Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-03 / 52. szám

DUNANTCLi NAPLÓ 1971. március t. Ki ette me*f a száz buktát...? A Tourist Hotel éttermé­nek sok előfizetéses vendége j van, nagy részük egyete- ; mista. Ez utóbbiak nevében | mondanám el problémánkat. Tudvalévő, hogy az egye­temisták jó étvággyal ren­delkeznek, de sajnos sokszor előfordul, hogy ha korgó gyomorral nem is, de jólla- kottan sem távoznak az ét­teremből. Hol a hiba? A mennyiségben, vagy a minő­ségben? Talán mindkettőben, de inkább az utóbbiban, a kiszolgálásról nem is be­szélve. Ha fél órán belül megkapjuk a második fo­gást, megünnepeljük a „re­kord időt”, s az, hogy az étel teljesen hideg, már fel sem tűnik. A harmadik fo­gást sajnos többnyire meg sem tudjuk várni. Nos, az ember türelmes egy darabig, s aztán „betelik a pohár”. Így történt ez egy „szép” pénteki napon is, amikor a leves után fél óra múltával még híre-hamva sem volt a második fogás­nak. Reklamációnkra egysze­rűen közölték velünk, hogy buktát kaptunk volna, de el­fogyott és helyette megpró­bálnak valamit ..összevakar- ; ni” a konyhán. Valóban „va- | karék” volt, mert egy fél merőkanálnyi zöldbab főze­léket toltak elénk, két szem pörkölthússal. Űjabb rekla­máció és újabb válasz: — Nem tudom elképzelni sem. hova lett a 600 buktá­ból száz darab, — mondta restelkedve a gazdasági veze­tő. Viszont annál határozot­tabb volt a válasza a „mini pörkölttel” kapcsolatos rek­lamációnkra. Kijelentette, hogy ez jogos, mert ugye a hét végén be kell hozni az anyagi keret hételejei túl­lépését. „Meghatottságom” ellenére annyit mégis kértem tőle, hogy nézzen körül a kony­hában, s intézkedjen, hogy legközelebb már melegebb ételeket kapjunk. A reagá­lásból ítélve az a vélemé- I nyem, hogy nem volt külö­nösebb foganatja a reklamá­ciómnak. Király Bernadett Pécs. Mecsek u. 10. Múzeum vagy váróterem ? Sok utastársammal együtt nagyon örültünk, amikor az ósdi kaposszekcsői vasúti megállóhelyet végre átépítet­ték és világos, tágas váró­termet kaptunk, ahol télidő­ben már nem kell fagyos- kodnunk. Azon viszont meglepőd­tünk, hogy a korszerű váró­teremben nincs hová leül­nünk. Van ugyan két „száz­éves” pad, melyeken az ol­vasható, hogy „Szabadkán készült Horváth Imre Vas­bútor Gyárában”, de amel­lett, hogy e padok kényei- j metlenek, múzeumi hangu­latot keltenek az utasokban, t A másik furcsaság? A ! MÁV még máig sem gon- I doskodott arról, hogy a meg- j állót névtáblával lássa el, ami véleményem szerint egy- ; általán nem elhanyagolható j tartozéka egy vasúti meg­állónak. Varga Vince Magocs i SZERKESZTŐSÉG IflA, lÁÍhnú lll'llu'ilmik /1</ iiÖA/lVÜJ Ki ír Szót kér az olvasó „Hát még nem eJég..." Szerlceszfői üzenetek K. F. Szentlászló: A munka- viszony megszűnésével egyidejű­leg megszűnik a szolgálati lakás­ra vonatkozó bérleti jogviszonya is. Munkakönyvének visszatar­tására azonban nem jogosult a vállalat, ♦ H. Ádámné Pécs: Az első házasságából született gyermeke után kapott gyermektartás ösz- szege beszámítható a második házasságból született gyermek óvodai és napközi térítési dijába. M, J. A borkészlete után esedékes adója két egyforma részletben kerül befizetésre. Az első részlet, március 15-ig, a második szeptember 15-ig fizet­hető be kamatmentesen. Ha a bort a jogszabályban megjelölt vállalatnak, pincegazdaságnak stb. adja el, ez esetben az illető j vállalattól igazolást kell kérnie. ! Ennek birtokában nem kelj adót fizetnie arra a bormennyiségre, ! amelyet eladott. Válaszolni szeretnék a Dunántúli Napló 1971. II. 4-én fenti címmel megjelent cikkére. Magam is harminc esztendeje kereskedelmi vo­nalon dolgozom, s ezért a cikk nagyrészével egyetér­tek. Többek között az ellen­őrzés fontosságával is. A kenyér minőségének ja­vításával és csomagolásával kapcsolatos megjegyzésem az. hogy a higiéniai követel­ményhez hozzátartozna a ke­nyérszállítás ellenőrzése is. Például: nem elegendő, hogy a gyékénypapucs stb. ki van adva a szállítást végző dol­gozóknak, hanem azt hasz­nálni is kellene. A garanciális javításokkal viszont nem a kereskedelmi dolgozókat kellene bírálni, hanem az arra hivatott el- [ lenőrző szerveket, hogy job­ban nézzék meg a javításra kijelölt vállalatok hozzáállá­sát ehhez a problémához. Az illetékesek válaszúi fiuk „A harmadik utcába járunk vízért.. A pécsi Sallai u. 40. szám í alatti lakók szerkesztősé- I günkhöz küldött levelében j vízellátási problémájuk meg- j oldásához kérték segítsé- í günket. Panaszukat a Pécsi í Ingatlankezelő Vállalathoz j továbbítottuk kivizsgálás vé­gett. Válaszuk a kövtkező: A bérlők vízellátási prob­lémáját ismerjük, de tekin­tettel arra. hogy a munká­latokhoz szükséges költség- vetés még nem készült el, I így nem állt módunkban ! közölni ezt a bérlőkkel. 1 Amennyiben a bérlők vál- 1 laiják a munkálatokhoz i szükséges összeg 50 százaié- í kának megtérítését, ez eset­ben június 31-ig elvégezzük a vízvezeték bekötését. A pontos költségvetést a lakók­kal időben közöljük. Ami pedig az udvaruk­ban lévő fali-kút befagyá­sával kapcsolatos panaszt illeti, ezzel nem értünk egyet, mert a kút befagyása a lakók figyelmetlenségének következtében fordulhatott elő. Ugyanis fagyveszély ese­tén a kutakat megfelelő mó­don burkolni kell, ami a kút használóinak a kötelessége. Bencze József igazgató I Lancz Antalné panaszos soraihoz észrevételként még megemlíteném a sokszor rek­lamált áruhiányt. Ennek tisztázása egyszerű, mert könnyű megállapítani, hogy ki a hibás. Minden megren­delésnél másolat készül és I azt egyeztetve a számlával, I könnyen megállapítható, j hogy ki a hibás. Az üres üvegek, főleg pa- j lackok visszaváltása külö- | nősen nagy probléma közsé- ; günkben, mert több szektor j foglalkozik söreladással I (állami ' gazdaság. ÁFÉSZ, j magánkereskedők) és így j mindig vita van a vásárlók- ! kai. Kárpáti Ferene Boly I ---------------------------­-— —— . , : . Jogi tanácsadó K. Kálmán, mohácsi lakos kérdezi, hogy a félnapi munkaidőben foglalkoztatott dolgozónak mennyi a meg­járó évi szabadsága? A Munka Törvénykönyv ren­delkezései értelmében azt a dolgozót is megilleti az évi ren­des szabadság, akit a törvé- I nyesnél rövidebb munkaidőben j foglalkoztatnak. Abban az eset- I ben, ‘ ha az ilyen dolgozó a hét | minden napján munkát végez, I a szabadság ugyanolyan mérték- i ben megilleti, mint a törvényes | munkaidőben foglalkoztatott dol­gozót. • Eltérés abban mutatkozik csak, I hogy az átlagkereset a munka­idejével arányos időre jár. Te- I hát, ha fél napot — napi négy ! órát — dolgozik, akkor a sza- j badság napjára is csak négy- I órai átlagkeresetre jogosult. Ha nem dolgozik a hét min­den munkanapján, akkor a sza­badság is arányosan csökken a í munkavégzés mértékének meg- | felelően. P. J. olvasónk 1949-ben j történt bevonulását megelő­I zően dolgozott. Majd lesze* relése után újból munkavi­szonyba lépett. Kérdése: szabadság, juhi­Balra kanyarodó kocsi a Szabadság úti kereszteződésben „ Városunk szépséghibái ja” A Dunántúli Napló 1971. január 13-i számában fenti : címmel megjelent panaszokat kivizsgáltuk, és a vizsgálat alapján az alábbiakat közöl­hetjük: Rácz Jenő, Pécs, Vak Bottyán u. 35 á. szám alatti lakos panaszára vonatkozóan közöljük, hogy üzemvezető­ségünk közvilágítási csoport­ja a Vak Bottyán, Zöldfa u„ Tettye tér közvilágítási kör­zeteit megjavította. A javí­tás időpontjából kitűnik, hogy kirendeltségeink terv­szerűen, s nem az újságban megjelenő cikk hatására vé­gezték el a javítási munká­kat. Herendi Jenő, Pécs, Le- I vendula u. 21. szám alatti j lakos panaszára közöljük, j hogy Kovácstelepen szilvesz- j tér napján 0,4 kV-os veze- ! tékszakadás volt. A vezeték- | szakadást január 1-én javí- I tották meg, tekintve, hogy a j hiba ‘éjszaka jutott tudo­másunkra. Ugyancsak ja­nuár 1-én vezetékszakadás következett be, amit azonnal kijavítottunk. Január 2-án transzformátor szekunder fő­kapcsoló oldás történt, amit egy elégett hidalás okozott. A hibákat január 2-án, 14.30 órakor kijavítottuk. A DÉDÁSZ vállalatnak semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a közvilágítási berendezések ne üzemelje­nek, ezért tőlünk telhető módon igyekszünk a hibákat | megszüntetni, illetve a lehe- | tő legrövidebb időn belül 1 megjavítani. Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat teumi jutalom szempontjából az első tényleges katonai idejét figyelembe lehet-e venni? A tényleges katonai szolgalat idejét akkor lehet figyelembe venni, ha a leszerelést követően 30 napon belül újból munka- viszonyba lépett. Ezzel kapcso­latban a 2/1969. (II. 12.) Mü. Dí­sz. rendelettel módosított 5/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. rendelet 10/A S-ának (3) bekezdése úgy ren­delkezik, hogy be kell számítani a felszabadulást követően, de még az első Munka Törvény- könyve hatálybalépése (1951. február hó 1. napja) előtt mun­kaviszonyból sor- (első tényle­ges), valamint tartalékos (pót- tartalékos) katonai szolgálatra bevonult személynek a katonai szolgálatban eltöltött idejét is, ha a leszerelést követő 30 na­pon belül munkaviszonyba lé­pett. E rendelkezést csak azokra a személyekre lehet alkalmazni, akik már a felszabadulás után vonultak be katonának. A be­számítás szempontjából közöm­bös. hogy a leszerelés után a régi munkahelyre, vagy új mun­kahelyre ment dolgozni. A lényeges az, hogy a lesze­relés után 30 napon belül kez­dődött a munkaviszony. Leveleink nyomában Harmadszor is a „csöpögő csatornákról” 'jVf eg a múlt év december 31-i-L’-1- számunk levelezési rovatá­ban jelent meg a fenti címen írt panasz, egy nyugdíjas kisiparos jóvoltából: „Szakember lévén, sokszor eltűnődtem azon — írta —, hogy valamikor egyáltalán , nem volt gondja a szerelőnek, arra. hogy a közönséges esőcsa­tornákhoz szükséges lemezszege- j csekért bejárja a várost, a me- I gyét, eredménytelenül. Hasonló j a probléma a tűzhelysütőkkel is, mert csak elvétve kapni a vas­boltokban. Elemi szükségletek ezek, melyeket nem tudni miért hanyagol el az iparunk, keres­kedelmünk ...” E levélre azóta választ kaptunk a Városi Tanács kereskedelmi osztályától, mely­nek csak az utolsó sorait idéz­zük. „A kereskedelem illetékesei állandó jelleggel figyelmeztetik gyártó vállalatainkat a panaszos által említett, de más egyéb hiánycikkek pótlására is. Ami a megoldást illeti, véleményünk szerint több importra, vagy a gyártási kapacitás növelésének jobb ösztönzésére, következés­képpen központi intézkedésre lenne szükség.” Az említett levelek nyílt fórum előtti publikálása óta újabb hó­nap telt el, szerény, de mégis méltányolni való eredménnyel. A' elirmli Hanoiiban fel­kéréséit bennünket Vörös László pécsi műszerész kisiparos, hogy szerényen bejelentse: megoldotta egy részét az általunk fentebb idézett hiánycikk-problémáknak. Néhány hete személyesen fel­kereste a pécsi TITAN vállala­tot, ahol elfogadták ajánlatát, a bádogosipari munkákhoz elen- I gedhetetlenül szükséges — s évek I óta hiánycikknek számító —. le- , mezszegecs milliós tételben való gyártására. Nem a „bomba üz­let” kilátásai inspirálták erre az ajánlkozásra — hiszen 100 dara- j bonként csupán 75 fillért kap ér­te, és ha ehhez az adót is hoz- ! záteszi, nem nehéz kiszámítani a j tisztán megmaradó jövedelmét. I Hogy miért vállalta el mégis, : erre igazában a műhelyében kap- • tunk választ. A valószínűtlenül aprócska műhelyben hih'teilen j zsúfoltságban esztergák és kü- I lönös formájú „mini” automata I gépek sorjáztak egymás hegyén- hátán. Ez utóbbiakra hívta fel a i figyelmünket, mondván, hogy a ( legkisebb alkatrésztől az utolsó ! i csapszegig saját tervezésű, saját ! kivitelezésű gépek, melyek gyor- ! sabbak. „okosabbak” a hasonló rendeltetésű gyári konstrukciók­nál. B'“ Is mutatta mindkettőt mű­ködés, illetve gyártás közben. A i látottakból ítélve, természetesen nem áll módunkban összehason­lítást tenni a gyári és az általa készített gépek termelékenysége között, mégis minden elismerés megilleti a mestert e nagyszerű produktumaiért. — A bádogos ipar lemezsze- gecs-igénveit megyei viszonylat­ban magam is biztosíthatnám — mondotta —, de ahhoz, hogy en­nél szélesebbkörű igényeket is kielégíthessek, ez már idő és főleg munkaerő kérdése. De mint mondotta, éppen ez utóbbiak miatt nagyon megfon­tolandó, hogy vállalja-e vagy sem, akár egyetlen kisegítő szak­munkás felvételét, beállítását. — Erre csak azt válaszolha­tom, hogy nem éri meg, mert egy beállított szakmunkás után szinte ijesztő mére'üre emelked­ne a jövedelemadóm — mon­dotta. E véleményével, vagy inkább óvatosságával nem áll egyedül, mert; kisiparos-körökben sokhe­lyütt hasonló okok miatt torpan meg a vállalkozási kedv. Termé­szetesen nem azok védelmében mondjuk ezt, akik több rafiná- r óval, mint befektetéssel, nagy •'védelmekre tesznek szert — ■nert vannak ilyen kisiparosok is —, hanem azok mellett, akik legális ajánlatot tesznek a fen­tebb említett — valamennyiünket érzékenyen érintő — hiánycik­kek pótlására. Az rendjén is van, hogyT egy kisiparos ne keressen lényegesen többet egy jól kvalifikált szak­munkásnál, de adóztatásnál az illetékes hatóságoknak vélemé­nyünk szerint nagyobb különb­séget kellene tenniök kisiparos és kisiparos között, javára a hi- ánycikkek pótlásával foglalkozó mesterembereknek. Ezért egyetértünk a kereskede­lem illetékeseinek fentebb idé­zett véleményével, vagy ha úgy tetszik, javaslatával, ami szerint nagyobb ösztönzésre, következés­képpen közoonti intézkedésre lenne szükség ahhoz, hogy a már-már állapottá vált hiány­cikk-problémáink lekerüljenek a napirendről. Igaz ugyan, hogy az imént idézett sorok nem a kisiparosok, hanem a gs^árak, áll*mi szekto­rok ösztönzésére hívták fel a központi szervek figyelmét, ki­egészítésképpen mégis szeretnénk hozzátenni a magunk — nem­csak az említett egy példára, ha­nem sok hasonló tapasztalatra alapozott — érvelését is. P. Gy. S. K.-né pécsi olvasónk vidékre szeretne menni dol­gozni egészségügyi okokbóL Kérdése, hogy kisebb meg­szakítások, rövidebb munka- viszonyok ecetén is jogosult lesz-e a nyugdíjra, ha be­tölti a korhatárt? Az öregségi nyugdíjra való jo­gosultság feltétele a korhatár i betöltésén kívül még az, hogy j a kérelmező legalább 10 évi i szolgálati idővel rendelkezzék. Az egyes munkaviszonyok kö­zötti megszakítás a jogosultsá­got nem érinti, ha annak tar­tama az öt évet nem haladja meg. A rövidebb, hosszabb megsza- 1 kítások csak a figyelembe ve­hető évek számát, es a nyugdíj ■ összegét befolyásolhatják nagy- | ságuktól függően. j Tájékoztatjuk arról is. hogy ; az öregségi korhatár nőknél a2 - 1958. évi 40. sz. törvényerejű • rendelet alapjan a betöltött 55 : e’etév. A. nyugdíj összegének J megállapításánál a nyugdíjazást megelőző négy, illetve négy év es töredékidőt kell figyelembe venni. Ha nincs meg a jogsza­bályban megkívánt 913 napra járó tényleges munkabér, akkor i a besorolás szerinti munkabért kell a nyugdíj összegének meg­■ állapításánál figyelembe venni. Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az öt évvel ko­rábban elért tényleges kereset szerinti bért vegyek figyelembe, ha a kérelmező 50 éves élet­korában legalább Jü évi szolgá- i lati idővel rendelkezik. Középkori állapotok Tulajdonképpen a lapjuk­ban nemrég megjelent Bé­ke éttermi ételmérgezésről szóló cikk késztetett arra, hogy megírjam az említett étterem környékén tapasz­talt, eléggé el nem ítélhető állapotokat. Azzal kezdeném, hogy az étteremhez tartozó betonból készült hulladéktároló a 32- es autóbusz végállomása és az azt megelőző megálló kö­zött van elhelyezve, a jár­dától kb. 5 méter távolságra. A járda és a hulladéktároló között egy árok húzódik, melyben hónapok óta rothad, bűzlik a belé és mellé szórt konyhai szemét és ételhulla­dék. Ha elbírja a nyomda­I festéket, hadd jegyezzem J meg, hogy ez a terület rég- i óta kedvelt tanyája a pat­kányoknak. Történt már ályan eset is, hogy a közeli kazánház mögött dolgozó fiatalemberek „társadalmi munkában” tucatnyi pat­kányt „likvidáltak”, majd szép sorjában elhelyezték a járdaszegélyen. Véleményem szerint, — enyhén szólva is közügyről — pontosabban közegészség- ügyről van szó, melynek megoldásához ez úton kér­jük az illetékeseit mielőbbi intézkedését. Hernádi László Pécs bánya-rendező „Akire mindig rádudálnak...” A KRESZ módosításával kapcsolatos problémára sze­retném felhívni a figyelmet. A pécsi Szabadság út és József Attila utca kereszte­ződésében lévő forgalomirá­nyító lámpánál változatlanul „érvényben van” a sárga jel­zés melletti, balra kanyaro­dást jelző kiegészítő tábla. A sárga fényben is világít a nyíl, a járművek a KRESZ módosulás után is kivétel nélkül sárga jelzésben for­dulnak balra. Szerintem ez helytelen. A módosító 1/1971. (I. 29.) BM—KPM sz. r. 10. §-a (KRESZ 37. §) alapján két­ségtelen, hogy ezután bár: mely irányban továbbindul­ni csak zöld fényjelzés ese­tén szabad, — és hogy a lámpákon csak kiegészítő (világító) lencsét szabad el­helyezni, kiegészítő táblát nem. Az együttes rendelet 31. § (6) bekezdése szerint a ki­egészítő tábla hatálya 1971 február 1-ével megszűnt. A módosítás szerint sárga fény­jelzésre indulni nem szabad, így véleményem szerint az adott helyen sárga jelzés mellett balra kanyarodni sem szabad, csak zöld jelzésre, két irányból. Minthogy erről a járművezetők nagy többsé­ge nem tud, véleményem szerint erről a sajtóban igen sürgősen tájékoztatást kel­lene adniok, talán egy köz­lekedésrendészettel kapcso­latos cikk keretében, az ille­tékes rendőrhatóság bevoná­sával. Egy pécsi gépjárművezető, akire az adott keresztező­désben a mögötte álló jár-, művek vezetői sárga jel­zésnél mindig rádudálnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom