Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-10 / 58. szám

I9T1. március 10. DUNANTÜLI n a p L 0 4 /Vem eladni — könyvel beszerezni nehéz A könyvterjesztők ez évi tervei Minden a nyomdákon múlik A három nagy könyvter­jesztő vállalat, a SZÖV- KÖNYV, az Állami Könyv- terjesztő Vállalat és a Művelt Nép az új mechanizmus adta lehetőségek között mindenütt terjeszthet, habár mindhá­rom könyvterjesztőnek meg­van a speciális területe is. A SZÖVKÖNYV Rákóczi úti boltjának vezetője elmon­dotta, hogy az idei tervek kö­zött első helyen a vidéki bi­zományosi hálózat kiépítése áll. Eddig a terjesztési fel­adat nagyrésze az ÁFÉSZ- boltokra hárult. Elsősorban az iskolákban, valamint a tsz-ekben és a tanácsokon szeretnék bővíteni a bizomá­nyosok számát. Az elmúlt év­ben a könyvbeszerzés jó volt, ami biztató a jövőre nézve. Éppen nemrégiben érkezett meg 100 db a Forsyte Saga c. regényből, pontosan annyi, ahány igénylés is bent van. Ha nem is ebben az évben, de mindenképpen szükség volna, hogy a SZÖVKÖNYV végre végleges és vonzó he­lyiségbe költözzön, legalább olyanba, mint a pécsváradi bolt. Az üzemi és munkahelyi könyvterjesztést a Művelt Nép végzi. Pillanatnyilag 140 munkahelyi terjesztővel dol­goznak. Tavalyi forgalmuk 6 millió forint volt. Idén a vál­lalat központja 30 százalék­kal több könyvre kötött szer­ződést a könyvkiadókkal mint tavaly. A terjesztésnek pilla­natnyilag a nyomdák okoz­zák a legtöbb gondot, az is­mert ok, a szűk kapacitás miatt. Tavaly sokféle és kis példányszámú mű hagyta el a nyomdákat, ami megnehe­zítette a terjesztők munká­ját. Jelenleg a raktárak meg­lehetősen üresek, mert több könyv kiadásával is elcsúsz­tak nyomdáink. Az biztató, hogy ebben az évben keve­sebb mű, de nagyobb pél­dányszámban jelenik, meg. ..Ma nálunk nem könyvet el­adni, hanem könyvet besze­rezni nehéz” — mondotta Kovács József, a Kossuth Lajos utcai bolt vezetője. Az előirányzott terv teljesítésé­nek egyedüli feltétele tehát az, hogy a nyomdák leszállít­sák a vállalattal kötött szer­ződésben foglalt könyveket. Jó példaként az eredményes terjesztői munkára a Pécsi Porcelángyárat és a pécsbá- nyatelepi iskolát hozták fel a könyvterjesztő vezetői. Az ÁKV boltjai közül a Magyar írók Könyvesboltját kerestük fel. Mint megtud­tuk, egyik fontos feladatuk­nak tekintik az állandó ve­vők megtartását. Két akció is van ennek biztosítására: az egyik a részletfizetés. 200 fo­rinton felüli vásárlás esetén négy havi részletre lehet tör­leszteni a vásárolt könyveket. A másik a folyószámla: itt a negyedik hónapban nem kell kifizetni a hátralévő összeget, hanem további könyveket is lehet vásárolni, de az a lé- -nyeg, hogy minden hónapban törlesszen a vevő. A bolt a tavalyi évben kétmillió 280 ezer forintos forgalmat csi­nált. Az első negyedévi terv 640 ezer forint. Ebben a bolt­ban is azt mondották: min­den attól függ, hogy időben és maradéktalanul megkap­ják a könyveket. Jegyzetek a nevelésről A katedra mö^iil Még ebben az évben befejezik a Tolna megyében lévő simon- tornyai vár restaurálását. A vár falai már az eredeti állapot­ban állnak, a belső termeket és szobákat most alakítják át. A várban múzeumot, könyvtárat rendeznek be. A kb. hatszáz éves múltra visszatekintő vár a környék idegenforgalmi büszkesége lesz. Szűnjön meg a könyvtár? Avagy tanácselnök partvissal és egyéb furcsaságok A Jelenkor márciusi száma Gazdag, változatos tarta­lommal, értékes szépirodalmi és tanulmány anyaggal je­lentkezik a Pécsett szerkesz­tett folyóirat új száma. A lap élén Illyés Gyula A ..Tiszták” verseiből c. össze­állítását olvashatjuk. Az író az elmúlt évadban Pécsett bemutatott drámáját eredeti­leg versben tervezte: az ösz- szeállítás az így elkészült ré­szeket mutatja be. A lírai ro­vatban emellett többek között Bárdosi Németh János, Be­best Kánoly és Rózsa Endre költeményei kaptak helyet, s három fiatal költőt is bemu­tat a szerkesztőség. A szépprózai rovatban Csil­lák Mihály, Eörsi István és Hallatna Erzsébet jelentke­zik elbeszéléssel. A tanulmá­nyok közül érdeklődésre tart­hat számot Gál István Jegy­zetek Fülep Lajosról c. írása és Pomogáts Béla tanulmá­nya Juhász Ferenc költésze­tének , stilisztikai problémái­ról. A művészeti írások között f gyeimet érdemel Czimer J.'zsef színház-elméleti esszé­je és Futaky Hajna új pécsi • 'nházi jegyzete. A szám tel- kép-illusztrációs anyagát rtyn Ferenc Berzsenyi só­ik ~atából állította össze a szerkesztőség. Néhány soros levélke a sik­lósi járási könyvtárhoz. Fel­adója a Bogádmindszenti Közös Községi Tanács VB. Dátuma: 1971. január 26. ,,Tárgy: Javaslattétel köz­ségi könyvtárak megszünte­tésére Hegyszentmárton, Bo- gádmindszent és Ózdfalu községekben. — A fenti tárgyban javasoljuk a köz­ségi könyvtárak megszünte­tését, mivel megfelelő helyi­séget egyik községben sem tudunk biztosítani a könyv­tár részére. Továbbá a könyv­tárak forgalma éves viszony­latban oly alacsony, hogy a könyvtár további fenntar­tása ilyen körülmények kö­zött nem indokolt...” Pecsét, aláírás: Illés Ele­mér szakig, szerv. vez. Rozsnyai Ilona, a járási könyvtár munkatársa rész­letes kimutatást helyez elém. Eszerint az, hogy „a forga­lom alacsony”, nem felel meg a valóságnak. Sem a korábbi évek, sem tavalyi adatok szerint. Bogádmind- szenten 520 a lélekszám. 140 beírt olvasó csaknem 1800 alkalommal 2600 kötetet kölcsönzött 1970-ben. szep­temberig. (Azóta könyvtáros hiányában szünetel a köl­csönzés). Ózdfalun valóban se könyvtári helyiség, se könyvtáros nincs már hosz- szabb ideje. Hegyszentmár- tonban több, mint 1100 kö­tet könyvet vittek haza ol­vasni az év első felében. Illés Elemér ötven körüli erős, tagbaszakadt ember. Zsúfolt irodájában modern bútorok között dolgozik. Elő­ször indulatok nélkül vála- szolgat: — Igen. javasoltam, meg kell szüntetni... De a járási könyvtártól az elvtársnő ajánlotta: adjam írásba. Hát adtam... Hirtelen kirobban. Le és fel járkál a szobában: — Honnét adjak helyisé­get!?... Honnan!!... Jár­nak a nyakamra: adjak he­lyiséget a könyvtárnak. Nincs. Fedezet sincs rá. A községfejlesztési alapot öt évre tartalékoljuk egy mű­velődési házra. Majd akkor j lesz könyvtár is. Adnék szí- j vesen, akárhonnan, csak már j hagyjanak békén! De ért- j sék meg, nincs, nem tudok j helyiséget adni!... Bizony a nincs nagy úr. ; A tényékhez tartozik: maga a tanács is két szobában szorong, működik, tárgyal, esket. Szűkén vannak. Am helyiséggondokkal sokfelé küzdenek. Mégsem jut eszé­be senkinek felszámolni, in­dokolatlannak minősíteni a könyvtár működését. Mert az emberek szívesen olvasnának itt is ... Bogádmindszenten 1200 kö­tet az iskola egyik osztályá­ban zsúfolódik két ócska szekrényben. Itt a vb-elnök irodája sarkában szép. nagy háromajtós, üvegezett könyv- szekrény pihen. A járási könyvtár küldte ki könyvtári célokra még a múlt évben. Most akták, dossziék sora­koznak benne. Érdeklődésem­re — válasz helyett — a vb- elnök berendeli a hivatalse­gédet: — Ezt a szekrényt délután átviszitek az iskolába!.'.. A körzeti iskolában is mérhetetlen zsúfoltság. Két- műszakos oktatás folyik; 13 pedagógus tenyérnyi nevelői szobában szorong. Lépni is nehéz, hát még leülni! Jaksa Attiláné igazgatóval a sarok­ba húzódunk. — Megdöbbentett az a le­vélügy ... — mondja. — Az elnök elvtárs senkit nem kérdezett meg. Pedig ne­künk, a gyerekeknek és a szülőknek még lehet szív­ügyünk az olvasás, a könyv­tár. S új könyvtárost is sze­reztünk a régi helyett. Asztalos Béla, népműve­lési ügyvezető: — A gyerekek is állan­dóan piszkálnak a köny­vekért. Faluhelyen — itt is — jobbára a szülőknek is ők viszik az olvasnivalót. A szomszédos Hegyszentmár- tonban is hosszabb ideje nincs kölcsönzés. A kulcs az elnök elvtársnál van, aki ott kultúrotthon igazgató ... — Ehhez még annyit csak, hogy a téli szünetben nem voltam itt. A vb elnöke fel­nyittatta az iskolát és köl­csönadta a tv-t egy ismerő­sének, tehát magáncélra ... — fűzi hozzá Jaksa Attilá­né. De hallgassuk meg a másik felet is, ő hogyan látja: — Amikor kérték a tv-t, visszaadtuk — válaszolta Il­lés Elemér vb-elnök. — És hát miért ne segítsen az em­ber ? ... — Hatásköri túllépéssel? — Jó, elismerem, az volt... — Elnök elvtárs mennyi tiszteletdíjat kap, mint hegy- szentmártoni népművelő? — Havi 360 forintot. De ezért takarítok is, meg be­tűtök. Igen. én személyesen. 60 forintért ezt nem vállalná senki... — Tehát akkor havi 300- ért népművel. Kiket, ho­gyan? Hosszú szünet. — Hát... most semmi nincs. Mi is lehetne. Hétvé­geken összejön 10—15 fiatal a nagyterem leválasztható részében. ■ Magnóznak, tán­colnak . .. — Van fogalma mivel jár a tanácsi munka? Egy éve. hogy átvettem itt a teljes összekuszált igazgatást. Egye­dül vagyok, a titkár tanfo­lyamon. Ki bírja ezt idegi­leg ? ... A hegyszentmártoni ; kultúrház vezetésére meg- j kértek. Elvállaltam, hogy | legalább nyitva legyen. Át­adnám, de kinek? Próbálom magyarázni: megértem, nehéz a helyzéte. Kimerítő napi munkája mel­lett nem is kívánhatja sen­ki, hogy utána népművelő legyen. De nézzük a másik oldalt. Vajon nem túlságosan drága nyitvatartás ez havi 360 fo­rintért? Még akkor is, ha egy vb-elnök személyesen, „s. k.” fűt be' és takarít ki, he­tente egyszer. Tisztelet, be­csület a fizikai munkának. De az már más kérdés, hogy bizonyos funkciókkal — akár társadalmi munkában is — milyen tevékenységek egyez­tethetők össze! * Ami a könyvtárügyet ille­ti, tagadhatatlanul nehéz helyzet. Hiányzik a megfe­lelő helyiség mindhárom községben. És azért, mert a korábbi vezetők vajmi ke­veset törődtek a művelődés feltételeivel, igazságtalan volna a mostaniakat felelős­sé tenni. Ók csupán azért felelősek, amit ma tesznek és mondanak. Illetve amit ma nem tesznek ... A helyiség-szűke nem ok arra, hogy megszüntessük magát a könyvtárat is. Hogy egy gonddal kevesebb le­gyen ... Ez nem lehet állás­pont 1971-ben! Vezetői szem­lélet, közművelődési szemlé­let dolga, hogy egyáltalán próbálunk-e valamilyen át­meneti megodást keresni. Wallinger Endre A levegőben egyre job- J~* ban sűrűsödnek a diá­kok sóhajtásai, kopik a kré­ta meg a szivacs. Bent izzik a levegő. kint szemetelni kezd az eső. Többen a könyv fölé hajolnak, József Attila sorait ismételgetik: „ ... édes Hazám, fogadj szívedbe, hadd legyek hűséges fiad!...” Vajon megértik-e a sorok tartalmát, s ha megértették, érzik-e mit kell tenniük? Tételezzük fel, tudják. Szép i számmal vannak olyan fia­talok. akik fiatal létük elle­nére megfontoltak, minden időben tudják, hogyan kell cselekedniük. Akadnak olya­nok is, akik gyerekes ésszel lelkesednek, és vannak, akik gőzös fejjel meggondolatla­nok. Találkozunk olyanokkal is, akik éretlenebbek, nai­vabbak. akik talán még kö­zepes műveltséggel sem ren­delkeznek. Olyanok is fel­bukkannak, akikből hiányoz­nak az érzelmi motívumok. Enélkül pedig megszürkül az egyén élete, monotonná vá­lik hivatása, s így mint va­lami biológiai komputer, na­ponta ugyanazt a munkát végezve érzelmileg szegény- nyé válik. A fiatalok nevelésében az érzések, a gazdag érzelmek fontos szerepet játszanak. Ebben sokat tud segíteni a társadalom, a szülői ház és az iskola. Az értelmi képességek fej­lesztésében már előbbre ju­tottunk. Ez a tudásmennyi­ség objektiven mérhető is. De vajon le tudjuk-e mérni az egyén érzelmeit, van-e olyan érzékeny műszer, amely ezt jelzi? Az érzelmi élet fejlettsé­gét mélységén, tartósságán és hatékonyságán - mérhet­jük, s mindez a cselekvé­sekben valósul meg. A fia­talok cselekedeteiken keresz­tül érzelmi kapcsolatba ke­rülnek személyekkel, tár­gyakkal, eseményekkel. S nem mindegy, hogyan rea­gálnak ezekre. A környezetnek, a munka­helynek nagy hatása van. Alakítja a személyiséget, visszafejlesztheti vagy elő­segíti az érzelmek kibonta­kozását. Az iskola a korszerű oSb» tatáson belül egy sereg is­meretanyagot ad át. Ahogy változik, alakul az iskola struktúrája, ahogy a kérdé­sek kereszttüzében kristá­lyosodnak az oktatási mód­szerek, párhumazosan úgy halványulnak azok az érzé­sek, amelyek nélkül nincs életöröm, hangulat. Viszont van munka — és nem is ke­vés — és így nem közömbös, hogy a munkához milyen ér­zelmi szálak kötődnek. Az élmények, az örömök, az egészséges életérzések a középkorban is a humanista ember jellemző vonásai vol­tak. Ezek az érzelmi motí­vumok most kezdenek hát­térbe szorulni. Az ifjúság a maga elképzeléseit a felnőt­tek világából meríti, s mint á jövő képét, a maga szá­mára egyéniségének megfe­lelően összerakja. Napjainkban, amikor tár­sadalmunk dinamizmusa nő, új tudományágak születnek, akkor ebből az örök moz­gásból a fiatalok csak egy „rohanó képet” raktároznak el maguknak. Mindenki igyekszik, min­denki siet, mindenki fut! Az iskola, az otthon ... Rohan­nak a diákok az iskolába, majd haza, és az otthonból vissza... S ezt a rohanó tempót csak az est közelsége csillapítja. Ekkor — részben fáradtan — jut-e arra idő, hogy eltűnődjünk, érzelme­ket kovácsoljunk, mondjuk Vörösmarty örökszép sorai­ból: „Áldjon vagy verjen sors keze. Itt élned, s halnod kell...” Ezek a sorok csakis az ér­zelmi elemek hozzájárulásá­val válnak helyes magatar­tás-formáló tudati tényezővé. Érzelmek nélkül sivár lesz életünk, érzések nélkül nem tudunk lelkesedni. Ügjf dálkodjunk, hogy ebből» jus-, son az ifjú nemzedéknek'is: fondolatok és érzelmek 'Jr hullámoznak ... Bent kopik a kréta és a szivacs. De kint az életben nem kop­hat meg a közösségi érzés, a hazafias gondolat, az egymás iránti tiszteletadás, az öröm és a szeretet érzése... Pály Gábor tanár Érdekes képzőművészen műsorok a tv terveiben Színvonalas, jó szórakozást ígérnek a következő hónapok­ra a tv képzőművészeti mű­sorai. Folytatódik a magyar művészettörténet sorozat, amely a legnevesebb régi, il­letve jelenkori magyar mes­tereket ismerteti meg. A ré­gebbi korok művészetét Lech- ner Ödön építész, Vajda La­jos festőművész, valamint Kozma Lajos építész forma- tervező képviseli. A kortárs művészek közül Bortnyik Sándor és Főnyi Géza festő­művész, illetve Mikus Sán­dor, Vilt Tibor és Schaár Erzsébet szobrász m alkotói portréját mutatják be. A kétkezi dolgozók gyerekeiért Előkészítő tanfolyamok, tagozatos osztályok gyermeke, a 432 albérlő kö­zött pedig 160-an vannak. A Városi Tanács művelő­désügyi osztályának iskolai csoportja nemrégiben össze­Nézzük először, mit mon­danak a számok a kétkezi dolgozók gyerekeinek helyze­téről Pécs iskoláiban! A több mint hatezer középiskolai ta­nuló közül közel háromezer gyerek, valamivel több mint 45 százalék fizikai dolgozó gyereke. A működő 163 szak­körben részvételük 50 száza­lékos. Az 554 tanulószobás közül 309 fizikai dolgozó gyermeke. A város 56 társa­dalmi ösztöndíjas középisko­lásának többsége, 47 diák tartozik ebbe a kategóriába. A külföldi esereúton résztve­vők között már nem ilyen az arányuk. 74-ből 29. A kollé­gistáknak mintegy 60 száza­léka kétkezi dolgozó szülők gezte azt a munkát, amit ed­dig végzett a hátrányos hely­zetben lévő gyerekek megse­gítéséért. A művelődésügyi osztály együttműködik a vá­rosi KISZ Bizottsággal és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsával, hogy a gyerekekkel már az általános iskolában differenciáltan foglalkozza­nak. Mit jelent a differenciá­lás? Azt, hogy pl. a kétkezi dolgozók tehetséges gyerekei­vel való foglalkozás mást kí­ván. mint a gyengék korre­petálása. Külön feladatot jelent a lemorzsolódás elleni küzdelem s megint mást neveltségi szintjük emelése. A segítés egyik formája az előkészítő tanfolyam. Ilyen tanfolyamot nemcsak a kö­zépiskolások részére, hanem már az általános iskolások részére is szerveztek Pécsett. Jelenleg 215 tanuló vesz részt bennük. Hogy a középiskolák tago­zatos osztályaiba a fizikai dolgozó szülők gyerekei meg­felelő számban kerülhessenek, a Fehérhegyi Általános Isko­lában angol tagozatos osztály indult. A Leöwey Gimnázi­umban egy fél angol, a Ko­marov Gimnáziumban pedig egy fel német tagozatos osz­tály kezdte meg kezdő fokon a munkáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom