Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-28 / 74. szám
8 DUNANTÜLT N \ Pl.0 1971. március SSAz SZKP XXIV. kongresszusa előtt Szovjet élet — képekben A szovjet emberek ezekben a napokban nagy várakozással készülnek a párt XXIV. kongresszusára. Számbaveszik eredményeiket, az elmúlt esztendők munkájának gyümölcsét, hogy azután a kongresszus útmutatásaiból erőt merítsenek a következő öt év még nagyobb, még lelkesitöbb feladatainak megvalósításához. Képsorozatunk az elmúlt öt esztendő sikereiből nyújt ízelítőt HÚSZ PERCENKÉNT EGY LAKÁS. Szovjet-Ukrajna fővárosa, Kijev is kiterjeszti határait. A legutóbbi öt évben minden 20 percben elkészült egy lakás és 400 ezer ember tarthatott lakásavatót. A városban több mint 100 bölcsőde és óvoda, 7 filmszínház, 8 kórház, 6 rendelőintézet, számtalan szolgáltatási központ, sportlétesítmény, könyvtár, üzlet, étterem, kávéház létesült. Kijevben 1971-ben újabb 150 ezer ember költözhet majd új lakásba. A képen: Új házak Kijev épülő Ruszanovka kerületében. DISZPÉCSERPULT AZ ATOMERŐMŰHÖZ. Otven országba exportál a le- ningrádi Elektropult. A vállalat alapvető termékei: kapcsolótáblák, irányító- pultok és villamos erőmüvekben, valamint diszpécserközpontban használatos automatikai és telemechanikai blokkok. A megrendelők címtára igen gazdag - Kelet-Szibéria nagy teljesítményű villamos vízieröműveitöl Asszuánig. A Szovjetunióban az 1971-75-ös ötéves tervidőszak folyamán jelentős mértékben fejlesztik a nukleáris energetikát is. A képen: Szerelik a Novo-Voronyezsszki villamos atomerőmű diszpécser- pultját. TURISTÁK GRÚZIÁBAN. Grúziában rendkívül népszerű a természetjárás, s a kellemes éghajlat lehetővé teszi, hogy szinte egész évben milliók járjanak túrára. A közgazdaság turisztikai központja idén újabb ezer turista-útvonalat jelölt ki a Kaukázus legszebb tájain. A képen: Grúz turisták az Aragvi folyón. A JÖVŐ DIPLOMÁSAI. A Szovjetunió főiskolái évente több mint másfél millió diplomás szakembert képeznek, s évről-évre többet fordítanak a felső- oktatás fejlesztésére. Egyedül a legutóbbi öt évben 48 új felsőoktatási intézmény nyitotta meg kapuit - köztük 8 tudomány - és 15 műszaki egyetem. A képen: A Jakut Állami Egyetem matematika-fizika fakultásának hallgatói az elektronikus számítógép kezelésével ismerkednek. A szovjet ötéves tervek és a forradalmi világfolyamat „Jelenleg gazdasági politikánkkal gyakoroljuk a legfőbb hatást a nemzetközi forradalomra”. Ezt a következtetést V. I. Lenin közvetlenül a polgárháború befejezése után vonta le, amikor a forradalmi Oroszország megkezdte a népgazdaság helyreállítását. A Szovjetunió — a szocialista rend előnyeit kihasználva — bevezette a tervszerű gazdaságfejlesztés rendszerét. Elérkezett a szocializmus első országa és a környező kapitalista világ gazdasági versenyének korszaka. Ez a verseny az osztályharc sajátos formájává vált: a békés egymás mellett élés feltételei között vívott osztályharc formájává. Ez a harc gazdasági és politikai harc volt. A szocializmus ellenfelei a kihívásra gazdasági zárlattal válaszoltak, s kihasználva az akkori Oroszország nehézségeit, mindent megkíséreltek, hogy lejárassák a szovjet hatalom gazdaságpolitikáját, s „korai és elkerülhetetlen” csődjét jósolgatták. Még akkor is, amikor az 1928-ban indult első ötéves terv sikeres befejezéséhez közeledett, az angol Daily Telegraph 1932 novemberében a következőket írta: „Ha a tervet úgy nézzük, mint .terv- gazdaság' próbakövét, akkor meg kell mondanunk, hogy ez teljesen csődöt mondott”. Milyenek is voltak ténylegesen az első ötéves terv eredményei, és mi volt ennek a jelentősége? Az ország a tervet négy év alatt teljesítette, több mint háromszorosára növekedett az ipari termelés. A Szovjetunió példátlanul rövid idő alatt élenjáró ipari hatalommá vált. Történelmi jelentőségű változások mentek végbe a faluban is. A kolhozok — a szövetkezeti politika eredményeként — az ötéves terv végén a paraszti gazdaságoknak már 60 százalékát egyesítették. Az első ötéves terv sikereinek felbecsülhetetlen volt a nemzetközi .jelentősége. A Szovjetunió munkásai és parasztjai megmutatták, hogy a dolgozók nemcsak a politikai hatalom kivívásai a képesek, hanem arra is, hogy miután kezükbe vették a termelőeszközöket, képesek felépíteni — a kapitalizmus hibáitól mentes — szocialista társadalmat. Attól kezdve, hogy a szovjet nép megvonta az első ötéves terv mérlegét, csaknem négy évtized telt el. Az 197,1. esztendőt a szovjetek országa új, nagy tettekkel teszi emlékezetessé, A 8. ötéves tervet sikeresen befejezte. A szovjet ipar öt esztendő alatt más- félszeresére növelte termelését. 1970- ben szemesterményből és gyapotból az ország egész történetének legnagyobb termését takarította be. Az elmúlt öt év alatt a lakosság reáljövedelmei egyharmaddal növekedtek. A lakásépítés óriási mérete lehetővé teszi, hogy évente több mint 100 millió négyzetméter lakóterületet adjanak használatba és 11 millió embernek új lakást. A Szovjetunió gazdaságának növekedése, az ötéves tervek sikerei örömmel töltik el a szovjet népet és a szabadságért, nemzeti függetlenségért küzdő embereket szerte a világon. „Attól, hogyan fogjuk fejleszteni a népgazdaságot — mondotta Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, — döntő mértékben függ a szovjet társadalom előha- ladásánok üteme, a két világrendszer Az idén a Népgazdasági Kiállítás egyik legfontosabb feladata az SZKP XXIV. kongresszusa tiszteletére elért sikerek bemutatása lesz: 70 pavilonban különleges kiállításokat rendeznek. Az előző kongresszus határozatainak és a nyolcadik ötéves tervperiódus feladatainak teljesítéséről, valamint az ország szociális, gazdasági és tudományos-technikai fejlődéséről kapnak majd itt képet a látogatók. Az idén megrendezésre kerülő 180 tematikai kiállítás közül már megnyílt „A tudomány és technika a mezőgazdaságért” című. E kiállítás látogatói több, mint 250 modern géppel és műszerrel, körülbelül 6 ezer termény-, illetve termékmintával, különféle növényvédőszerekkel és gyomirtószerrel versenyének menete és a forradalmi világfolyamat fejlődéséhez való hozzájárulásunk.” Az ötéves tervek folyamán kikovó- csolt gazdasági és katonai hatalom tette lehetővé a Szovjetuniónak, hogy gazdasági, politikai, diplomáciai és katonai támogatásban részesítse Európa, Ázsia és Amerika fiatal szocialista államait. Csaknem másfél ezer vállalat épült és épül o szocialista országokban a Szovjetunió segítségével és közreműködésével. A Szovjetunió a maga egész hatalmával és tekintélyével védi a szocialista államok szabadságát és függetlenségét az imperializmus fenyegetéseivel szemben. A világ ipari termelésének 40 százaléka a szocialista országokra jut. Ezekben az országokban az ipari termelés évi növekedési üteme 1,5—2-sze- resen szárnyalja túl a kapitalista országok megfelelő mutatószámát. Ázsiában és Afrikában a Szovjetunió segítségével már felépült, vagy most épül mintegy 600 különböző objektum, közöttük olyan óriások, mint a Bhilai Kohászati Kombinát. Indiában és az asszuáni gát, az Egyesült Arab Köztársaságban. Huszonhétezer külföldi diák — nagyrészt ázsiai és afrikai országokból — tanul a szovjet tanintézetekben. Az a sokoldalú segítség és támogatás, amelyben a Szovjetunió az ázsiai Az ötéves terv kongresszus elé kerülő irányelvei szerint Belorusziában öt év alatt az ipari termelés 50—53 százalékkal emelkedik, míg a Szovjetunióban ez a szám átlagban 42-46 százalék. Az ipar fejlődésével együtt jár a városok fejlődése is. Milyenek lesznek ezek a városok? A Központi Városfejlesztési Kutatóintézet minszki fiokintézetében most dolgoznak a század végéig elképzelt távlati terveken. A különböző körzetekben persze sajnos még számolnunk kell a gazdasági és a kulturális egyenetlenséggel. Minszkben például a köztársaság városi lakosságának egyötöde összpontosul. Ha számításba vesszük, hogy a háborúban lerombolt várost teljesen újjá kellett építeni, akkor érthető, milyen nehézségekkel nézett szembe a gyors fejlődés során ez a csaknem egy millió lakosú nagyváros. Elmaradt a városi közlekedés, a kulturális és a kommunális építés sem győzte utolérni a lakásépítés ütemét. Mivel nagy ipari, energetikai létesítmények épültek, torlódik a közlekedés, romlottak a város közegészségügyi-higiénés feltételei. Megnövekedtek a városgazdálkodási kiadások. A nagy városok gyors fejlődése tehát épp annyi gondot okoz a népgazdaságnak, mint amennyi kényelmetlenséget hoz magának a lakosságnak. A városépítők ezt a problémát elvileg új módon kívánják megoldani. Először is fékezni kell a nagyvárosok' további növekedését. A nagy ipari központokat kertvárosokká kell alakítani, hogy a lakosság megszabaduljon a gyárak minden kellemetlen, káros hatásától. Nem építenek a városban új ipari objektumokat, a meglévők fejlesztését pedig úgy oldják meg, hogy az új üzemrészeket, kooperáló egységeket más, arra alkalmas városokba telepítik. ismerkedhetnek meg. A „Moszkva dolgozóinak eredményei” című kiállítás a vezető iparvállalatok, tudományos és felsőoktatási intézetek, valamint a szovjet főváros kulturális és egészség- ügyi intézményeinek tevékenységével ismerteti meg a látogatókat. A tematikai kiállításokra alapozva az év folyamán mintegy másfélezer rendezvényt terveznek. A szemináriumokon, tudományos konferenciákon, értekezleteken, a különböző területekről érkező szakemberek kicserélik tapasztalataikat, megismerkednek a technika legfrissebb újdonságaival, a tudományos eredményekkel, és kijelölik o haladó vívmányoknak a termelésben való alkalmazásának konkrét útjait és afrikai népeket részesíti, a világszocializmus és a nemzeti felszabadító mozgalom érdekközösségén alapszik. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Programja kimondja, hogy „az SZKP a gyarmati és a félgyarmati igától megszabadult népekkel való testvéri szövetséget úgy tekinti, mint nemzetközi politikájának alapkövét”. A Kommunista Párt és az egész szovjet nép tudja: attól, hogyan folynak a dolgok o Szovjetunióban, sok tekintetben függ az is, milyen nagy és milyen mély hatást gyakorol a Szovjetunió külpolitikája a nemzetközi helyzetre. Ez nagy felelősséget hárít a szocializmus első országára, az ország népére. A szovjet nép napjainkban nagy lelkesedéssel készül az SZKP XXIV. kongresszusára és ezt a munkában kivívott új győzelmekkel teszi emlékezetessé. A március végén összeülő kongresszus feladata, hogy elfogadja a Szovjetunió kommunista építésének soronkövetkező, 9. ötéves tervét. E terv teljesítése a kommunisták sokmilliós seregének, és az egész szovjet népnek újabb internacionalista hozzájárulása lesz a forradalmi erők világméretű győzelméhez. V. Jakovlev ■Belorusziában is van már erre példa. A Minszki Autógyár „dublőr-üzemét” például Zsogyinóba, egy kisvárosba vitték. Baranovicsiban gépkocsi részegységgyártó üzem létesült, az autógyár új egységét Oszipovicsiban építik fel. Az Októberi Forradalom Gépgyár Marjina-Gorkára helyez ki egy új üzemrészt. Ezzel nemcsak azt a feladatot oldják meg, hogy fékezik a nagyvárosok terjeszkedését, hanem gazdasági alapot teremtenek a közepes- és kisvárosok féjlesztéséhez. Az építészek és az orvostudomány képviselői szoroson együttműködve vizsgálják a köztársaság minden vidékének klíma- és vízgyógyószati adottságait. Tucatnyi helyről kiderült, hogy alkalmas szanatóriumok, üdülők . létesítésére. A városfejlesztés fő tényezője természetesen az ipar marad. Korábbon azt hitték, hogy Beloruszia természeti kincsekben szegény. Azóta a kálisó- lelőhelyek közelében felépült egy új város - Szoligorszk, az olajlelőhelyek mellett Recsica és Szvetlogorszk. A régi kisvároska viharos ütemű fejlődésnek indult, miután kiderült, hogy az olajlelőhelyeken kívül gazdag kősókészlettel is rendelkezik. Nagy fejlődés vár Tyerehovkára, amely mellett üveggyártásra és öntödei formázásra kiválóan alkalmas hatalmas homokbányákat találtak. A belorusz építészek kijelölték art a 43 várost, amelyek a leggyorsabban fejleszthetők. Köztük van Breszt, Orsa, Pinszk, Mozirj, Novopolock és így tovább. Az intézetben ezek távlati fejlesztési tervén dolgoznak. A kisvárosok fejlődésének távlatait jól szemlélteti az ősi Polock. Amikor az ötvenes években fejlődésnek indult itt a vegyi és a kőolajfeldolgozó ipar, az ősi város mellett kiépült Novopolock. A két város közel van egymáshoz, ösz- szekapcsolásuk tehát célszerű. A városfejlesztési terv három tényezőt vesz elsősorban figyelembe: a történelmi, a gazdasági és a természeti adottságokat. Az óváros számtalan műemlékét megóvja, számol a közeli hatalmas erdőséggel és az új lakónegyedek építését az új városrészekben valósítja meg. A leendő egyesült város főútvonala a Nyugati-Dvina festői partjánál húzódik, s ez lesz egyben a pihenés központja is. Novopolockba magasépületeket terveznek, azzal, hogy 2000-re a lakosság lélekszámú eléri o 220 ezret. A közlekedést — a köztársaságban először — itt oldják meg gyorsvasúttal. Novopolock komplex tervét is az intézet készítette el, de ez csak egy - számos, érdekes munkájuk közül. Inna Muhina Népgazdasági kiállítás, 1971 A jövő városai
