Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-26 / 72. szám
4J ‘4f VkY íSrL Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: SO fillér Dunántúlt napló XXVIII. évfolyam, 72. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. március 26., péntek A Minisztertanács ülése Nőtt a nemzeti jövedeiem, erősödött a népgazdaság egyensúlya A tanácstörvény végrehajtási rendelete —A népi ellenőrzés 6000 vizsgálata 1970-ben — Az erők összpontosítása szükséges a mezőgazdaságban A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a népgazdaság 1970. évi fejlődésének fő vonásairól és az idei első két hónap tapasztalatairól. A jelentés szerint a múlt évben a terv fő célkitűzéseinek megfelelően alakult gazdasági fejlődésünk üteme, nőtt a nemzeti jövedelem, erősödött a népgazdaság egyensúlya. Az előző évhez képest a termelés jobban alkalmazkodott a kereslethez, számottevően javult a lakosság áruellátása. A beruházásokra fordított összeg meghaladta a tervezettet. A túlteljesítés a vállalati beruházásoknál történt, az állami nagyberuházásoknál viszont valamelyes elmaradás tapasztalható. A külkereskedelmi forgalom mind a szocialista, mind a tőkés országokkal az előirányzottnál erőteljesebben növekedett, a behozatal azonban meghaladta a kivitelt. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az 1970. évi munkaügyi helyzetről és a vállalatok 1971. évi elgondolásairól a munkaügyi miniszter tett jelentést. Megállapította, hogy a munka hatékonysága a népgazdaság valamennyi ágazatában javult. A szocialista iparban az egy foglalkoztatottra jutó napi átlagos termelés 6.5 százalékkal nőtt. A termelés növekedésének több mint 90 százalékát a munkatermelékenység emelkedése eredményezte. A szocialista építőiparban az előző két évi stagnálás után mintegy 4 százalékkal nőtt az egy főre jutó termelés. 1970-ben a termelő és forgalmi ágazatokban átlagosan mintegy 6,5 százalékkal nőtt a munkások és alkalmazottak keresete. A vállalati gazdálkodásnak munkaügyi szempontból továbbra is számottevő fogyatékossága a munkaerő egyenetlen kihasználása, a túlórázás növekedése, a normakarbantartás elhanyagolása, a munka- és üzemszervezés nem megfelelő színvonala. A népgazdaságban foglalkoztatottak száma 1970-ben mérsékelten növekedett. A szocialista ipar létszáma mindössze 0.6 százalékkal emelkedett. Az ipar létszáma a fővárosban csökkent, míg vidéken — elsősorban a kevésbé iparosodott megyékben — tovább nőtt. Továbbra is jelentős a munkaerőmozgás, de kedvező, hogy a vállalatok nagyobb gondot fordítanak a munkaerőmozgás mérséklésére, a törzsgárda megbecsülésére. A munkaerő- mozgás csökkentésének fontos feltétele változatlanul a vállalati, munkahelyi és szociális körülmények javítása. A kormány a jelentést elfogadta és megfelelő határozatokat hozott. A kormány megvitatta és elfogadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését a népi ellenőrzés 1970. évi munkájáról és tapasztalatairól. A népi ellenőrök több, mint hatezer vizsgálatot folytattak le. Ennek nyomán 30 százalékkal több felelősségre vonás történt, mint az előző évben. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a tavaszi mezőgazdasági munkákra történő felkészü- I lésről tett jelentését. A tavaszi munkák elvégzésének feltételei az idén kedvezőbbek, mint az előző évben, de a következő hetek jelentős feladatainak megoldása az erők összpontosítását követeli a mezőgazdasági üzemektől. A szükséges anyagi-műszaki feltételek általában megfelelőek, a mezőgazdasági gépek beszerzésére a szállítási határidők az előző évinél némileg kedvezőbbek, az alkatrészeknél és egyes anyagoknál viszont a helyzet nem mindenben megnyugtató. A kormány az előterjesztés alapján hozott határozatában felhívja a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert továbbá az érintett minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok sikeres végrehajtásához a szükséges intézkedéseket — különös tekintettel a gép- és alkatrész- szállításokra — a saját hatáskörükben tegyék meg. A pénzügyminiszter javaslatot terjesztett elő a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről szóló korábbi kormányhatározat egyes pontjainak módosítására. Az elmúlt évben felülvizsgálták a tanácsok pénzügyi ellenőrzési rendszerét. A vizsgálat tapasztalatai, valamint a tanácsok hatáskörének bővülése szükségessé tette a hatékonyabb ellenőrzést biztosító újabb rendelkezéseket. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének javaslatára a kormány rendeletet hozott a tanácsokról szóló törvény végrehajtására. A rendelet biztosítja a tanácsi szervek önállóságának folyamatos növelését, további lehetőségeket teremt a decentralizálásra, lényegesen egyszerűsíti a túlzottan részletes korábbi szabályozást. Ezenkívül szabályozza a tanácsot, a végrehajtó bizottságot, a tanács bizottságait, a tisztségviselőket és a szakigazgatási szerveket érintő jelentős kérdéseket. Rendelkezik a járási és a megyei városi kerületi hivatalokról, valamint a tanácsi hatáskörbe tartozó területszervezési ügyekről. A tanácstörvény, továbbá a végrehajtásról szóló kormányrendelet alapján állapítják meg a tanácsok saját és szerveik szervezeti és működési szabályzatát. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját a nemzetközi vízügyi egyezmények alapján 1970-ben tett intézkedésekről és a nemzetközi vízügyi együttműködés főbb kérdéseiről. A jelentés képet ad hazánk két- és többoldalú vízügyi kapcsolatairól, a KGST keretében folytatott vízgazdálkodási együttműködésről és a magyar vízügyi szervek részvételéről a nemzetközi szervezetek munkájában. Az Országos Természetvédelmi Hivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány rendeletet hozott a természetvédelemről. A tíz évvel ezelőtti törvényerejű rendelet végrehajtásának újabb szabályozása növeli a megyei tanácsok természetvédelmi hatáskörét, fokozza a természeti értékek védelmét, továbbá szervezeti és egyéb rendelkezéseket tartalmaz. A művelődésügyi miniszter javaslatára a kormány a szocialista kultúra fejlesztése terén elért eredményeik elismeréséül több művésznek a Magyar Népköztársaság Kiváló művésze, illetve Érdemes művésze kitüntető címet adományozta, majd egyéb ügyeket tárgyalt Megalakult a BARANYAMÉK 37 tsz és 20 Af'LSZ közös vállalkozása Szövetkezeti kézbe került a zöldséges eyümölcsforgalmazás Hosszú hónapokig tartó előkészítő munka után, csütörtökön délelőtt Pécsett, a Nádor Szálló kupolatermében tartotta meg alakuló ülését a megye termelőszövetkezeteinek és fogyasztási szövetkezeteinek új közös vállalkozása, a BARANYA- MÉK, vagy teljes nevén Baranya megyei Mezőgazdasági Szövetkezeti Vállalat. A tanácskozás — melyen a megye és a város párt és állami vezető szervei, valamint a TOT, a SZÖVOSZ, a SZÖ- VÉRT, a Belkereskedelmi Minisztérium, a MÉSZÖV és a területi tsz-szövetségek is képviseltették magukat —, egyben a Baranya megyei MÉK utolsó küldöttgyűlése is volt, A régi MÉK igazgatósága számot adott eddigi tevékenységéről s múlt évi eredményeiről, s egyben, mivel a vállalat megszűnt, bejelentette lemondását. Ezt követően a küldöttgyűlés igazgatósági tanáccsá alakult át s a megjelent 54 Megyei egyetemi-főiskolai napok Pécsett Fontos feladat a KISÍ kommunista jellegének erősítése Tegnap, március 25-én délután megkezdődött a IV. megyei egyetemi-főiskolai napok' rendezvénysorozata a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Katának aulájában. A rendező szervek: a KISZ Baranya megyei és Pécsi városi Bizottsága és a Baranya megyei Egyetemi-Főiskolai Tanács. Az elnökségben többek között helyet foglalt dr. Csendes Lajos, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Tóth Imre, a KISZ Központi Bizottság osztályvezetője. dr. Szotáczki Mihály, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Kovács József, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára nyitotta meg a rendezvény- sorozatot, majd Kőhalmi Ferenc, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa tartott előadást Társadalom és fiatal értelmiség címmel. A rendező szervek azért választották ezt a témát, mert ez a kérdés világkérdés és szükség van a marxista—leninista megvilágítására. Kőhalmi Ferenc rendkívül alapos, jól rendszerezett értekezésében elemezte a kommunista közösségek szerepét, hangsúlyozva, hogy az ifjúsági mozgalom ütőképessége a kommunista közösség ütőképességével egyenlő. A IV. megyei egyetemifőiskolai napok egy hétig tartanak. Ma, 26-án rendezik meg a felsőoktatási intézmények sportversenyeit, holnap, 27-én a Pécsi Orvostudományi Egyetemen a párttag hallgatók és KISZ vezetők tanácskozását szervezik meg. A kommunista vonások erősítése, a pártépítés feladatai a felsőoktatási intézmények KISZ szervezeteiben címmel. A IV. megyei egyetemi főiskolai napok a március 29—31. között megtartandó egyetemi színpadi bemutatósorozattal érnek véget. Ezt a Kamara Színházban rendezik majd meg. tanácstag — a belépő tagszövetkezetek képviselői — miután meghallgatta az előkészítő bizottság jelentését, megkezdte az alapító okirat feletti vitát. A vita a legteljesebb demokratizmus jegyében zajlott, mintegy tükrözve azt a fontos alapelvet, hogy ettől a naptól kezdve a MÉK nemcsak jogilag, de tartalmilag is valóban szövetkezetté vált, melynek gazdái s a fel nem osztható 53 millió forintos közös vagyon tényleges tulajdonosai maguk a szövetkezetek lettek, az alapító 37 termelőszövetkezetet — ebből 36 baranyai és egy — a Dávidi Tsz — Bács megyei, és 20 ÁFÉSZ. Az igen élénk és aktív — tizennégyen szólaltak fel — s végig igen felelősségteljes vitában a felszólalók örömmel nyugtázták, hogy nyereséges vállalatot vettek át. Mint arról Fodor Imre igazgató beszámolójából is értesülhettünk, az 1966-ban még 5 milliós deficittel működő MÉK, tavaly 6,6 millió forint nyereséggel zárta az évet —, s ez volt tavaly az egyetlen megye az országban, ahol nem romlott, j hanem javult az eredmény, így a tavalyi nyereségből az Induló vagyont 1,7 millió forinttal meg is növelik. A belépő szövetkezetek az 50 ezer forintos vagyoni hozzájárulással, további mintegy 3 millió forinttal erősítik ezt a vagyont. így az anyagi eszközök olyan koncentrációja jött létre, ami biztosíthatja az új vállalat továbbfejlesztését. S bár az alapító okirat erre nem tér ki, a fejlesztés elkerülhetetlen, hisz a régi MÉK által megkezdett most épülő hűtőházat fel kell szerelni. Különösen élénk vita alakult ki az új MÉK üzlet- politikai célkitűzései felett. Elsősorban a nagy zöldség- és gyümölcstermelő tsz-ek — így a mohácsi Üj Barázda Tsz elnöke, Józsa István — intettek óvatosságra a több- profilúsággal kapcsolatban. A profilkérdést azonban az alapszabály megnyugtatóan rögzíti, s így is fogadták el, hisz a nyereségvisszatérítés aránya a minél több áru és elsősorban zöldáru értékesítésére és forgalmazására ösz- törxzi a tagokat és az űj MÉK-et egyaránt. (Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy míg az új Bács megyei MÉK csak 50 százalékot, addig a j BARANYAMÉK 70 százalé- ; kot juttat vissza tagjainak a I nyereségből az áruforgalom i arányában, s ezt nagyon is ! indokolja az erősen keresleti jellegű baranyai zöldségpiac.) Az árutermelésnek ilyetén való ösztönzése messzemenően egyezik a pécsi fogyasztók jogos igényével, akik az új vállalkozástól egyet várnak: több és olcsóbb zöldárut á boltokban. Már az első évre, tehát 1971-re 3 millió forint nyereséget terveztek, ha a vállalkozás átmenetileg mégis fizetésképtelenné válik, ez esetben a tagszövetkezetek vállalják a Nemzeti Bank felé a kezességet, vagyis a pénzügyi garanciát. A vitában végül is az e kérdés körüli aggályok is tisztázódtak. A szövetkezetek a MÉK átvételével egy lehetőséget kaptak zöldség- és gyümölcsforgalmazásuk fejlesztésére, s rajtuk áll, hogy céljaik szolgálatában hogyán mozgósítsák az új MÉK-et. A különféle pénzügyi szabályzók — a MÉK nyereségadójának eltörlése, a nyereségérdekeltség elvének átértékelése — is arra ösztönöznek, hogy az áru útját lerövidítve az eddiginél nagyobb mértékben kapcsolja össze a termelőt közvetlenül a fogyasztóval. A tsz-ek többet és jobban tudnak értékesíteni, a fogyasztó pedig frissebb és olcsóbb árut kaphat. Az új igazgatóság feladata lesz, hogy üzletpolitikájuk fontos feladatává tegyék az áruellátás javítása mellett a csomagolt, konyhakész zöldségfélék árusításának kiszélesítését. A tanácskozás végül is az alapító okiratot néhány ap ró, de lényeges korrekcióval elfogadta, majd az igazgató- sági tanács titkos szavazással négyévi időtartamra megválasztotta az új közös vállalkozás, a BARANYAMÉK 11 tagú igazgatóságát és öttagú ellenőrző bizottságát. Az igazgatóság elnökévé a tanácstagok egyhangú szavazással Nagy Károlyt, a bi- csérdi Aranykalász Tsz elnökét választották meg, aki az alapszabály szerint egyúttal az igazgatósági tanács elnöki tisztet is > betölti. Az igazgatóság elnökhelyettesei Horváth László, az egyhá- zasharaszti tsz elnöke, és Sajtos József, a siklósi ÁFÉSZ . elnöke lettek. Igazgatósági tagok lettek: Bán Ferenc, a mozsgói tsz főag- ronómusa. Éber Imre, a szentlőrinci tsz elnöke, Józsa István, a mohácsi Űj Barázda Tsz elnöke. Kardos Vilmos, a mohácsi ÁFÉSZ, és Kozma József, a görcsönyi ÁFÉSZ elnöke, Rádics József, a sombereki tsz fö könyvelője Tompa János, a komlói ÁFÉSZ osztályvezetője és dr. Túrós Sándor, a beremendi Dózsa Tsz íöagro nőmusa. Az öttagú ellenőrző bízott ság elnökévé Bózsa Imrét. a pécsi ÁFÉSZ főkönyvelőjét választották meg. tagjai: Borbás József, a vajszlói. Kármán József, a görcsönyi és Klikler Adám. a bolyi tsz főkönyvelője, valamint Si- monovics András, a mohácsszigeti Dunavölgye Tsz el nökhelyettese. A BARANYAMÉK igazgatója a titkos sza vazás eredményeként Fodor Imre lett. Ivan Basev Kádár Jánosnál és Fock Jenőnél Kőhalmi Ferenc, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa előadását tartja* Csütörtökön délben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Ivan Basevet A szívélyes hangú elv- ! társi eszmecserén jelen volt Péter Janos, Roska István és Vaszil Bogdanov. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Ivan Basev bolgár külügyminisztert A szívélyes hangú eszmecserénél jelen volt Péter János külügyminiszter, Roska István hazánk szófiai nagykövete és Vaszil Bogdanov Bulgária budapesti nagykövete,