Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-12 / 36. szám
1971. február 12. DUNANTÜLI NAPLÓ Baranyai beruházások... Óriási gyárfejlesztés — sok kérdőjellel Számvetés Pécs szomszédjában Késnek a beruházási tervek Nincs megegyezés az építési határidőkben Döntés február 16-án Még 1969 júliusában döntött a Gazdasági Bizottság a Mohácsi Farostlemezgyár nagyarányú fejlesztéséről. Az elképzelések értelmében évi 60 ezer tonna kemény farostlemez gyártására alkalmas kapacitással kell bővíteni, a mostani 48 ezer tonna termelést produkáló gyárat. Mi teszi szükségessé a gyár ilyen óriási méretű fejlesztését? Az igények... Érdemes megfigyelni, az utóbbi években miként alakult Európában, és hazánkban, az 1000 lakosra jutó fel- használás. Amíg 1955-ben a kontinens 2,6. 1960-ban 5,6 tonnás fogyasztást regisztrál, addig ez a szám 1970-ben már túlszárnyalja a 8,9 tonnát. Az itthoni számok bár sokkal szerényebbek, de a rohamosan növekvő igényeket kitűnően illusztrálják: az előbb említett esztendők sorrendjében 0.5; 2,4 és 5,7 tonna. Különböző felmérések szerint, 1971-ben Magyarországon 90 ezer, 1973-ban 120 ezer, 1980-ban pedig már 175 ezer tonna farostlemezt használunk fel. Az igények rohamos növekedése önmagában is megmagyarázza a beruházás szükségességét. Ez mellett azonban nem érdektelen az a szempont sem, hogy az ipari szempontból értéktelen cserfából hatalmas tartalékokkal rendelkezünk. Az új gyárban a legnagyobb meny- nyiségben felhasználásra kerülő alapanyag pedig éppen a cserfa lesz. A farostlemez- gyár fejlesztése szervesen illeszkedik tehát a faipar országos fejlesztési koncepciójába — mondják a szakemberek. Nos, néhány jel már most arra enged következtetni, hogy ez nem eny- nyire egyértelműen biztos. A gyár fejlesztését engedélyező okirat kiadása után ugyanis, az európai fapiacon konjuk- 'turális változások történtek. Az állami erdőgazdaságok számára az export előnyösebb üzletet ígér, mint a belföldi értékesítés. Az elmúlt esztendőben több esetben is előfordult, hogy Mohácson alig néhány napi nyersanyag tartalékkal rendelkeztek. Bár azóta az illetékes miniszté- ruimok olyan ösztönzőket léptettek érvénybe, melyek az erdőgazdaságokat érdekeltté teszik a hazai ipar kiszolgálásában. s ennek kedvező jelei máris mutatkoznak, a távolabbi jövőben mégis bizonytalannak tűnik a nyersanyag ellátás. Különösen az úgynevezett javító fajok — fűz, nyár, fenyő — hiányától kell tartani. Ez már most. a beruházás első lépéseikor is nagy kérdőjel a gyár vezetői előtt. Milyen lesz az új gyár? Mielőtt azonban a többit megemlítenénk, néhány szót arról, milyen lesz a Farost? Már az országúiról is jól lehet látni, az építkezés első ütemében készülő irodaház és 600 személyes étterem, csaknem teljesen kész épületeit. Várhatóan áprilisban megkezdődhet a beköltözés. ! A sorrend talán egy kissé I furcsa — miért éppen irodaház készült elsőként? Mindjárt érthetővé válik, ha azt Is figyelembe vesszük, hogy a bővítés alatt a termelés zavartalanul tovább folyik. AZ IRODÁK ÉS AZ EBÉDLŐ KÉSZÜLŐ ÉPÜLETE Kiugró eredmények nem i születtek — a tavalyi eszten- I dó a mezőgazdaság mostoha i éve volt —. de a terveket hoztuk, az eredmények^ nem i maradtak el az előző évitől. Egy. mondatban ez volt a va- . sasi termelőszövetkezet zár- ! számadásán elhangzott beszá- | mólók lényege. Pécs szomszédja. a vasasi tsz tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a vasasi bányász kul- túrotthonban. Hagyomány: megjelentek a patronáló bányászok képviselői is. élükön Vándor Ferenccel, a Petőfi- akna üzemvezetőjével. A vezetőség beszámolóját Rajkai Gyula elnök, Bodai Jenő főmezőgazdász és Sértő Kálmánná főkönyvelő tartotta. A rossz év ellenére a termelési érték 20 millió forint volt. annyi, mint a jó évnek mondott 1989-ben. Kétmillió forinttal növekedett a szövetkezet tiszta vagyona. Az állattenyésztéséről nevezetes termelőszövetkezet a tavalyi évben holdanként — a tsz 1900 szántóegységen gazdálkodik — egy mázsa húst adott. A tiszta nyereség 1,8 millió forint. A jövedelmek szépen alakultak, a tsz-ben egy 10 órás munkanapra 102 forintot fizetnek, héttel többet, mint 1969-ben. A tagok és alkalmazottak megkapták munkabérük 100 százalékát, ezenkívül 15—18 napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést osztottak. Ugyanakkor a biztonsági alapra közel 700 ezer forintot helyeztek. Terveik: az állattenyésztés — a szarvasmarha- és sertés- tenyésztés — minőségi és mennyiségi fejlesztése. a költségszint csökkentése. Az idén indul a baromfitenyésztés, 20 ezer szülőpárt állítanak be. Az idén többmiliió tenyésztojásra számítanak. A zárszámadó közgyűlésen elhatározták, 100—300 forinttal kiegészítik idős tagjaik járadékát. nyugdíját. Ez az intézkedés 50 tagot érint. Amikor a régi irodaházból átköltöznek az újba, azonnal megkezdődik az átalakítás. Itt kapnak majd helyet az öltözők és fürdők. A • régi szociális épület pedig megfelelő átépítés és bővítés után a készáru raktár szerepét veszi át. Ezzel párhuzamosan a raktározásban, szállításban új technológiát vezetnek be, mely szükségessé teszi a vasúti hálózat átépítését is. Huszonhárom méter magas lesz az új anyagtorony — kiterjedésében pedig a lapképző épülete lesz hasonló óriás. Egy 100, méter hosszú, 24 méter széles épületben szerelik fel a 200 vagonnyi gépet. A legnagyobb darab egy 6500 tonna súlyú prés. Az új faaprító, a beruházás során teljesen gépesítésre kerülő fa téren épül fel. Innen a faapríték úsztató csatornákon keresztül jut majd a feldolgozó épületbe. A megnövekedett energiaszükséglet megköveteli, hogy a transzformátor telep kapacitását 6500 kWó-val emeljék. Az elmondottakon kívül sor kerül a kazánház, erőmű, víz- és csatornarendszer, szennyvíztisztító, vasút, TMK műhely, utak és segéd- anyagraktárak teljes rekonstrukciójára. Az új, jelenleg ismert legmodernebb berendezéseket az osztrák FUNDER cég szállítja — a gépek az osztrák, svéd és NSZK- beli gyárak legkiválóbb termékei. Az 1959-ben létesített, akkor még csak 10 ezer tonna kapacitású gyár, a tervek szerint 1973 márciusára 108 ezer tonna kemény farostlemezt gyárt, ha ... A kérdőjelek! Kezdjük talán a költségekkel. Az eredeti program szerint a beruházás teljes költsége 454 millió forint. Az eddig elkészült tervekből már most világosan látszik, hogy a jóváhagyott beruházási keretből a bővítés nem lesz megvalósítható. A Farost 10 évre lekötötte fejlesztési alapját már így is — további terheket nem képes vállalni. Ki ‘‘viselje a többletköl tségeket ? Még ennél is élesebben vetődik fel a határidők kérdése. Az ERDŐTERV késedelmesen, hiányosan és nem megfelelő minőségben készíti a terveket. Így aztán a kivitelező, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat nem fogadja el azokat a határidőket, melyek a beruházás 1973-ban történő beindítása szempontjából döntő fontosságúak. Nagyon szükséges lenne például, hogy az aprító elkészüljön. a beruházó által kért határidőre, mert a most működő gépeket kell majd folyamatosan áttelepíteni. Az anyagtoronynál az építők 1972. február helyett csak júniusra ígérnek átadást, akárcsak a lapképző épületénél, ahol már a jövő év márciusában el kellene a szerelést kezdeni. A készáruraktár csak 1973-ban készül el — egy esztendővel későbben, mint kellene. Újból napirenden A Farost és a tervező között az elmúlt héten a központi gazdasági döntő bizottsági tárgyalás próbált igazságot tenni. Sajnos, a hiányos, elkésett, minőségileg kifogásolható tervek ettől nem lettek előbb készen. Talán majd a visszalévők ...! A jövő héten — február 16-án — újból a Farost ügyével foglalkozik a KGDB. Ezúttal az építési határidőkben kell igazságot tenni a beruházó és kivitelező között. Nos, a döntés nemcsak egyszerűen a beruházás 1973- ra történő befejezését, vagy elhúzódását jelentheti, még- csak nem is a népgazdaság valuta gondjain segíthet vagy ronthat. A hazai farostlemez termelése ugyanis a lakásépítés, bútorgyártás és járműprogram egyik nagyon fontos alapanyaga — hiánya veszélyeztetheti az említett programok teljesítését. L. J. Sugárzás! Ne menjen arra! Karakán átlát az acélon Az árok széléről beljebb kell húzódnunk, egészen az épület kapujáig. Itt már biztonságos. Az ipari röntgen kemény sugarai átlövik az acélcsövet, s valahol a földben elhalnak. Ahol állunk — itt a készülék, működését jelző műszer is — esetleg csak a szétszóródó sugárzásból kapunk egy keveset. Ez már nem veszélyes. Az egyik skálán 130 ezer volt feszültséget jelez a mutató. Három perc. Véresszemű hegesztő munkások állnak körülöttünk. Néhány mondatot megjegyeztem: mikor vágunk? Miért ideges, megy ez magának! Ne legyen kishitű! Később megtudom: az ipari röntgen most éppen olyan hegesztést vizsgál, melyet.-egyszer már szét kellett vágni.. Nem volt megfelelő. Ugyanaz a hegesztő csinálta újból, aki az elsőt „elhibázta”. Nincs gáz Az ismert színművész jólfésült kutyáját ölben hozza, gondosan megkerüli a sarat. Nem lehet valami nagy véleménye a hegesztőkről... Az épületekben még mindig nincs gáz. Szeptembertől készítik ezt az alig több, mint 100 méteres szakaszt. Háromszor kellett szétszedni. A csövek minősége annyira rossz, hogy szinte képtelenség tökéletes hegesztést csinálni. Távolabb az árokban kígyóként tekeredik a cső alá egy munkás. Talán néhány másodpercig tudnék ilyen pózban maradni. Neki félóráig kell. Ennyi idő szükséges míg a cső alsó részét kö- rülhegeszti. Felül és oldalt könnyebb. A sustorgó hegesztőláng elnyomja kapkodó lélegzetét, s a lángon keresztül véres szemeit sem látom, Gépek vizsgaeredménye Kedvező hírek érkeztek az Észak-dunántúli Erdőgazdaságtól a baranyai Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál gyártott két fakéregezö gép teljesítményéről. A Mezöyazdasugi Fejlesztési Intézel és a cserkúti üzem közös tervezésű gépei a Sopron környéki erdőkben a fák fajtájától és méretétől függően, óránként 10—12 köbméter kitermelt fa fehér- kérgezését végzik el. Ezzel az eredménnyel már a próbaüzemelés során, elértek a hasonló rendeltetésű finn és svéd gépek termelékenységi és minőségi színvonalát. A műszakilag jól vizsgázott kérgezőgépből a cserkúti üzem az idén 42 darabot készít, ha Svédországból folyamatosan leszállítják a megrendelt golyóscsapágyakat. FELÉPÜLT A HÁZA? /la az első vendég az Épület és Háztartási Biztosítás mégis tudom: holtfáradtan kapaszkodik majd ki a cup- panó sárral borított árokból. Láttam a többieket... — Sugárzás! Ne menjen arra! — kiált Karakán Béla röntgentechnikus egy építőmunkásra. Ezek a sugarak sokkal veszélyesebbek, mint az orvosi gyakorlatban ismertek, hiszen nem puha emberi testben, hanem kemény acélcsöveken kell áthatolniuk. Szétszerelik a kábelokat. A bőrönd nagyságú ipari röntgenkészüléket újabb hegesztésnél állítják fel. Néhány munkást megkérdezek: nem idegesíti magukat? Azt mondják, nem. Legalább nyugodtak lehetnek, hogy amelyiknél a készülék nem talál hibát, az jó. Olyan sokat mérgelődték már az emberek a gázszivárgás miatt felásott utcákért, annyi sok baleset történt... A lakók mérgesek. A vállalat vezetői a fogukat szívják az elhúzódó gázvezeték építés miatt. Az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet szigorúságot követel...! A háziasszonyok: aki kitalálta, azt kellene idehozni. A szakmunkások: nincs megfelelő anyag... Mit mutat a film? Karakán Béla kicsiny laboratóriumában, az Állami Építőipari Vállalat Rákóczi úti székházában, egy filmet vizsgálunk. Láttam a csövet is, melyről a felvétel készült. Az egyik szakember azt mondta: szemre olyan, hogy ezt kellene a hegesztőtanfolyamokon mutogatni — így kell hegeszteni. — Azok a kis fekete pontok, gázzárványok, de van benne egy kis salakzárvány is. Azért még elmenne, de ott a film jobbfelén, látod azt a világos vonalat? Gyökhiba. A hegesztő elektróda anyaga nem olvadt rendesen össze a cső acéljával. Holnap szét kell vágni. — Nem vagy ideges ...? Kabátja belső zsebéből két csomag andaxint szed elő ... Kezét nézem. Még nem remeg, de mozdulatai talán már egy kissé gyorsabbak, szögletesebbek, mint a kimondottan nyugodt embereké. Egy perc alatt három dolgot is mutat. — Ez itt egy műemlék ... Hegesztett csodarab. Nem hitték, hogy rossz. Amikor aztán kivágták nyilvánvaló lett,, hogy a röntgen nem hazudik. Vastag dosszét tesz elém: a híres — építőknél hírhedt — gáztörvény. Az MSZ 4310/5, tnely előírja, hogy a gázvezetékek hegesztéseit csak az ipari röntgen filmfelvétele, és a rönlgenes igazoló jegyzőkönyve alapján lehet elfogadni. A kisnyomású vezetékeken a hegesztések 10. a középnyomású vezetékeken a varratok 20 százalé- | kát kell átlőni. Ha egy hi- I bás. újabb 10. ha az 50 szá- | Zalákban hibás, az összes he- 1 gesztést át kell vizsgálni. — Régóta csinálod? — Két éve. Akkor vettük az első készüléket, ma már három van. Röntgenes, szakképzett röntgenes azonban egyedül én vagyok. A magyar ipari röntgene- zésnek szép hagyományai vannak. Már a háború utolsó éveiben gyártottak hazánkban is — Németország és Japán mellett — készülékeket. Ma például nagyobbrészt a Szovjetunió is, a Budapesti Transzformátor Ktsz készülékeit használja. Az érettségihez, újabban technikusi oklevélhez kötött röntgenes tanfolyam nagy nehézség elé állítja a résztvevőket. — Én például a gépipari technikumban sokkal köny- nyebben szereztem az okles- velet, mint ahogy a tanfolyam vizsgáit letettem. Karakán Béla már gyerekkorában a gépészethez közel álló szakmákban képzelte jövőjét, mégis hosszabb kitérők után csak egy évtizede dolgozik a szakmában. Igaz alaposan felkészült. Vízvezeték- szerelő és hegesztő szakmát is szerzett. Nehézségeit jól ismeri annak a munkának, mely felett ítélkeznie kell. — A szabvány előírja, hogy a gázcsövek hegesztéséhez Böhler elekródát kell haszI nálni. Ha nincs, az ER—4 szabványú magyar elektródával kell helyettesíteni. Sajnos alig-alig lehet bármelyikhez is hozzájutni. Az asztal alatt egy csomag Böhler elektródát látok. Ügy tűnik az ínséges időkre tartogatja. Amikor vállalatánál kerestem egy két méter körüli, őszeshajú feldúlt embert láttam rohangászni a folyosókon. Később tudtam meg, hogy éppen őt keresem. — Elromlott az áramfejlesztő. Azt akartam megcsi-' náltatni. Nehéz helvzetben A röntgen MEOS nincs könnyű helyzetben, hiszen annak a vállalatnak a munkáját kell szinte hatósági szigorral ellenőriznie, ahol a fizetést kapja. Feje felett ütközik össze, a vállalat anyag- beszerzési, anyagminőségi és szakmunkás hiány problémá-’ ja. az emberek haragja az elkészült lakásokba késve beszerelt gázvezetékek miatt, és a hatóságok szigora is. Találomra egy jegyzőkönyvet veszek le a Karakán Béla asztalán levő kötetnyi akta- kötegből. Az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet 1970. május 28-án ellenőrizte a röntgenlabor munkáját. — „ ... Pécs város gázvezeték rendszerén 1970-ben végzett röntgen vizsgálat megállapítja^: mind vizsgálati, mind minőségtanúsítási szempontból megfelelnek . . .” Talán egyszer majd anda- xin sem kell hozzá ... Lombosi Jenő