Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-02 / 51. szám

orr. március 2. DUNANTCLI NAPIO jSgyütlműködés hat baraovai termelőszövetkezettel Szaktanácsadás tol (találkozásban Beszélgetés ilr. Nagy Loráudtlal a Keszthelyi Termeléstejlesztési Intézet igazgatójával A napokban Pécsett, a Technika Házában „A ter­melésiéi lesztés időszerű kér­dései” címmel előadást tar­tott a baranyai agrárszak­embereknek dr. Nagy Lo- Tánd, a Keszthelyi Termelés­fejlesztési Intézet igazgatója. Ez alkalomból készítettük vele az alábbi interjút. — Az önök tudományos intézete meglehetősen fiatal, hisz 1963-ban alapították és csak 1968-ban vált ki a Keszthelyi Mezőgazdasági Főiskola keretéből s lett ön­állóvá. Kérem mutassa be olvasóinknak az intézetet, annak tudományos profilját, kutató munkájuk célját. — Intézetünk valóban új, olyan értelemben is, hogy nem költségvetési, de 1968 óta önfenntartó intézmény vagyunk, tehát bevételeink­ből gazdálkodunk. Abban is különbözünk más intézetek­től, hogy fő feladatunk nem az alapkutatás, hanem a ku­tatási eredmények terjeszté­se. tehát az adaptáció, más szóval a menedzseri vagy még pontosabban a szakszol­gáltatási tevékenység. Mi, főfoglalkozásban gyakorol­juk a szaktanácsadást, ami hazánkban még meglehető­sen szokatlan, ritka dolog. Az elmúlt három évben megálltunk saját lábunkon. Évente 1.5—2 milKó forintos tiszta nyereséggel dolgoz­tunk, s mint a minisztérium önálló intézete bruttó jöve­delmünk 15 százalékát, tisz­ta nyereségünknek pedig 75 százalékát fizetjük be a MÉM-nek. — Az intézet jellegénél fogva szoros kapcsolatot tart fenn az üzemekkel. A kuta­tási eredményekét a mező­gazdasági üzemek minden­kori igénye alapján adják közre, vagy csak meghatáro­zott profilban végzik ezt a szolgáltatást? — önállósodásunk felol­dotta intézetünk táji elha­tárolását. Kapcsolataink az üzemekkel szerződéses kap­csolatok, szolgáltatásainkat állami díjszabás alapján vé­gezzük. 1970-ben már 150 mezőgazdasági tsz-szel vol­tunk szerződéses viszonyban és 270 üzemmel információs kapcsolatban. Megrendelé­seink 75 százaléka üzemi megbízatás, ezenkívül egyik fő megrendelőnk a MÉM, de más tárcáktól is elfoga­dunk kutatási megbízásokat. A kutatások terjesztésében hat fő témára specializáltuk magunkat s szakember gár­dánkat is ehhez alakítottuk ki. Ezek a témák: az üzem- szervezés és tervezés, közép­szintű információs tevékeny­ség, meliorációs tervezés — ez a legrégibb profilunk — továbbá a sertés ágazat és szarvasmarha ágazat fejlesz­tésével és a takarmányozás­sal kapcsolatos újabb kuta­tási eredmények terjesztése. Az üzemfejlesztési tervezés több módszerét dolgoztuk ki. Kidolgoztunk egy új ipari sertéstartási rendszert — Georgikon néven fut — melyhez intézetünk adja a fajtát, az épületet és a tech­nológiát. Eddig kilenc tsz rendelte meg, legfőbb előnye, hogy nem igényel devizát. A szarvasmarhatartási rend­szerünk még nem kész. en­nek kidolgozásában a Pécsi Tervező Vállalattal kooperá­lunk. Legnagyobb sikerein­ket eddig a takarmány pro­filban értük el, a sávos-ada- golt legeltetéssel, a javított fóliás silózással, a baromfi alom feltakarmányozásával. — Pécsi előadásában a termelésfejlesztés időszerű kérdéseivel foglalkozott. Kö­vetkező kérdésünk ehhez kapcsolódik, mivel a téma nagyon időszerű, s különösen aktuális azáltal, hogy a ter­melőszövetkezetek ezekben a napokban kezdenek hozzá éves és középtávú fejlesztési terveik elkészítéséhez. Mit értünk ma termelésfejlesztés alatt, hogy valósítható ez jól meg egy üzemben, és milyen segítséget nyújthat ehhez az önök intézete? — A termelésfejlesztés és a beruházás közé gyakran tesznek egyenlőségjelet és ez helytelen. Termelésfejlesztés alatt általában a termeléssel összefüggő beavatkozások összességét értjük, amelyek a termelési érték, a jövede­lem, a munkatermelékeny­ség növelését, az önköltség csökkentését, az ipari erede­tű anyagok célszerű felhasz­nálását, új technológiák és eljárások hatékony alkalma­zását szolgálják. Végeztünk egy felmérést, 'melyből ki­derült. hogy a Dunántúl mezőgazdasági üzemeiben az elmúlt öt évben 57 százalék­kal emelkedtek a termelési költségek, a termelési érték viszont csak 27 százalékkal nőtt meg Ez arra utal, hogy a pótlólagos befektetések el­helyezése erősen kifogásol­ható. nem hozták meg a várt hatást. A jobb tőke és eszközkihasználást ma még erősen gátolja a sokoldalú termelés, aminek igen nagy az amortizációs vonzata. A mezőgazdasági üzemekben meglévő bonyolult termelés- szerkezetet soká már nem le­het fenntartani. A termelésfej lesztés. mint folyamat terveken keresztül valósítható meg az üzemben. Az eddigi tervek használha­tóságát erősen rontotta, hogy egyoldalúan a terme­lés szempontjából készültek, holott a tervnek a piac igé­nyéből kell kiindulnia. A tervkészítésnek három fő fázisa van, az elemzés, amely meghatározza az üzem fej­lettségi szintjét, a fejlesztési koncepciók kialakítását, — itt ajánlatos többféle utat megjelölni, hogy választani lehessen — és végül a kal­kuláció. Mi a tervkészítéshez nem sémát, hanem módszert adunk az üzemeknek, a ket­tő nem ugyanaz, a séma a mutatók kidolgozása, a mód­szer ezek kiértékelése. — Végül, milyen az inté­zet kapcsolata a baranyai üzemekkel? — Kapcsolatunk kezdeti stádiumban van, eddig hat tsz-től kaptunk megbízást. Első partn .rünl- Somberek és Szentlőr.nc volt. A felső­mindszenti, sásdi, bicsérdi és tormási tsz-eknek pedig mi készítjük el középtávú terveiket. (Rné) Ü j irodaházak Dunafaiván és Homorúdon Meghaladja a tizenegymil­liót a Dunaszekcsői Takarék- szövetkezet betétállománya. A megyében, tizenöt éve első­nek megalakult takarékszö­vetkezet ma már 2040 tagot számlál. Az elmúlt öt évben tevékenységük új feladatok­kal bővült. Az Állami Bizto­sító megbízásából több mint 300 új biztosítást kötöttek, azonkívül tízezernél is több totó-, lottószelvényt adtak el. Sok segítséget nyújtottak tag­jaiknak a gépkocsi-vásárlá­sokhoz is. Negyedik ötéves tervi prog­ramjukban szerepel a duna- falvai és a homorúdi kiren­deltségek irodaházainak meg­építése. Az építkezéshez — amely a takarékszövetkezet forgalmának további növeke­dését segíti elő — közel fél­millió forint áll a rendelke­zésre. A tervek szerint - az új irodaházakat a IV. ötéves terv első évében, 1971-ben kezdik építeni. Kévés a ,,vizes“ szakember Szeptemberben szakközépiskola indul Barcson ti A barcsi gimnázium 1971. szeptember 1-én vízügyi szakközépiskolával bővül. Az eiső évfolyamra a beiratkozás máris megtörtént — várha­tóan 40 tanuló kezdi az évet a nappali tagozaton. Felmé­rés kezdődött, van-e érdeklő­dés az esti és levelező okta­tás iránt. Érdemes-e már az első évben a felnőtt osztá­lyokat megszervezni? A Dél­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság személyzeti osztályán el­mondották. hogy 20—25 je­lentkező máris akadt. A Dunántúlin eddig csak Baján és Győrött működött hasonló iskola. Baranyában, Somogybán és Tolna megyé­ben viszont nagy hiány mu­tatkozik megfelelő képxettsé­A nagy szerelőcsarnokból 55 percenként gördül ki egy kész autóbusz. Most vásároljon motorkerékpárt! 1. JAYVA sport motor­kerékpár 175 cm3 13 300 Ft helyett 12 600 Ft 2. BALKAN moped 50 cní1 4 980 Ft helyett 1600 Ft 12. sz. Jarmiiszakbolt Pécs, Rákóczi út 50. (villanyrendőrnél) 112. sz. Műszaki bolt, Komló, Lenin tér 6. 202. sz. Járműbolt, Mohács, Széchenyi u. 1. 304. sz. Műszaki bolt, Siklós, Felszabadulás ti. 11. Százhúsz perc — Nyolcvan év körül Emberek és miiliárdok Pedig gyalog tesszük meg ezt a két órát a gyárban Antal János gazdasági igaz­gatóval. Nem is a lábunk | visz, az emlékek repítenek a 75 éves múltba és előre a következő öt éves tervbe. Az udvaron érnek a meghökken­tő számok. Milliárdokat' bíz­tak itt tízezer emberre, de ez csupán a dolgok egysze­rűbb, könnyebben felfogható fele. Az Ikarus-ban 55 per­cenként készül el egy busz és a gyárnak négyszázötven bedolgozóüzem szállít. Négy­százötven. a piciny ktsz-től a patinás magyar és külföldi autóiparos cégekig. Indulás­ként nem rossz, fantáziát gyújtó tények, számok, neki iramodhat a gondolat. Koope­ráció ilyen szinten, ilyen számban micsoda küzdelem, veszekedés, siker, balsiker, tapasztalat. Antal igazgatóval végigjárjuk a „technológiát”. Ahány csarnok, mind meg­annyi fedett futballpálya. He­gesztőpisztolyok vakító fé­nye, sziszegő, csillagszóró já­téka, szerszámgépek súlyos, tompa puffogása, siróvasak visító lármája. Buszok ké­szen. félig készen, embrioná­lis lemezállapotban. És em­berek, mindenütt emberek, hangyaszorgalom nyomán életre kelnek a gurulócsodák. Uhri Imre igencsak elcsodál­kozna, micsoda szellemet bo­csátott ő ki akkor, 1895-ben j abból a palackból. ! Uhri 1895-ben csinálta meg kovács- és karosszériagyártó műhelyét. Lovaskocsival kezdték, az volt akkor a slá­ger. Húsz év múlva készült el az első magyar autóbusz, a karosszériát Uhri Imre kis­iparos készítette. Antal Imre betessékel egy luxus buszba, amely az új 200-as típuscsalád egyik büsz­ke rokona. Ez a kocsi 69-ben Nizzában, a Nemzetközi Au­tóbuszhéten több nagydíjat nyert. Nyugodt, nemes, szép vonal, szellemes megoldású, állítható, repülőülések. Ter­mészetes nappali fény, egyé­ni olvasólámpák, légkondicio­nált klíma, mosdó, toilette, ruhatár, hűtőszekrények, ké­nyelem, biztonság. Ítéljük ne­ki mi is a teljes elismerés díját. Kísérteties. Valamivel odébb huszan-harmincan tapogat­nak egy félkész buszt, a gyár­ban még ma is kézzel simít­ják a fényezés alapozásához szükséges gittet. Ez ismerős munkának tűnne Uhri Imré­nek. Jó tanárok, okosan segítő kezek építették, fejlesztették közben az üzemet, míg végül természetes örököse, a mun­kásság vette birtokába jogos tulajdonát. 1948-ban már napi egy autóbusz gördül ki a sze­relőcsarnokból. 51-ben a gen­fi nemzetközi autóbuszszalon kiállításán az első Ikarus 30- as típusú, önhordozó vázas gű vízügyi szakemberekben. I Az új iskola elsősorban a | Dél-dunántúli Vízügyi Igaz- j gatóság és a Somogy megyei i Tanács anyagi segítségének j és szervezési munkájának I köszönhetően létesül. A tan- ; tárgyak között, a gimnáziu- i mokban . tanult ismereteken ! kívül műszaki rajzot, elektro­technikát, munkavédelmet, anyagismeretet, hídépítési is­mereteket, géptant, üzemgaz­daságot. vízépítés szervezést, vízgazdálkodást és fölmérést tanulnak a hallgatók. Az iskola elvégzése olyan képesítést ad, mellyel a víz­rendezéssel, öntözéssel, hal­tenyésztéssel, folyószabályo­zással, árvízvédelemmel, ivó és ipari vízellátással, szenny­víz elvezetéssel, fürdő építés­sel és üzemeltetéssel foglal­kozó vállalatoknál művezető­ként, építésvezetőként és ter­mészetesen szakmunkásként lehet elhelyezkedni. Veitl Ferenc a barcsi gim­názium igazgató-helyettesé­nek tájékoztatása szerint, elkészültek' a vízügyi szak- középiskola kollégiumának tervei. Az alapozás a közel­jövőben megkezdődik — na­gyobbrészt társadalmi mun­kában történik majd az épít­kezés első üteme. A 30 fiú és 15 leány számára készülő épület a magja lesz egy ké­sőbbi. nagyobb kollégium­nak. Az érdeklődés ugyanis olyan nagy az új iskola iránt, hogy nemcsak a „vízügyesek” gyermekei és a környékbeliek jelentkeztek, hanem még Sajószentpéterről is érkezett felvételi kérelem. Kihaszuált járat? autóbuszt küldték el a híres vetélkedőre. Fejlesztési pe- riódusok következtek, új és \ új típusok váltották egymást. 1954 a siker éve! Sőt, a fel­tűnő sikeré! Megszületett az Ikarus—55 farmotoros önhor­dozóvázas típus. Párizs, Genf, a nemzetközi autószalonok közönségének és szakembe­reinek teljes elismerése! Di­namikus, áramvonalas for­mája, korszerű karosszériá­ja, kiváló műszaki tulajdon­ságai forradalmi változást jelentettek a magyar autó- buszgyártás történetében. Az Ikarus élete tele van szép emlékekkel, jubileumi állomásokkal, amelyekhez ne­héz küzdelmekkel, nem egy­szer kudarcokkal teli úton jutott a gyár. És természete­sen a gyártmányok és a gyár­tás állandó fejlesztésével. 1959-ben évenként több, mint 1000 buszt exportáltak és el­készült a gyár tízezredik au­tóbusza. Nem sokkal később létrejött az Ikarus 2-es számú gyártelepe és a hírnévvel együtt rohamosan nőtt a megrendelések száma. Az ak­kori feltételek mellett képte­lenek kielégíteni ezt az igényt. 1964-ben hozzáfogtak a gyártás és a technológia rekonstrukciójához. Az ex­port tetőzött, a buszok 80 százaléka már külföldre gör­dül. Három év múlva hatal­mas összeget fektetnek be, megszületik a legkorszerűbb technika és gyártástechnoló­gia segítségével a 200-as tí­puscsalád. A gyár az új tí- pusesadád életrehívásával az elképzelését váltotta való­ra, hogy egész gyártmányso­rozatának valamennyi típusát minél kevesebb karosszéria alkotóelemből lehessen elké­szíteni. így a hosszmérettől függetlenül mind a tizenegy j járműtípus . felépítményei azonosak, kis részben csak kö­zel azonos típuselemekből ké­szülnek. Tehát: a típusválto­zattól függetlenül azonossá és egyszerűvé válik a kar­bantartás és javítás, egysze­rűsödik az alkatrészkészlete­zés. A 200-as típuscsalád lesz hivatott arra, hogy átvegye nagynevű típuselődjeinek he­lyét, ebből fogják kielégíteni a bel- és külföldi piacigé­nyeket egyaránt. A 200-as tí­puscsalád 8,5 métertől 18 mé­terig, összesen 11 féle autó­buszt foglal magába. Kénye­lem, biztonság, jó műszaki paraméterek. Ismét várható a siker! A feladat summázva: az új ötéves tervben 41 ezer 800 darab autóbusz gyártása és természetesen eladása hazai és külföldi vevőiknek. Mi szükségeltetik ehhez? Öh, persze sok minden. Minde­nekelőtt pénz, átfogó koncep­ció. tudományos-technikai felkészültség, ész, szív, piac. A pénzt az illetékesek biz­tosítják. Az okos, átfogó kon­cepció, a gyár stratégiája és taktikája vaskos 100 oldalas kötetbe foglalva kész, bele­sűrítve mindaz, amit ebben a témában sűríteni lehetett. A gyártástechnológiában pio­nír kutatás, fejlesztés, haladó technika, tudomány, a mű­szaki szakemberek és a szak­munkások biztosításának módja, offenzív piackutatás, minden. És benne a népgaz­dasági, vállalati és egyéni érdek. És amit feltételez még a terv: az ember szíve, ér­telme, gyár- és munkaszere­tete. A termelékenységet 60 —70 százalékra kívánják emelni és még mindig lét­számhiánnyal számolnak, őszinte, reálisnak tűnő terv. Amikor a séta 120. percé­ben és az Ikarus 80. évében jártunk, jelentették Antal Já­nosnak, hogy jönnek a fran­ciák. a nyugatnémetek más­napra várhatók, az osztrákok tegnap jártak itt és... És holnapután Stockholmban Ikarus buszokkal oldják meg a városi közlekedést. «1 Szüntessük meg! Nagyon népszerű járat a reggeli órákban az Űjme- csekaljáról induló 20/A jel­zésű autóbusz. Az utasokat egyenesen a Széchenyi térre viszi és pontosan ennek kö­szönheti népszerűségét és ezért tűrik az utasok is zok­szó nélkül az elkerülhetetlen zsúfoltságot. Néhány napja azonban hiába vártuk a meg­szokott utastársakkal az utol­só — 8.25-kor induló — 20/A-s buszt. A meddő vára­kozás után 19—15 perccel ki­ki a neki legjobban megfe­lelő busszal indult útjára, természetesen kerülővel. Mi történt? Járatkimara­dás, vagy netán járatmeg­szüntetés? Az utóbbi. Még­pedig egészen különös okfej­tés alapján. Az ugyanakkor induló, de más vonalon köz­lekedő 47-es jelzésű járaton a csuklósítás után azt a meg­figyelést tették, hogy csak lézengenek rajta az utasok, magyarul: nincs kihasználva. Erre jött a „retorzió”: meg kell szüntetni a 20/A-st és egyszeriben ki lesz használ­va a 47-es. Alig hihető, hogy ez az in­tézkedés a városi közlekedés javítását célozná. Megszün­tetni egy olyan járatot, amit az utazóközönség kedvel, mert az igényének legjobban megfelel, egy olyan járat ja­vára, amit nem szeret, mert nem oda viszi, ahová menni akar. hibás intézkedésnek tartunk. Még akkor is, ha vannak olyan objektív okai, mint például az, hogy kevés a szóló-autóbusz. A járatmegszüntetést a Vo­lán nem közölte az utazókö­zönséggel. mondván: csupán betétjáratról van szó. Bizo­nyára így van. Csakhogy ez a betétjárat már évek óta közlekedik, az utazóközönség a szokásjog alapján rendes járatként kezelte és sokan ehhez igazították reggeli idő­beosztásukat. Már csak ezért is megérdemelték volna az idejében való figyelmezte­tést. H. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom