Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-11 / 59. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fillér Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 59. siám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. március 11., csütörtök Egyre feszültebb a légkör a Szuezi-csatorna mentén Egyiptomi küldöttség Moszkvában A kairói AI Ahram szer­dán beszámol arról, hogy a Szuezi csatorna mentén egy­re feszültebb a légkör, s ezért Izrael a felelős. Az izraeli csapatokat az egész Sinai-félszigeten készültség­be helyezték és az elmúlt napokban felgyorsultak az erre a területre irányuló hadiszállítások. Az EAK kész maximális erőbevetéssel, fegyveres erő­vel is visszaszerezni az Iz­rael által megszállt terüle­teit. ha a politikai erőfeszí­tések nem járnak eredmény­nyel — hangoztatta sajtó­értekezletén Abu El-Nur. az Arab Szocialista Unió főtit­kára. majd hozzátette: „Min­őn áldozatot vállalunk a megszállott területek felsza­badításáért”. A kairói A1 Ahram be­számol arról, hogy Szidki miniszterelnökhelyettes, ipar- ügyi miniszter vezetésével kedden egyiptomi küldött­ség utazott Moszkvába. Tíz­naposra tervezett látogatása során a küldöttség a két Ország közötti műszaki és kereskedelmi együttműkö­désről tárgyal, A lap tudni Új létesítmények — fiataloknak Ifjúsági ház, sport- éa túrafelszereléseket kölcsönzi» állomás Az egyiptomi küldöttséget a Seremetyevőí repülőtéren V. Novikov (balról), a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese fogadta. véli, hogy Szidki magával vitte Anvar Szadat egyip­tomi elnök Brezsnyevhez in­tézett üzenetét. öt muzulmán ország — az EAK, Jordánia, Indoné­zia, Pakisztán és Szaud- Arábia — ENSZ-nagykövetei levelet intéztek U Thant ENSZ-főtitkárhoz, s ebben megállapítják, hogy az iz­raeliek jeruzsálemi „város- építési tervei” sértik a város státusát. ENSZ körökben nem tartják kizártnak, hogy az öt muzulmán ország ä Biztonsági Tanács összehí­vását fogja kérni Jeruzsá­lem ügyében. Az AP amerikai hírügy­nökség jeruzsálemi források­ra hivatkozva arról számol be, hogy Golda Meir az iz­raeli parlament zárt ajtók mögött tartott hétfői ülé­sén elmondotta, mit tartana „biztonságos és elismert” határoknak. Izrael nem áll­hat elő „maximális térkép­pel”, mert ez az „expanziós törekvések látszatát” kelte­né. Ugyanakkor egy „mini­mális térkép nem adna kel­lő lehetőséget az alkudo­zásra” — idézi az AP Gol­da Meir szavait. A miniszterelnökasszony nem számolt be arról, hogy a térképvázlatokkal milyen jellegű tárgyalásokon kíván előhozakodni, ugyanakkor jelezte: egyelőre nem tartja időszerűnek a tervevetek is­mertetését Szigetvár népművészeti munkákat vásárol A népművészet több nagy mastere nevelkedett Sziget- vór környékén. Dióspusztán éli és alkotott idős Kapóii Antal Kossuth-díjas népmű­vész, akinek, munkásságát nemrég elhunyt fia, ifjú Ka­póid Antal, a népművészet mestere folytatta. Boldog­asszonyfa egyebek között ar­ról nevezetes, hogy a falu szülötte, a 82 esztendős Kof­fer János, a népművészet mestere ma is frissen, fiata­losan alkot, s készíti szebb­nél szebb, rézberakásos fa- faragványait. A Kapoli- és a Hoffer-család birtokában következésképp felbecsülhe­tetlen értékű népművészeti kincsek vannak, amelyek kö­zül legalább néhányat sze­retne megszerezni múzeuma s imára a Szigetvári városi Tanács végrehajtó bizottsá­ga. A cél érdekében harminc­ezer forintot biztosítottak er­re az esztendőre a művelő­dési csoport számára. A cso­port feladata ugyanis, hogy felkutassa a Kapoli-remeke- k:'t és megállapodjék Koffer Jánossal, hogy a városi taná­csot illeti elővételi jog azok­ra a faragott fali tányérokra, k anászcstorökra, pásztorbo- tekra, faragőkésekre, mumka- s ékekre amiket ma még c aládi ereklyeként őriznek. A faragvánvokon kívül bos- r "ák, horvát és német nép­viseleti öltözeteket is vásá­rolnak A Városi Tanáas birtoká­ba kerülő népművészeti re­mekeket, népviseleti öltöze­teket a várban lévő múze- i uban — a múzeum bővíté­se után — szeretnék elhe­lyezni. Nyolemillió-830000 forint támogatás Javítják a művelődési intézmények felszerelését Baranya megye művelődési intézményeinek épület- és felszerelési helyzete a jelen­legi követelményeknek nem felel meg. Az általános is­kolák és művelődési ottho­nok felszereltsége is gyenge. Ezen kíván javítani a Bara­nya megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága. Költségve­tési többletbevételéből és megtakarításából 8 millió 830 ezer forinttal járul a mű­velődési építkezések és be­szerzések költségeihez. Egerágon, Felsőmindszen- ten általános iskolai osztály- termek épülnek. Somberekén napközi otthon létesül, Göd- rekereszturon szintén. Ezek a községek 2 millió 550 ezer forintot kapnak, Somberekén körzeti mű­velődési házat létesítenek az ÁFÉSZ és a helybeli taka­rékszövetkezet támogatásá­val. A körzeti kultúrközpont építéséhez a Megyei Tanács több mint félmillió forintot biztosított. Somogyapátiban a Száz falu, száz könyvtár mozga­lom • keretében művelődési ház építését kezdték meg. Magyarszéken, jórészt a bá­nyászlakosság művelődési igényeinek kielégítésére, ugyancsak kultúrotthon épül. A somogyapátiak 1 millió 250 ezer, a magyarszékiek pedig 300 ezer forint támo­gatást kaptak. Egymillió forintot szaval­tak meg a szigetvári gimná­zium régi épületszárnyának felújítására, korszerűsítésére és a központi fűtéssel való ellátására. Fejlesztik a szentlőrinci általános iskolában folyó pe­dagógiai kísérletet. A II. szá­mú általános iskola elhelye­zésére korszerűsíteni kell egyik régi iskolaépületet. En­nek költségére 450 ezer fo­A tavalyi esztendőben to­vább javult a KlSZ-szerve- zetek tárgyi-technikai ellá­tottsága. Másfélmillió forin­tot költöttek a klubhelyisé­gek berendezéseinek vásár­lására, felújítására, az úttö­rőcsapatok sportfelszerelési és pályaépítési gondjainak enyhítésére — állapították meg a KISZ Baranya me­gyei Végrehajtó Bizottságá­nak tegnapi ülésén. 1971-ben és a következő öt évben is jelentős létesít­ményekkel gazdagodik az if­júsági mozgalom. Az új vá­rosközpontban lévő TÜZÉP- telep helyén 1972 júniusában elkezdik a régen várt Ifjú­sági Ház építését. Az új lé­tesítmény 1973 végére készül el, s 19 millió 200 ezer fo­rintba kerül. A Baranya me­gyei és a Pécs városi Tanács a beruházást 7—7 millió, a KISZ KB pedig 5 millió 200 ezer forinttal támogatja. Komlón az úttörők örülhet­nek majd az új úttörőház­nak. A 9 millió forintos költ­séggel épülő házat 1973-ban adják át a pajtásoknak. Még egy fontos létesítménnyel gyarapodik az úttörőmozga­lom a negyedik ötéves terv­ben. Tavaly decemberben elkezdték a sikondai őrsve- etőképző tábor építését, me­lyet a tervek szerint 1972 május 1-én adnak át. Érdekes kezdeményezést valósít meg az országban elsőként a Baranya megyei KISZ-Bizottság. A sísportot, a camping-mozgaimat és a turisztikát kívánják fejlesz­teni a turisztikai és sportfel­szereléseket kölcsönző állo­más létrehozásával. A köl­csönző, 100 ezer forint érté­kű felszereléssel 1972-ben nyílik. A tervek szerint a balatonfenyvesi vezetőképző tábor befogadóképességét 1973-ig még ötven férőhely - lyel növelik. Foglalkozik a KISZ-bizottság azzal a gon­dolattal is, hogy ugyancsak Balatonfenyvesen, a tábor mellett diáküdülő-tábort hoz­nak létre, ahol a gyengébb tanulókat az üdültetés mel­lett a pedagógusok különbö­ző tantárgyakból korrepetál­nák. A Baranya megyei KISZ- Bizottság az új létesítmé­nyekre, a klubok és az út­törőcsapatok felszerelésére öt év alatt egymillió 450 ezer j forintot költ. A Megyei Ta­nács ehhez a költségvetéshez j 275 ezer forinttal járul hoz­zá. A készülő ifjúsági tör­vény alapján 1972-től a kü­lönböző vállalatok, intézmé­nyek, költségvetési szervek a felsorolt támogatásokon kí­vül jelentős összeggel segí­tik az ifjúsági mozgalmat, a párt ifjúságpolitikai határo­zatának megvalósulását. Húszmillió forintos beruházás Korszerű sertéstelep Szentlőrincen Befejezéséhez közeledik a szentlőrinci Úttörő Tsz nagy­szabású építkezése, rövidesen elkészül a húszmillió forin­tos beruházással létesülő ser­téstelep. A tervek szerinti teljes kapacitása 2200 férő­hely lesz, de évente 3500 da­rab százkilós hizót bocsáthat majd ki. Eddig több mint 16 millió forint értékű munkát végez­tek, már működik négy fiaz- tató és két hizlalda, hátra van még a tenyészépület, egy újabb hizlalda és a keverő­telep, valamint néhány ki­szolgáló jellegű létesítmény. Az elkészült hizlaldákban, kocaszálláson és a fiaztató- ban jelenleg megközelítően ezer állatot nevelnek, s az új telepről már a harmadik sertésszállítmány indult a megye különböző gazdasá­gaiba. A szentlőrinci koca- süldők iránt ugyanis igen nagy az érdeklődés, kitűnő tenyészanyag. 4 pécsi és a hirdi telepen gyártják majd... Ipar! falpanel9 feszített födémpanel rintot szavazott meg a vég­rehajtó bizottság. Kőtár létesítését tervezik Pécsett. Itt mutatják be a Márévárában, Siklóson és Pécsett feltárt reneszánsz ko­rabeli kőanyagot. A kőtár a múzeum, Pécs, Káptalan ut­cai telkén, új építkezés út­ján nyerne elhelyezést. A szükséges hitel: 600 ezer fo­rint. Szintén 600 ezer forintot hagytak jóvá a pécsváradi várban folyó, de most már részletes feltárások megindí­tására. valamint a már fel­tárt alépítmények konzervá­lására. Jól sikerült esztendő után — befutott a WOPA-panel — két új termék, gyártását kezdik meg az idén a Pécsi Betongyárban. Kezdjük a leg­frissebbel: a napokban indult meg az ipari fal-panel pró­bagyártása a gyár pécsi te­lepén. A terméket a Beton- és Vasbetonipari Művek több gyárában gyártották már, de más kivitelben. A pécsi te­lep új külső felületképzéssel állítja elő, tetszés szerinti színben, mintában. Ezért a fal az építkezés színhelyén semmilyen utó-felületkezelést nem igényel. Alapanyagát a Dunai Vasműből szállítják. Az ipari fal-panel — a szak­emberek körében ipszilon panel néven közismert — gyártó gépsorának évi kapa­citása százhúszezer négyzet- méter. Ebben az esztendő­ben 85 ezer négyzetméterrel állítanak elő belőle. Érdekes­ség. hogy a gépsor a gyár saját kivitelezésében készült el — csupán a sablonokat szállítja a dunaújvárosi társ- vállalat. A másik újdonság — me­lyet a gyár hirdi telepén ké­szítenek majd — a körüreges feszített födémpanel, más néven: SZIMKÁR. A gyártó­sort, — melynek kapacitása szintén évi százhúszezer négyzetméter, — most szere­lik. Júniusban indul a pró­bagyártás, míg a nagyüzem július 1-én kezdődik. A ki­tűnő tulajdonságú — hő- és hangszigetelő elemekből — 75 ezer négyzetméterrel ál­lítanak elő az idén. S bár főleg az állami építőipari vállalatok a megrendelők, a gyár vezetői tervezik, hogy a magán építkezőknek is jut­tatnak belőle. Mindkét termék felhasz­nálási területe igen nagy: ipari, mezőgazdasági, iroda és kommunális épületekhez ajánlják. Az ipszilon-panel egyébként törli a mozaik­lapot a gyár termékei közül. Több mozaiklap egyelőre nem készül. A két panel iránti érdek­lődés igen nagy. Az idén gyártandó mennyiség 80—85 százalékát már lekötötték a megrendelők. A SZIMKÁR és az ipszilon panel belépésével a gyár ter­melési értéke 33 millió fo­rinttal lesz nagyobb, mint 1970-ben. Akkor ugyanis 117 millióval zárták az évet. A gyár idei tervének teljesítése pedig főleg a termelékeny­ség alakulásától függ! Érde­mes megnézni az egy főre jutó termelési érték alaku­lását: 1969 és 1970 között 45 százalékkal emelkedett — s az idén újabb 24 százalékos növekedés a cél. Ha sikerűi, A mágocsi iskola udvari részén négy tantermes új iskolarész épül. A modern épület elmondhatják a betongyári- jelentősen enyhíti majd az iskola eddigi zsúfoltságát. A tanítás az új tanévben már meg sk. i1vpr. „rpdm,in„f is kezdődhet a tantermekben. A két és félmillió forint értékű iskola nem a beruházás . i ‘e8 terhére, hanem az Iskola saját fejlesztési alapjából, valamint más szervek hozzájárulásából ; nem ie§yezteli fel a Beton- epül. Jelentős segítséget nyújtottak a munkáh oz a szülők, pedagógusok társadalmi munkája | és Vasbetonipari Művek és a tsz a gépi segítséggel, 1 egyetlen gyárában A megvalósulás útján a párt ifjúsági határozata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom