Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-23 / 45. szám
L DUNÁN TO Ll NAPLÓ 1971. február *3. Személygépkocsi, felárra!! Árdrágításért elítélték! Még egyszer az „ügyeskedőkről” Érdeklődéssel olvastam a Dunántúli Napló 1971. február 13 -i számában D. Kónya József sorait az „ügyeskedőkről”, az „okos élet híveiről”, akik semmitől sem riadnak vissza, hogy köny- nyen, az átlagember színvonalán felül éljenek, hisz „kis pénzt munkával sem kunszt szerezni.. Mert nem a munkával szerzett, vagy kiérdemelt anyagi jólétet megalapozó jövedel- mezés az, amelyet az emberek mindinkább egészséges, szocialista igazságérzete nem tud elviselni, hanem a közösség rovására és a maga hasznára szemérmetlenül, gátlástalan módon „ügyeskedők” eseteit, akik kapitalista nagy- kereskedőket meghazudtoló „üzleti érzékkel” épülnek be nem egyszer gazdasági életünkbe is, és tevékenykednek magukat hasznosnak és nélkülözhetetlennek feltüntetve. A tapasztalat az, hogy így sokkal kevésbé feltűnő a gyors felfutás, hisz ezeknek tetteit nem egy esetben jól működő és megbecsülést szerzett gazdasági szerv illetéktelenül igénybe vett neve, és pecsétje fémjelzi. Nem régen fejezte be a nyomozást a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság egy ilyen ügyben, amikor termelőszövetkezeti zöldségbolt vezetők csupán egyetlen üzletkötést követően 60 0(K) forint „árrés”- hez jutottak és osztották meg hárman egymás között úgy, hogy egyikük még további 10 000 forint közvetítői jutalékot is kapott. Mindenesetre elgondolkoztató az olyan üz- .letkötés, amelyet követően a termelőszövetkezet 40 000 forintos nyereségével szemben az okos üzletkötők 70 OOO forintot vágtak zsebre. Azt már talán felesleges is említenem, hogy ezek között az „üzletemberek” között olyanok is akadnak, akik már négy alkalommal álltak bíróság előtt vagyon elleni cselekmények miatt. Az utóbbi években gazdasági életünkben egészséges pezsdülés indult meg. Régi, a fejlődés során túlhaladott korlátozások szűntek meg helyesen, egyik napról a másikra. hogy helyet adjanak egy új, az eddigieknél rugalmasabb gazdálkodási módnak. Kibontakozóban van egy egészséges közgazdasági szemlélet, amely életerős és nem tűri a felesleges korlátokat. A jogi szabályozás adta keretek esetenként szűknek bizonyulnak. hisz az új törvényszerűségek elemzéséhez, jogi formába öntéséhez idő kell. Ezért van most különösen nagy szükség a gazdasági vezetők érettségére, józanságára. de éberségére is. A gazdasági rendszer modelljében bekövetkezett változások, engedmények egyszers- mint nem jelentenek változást alapvető kérdésekben. Ilyen alapvető kérdés, hogy minden, ami a gazdasági életben történik, elsősorban a közösség javéra történjék, és olyan embereket, akik ezt nem tudják, vagy nem akarják megérteni, vagy ügyesen igyekeznek kijátszani, az engedményeket a maguk hasznára gyümölcsöztetik, nem szabad megtűrni. A közgazdasági és a jogi szemlélet, ha esetenként lehet is eltérő, ebben az alapvető kérdésben szükségszerű, hogy egymásra találjon. Utaltam a gazdasági vezetők éberségére. Az utóbbi években szinte természetes — de egyáltalán nem törvény- szerű, — hogy nagyobb volumenű visszaélések felderítését a Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatának kell megelőznie, vagy rendőri felderítés eredményeként kerül csak sor a nyomozás elrendelésére. Kevés a belső, vagy külső ellenőrzésre kötelezettek feljelentésére indult eljárás, holott — a nyomozások során ez rendszerint nyilvánvalóvá válik — megfelelő éllenőrzés mellett a visszaélések tartama lényegesen lerövidíthető, az illetéktelen nyereség mértéke csökkenthető lenne. Nem általánosítható, de éppen egy megyei termelő- szövetkezet esetében volt példa arra, hogy az éberséget gyakran csökkenti a jól jövedelmezőség reménye ... E termelőszövetkezet villany- j szerelő részleg vezetője és ■ társai túlszámlázással 21100(1 j forint kárt okoztál^ azoknak j a sértetteknek, akik részére i a szövekezet melléküzemága I munkálatokat végzett. Mivel í a bérekés a brúttó termelési | érték és az anyagmegtakari- | tás megfelelő százalékos ará- ! nvában történt, így minél nagyobb volt a túlszámlázás a tsz javára, annál maga- i sabb volt a jogtalanul szám- j fejtett munkabér összege. I Persze a tsz sem járt rosszul, j hiszen az ügyeskezű villany- | szerelőknek kifizetett 31 000 forint híján a jogtalan haszon nagyobb része ott jelentkezett. dicsekednek is, — hogy törvényeink az ilyen magatartás üldözését kötelezővé teszik. Itt nincs joghézag, amelyről az újságíró beszélt, esetleg az eredményes üldözés nehézségeivel állunk szemben, bízunk abban, hogy egyre ritkábban. Adalékokkal kívántam csak hozzászólni a témához, azzal a meggyőződéssel, hogy elősegítsem a tisztánlátást és bátorítom azokat, akik a társadalmi erkölcs nevében emelnek szót a társadalmunkat nem jellemző, de zavaró és sokszor igen változatos formában megjelenő visszásságok ellen. Dr. Tamási János megyei föügyészhelyettes Mi készül a bol\i fonálból f A boly! ÁFÉSZ üzemében az idén már csaknem százhuszan dolgoznak A három részleg kö- i zül a fonó fejlődött sokat az utóbbi időben. Speciális import | anyagok felhasználásával külön* I leges fonalakat készítenek, ame- ! lyeket részben saját maguk használnak fel, részben pedig a ke- | reskedel imnek adnak át. ! A kötőrészleg bedolgozói ta- | valy ha vont.' átlagosan 3 ezer pulóvert, kardigánt és garbót ké- ; «zí tettek az idén már megköze- • lit5 a 6 ezret a termelésük. IXarn adik részlegük a szőnyegszövő, amely most újdonsággal jelentkezik a piacon. Műszálból vízhatlan fürdőszoba-szőnyegeket gyártanak, amelyek tetsze- tősek ugyanis különböző tájegységek népi motívumaival díszítik a szövők. Legnagyobb sikere a torontáli szőnyegeknek van. j Árujukat a fogyasztási szövet- . kezetek által létrehozott közös vállalkozás segítségével juttatják el a kereskedelemnek. Kelendők a termékeik, így az idén már j havi 400 ezei forintos termelési érték előállítását tervezik a ta- j valyi másíé' százezres havi át- í taggal szemben. A ház és a tere Tér? Forgalmi csomópont? j Is-is. A századeleji városépítők ! térnék szánhatták. Az 1907- j ben a Horvai János—Schu- í lek Frigyes—Abt Sándor hármas keze alól kikerült | Zsolnay-szobor és a rákövetkező évben mellette épült | Mattyasovszky-ház e szán- j dékról tanúskodik. A tér mai j képe viszont arról, hogy a [ szándéknál nem is jutottak j tovább. Pedig kár, hogy azok ! a tervek, amik az akkori j építészek fantáziájában meg- | születtek e térrel kapcsolatban. nem valósulhattak meg. í Talán Pécs legszebb terében j gyönyörködhetnénk ott, ahol I most egyetlen, magános ház | várja sorsával megbékélten még mindig az új társakat. A tér továbbalakítására mindössze egyetlen kísérlet történt az elmúlt hat évtizedben. Az eredményt ma is Harminc perc a szálloda portáján Természetesen szép számmal élnek közöttünk, akik csak a „tiszta üzletet” kedvelik, amikor nem osztozni senkivel akár szövetkezeti lakásnak meg nem engedett haszonnal történő értékesítéséről, akár pedig — amelyről az újságcikk is említést tesz — gépkocsi átvételére jogosító utalványok felárral történő továbbadásáról van szó. Ehhez csak annyit: helyes felismerésen alapuló rendőri kezdeményezés alapján a közelmúltban indult eljárás azért, mert egy 850-es Fiat személygépkocsi átvételére jogosító kiutalást a méltányos hasznot meghaladó felárral, 12 000 forinttal magasabb áron értékesítettek. A Pécsi Járásbíróság árdrágításban találta bűnösnek az elkövetőt és felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása mellett kötelezte az alaptalan gazdagodás összegének az állam javára történt visszafizetésére. Eljárás folyik egy üzletkötő ellen is, aki a nyomozás adatai szerint rövid idő leforgása alatt három gépkocsi adás-vételén 38 OOO forintot keresett. Ezeknek és a hasonló ügyeknek a bizonyítási problémáiról itt nem lenne célszerű szólni, azonban nem árt tudatosítani, — mert vannak, akik a jó üzletkötéssel még — Igen, írja csak, nőtlen vagyok. Egy esztendőt éltem Svájcban, ott tanultam olaszt és németet. Anyám révén a szerb-horvát nyelvet. Egyetemen lehallgattam néhány félévet, egyik év nyarán Balatonon pincérkedtem. a vendég — valamilyen belkeres fejes volt — ajánlotta a szállodaipart. így lettem szállodaportás. Nem bántam meg. Nekem is vannak álmaim, terveim s ezek a szakmán belülre korlátozódnak. Anyám falun él, a szomszédok tőle érdeklődtek felőlem: igaz-e, szállodaportás lett a fiúból? Csodálkoztak, mert képzeletükben a „portás” rokkantat, vagy nyugdíjast jelent. — Azt kérdi, hogy milyen hivatás ez? Mit mondjak? Aki szereti, annak szép és nehéz, Régebben nem sokra tartották a portást. Mindenféle embert beállítottak — persze nem a nagy, neves szállodákról van szó, kisebbekről — mondván: „Nem kell ész ahhoz, hogy valaki a rekeszből kiadja a szobakulcsot és nagyot köszönjön a vendégnek ...” Rég volt ez. Ma már olyan óriásira duzzadt az idegenforgalom, hogy négy elemivel nem lehet beállni a pult mögé. Alapfeltétel: iskolázottság és idegen nyelvek ismerete. A szálloda- ipar „öreg rókái” szerint a portás soha nem mondhatja a vendégnek azt. hogy: „Nem tudom”. Tudnom kell, merről és merre érkeznek, — indulnak a vonatok, autóbuszok, hol vannak jó kirándulóhelyek a megyében, vagy nevezetességek esetleg az ország más területén, hol vannak a mulatók, mi megy a mozikban, színházban, hol kaphat emléktárgyat vagy jó tájjellegű bort. Tudnom kell, mikor van kettes ünnep a szomszédos Jugoszláviában, mert akkor özönével jönnek a turisták. Ajaj! Aztán másféle kívánságok is ugye, női címek például és akkor magyarázkodnom kell, hogy ké- remszépen mindent a vendég érdekében, de ezt nem, mert „kerítéssel” nem foglalkozunk pillanatnyilag. A szállodaportás legyen udvarias, de ne túlzottan tartózkodó, továbbá haverkodó sem, mert csak így őrizheti meg tekintélyét: a szállodaportás az egész vendéglátó-egységet képviseli és nem mindegy, hogy miként? Pillanat türel■ mét kérem, vendég érkezett... — Hol is hagytuk abba? ; No igen. Éves viszonylatban | a vendégek negyven száza- í léka külföldi, keleti, nyugati I egyaránt. Sok az olasz, főleg ' fiatalok. Érdekes divat ez, ■ idejárnak Magyarországra ' nősülni. A pesti kollegáktól | is ezt hallom. Itt. Pécsett három lájayt vettek feleségül, ötről tudom, hogy menyaszi szonyok. Nem gazdag ola- i szókról van szó. A múlt j ’ nyáron egy jóravaló olasz j | fiatalembert próbáltam lebe- | | szélni égjük helyi lányról, aki ugyan csinos, jólöltözött, 1 értelmes is, csak éppen ... Kát ugj-e, ne exportáljunk ilyeneket, van kint is éppen i elég. — Sok a törzsvendég, főleg Pestről. J„ a neves futI ballista is itt töltötte nász- j útját, de a neves képzőművész is, mint Sz. E. is törzsvendégünk. És megfordult már itt miniszterhelyettes családjával nem is egyszer. • — Különleges kívánságokról lévén az imént szó, bi- 1 zony néha bajban vagj'ok. Az ember azt hinné, a szocializ- | musban nincs „rongyrázás”, pedig kérem dehogy nincs! Filmesek laktak itt néhány napig. Egy szobával többet kértek. Kérdem, kié lesz? ; Hát a kutyáé. Kutyát nem szállásolhatunk el. A vendég könyörög, először bolondozik — bohémkedik, színészi tehetségét is latbaveti, de hiába, a kutya kívül marad. Káromkodtak egyet, majd kocsival elszaladtak a városba. takarót vásároltak, bebugyolálták a kutyát a kocsi hátsó ülésén és nekem adtak egy ötvenest; éjszaka nézzek ki néhányszor, jól alszik-e a dög. Megoldódott a dolog, mindnyájan elégedettek voltunk. Ismert színművészek is műsort adtak a környéken valahol, egy éjszakára itt szálltak meg, közöttük volt a fiatal táncdalénekesnö is. Akkor este valamityen születésnapot ünnepeltek. Nyolc üres pezsgősüveget dobtak ki az ablakon, ennyi strigulát húztam a pultra, mert ugye, az ablakot elfelejtették kinyitni, amikor az üvegeket hajigálták. Később az erkély mellvédjét rúgdosták tropá- ra. Tudom pontosan, mi mennyibe kerül, reggel a kárösszeget is hozzácsaptam a számla mellé. Fizettek is, mondták, ne haragudjak. Jó. nyeltem egyet. Éppen a múltkor olvastam valahol ezt a jelzőt, hogy „szocialista úriasszonyok”, hát vannak bi- | zony, meg „szocialista úriemberek” is, csak éppen nem lóháton érkeznek be az étterembe, mint hajdanán — ahogy hallom — a régi úri- világban. — Hányas szoba kérem? Igen, tessék parancsolni. Reggel az ébresztést 7-kor? Igen. Pontosan, természetesen. — A „különálló” női és férfi vendégek miatt is sok vita van. Ha külföldi az illető férfi is, nő is, közös szobát kapnak, ha kérik. Rendszerint kérik. De hazai állampolgárnál nem léhet. A „határozott” vendég két külön szobát .kér, bár együtt jött a hölggyel. így lehet, végül is joguk van hozzá. A „gátlásos” férfivendég külön jön be, kiveszi a szobát, tíz perc múlva jön a hölgy, „ismeretlenül”, de a azonos városból és azonos vállalattól, szintén külön szobát kér. Ismertem egy öreg szálloda- portást, valamikor együtt dolgoztunk, hát kérem, képes volt fölülni az emeleti dohányzóasztalhoz és egész éjjel leste, hogy a hölgy át- megjT-e férfi kollegája szobájába. Csak azért, mert nem kapott az öreg „jattot”. Nem tudja, mi a „jatt”? Borravaló. Ezért leskelódött. A két szerencsétlen pedig kü- lön-külön, magányosan rágta a paplansarkát egész éjjel. Ha tudná, még mik meg nem történnek? Gazdag pesti maszek — ötvenöt éves fejjel jön nászúira huszonkétéves feleségével... Igen-igen! — így ahogy mondom, szóval, a vacsorát meg a kékfrankost föl a szobába kérik és a kávét majd rá két órára... És kérem, rohan le a férj felháborodva. mert enyhén szólva... a hölgy már nem volt érintetlen, pedig ellenkezőjét állította és megbízott benne. — Kérdezte, milyen terveim vannak. Nos, szeretnék egyszer majd egy nagy szállodában dolgozni. Nincs szebb és izgalmasabb egy forgalmas szállodai portánál, ahol különböző nemzetiségű vendégek rendelkezésére állhat az ember, telefonok szólnak, idegen szavak hallatszanak, bejelentőlapokat nyújtok a vendégnek, üzeneteket, leveleket adok át és veszek, veszekszik az ember a lonj dinerekkel, szobaasszonyok- j kel, de mindig a vendég ér j dekében. Nevemet és szállo- ! dánk megnevezését mellőzze, j hogy ne sértsük a diszkrá- j ciót. Ez íratlan törvénj'e a szállodaiparnak. Rab Ferenc borzadva nézzük. Pedig másutt talán nem is mutatna olyan rettenetesen az a Szabadság úti ház, de itt... Tiszta szerencse, hogy a városrendezési tervek nem szánnak hosszú életet neki, hiszen az új megyeháza nem kuksolhat egy tömbbelsőben. Ne is, említsük többet e házat-! Figyelmünket inkább fordítsuk arra az egyre, ami magánosságával hirdeti 1908 óta egy tér elvetélt lehetőségét. A Pilch Andor tervezte Mattyasovszky-ház zöld eozinmázos tetőcserepeiről. a román építészeti stílust felelevenítő pirogránit homlokzati díszeiről és a lépcsőház halványkék burkolólapjairól bárki felismerheti az épület kapcsolatát a Zsolnay gyárral. Hat évtizedes múltjából bizonyára az a néhány év volt a legizgalmasabb, amikor az ötvenes évek elején — az új pártház elkészültéig — otthont adott a megyei pártbizottságnak. Azóta ismét a lakóházak szolid, egyhangú életét éli, amiben az elmúlt években megkezdett általános felújítás hozott némi változatosságot. Rá is szolgált már erre a Mattyasovszky-ház. A tetőcserepek egyre gyorsabban mentek tönkre, a homlokzati vakolat sebhelyei még jobban felhívják a figyelmet a díszítőelemek foghíjaira.* A járókelők egy esztendeje kerülgetik a „körgallért”, — védőtetős állványzatot — ami a meglazult és lehulló pi- rognánit-darabok ellen nyújt védelmet. A Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat végzi a felújítást, ami a szokványostól eltérő feladatot jelent. Épületfelújításnál általában 20 százalék szokott lenni a homlokzati munkák részaránya, itt 50 százalék. A Pécsi Porcelángyár 18 ezer eozinmázas tetőcserepet gyártott, s ezek már a helyükre is kerültek. De elkészültek a homlokzati diszek is. 40 féléből 242 darabot kellett összesen gyártani. Az egykori sablonok már rég a múltéi, most még azokhoz is új formát kellett készíteni, amikből 2—3 darabra van szükség. A 2 és fél millió forintos felújítási munka legfontosabb szakaszára tavasszal kerül sor: a jó idő beálltával megkezdik a homlokzati díszek elhelyezését és úgy tervezik, hogy május 1-ig be is fejezik a munkát. És azután? Tóth Zoltán városi főépítésztől tudtuk meg: — A városrendezési tervek megoldják a Mattyasovszky- ház mindkét szárnyának kapcsolatát új épületekhez, ezáltal ez a hovatovább műemléki jellegűnek számító ház az új városközpontnak is eleven része maradhat. — És a tér? — A tér exponáltsága kétségtelen, hangsúlyt is kell kapnia. A majdani szanálások után korszerű épületsor kerül az északi oldalra, a posta új műszaki épülete és a néprajzi múzeum közé. Az épületek magasságát természetesen úgy kell majd megválasztani, hog” ne zavarják azt a ragyogó kilátást, ami jelenleg a pályaudvar felől '"rul a szemlélő elé. A nyugati oldal, ahol a képtár van. szintén szanálásra ítélt terület, s az ott épülő magas házak a József Attila utcai OTP-házakkal alkotnak majd szoros egységet. Mindez azonban — sajnos — nem negyedik ötéves tervi téma. Van tehá remény, hogy a századeleji tervek — ha lényegesen módosult fo-mában is — megvalósulnak? Úgy látszik. H. L — Műszálból gyerraekingpulóver 1—5 évesnek 57 Ft-ért, 6—12 évesnek 93 Ft-ért, férfi freskó pizsa- | ma U* Ft-ért, női félkötér.y 15,30 j Ft-ért, melles kötény 32 Fl-ért, és I niég több ruházati áruféleség 20— | 61) százalékos engedménnyel vá- j sárolható a Leértékelt Áruk Sal- I lai utcai boltjában. (x) — Áramszünet lesz március 9- | jg 7—16 óráig a Lőtér u., Bokay .J. u.. Bogár u.. Víg u., Ke- I szűj u., Tolsztoj u.. Berzsenyi u.. Makarenko u., Micsurin u., ! Kertváros u., Gárdonyi G u. i álla] határolt területen. (x) A Tolna megyei Állami Épííőipari Vállalat felvételre keres villanyszerelő vízvezetékszerelő fűtésszerelő gépszerelő autó-, motorszerelő vasszerelő TMK villanyszerelő munkahelyi villanyszerelő munkahelyi gépszerelő bádogos hidegburkoló tetőfedő melegburkoló üveges festő-mázoló hőszigetelő lakatos ács asztalos esztergályos hegesztő nehézgépkezelő könnyügépkezelő földmunkagépkezelő autódarukezelő autódaruvezető szakmunkásokat, kubikosokat, segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat központjában Szekszárd, Tarcsay Vilmos u. Irodaház.
