Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-27 / 73. szám

Wit. március 87. DUNANTÜLI NAPLÓ s Óvják Pécs levegőjének tisztaságát Megalakult a levegőtisztaság­védelmi bizottság Dr. Nagy Gyulát, a, Bara­nya megyei Tanács vb-el- nökhelyettesét bízták meg annak a bizottságnak az el­nöki tisztével, amely Bara­nya és Pécs levegőjének tisz­taságát lesz hivatott a jövő­ben óvni. A bizottság, amely hiva­talosan a Baranya megyei és Pécs városi Területi Le­vegőtisztaság-védelmi Bizott­ság nevet viseli, pénteken délelőtt megkapta első fel­adatait, Az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére Pécsett folytatódott ugyanis az az értekezlet, amely Miskolcon kezdődött és hazánk három leginkább szennyezett nagy településének, Miskolcnak, Pécsnek és Tatabányának az ügyével foglalkozott. A meg­beszélés tárgyát a levegő­tisztaság-védelemmel kapcso­latos, 1971. március 17-én megjelent kormányhatározat képezte. Lényeges feladat azoknak a leginkább szeny- nyező ipari objektumoknak a feltárása, amelyek ilyen szempontból a legtöbbet ár­tanak. Ezek közé tartoznak Pécsett a hőerőmű és zagy­tavai, a salakhányó, a med­dőhányó, a Porcelángyár, a Sörgyár, a tettyei kőbánya és zúzó, a pécsi fűtőház és Pécsbányarendező, valamint azok a tömbfűtő és központi fűtésű kazánok, amelyekből a korszerűtlen technológia folytán a megtűrtnél több pernye, korom és kén távo­zik a levegőbe. A levegőt szennyező ipari objektumok számbavétele áp­rilis 30-ig megtörténik. Ezt követően odahat a bizottság, hogy a szennyeződések csök­kenjenek. 1973. január 1-től érvénybe lép a bírságolási rendszer. SZéüiÉn is Mémeth Istvánt jelölték orszáinyölési képviselőnek Több mint kétszáz válasz­tópolgár volt azon a jelölő gyűlésen, amelyet tegnap es­te tartottak a 6. számú vá­lasztókerülethez tartozó Sza- lánta község művelődési ott­honában. Az elnöki tisztet betöltő Kerner Ádám köszöntötte a résztvevőket, s az elnökség­ben helyet foglaló Gyenis Pált, az MSZMP Pécsi járási Bizottságának első titkárát, Rózsahegyi Istvánt, a Me­gyei Pártbizottság munka­társát, Németh István bi- csérdi pedagógust, Bors Fe­rencet, a szalántai pártszer­vezet titkárát, Kundár Györ­gyöt, a HNF szalántai elnö­két, Gyúrok Györgyöt, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének főtitkárhelyettesét, dr. He- tessy Györgyöt, a Pécsi já­rási Tanács vb-titkárát, Ke­lemen Istvánt, a HNF járási titkárát és Bánfai Józsefet, a HNF megyei bizottságá­nak munkatársát. A jelölő gyűlésen Gyenis Pál mondott tájékoztatót a III. ötéves tervidőszakban végzett munkáról, az orszá­gos, s ezen belül a baranyai, illetve a pécsi járás negy­venkét községében elért ered­ményekről. A Hazafias Nép­front megyei bizottsága ne­vében indítványozta, hogy Szalántán is képviselőnek ja­vasolják Németh Istvánt, aki az elmúlt ciklusban is siker­rel végezte munkáját a tör­vényhozó testületben. A be­jelentést a résztvevők taps­sal fogadták. Varga Gyula a kővágószöl- lősiek nevében, Dóczki La­jos a szalántai választópol­gárok képviseletében foglalt állást a jelölt személye mel­lett. Kuti Lajosné a pellér- diek megbízásából támogat­ta a Németh István jelölé­sét. Lőwinger Mátyás a szil- vásiak problémájának el­mondása után egyetértett az ajánlattal. Bors Ferenc és Kundár György szintén a szalántai választópolgárok egyetértését fejezték ki hoz­zászólásukban. A görcsönyi- ek táviratban támogatták a jelöltet. Mindenütt a tanácsok fe­lelnek azért, hogy területü­kön milyen mértékben való­sulnak meg az építőipari po­litika irányelvei, mennyiben érvényesülnek a jogszabá­lyok? Feladatuk még, hogy irányítsák az építőipari te­vékenységet, koordinálják az egyes vállalatok munkáját és ellenőrizzék azt. Ez utóbbi tevékenységük komoly nehézségekbe ütkö­zik. A feladatokat nem min­denütt értelmezik azonosan, s ez azt követelte meg, hogy számolják fel a régi gyakor­latot, s bár még nem alakult I ki megfelelő információs 1 rendszer, dolgozzanak ki j olyan egységes irányelveket, melyek a tanácsok szervező­ellenőrző munkájához nagy segítséget nyújtanak. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium illeté­kes főosztálya, és az ÉGSZI pécsi kutató osztálya együtt­működése eredményeként megszülettek ezek az irány­elv-javaslatok. A tanulmány 1970-ben látott napvilágot, szerzője dr. Kapitány Ist­ván, az ÉGSZI tudományos munkatársa. E tanulmány alapján hangzott el tegnap a Tudomány és Technika Há­zában a szerző előadása, amelyhez Görbe Bálint, az ÉVM osztályvezető-helyette­se szólt hozzá. Hét vége az élelmiszerpiacon — TÖBB HŰS — HOGYAN KELL FŐZNI A VIRSLIT? — FOGYÓBAN AZ ÁTTE­LELTETETT HALAK — 210 EZER TOJÁS — BŐVÉBEN VAN DÉLI- GYÜMÖLCS Az év 13. hetében az el­múlt hetinél 50 mázsával több húst kapott Baranya, összesen 1580 mázsa hús el­osztásáról kellett gondoskod­nia az operatív bizottságnak, ebből a mennyiségből 420 mázsa fagyasztott volt. Ser­téshúsból 1060 mázsát kapott a megye, marhahúsból 520 mázsa kerüli közfogyasztásra. További feldolgozásra, tölte­lékáruk készítésére 285 mázsa húst adtak át a húsiparnak. Nyolcvankét mázsa vörös- áru, parizer, szafaládé és virsli. 63 mázsa rúdáru. sza­lámi és egyéb felvágottfélék, 82 mázsa kolbász, lecsó- és fözökolbász, valamint debre­ceni, 14 mázsa főttáru, csá­szárszalonna, fölt csécsi-sza­lonna. főtt tarja és sonka, valamint II—15 mázsa disz­nósajt kerüli a héten az üz­letekbe. A húsipar ezúton is felhívja a fogyasztók figyel­mét, hogy a „szlripliz''-virsli főzési módja eltér a hagyo­mányosétól. Amíg a birka­bélbe töltött virslit forró víz­be kell dobni és ezután a vi­zet ismét forrásig hevíteni, a sztriptíz-virslit hidegvízben tanácsos odatenni, s a vizet fokozatosan melegíteni, de nem egészen forrponlig. így nem oldódnak ki belőle az izanyagok és nem reped fel a bőre. A felsorolt „keretes” töltelékárukon kívül mintegy 100 mázsa hurka. 50 mázsa füst llisz'’Ionná, 70 mázsa zsírszeionna, 50 mázsa belső­ség és 139 mázsa húsvéti füs- töltáru került forgalomba a megyében. Mint az e heti felhozatal is bizonyítja, fogyóban van­nak az átteleltetett halak. A múlt heti 70 mázsával szem­ben ezen a héten csupán 40 mázsa élőpontyot kapott a megye és nyolc mázsával ke­vesebb — összesen 10 mázsa — az élő amur. Baromfiból 200 mázsát kap­tak a boltok, annyit, mint az elmúlt héten. Ebből 60 mázsa frissen vágott. A vá­laszték: csirke I. és II., extra aprólék, polietilénbe csoma­golt comb és mell. negyedelt és egész tyúk, pulyka, hízott liba és libaaprólék. A tojás­fogyasztás fokozódik, ennek megfelelően a múlt hetinél 25 ezerrel több tojást szerez­tek be a boltok, s összesen 210 ezer darab került forga­lomba. Az olcsó tojásból ezerrel van több, mint a múlt héten, összesen 22 ezer darab áll rendelkezésre. A boltok 1,40-ért adják a tojást, az apró tojás ára nyolcvan fillér. A MÉK Pécsi három piacán 1,20-ért árusítja a friss tojásokat. A MÉK zöldség és gyü­mölcsfelhozatala nagyjából megegyezik a múlt hetivel. Burgonyából 200 mázsa, vö­röshagymából 50 mázsa, fok­hagymából 10 mázsa, fejes­káposztából 60 mázsa, sárga­répából 30 mázsa, gyökérből 20 mázsa, vöröskáposztából 20 mázsa, hónaposretekből ezer csomó, jancsihagymábol tízezer csomó, parajból öt mázsa, fejessalátából ezer da­rab. hegyes, erős paprikából tízezer darab. melegágy! uborkából őt mázsa, almából száz mázsa került az év 13. hetében forgalomba. A kel­káposzta, a cékla és a kara­lábé teljesen eltűnt a bol­tokból. A Jugoszláviából im­portált csemegeszőlő néhány nap alatt elfogyott a boFok- ból, rövidesen lí.iabb szállít­mány érkezik. Déligyiimölcs- böl kifogástalan a MÉK-bol- lok ellátása, ezen a héten 100 mázsa narancsot és hét mázsa földimogyorot kaptak. Az új irányelvek megköny- nyítik a területeken jelent­kező építőipari feladatok el­látását, a különböző koordi­nációs kapcsolatok kiépíté­sét. Ebből sokféle előny szár­maztatható. Megállapítható a tervek reális lehetősége, vizsgálható az ágazatfejlesz­tési koncepció megvalósulá­sa, feltárhatóak az eltérések és lemaradások okai. Megis­merhető a területi építőipari struktúra, figyelemmel kísér­hető annak alakulása, meg­határozható esetleges átala­kítása. Mindezek — és még sok egyéb szempont — ismereté­ben képes csak ellátni a ta­nács azokat a feladatokat, melyek sikeres megoldása kedvező hatást gyakorol az adott államigazgatási terület és települések fejlesztésére. Neve» vendéget köszöntöttünk tegnap. A TIT meghívására ér­kezett Pécsre Straub P. Brúnó, j kétszeres Kossuth-díjas akadé- j mikus, a Magyar Tudományos : Akadémia alelnöke, a Szegedi Biológiai Tudományos kutató Intézet igazgatója, hogy előadást tartson a modern biológia pers­pektíváiról. * Hosszú évek óta első ízben tart előadást Straub F. Brú­nó Pécsett, mégpedig olyan témáról, amely pályakezdése óta kutatási területe, s mindnyájunkat érdeklő kér­dés. — Mit várhat az ipar, a gyógyászat, a mezőgazdaság a biológiai kutatásoktól? Melyek lesznek a biológia gyakorlati felhasználásának lehetőségei a következő évek­ben? — Magyarországon a me­zőgazdaságban, a növényter­mesztésben. az állattenyész­tésben, egyáltalán az élelmi­szeriparban van még renge­teg tennivaló. Április elején nyílik a magyar biológiaku­tatás új központja, a Szegedi Biológiai Tudományos Ku­tató Intézet, amely nemcsak az elméleti tudományos ku­tatásnak ad otthont, hanem hxtrabenzint kíván, lendületesen kell vezetni Kipróbáltuk a Zsigulit Méghozzá Pécsett, a Me­csekre vezető, éles kanya­rokkal megtűzdelt hegyipá­lyán. És bevezetőül ehhez nyomban annyit, hogy olyan kocsiban ültünk, amely a kü­lönféle menetteljesítményeit tekintve méltó utóda a négy esztendővel ezelőtt „Az év autója” címet elnyert FIAT 124-esnek. A szovjet Togliatti autó­gyárban készülő — és az év közepétől nálunk is árusítás­ra kerülő — 1198 cm-es, 62 lóerős, négyajtós gépkocsi külsőre szinte semmiben sem különbözik az eredeti típus­tól. (A szovjet útviszonyok­nak megfelelően a Zsiguli valamivel magasabb felépí­tésű lett.) A motorháztetőt felnyitva azonban szembe­ötlő a változás: a FIAT 124- es alulszelepelt motorjához képest itt egy felülvezérelt motort találni, ami műszaki megoldását tekintve korsze­rűbb az elődnél, ugyanakkor jóval hangosabb is. További változás a megerősített első futómű és a hátsó kerekek­nél alkalmazott dobfék. Kezdjük nyomban a fékek­kel azoknak a tapasztalatok­nak az ismertetését, amelye­ket rövid próbautunkon gyűjtöttünk a Zsiguliról. (Köszönet a lehetőségért az AFIT vevőszolgálat mérnö­kének. Sándor Istvánnak.) Ellentétben bizonyos híresz­telésekkel, a kocsi különböző tempóknál figyelt fékhatásai egyáltalán nem romlottak azáltal, hogy hátulról „elvet­ték” a tárcsaféket. Egy rá­segítő. úgynevezett szervó- berendezés azonban kétség­telenül megkönnyítené féke­zéskor a vezető dolgát. A Zsiguli kanyarstabilitásáról feltétel nélkül csak a leg- jabbakat lehet írni. Bár a legélesebb hajtűkanyarokban is szándékosan „gyilkoltuk” — Az utóbbi időben több magyar városban jártam, megfordultam Debrecenben, Baján, Sopronban rendezett kiállításokon. Amit itt lát­tam, arról elmondhatom, hogy nagyon nívós és a ba­ranyai cukrászok munkája az országos szintnél jobb... Ezekkel a szavakkal kezd­te a Baranya megyei cukrá­szok versenyének értékelését pénteken délelőtt a Mecsek cukrászdában Lieszkovszky Zoltán, a Vörösmarty cuk­rászda igazgatója, a zsűri el­nöke. A megyei cukrászver­seny fő érdeme, hogy első­sorban olyan termékek ké­szültek, amelyek hétközna­a próbakocsit, egyszer sem farolt meg, és még a leghe­vesebb kormánymozdulatok­ra sem reagált azzal a na­gyon kellemetlen kilengéssel, amit jól ismernek a Wart­burgok vagy a Moszkvicsok tulajdonosai. A sportos veze­tés ellenére a motor és a váltó zajszintje az utastér­ben meglehetősen alacsony volt és ugyancsak kellemes meglepetésként hatott, hogy bár ezt a gépkocsit immár egy hónapja a legkíméletle­nebb módon nyúzzák, a ka­rosszéria egyik pontjáról sem hallani a szovjet autóknál megszokott kellemetlen zör­gést. A belső kárpit kidolgo­zása kifogástalan, de ha va­lamit mindenáron kritizálni akarunk, akkor az már a to­rinói FIAT 124-esnek is hí- j bája volt: az első ülések hát- ; támlája nem elég ívelt, ezért j az éles kanyarokban erősen | kell kapaszkodni a kormány­ba. ha nem akarunk oldalra csúszni. Ezt kivéve az utazá­si kényelem — beleértve a pokon,- a napi munka mel­lett is előállíthatok, tetszető- sek és mégsem túl munka- igényesek. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy a bemutatón látható cukrászsüteményekkel a cuk­rászdákban is találkozhat a közönség. A bemutatón jugoszláviai cukrászok is részt vettek, de a versenyben csak a hazai szakemberek munkáit érté­kelte a zsűri. I. Boda László, B. m. Vendéglátó Vállalat, II. Szabó Imréné, Bolyi ÁFÉSZ, III. Szüle Tibor, B. m. Vendéglátó Vállalat. A bemutató március 28-ig te­kinthető meg a Mecsek cuk­rászdában. kocsiból való kilátást is — kifogástalan. Röviden ennyit a mi ta­pasztalatainkról, de mit mond Sándor István, aki Golenkó Zsolt kollégájával már az ötödik ezer kilomé­ter végén jár a Zsigulival: — Mi azért próbáljuk a Zsigulit, hogy májusig meg­felelő tapasztalatokat szerez­zünk a karbantartáshoz és a javításhoz. Örömmel mond­hatom azonban, hogy az AFIT-nak nem lesz sok gondja ezzel a típussal. Azért jelentem ki ezt ilyen határozottan, mert a mi agyongyötört próbakocsinkon eddig egy porlasztó-beállítá­son kívül nem akadt javíta­nivaló. — Milyen tapasztalatuk van a fogyasztásról, a gyor­sulásról és a végsebesség­ről? — Mindenekelőtt annyi, hogy ennek a kocsinak nem elég a szuperbenzin. Leg­alább 95 oktános üzemanya­got kell használni, de ha a leendő tulajdonosok gondol­nak az autójuk hosszabb éle­tére, akkor extrabenzinnel járjanak. Ebből „sportos” vezetés mellett 12, normális igénybevétel esetén 10 litert fogyaszt a városi forgalom­! ban. Országúton 100 kilomé­teres tempónál 9—10 liter a ! fogyasztás. A Zsiguli vég­sebessége 140 km óra. de a 110—120-as tempót hosszú időn át tartja. — Egyéb gyakorlati jóta­nács a leendő tulajdonosok­nak? — Mint minden felülvezé­relt motorral ellátott autót, ezt is lendületesen, minden sebességi fokozatot alaposan kihúzatva kell vezetni, hi­szen itt a megfelelő erőt mindig a fordulatszám pro­dukálja. Ha ezt a tanácsot és az üzemanyag minőségé­vel kapcsolatos figyelmezte­tést megtartják, olyan gép­kocsi gazdái lesznek, amiben nem kell majd csalódniuk. Medveczky László Nívós munkák Cukrászverseny és bemutató Vendégünk volt: Straub F. Brúnó akadémikus nagy jelentőségű, gyakorlat­ban felhasználásra kerülő tudományos kutatásokat vé­gez, a búzanemesítéstől kezdve a gyógyászatig. Az új intézet foglalkozik az élel­miszertermelés kérdésével is, konkrétan azzal, hogyan le­het a takarmányokat, s ez­zel összefüggésben az álla­tokat itthon olcsón és nagy mennyiségben megtermelni. Kutatásokat végzünk a szü­letés előtti és közvetlen a születés utáni helyes táplál­kozással. Ezek a kezdeti impressziók befolyásolják a gyermek növekedését, szemé­lyiségének kialakulását, s később hatványozottan je­lentkeznek. A gyógyászatban várható, hogy megoldódik a vírusos megbetegedések gyógyszeres kezelése, gyó­gyítása. Van még égy „di­vatos” terület, mellyel a mo­dern biológiának foglalkoz­nia kell: a szervátültetés. Itt azonban még annyi a tisztá­zatlan probléma, hogy ma még nehéz konkrétumokat mondani. A huszadik század második fele azonban min­denképpen a biológia forra­dalmának ideje. — A modem biológia egyik alapterülete a molekuláris biológia, az enzimek, a fe­hérjék, az öröklődés kutatá­sa. A kutatás feltételei, esz­közei azonban igen sokba kerülnek. Magyarországnak milyen lehetőségei vannak ezen a területen ? — Sokat várunk az új sze­gedi intézettől. Itt minden lehetőség, felszerelés a kuta­tók rendelkezésére áll. Fő­ként a fiatal tudósoknak nyújt majd otthont, s ezzel a kutatás tárgyi feltételeinek biztosításán kívül a fiatal tudósokat, kádereket is kép- | zi majd. Ha a szegedi inté­zet megkezdi működését, ké­sőbb lehetőség lesz arra is, hogy a szocialista országok­kal együttműködve szervez­zük a kutatásainkat. — Sokat vitatkoznak, be-. szélnek manapság a közép­iskolai biológiai tananyag korszerűsítéséről, a képzés megváltoztatásáról? — Az az igazság, hogy amit egyesek hiányolnak — a molekuláris biológia kö­zépiskolai oktatását —, nem a középiskolába való anyag. A könyvek rosszak, ez tény. Sok a részletező anyag, ke­vés az összefüggés, az okta­tás sem a legkorszerűbb. Azonban ez főként a taná­rok, a tanárképzés hibája. Ha az egyetemeken a bioló­giát korszerűen oktatják, korszerű lesz a középiskolai oktatás is. A szemléletet kell megváltoztatni, de nem sza­bad túlzásba, maximalizmus- ba esni sem. Kevés olyan terület van, amely ennyire érdekel min­denkit, mint a biológia jö­vője, gyakorlati felhasználá­sa, hiszen a „gyomrunkról” és az egészségünkről van szó. A kutatók egyre újabb problémákkal foglalkoznak, egyre újabb kérdéseket olda­nak meg. Találóan jegyezte meg Straub F. Brúnó: a bio­lógia ma ott tart, hogy tudja már, mit kell kérdezni. (Panics) Területfejlesztés — de hogyan ? A Zsiguli a pécsi Széchenyi téren

Next

/
Oldalképek
Tartalom