Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-20 / 67. szám
Vüég proletárjai, egyesüljetek Ara: 86 fillér Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, öl. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. március 20« szombat A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társadalmi és a gazdasági élet fejlődéséről, a népgazdasági terv teljesítéséről a ÜL ötéves terv időszakában (1966—1970.) A népgazdaság fejlesztésének III. ötéves terve 1966— 1970. évekre alapvető feladatként tűzte ki, hogy a népgazdaság fejlődése alapján rendszeresen emelkedjék az életszínvonal, javuljon a termelés és a szükségletek összhangja, mind a mennyiség, mind a választék és a minőség tekintetében és hogy a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyban legyen. E célok elérése érdekében a terv előírta a rendelkezésre álló erők és eszközök hatékonyabb felhasználását, a termelékenység fokozását és a termelési költségek csökkentését, a korszerű technika meghonosításával a műszaki színvonal általános emelését, valamint azt, hogy a termelést elsősorban ott kell növelni, ahol arra a hazai feltételek kedvezőek. A nemzetközi munkamegosztás fokozását a terv szerint eredményesebb külkereskedelmi tevékenység, a behozatalnál gyorsabb ütemű kivitel-növekedés utján kellett biztosítani. A III. ötéves terv időszakában fejlesztettük a gazdálkodás, a gazdaságirányítás rendjét, ennek nyomán a gazdasági munka hatékonyabbá, a népgazdaság egyensúlya kedvezőbbé vált. Mindezek lehetővé tették, hogy a nemzeti jövedelem és a lakosság életszínvonala az előző öt évinél és a tervezettnél gyorsabban emelkedjék. A gazdálkodás fokozatos javulása hozzájárult ahhoz, hogy a tervidőszak folyamán mind a lakosság jövedelme és vásárlása, mind a beruházások és építkezések tekintetében az eredeti előirányzatokat meghaladó célkitűzéseket valósítsunk meg. A gazdasági növekedés 1966—1970-ben folyamatos és viszonylag egyenletes volt. Javult a termelés és az áruforgalom szerkezete. A fejlődés az iparilag kevésbé fejlett területeken az átlagosnál nagyobb volt. Fokozódott és sokoldalúbbá vált a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk, ami hatékonyan szolgálta az alapvető gazdasági célkitűzések megvalósulását. A terv azt irányozta elő, hogy 1966—1970. években a nemzeti jövedelem 19—21 százalékkal haladja meg az előző öt évit. A növekedés ennél nagyobb, 31 százalék volt, A tervidőszak utolsó évében, 1970-ben a nemzeti jövedelem 39 százalékkal haladta meg az 1965. évit, ami évi átlagban 7 százalékos növekedésnek felelt meg. Az aktív keresők száma öt év alatt kb. 7 százalékkal emelkedett, nagyobb mértékben, mint ahogy a terv előirányozta. Az egy foglalkoztatottra jutó nemzeti jövedelem a III. ötéves terv időszakában 30 százalékkal nőtt, I szemben az előző öt évben élért 23 százalékos növekedéssel. A tervidőszakban a termelés gyorsabban nőtt, mint az anyagfelhasználás. A fő termelő ágazatok kö- z l az ipari termelés az el- n'últ öt évben a tervezett r. értékben, 35 százalékkal e nelkedett. A központi célkitűzéseknek megfelelően a i agyipar és a gépipar ter- m elése az átlagosnál gyorbban nőtt. javult a terme- 1 •_, szerkezete az egyes ágazatokon 'belül is. Az ipari termelés emelkedése a III. ötéves terv időszakában is a nemzeti jövedelem növekedésének legfontosabb tényezője volt, az ipar aránya a nemzeti jövedelemben az 1961—1965. évi 40 százalékról 1966—1970. években 42 százalékra emelkedett. Az ötéves terv az építőipari termelés 24—28 százalékos növekedését irányozta elő. 1970-ben az építőipari termelés 62 százalékkal haladta meg az 1965. évit. Az építőipari termelés gyors növekedése folytán az építőipar aránya is nőtt a nemzeti jövedelemben. A terv célkitűzése az volt, hogy a mezőgazdasági termelés öt év átlagában 13— 15 százalékkal emelkedjék az előző öt évhez képest. Ezt az előirányzatot a mezőgazdaság kismértékben túlteljesítette: a bruttó termelés 1966—1970. években kb. 16 százalékkal több volt, mint 1961—1965-ben. A műszaki-agrotechnikai fejlődés folytán, a korábbi évekhez hasonlóan a mező- gazdaság anyagfelhasználása 1966—1970-ben is jobban nőtt, mint a termelés, a bruttó termelés viszonylag jelentős növekedése mellett a mezőgazdaság által megtermelt nemzeti jövedelem csak kismértékben emelkedett A mezőgazdaság aránya a nemzeti jövedelemben a II. ötéves tervidőszakban 25 százalék, a III. ötéves terv éveiben 21 százalék volt. A népgazdaság gyors fejlődéséhez hozzájárult a külkereskedelmi forgalom növekedése. 1966—1970. években 47 százalékkal több árut importáltunk és 53 százalékkal többet exportáltunk, mint az előző öt évben. A behozatali többlet a korábbi időszakhoz viszonyítva mérséklődött: 1961—1965. években a nemzeti jövedelem 1,4 százalékát, 1966—1970. években 0,5 százalékát tette ki. A nemzeti jövedelem gyors növekedése folytán az elmúlt öt év átlagában mind a fogyasztás, mind a felhalmozás emelkedése meghaladta a tervezettet. A fogyasztás aránya az összes felhasználáson belül 1966— 1970. években lényegében a tervnek megfelelően 76 százalék, a felhalmozásé 24 százalék volt. (A második ötéves terv időszakában a fogyasztás a felhasználás 79 százalékát, a felhalmozás 21 százalékát tette ki.) Az összes anyagi fogyasztáson belül a lakosság fogyasztása 1970-ben kb. 32 százalékkal haladta meg az 1965. évit A fogyasztás növekedése mellett javult annak szerkezete is: az élelmiszerek aránya csökkent, az iparcikkeké pedig emelkedett. A szolgáltatások fogyasztása a III. ötéves terv időszakában kevésbé emelkedett, mint" a termékeké. A fogyasztás növekedését és szerkezetének átalakulását a jövedelmeknek a korábbinál és a tervezettnél nagyobb emelkedése tette lehetővé. A III. ötéves terv a reáljövedelmek 14—16 százalékos emelkedését irányozta elő, ténylegesen a lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme 1970-ben kb. 34 százalékkal volt magasabb az 1965. évinél. (Az előző ötéves időszakban a növekedés 18 százalék volt.) A jövedelmek a fogyasztásnál nagyobb mértékben emelkedtek, ennek folytán nőttek a lakosság péaztartalékaí. A takarékbetét-állomány az 1965. év végi 20,4 milliárd forintról 1970. végére több, mint kétszeresére, 42 milliárd forint fölé emelkedett és nőtt a lakosságnál lévő készpénzmennyiség is. A közösségi fogyasztás 1970-ben 48 százalékkal haladta meg az öt évvel azelőtti szintet. A közösségi fogyasztás növekedése lehetővé tette az egészségügyi viszonyok javítását, az oktatás és népművelés fejlesztését, az ország védelmének és belső rendjének, a jog- és közbiztonságnak a szilárdítását A felhalmozás növekedése túlnyomórészt az állóeszközök fejlesztésére fordított összeg emelkedéséből adódott, készletnövekedésre a nemzeti jövedelemnek valamivel kisebb hányada jutott, mint az előző öt évben. 1966—1970. években, 1968. évi árakon számolva több, mint 330 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, kereken 50 százalékkal többet, mint a II. ötéves terv időszakában, és 14 százalékkal többet, mint amennyit a III. ötéves terv előirányzott. Az üzembehelyezett beruházások értéke öt év alatt mintegy 300 milliárd forint volt. Az állóeszközök bruttó értéke — az üzembehelyezések és a kiselejtezések különbségeként — 26 százalékkal emelkedett. A befejezetlen beruházások állománya a III. ötéves terv folyamán több, mint 30 milliárd forinttal nőtt és 1970. végén megközelítette a 70 milliárd forintot. A III. ötéves tervidőszakban, részben központi árintézkedések, részben a kereslet és kínálat hatására változtak az árarányok. Az áremelkedés a termelő ágazatokban — elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban — nagyobb mértékű, a fogyasztói áraknál viszonylag mérsékelt volt. A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FŐBB MUTATÓINAK ALAKULÄSA A ni. ÖTÉVES TERV IDŐSZAKÁBAN Terv Telj. Nemzeti 9 jövedelem 1966—1970 évek összesen 1961—1965 évek százalékában 119—121 131 Terv. Telj. A belföldi felhasználósból A fogyasztás aránya A felhalmozás 76— 78 76 aránya Ebből: álló22— 24 24 alapnövékedés Beruházás 15— 17 18 1966—1970 évek 1961—1965 évek százalékában 127—132 150 Több mint héthetes szünet után Ismét megkezdődtek a mezőgazdasági munkák A foglalkoztatottak számának növekedése 1970-ben 1965-höz képest. 1000 fő 160—200 1970 év 1965 százalékában Termelés Egy foglalkoztatottra jutó termelés 300 132—136 135 124—127 120 (Folytatás a ?. oldalon.) A több mint két héttel ezelőtti, szinte tavaszias időjárásban megindult mező- gazdasági munkáknak véget vetett a márciusban újra visszatért tél. A mínusz 10— 15 fokos éjszakai fagyok után a mezőgazdasági munkáknak ezen a héten ismét kedvezett az időjárás. A jelentések szerint elsőként ismét a gyümölcsösökben és a szőlőkben láttak munkához. A szakemberek ennél a munkánál most különösen nagy óvatossággal járnak el, mivel nem tudják pontosan, hogy mennyire fagytak el a rügyek, vagy a venyigék. A metszéssel ezért sokfelé várnak, egészen addig, ameddig kiderül, hogy milyen mértékben maradtak ép rügyek a növényeken, fákon. A fejtrágyázásnak hozzávetőleg 85 százalékával készültek el a nagyüzemi gazdaságok. Ez azt jelenti, hogy az ismét növekedésnek, fejlődésnek induló növények a legtöbb helyen bőséges „táplálékot” vehetnek fel a talajból, és igy behozhatják a hideg idő okozta kiesést. Különösen jól jön a műtrágya a belvíztől „nyomott’ gabonatáblákon, ahol a növények hosszú időn át sínylődtek. A hét végén a magasabb fekvésű területeken — ahol a napsütés és a széljárás felszárította a talajt — megkezdték a tavasziak vetését. Nagyobb területeken került földbe például a tavaszi árpa vetőmagja. Még csak megközelítően pontos felmérés sincs arról, hogy az éjszakai fagyok milyen mértékű pusztulási okoztak. A gabonatermesztéssel foglalkozó szakemberek szerint sok függ például attól, hogy milyen mértékben indult meg a fiatal növények fejlődése két-három héttel ezelőtt. Amennyiben ugyanis túl gyorsan gyarapodtak, ez nem vált hasznukra, mert az úgynevezett fénystádium felé tartó növényeket jobban megtizedelik a fagyok. Ognyenovics Milán a II. számú választókerület országgyűlési kép viselő jelöltje Zsúfolásig megtelt választópolgárokkal tegnap este a . délszlávok lakta Felsőszent- mártonban a községi művelődési ház, ahol a 11. számú választókerület országgyűlési képviselőjét jelölték. A lelkes hangulatot az is bizonyította, hogy már akkor nagy taps csattant, amikor a gyűlés elnöksége elfoglalta helyét. A jelölő gyűlésen részt vett többek között Bors László, a Siklósi Járási Pártbizottság osztályvezetője, Zsák László, a Hazafias Népfront siklósi járási bizottságának elnöke. Győri Pál, a felsőszentmártoni tsz elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd a gyűlés előadójaként dr. Vida Sándor, a Siklósi Járási Tanács VB elnöke mondott beszédet. Ismertette azokat a változásokat, amelyek az elmúlt négy esztendőben — a legutóbbi képviselőválasztás óta a járásban végbementek! Elmondotta többek között, hogy 19 iskolai tanterem, 125 óvodai és 45 bölcsődei férőhely létesült. Létrehozták itt a községben az öregek napközijét, felújították a pedagógus lakást, törpevízmú, út, járda épült. Beszédében hangsúlyozta a délszlávok áldozatos munkáját, amely- lyel hozzájárultak a járás, a község fejlődéséhez. Kiemelte, hogy a nemzetiségiek mindig harcoltak azért a szabadságért, amelyet a fel- szabadulás hozott el részükre. Utalva a régi küzdelmekre, kiemelte Gubec Máté paraszt felkelő küzdelmét, aki a horvát és a szlovén nép szabadságáért harcolt seregével, 1572-ben. A felkelést leverték Stubicánál és Gubec Mátét hasonlóan Dózsa Györgyhöz, embertelen kínzások között végezték ki. A felkelés emlékére Felső- szentmártonban a 400 éves évforduló alkalmából 1972- ben felállítják Gubec Máté szobrát. Az előadó ezt követően ismertette választási rendszerünket, majd a Hazafias Népfront megyei, illetve járási bizottságának megbízásából a 11. választási kerület képviselőjelöltjének Ognye- novics Milánt, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége főtitkárát ajánlotta. A név hallatára ismételten nagy taps csattant fel. Elmondotta a jelöltről többek között, hogy már fiatal kora óta részt i vesz a munkásmozgalomban, Nem Is olyan rég még as autósok réme volt a Villány—Boly közötti üt. Érre az időre inár csak az ót borjádi szakasza emlékeztet, ezen a részen folyik még az útépítés. Borjád Boly felőli részén az úttest alapjait veszélyeztető víz elleni védekezésül kikövezik mindkét oldalon a vízlevezető árkokat. Foto: Erb János 1957 óta a Magyarorszagi Délszlávok Demokratikus Szövetsége főtitkári tisztét tölti be és nem kevesebb, mint 13 éve ennek a területnek országgyűlési képviselője. Az ajánlás után elsőnek Szkrajcsics Pál, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke kért szót. Elmondotta, hogy Ognyanovics elvtársat nem kell külön bemutatni, jól ismerik. Minden évben többször is eljön a községbe, tájékoztatja a választópolgárokat kül- és belpolitikai kérdésekről. Meghallgatja javaslataikat, kéréseiket és minden igyekezetével azon van, hogy a jogos kérések teljesüljenek. Kérte: létesüljön a községben egy kis üzem, ahol a községből most még eljáró emberek lakóhelyükön dolgozhatnának. A maga részéről is egyetértett azzal az ajánlással és kérte a gyűlés résztvevőit, jelöljék képviselőjelöltjükként Ognyenovics Milánt. Kuslra József tsz-tag volt a következő felszólaló, aki szintén egyet értett a javaslattal. Markovics József - né, a községi általános iskola igazgatója felszólalásában elmondotta, hogy Ognyenovics elvtársat gyermekkora óta ismeri, mégpedig úgy, mint becsületes és szerény embert. Utalt arra, hogy a pedagógus lakás felújításától a kis áruház építéséig mindenütt megtalálható volt a jelölt közbenjárása, az ügyek elintézésének szorgalmazása Kérte: a községnek igénye van egy új óvodára és épüljön még új, négy tanterem is. Javasolta a .jelölőgyűlésnek, hogy Ognyenovics elv- társat képviselőjelöltnek jelöljék A gyűlés elnöke ezután szavazásra kérte a megjelenteket, — akiknek sorai között a szomszédos községekből is sok választó foglalt helyet. A gyűlés egyhangúlag fogadta el a javaslatot A szavazás után Ognyenovics Milán mondott köszönetét horvát-szerb, és magyar nyelven a bizalomért
