Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-24 / 70. szám

6 DUNÁN 1 ÖLI N API 0 19*1. mat'dns Í.4. BÉLYEQ AUTÓ-MOTOR Munkaügyi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, valamint a Magyar Bélyeg­gyűjtők Országos Szövetsége és Dél-dunántúli Területi Bi­zottsága vállalta. A bemutatásra kerülő De- lyegek a legkülönbözőbb té­mákat ölelik fel és a kiállítás bíráló bizottságának —, mely­nek vezetését Hartwig Da- nesch, a Bélyeggyűjtő JSfem- zetközi Szövetsége (FIP) if­júsági osztályának elnöke vállalta, tagjai pedig az em­lített szervek képviselői — nem lesz könnyű dolga, hogy eldöntse a 14 éven aluli és 14 éven felüli csoportok egyé­ni. illetve kollektív kiállítói­nak gyűjteményéből, melyek a legszebbek, a legérdekeseb­bek. Külön katalógus is ké­szül. mely a kiállító nevét és a gyűjtemény témáját fogia tartalmazni a kiállítási ke­retek sorszámozása szerint. HORQASZAT Mit adott a Pécsi-tó? A kiállítás plakátjai Is elkészültek és hamarosan mindenhová el­jutnak. A kiállítás a közönség részére április 4—12. között naponta 10—19 óráig lesz nyitva és az itt működő alkalmi postahivatalnál ízléses emléklapot —, melyet bemutatunk — és emlékbélyegzést kaphatnak az érdeklődők. INNEN—ONNAN A sussexi egyetemen meg­nyílik a világ első bélyeg- gyűjtő és postatörténeti ka­ra. Az új egyetemi intézmény a világ egyik legnagyobb postatörténeti és bélyegtör­téneti tanulmányi központja lesz. * 1881. március 25-én szüle­tett Bartók Béla, a modern magyar zeneművészet egyik legnagyobb alakja. Születésé­nek 90. évfordulójára a Ma­gyar Posta 1 forint névértékű emlékbélyeget ad ki, meiv holnap kerül . forgalomba. Nagy Zoltán grafikusművész tervrajza alapján ofszetnyo­mással készült bélyeg szép kivitelű elsőnapi borítékon Is kanható lesz, mely a művész &V ír Vsát és fonográfját áb- r'Zylja. Az aranysárga rajz aláfestésére halványkék nép- művészeti díszítő elemek szolgálnak. * A nemrégen véget ért nagy angliai postássztrájk érdekes filatéliai különlegességeket produkált. Miután az angol posta a sztrájk tartama alatt lemondott a kizárólagos szál­lítási jogáról és átruházta egyes vállalkozókra, akik megszervezték a küldemé­nyek belföldi, de főképpen külföldi továbbítását. Enge­délyt kaptak arra is, hogy a viteldíj lerovásának igazolá­sául bélyegeket bocsássanak ki. A vállalkozók futárszol­gálatot szerveztek, amely a külföldre szóló leveleket nyugat-európai államokba vitte és ott postán feladta. Itt azután borítékokra — a saját kiadású bélyegek mel­lé — a felvevő ország bélye­ge vagy gépi bélyegzője ke­rült. E bélyegek, illetve le­velek iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg a gyűjtők részéről. * A svéd postaigazgatás igen körültekintő a bélyeggyűjtők kívánságainak teljesítésében így nemrég az alkalmi bé­lyegzések gyűjtői részére is lehetővé tette, hogy az em­lékbélyegzések megjelenésé­ről és rajzáról a gyűjtők megfelelő körlevél előfizeté­sével tájékozást kaphassanak A bélyegzésekről szóló közle­mények évente kb. negyven­szer jelennek meg. Fól ia-h a j lat óliázak és fóliaponyvák POMYVALYÜKSZECÉLY — KAKIRA VAL. PO" M’TILÉN VASAK. ZACSKÓ. ZSÁK bármilyen méretben megrendelhető: PKO«- ' \OYPOST AVÖLGYI MC ANYAGÜZEMBEN r El EFON: 17-04. Az elmúlt évben 13 503 kg hal került ki a tóból a horgászszákokba. Ezt a hal­mennyiséget — éves területi jegyre átszámítva 904 hor­gász fogta ki. s így átlagul 14,9 kg, az 1969. évivel szem­ben 3,5 kg-mal kevesebb, vi­szont létszámuk 37 százalék- j kai több, mint 1969-ben volt. Mivel hallottunk elégedet­lenkedő zúgolódásokról, nem lesz érdektelen, ha forintra is átszámítjuk, mit adott a horgászoknak a tó. A 82 százalékban beadott fogási naplók szerint 13 503 kg hal került ki a tóból, ha a be nem adott 18 százalék­nyi fogási naplók vélt ered­ményeit arányosan számít­juk, a 13 503 kg halhoz még 2430 kg-ot kell hozzáadnunk, s így a kifogott halak súlya 15 933 kg-ra emelkedik. Ezért a halmennyiségért a horgászok a területi jegyek árában 216 965 Ft-ot fizettek ki az intéző bizottságnak. Ezek szerint 1 kg hal 13,70 Ft-jába került a horgásznak. A kifogott halak reális érté­ke azonban nem ez, hanem az átlagfogásnak megfelelő összeg. A 120.10 mázsa pontyból 4200 kg (35%) á 17 Ft = 71 400 Ft: a to­vábbi 65%, azaz 7810 kg, á 14 Ft = 109 340 Ft; 1290 kg fogassüllő, á 35 Ft = 45 150 Ft; 17 kg harcsa, á 35 Ft = 595 Ft; 159 kg csuka á 15 Ft = 2385 Ft; 35 kg angolna, á 50 Ft = 1750 Ft; 225 kg amur, á 15 Ft = 3345 Ft; 19 kg busa, á 15 Ft = 285 Ft: 2180 kg vegyes hal. á 14 Ft = 30 520 Ft. össze sen = 264 770 Ft. Ha ebből az összegből levonjuk a hor­gászok által befizetett 216 965 Ft-ot, akkor a hor­gászok javára maradó érték- többlet 47 805 Ft-ot tesz ki. Nézzük meg azt is, hogy mibe került a tó az intéző bizottságnak. 1. A múlt év­ben végzett halasítások érté­ke az 1878 forintot kitevő halszállítással együtt = 186 796 Ft. 2. Takarmány- beszerzés és szállítás = 22 289 Ft. 3. Haltenyésztés= 33 489 Ft. 4. A vízterület fenntartási költsége = 36 861 Ft. 5. Általános költségek (48 098 Ft) 50%-a = 24 049 Ft. összes kiadás = 303 484 Ft. A 216 965 Ft bevételle! szemben 86 519 Ft a kiadási többlet. Ez azonban csak lát­szólagos, mivel tulajdonkép­pen a tó jövő évi üzemét biztosító többi etkihelyezésből adódik. Az i. b. ugyanis — komoly külső segítséggel — nagyarányú túlnépesítést végzett, az üzemtervi 4000 kg-os előíráson túlmenő 5266 kg-os kihelyezéssel. Érdemes tehát horgászni a Lavon és egyáltalán nincs igazuk a zügoiódóknak. Ezt igazolja az is, hogy a | MOHOSZ intéző bizottsági I kiértékelése szerint a Bara­nya megyei IB. 19 kg-os , átiagfogásával a 18 IB. közül ' a 4. helyet foglalja el. Csak a soroksári, a balatoni és a közép-dunai ib-k előzik meg. RENDET A PÉCSI-TÓ PARTJÁN! Az immár országos hírű Pécsi tó parti részei és köz­vetlen környéke hovatovább teljesen beépül a horgászpi­henőkkel, vállalati üdülőkkel és egyéni villákkal. Az épít­kezésekkel járó s itt-ott tá­rolt különféle anyagok még zavarják ugyan a tó eszté­tikai képét, de ezek csak múló jelenségek. Annál el- gondolkoztatóbb a tó közvet­len partjának az állapota, mondhatnánk azt is, hogy további sorsa. Nem látjuk semmi nyomát, s egyelőre nem is tudunk róla, hogy a „vízparti sétányra, horgász­helyekre” milyen parti sáv meghagyását vették tervbe az illetékesek? Eddig úgy látszik, hogy a parti telkek­kel rendelkezők kizárólago­san veszik tulajdonukba a telkük előtti parti részt is. Egyesek és vállalatok, intéz­mények is, vízbe nyúló drótkerítésekkel máris le­hetetlenné teszik a tónak a parti részen való végigjárá­sát. Természetesen a horgá­szat parti lehetőségei is en­nek megfelelően mind illú- zórikusabbá váltak. Tudomásunk szerint a Népköztársaság Elnöki Taná­csának a közeljövőben kerül kiadásra az a törvényerejű módosító halászati rendelete, mely ezt a kérdést is szabá­lyozza, s a parti horgászat biztosítását a parti telkek tulajdonosainak egyenesen kötelességévé is teszi. Ennek a törvényerejű rendeletnek az értelmében is kérjük és várjuk az illetékesek sürgős intézkedését. VÁLTOZÁSOK A tó amúrállománya szá­mottevő, ennek ellenére ki­fogása még mindig jelen­téktelen, s ezen el kell gon­dolkozni. El kell gondolkoz­ni azért, mert növekedésé­vel párhuzamosan ez a hal egyre gorombább lesz. Neki- ugrik a csónakoknak és szovjet példa szerint, a csó­nakot felborító amur már halász halálát is okozta. Ná­lunk a kajakozó, kenuzó fiataljainknak nagyon kell ügyelniük a meg-megriadó és torpedóként száguldó amurokra és busákra. Az intéző bizottság 1971. évre gyérítésük érdekében korlát­lan fogásukat engedélyezte a tó horgászrendjében. A me­gyei halászati felügyelő azonban, hivatkozva a me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 13/1968. (IV. 19.) sz. rendelete 3. §-ának 3. be­kezdésében foglaltakra, az amur fogását napi 3 db-ban, a busa fogását napi 2 db- ban engedélyezi. A tó hor­gászrendjének tehát ehhez az országos rendhez kell al­kalmazkodnia. Műanyag utánfutó kocsi sorozatgyártását kezdték el Győrben. A győri Lakatos Ktsz-ben elkezdték a Gylk 250 típusú személygépkocsi utánfutó gyártását. Az utánfutó —, amely máris nagy érdeklődést váltott ki — kempingezésen kívül jól használható háztáji gazdaságokban zöldség- és gyümölcs- szállításra is. A poliészterből készült utánfutó minden forga­lomban lévő személygépkocsi után kapcsolható. Képen: a Győrben gyártott utánfutó kocsi. TERMÉSZETJÁRÁS Tavaszi túraajánlatunk Kora tavaszra egésznapos gerinctúrát ajánlunk, sok szép kilátással. A túra útvonala: A Misinatetőig autóbusszal menjünk fel. Kellemes séta- úton megyünk a Mecseki kör- sétány kereszteződéséig, me­lyet tábla jelez. Innen a sár­ga jelzésen leereszkedünk Lapisra. Közben érintjük a Kis-Tubes kilátót és a János kilátót. Mindkét helyről szép panorámában gyönyörködhe­tünk. Lapistól nyugati irányban haladunk a jelzés nélküli úton Remeterétig, ahol ke­resztezzük a Pécs—Abaliget műutat. A kék jelzésű úton felkapaszkodunk a Vörös­hegyre. A Szuadónyergen vé­gighaladva Bodorhegyre érünk, ahonnan a Jakabhegy a célunk, melyet kellemes sétával érünk el. Itt találjuk az illyr földsáncot, amelynek belsejében a pálos kolostor­romokat, egy szivattyús ku­tat és egy kis tavat találunk. A kolostor-rómok mellett az út erdőben vezet a föld­sánc nyugati szakaszához, ahol jobbkéz felé egy kis mellékösvényen az István ki­látót érjük el. Balra egy újabb mellékösvényen a kék jelzésű úton megtaláljuk a Remetebarlangot és a gyö­nyörű kilátást nyújtó Zson- gorkőt. A földsánctól né­hány lépésre balfelé kanya­rodunk a szín jelzés nélküli 9. sz. turistaútra. Meredek, köves ösvényen, elhagyott kőfejtők mellett haladunk le­felé az első útkanyarig. Ott egy mellékösvényről néhány perces séta után elérjük a Babás-szerköveket. Pihenhe­tünk és gyönyörködhetünk az elénk táruló látványban. — Visszatérve a 9. sz. útra tovább ereszkedünk lefelé. Áthaladunk a Zsongorkő alatt: katlanon majd Kővágó­szőlős és Cserkút között ta­lálkozunk a kék négyszög jelzésű úttal, melyen balra fordulunk míg a Zsebedomb- ra érünk. Onnan leereszked­ve a pécs—szigetvári műútra érünk, majd rövid séta után elérjük a pellérdi útelága­zást. Innen városi autóbusz- szal érhetünk vissza Pécsre. A túra hossza kb. 14 km, szintkülönbség 380 méter, menetideje kb. 4 óra 30 perc. SZÖVETSÉGI RÖVID HÍREK Országos felszabadulási emléktúra Ez évben ismét a Bp. Ter­mészetbarát Szövetség rende­zésében kerül lebonyolításra április 18-án a hagyományos „Felszabadulási emléktúra”. A túra célja — melyen az ország összes megyéiből és Budapestről több ezer ter­mészetjáró vesz részt, — a Pilis hegységben lévő Vö- RÖSKÖ SZIKLA, ahol 11.30 órakor ünnepélyes koszorú­zásra kerül sor. — Megyén­ket a túrán és az ünnepé­lyen küldöttség képviseli. Bronzjelvényes túravezetői tanfolyam A Megyei Szövetség ren­dezésében felnőttek részére bronzjelvényes túravezetői tanfolyam indul e héten. A megyei szakosztályokból mint­egy 30 természetbarát jelent­kezett a tanfolyamra. To­vábbi jelentkezéseket még elfogad a Szövetség. Turista átjelzések a Tenkes hegyen A siklósi természetbarátok tervbe vették a Tenkes he­gyen a turista átjelzések el­készítését. A jelzések terve már el­készült. ez év folyamán tár­sadalmi munkában elkezdik a turistajelzések felfestését. így a Tenkes hegy, bejárható lesz a természetet kedvelők, ki­rándulók számára is. Nemzetközi bélyegkiállítás Pécsett Már csak. néhány nap vá­laszt el bennünket a IX. or­szágos ifjúsági bélyegkiállítás ünnepélyes megnyitásától, melyre április 3-án délután fél 5 órakor kerül sor a Nagv Lajos Gimnáziumban. A ki­állítás abban különbözik az eddigiektől, hogy a belföldi kiállítók mellett külföldiek is részt vesznek és így méltó seregszemléje lesz az ifjúsági bélyeggyűjtés eddig elért eredményeinek. A kiállítás szervező bizott­ságától nyert értesüléseink szerint a jelentkezők közül 94 belföldi és 32 külföldi ki­állító anyagát fogadták el es ezek 292 keretben kerülnek bemutatásra. A kiállítás véd­nökségét a KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Úttö­rők Országos Szövetsége és Baranya megyei Elnöksége, a ÜJ SZOVJET GÉPKOCSI: Az „Izs—1300” típusú kocsi. Az izsevszki autógyárban elkészült az 1300-as kombi változat, amely a Moszkvics—412 alapján született, de annál modernebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom