Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-19 / 66. szám

.Jflfl. märctiis 19. DUNÁN T Ü Ll NAPI 0 3 Üzemlátogatás Görcsönybeii Olaszországban van már olyan gyár, ahol fél ember munkája szükséges egymillió tégla előállításához. Igaz, hogy teljesen automatikusan üzemel, szinte az „Eldorádó”- belí húsüzemhez hasonlítha­tó, amelybe elöl bemegy a tehén, hátul pedig kijön a konzerv.., Görcsönyben három ember munkája kell az egymillió tégla termeléséhez. A mű­szaki és közgazdasági propa­ganda hónap keretében Kuchár Antal, a Baranya— Tolna megyei Téglaipari Vál­lalat műszaki fejlesztési cso­portvezetője kalauzolta az ötven fős közönséget az új téglagyárban, amely — ha nem is vethető össze a fent említett olasz gyárral — mindenesetre korszerű üzem. A gyár ebédlőjében tartott előzetes előadás ismertette a téglagyártás jelenlegi problé­máit, módját. Egy-két érde­kesség: hazánkban 1963-ig egyetlen alagútkemence üze­melt, ugyanekkor Francia- országban 92. A hengerpár óránként 18 köbméter agya­got zúz össze. A hagyomá­nyos, régi téglagyárakban a napon szárították a nyers­téglát, az újakban nagytel­jesítményű szárítóberendezé­sek rövidítik le az időt. S hogyan készül a tégla? A gyártási folyamatot öt vé­nén kísérik végig. A hatal­mas csarnok egyik felső ab­lakából ömlik az agyag. A teknőskeverőbe kerül, ahol összezúzzák. A szalag a hen­gerpárra viszi tovább, ahol 2,5 milliméteres nagyságú darabokra tördelik. Az újabb keverő már a présbe juttatja az agyagot, ahonnan sok-sok kilométer hosszú „egybetég- la” jön ki, szürkén és csil­logón a darabolóig. A dara- bolóból egy szellemes szer­kezet a szárítószekrénybe emeli és sínen továbbít­ják a szárítóba. A száraz nyerstégla újabb szalagon kerül a kemencekocsira. A kemencében mintegy 36 órát tölt — kilencszáz fokon égetik — s akkor a másik oldalon, nem messze attól a helytől, ahol az agyag öm­lik be, már a rózsaszín, kész tégla érkezik a napvilágra. A kilencvenmillió forintba került új téglagyár tavaly 16 millió, téglát adott az építőknek. Felfutási ideje a teljes kapacitásig közel négy esztendő. Három év múlva évi 48 millió téglát ad az építőiparnak. S hogy ez a szám nem utópia, azt bizo­nyítja idei tervük: 1971-ben már 30 millió tégla hagyja el a görcsönyi téglagyárat. — kp — A párizsi kommiiii emléke eleven erővel hat ma is Emlékű n népség a lJécsi I adomány egyetem Allam­és Jogtudományi karának aulá/ában — A Párizsi Kommünről szóló megemlékezések nem korlátozódhatnak a történel­mi kegyeletre. A Párizsi Kommün emléke eleven erő- | vei hat ma is, történelmi j' tanulságai nemcsak a jelen­nek szólnak, hanem a jövő­nek is. Szentistványi Gyuldné, a Pécsi városi Pártbizottság titkára mondotta a fenti szavakat azon az emlékün­nepségen, amelyet tegnap délután rendeztek meg a Pécsi Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Kará­nak aulájában. a Párizsi Kommün, a világ első mun- káshatalma győzelmének 100. évfordulója alkalmából. Az ünnepség elnökségében he­lyet foglalt Horváth Lajos, a Pécsi városi Tanács elnö­ke is. Bár a Párizsi Kommün csak 72 napig állt fenn, s ez a 72 nap is szinte szün­telen harcban telt el, e rövid idő alatt is azt bizonyította, hogy a Kommün valóban a munkások, a nép hatalma volt. Az ünnepség szónoka tényekkel bizonyította ezt. A Kommün a munkásszö­vetkezetek kezébe adta az el­hagyott gyárüzemeket, hadat üzent mindenfajta kizsák­mányolásnak. Lefoglalta a dolgozóknak az üres lakáso­kat, s egész seregnyi — a néptomegek számára előnyös — szociális intézkedést léptetett életbe. Szentistványi Gyuláné fel­idézte, hogy milyen hősie­sen védték a munkások a barikádokon a hatalmukat, a burzsoázia támadó csapa­taival szemben, emlékezte­tett arra, milyen kegyetlen és véres bosszút állt a győz­tes ellenforradalom. Több mint harmincezer embert öltek illetve kínoztak meg, ötvenezer munkást, dolgo­zót küldtek börtönbe, sa­nyargató kényszermunkára. De még a véres terror sem tudta meg nem történtté ten­ni a megtörténteket, s a vi lág első munkáshatalmának emléke ma szebben és fé­nyesebben ragyog, mint va­laha. Ez az emlék — miként már utaltunk is rá — nem holt. hiszen a Párizsi Kommün olyan tapasztalatokkal járt, amelyet a nemzetközi mun­kásmozgalom vezetői, Marx és Engels illetve Lenin gon­dosan elemeztek. A ’tanul­E^ri Gyula elvtárs a 4. számú választókerület országgyűlési képviselőjelöltje ságok közkinccsé váltak. & segítették a marxista párto­kat. a munkásokat abban, hogy legközelebb — 1917­ben és később — már ne csak megszerezzék: meg is tartsák a hatalmat. Még ma. amikor a mun­kások hatalma már a Föld egyharmadára terjed ki, még ma is olyan tapasztalatokat nyújt a Párizsi Kommün ta­nulmányozása. amelyet a mindennapi munkában is felhasználhatunk. Szentistványi Gyuláné ün­nepi megemlékezését köve­tően ár. Bihari Ottó, a me­gyei párt-végrehajtóbizottság tagja, tanszékvezető egyete­mi tanár tartott ünnepi elő­adást a Párizsi Kommün állami szervezetének problé­mái címmel. Dr. Bihari Ottó professzor a .szakember sze­mével elemezte, miért is volt a Kommün munkás- illetve népi hatalom, mik voltak en­nek a hatalomnak a jelleg­zetességei, ' hogyan valósult meg a népképviselet, a nép­akarat elve, milyen is volt a Kommün államszervezeti modellje. Dr. Bihari pro­fesszor szavaiból is az de­rült ki, hogy bár a Párizsi Kommün a világ első mun­káshatalma volt, olyan idő­ben jött létre, amikor a ha­talom sok elvi kérdése még r | nem volt kidolgozva, a Kom­mün ösztönösen is olyan út­ra lépett, gyakorlatot alakí­tott ki, meljmek tanulmá­nyozása — ma is tanulságos. Dr. Bihari Ottó előadását követően az emlékünnepség résztvevői megtekintették a Párizsi Kommünről szóló emlékkiállítást, amelyet az egyetem folyosóján rendez­tek meg. Szünet után az egyetem KlSZ-szervezetének irodalmi színpada és kanfa- rakórusa lépett fel. Megyei Pártbizottság, s an- . nak első titkára tanúsít az oktatás kérdései, az egyete­misták, főiskolások élete iránt. Az országgyűlési képviselő ; személyére tett javaslatért, illetve a támogató felszólalá- ! sokért dr, Pilaszanovich Im­re mondott köszönetét, majd j elrendelte a szavazást. A je- ! lenlévők egyhangúan állást | foglaltak a Hazafias Nép­front jelöltje mellett. A 4. választókerület or- . szággyúlési képviselőjelöltje, Egri Gyula, köszönő beszéde elején arról a szoros együtt- működésből beszélt, mely ! napjainkban egyre 'inkább jellemző a vezető szervek és a dolgozók széles tömegei I kapcsolatára. A vezetők ér­zik. hogy bíznak bennük, s ez a bizalom mindenkit ar- ra kötelez, hogy tudása leg­javát adja a köz szolgálatá­ban. A jelölő gyűlések hangula­táról szólva Egri Gyula el­mondotta, hogy valóságos népszavazás ez — egyértel­mű igenlés a párt politikája mellett. A magyar választó- polgárok milliói nemcs'ak ta­Gyengülnek a vasút hadállását Rohamosan fejlődik a közúti közlekedés Hazánkban a közúti köz­lekedés a robbanásszerű fej­lődés stádiumában van. amit egyetlen szám is ékesen bi­zonyít: a negyedik ötéves terv végére 280 ezerrel több személygépkocsi fut a " ma­gyar országutakon, mint ma, s ezzel együtt növekszik a tehergépkocsik és az autóbu­szok száma is. Ez megköve­teli az úthálózat állandó korszerűsítését, a gépkocsi- javító-kapacitás rohamos fejlesztését és természetesen a közlekedésben dolgozók munkakörülményeinek foko­zottabb javítását. Ezekről a kérdésekről tar­tott előadást tegnap Pécsett Színi Béla, a Közúti Közle­kedési Tudományos Kutató Intézet igazgatója. A közúti közlekedés fej­lődésére jellemző, hogy a népgazdasági ágazatok mér­legében fontosság szerint a nyolcadik helyen szerepel és méreteiben a mezőgazdaság közelmúltbeli intenzív fejlő­désével mérhető össze. Növekszik a gépkocsiállo­mány, a közlekedés fejlesz­tése azonban megfelelő út­hálózat nélkül elképzelhetet­len. A nemzetközi forgalom­Jelölő gyűlésen A Szent Mihály lova nem fér be a ravatalozóba. Igaz, a közvilágítás és a törpevíz­mű is sok panaszra ad okot — nem csodálkozom, a kocs­mától az iskola napközijéig egyetlen lámpa sem világít — legtöbben mégis a szűkre sikerült ravatalozó miatt szól­nak. Megvallom először nem értettem, a babarci 37-es választókörzet lakói miért vi­tatkoznak olyan sokat a ra­vatalozóról. Babarcon, ahol a 71 éves Rührich József sze­rint volt amikor mindössze 20—25' lakos szavazhatott. Most csak ebben a körzet­ben 20-an jöttek a jelölő­gyűlésre. Minden portáról jött valaki. Pedig ilyenkor este etetés, itatás —- csak­nem minden házban van el­látásra váró állat. Már arra is gondoltam, hogy azért esik annyi szó a ravatalozóról, mert ebben a körzetben túlsúlyban idő­sebbek élnek — a jelölő- gyűlésen is a résztvevők egy­két kivételtől eltekintve, kö­zei járnak "a .60-hoz. Aztán rájöttem, s gondolatban in ind járt bocsánatot is kér­A babarci 37-es körzet mány — ki tudja hány új házat terveznek? Szabados Lajos párttitkár a/ elmúlt évek rohamos fej­lődéséről beszélt, s az öregek megbecsüléséről. — Nana! — szól közbe eey idősebb ember. — Azért, falun még nem annyira ró­zsás a helyzet. — Pwögtön befejezem Feri j bácsi, aztán elmondhatja ... j Az iskolapadokban feszen- ; gő öregek németre fordítják i a szót, s maguk között egy i kicsit kipanaszkodják ma­gukat. Babarc lakóinak 85 százaléka német anyanyelvű ! — kissé csodálkozom is: mi- j ért nem németül beszél az előadó? Sehol a faluban nem láttam egyetlen német nyelvű feliratot. Az egyik pedagógus azt kérdezte: a Hazafias Nép­front milyen meggondolások figyelembevételével válasz­totta ki a jelölteket? A vá­lasz: a nemzetiségi arányt, nőket, fiatalokat megfelelően tem: dehogy is gondolnak ők a halálra. Nem is úgy vitat­koznak! A községi párttitkár sorolja, mi minden épült az elmúlt négy esztendő alatt: iskolanapközi, két autóbusz- váró, járda, közvilágítás bő­vítése, pedagóguslakások, árokrendezés, aztán a sokat vitatott ravatalozó. Több mint 1.4 millió forint. Elégedettek, de a legkisebb célszerűtlenül felhasznált összeg is bosszantja őket. A ravatalozó pedig kicsi! Így vannak a következő négy év program-tervezetével is. 1971: belvízrendezés, új sütöde, — 1972: újabb belvízrendezés, házhelyek kialakítása. 1973: járdaépítés. 1975-ben pedig útépítés kezdődik. De miért csali akkor? S hol vannak azok a házhelyek? Nagyon érdekli az embereket, hiszen az elmúlt két esztendőben 13 új családi ház épült. A helyi takarékszövetkezetben pedig tízmillió forint a betétálio­képviselő jelöltelvet javasol­tunk. Az iskolában kétnyelvű az oktatás. Az alsó tagozato’n 19-en németre, 21 -en magyar­ra járnak. A felsőn 25 gye­rek német, 90 pedig magyar nyelven tanulja az általános iskolai anyagot. Végülis megnyugszanak a vitázók — sor kerülhet a je­lölésre. A községi tanács 50 tagú lesz. A jelölt nevek döntő többsége német hang­zású. — Szóval akkor hányat jelölhetünk — kérdezi Va­das Ferenc. — .Egyet? Vagy többet is? — Ahányat gondolnak. Csak aztán megfelelőek le­gyenek. A maguk érdeke, magukat képviseli a községi tanácsban. Izsák Lajosra szavaznak — egyhangúan. — Majd a választáson is rúdszavazunk, de csak ha lesz áldomás! Legutóbb meg­feledkeztél róla! Lombosi Jenő nacstagjaikra. képviselőikre, de a szocializmusra, a párt X. kongresszusának határo­zataira. a gazdagabb jövőre is szavaznak, amikor igent mondanak a - Népfront prog­ramjára. Egri Gyula amikor ismé­telten megköszönte a jelölő gyűlés résztvevőinek bizal­mát, leszögezte: feladatain­kat közösen kell megolda­nunk. Céljainkat csak úgy érhetjük el,- ha mindenki részt vállal a közös munká­ból. Mint a 4. számú kör­zet leendő képviselője meg­ígérte: minden erejével azon lesz. hogy még inkább az legyen városunkra jellemző, hogy feladatainkat együtt­gondolkodva, s együttcsele­kedve oldjuk meg. Az ünnepi hangulatú jelö­lő gyűlés dr. Pilaszanovich Imre zárszavával ért véget. Békés Sándor ban való részvételünknek je­lenleg is közutaink állapota szab határt. A KPM a ke­zelésében lévő utakra az el­következő öt évben 24 mil­liárd forintot fordít, s ennek nagyobbik része — 20 milli­árd — korszerűsítésre és fenntartásra jut. Mindössze 3 milliárd forintból épül új út. Ez kevés! De a jelenlegi építési kapacitással, útépíté­sünk mai gépesítettségével többre nem is futja. Egy év alatt mindössze 12 kilométer hosszúságú gyorsforgalmi út építésére alkalmas a mi mos­tani felkészültségünk, külföl­di cégek viszont 120 kilomé­terre tettek már ajánlatot. A tárgyalások folynak. Lesz-e megállapodás, nem tudni, i Közúti közlekedésünkön min­denesetre nagyot lendítene egy ilyen megegyezés. További 10—12 milliárd forint felhasználására lehet számítani a helyi szervek — tanácsok, mezőgazdasági üze­mek stb. — saját erőforrá­saiból. Természetesen ez is elsősorban fenntartásra megy, tehát a meglévő 30 ezer ki­lométeres úthálózat korsze­rűsítése van továbbra is elő­térben. Megjegyzendő: Bara­nya 370 milliót kap útkor­szerűsítésre, 190 milliót pe­dig 101 kilométer bekötőút építésére. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni egy érdekes számadatot: Tolnában 6, So­mogybán 62. Baranyában 101 kilométer bekötőutat kell még építeni, hogy minden 200-nál nagyobb lélekszámú településnek jó útja legyen. A jelenlegi gépkocsl-meny- nviség fenntartása évi 12 : millió javítási óra kapacitást j igényelne, de csak 8 millió ! órára van kapacitás. Az 520 i ezer személygépkocsihoz 19 | —20 millió órára lenne szük- ! ség, ha ezt nem sikerül a következő öt évben biztosí­tani, lehetetlenné válik a gépkocsiállomány fenntartá­sa, ez pedig népgazdasági szempontból is beláthatatlan következményekkel járhat. A megoldás útja: döntően a könnyűszerkezetes program keretében kell biztosítani a javítóhálózat gyors fejlesz­tését, lehetővé kell tenni, hogy a szervizüzemek a je­lenleginél rövidebb idő alatt jussanak hozzá a ma már egyre nélkülözhetetlenebb diagnosztikai berendezések- \ hez, és nem utolsó sorban 1 biztosítani kell a növekvő igények kielégítéséhez szük- j .séges szakembergárdát. S H. r. Milliókat kölcsönöz a tagság az ÁFÉSZ-eknek Nagyobb áruválaszték, új létesítmények célrészjegyből Egyre több konkrét formá­ban nyilvánul meg, hogy a szövetkezetek gazdája a tag­ság. Jellemző példa erre a fellendülőben lévő célrész­jegy akció, amely során a ta­gok pénzkölcsönnel segítik a szövetkezeti célok megvaló­sulását. Az elmúlt évben több mint nyolc millióra rú­gott az az összeg, amelyhez ilyen forrásból jutottak a baV ranyai ÁFÉSZ-ek. Ez a kapcsolat a szövet­kezeteknek és a tagoknak egyaránt gyümölcsöző. Az egy-két évre lekötött pénz után két százalékkal több ka­matot fizet a szövetkezet, mint amennyit takarékbetét­ben kamatozna. A gazdasági szabályozók ugyanakkor ar­ra ösztönzik az fmsz-eket, hogy a rendelkezésre álló anyagiakat olyan létesítmé­nyekre fordítsák, amelyek igen rövid idő alatt bekap­csolhatók a forgalomba. A tagság segítségével több olyan sürgető probléma ol­dódott meg a közelmúltban, amelyekre a korlátozott pénz­ügyi lehetőségek miatt csak évek múlva került volna sor. Célrészjegyek tették lehetővé a bolyi Platán kisvendéglő megnyitását, a TÜZÉP-telep korszerűsítését. Szigetváron a bolthálózatot fejlesztették, míg Villányban a boltok áru- választékát bővítették. A Pé­csi ÁFÉSZ körzetében tejbb új létesítménnyel gazdagod­nak a tagságtól kölcsönbe kapott másfél millió forint­ból. Rövidesen elkészül a nagykozári italbolt és tető alatt van már a pogányi ve­gyesbolt és a pellérdi új presszó. Kővágószőlősön kor­szerű italboltot és húsboltot alakítanak ki, és tagsági se­gítséggel készül az újhegyi szuperett is. A villányi fogyasztási szö­vetkezet 1 millió 800 ezer, a szigetvári pedig kétmillió forint célrészjegyre számít az idén. A tervek között szere­pel a nagyharsányi kisáruház építése, a szigetvári gázcse­re-telep befejezése, gépkocsi vásárlás és a szolgáítátások javítása. A Szentlőrinci ÁFÉSZ tagjai 200 ezer fo­rintot jegyeztek eddig, ame­lyet az új ABC áruház épí­tésére fordítanak. Komlón új presszót szeretnének építeni Dávidföldön, ha a tagság kölcsönt nyújt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom