Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-25 / 71. szám

DUNANTCL1 NAPLÓ 1971. március 25. Művészi, régi, ritka vagy érdekes ARANY - EZÜST - DRÁQAKŐ AIŰll FÓRUMA Ki dönt a lakbérvitában? Székely Bertalan és a vá­sári giccsfestő ugyanolyan minőségű vászonra festett, ugyanazon festékkel, ugyan­azon ecsettel. S hogy az ; előbbinek művei tízezreket/ az utóbbié ötven forintot ér, j az nem az anyagban, ha- í nem abban az óriási különb- j ségben rejlik, mely a két ! egyént művészi szempontból | egymástól elválasztja. Ha te­hát valaki festményeket I gyűjt, az a művészi alkotást j fizeti meg és nem az anya- , got. AZ ÖTVÖSMŰVÉSZEK j REMEKEI ' ' I Egészen más a helyzet az j ötvös munkák, ékszerek gyűjtésénél, mert itt az anyag minden művészi meg­munkálás nélkül is óriási értéket képviselhet. A ban­kok páncélszekrényében őr­zött aranyrudakban nincs semmi művészi, mégis nagy a? értéke, mert — arany. Ha megmunkálják, kétségtelenül többet ér. de sohasem tud­nak árának megállapításánál a mű súlyától elvonatkoz­tatni. Az igazi ötvösművé­szeti remekek nem napjaink­ban születtek, hanem sok­kal régebben, s a művek megalkotása mindig konkrét céllal történt, többnyire meg­határozott személy számára. A császári, királyi, pápai ko­ronák, monstranciák, pász­torbotok, kelyhek, serlegek, asztali díszek, tálak mindig megrendelésre készültek a legkiválóbb műhelyekben, a legnevesebb ötvösök készí­tették és mégsem az ötvös neve maradt meg az utókor számára, hanem azé a sze­mélyé, akiknek készítették, mert császárok, királyok, pá­pák a maguk idejében és ma is híresebbek voltak, mint a -művész, (Suky-ke- hely, Mátyás király kulacsa, Mátyás/ király kálváriája, Pálffv serleg, Bocskai koro­nája, stb.) Kivételt képez Benvenuto Cellini sótartója, hol a mester gondoskodott regényes életének nagyszerű leírásával, hogy neve ne ke­rüljön feledésbe. Pedig is­mertek voltak a nagy ötvös művészek nevei is, csak a köztudatba nem mentek any- nyira át, mint a festőké, szobrászoké. (Petzold. Hann, Szilassy, Szentpétery), de mü­veik: gazdagsága és a birto­kos király főpap, vagy főúr hírneve háttérbe szorította őket. Csodálatos műveikben kü­lön óriási értéket képvisel­tek a bennfoglalt drágakö­vek. Némelyik ötvösművé­szeti remeket úgy elboríta­nak a drágakövek, hogy az egész mű, mintegy ürügy a drágakövek elhelyezésére. Bocskai arany koronáján kb. 200 gyöngy mellett, ru­bin, smaragd, topáz kövek díszlenek. A pápai koronán 500 igazgyöngyöt olvastam meg, mellettük számtalan óriási elsőrendű drágakövek, A jelenlegi angol királyi koronát pedig 3000 brilliáns díszíti „mellesleg”, mert fő dísze egy 317 karátos bril- iiáns. Ezek az értékek a szó szoros értelmében felbecsül­hetetlenek. pénzért nem kap­hatók (kinek volna ennyi pénze?), de mint'történelmi, múzeális kincstől egyetlen ország, vagy múzeum sem válna meg. Az ilyen nagy­ságrendű kincsek kívül esnek még a milliomos műgyűjtők érdeklődési körén is. Így tehát az arany- és drága­köves ötvösművészeti reme­kek gyűjtése még jóval ala­csonyabb színvonalon is meghaladja minden átlagke- , resetű műgyűjtő anyagi le­hetőségeit. S ha netalán az ország jelenlegi pénzmágná­sai (Váci utca környéki ma­szekok, Balaton-part menti hurkasütők) ilyesmit gyűj - tenének, kérdéses, hogy azt műgyűjtésnek, vagy kincs­gyűjtésnek lehetne-e nevez­ni. Meg kellett mégis említe­nem, mert minden műértő lelkesedik a szép művekért és bizonyára értékeli ezen kincsek puszta látványát a birtoklás vágya nélkül, hisz ez.úgyis-irreális. Mostanában sokan utaznak külföldre,, s ha ott járnak, ne mulasszák el megtekinteni a következő helyeket; Bécsben az udvari kincstárat, Moszkvában a Kreml kincstárát, Prágában a Hradzsin kincstárát, Kai­róban a Tutenkámen kincse­ket, Vatikánban a pápai kincstárat, Konstantinápoly­ban a Topkapu szerájt, Lon­donban a Towerben őrzött koronakincseket és termé­szetesen itthon az Iparmű­vészeti Múzeumot, valamint Esztergomban a főszékes­egyház. kincsestárát. Az ilyen látvány szépérzékünket ki­elégíti, álmélkodunk, gyer­mekkori meséink világa ele­venedik meg és természete­sen ráirányítja figyelmünket az ujjunkon csillogó pötty- nyi, 0.20-as karát nagyság- rendű brilliánsgyűrűre, ez­zel együtt a reális valóság­ra, hogy műgyűjtésünk tár­gyát nem ezekben a régiók­ban kell keresnünk. .,CSALÁDI EZÜSTÖK' Szálljunk le a magaslatok­ról a magunk kis világába és nézzünk körül, mi az. ami számunkra elérhető művészi, egyedi és ritka. Ez az ezüstművek, a kis drá­gakövek. a féldrágakövek vi­lága, amelyben még egye­lőre bőven kutathatunk és találhatunk kedvünkre va­lót. Az ezüstholmi javarészét a „családi ezüstök”, evőesz­közök, tálak, gyertyatartók alkotják. Ezeknek értéke csak részben függ súlyuktól, nagyon lényeges a darab művészi megmunkálása, (tré- belés, poncolás) valamint a kora, azaz antik ezüst-e, vagy újezüst. Erről tudósit bennünket az ezüsttárgyba beütött ötvösjegy, amit egy­szerű nagyítóval is felismer­hetünk. Antiknak számít, az 1967-ig készített ezüsttárgy. Mivel minden mester a ma­ga jegyét ütötte bé művébe, a jegyek nem voltak egysé­gesek, de nagyjából hason­lítottak egymáshoz. A déd­nagymamáktól örökölt antik ezüst 99 százaléka az Oszt­rák-Magyar Monarchiában készült a XIX. században; jelzése az ötvös kezdőbetű­je. vagy vezetékneve mellett ovális, vagy négyzetes mé­lyedésben, keresztvonallal el­osztott mezőben, minden sarkon egy szám, mely ösz- szeolvasva a gyártási évszá­mot adja. Pesti, felvidéki ötvösöknél hasonló a jegy, esetleg a mélyedésben bás­tya, vagy torony látható év­számmal. 1700-as években és az 1800-as évek elején a tárgyakon 13-as számot lá­tunk. Ez a szám az ezüst finom­ságát jelezte, amit akkor lattal mértek. 1867-től 1966- ig a nagyobb ezüsttárgyak zömén 3-as jelzésű Diana- -fej látható. Minél régebbi az ezüst, annál értékesebb. Az _1700-as datálású-művek­nél a gramm szorzószáma többszöröse a mai ezüstének. Árverésen egy 1683-as 200 grammos ezüstpohár ára 20 000 Ft volt, ami az arany árával vetekszik. Közkedvel­tek és értékesek a XIX. szá­zad elején és közepén ké­szült füles tálak, gazdag domborítású, finoman meg­művelt cukortartók, gyer­tyatartók. A barokk és ro­kokó formáról később áttér­tek az egyszerűbb vonalakra. Az 1900-as években készült szecessziós étkészletek még kimunkáltak, később egyre simábbak a felületek. RUBIN, ZAFÍR, SMARAGD A címben és szövegben is többször szerepelt az öt­vösremekek elengedhetetlen kelléke — legtöbbször főda- , rabja — a drágakő, vagy fél- j drágakő. Jelenleg általánosságban | használt, örökölt, vagy vá- j sárolt ékszereink legértéke- í s-bb drágaköve a brilliáns. : .Értéke nagyágától, csiszo­lásától. tisztr?*"átől, színétől tüzétől függ. Súlyát karáttal mérik. — egy karát a gramm ötödrészével esvenlő. Az ék­szereket díszítő brilliánsok í általában 0.10—0 50 karáto- j sak. 1 karátos már ritka. ! még ritkább az ennél na­gyobb kő. Súlyát r.em szok­ták megmérni, hanem szé- 1 essége adataiból hozzávető­legesen meg tudják azt ha­tározni. Péld.: 3 mm átmé­rőm 0.10-es. 4 mm átmérőjű 0.22-es. még a 7 mm átmé­rőjű brilliáns 1 karát körüli. A rubin, különösen az 1 ka­rdion felüli, a brilliánsnál értékesebb. mert nagyon ritka. Közforgalomban való­dit alig látni, s mennél na­gyobb. annál valószínűbb, hogv mesterséges kő. A kék zafír és a zöld smaragd az. mely elsőrendű drágakőként szerepel az ötvösmunkák­ban. Igen szépek és a szem el­gyönyörködik azokban a kö­vekben. melyeket féldrága­köveknek, hivatalosan má­sodrendű drágaköveknek ne­veznek. Köves gyűrűk, bros­sok, arany. ezüst dísztár­gyak kedvelt dísze, de egy- egy szép kő önálló dísz­ként is szerepel. A türkize­ket domborúra csiszolják, sok színváltozat közül leg­értékesebb az égszínkék és a zöldeskék színű. A nemes opál, vagy tűzopál mind rit­kábban fordul elő. Napfény­ben. mesterséges fényben különböző szögből szemlél­ve, vörös, zöld, lila, kék fényi; ver vissza. A piros színű gránát és a meggypiros al- mandin, bár nem tartoznak a drágább ékkövek közé. egy-egy szebb, nagyobb da­rabja igen értékes,, Érdekes és a többi féldrágakőtől egészen elütő a gömbölyűre csiszolt, almazöld színű kri- zopráz. A legtöbb férfi pe­csétgyűrű kövét a kalcedon és achát csoport tagjai ad­ják. Változatos színű és raj- zú drágakövek ezek. A moha achát érdekes rajzolatú, néha mintha tájat ábrázolna. A kameol vörös barna, az ónix fekete-fehér csíkos, a karneol-onix vörös-fehér ré­teges. Ezek a kövek igen alkalmasak domborművek kifaragására, ezért a legtöbb kameának az achát-csoport kövei az anyaga. A kámeá­kat általában vékony, ezüst- keretbe foglalják, s mint melltű, vagy függő szerepel. A kámeák szín- és forma­változatossága miatt igen kedveltek és nem kevés azok száma, akiknek csinos ka- meagyűjteményük van. Szalai István Hetényi Árpád, Pécs, 11., Táncsics M. u. 72. sz. alatti lakos levelében arra kér ben­nünket, döntsük el, bogy a háztulajdonosnak, vagy neki van igaza a lakbér Összegé­nek és a lak bérbozzáj árulás mértékének a megállapításá­nál. Közli levelében az, általa kiszámított összegeket is. Olvasónk kérését nem tud­juk teljesíteni abban a for­mában, ahogy kérte, mert er­re a rendeletek nem biztosí­tanak részünkre döntési jo­got. Az alábbiakban tájékoz­tatjuk arról, hogy a vita el­döntésének mi a jogszabály­ban biztosított módja és ho­gyan kell eljárni. A lakbér megállapításával kapcsolatban a bérlő és a bérbeadó között felmerült vi­ta esetén a BÉRLŐ a lakbér­közlés FELÜLVIZSGÁLA­TÁT KÉRHETI. A felülvizágálati kérelem a) a lakás komfortfokoza­tának és alapterületének, va­lamint b) a korábbi és az új lak­bér-, illetőleg c) a lakbérkülönbözet ÖSSZEGÉNEK felülvizsgála­tára irányulhat. A felülvizsgálati kérelem­hez egyidejűleg csatolni kell: a) a LAKBÉRKÖZLÉSI LAP-ot, b) a lakáshozzájárulást igazoló lapot —, ha lakbér- hozzájárulásra való jogosult­ság fennáll. A felülvizsgálati kérelem­hez a LAKBÉRHOZZÁJÁ­RULÁST igazoló lapot min­denképpen csatolni kell. En­nek hiánya a kérelem eluta­sítását vonja maga után anél­kül, hogy a kérelemmel ér­demben foglalkoztak volna. A bérlő és a bérbeadó kö­zötti vita esetén a bérlő a lakás felülvizsgálatát tanácsi bérlakások, tanácsi házkeze­lési szerv által kezelt válla­lati bérlakások és fegyveres testületi szolgálati lakások, továbbá a nem állami szer­vek és az .ÁLLAMPOLGÁ­ROK tulajdonában álló laká­sok, valamint a vegyes tu­lajdonban álló lakások eseté­ben a lakás fekvése szerint illetékes tanácsi építésügyi szakigazgatási szervtől kér­heti. Egyéb esetekben a jog­szabályban meghatározott szervtől. A lakbérhozzájárulással kapcsolatban a bérlő a lak­bérhozzájárulást igazoló lap adataira akkor tehet észre­vételt, ha a lakbérközlés fe­lülvizsgálatát nem kérte, il­letve kérelmét már elbírál­ták. Tehát a lakbérhozzájárulást igazoló lap adataira csak ak­kor lehet észrevételt tenni ha már a lakbérmegállapí­tással kapcsolatban nincs vi­ta. Ugyanis a lakbérhozzá­járulás függvénye a lakbér - megállapításnak. Az észrevételt a BÉRBE­ADÓNÁL kell megtenni a ELTŰNT PÉCSI IRODALOM A XVI. században — fő- leg a török megszállta területrészeken — erős val­lási villongások ütötték fel a fejüket.. A három részre szakadt országban három fe- lekezel birkózott egymással. A katolikus valláson kívül erősen tért hódított a Kál­vin—Bullinger-féle helvét vallás, amelynek a Heidel­berg! Káté lett a kánonja. A, Dunántúlon Sztárai Mihály a lutheri hitet, Szegedi Kis István pedig a helvét szelle­met terjesztette. A felekeze­tek közötti erőviszonyok terü­letrészenként változtak. A baranyai hódoltsági részeken kialakult erős helvét irány áz ide is átszivárgó unitá­rius hullámmal csakhamar szembeszállni kényszerült. A kialakult harcnak az ered­ményét nemcsak szenvédé- lyes viták, hanem gyakran véres kimenetelű események is jelezték. .Amikor a tolna—baranyai helvét kerület élére Veres­marii Illés hercegszöllősi pap került Dél-Baranvába, 1574- ben.1 Nagy harsányban hitvitát VERESMARTI ILLÉS provokált a helvét és az uni­tárius felek között. A vita azonban annyira elfajult, hogy Veresmartinak és tár­sainak sikerült rávenni a vi­tán elnöklő török béget, hogy a vesztesnek kimondott A1- vinczi Györgyöt, Nagyhar- sány unitárius papját akasz­tassa fel. Az akasztás Veres­marti Illés, Siklósi Miklós és Kálmáncsai Mányoki Péter jelenlétében valójában meg is történt. Egy Trombitás ne­vű gazdag unitárius kereske­dő azonban nem hagyta any- nyiban a furcsa hitvitát, fel­utazott Budára és az ott szé­kelő beglerbégnél keresett jogorvoslást. Veresmartinak és társainak Budára kellett utazniuk, s mivel Igazukat nem tudták kellőképpen meg­védeni. ezért a beglerbég Ve- resmartiékat halálra ítélte. Később azonban jelentős váltságdíj ellenében és az unitáriusok megbocsátó leve­lének hatására kegyelmet kaptak. Veresmarti Illés nevéhez azonban nemcsak ezek a vé­res események tapadtak, ha­nem az ún. „hercegszöllö^i kánonok” létrehozatala is. 1576. augusztus 16-ra Veres­marti zsinatot hívott össze Hercegszöllősre. Elnöklete alatt mintegy negyven prédi­kátor foglalt állást az uni­tárius tanokkal szemben. De nem ez az érdekes, hanem azok a kánonok, határozatok, amelyeknek eredeti latin cik­kelyeit az a Siklósi Miklós fordította magyarra, aki részt vett Szigetvár ostromában, majd később sin/erset írt Zrínyi Miklós hősiességéről. E kánonok azért bírnak je­lentőséggel, mert elsőnek rendelik el az egyházi anya­könyvezést. A 23. cikkely így szól: „Minden prédikátornak könyve legyen, azkiben a megkeresztölt gyermekeknek neveket és esztendejöket föl­írja, a házasságban való sok zűrzavarnak ellávoztatásáért. Azt pedig, a könyvet, ha on­nan elmenne is, el ne vigye, hanem az utána valónak haggya!” Érdekes e kornak a borról és a táncról vallott felfogása. A baranyai bort Tolnai De- csi Gáspár ekként dicséri: „Vinum de Baronya. sicut Isten aranya”. (A baranyai bor olyan, mint Isten ara­nya.) Kárhoztatják azokat, akik „duskát” és „egyest” isznak. Részegség miatt ve­szett el Babilon, Trója, s ezért keményen korholják a korhelyeket: „Te borcsiszár bátya! Csaknem minden nap felteszed az Orbán süvegét, még pedig kétszer, három­szor is!” A táncról is szigorú fel­fogást vallottak. Ma már mosolygunk ezen, de akkor... Az előbb említett dél-bara- i nyai zsinat egyik cikkelye például így szól: „Az tánc miképpen hogy keresztyén és tisztességes emberhez nem il­lik, ezenképpen senkinek szabaddá nem hagyjuk, ha­nem inkább azt akarjuk, j hogy minden tanító közön­ségesképpen tiltsa. Az taní­tónak penig, ha valamellik vagy őmaga vagy háza népe táncoland, tisztitől megfosz- tatik”. Decsi Gáspár a pogányok- tól eredezteti a táncot. Ele­inte csak férfiak táncoltak í egymással, később enyhült a 1 felfogás: asszonyok is táncol­hattak .asszonyokkal. A to­vábbi „elfajzást” azonban már nem engedték meg. Er­ről így ír a kor krónikása: „Végül is annyi orcátlanságra jutának, hogy a férfiak az asszonynépekkel. leányzók­kal együtt kezdenek táncol­ni... Undok arcátlanság vá­logatni az asszonyok között, meg hogy asszony fogdostat- \ni hagyja magát. A tánc nin­csen hitből, tehát bűn. Józan ember nem is igen táncól... Aki penig józanéban táncol, bolondnak mondjuk”. Arra nincs adatunk, hogy az akkori fiatalságnak mi volt a véleménye az ilyen „kánonokról”? Dr. Tóth István lakbérhozzájárulást igazolt lap kézhezvételét követő 8 napon belül. Ha a bérbeadó az észrevé­telben foglaltakat nem teszt a magáévá, akkor azt az iga­zoló lappal együtt köteles a lakás fekvése szerint illeté­kes tanács pénzügyi szakigaz­gatási szervének továbbítani. A pénzügyi szakigazgatási szerv az észrevétel tekinteté­ben határozattal dönt. Hubai János pécsi olvasónk kérdezi, hogy a lakbérhozzá- járulást igazoló űrlapot a bérlőnek kell-e kérni és mely állami szervtől, mikor? A 4/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 13. § (1) bekezdése értelmében a lakbérhozzájá­rulást igazoló lapot a bérlő részére a BÉRBEADÓ köte­les kiadni az állami tulajdon­ban és a nem állami szervek tulajdonában álló lakások esetében. Az ÁLLAMPOL­GÁROK tulajdonában álló lakások esetében az igazoló lap kiadását a lakás fekvése szerint illetékes pénzügyi szervtől kérheti, ha a lakbér megállapítását a tulajdonos végezte. Ez utóbbi esetben az iga­zoló lap kiadását a kézhez­vételtől, illetve vita esetén a vita eldöntésétől számított 8 napon belül lehet kérni. A kérelemhez ez esetben csa­tolni kell a lakbérközlési la­pot. Olvasónk másik kérdése: meddig kell beadni a lakbér­hozzájárulást igazoló lapot a hozzájárulást folyósító szerv részére? A fentebb hivatkozott ren­delet 18. § (1) bekezdése ér­telmében a lakbérhozzájáru­lást igazoló lapot a KÉZHEZ­VÉTELTŐL SZÁMÍTOTT 15 NAPON BELÜL kell a folyó­sító szervhez benyújtani. Tá­jékoztatásul közöljük, hogy a lakbér megállapítását a bér­beadó 1971. május 31-ig kö­teles közölni. Sárközi Béláné, Pécs, György u. 10/1. sz. alatti lakos kér­dése, hogy lakója mikor kap­hat tanács! bérlakást, vagy szövetkezeti lakást, van-e mód arra, hogy a lakó kiköltözzék és az általa lakott helyisége­ket saját céljaira felhasznál­hassa a tulajdonos? A lakásra jogosult állam­polgárnak a lakáshoz jutási időpontját mi nem tudjuk sem levélírónkkal, sem más­sal közölni. A lakáshoz jut­tatás, legyen az tanácsi bér­lakás, vagy szövetkezeti, vagy egyéb lakás, attól függ, hogy mennyi, milyen lakás, mikor épül és ezekre hány igény­jogosult személy van. Az el­osztás módját határozta meg az életbelépő új rendelkezés. Ezt olvasónk is nyilván is­meri. Mi is foglalkoztunk már ezzel a jogszabályi rész­szel. Az új rendelkezések lehe­tőséget adnak a tulajdonos­nak arra, hogy a lakója ré­szére megfelelő cserelakást biztosítson. Ez esetben akkor juthat a saját, házában lévő tálcáshoz, ha a lakónak biz­tosította a másik lakást. Az időtartam attól függ, hogy mennyi időn belül tud lakást biztosítani. V. J. pécsi olvasónk kér­dezi, hogy a magántulajdon­ban lévő lakás esetében ki végzi el a felmérést, a lak­bérmegái] apitást és a velük kapcsolatos teendőket? A jogszabályi rendelkezé­sek egyértelműen előírják, hogy az állampolgár tulajdo­nában álló lakások lakbérét stb-t a bérbeadó, jelen eset­ben a -tulajdonos, állapítja meg. ^A végrehajtási rendelet lehetőséget ad arra, hogy. a lakbér kiszámításával és a lakbérközlés elkészítésével kapcsolatos teendőket a ta­nácsi házkezelési szerv, meg­bízás alapján elvégezheti. Ez esetben a házkezelési szerv a munkát díjazás ellenében fogja ellátni. Tehát nincs olyan rendelkezésről tudomá­sunk, amely előírná, hogy a teendőket csak házkezelési szerv végezheti el. Ennek csak a lehetőségét biztosítja , a jogszabály. 3/1971. (II. 0.) ÉVM. szr. 17. § (4).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom