Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-06 / 55. szám

6 DUNANTOL! NAPLÓ 1971. márdos 6. R1TK\ MÁR A FEKETE HOI.LO IS... Hazánk vadállományának még ma is elismert rangja, tekintélye van az európai Kétezer éves vallatási módszer Bar Kochba, a „Csillag fia" Az intelligenciái átékok királya — Műveltség és logika országokban. Egyre nagyobb számban jönnek a vadászati idényben külföldi vadászok és komoly összegeket fizet­nek valutában a különleges értékű trófeákért. Persze a civilizáció térhódítása egyre kisebb területre szorította a valamikor széltében-hosszá- ban szabadon portyázó és röpködő vadállományt. Ma már furcsa arra gon­dolni, hogy ahol most gép­kocsik szakadatlan sora su­han a betonutakon, trakto­rok szántanak, repülőgépek szórják a műtrágyát, hidro- glóbuszok szolgáltatják az ivó- és öntözővizet — vala­mikor bölénycsordák, farkas- tálkák tanyáztak. Pedig az utolsó bölényt — viszonylag nem is olyan ré­gen — 1814-ben ejtették el Udvarhely megyében. A bölénnyel rokon őstu- j lók már a középkorban ki- j pusztult a hazai erdőkből és j a háziállattá szelídített bi- 1 valynak is már inkább csak az állatkertben láthatók a | kései ivadékai. Az „erős : mint a bivaly” mondás ma . már fedezet nélkül hangzik, | nem úgy, mint néhány év­tizede, amikor még gyakran lehetett látni vidéken kátyú­ba rekedt irgalmatlan nehéz rakományokat kirángató bi­valypárokat. A szürke és fe­hér magyar marha is már inkább csak ,mutatóban for­dul elő. Helyükbe lépett a gazdaságosabb és gyorsabban növekvő magyar tarka és egyes nyugati fajták. Eltűnt hazánkból az egykor nagyonis gyakori vendég, az óriás hal: a viza is. Pedig ez a tíz méterre is megnövő több mázsás hal, a múlt szá- | zad első. felében még gya- j kori vendége volt nemcsak j a Dunának Pozsonyig, ha-. J nem a Tiszának is, egészen j Szolnokig. Felúszott a Fekete- ! tengerből jövet, a mellék- ] •folyókba a Vágba, Marosba, j Körösökbe és az Oltba is. Emlékét hirdeti a budapesti vizafogó gát elnevezése is. Kiveszőben van egy óriás- í madarunk is, a túzok. Ez a j méteres testű „magyar strucc” I valamikor jól ismert lakója volt az Alföldnek. Ma már { szigorú védettsége ellenére is j egyre ritkábban található j nemcsak a fehér, hanem a | fekete holló is. A kiveszett és kiveszőben levő állatfajok helyéit vi­szont szép számmal vannak új állatfajták az országban. A Bükk hegység sziklái kö­zött korzikai muflonok ta­nyáznak és otthon érzik ma­gukat. Vizeinket egyre jobban népesíti be az angolna, fe­hér amur és busahal. Csupa különleges és valamikor rit­ka csemegének számító hal­fajták. A túzok esetében talán azzal vigasztalhatjuk magunkat, hogy idézzük a közmondást: jobb ma egy veréb, mint holnap egy tú­zok. Maigret felügyelő pipájá- I ; nak füstjét nem könnyű né- | hány perc alatt kitalálni, j Pillanatnyilag talán ez szá- | i mit nálunk a barkochbázás i ; rekordjának, mivel az izgal- j I más játékot milliók izgulták i | végig a közelmúltban a kép- ‘ ernyő előtt. A Magyar Te- | lovízió Kicsoda-micsoda adá- I sainak népszerűsége egyre : nő. s a harmincas években i oly divatos játék reneszán- j szát éli napjainkban. A ZSIDÓ NÉP VEZÉRE Ha hinni lehet az iroda­lomban fellelhető adatok­nak. a játék születése nem j éppen mulatságos esemény- j hez fűződik, vallatási mód- j szerként jegyezték fel . közel I kétezer évvel ezelőtt. A ha- 1 gyomány szerint, a logikai > kérdezz-felelek módszer al- ; kalmazója és a játék név- j adója Bar Kochba, a zsidó j nép vezére, aki a második ! században harcolt a rómaiak ! ellen, kiűzve őket Júdeából. , A hős szabadságharcost' %yő- J zelemei idején Bar Kochba- ; nak, azaz a Csillag fiának j nevezték. Később, amikor szerencsecsillaga leáldozott és Július Severius több vé­res csatában legyőzte, — | árulást gyanítván — Bar ; i Koziba, vagyis a „Hazugság i j fia” névvel illették. Bar j i Kochba mint hadvezér bírói ■ ! jogokat is gyakorolt s' a nyíl- | vános törvénynapokon nagy ! hallgatóság előtt logikus, J célratörő kérdéssorok segít- í ségével derítette ki az igaz­ságot. Ezzel kapcsolatban több történet forog közszá- | jón, amelyek többnyire har- j cosokhoz, csatákhoz fűződ- j nek. Igen érdekes az a legenda, amelyet Lukácsy András ! 1960-ban megejelent „Elmés j játékok, játékos elmék” — : című könyvében ismertet. . | PERÉGTEK A KÉRDÉSEK | . V.1 • Egy napon, amikor Bar j Kochba bírói székében igaz- j ságot osztott, egy rettenetes ! állapotban lévő ismeretlen férfit hoztak elébe. Az :em- J bér elképesztő roncs volt: ! kezét, lábát levágták, szemét kiszúrták, nyelvét, száját i összemarta valamilyen erős I folyadék. Eszméletén volt, de látszott, hogy utolsó óráit i éli. A szörnyű bűntett meg- 1 torlást követelt, de a bűnör sole semilyen nyomot nem j hagytak maguk után. Bar ! Kochba közölte a körülál-. | lókkal, hogy megkísérli ki- ! hallgatni az áldozatot úgy, ; hogy az fejbólintással jelzi j az igent. — Bosszú áldozata vagy? ' — Nem!’ — Magad vagy a hibás? — J Nem! j — Más valaki? — Nem! — Magad is és más is? — J Igen! — Bűnt követtél el? — i Igen! — Gyakran elkövetik ezt j a bűnt? — Nem! — összefügg a bűn a go­noszsággal? — Nem! — A tisztességgel? — Igen! Gyorsan peregtek a kér­dések. s mivel a bíró egy- egy megtorpanás után ha­mar rátalált a helyes szálra, kibontakozott a megdöbben­tő tragédia. A férfit két test­vére csonkította meg. Azt megelőzően apjuk egy titkos aranybányát hagyott rájuk végrendeletében. Megeskette valamennyiüket, hogy aki kifecsegi a titkot, rettenetes halállal lakoljon. Az egyik testvér, aki éjszaka járt a bányába, felesége követelé­sére megmutatta a lejáratot. Az asszony és szeretője meg­dézsmálta a bányát, majd megszökött. Miután a fivé­rek tudomást szereztek az árulásról, apjuknak tett es­küjük szerint bántak el a bűnössel. Bár Kochba több­ször egymásután felsorolta az abc-t és megtudta az ál­dozat, a feleség, valamint a csábító nevét. JÁTÉKOS FEJTORNA Nem tudni pontosan, hogy ez a módszer mikor vált já­tékos fej tornává. A nj’omok, a kétszáz évvel ezelőtt el­terjedt német „Fogalomkita­láló” és a francia „Logikus kérdések” játékhoz vezetnek. Hazánkban az első világhá­ború után lett divatos az irodalmi kávéházakban, és azóta is az intelligencia­játékok királyának tartják. Kitűnő játékos volt Karin­thy, Kosztolányi, s egy szo­morú barkochbázás története József Attilához fűződik. A költő nővére visszaemléke­zéseiben ír arról az esetről, amely Németh Andorék la­kásán történt. 1933 júliusá­ban meglehetősen zaklatott állapotban kereste fel József Attila Némethéket. A ven­déglátók' érezték, hogy vala- rtií rendkívüli történhetett, mert Attilát sokáig nem tud­ták szóra zírni. — Ki fogom barkochbázni. mi bánt — szólt Németh An­dor. A költő fásultan bólintott. • A játék lesújtó hírrel vég­ződött: élettársa. Judit, mér­get ivott és kórházba ke­rült ... Az epizód Kosztolá­nyi Dezső révén került a magyar irodalomba, aki „Barkochba” címmel novel­lának dolgozta fel. ÜJRA DIVAT Feltétlenül hasznos szóra­kozás a barkochba, széles­körű ismereteket, logikai készséget követel. Szórakoz­tat, a fogalmak pontos meg­közelítésére, a lényegtelen elhagyására nevel, s a játé­kosok egyúttal művelődnek is. Kis túlzással állíthatjuk, hogy barkochbázik az egész ország. Játszanak az autó­buszokon, vonatokon, üze­mekben és kollégiumokban, s a diákok elmondása sze­rint, néha még a tanórán is j folytatódik a szünetben meg- I kezdett „menet”. ; Pécsett nincs kimondottan barkochba klub, de sokan I hódolnak rendszeresen ba- ( ráti körben ennek a szen- J vedélynek. A kezdők az i egyperces, úgynevezett „kü- ! szöb” feladatokkal próbál- I koznak. A tárgy és fogalom i kitalálásán túl. a különböző történet-barkochbák is elter- ! jedtek. Itt is tért hódít a ! krimi, amikoi egy szokatlan : baleset, vagy érdekes bűn- ! cselekmény hátterét kell fel- í deríteni. így tehát, nincs új | a nap alatt, visszakanyarod- j tunk a játék bölcsőjéhez. Wesztl Márta i i i PODIUM HAWAII RÓZSÁJA. Sik Ferenc . Miskolcon, is dol­gozik: az ottani színház­ban a Hawaii rózsája cí­mű operettet rendezi. A bemutató április 23-án lesz. BRANDENBURG. A brandenburgi ünnepi já­tékok rendezőbizottsága érdeklődik a Pécsi Nem­zeti Színháznál a legutóbb bemutatott két új magyar egyfélvonásos opera: Sző- nyi: Firenzei tragédia és Károly Róbert: Japán ha­lászok című alkotása iránt. dezik a magyarlakta fal­vak számára, a Horvát­országi Magyarok Szövet- , ségének szervezésében. — \ (Képünk: Bretus Mária, ( a kamaraelőadás sorozat ? egyik szereplője.) * BARANYAI HÁROM­SZÖG. A Pécsi Balett ka­maraelőadásait a Jugosz­láviában lévő baranyai háromszögben is megren­) GYENESE BÉLA fiatal í j pécsi táncdalénekes a Ma- £ • gyár Rádió Tánczenei < Stúdiójában tanul, ahol \ Balassa P. Tamás tanít- ? ványa. Komolytalan royal Ahhoz a korosztályhoz tar­tozom, amelyiknek jövője alig van, csak jelene. A jö- vőmet könnyen el tudom képzelni. Tizenöt év múlva kitesznek szellőztetni a Séta­térre, hogy belém ne essen a moly. Ezzel szemben, hogy mi lesz 30 év múlva, csak annyira érdekel, mint az Élet és Tu­domány bármelyik cikke. Ol­vasom nap-nap után: „25 év múlva kitolják az emberi kor határát és egy Szociális Otthonban két szo­bás összkomfortos lakásban robot személyzettel élnek a nyugdíjasok. Még a fél nyug­dijuk meg is marad.” „30 év múlva az emléke­zetet befolyásolni tudják.” „40 év múltva űrállomások lesznek a holdon és mivel ott több a teflon, onnan hozzák le a teflon edényt jóval ol- t^öbban.” „SO év múlva bárki eldönt­heti, hogy fiút akar, vagy lányt.” „100 év múlva 4000 km-es sebesseggel utaznak az em­berek az évi két hónapos szabadságukra a Bermuda szigetekre.” „Ha valakinek leesik a ke­ze vagy lába, a kéz- és láb­bankból kap két fagyasztott | kezet, vagy lábát, amelyik í jobb lesz, mint az eredeti. | Olyan apróságokat nem is említve, ha véletlenül vala­kinek kilökik az egyik sze­mét biliárd dákóval, akkor azt olyan könnyen cserélik ki, mint, ahogy most felvág­nak egy tályogot.” Amint látják csupa jó vár ránk a jövőben. Lassan olyan otthonosan mozgunk abban a f világban, mintha odaszület­nénk. Addigra azonban ne­kem már lesz egy víkend tel­kem a Burányiban és az utó- j dók halottak napján odajön- / nek és egy csomó üde dolgot \ fognak elmondani rólam. Bevallom —, hogy közna- | pián fejezzem ki magam — j fütyülök a jövőre. Én egy új ] tudományág alapjait szeret- ; i nem megvetni és az számom- j ra sokkal rokonszenvesebb, t j mint a futorológia, a jövőbe j I vájkálás tudománya. Aki túl- i i sokat vesződik a ■ jövővel, az ■, i aligha tud mit kezdeni a je- I lennel. Az én új tudómé- j j nyomnak már a címe, a „je- : j lenológia” is utal arra, hogy '• i minden a jelenben játszódik i le. ,4 „jelen” szót mindenki ismeri, az „ologiat” meg én 1 sem, de tudományosan liarig- I zik: Van meteorológia, geo- I lógia és most megalapítom a j jelenológiát. Ebben is lesznek majd bi- [ zonyos jövőre utaló dolgok, de maximálisan egy év távol- j sagban. Az ilyen mondatot, | hogy 10 év múlva veszek egy Trabantot, ez a tudomány, mint komolytalant tartja szá­mon. „öt év múlva elutazom Grönlandba.” Tökéletes idét- lenség. Az én tudományom­ban az utazással kapcsolatos tervezgetések maximálisan egy évre szólhatnak, de sok­kal jobban hangzik pl., hogy : az idén nyáron lemegyek a Balatonra, húsvétkor elme­JELENOLÓQIA j Almi FÓRUMA Lakbérhozzájárulás Eddig a lakásrendeletek ! rendelkezései közül a lakás- | ra jogosultsággal, a komfort- í fokozattal foglalkoztunk. Ma I a lakbérhozzájárulásra vo­natkozó rendelkezések lénye- > ges részeit ismertetjük. A megjelent 4 1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet a 2. §- i ában a lakbérhozzájárulásra : jogosult személyek körét ha- ! tározza meg. E szerint: Lakbérhozzájárulásra jogo­sult a 3 1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet alapján LAK- BÉREMELÉSSEL ÉRINTETT ] LAKÁS — az állampolgár j tulajdonában álló lakások ! közül a kötöttbérű lakás — a) a bérből, fizetésből élő ; kereső, b) szövetkezetnél rendsze- j rés munkát végző, tagként j kereső, c) nyugdíjas, illetőleg rend­szeres ellátásban részesülő ; csökkent munkaképességű, | továbbá d) keresőképtelen : BÉRLŐJE, illetőleg a bérlő i jogán a második kereső. | A BÉRLÖ-gyűjtőfogalom i alatt érti a rendelkezés még | a bérlőtársat, a társbérlőt is. Nem jogosult lakbérhozzá- j járulásra: a) a szabadfoglalkozású, az önálló és a magánmunkálta- í tónál foglalkoztatott sze- mély, j b) a szabadságvesztés bün- i tetését töltő személj', c) az olyan lakás bérlője | — a nyugdíjas és keresőkép­telen bérlő kivételével —, amelynél a lakbéremelés ösz- szege a havi 20,— forintot ; nem haladja meg. Abban az esetben, ha a nyugdíjas nyugdíjának, jára- j dekának, segélyének stb. fo- ; | lyósítása a lakbérhozzájáru- | | lásra való jogosultsága meg- j j nyílásának időpontjában bár- \ i milyen keresőtevékenj'ség miatt szünetel, őt nem nyug- ! díjasként kell elbírálni. Melyik lakás tekintendő a i rendelkezés szempontjából j ' kötött bérűnek? Kötöttbérű az í | állampolgár tulajdonában ál- j I ló olyan lakás, amelyre a \ | fennálló lakásbérleti jogvi- i szóny 1953. április 1. napja j előtt bármilyen jogcímen, il- ! letőleg azt követően a lakás- j ügyi hatóság kiutaló határo- j zata alapján keletkezett. A rendelet végrehajtási, utasítása részletesen szabá­lyozza azt, hogy a lakbér- I hozzájárulás szempontjából j kit kell nyugdíjasnak, illet- , ve keresőképtelennek tekin- ' teni. Az idevonatkozó részle­tes felsorolást a 3/1971. (II. 8.) PM—ÉVM sz. együttes rendelet 3. §-a tartalmazza. A lakbérhozzájárulásra jo­gosultság megállapítása so- ! rán az 1971. július 1. napján j fennálló állapotot kell alapul venni. A lakbérhozzájárulás meg­állapítása során a lakásra az 1971. június 30. napján fennálló lakbér havi összege gyek Pestre, szerdán utazom Csajágaröcsögére. Vagy vegyük pl. a követ­kező képtelenséget. Kétezer­ben mindenki 150 tojást fo­gyaszt. Egy kutya. Ma este két lágytojás többer ér, mint kétezerben az évi 150 strucc- tojás. Még azt se mondják, i hogy jövőre olcsóbb lesz a tojás. Jobb, ha ezt mondja, hogy most ebben a pillanat­ban lezuhant a tojás ára 70 fillérre. Ez igen! Amint látják praktikus tu­domány a jelenológia. Mert pl. pompás az, hogy kétezer- I százra csodálatos levegő lesz Pécsett. A jelenológia nyel­vén azonban többet ér az, ■ hogy du. felmegyünk a Me­csekre és jót szippantunk a félig-meddig jó levegőből, mint kétezer százban ózont le- ! helni. Elegem van a jövőből SzöUósy Kálmán ; és az 1971. július 1. napjától j megállapított lakbér havi i összege közötti KÜLÖNBÖ- j ZETET kell alapul venni. | Az 1971. június 30. napján fennálló lakbér havi össze­gébe a LAKBÉRPÓTLÉKOT is be kell számítani. A lakbérhozzájárulás mér­tékének megállapítása szem­pontjából a jogszabály kü­lön meghatározza az alapul veendő mértéket a nyugdíj a- | soknál. Nyugdíjas, továbbá kereső- j képtelen bérlő részére' a lak­bérhozzájárulást a MÉLTÁ­NYOS lakás-jogosultságának mértékéig lehet megállapíta- ; ni. Ennek során a lakások ! elosztásáról és a lakásbérlet­ről szóló jogszabályoknak a lakásigény mértékére vonat­kozó rendelkezéseit azzal kell alkalmazni, hogy a) minden esetben a la- j kásigény mértékének felső határát kell figyelembe ven­ni; b) a bérlővel együttlakó | személyek között az albérlőt i nem lehet figj'elembe venni. A méltányos lakásjogosult- I ság szempontjából figyelem­be vehető lakószobát (lakó- ! szobákat) a NYUGDÍJAS, | (keresőképtelen) BÉRLŐ VÁ­LASZTHATJA MEG. A nyugdíjasokra vonatkozó méltányos rendelkezést csak akkor kell alkalmazni, ha a házastársak vagy más bérlő­társak MINDEGYIKE nyug­díjas (keresőképtelen), ide kell érteni azt az esetet is, amikor a feleség háztartás­beli. A nyugdíjas (keresőképte­len) bérlő méltánj'os lakás­jogosultságának megfelelő lá- kásrészt úgy kell meghatá­rozni, hogy a lakás teljes alapterületéből kell levonni a méltányos lakásjogosuitság mértékét meghaladó lakószo­ba (lakószobák) alapterüle­tét. Lakbérhozzájárulásként a méltányos lakásjogosult­ságnak megfelelő lakásrész területére eső új lakbér, to­vábbá az egész lakásra 1971. június 30. napján fennálló lakbér és lakbérpótlék együt­tes havi összege közötti kü­lönbözeiét k.eil megállapíta­ni. A lakbérhozzájárulást SZE­MÉLYRE SZÓLÓAN és egy­szeri alkalommal kell meg­állapítani. A kereső részére megálla­pított lakbérhozzájárulás ösz- szegét minden év január 1. napjától kezdődően a) a naptári évenként szá­mított évi kereset, illetőleg b) az időbéreseknél és a havidíjasoknál a december havi besorolási bér és az egyéb kereset évi összegének figj-elembevételével számított havi keresetnövekedés 25 százalékával csökkenteni kell. A lakbérhozzájárulás csök­kentése szempontjából figye­lembe vehető keresetként — a keletkezési jogcímétől füg­getlenül — a levonás nélküli (bruttó) díjazást kell számí­tásba venni. Azt, hogy a kereset kiszá­mításánál mit keil, es mit nem. figj’elembe venni a 3/ 1971. (II. 8.) PM—ÉVM együt­tes rendelet szabályozza a 12—16. §-aiban, A nyugdíjas (keresőképte­len) bérlőt a lakbérhozzájá- rulás változatlan összegben elete végéig megilleti. Abban az esetben, ha a kereső bérlő, vagy a máso­dik kereső 1971. július 1. napját követően nyugdíjassá (keresőképtelenné) válik, Öt a lakbérhozzájárulás ez utóbbi időpontban folj’ósftott összegben ugjancsak élete végéig megilleti. — Autóközlekedési Tanintézet felhívja a vállalatok, termelőszö­vetkezetek és állami gazdaságok: figyelmét arra, hogy a ,,D” (autóbuszvezetői) tanfolyam meg­rendezésével kapcsolatban igé­nyeiket pontos létszám megje­lölésével 1871. március 15-lg Pécs, Bajcsy-Zslllnszky u. 3:. sz. alatt írásban közöljék. (a)

Next

/
Oldalképek
Tartalom