Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-14 / 38. szám
SAVUL évfolyam*. SS. mim Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1911. február 14.. vasárnap A Kosponti Staiisstikajrlj/T^íjt^f Baranya megyei Igazgatósága jelenti Eredményesen zártuk a III. ötéves tervidőszak utolsó évét Fokozzuk az együttműködést Alekszandar Grlicskov nyilatkozata A m, ötéves tervidőszak utolsó évében 1910-ben tovább fokozódott a beruházást tevékenység a megyében, kiegyensúlyozottan nőtt az ipari termelés, a mezőgazdasági eredményeket csak kismértékben befolyásolta a kedvezőtlen időjárás. A lakosság életkörülményeinek javulását a bevételek fokozódása, a növekvő áruforgalom, a kommunális és szociális szolgáltatások bővülése jelzL Beruházások Baranya megye és Pécs város terüiétén a népgazdaság szocialista szektorában kb. S.5—3.6 milliárd forint értékű beruházást teljesítettek 1970-ben. Ez mintegy 17—18 százalékos volumennövekedés, jóval több, mint ameny- nyi a harmadik ötéves tervidőszak bármely korábbi évében volt, de kevesebb a tervezettnél. A lemaradás az országos átlagnál nagyobbmér- vü építőipari kapacitáshiány miatt jelentkezett az elmúlt esztendőben. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek folyóáron számítva 18.7 százalékkal több beruházást teljesítettek 1970- ben, mint az előző év folyamán. Különösen gépbeszerzéseik összege nőtt, 39.8 százalékkal volt több az utolsó esztendőben, mint 1969-ben. Az 1970-ben üzembe helyezett beruházások összege lényegesen alacsonyabb a tervezettnél. A befejezetlen beruházások összege december 31-én j elentősen magasabb volt, mint a harmadik ötéves terv korábbi éveinek végén. Számos termelő és kommunális beruházásunkat — köztük két egyedi nagyberuházást is — teljesen üzembe kellett volna helyezni 1970 végéig, erre azonban nem került sor. Az üzembe nem helyezett beruházások állományának e növekedése azért is kedvezőtlen, mert befejezésükhöz a IV. ötéves terv anyagi-műszaki forrásainak számottevő igénybevétele is szükséges. A terv szerint 1970- ben vagy még korábban teljesen üzembe helyezendő 21 fontosabb beruházás közül 13 teljes üzembe helyezésére nem került sor. A harmadik ötéves terv Időszakában területünk beruházásainál is új tendenciák jelentkeztek. Csökkentek a 1 nehézipar, azon belül is a szénbányászat és a villamos- energiaipar beruházásai. Erőteljes fejlődés jelentkezett viszont a megye építőanyagiparában, valamint egyes könnyű- és élelmiszeripari vállalatoknál. A gazdaságirányítás reformja nem csökkentette a beruházásokra irányuló fizetőképes keresletet. A kivi telező-szállító vállalatok kapa- dtáshelyzete, technológiai feltételei általában nem tették lehetővé az egész beruházási folyamat számottevő meggyorsítását, gazdaságo- asbbá tételét. Ipar A megye saoeiahst* ipara 1970-ben 4 százalékkal termelt többet, mint egy évvel ezelőtt. A termelési szint a szocialista iparban 21 £ százalékkal haladta meg az 1065. évit A fontosabb cikkek többségéből a megyei ipar 1970- ben nagyobb mennyiséget állított elő, mint egy évvel korábban. A feketeszén termelése 100.4 százalék, a szén- briketté 105.4 százalék volt 1069-hez képest A többi energiahordozó (villamos- energia, gáz, koksz) meny- egdsége elmaradt *r előző évi tőL Az építőanyagipari ágazat cikkei közül a cement, a tégla, zúzott kő, valamint a háztartási és díszmű porcelán termelése haladta meg lényegesebben a tavalyi szintet. A gazdasági reform bevezetése után szinte valameny- nyi iparágban érezhetővé vált a piaci igények fokozottabb mérvű elismerése és érvényesítése a termelésben. A vállalati törekvések eredményeként számos ipari termék választéka kiszélesedett, korszerűsödött a csomagolás, stb. Megnőtt a kísérletezési kedv az új termék bevezetése érdekében, (pl. a B. m. Szerelőipari és Szolgáltató V. kaputelefonja), s több új cikkből már a tervidőszak folyamán megindult az üzemszerű gyártás. Az elmúlt öt évben többek között a rostműbőrrel, lakkos és laminált farostlemezzel, a filteres cigarettákkal, pezsgővel gyarapodott az ipari termékek köre., Az összes értékesítésből az export részesedése az 1965- évi 5.0 százalékkal szemben 1970-ben 8.9 százalék volt. A fontosabb exportcikkek közül legdinamikusabban az élelmiszeripari' tefmékek'kuT- kereskedelmi forgalma bővült, de 60—70 százalékkal emelkedett az exportált kesztyű és cipő mennyisége is. A megyei ipar termelésének növekedéséből a termelékenység emelésével fedezett hányad 1970-ben 78 százalék volt Az egy foglalkoztatottra jutó termelés — szemben az utóbbi évek stagnáló tendenciájával — éves szinten 3.1 százalékkal növekedett. Az egy munkaórára jutó termelés ez évben 4.5 százalékkal nőtt. A megye iparában éves szinten 1 százalékkal foglalkoztattak többet, mint egy évvel ezelőtt, és nyolcezer fővel dolgoztak többen, mint 1965-ben. öt év alatt a könnyűiparban 46.3 százalékkal, az élelmiszeriparban 36.3 százalékkal emelkedett a dolgozók száma, I változatlan maradt viszont a nehéziparban foglalkoztatottaké. Az ipari foglalkoztatottság dinamikus fejlődése mellett az ipari termelésre fordított időalap öt év alatt nem bővült lényegesen. A teljesített órák száma 1965-höz képest mindössze 1,2 százalékkal emelkedett Ugyanakkor egy munkásórára 18 százalékkal több termelés jutott 1970-ben, mint öt évvel ezelőtt A munkások részére kifizetett összes bér öt év alatt 27.9 százalékkal emelkedett Egy munkásra- vetítve ez átlagosan 15 százalékos keresetnövekedést eredményezett az öt év alatt Az utolsó évben a munkások átlagos havi keresete 2425 forint volt — (Bányászat nélkül 1816 forint.) A megye ipari munkásainak átlagkeresete meghaladja az országosat és Komárom megye után itt a legmagasabb. (1970-ben az ipari munkások átlagkeresete országosan 3026 forint volt.) Ehhez — több más tényező mellett — nagymértékben hozzájárult a nagyhozamú, intenzív fajták széleskörű elterjedése. 1970-ben a megye állatállománya — számosállatban számolva — az előző évi Építőipar Az építőipar termelése 1970-ben íolyóáron 5, ösz- sarih—qolflfcaéé áram számítva kb. 1 százalékkal növelte termelését. A foglalkoztatottak száma az. előző évhez képest alig emelkedett, az építőipari munkások száma viszont 4,4 százalékkal csökkent A kismérvű termelés- növekedés a munka termelékenységének javulásából származik. Az építőipari munkások átlagos havi keresete 11.4 százalékkal emelkedett. A megyei székhelyű építőiparban dolgozó építőipari munkások átlagkeresete valamivel alacsonyabb, mint országosan. A megyei székhelyű építőipar a harmadik ötéves terv időszakában számításaink szerint mintegy 45 százalékkal termelt többet, mint a második ötéves tervidőszak éveiben. Az építési munkák iránt támasztott fizetőképes kereslet ennél nagyobb mértékben nőtt. Az építőipar azonban nem rendelkezett sem olyan beruházási eszközökkel, sem olyan munkáslétszámmal, vagy munkaintCTizitást növelő bérezési feltételekkel, amelyek lehetővé tették volna a keresletnek megfelelő termelésnövelest. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban 1970ben a kedvezőtlen időjárás következtében a növénytermelési eredmények az előző évinél gyengébbek voltak, az állattenyésztésben viszont már megmutatkoztak a kedvező irányú változás jelei 1969-hez képest. Mivel a javuló állattenyésztési eredmények mellett a nagyüzemi gazdaságok „kiegészítő” tevékenysége is tovább bővült, ezért a mezőgazdaság összes 'termelése nem maradt el sokkal az 1969. évitől. Az elmúlt évben és az ezzel lezárult XII. ötéves tervben a mezőgazdasági üzemek jobb eredményeket értek el, mint a megelőző tervidőszakban. A harmadik ötéves terv éveiben különösen a búza- és a kukoricatermesztés fejlődött, de más növények terméseredményei is javultak. szinten alakult. Az elmúlt év' második felében a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését szolgáló központi intézkedések eredményeképpen megállt a szarvasmarha állomány korábbi évekbén tapasztalt csökkenése. A sertéstenyésztés a fellendülési periódusban volt és év végén több sertést tartottak, mint a megelőző tíz év bármely időszakában. (Folytatás a 3. oldalon) Az új szovjet ötéves terv Az SZKP Központi Bizottsága kidolgozta a XXIV. pártkongresszus irányelveinek tervezetét az új szovjet ötéves tervet (1971—1975) illetően. A tervezet az új ötéves terv fő feladatát így határozza meg: „Biztosítani a nép anyagi és kulturális színvonalának jelentős emelkedését a szocialista termelés gyorsütemű fejlesztése, eredményességének fokozása, a tudományosműszaki haladás és a munka-termelékenység gyorsabb növekedése alapján.” Az irányelvek tervezete előirányozza, hogy az ötéves tervidőszakban: — az ország nemzeti jövedelme 37—40 százalékkal; — az egy lakosra jutó reáljövedelem körülbelül 30 százalékkal; — az Ipari termelés 42 százalékkal emelkedjék. A mezőgazdasági termelés évi átlagos hozama az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 20—22 százalékkal emelkedjék. Biztosítani kell a Szovjetunió védelmi erejének további növekedését. (Részletes ismertetés a 2. oldalon) Nyers Rezső fogadta Alekszandar Grlicskovol Tímár Mátyásnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására február 10. és 13. között hazánkban tartózkodott Alekszandar Grlicskov, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettese. Társaságában volt Nagy Ferenc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja és Alekszandar Drljacsa, jugoszláv külkereskedelmi miniszterhelyettes. A vendégek Tímár Mátyással és Vályi Péter pénzügyminiszterrel a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bizottság magyar tagozatának elnökével megbeszéléseket folytattak a két országot érintő gazdasági kérdésekről. Alekszandar Grlicskovot fogadta Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja: * Alekszandar Grlicskov magyarországi tárgyalásainak befejeztével nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. Elmondotta, hogy Tímár Mátyással, a Minisztertanács elnökhelyettesével hasznos eszmecserét folytattak a két ország gazdasági reformjának tapasztalatairól és a gazdasági együttműködés elmélyítéséről. * A Kertvárostól északra a Móra Ferenc utca szomszédságában épül fel • pácai műszergyár. A telephely feltöltésére és rendezésére 50 ezer köbméter homokot és földet szállítanak erre a területre. Idén megépül a Szilva utca az építkezéshez vezető Ideiglenes felvonulási úton, átadják a déli Ipari útvonal első szakaszát, a Basamalomi úttól a Siklósi útig. A rv. ötéves terv során ennek az útnak • második szakasza Is elkészül a Siklósi úttól a Megyeri útig. Ez lesz > müszergyár fő száUitási 4tvo na!a. Erb Moos felvételé — Tanácskozásaink igen sikeresek voltak — mondotta. — A kedvező légkört megalapozta, hogy a két ország gazdasági együttműködése az utóbbi években nagymértékben fejlődött. Az árucsereforgalom évi 65 milliótól 120 millió dollárra nőtt, a nemrég aláírt öt éves külkereskedelmi árucsereforgalmi megállapodás pedig a forgalom további 73 százalékos emelését írja elő. A rendkívül dinamikusan növekvő áruforgalmon kívül a két ország ipari kooperációja is gyors ütemben bontakozik ki, mostani ' tárgyalásainknak is az volt a legfőbb célja, hogy ezt az együttműködést tovább fokozzuk A megbeszélések központi témája az volt, hogy milyen módon működhetünk együtt a két ország energia- bázisának bővítésében. E tárgyalások a földgáz, a kőolaj és a villamosenergia kooperáció kérdéseire egyaránt kiterjedtek. Egyetértettünk például abban, hogy helyes volna, ha a megépítendő szov-' jet—olasz gázvezeték Mg- gyarországot és Jugoszláviát is érintené, amire egyébként jók a kilátások, p kérdésben a többi érintett országgal már korábban felvettük a kapcsolatot. A mostani budapesti tárgyaláson ezzel kapcsolatban elsősorban a gázvezeték megépítésével kapcsolatos közös teendőkről volt szó, Eszmecserét folytattunk a Közel-Keletről vásárolandó olaj elvezetésének, vagyis az Adria-vezeték megépítésének, továbbá Magyarország és Jugoszlávia villamosenergia kooperációjának kérdéseiről is. Szóba kerültek helyi jellegű gázvezetékek építésének kooperációs lehetőségei is, e tervek azonban még kezdeti stádiumban vannak. Elmondotta, hogy az alumíniumiparban, a gépjármű iparban, a háztartási gépgyártó iparban és egyéb területeken is nagyok a lehetőségek a termelési együttműködés bővítésére. örvendetes, hogy mindkét ország gazdasági vezetése bátorítja, ösztönzi az arra illetékes szerveket, vállalatokat az együttműködés elmélyítésére, a termelési kooperáció fokozott kiépítésére, ez ugyanis a kereskedelmi kapcsolatok további fellendítését is szolgálja. Utalt arra, hogy a két ország gazdasági vezetői között immár rendszeressé váltak az eszmecserék, a konzultá(Folytatás a 2, oldala«) Vflég pfoíetárfaí, ecryesOTfetek ( Ara: 1 fúria! Dunántúli i KS/D. NAPLÓ, TKLEFOTO
