Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-05 / 54. szám
J9T1. március 5. DU N \ N T C LI V \ Pl 0 Fordulat a gyermekek gondolatvilágában Kél évvel a csőd után: Nyereséggel zárt a „Ruhaipari Vállalat“ Falujukban maradnak a tiaíalok Egyházasharasztiban 34 nyolcadikos közül tizenkilenc a tsz-ben tanul szakmát Iz olcsó áru es a nyertnek ruha biztos siker Pinczés Bálint kisnövésű, i vékony fiú. Az iskolaév elején még bányász szeretett volna lenni — most az egy- házasharaszti tsz új sertéstelepén akar dolgozni. — Miért? — Anyuék azt mondták, a bánya rámrogyik — a tanár néni meg azt: nem a te fizikumodnak való. Itt lesz a sok hízó! Minden munkát a gép lát el... Nem kell nehéz munkát végezni, a kereset mégis jó lesz. Reggel 6-kor kezdünk, este 6-kor pedig már készen leszünk. Közben 10 és 2 óra között szabadok vagyunk ... Kövi Eszter szintén állat- tenyésztő szakmunkás lesz. Közepes tanuló. Először kesztyűvarrónő akart lenni. — Azt gondoljuk a szüleimmel, ez szebb szakma. — Otthon van disznótok? — Igen 21. De az új sertéstelepen nem kézzel kell hordani a moslékot — a korszerű gépek mindent elintéznek. Akár fehér köpenyben is dolgozhatunk. A lehetőségek Tunya Éva apja a tsz-ben dolgozik. Édesanyja bedolgozó szövőnő a Pécsi Háziipari Ktsz-ben. — Te tudsz szőni? — Igen. De nem lennék szövőnő. Képtelen vagyok egyhelyben ülni. Voltunk a villányi növénytermesztő szakmunkás iskolában — az lesz a jó szakma. Még a lányokat is megtanítják trak- torozni! S ha kitanultam a szakmát, sokkal jobban keresek, mintha szövőnő lennék. — Én is Villányban szeretnek tanulni — mondja Va- pyur Klári — pedig régebben a Kesztyűgyárba akartam menni. Anyám azt mondta, ott megposhadok. Apám Villányba nem akart elengedni — végül is a tanár néni üzent: jöjjön be édesapám az iskolába. A tanárnőnek — Fóris Erzsébetnek — nagy szerepe van a gyerekek jövőjének alakításában. — Ügy gondolom, a gyerekek akkor járnak a legjobban, ha itthon maradnak a termelőszövetkezetben. Ne utazzanak naponta órák hosz- szat. ne legyenek idegenben segédmunkások, amikor itthon szakmát tanulhatnak. A tsz-ben kell a friss erő. Fél Európa mezőgazdasági ipara ad találkozót^ idén Egy- házasharasztiban az 56 millió forintos költséggel épülő, 5400 férőhelyes új sertéstelep építkezésén. Az épületszerkezetet franciák készítik, a technológiát olasz cég szállítja. a takarmánykeverő dán lesz, a terményszárítóra angol, szovjet, jugoszláv és francia vállalatok ajánlották fel legmodernebb berendezéseiket. Tíz ember lát majd el több mint ötezer sertést. A raktártól a vályúig emberi kéz érintése nélkül jut el a takarmány. Ha áramkimaradás miatt a légkondicionálás leáll, egy mágneses szerkezet azonnal, kinyitja az ablakokat. Almozás nincs — télen fűtik az épületeket — a trágyát vízsugárral mossák a boxok alatti csatornába. A termelőszövetkezet egyszerűsítette a vetésszerkezetet. Három növényt — búzát, kukoricát és lucernát — termeszt. Mindegyiket többezer holdon. Egy-két év múlva minden munkát a talajelőkészítéstől a betakarításig modem gépsorok végzik a százötven-kétszáz holdas táblákon. A mélyen fekvő területeken évről évre milliós károkat okoz a belvíz. Nincs még egy tsz Baranyában, ahol a 100 holdra eső vízkár akkora lenne, mint Harasztiban. A ! Vízügyi Igazgatóság és a I I Sellyéi Vízgazdálkodási Tár- | sulás az idén befejezi a környező patakok és csatornák rendbehozatalát. Reális lehetőség nyílik végre a vízrendezésre. A tsz máris elkészítette az vízrendezési tervet, hozzáfogott a táblák, utak. csatornák kijelöléséhez, s ha megkapjak az állami dotációt, 5 éves munkával megvalósítják a vízrendezést. Ezzel párhuzamosan az állami gazdaságok laboratóriuma által tavaly készített talaj térképek alapján megkezdték a földek termőképességének szisztematikus fokozását, ötmillióért vásároltak idén műtrágyát, 8—9 mázsa jut már egy-egy holdra. Rendkívüli erőfeszítésekkel rendbe hozzák földjeiket, s ha meg tudják valósítani a vízrendezést, megvalósítják a nagy hozamok alapját. Az utóbbi években szakosított szarvasmarha-telepeket hoztak létre. Négyszáz tehenük van a legmodernebb ELFA-rendszerű fejőberendezéssel. A tejházat — ahonnan polipack zacskóba csomagolt tejjel látják el a környező községeket, iparvidéket és üdülőtelepeket — a napokban helyezik üzembe. A kertészetben másfél hold van fólia alatt — a három legforgalmasabb pécsi boltot ők látják el primőrökkel — és évről évre fejlesztik. A gyerekek mindezt jól tudják, hiszen a szülők csaknem kivétel nélkül a tsz-ben dolgoznak. Nap mint nap látják, hogy a munkahelyekre a szövetkezet saját busza szállítja a tagokat. Hallottak a hűségjutalomról. Az elmúlt évben 400 ezer forintot osztottak szét azok között, akik legalább 200 tízórás munkanapot dolgoztak. öltözők, fürdők, étterem teszi vonzóvá a szövetkezetét, amelybe ebben az esztendőben már harminckilencen kérték felvételüket, ahol a tagság fele 40 évnél fiatalabb. „Várjuk a fiatalokat“ Ezek hát a lehetőségek, amelyek az idén az egyhá- zasharaszti iskola nyolcadikos diákjainak több mint felét a tsz-be vonzották. Har- : mincnégy tanuló közül 19 je- ] lentkezett a tsz-be, és a tsz segítségével mezőgazdasági szakmunkás tanulók lesznek. Karlaki Gyula, az iskola igazgatója elmondotta, hogy az osztály átlagos tanulmányi eredménye 2,9. A közepes és néhányan a közepesnél jobb tanulók közül szívesen választották a mező- gazdasági szakmát. — Ennyien még soha nem maradtak itthon — mondja az igazgató. — Eddig nem sokat ért az agitáció, most viszont nem kell rábeszélni a gyerekeket. Bálint Györgyi, a termelő- szövetkezet személyzetise: talanság hónapjaiban a vállalatot. Az 1968-as év a teljes pesszimizmus jegyében telt. 1969 a tervezés, a konszolidálás éve volt, tavaly pedig — mint ahogy azt a Pécsi Vegyesipari Vállalat közelmúltban elkészült év gazdálkodási mérlege bizonyítja —. már megkezdődött a vetés beérése. Ahol két évvel ezelőtt még a dolgozók fizetésére sem volt elég pénz — most több mint 1 700 000 forint nyereséget értek el. tóttá a minőségi munka feltételeit. — Vállalatunk, mely közel 700 fővel dolgozik, 5,2 millió forintos nyereséggel zárta az évet — mondja Csillag József. — Ebből a konfekciórészleg 1,7 milliója világosan mutatja: elképzeléseink túlnyomó többsége bevált. A • férfi fehérnemű gyártását | beszüntettük — ehhez nem i vagyunk elég korszerűek. Ki- | zárólag férfi, illetve kamasz ! felső ruházati cikkekkel fog- j lalkozunk — s lehetőleg j olyan modellekkel, illetve anyagokkal dolgozunk, amelyek nem szerepelnek a nagyvállalatok cikklistáján. Megállapítottuk például, hogy míg 1600—1800 forintos öltönyökből minden választékot ki tud elégíteni az ipar. illet- i ve a kereskedelem, addig | 1000 forint alatt szinte nincs is ruha. Pedig munkába járni ez is jó. Mi 600 forintos öltönyöket is gyártunk. Igaz, ez nem bomba üzlet: a munka ugyanannyi egy ilyen öltönnyel is, mint a 2000 forintossal —, de hát mindig maximális eredményre törekedni nagyon veszélyes dolog. A vállalatok „közérzetét” nagyszerűen mutatják a fluktuáció számai. A konfekció részleg ma ilyen szempontból a vállalat legstabilabb részlegeinek egyike, s ha a létszám felfuttatására nincs is lehetőség, a szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítését munkaerőoldalról semmi sem veszélyezteti. Az idei év kapacitása egyébként már teljes egészében lekötött. A legfőbb partnerek a Dél-dunántúli Textil Nagykereskedelmi Vállalat mellett —, a Budapesti Férfiruha Nagykereskedelmi és a Miskolci Textil-Nagykereskedelmi Vállalat. Az éves szerződést negyedévenként pontosttjáVt ilyenkor határozzák meg ä feldolgozásra kerülő anyag minőségét, illetve a modellt. Ez a módszer rendkívül gyors reagálást tesz lehetővé a divat legkisebb változására is. Nem mindennapi dolog volt a bukás, s nem mindennapi teljesítmény ez a nagyívű fellendülés sem. Nézzük, mi van az eredményességet tükröző számok mögött? A létszám 240. Ebből száz- nyolcvan a régiek közül valók, tehát olyan emberek, akik a legnehezebb napokban is kitartottak. Ez a tömeges hűség munkaerő oldalról j megteremtette a normalizá- j lás feltételeit, most már csak ! azt kellett egyértelműen ] tisztázni: merre tovább? — Csillag József, a Vegyesipari Vállalat műszaki vezetője erről így nyilatkozott: — A ruházati piacon két j dolgot figyeltünk meg. Az egyik: bizonyos termékekből túltermelés van, s a másik: olcsó, s mégis divatos cikkekből, illetve gyermek- és kamaszruhákból soha sincs elég. Tevékenységünk alapja ez a felismerés volt. A nagy- vállalatok, mint amilyen a Május 1., a Vörös Október és a többiek, képtelenek a gyors átállásra — ez további lehetőségekkel kecsegtetett. Ök tömegtermelésben verhetetlenek, de a piacon egyre jelentősebbek a kis szériákkal, illetve az egyedi sorozatokkal kapcsolatos igények. Mi ezekre építettünk. A beinduláshoz, persze, nemcsak az kellett, hogy rendelkezzünk megfelelő munkaerővel, bizonyos technikával és tervekkel — helyre kellett állítanunk tekintélyünket, a velünk kapcsolatos bizalmat is... Az első jelentős partner a Dél-dunántúli Textil Nagykereskedelmi Vállalat volt. Az igényekből ők sem engedtek, persze, az együttműködés mégsem volt egyszerű üzleti kapcsolat. Egy baranyai vállalat elvszerű segítséget nyújtott egy másik baranyai vállalatnak — ami ez esetben mindenekelőtt a bizalom előlegezését jelentette. A vegyesipari két szót tűzött jelszóként az átszervezett ruhaipari részleg elé: pontosság és minőség. A szalagtermelést megszüntették, részlegeket szerveztek, önálló, felelős vezetőkkel. Üj vasalósort állítottak munkába; ami egyszerre növelte a termelékenységet, s javiSokan látták az ősszel: kőművesek dolgoztak a sétatéri vízlépcsőn, tatarozták, rendbehozták a düfedező falakat. önként adódik a kérdés: véglegesen felújítják-e a létesítményt, s ha igen, mikor fog ismét működni ? — ősszel az állagmegóvás érdekében rendbehozattuk a kőpárkányokat, a medencéket — válaszolta Tóth Zoltán városi főépítész. — Hogy a vízesést meghagyjuk vagy nem, még nem eldöntött dolog. Működtetni ebben az állapotban semmiesetre sem tudjuk, mert a Pincegazdaság pincéibe befolyik a víz. Tavaly már végeztünk egy vizsgálatot, hogy a víz valóban a vízesésből folyik-e a pincékbe, a bizonyosság kedvéért tavasszal még egyszer megismételjük a vizsgálatot. Az eredménytől függően döntünk a vízesés sorsa felől. Elkészült a „menetrend“ Ha meghagyjuk, akkor a medencék fenekét végig le kell szigetelni. Ez a művelet 40 centiméterrel megemelné a vízlépcső magasságát, sokba is kerülne, nem is lenne esztétikus. mert nem adná a megszokott városképi hatást. A másik lehetőség az lenne, hogy szétbontjuk, amikor kész lesz az épülő pezsgőüzem. A helyén valamilyen parkot, zöldterületet létesítenénk, melynek megtervezésére zártkörű tervpályázatot hirdetünk. — Végezetül csak annyit, hogy a szakemberek jobban örülnének a második megoldásnak, mert ez a vízlépcső nem valami szerencsésen illik a sétatér és a székesegyház olaszos környeze- | tébe. jellegtelen, nem túl j szép, nem is műemlékjellegű. | s a „varázsát” csak a megszokás adja. Egy év múlva üzemkész a műszergyár Közgazdaságiban érettségizett könyvelni és gépírni tudó, jó megjelenésű, fiatal tisztviselőnőt bizalmi munkakörbe azonnalra FELVESZÜNK. „Tárgyalóképes 3500” jeligére a Sallai u, hirdetőbe. Ha minden a tervek szerint sikerül, rekordidő alatt épül meg a Pécsi Műszergyár. Mint ismeretes, a munkák alig két hónapja kezdődtek, s egy év múlva, 1972 áprilisára, már üzemkészen áll az első részleg. A Kertváros KISZ-lakóteleppel, illetve vásártérrel határos területén pillanatnyilag földmunkák folynak: szabályozni kell a talajvízszintet, illetve a csapadékelvezetést. A feltöltési munkálatokban résztvevő teherautók, dömperek éjjel-nappal hordják a homokot, földet. A hirtelen visszatért tél, az erős fagy megkönnyíti a munkát, ezért ezekben a napokban tovább fokozták az ütemet. Elkészült ugyanis az építkezés pontos ..menetrendje”, mely — szakaszos terv- j szolgáltatás és kivitelezés ! mellett —, 1973 decemberé- ; ben jelöli meg a végleges át- | adási határidőt. Győri Já- ! nos, a Baranya megyei Ál- 1 lami Építőipari Vállalat mű- i szaki osztályvezetője a nem I mindennapi iramot kívánó | programi ól szólva elmon- I dotta, hogy idén 40 millió forint értékű munkát akar- i nak elvégezni. A gvar teljes j bekerülési költsége 100 mll- 1 lió forint körül lesz. Idén felépül az első üzemcsarnok, a szociális épülettömb és elkészülnek az üze- I meltetéshez szükséges köz- j művek, utak is. A fűtési I idényre készen áll majd a j hőközpont és a távvezeték- I rendszer. Ugyanakkor teljes > egészében téliesítik az épít- j kezést: a munka ugyanis a leghidegebb hónapokban sem szünetelhet. 1972 óprilisá- í ban üzemkész lesz az első gyártórészleg, júniusban befejeződik az irodaház építése, 1973 koratelén • pedig már búcsúznak is az építők ... Győri János az eddigi munkálatokról szólva elmondotta, hogy csúszás nincs. Az egész programból egyébként az első ütem a legfontosabb, illetve a „legcsúszás-veszé- lyesebb”. Külön gond, hogy a kertvárosi főcsatornát is ki kell váltani, illetve át kell helyezni, mert éppen a gyárterület közepén húzódik. Az építkezés terveit a Pécsi Tervező Vállalat készíti. A tervek folyamatosan érkeznek az építőkhöz — ez ideig szintén menetrend szerinti pontossággal. B. S. A tervek? Első helyen a műszaki színvonal további emelése áll. Tavaly másfél- milliót költöttek új gépekre, berendezésekre, idén ennél is többet szeretnének. Nagy gondot fordítanak a takarékosságra. Pillanatnyilag — éppen az alacsony rezsiköltségek következtében —, 3—I százalékkal olcsóbbak, mint a nagyvállalatok, s ezt az arányt növelni szeretnék. A Vegyesipari Vállalat konfekciórészlege soha nem lesz nagyhírű ruhagyár, s erre a vállalatnál nem is törekszik senki. Stratégiájuk mindösz- sze ennyi: betölteni minden olyan „légüres teret”, amit a nagyipar hagy maga után. Békés Sándor Pécsett, a Kertvárosban, az építendő műszergyár szomszédságában tovább épül a Móra Ferenc utca. A Pécsi Járási Építő Ktsz négy épületében több mint 50 lakást épít. A lakásokat március végétől a félév végéig folyamatosan adják át. Érb János felvétele MEGKÉRDEZTÜK: Mi lesz a sétatéri vízesés sorsa? — Az elmúlt években 6 gyerek jött hozzánk. Most a pécsváradi állattenyésztő szakiskolába 10, a villányi növénytermesztő szakiskolába kettő, a sellyei mezőgazdasági gépszerelő szakiskolába 5 és a siklósi szakmunkás iskolába két tanulót iskoláztunk be. Várjuk a fiatalokat. Szép munkát, kulturált munkahelyet, jó keresetet biztosítunk. Lombosi Jenő A tévedésekért és kihagyott lehetőségekért drágán keli fizetni. Ezt a tanulságot a lehető legdrágábban fizették meg az egykori Ruhaipari Vállalat vezetői és dolgozói: az új mechanizmus első évében, az ország vállalatai közül elsőnek, totális csődbe jutottak. 1968. október l-el a Vegyesipari Vállalat vette át a négyszáz főt foglalkoztató üzemet, illetve j most már csak annak rom- j jait — több mint kétszázan j hagyták el ugyanis a kilátás-
