Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-13 / 37. szám

1911. február 13. DUNANTÜLI NAPLÓ 3 A határozatok szellemében Út, járda, vízvezeték, park... A Pécsi járási Pártbizottság munkája a kongresszus után Városszépítés a lakosság segítségével A Pécsi járási Pártbizott­ság több új kezdeményezés­sel hívta fel magára a fi­gyelmet az elmúlt három hó­napban. Üj eszközökkel, módszerekkel gazdagította a pártmunka hagyományos, jól bevált gyakorlatát. A régi és új módszerek együttes, egy­idejű alkalmazásáról, a já­rási vezető párt-testület el­múlt negyedévi tevékenysé­géről tájékoztatta munkatár­sunkat Gyenis Pál, a Pécsi járási Pártbizottság első tit­kára. A választott testületek szerepe ősszel, a járási pártérte­kezlet után, a régi, jó szo­kásoknak megfelelően a já­rási pártbizottság összehívta azokat a párttitkárokat, akik az új vezetőségválasztás so­rán, nagyobb részt a koruk miatt már nem kerülhettek hasonló tisztségbe. Megkö­szönték a munkájukat, könyvvel vagy más ajándék- tárggyal lepték meg őket. Megköszönték azok munká­ját is, akik a járási pártbi­zottságban tevékenykedtek korábban. Minden felköszön- tött meghatottan és örömmel fogadta, hogy elismerik sok éves fáradozásait. Eközben természetesen tel­jes lendülettel folyt a munka beindítása. A járási pártérte­kezletet követően 18 tagú gazdaságpolitikai, 14 tagú f iűvelődéspolitikai és 15 ta- ú pártépítési munkabizott­ságot alakítottak, nagyobb részt a járási pártbizottság tagjaiból. Még decemberben összehívták a munkabizott­ságokat és részletesen meg­beszélték, milyen tennivalók várnak rájuk. Mint ismert, a járási párt vb két hetenként, a járási pártbizottság pedig negyed­évenként szokott ülést tar­tani. Negyedév hosszú idő, kívánatosnak látszott a ve­zető testület — a pártbizott­ság — szerepének növelése. Csupán az volt a kérdés: ho­gyan? Nem célszerű ugyanis az ülések számát szaporítani, hiszen így is sok értekezlet van. Ezért más módszert vá­lasztottak. A 45 tagú pártbi­zottság keretén belül 11 tagú vb tevékenykedik. Minden vb-tagot felelőssé tettek 3 pártbizottsági tag tájékozta­tásáért A vb-tagok minden 2.—3. vb-ülést követően egy rövid, írásos anyagot kapnak arról, hogy mit tárgyaltak az elmúlt időszakban, milyen intézkedések születtek, s en­nek alapján informálják a pártbizottsági tagokat. Ez egyébként viszont-tájékozta- tás is, mert a vb-tag feljegy­zi a pártbizottsági tag észre­vételeit, javaslatait, s ezeket kamatoztatni lehet a munká­ban. A pártbizottsági tagok párt- megbizatásokat kapnak, s vannak olyan pártmegbiza- tások is, amelyek időtartama 1—2 évre terjed. Hét község tartozik például a belvárd- gyulai tsz-hez és 4 a szalán- taihoz, s mindkét tsz-ben Február 23—25.: Magyar és jugoszláv idegenforgalmi szervek találkozója Siklóson A. magyar és a jugoszláv idegenforgalom fejlesztése, valamint a kölcsönös prob­lémák megvitatása céljából február 23—25 között tanács­kozás lesz Siklóson. A tanácskozásra meghív­ták a Kornpas, a Putnik és a General Tourist jugoszlá­viai utazási irodák megbí­zottait Az utazással foglal­kozó hazai irodák közül kép­viselteti magát az IBUSZ, az EXPRESS, a COOPTOURIST és a Volán. A tanácskozást az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács rendezi, a szervezéssel a Ba­ranya megyei Idegenforgal­mi Hivatalt bízták meg. csak egy pártszervezet van. Ezért Fischer Ferenc és Ker­ner Ádám pártbizottsági ta­gok azt a megbízást kapták, hogy úgy irányítsák a párt­építő munkát, hogy 1—2 éven belül lehetővé váljék újabb pártszervezetek megalapítása. 7 an folyamok a vezetőknek A járási pártbizottságok legfőbb feladata a hozzájuk tartozó alapszervezetek mun­kájának segítése, irányítása. Nyilván, itt is ez állt a mun­ka tengelyében. Egész sor tan folyamot szerveztek. Egy napos tanfolyamot tartottak az új párttitkároknak (s to­vábbi 5 új párttitkárt 2 hó­napos tanfolyamra küldenek), 3 napos tanfolyamot rendez­tek Harkányban a pártveze­tőségek nőfelelősei, a tsz, ÁFÉSZ nőbizottsági elnökök számára. Az alapszervi szer­vezőtitkárok, oktatási felelő­sök, gazdasági kérdésekkel foglalkozó felelősök számára 1 napos tanfolyamot szer­veznek Szentlőrincen, Pécsett és Pécsváradon. Minden tan­folyamon egy-egy reszort fe­lelősei vesznek részt. A párt- csoport-vezetőket február 5- én hívták össze, Pécsett. Az őszi vezetőségválasztó taggyűlések során mintegy 140, a járási pártértekezleten pedig további 20 közérdekű javaslat, észrevétel hangzott el. A javaslatokat rendsze­rezték. s azokat, amelyek megválaszolására a járási tanács, vagy más szerv, in­tézmény illetékes, továbbí­tották. Azokat a jogos pana­szokat, amelyekben a járási pártbizottságnak kell intéz­kednie, már orvosolták. Van­nak persze olyanok is, ame­lyek elintézésére az alapszer­vezeti vezetőségek illetéke­sek. Bár újabban csak 4 évenként tartanak vezetőség választást, a pártvezetőségek­nek azonban minden évben be kell számolniok a párt­tagság előtt a munkájukról, köztük a javaslatok, észrevé­telek sorsáról is. Erre fel­hívták a pártvezetőségek fi­gyelmét. A járás minden tsz-e, álla­mi gazdasága és más válla­lata, intézménye egy éves munkaprogramot dolgoz ki o Ősi község a mohácsi já­rásban. Utcája eddig kettő volt — a Kossuth és a Petőfi — most épülget a harmadik. A Pincesor. A tanács szék­helye Babarc; a helyi kiren­deltség kedden és pénteken intézi az ügyeket. Négy híján egyezer a lako­sok száma. Lakóépület: 173, s még 28 a Pincesoron. Te­lefonnal a tanácskirendelt­ség, a DÉDASZ körzeti sze­relő és az ÁFÉSZ rendelke­zik. A posta 124 televíziót, s 192 rádióelőfizetőt tart nyil­ván. Két tanerős az általános iskola és amint ez egy körzet kulturális centrumához illő, a művelődési otthonban rend­szeresen hallgatnak TIT-elő- adásokat. Legutóbb a nyár végén ha­rangoztak Szajkón jégeső el­len. A leányok divatos ru­hákban járnak, s hogy még divatosabb ruháik legyenek, azaz, kedvezőbb termést hoz­zanak a földek, szentelt bar­kát visznek vetés idejen a határba. e H.-ék fia babarci lányt vett feleségül, a lakodalmat szom­bat este tartották, így a hét­fői munkanap zavartalanul telhet. Az esküvő 250 vendé­ge elfogyasztott több mint 200 kiló disznóhúst, a levá­gott szárnyasok számát senki sem tudja, megettek száznál több tortát és rengeteg kü­lönböző süteményt. A két hektó borból bőven maradt, inkább sört ittak a vendégek. a Központi Bizottságnak a nők, illetve az ifjúság hely­zetéről szóló határozata vég­rehajtására. Ezt a munkát a pártszervezetek koordinálják. Azt is figyelemmel kísérik, hogy a tsz-vezetőségek hasz­nosítják-e a tsz-nőbizottsá- gok jó javaslatait, általában: támaszkodnak-e a nőbizott­ságok munkájára? Koordinált féléves terv A járási pártbizottság újí­tásai közé tartozik az 1971. első félévi koordinált mun­katerv összeállítása. A ko­rábbi években csali arról ké­szült terv, hogy mikor, mi­lyen napirendet tárgyal a járási párt-vb illetve párt- bizottság. Az új terv sokkal szélesebb körű. Javaslatokat tesz a pártszervezeteknek, községi tanácsoknak, KISZ- szervezeteknek és más tö­megszervezeteknek egyes té­mák megtárgyalására. Azt indítványozza például, hogy a községi tanácsok vizsgál­ják meg a társadalmi ün­nepségek megrendezésének anyagi és személyi feltételeit illetve a sok gyermekes csa­ládok helyzetét. Hogy ezt a tanácsok milyen fórumon — vb-ülésen, vagy tanácsülésen — tárgyalják, természetesen arról ők döntenek. A koordinált terv részletes tájékoztatást nyújt a titkári értekezletek témájáról, a ké­sőbb megszervezendő tanfo­lyamokról és különböző ta­nácskozásokról, tájékoztat a pártbizottság mellett tevé­kenykedő 3 munkabizottság programjáról, a járási párt- bizottság osztályainak első félévi tervéről. Természetesen, nem „szent­írás” ez a terv, az élet szük­ségleteinek megfelelően el lehet, s minden bizonnyal el is fognak tőle térni. A prog­ram zöme azonban megvaló­sul. Már azért is, mert 150 példányban jelentették meg ezt a tervet, következésképp minden pártszervezetnek és illetékes fórumnak jutott be­lőle. A terv a munka olyan áttekintésére, koordinálására nyújt lehetőséget, amelyre azelőtt valóban nem volt példa. M. L. Öt-hatmillió forintos hozzájárulás — Szerződés a fiatalokkal Mindenkiben él valami jó- száridékú patriotizmus, mi sem természetesebb tehát, hogy a városszépítési, parképítési és fenntartási munkákból részt vállal a lakosság is, — je­lentős társadalmi munkával egészítve ki azt az összeget amit ilyen célok megvalósí­tására fordíthat a tanács. Mohácson ebben az esz­tendőben is főként a pántok felújításában, rendben tar­tásában számítanak a város vezetői a lakosság segítsé­gére. Sőt, erre a patriotiz­musra terveznek is, hiszen az évek során nagyjából ki­alakult az az összeg, ame­lyet a társadalmi munka ro­vatból lehet „folyósítani”. Énben az évben sor kerül a mohácsi Szepesi park felújí­tására, rendbehozására, ugyan­csak jelentős mennyiségű tár­sadalmi munkát emészt majd fel az újvárosi, a Pécsi út melletti parkterület rende­zése. A Hazafias Népfronttal közösen ismét elindítják a faültetési mozgalmat, amely az elmúlt évben népszerű volt a városban, és számí­tanak a „háztáji” társadalmi munkára is, — vagyis min­denki a saját portája előtti területet igyekszik esztétikus­sá tenni. Az már szinte ha­gyományos, hogy a szabad­strandon nem sok dolga akad a tanácsnak: a fövény-ren­dezést a park menti cserjék kiirtását, s strand csinosítá­sát, padok elhelyezését a he­lyi fürödni vágyó fiatalok végzik el. Újabb néhány száz méterrel bővül a járda Mo­hácson, ebben is segítséget kapnak, összesen egymillió forint értékű társadalmi mun­kát terveztek, — 1970-ben hasonló összegű „kétkezi tá­mogatást” kapott a tanács. Komlón a felszabadulási emlékmű körüli park rende­zésének befejezése az első idei nagyobb társadalmi munkaakció. Ügy szeretnék, hogy a felszabadulás évfor­dulójára már mutatós park fogadja az ünneplőket. Egy egész sereg tavaly elkezdett munka vár folytatásra: a la­kosság segítségével folyik majd a szilvási jubileumi park tovább építése, s az ifjú­sági park építésének befeje­zéséhez is kellenek majd a szorgos kezek. Szigetváron, — Baranya legfiatalabb városában —- még a belvárosban is bőven akad tennivaló. Három utcá­ban építenek betonjárdát. — ehhez kérik a lakosság se­gítségét is. A Városi Tanács és a KISZ bizottság szerződést kötött: a fiatalok vállalták a város parkjainak védnökségét, egész évben rendben tartják, tár­sadalmi munkában elvégzik a szükséges tennivalókat. A lakosság nemcsak keze mun­kájával, anyagilag is segít: a két általános iskola közötti részen az idén kezdik meg a régóta várt tornaterem épí­tését, — ehhez 620 ezer fo­rinttal járultak hozzá a város ­lakói. Másfélezer méterrel bővítik a vízhálózatot. az árokásást az érintett lakok vállalták —. a három sziget­vári peremterületen nagyobb arányú parképítési munkát terveznek, összesen 800—900 ezer forint társadalmi mun­kával számolnak, a korábbi évek tapasztalatai alapján, Pécsett még nem történt meg az összegezés, a kerüle­tek által javasolt tervek pon­tos kidolgozása. A szokásos társadalmi munkaakciókat — parkrendezés, korszerűsítés, járdaépítés, játszótér-rende­zés stb. — az idén is ter­vezik. Általában 2—2,5 millió a pécsiek forintban kifejezett segítsége. Ha összehasonlítjuk a többi baranyai várossal, — nem nagyon dicsekedhetünk. Le­hetne több is ... A mezőgazdaság részére hajtató alagutakat, fólia-házakat, takaróponyvákal, az élelmiszerkereskedelem és különböző gyárak részére színes nyomású műanyag csomagolókat, a Magyar Hirdetőnek pedig ugyancsak többszín nyomású rek­lámtáskákat készítenek a Sásdi ÁFÉSZ baranyajenői mű­anyagüzemében. Évi 18 vagon műanyag felhasználásával 12 millió forintos értéket termelnek. A 27 fő három műszakban dolgozik. A képen: a nagy frekvenciás hegesztőgépen a ZYVIEC SÖR reklámtasakja készül lengyel exportra. Erb János felvétele SZAJK CSENDJE o Az ifjú pár hajnali hatkor fej ült a művelődési o tthon udvarán a szekérre, a bakra, mögéjük telepedett a zene­kar, a férj hajdani osztály­társai befogták magukat és hazahúzták az új házasokat. Ez volt a nászút. — Máshol is szokás? — kérdem. — Nálunk hagyomány — mondták. És végre megfogalmazódott mi szabja meg a község éle­tét. Mert akár hiszik, akár nem, ebben a községben ez a szó uralkodik életen és ha­lálon, öreg és fiatal léptein egyaránt. 0 Szajk. Személynév. Királyi jobbá­gyé volt és 1206-ban szere­pelt írásban először. A kö­vetkező írásos emlék 1463-ból származik. A szajki Gergely jobbágyról emlékezik meg. A pécsi káptalan Mátyás királyhoz fordult panaszával. Kéthelyi György és Nyiresi Péter Máré vári várnagyok Bátmonostori Töttös és ennek Péter fia várából sok job­bággyal és fegyveressel ki­törve kárt okoztak a kápta­lan keményfalúi rétjein. Mint­egy ötven kocsi szénát ka­száltak le és vittek el. Szajki Gergely a tettesek egyike. Egyébként rövid időn belül még két oklevél foglal­kozik Gergely viselt dolgai­val : egy ízben cseh zsebrá­kokkal rabolt. A török kiűzetése után, 1687-ben összeírták Szajkót A lakosság zöme rác, foglal­kozásuk rideg állattenyésztés, s martalóckodás. Rákóczi ku- rucai megsarcolták Szajkót. A bosszú nem maradt el, a rácok 1704-ben még Pécset is feldúlták. 1715 új összeírás. A község két néven szerepel. Szerbül Szajka, magyarul Szajk. Lakója alig maradt. Ekkor kezd németté válni, nyugati toborzó körútra in­dultak az ügynökök, ötven­hatvan helyről is települtek ide családok. A nyelvészek azóta is csodájára járnak an­nak a nyelvi ötvözetnek, amit produkálni sikeredett. o Statisztikai évkönyv 1930- ból. Lakosok száma 885. Eb­ből magyar 36, sokác 2, hor- vát 1, német 846. Magyarul tud 523. Jelenleg a hetven százalék németajkú, a többi magyar, akik a felszabadulás után a felvidékről kerültek át. A kisebbség már beolvadt, hasonult. Átvette a szokáso­kat, elsőnek is a szorgalmas- ságot, s a takarékos életmó­dot. Valamikor itt mindenki földre gyűjtött, Most házat építenek. Negyven évvel ezelőtti adat: kő, vagy tégla épület 18, vá­lyog, de tégla alappal 146, vályog 14. Ez együtt 173. A negyven év alatt mindössze 23 a többlet. A változás tehát inkább minőségi. Csak a földnek volt rangja, azaz a föld birtokosának. A holdak házasodtak. A húsz hold ment a másik húszhoz, öt a másik öthöz. De a negy­ven sohasem ment a tízhez. Bölcsőben visított még a fiú és a leány, a szülők azon­ban már megbeszélték egy­másközt a házasságot. És a házasság létre is jött. Boldo­gok lettek? — Mondja bátyám, boldo­gok voltak? — kérdezem egy véletlenül szintén H. kezdő­betűs idős embertől. Nos, H. csodálkozva néz, mit akarhatok ezzel a kér­déssel? — Tragédia nem esett? Mást szeretett a leány mint akit... — Áh hogyan képzéli? Mért szeretett volna mást, mint aki pásszol hozzá? Az viszont tény, hogy fel­bomlott házasságokról, válá­sokról nem tudnak. G.-t, az általános iskola igazgatóját kérdezem: — Mit hoznak tízóraira a gyerekek ? — Meglehetősen gyakori a zsíroskenyér hagymával. — Megkínálják egymást a gyerekek? — Csak ha felszólítom őket: valamelyiknek kiesik a szeme a vágyakozástól Ak­kor igen. I Egyoldalúan táplálkoznak a i felnőttek is. Bab, krumpli, tészta. Friss hús csak vágás­kor kerül az asztalra, máskor sózott, füstölt. Zöldségféle, vagy főzelék szinte soha. — Hogyan táplálkozzunk címmel több előadást tartott a TIT. — És használt? . — Majd ... A helyes étkezéshez ha nem is, de a családtervezéshez an­nál inkább értenek. 1890-ben 889 lakos. 1910-ben 916, 1970- ben 996. Itt sohasem szeret­ték a sok éhes szájat. Most sem. A felsőtagozatof már nem volt érdemes fenntarta­ni, Bolyba járnak, át a gye­rekek. Az alsó tagozatnak 46 diákja van. Jövőre kevesebb lesz. Azután még kevesebb. Gazdag község. A termelő- szövetkezete messze földön a legjobbak közé számít. Szor­galmasak, takarékosak a szajkiak és nagyon megelé­gedett életet, élnek. Mindössze talán húsz olyan családot számláltunk össze, akik ebben a percben nem vehetnének autót, vagy vil­lát. Dehát mirevaló lenne az? Csendes község. Nyelvészkedő ismerősöm szerint Szajk előbb személy­név volt, valami ősi, pogány név, s úgy vált — talán egy birtok nyomán — helység­névvé. Személynév pedig ebből lett: zaj, lárma . . . Zaj ... száj. . . s/.ajk . . . Itt zaj? Dehogy. A két évszázada kialakult hagyományok, szokások erő­sebbek mindennél. A hagyo­mány pedig csendet paran­csol.. Ki merészelné megtörni? Szántó István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom