejlesz­tés stb. — lényegesen lassí­totta a munkát. Baranyában öt szerviz működik. A pé­csinek öt városi és egy vi­déki — pécsváradi — fiókja van. Egy-egy fiókkal műkö­dik a siklósi és a komlói szerviz, s egymaga látja el az egész területét a mohácsi és a szigetvári szerviz. Ha ezek között eddig volt is kapcsolat, az elsősorban ba­ráti kapcsolat volt, s ebből fakadt a kölcsönös segítség- nyújtás is, ami sok nehézsé­get hidalt át az esztendők folyamán. Világos volt azon­ban, hogy ilyen alapon nem lehet maradéktalanul megfe­lelni az egyre növekvő kö­vetelményeknek. Húsz esz­tendeje még egy év alatt összesen mintegy hatezer ké­szüléket — rádiót és lemez­játszót — javítottak az ak­kori pécsi Rafilm-szervizben. 1970-ben már 75 ezer külön­féle berendezés fordult meg a GELKA műhelyeiben, idén 90 ezerre számítanak, 1975- re pedig — óvatos becslés szerint — megközelítik a másfélszáz ezret is. millió forintos raktárkészle- i téve] valamennyi rendelke­zik, tehát nagyobb a valószí­nűsége. hogy a szükséges alr katrésznez hozzájutnak, mint­ha csak a saját készletükre támaszkodnak. Anyagellátás terén egyébként eddig vala­mennyi szerviz külön-külön i járt el a központnál, ezután ! ez a megyei kirendeltség fel­adata lesz. tehát a rendelés I és a szállítás is egyszerűbb j lesz. A községekből az úgyne­vezett túrajáratok segítségé- ! vei gyűjtik be a javításra szoruló készülékeket, gépe­ket. A baranyai kirendeltség éppen ezekben a napokban kapott egy új kocsit, amelyet : tartalékként ott használnak I fel, ahol éppen szükség van "rá, a begyűjtésben tehát nem lehet többé fennakadás. De erre is csak a kirendeltség keretében nyílhatott lehető­ség. Baranyában, Békésben, Hajdu-Biharban és Heves­ben hozták létre elsőnek a megyei kirendeltségeket, amelyek a területükön mű­ködő szervizeket összefogják és csaknem vállalatszerű gazdálkodás keretében irá­nyítják munkájukat. Egysze­rűbbé válik az anyaggazdál­kodás, mert az öt baranyai szerviz összesen mintegy 3 Ugyanez a biztosítéka an­nak a hálózatfejlesztési prog­ramnak is, amit a negyedik : ötéves terv folyamán hajta- i nak végre Baranyában. Űj szervizt létesítenek Pécsett a Lyceum utca és a Kossuth Lajos utca sarkán. A hat­száz négyzetméter alapterü­letű új szervizben látják el a belvárosban működő hír­adástechnikai berendezések javítását és itt kap helyet a kirendeltség is. A jelenlegi Lyceum utcai szerviz lesz az erősáramú berendezések köz­ponti javítóműhelye. A ren­deltetésnek már régen meg nem felelő komlói, szigetvári és siklósi szervizek helyett is új, korszerű, 250—300 négy­zetméter alapterületű javító- műhelyeket létesítenek, je­lentősen bővítik a mohácsi szervizt és létrehozzák,-a sásdi fiókot is. Mindez'.per- sze attól függ. hogyant sike­rül az anyagi fedezetet biz­tosítani. A GELKA és a ba­ranyai szervek között olyan megállapodás született, hogy a fejlesztés költségeit fele­fele arányban vállalják. Je­lenleg a megye hat, Pécs vá­ros pedig hárommilliót ad e célra. A GELKA kilenc mil­liójával együtt ez már tekin­télyes összeg, amiből a fel­sorolt fejlesztési tervek meg­valósíthatók. S - ha marad még pénz, szó lehet a szent- lőrinci fiók létesítéséről i.->. H. I. A napokban arról győ- ződtern meg, hogy mennyivel kevesebb gon­dunk lenne, ha a segítő- szándék mindig találkozna a segíteni hagyással. Oly­kor azonban a kinyújtott kéz a semmibe markol. S ha mégsem hullik vissza, ak­kor az emberi segitőkész- ség különösen szép és erő­teljes szocialista vonásait példázza a gyakorlatban. Ez a magatartás vállalja az áldozatot, az ellentmondá­sokat is. Egy magasabb célért. A Pécsi Tanárképző Fő­iskola évek óta kapcsolatban áll iskolákkal. Részben az úttörőmunkát, az iskolai kó­rusokat, részben a hátrányos helyzetű diákok tanulását segítik. Jó másfél száz fő­iskolai hallgató végez ilyen munkát, a KISZ szervezésé­ben. Néhány hete a Megyei Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak közvetítésével 35 főis­kolás hét baranyai község­ben továbbtanulásra jelent­kezett nyolcadikosokat kor­repetál, hetente egyszer, ön­ként. sok hittel és ambíció­val. tgéret szerint utazási költségüket megtéríti a mű­velődésügyi osztály, meleg ebédről a helyszínen gon­doskodnak. A kis klubhelyiségben 15— Főiskolai hallgatók falun Magasabb célért 20 leány. Szőkék, barnák, rövid hajúak, hosszú hajúak, nadrágosok és maxi-kabáto­sak. Főiskolások —, leendő ta­nárok —, mai fiatalok. Má­jus végéig vállalták hetente egy délután a korrepetálást falun. Általában mindenütt szí­vesen fogadták őket. Nagy Katalin Mozsgóra jár. 15 nyolcadikos tanulót segít matematikából és fizikából. (A gyerekek többsége pécsi középiskolába jelentkeeztt.) Másfél-két órás társadalmi munkájához azonban 6—7 órát kell utaznia vonattal és busszal. Igaz. megígérték: gépkocsival beszállítják majd Szigetvárra, Mozsgón pedig a napköziben meleg ebédet kaphat. De valahogy ez is, az is elmaradt... — Az iskola igazgatója azt mondta: csak alkalomszerűen tudnak gépkocsit adni... Azért szívesen csinálom, amit vállaltam. Bár az utazás nagy időkiesés. Különösen este 7-től negyed 9-ig a fű- tetlen és sötét mozsgói állo­máson várakozni a szigetvári vonatra . .. Mellesleg: Nagy Katalin havonta 250 forint szociális segélyt kap. Ebből kiutazá­sonként 10—10 forintot kény­telen hideg élelemre költeni. Útiköltséget még nem fizet­tek, eddig hatvan forintja „úszik” ... Utazását megté­rítik, az étkezését nem. Gerencsér Ibolya és Farkas Gizella a nagydobszai nyol­cadikosokkal foglalkozik. Örömmel számoltak be: a gyerekek várták őket az ál­lomásán. Meleg ebédet kap­tak, az igazgató és a szak­tanárok a jelzett időpontra előkészítették a korrepetá­lást. Nyolc továbbtanulóval foglalkozhatnak a természet- tudományos tárgyakból. Nem kis áldozattal. Hó­ban, fagyban 6 kilométert gyalogolnak az állomás és a falu között. * Borsos Sarolta: — Nekem nem ilyen jók a tapasztalataim. Bolyba járok. A gyerekek a jelzett fél kettő helyett fél négyre jöt­tek. Először senki nem tud­ta. mit akarok. Ti esőbb meg­jött az igazgató és elnézést kért: egyedül van, sok a dol­ga... Amá a gyerekeket il­leti: nagyon érezni a be­gyakorlás hiányát. Törtekkel nem tudnak megfelelően dol­gozni. Ez a heti egy alka­lom is valami, de kevés. Állandó korrepetálásra volna szükségük... Csanaki Ágnes: — Véméndre járok. Ma­gyar—oroszból korrepetálni a nyolcadikosokat. Kétszer voltam kint. A karcársak nagyon kedvesek, mindent megmutattak, jól elbeszél­gettünk. De gyerekeket még nem láttam ... Pedig az idő­pontot leleveleztük. Én az utazáshoz vagyok kötve, a bejáró tanulók pedig haza­mennek a déli busszal. Ta­lán nem vállalják a délutáni vonatozást... S egy harmadik példa. Bakócáról is kértek korrepe­tálót. Felajánlották, hogy a megbeszélt napon fél 3-kor gépkocsi jön érte a főiskola elé. A kislány kétszer is hiába várta a bakócai gépkocsit. Se bü. se bá — nem jött.. . komolyan, pedig hasznos volna és nem elsősorban az áldozatvállalás szép példáit adó főiskolások szempontjá­ból. Az igényeket az isko­lák igazgatói jelentették be. Nyilván azért, mert a to­vábbtanulásra jelentkezett nyolcadikosok szükségét ér­zik. Ismert hátrányaik (fi­zikai dolgozók gyerekei, be­járók; vidéki iskolák szak­tanár-gondjai stb.) ellenére is szeretnének helytállni, ver­senyképes tudást szerezni a a középiskolához. Ebben, a hátrányok leküzdésében akarnak segíteni a pécsi fő­iskolások. önként, társadal­mi munkában. Szakma- és hivatásszeretetből és mert látják az értelmét. A megbeszélt időpontokat több iskolában nem veszik Ezért különösen nehéz megérteni a figyelmetlenség, a közöny itt-ott — szeren­csére nem mindenütt — nyilvánvaló jeleit. Amikor elköszöntem tőiük odajött hozzám egy . hosszú hajú, szőke hallgatónő. Az, akinek talán a legtöbb oka volna az elkeseredésre. Ezt mondta: — Nem szeretném ha félre­értene bennünket.- Emberek­ben lehet, hogy itt-ott csa­lódtunk. De változatlanul hi­szek magában az akcióban, a segítőkészségűnk értelmé­ben és erejében. Mert abban nem csalódtunk ... v Wallinger Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom