Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-16 / 63. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara; SÖ fillér Dunántúlt napló XXVIII. évfolyam, 63. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. március 16., kedd Hyemdász­kongresszus Aki az országban megjele­nő napilapok példányszámát vizsgálja, megállapíthatja, hogy a párt központi lapja a Népszabadság után a legna­gyobb olvasótábora a megyei sajtónak van. Az elmúlt négy év alatt például 160 ezer példánnyal gyarapodtak a megyei lapok. S közben az újságok tartalma is gazga- dabbá vált, témaköre is bő­vült, hiszen átlagosan heti 10 oldallal nőtt a terjedel­mük. Ez az érem egyik ol­dala. A másik viszont az, hogy legtöbb helyen sok nehézség közepette, elavult technikai, műszaki feltételekkel s — valljuk be — mostoha körül­mények között dolgoztak a megyei lapok előállítói. Ezért is tekintettek nagy várako­zással a nyomdák és szer­kesztőségek házatáján, de az újságolvasók, előfizetők is a Nyomda- és a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak XXXIX. kongresszusa elé, amely már­cius 12. és 13-án végezte munkáját. A könyvek, újságok, folyó­iratok előállítása — a tech­nikai folyamatok sorrendjé­ben — a papírgyártásnál kezdődik. A legutóbbi szak­szervezeti kongresszus óta el­telt időszakban mintegy két­milliárd forint jutott papír­ipari beruházásokra. Ezek el­sősorban a papírtermelés ka­pacitásnövelését szolgálták. Az országosan egy lakosra jutó papírfogyasztás az 1966. évi 30 kg/főről tavaly 43 kg/ főre emelkedett és a negye­dik ötéves terv végére vár­hatóan 60 kg/főre növekszik. A nyomdaipar fejlesztésé­ben már korántsem ilyen kedvező az összkép. Ezért is tartotta szükségesnek a szak- szervezet központi vezetősége 1969-ben állásfoglalásban fel­hívni az illetékesek — és a közvélemény — figyelmét a nyomdai helyzet tarthatat­lanságára. A mostani kong­resszus már jelentésében rögzíthette: „Véleményünk, állásfoglalásunk figyelembe­vételével született 1970. év elején a Gazdasági Bizott­ság határozata, mely a ne­gyedik ötéves tervidőszakban a nyomdaipar fejlesztésének célját, a kapacitás 40—45 százalékos bővítésében jelöli meg, gépcserés rekonstrukció útján. Ehhez állami támoga­tást, valamint kedvezményes hitelek igénybevételét irá­nyozza elő. Előtérbe kerül a vidéki, tanácsi nyomdák kor­szerűsítése, a fővárosi nyom­dákra nehezedő terhek átvál­lalása és a fokozódó vidéki igények kielégítése céljából. A tanácsi nyomdák fejleszté­se a negyedik ötéves tervidő­szakban előirányzott anyagi eszközök segítségével megol­dódik." Az országos kongresszus alapvető gondolatát a követ­kezőképp fejezhetjük ki: a papíripari munkásnak, nyom­dásznak, újságírónak és a kiadói dolgozónak egy a cél­ja, közösek a törekvései. Pár­tunk politikájának szellemé­ben a kulturális fejlődés, a sajtótájékoztatás bővítése ér­dekében egyre több, tartal­masabb, szebb kivitelű újsá­got. könyvet, a kulturált élet- hez szükséges papíripari, nyomdaipari terméket nyúj­tani az embereknek. A forradalmi ifjúsági napok megyei megnyitója Koszorúzások, ünnepi KlSZ-taggyülésekfemlékmüsorok Baranyában Petőfi Sándor szobránál dr. Takács József megemlékezését mondja. Kossuth Lajos szobránál Is elhelyezték koszorúikat a társadalmi szervek képviselői. Az idő 1848. március 15. hangulatát idézte: szemer­kélő eső fogadta Pécsett hét­főn délelőtt a forradalomra, a harcos ifjakrá, a szabad­ságharc és a munkásmozga­lom hőseire emlékező töme­get, a Kossuth szobornál, és a 48-as téren álló Petőfi szobornál, A Kossuth szobornál a együtt helyezték el az emlé­kezés koszorúit. A községek­ben is több helyütt műsorral készültek az évfordulóra, így Kétújfalun, Nagydobszán és Mozsgón volt ünnepi úttörő csapatgyűlés és kultúrmű­sor. (Folytatás az S. oldalon) í sütőipar negyedik 5 éves terve Kállai Gyulái jelölték a debreceni 4. számú választókerület országgyűlési képviselőjének A Magyar Gördülőcsapágy | Művek debreceni gyára elő- j készítő üzemének nagycsar- | nokában, hétfőn tartották j meg mintegy kétezer válasz- ( tópoigár részvételével a deb­receni 4. számú választóke­rület képviselő jelölőgyűlé­sét. A jelölőgyűlésen részt- vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az országgyűlés elnök«, valamint a megye és Debre­cen város párt- és tanácsi ve­zetői. . Fazekas Károly, a Hazafias Népfront Hajdu-Bihar me­gyei bizottságának elnöke javaslatára egyhangúlag Kál­lai Gyulát jelölték a válasz­tókerület országgyűlési kép­viselőjének. Ma kezdődik a negyedik SALT-forduló Becsben A negyedik SALT-forduló megkezdésére Becsben min­den késaenáll Franz Jonas osztrák szö­vetségi elnök hétfőn délben hivatalában üdvözölte a SALT-tárgyalásokra Bécsbe érkezett amerikai és szovjet küldöttséget. Jonas sikert ki- vánt a „döntő jelentőségű­nek” minősített tárgyalások­hoz, majd külön-külön né­hány szót váltott Gerard Smith nagykövettel, az ame­rikai delegáció vezetőjével és Vlagyimir Szemjonov kül­Mozaikiapgyárió üzem épül Pécsváraclon ügyminiszter-helyettessel, aki a szovjet küldöttség élén áll. A bécsi SALT-forduló meg­nyitása ezúttal a küldöttség­vezetők eddig hagyományos­nak tekintett nyilatkozatai nélkül zajlott le. Az osztrák hírszolgálati iroda az ünnep­ség után közölte, hogy Jo­nas elnök üdvözlő beszéde is „programon kívül" hang­zott el. Hétfőn délután az ameri­kai küldöttség vezetője szű- kebb kíséretével udvariassá­gi látogatást tett a bécsi szovjet nagykövetségen, ahol kedden délelőtt az első hi­vatalos munkaülést tartják. A harmadik Smith—Szem­jonov találkozó: színhelye hétfőn este a bécsi kancellá­ri palota volt, ahol Bruno Kreisky kancellár adott — ugyancsak szigorúan zárfckö- 'rö.— fogadást a SALT-dele- • gációk tiszteletére, • Íjból sütnek fehér és rozskenyeret — űj üzemek, nagyarányú műszaki fejlesztés részt vevő diákok, az évfor­dulóra emlékező közönség előtt dr. Dénes Béla, a Pé­csi Tanárképző Főiskola ta­nára mondott rövid, — a magyar munkásmozgalmat 1848-tól napjainkig végigkí­sérő, — emlékbeszédet, majd a Szózat hangjaira koszorú­kat helyeztek el a szobor talapzatánál a Hazafias Nép­front városi bizottságának, a KISZ megyei és városi bizottságának, és a Pollack Mihály Műszaki Főiskola KISZ-szervezetének képvise­lői. A pécsi Petőfi szobornál tartott ünnepségen dr. Ta­kács József, a Hazafias Nép­front pécsi városi bizottsá­gának titkára emlékezett az évfordulóra, s az 1848-as eszmei örökség továbbvivői- re. A koszorúkat a Hazafias Népfront városi bizottságá­nak, az ifjúsági szövetség megyei és városi bizottságá­nak képviselői helyezték el a szabadságharcos költő szob­ránál. A megyében a KISZ alap­szervezetek ünnepi taggyű­léseken emlékeztek 1848. március 15-re, — a rendez­vények egyúttal a három nagy évfordulót felölelő For­radalmi ifjúsági Napok he­lyi nyitóünnepségei voltak. Sikláson már szombaton kezdődött az ünnepségsoro­zat: a Táncsics Mihály Gim­názium diákjai és a Táncsics úttörőszervezet tagjai meg­koszorúzták a költő szobrát, — este pedig a gimnázium irodalmi színpada műsorral emlékezett a forradalomra, forradalmárokra. Vasárnap este ifjúsági bált rendeztek. Március 15-én délután a 48- as téren az ifjú kommunis­ták és a népfront képviselői koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. A szigetvári 48-as szobor­nál Németh Tibor, a Haza- Eias Népfront városi bizott­ságának titkára mondott rö- j vid beszédet, s a fiatalokkal 4 A fogyasztók és a sütőipart szakemberek többsége mindig is azt állította: a jövő vidé­ken a kis és közép nagyságú sütőipari üzemeké. Húsz ki­lométernél távolabbra szállí­tani kenyeret nem érdemes. Ennek ellenére Baranyában, az 1968 előtt tervezett és épített gyárak — Siklós, Komló, Szigetvár és Mohács — kapacitásukat csak nagy területen tudják kihasználni. Baranyában hosszabb időt vesz igénybe mire a sütőipar negyedik ötéves tervének, a j helyes körzetnagysag meg- j választási koncepciói érvény- [ re jutnak. Erről, az új gyárt- mányokról és a műszaki fej­lesztésről esett szó tegnap, a j műszaki és közgazdasági pro­paganda hónap keretében rendezett előadáson. Megyénkben a jelenlegi sü­tőipari kapacitás 105 tonna/ nap. Az éves átlagos igény 103,5 tonna. Hét végére azon­ban, mintegy 30 százalékkal növekszik ez az igény. A kis és középüzemek előtérbe he­lyezésének jegyében Vajszlón Szentlőrincen és Pécsváradon 23 millió forint értékben új üzemeket létesítenek, ami na­pi 22 tonnával növeli majd Baranya sütőüzemeinek ösz- szes kapacitását. Ezzel párhuzamosan Má- gocson, Bolyban és Kővágó­szőlősön nagyszabású rekon­strukció, Szigetváron és Sely- lyén pedig belső korszerűsí­tésre kerül sor. Erre 8 millió forintot kíván fordítani a Baranya megyei Sütőipari Vállalat, öt új szaküzlet és 30 speciális kenyérszállító •’■ópkoesi újabb 17 millió fo­nat értékben szolgálja majd a fogyasztók érdekeit A műszaki fejlesztésen kí­vül a gyártmányok választék bővítésében is nagyarányú fejlődésre lehet számítani. Újból sütnek majd fehér és rozskenyeret. Ugyanakkor a péksütemények választéka is jelentősen bővül az elkövet­kező öt esztendőben. A húsipar vágó-, feldolgo­zó és főként hűtőkapacitása megyénkben sem kielégítő. Már ma sem tud megbirkóz­ni maradéktalanul a megnö­vekedett feladattal. Évi vá­gósertés-kapacitása 93 ezer, az állam felé történő vágó­sertés-értékesítés pedig már tavaly is több mint 120 ezer volt. És ez csak Baranya megye, ehhez jön még Tol­na is, hisz köztudott, hogy Szekszárdon a vállalatnak nincs vágóhídja s onnan is Pécsre hozzák vágni a serté­sek egy részét. A helyzeten valamit javítani fog, ha Szekszárdon felépül á vágó­híd. Eközben azonban belép a termelésbe a megye tsz- eiben most épülő 25 szako­sított sertéskombinát, üze­melni kezdenek az új álla­Ha nem is hiánycikk a j mozaik burkolólap, évek óta j csak jelentős külföldi beho- j zatallal tudja kielégíteni az igényeket a kereskedelem. Megyénkben a Pécsváradi Építő Ktsz foglalkozik mo­zaiklap gyártásával, kisüze­mi méretekben. Mivel ter­mékük igen keresett és piaci lehetőségeik is kedvezők, bő­víteni kívánják ezt a tevé­kenységet és új üzemet léte­sítenek. A várhatóan 12 milliós beruházáshoz jelentős állami támogatást kapnak, s így az építkezést még ebben az év­ben megkezdhetik. mi gazdasági hizlaldák is. így az ötéves terv végére, szerényen számolva is évi 200 ezer hizottsertés felvá­sárlására kell számítani. Ezért került napirendre a kisvágóhidak és húsfeldolgo­zók kérdése. A jelenleg működő kis vá­góhidak száma 46 Baranyá­ban, az állami gazdaságok­ban tizet üzemeltetnek — ezek is mind újonnan épültek —, a tsz-ek tizenegy, az ÁFÉSZ-ek kilenc vágóhidat üzemeltetnek, ezen kívül 16 tanácsi vágóhídban történik rendszeres vágás a megye községeiben. Néhány hely kivételével mindenütt van húsfeldolgozó is, ahol töltelék- és füstölt­árut készítenek, főként helyi ellátásra, de jut belőle a na­Magyar pártböldöttség utazott a Német Szövetségi Köztársaságba A Német Kommunista Párt vezetőségének meghívá­sára hétfőn este baráti láto­gatásra Düsseldorfba utazott Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Katona István, a Központi Bizottság tagja, a KB agitációs és pro­paganda osztályának veze­tője. gyobb városokba is. Ezek. a kisüzemek jelenleg a hús­ipari kapacitásnak mintegy 15 százalékát képviselik, ez nem sok. Az ötéves terv vé­gére azonban számuk vár­hatóan annyira megnő, hogy ez az arány elérheti az 50 százalékot is. Hisz a megye jelenlegi húskontingense he­ti 17 vagon sertéshús, ebből öt év múlva 7—8 vagont tudnának már a kisüzemek fedezni, vagyis az egész vi­dék ellátását. A húsipar dol­ga is könnyebb lesz, ha csak a nagyvárosokba és fürdőhe­lyekre, nagyobb települések­re kell árut szállítania, mert a vidék önellátóvá válna. S népgazdasági szempontból sem mellékes. , ha 700 bolt helyett csak 7Ó-be kell ki­szállítani a sertéshúst és húskészítményeket Vágóhidakat, húsfeldolgozókat építenek a tsz-ek 46 kisbúsüzem az igény 15 százalékát elégíti ki — Cél i az ötéves terv végére a kisüzemek lássák el a falut húsféleségekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom