Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-02 / 51. szám
6 DUNÁN TOLI NAPLÓ 1971. március 2. SZIGETI CSILLAG Kőbánya egyik bérkaszárnyájában lakik a 82 éves özvegy Propper Sándorné — Horváth Márk, Sziget kapitányának leszármazottja. Vele kihal a család. A címert, amelyen griff és oroszlán kapubástyát tart a bárói korona alatt, halálakor befordítják, — legalábbis képletesen. Valamennyi családi iratát átadta már az Országos Levéltárnak, illetve Szigetvár városának, birtokában csupán fényképmásolatok maradtak. Horváth Márknak eddig 75 levelét sikerült felkutatni. Ezek a levelek, — amelyek közül néhány csak a közeli hetekben került elő — sok tekintetben új megvilágításban mutatják személyét, s egyben újabb inspirációt adtak a tudományos kutatóknak. A napokban jugoszláv újságírók egy csoportja is felajánlotta segítségét. Gra- dec környékén — ahonnan a Horváth família ered — nyomoznak emlékek után, de Csehszlovákiában is keresik az emlékeket, a szepességi részen, ahol a leszármazottak éltek. Tulajdonképpen még mindig nagyon keveset tudunk róla. Időben és térben egyaránt közel Mohács, a nemzetvesztő temető. Az ország déli részén Sziget az egyetlen erősség, amely dacolni mer és tud is a törökkel. A pécsi basa és a bécsi király egyaránt nagy figyelmet szentel ennek a végvárnak, amelyben Török Bálint valóságos vitézlő • oskolát tart fenn. Az 1540-es évek vége itt találja Horváth Márkot is, aki a lovasok hadnagya. Alacsony, keménykötésű ember. mestere a cselvetésnek, a rajtaütéseknek. A török féli. a magyar irigyli nevét. Szókimondó: sok az ellenség:'. 1550, Győr. A királyi lova- ' sou kapitánya a Bécs felé ■vezető utakat védi... Védi? Védi? Vakmerő támadásaival messze űzi a törököt, hatalmas területeket tart ellenőrzése alatt. Közben Szigeten. egymást váltják a kapitányok. Derssfy Farkas 1553-ban meghal, 1554-ben KerecSényi Lászlót küldi a király ebbe a mind fontosabbá váló várba kapitánynak. Alig foglalja el helyét, Tujgon budai basa a somogyi hadjárata után Szigetnek fordul. Tábort üt alatta, de elfoglalásában nem bízik, s hamarosan szedi sátorfáját és Pécsen át hazavonul Budára. Panaszt emelnek azona magunk erejéből meg sem tudjuk javítani... Nincs elég muníció, ez a legnagyobb baj ... Őfelsége elsősorban ezen segítsen”. Ez utóbbi 1556. március 25-én íródott. A becsi kincstár soká számolgatja azt a kevés aranyat, amit a várba küld. Hónapszám elmarad á katonák fizetése. nehézkesen halad a várfalak építése is. Pedig az erődítési munkákra mind nagyobb a szükség. A nyelvek és a kémek egybehangzóan a közelgő támadás hírét hozzák. 1556 júniusa. Ali beglerbég 25 ezernyi válogatott katonájához csatlakozott Véli janicsáraga, Naszuf koppányi aga és a pécsi Dervis bég is csapataival. Június 11-én körülzárják a várat. Mindössze kilenc faltörő öregágyúja van a támadó seregnek, de sok I sugárágyúja és számtalan j szakállas puskája. A még alig megszáradt : várfalakon belül mindössze j 2590 ember, beleszámolva a karonülő gyermeket és az j aggastyánokat is. A fegyver- | forgatásban gyakorlott kato- I nák száma alig néhány száz. j De hősök valahányan. Bás- I tyára állnak ifjak és vének, s keményen dolgoznak az asszonyok is. Levél Nádasdy Tamás nádornak : „A napokban ütközetünk volt a törökkel, e hó 1 l-én pedig Ali basa seregével, aki ostrom alá fogta Szigetet és reggel hat órakor dél felől a város erődítését ágyúzni kezdte faltörő és sugárágyúival. 14-én, délután két órakor sikerült is felgyújtania. Mindaddig véd- tük a várost is, de a töröknek sikerült betömni árkait rengeteg fával. Ügy véltem az éjjel ostromot is kísérel, de csak újra kezdte a fal- töretést ágyúival és egész nap folytatta az én fizetetten katonáim ellen. Arra kértek, hogy mindezt, főleg a fizetetlenséget közöld őfelségével és minden illetékessel.” (Kelt, június 17-én.) Az ostromlottak első nagyobb kitörésére alig néhány nappal a körülzárás. után kerül sor. A lovasok hadnagya, Hadován üt a törökön és iszonyatos mészárlást művel a gyalogság és a tüzérek között. S a töröknek később sincs nyugta. Már hetek óta vívja a vár falait az ellenség. Építik az ostromtöltése- ket. Július tizedikén kirohan a várból a maroknyi sereg és meglepi a törököt. Szétrombolják a töltést, levágnak rengeteg ellenséget. A harcban sok török főtiszt is halálát leli: elesik Veil, a janicsárok agája és Naszuf bég. 1556. július 21. A romladozó bástyákról kémlelő várv idők nem is hisznek a szemüknek. A tábor mégfogyott. A sötétben Ali visszaküldte már Pécsre a faltörőket, s a serege zömével maga is megindul Ba- bócsa irányába. Mégis igaz: közeledik a felmentő had. Horváth Márk megsebesült, ám aki teheti, lóra veti magát s az ellenség üldözésére indul. A király óhajára 1559 március elsején ismét Horváth Márk a kapitány. Az uralkodó ígéretet tett a támogatásra. Az egri vár építője, Paolo Mirandola kap megbízást a tervezésre, s megerősítik a várat. Ekkor válik olyan erőddé, hogy hosszan ellenállhatott Szulej- mán hatalmas seregeinek is. Horváth Márkot bárói rangra emeli a király, és szepességi birtokokkal ajándékozza meg. ♦ Betegsége — valószínű, hogy májrákja volt — súlyosbodik. Néhány fényes hadi tettet feljegyez még róla a krónika: a török görösgali rablóvárát elfoglalja, s lerombolja. Feldúlja a sellyei erősséget is. összecsap a pécsi helyőrséggel. Aztán már többé nem tud felkelni. Am félelmet nem ismerő kemény katona marad élete ban Kerecsényi ellen, s a király felmenti. Utóda Stan- sith Horváth Márk 1556 elején veszi át hivatalosan a vár kapitányságát. Nehéz, véres évtized ez. Nap nem múlik csata nélkül s török és a magyar katonaság, meg persze a mar- talóc hordák egyaránt sanyargatják a népet. Egyetlen biztos pont ebben a zúgó tengerben Sziget vára. Horváth Márk egyik leveléből néhány részlet: „... Mi a frigyet tartottuk volna, tartanánk is, de szom- ségságbeli törökök, a Dervis béghez tartozók, semmiképpen sem tartják meg ... Mostan is ilyen dolgot műveltek a görösgali törökök: az elmúlt szombaton Nagyságod szolgája Zennyesi Ferenc bent volt Szigeten negyed magával és Korpádon nekimentek, fogva vitték be Görösgalba. Mindenfelé el- állják az utakat, hogy valami nyelvet foghassanak... Hogy a szófogadatlanokat megbüntessük, magunk is kiballagtunk utánuk. Tudtuk, hogy ránkjönnek. Dél felé mindjárt kijöttek Görösgalból a törökök. Száznegyven lovas volt és kétszáznegyven gya- lagos ... mind az erősségig a hátukon menénk, amiféle városka volt, abba is a hátukon menénk be. . Hála Istennek halálos sebe egynek sincs közöttünk .. Részlet egy másik levélből : „Sok nehézseggel küzdők... «X a vár elavult, romladozó. utolsó pillanatáig. És megmarad a szegények, a környező nép istápolójának is. Így ír egyik levelében: ,„. .az itt körül való szegény nép teljességgel elnyo- morodott. . erővel kell hajtani, mert nincs bennük élet. Azt mondják, hogy ki két hete, két három hete nem evett kenyeret, ha nem csalánt főztek sommal és azt eszik...” Kiosztja a király búzáját. Érdekes, hogy ez a két nagy ember, Zrínyi Miklós és Horváth Márk nem vált baráttá. Két óriási egyéniség küzdött azonos célokért, de más utakon. Négyszáztíz éve, 1561-ben végez vele a betegség. Zrínyi Miklós főkapitányi tiszte mellett ekkor elvállalja Szigetvár kapitányságát is. Szántó István Ismét etetik a vadakat A zordra fordult időben j csordákba verődik a vad a j Tolna megye erdőségeinek I etetőhelyein: a gemenci er- i dő „kapujában"', a keselyűsi i i adászház mellett vasárnap : délelőtt 200 gímszarvas jelent meg egyszerre, s az új árvédelmi töltésen legelészve 1 próbálta bővíteni szegényes téli „étlapját”. A vadrezer- j vátumban vasárnap is lovas- : fogatokkal szállították a csö- j veskukoricát, a lucernaszénát I és a makkot az erdőség távo- j labbi szóróhelyeire, ahol egy- ( mással békésen megférve, i csapatosan táplálkoztak a i szarvasok, a vaddisznók és az j őzek. sőt a fácánok is. Gyu- I lajon már a dámszarvasokat j is az etetőhelyekre kergette I a hideg és a hószállingózás. Az MTI jelenti: Kilencvenéves a Magyar lávtrali Iroda Kilencven éves lesz március 3-án a sajtóvilág egyik legrégibb európai hírközpontja: az MTI — a Magyar Távirati Iroda. Alapítója a hajdani országgyűlési gyorsíró iroda két munkatársa volt: Maszák Hugó és Egyesy Géza. Az első időkben kapcsolatot teremtettek az egykori híres sajtóügynökségekkel. köztük a londoni Reuterrel (.itt egyébként mindmáig őrzik az 1881-ben kötött szerződés eredeti példányát), a párizsi Havas, a berlini Wolf, a római Stefani és a bécsi Korr-Bureau hírszolgálati centrummal! Jelenleg a nemzetközi sajtó mintegy 40 Beremendről érkezett a reggeli munkásvonat JÓ REGGELT! Hajnalban kinézek az utcára, mert ez a nap is a szokásos nesszel, hangok, zörejek fura keverékével kezdődik. Cipők kopognak a járdán, a lámpák fénykörei alatt járókelők vonulnak át többnyire sietve. Férfiak behúzott. nyakkal, nők ernyővel, sok asszony -cipeli, álmos: apróságát is, hogy útközben „leadja” a bölcsődébe. Nincs vigasztalanabb látvány az esős, hideg-szeles hajnalnál. A hajnali utasok — úgy látom legalábbis — szótlanab- bak, szomorkásak. A korán kelést. akár évtizedekig csinálni tehet, de megszokni soha. 38 000 EMBER A BUSZOKON öt óra elmúlt néhány perccel. .Hihetetlen adatok, pedig így van: reggel öttől — mondjuk — nyolcig 36—38 ezer embert szállítanak az autóbuszok Pécsett és ennek nyolcvan százaléka vagy leszáll a város szivében, vagy áthalad rajta. Kilencven-ki- lencvenöt autóbusz — közöttük átlagosan vagy negyven csuklós — bonyolítja le ezt a forgalmat. A nagypostán minden reggel fél hat után több mint száz újságkézbesítő várakozik. Tóth Jánosné már a harmadik tetet „húzza” az újságokkal. — Hány órakor indulnak ki a körzetekbe? — Szombat és vasárnap kivételével általában hat órakor már megkapunk minden lapot. — Miért e két nap kivételével ? — Mert rendszerint „úszik” a Dunántúli Napló. Ilyenkor több oldalon jelenik meg és az öreg rotációs gép nem bírja az iramot. Az előfizetők meg minket szidnak, azt hiszik elaludtunk. Pedig nem tehetünk róla. Különben is érdekünk, hogy minél előbb végezzünk. — Mennyi lap jut egy kézbesítőre? — Területtől függ. Nekem általában öt-hatszáz újságot kell kihordanom, két-két és fél óra alatt. Az utat szinte futva teszem meg. Vasútállomás. 6.30 órakor érkezik a mohácsi vonat. Viszonylag nincs is sok utas. A zömét az autóbuszok ..fölszippantják” és csak kisebb csoportok indulnak gyalog a város irányába. A resti nyitva van, meleg lángosillat árad valahonnét. öreg hölgy itt fejezi be az éjszakáját az | egyik asztalnál. Affektál, csúfondáros szavakat kiáltoz át egy szintén éjszakai társaságnak. A pincér tüzet ad neki, a cigaretta filteres végét dugja a láng fölé. A vidékre utazók beugranak egy kávéra. Weisz László, a Véméndl ÁFÉSZ elnöke itt issza meg az első dupláját, vonatindulás előtt. — Nem sokáig vonatozom! Nyertem egy „trabcsit” az autónyeremény-kötvénnyel. — Mit szóltok hozzá? Már fut is, a pénzt az asztalon hagyja. ÉBRESZTŐ ÖTKOR Visszamegyünk a postára, 7 órakor váltják az éjszakai ügyeletét. Venczel Györgyné beosztása: rendező... — mondja, hogy negyven-ötven ébresztés történik éjszaka, pontosabban inkább hajnalban. öt és fél hat óra között. Három ügyeletes van. <ketlő itt a főposta telefonközpontjában, egy pedig kint Üjme- csekalján. — Ha egyszerre többen kérnek ébresztést, mondjuk öt órára? — Általában öt perccel előbb kezdjük a csengetést. Néhány perc alatt tíz-tizenöt ébresztést el tudunk intézni. Van nem is egy olyan előfizetőnk, aki évek óta rendszeresen kéri az ébresztést. Tegnap egy egyetemista lánynak állítottunk ki éb- resztőjegyet, egy hónapon át mindennap öt órakor kel, vizsgára készül. A Bem utcai húsbolt grillsütője előtt sort állanak. Fél óra alatt a hatodik csirkét darabolják fel. A kirakatban máj, vese, hal, konzerv, marhahús. sertéskaraj, aztán kolbászok garmadája. Villanyszerelő — Hertelendi Dezső — fél nyolcra megy munkába. Agglegény — kedvelt reggeliző helye a húsbolt. —■ Csirkét ugyan nem eszem minden reggel, de kitűnő a kolbász és a hurka is. Azóta járok ide, hogy a portékát kirakják a kirakatba. Szinte becsalja az embert A Kossuth tér irányából friss,, fehér cipót hordanak az asszonyok, tisztviselőnők. A mohácsi tsz-zöldségbolt- ban valóságos tömeg rohamozza reggelente a pultot az illatos, szép kenyérért. EZER FEKETE Nyolc órakor a törzsvendégek utolsó csoportja várakozik a „Nagycsemege” presz- szópultja előtt. Azért az utolsó, mert a hivatalokban most kezdődik a munkaidő és a következő „hullám" majd a délelőtti órákban érkezik. Napi ezer fekete megy el, de ennek közel egynegyede reggel hét és nyolc óra között. Nádor Szálló portája. — Ki volt az első vendég ma, aki elköszönt reggel? — Tévések voltak, hajnalban elutaztak'. Fiatalember jön le a lépcsőn, álmosan, fáradt képpel. Külföldi. Közel hajol a portáshoz és halkan mondja: — Nem tudja hol hagytam a kocsimat? — De igen uram. Egy mellékutcában. Itt a slusszkulcs is, annak a mulatónak a fizetőpincére hozta te a kocsit, talán tetszik rá emlékezni... Pécs városa felébredt. Rab Ferenc — A művelődésügyi miniszter utasítása értelmében országszerte március 1—15. között veszik nyilvántartásba és írják be az idén tanköteles korba lépő gyerekeket, vagyis azokat, akik az 1964. szeptember 1. és 1965. augusztus 31. közötti időszakban születtek. j hírügynökségétől naponta j több mint 30 060 sor jelen- I tést, híranyagot, tudósítást | küldenek a Naphegyen mű- j ködő MTI-be, ahonnan a ha- i zai tudósításokkal együtt — nonstop szerkesztéssel — i percről percre ontják az , anyagot a telex gépek az újságokhoz,» a rádióhoz, a i tv-szerkesztőségéhez és a vi- I lág minden tájára. I Az újságírói gárdához több mint 230-an tartoznak: a budapesti eseményekre rend- | szeresen kijáró munkatársakon kívül 15 külföldi tudó- I sító — ők Moszkvából," Var- j sóból Prágából, Berlinből, i Bukarestből, Belgrádból, Szófiából, Londonból, Párizsból, Bonnból, Rómából, Washingtonból. Kairóból, Pekingből ég Tanzániából küldik jelentéseiket — mintegy 40 fotó- riporter, továbbá a megye- székhelyeken dolgozó 32 munkatárs. Saját híradásain kívül a világsajtó 400 újságját és folyóiratát kíséri figyelemmel és dolgozza fel a budapesti Távirati Iroda. Ugyanakkor szerződéses kapcsolatban áll a baráti szocialista államok hírügynökségeivel. Az MTI kiadványai a sajtóműhelyeken túl mintegy 5300 különféle szervhez jutnak el. Állandó telex-háló- i zatához 6 országos és 21 me- i gyei, illetve városi lap, valamint több külföldi hírügynökség szerkesztősége kapcsolódik. Naponta 80—90 bel- i politikai jelentés és sporttudósítás, 80—100 külföldről érkező hír, valamint 20 oldal terjedelemben külföldre továbbított magyar vonatkozású híradás jelenti a „termést”, írásban.. Képen viszont: a hazai eseményekről és a külföldi történésekről nap mint nap 300—350 fotó kerül ki az MTI-ből, Itt készül a kétnyelvű napilap a „Daily News—Neueste Nachrichten” — elsősorban a Magyarországra látogató külföldiek számára. A központ „lelke” a legkorszerűbb formában kialakított, 400 négyzetméter alapterületű nagyterem. A szó szoros értelmében együtt van itt minden: kartávolságnyira egymástól a szerkesztők, a szüntelenül kopogó távgépírók, a világvárosokból befutó telex-vonalak,' a hazai tudósítók, a sportriporterek, a sok nyelven beszélő fordítógárda. Klima-berendezés temperálja a levegőt, fényjelzéssel működnek a telefonkészülékek, a fülhallgatóval dolgozó gépírónőktől csőpostán jutnak el az anya- ‘ gok a rovatvezetőkhöz, az ügyeletes szerkesztőkhöz, s onnan az adó-telexgépekhez. Sürgős tudósításokat — az események perceiben — egyenesen telex-gépbe diktálnak telefonon a tudósítók, s így a sajtó vérkeringése szinkronban tehet az étet ritmusával. Külföldi és hazai bútorok NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATOK: BAJCSY-ZSILINSZKY 11. 39. SZÁM. MIELŐTT VÁLASZT. NÉZZEN KÖRÜL NÁLUNK IS! A Magyar Távirati Irodánál dolgoznak az egykori alapítók szakmai utódai: a mai országgyűlési gyorsírók, akik percenként 400—450 szótagos sebességgel sztenogra- fálnak — szónoklatot, vitát. Körülbelül 1700 helyen lehet látni szerte az országban a hetenként friss anyagú „MTI Képes Ilíradó”-t; havonta kereken 3060 sajtófotó jut el külföldre, a hazai napilapok, képes újságok pedig 350—400 képriportot kapnak közlésre az MTI-től. A Naphegyre viszont havi átlagban 5000—6000 képet küldenek a világ eseményeiről a külföldi fotóügynökségek; zömmel légipostán továbbítják és naponta 12 0.' fénykép érkezik a telefoíó szolgálat útján. Részese az MTI az európai szocialista távirati irodák képtáviró-szol- gálatának (Photo Internatior nal), s így naponta eljutnak Budapestre a TASZSZ, az APN, az ADN. a CTK tele- és rádiófotói.
