Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXVIII. évfolyam. 35. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. február 11., csütörtök Új törvény a tanácsokról A magyar külügyminiszter Szerda délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen résztvett Loson- ezi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit- kára; Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos. Gáspár .Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciái képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a N .)köztársaság Elnöki Tanácsa, az Országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, a jelentést a képviselők kézhez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály, igazságügyminiszter, az Ország- gyűlésnek beterjesztette a tanácsokról szóló törvényjavaslatot. Kállai Gyula javaslatara az Országgyűlés elfogadta az ülésszak t argy sorozatát, amely a következő: 1. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója; 2. a tanácsokról szóló törvényjavaslat. Ezután a napirend szerint Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját. Az Elnöki Tanács beszámolója Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy az Elnöki Tanács legutóbb 1968 decemberében számolt be tevékenységéről az Országgyűlés előtt. Az azóta eltelt időszakot áttekintve Cseterki Lajos megállapította: — A Magyar Népköztársaság alkotmányos élete, a töi-vényesség évről évre fejlődik. Az állampolgári jogok és . . kötelességek- egyforma hangsúlyt nyernek társadalmunkban, gyakorlati érvényesítésüket illetően azonban még sok a tennivaló. Az Elnöki Tanács által alkotott törvényerejű rendeletek szoros összhangban vannak azokkal a fontos társadalmi és politikai törekvésekkel, amelyek az Országgyűlés törvényhozó munkáját és a kormány tevékenységét áthatják. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletéi jogilag szabályozzák azokat az időszerű feladatokat, amelyeket az ország gazdasági, kulturális, művelődési és szociálpolitikai fejlődése tűzött napirendre. Egyben 3Z áilamhatalom eszközeivel elősegítették a szocialista demokrácia kiterjesztését. Az Elnöki Tanács az elmúlt két esztendőben újabb öt községet nyilvánított várossá. Az Elnöki Tanács korábbi felhatalmazása alapján a kormány szabályozta a nagyközségek szervezését — már 232 helység ebbe a köz- igazgatási kategóriába került. Az ország népességének 45 százaléka városokban, további kétmillió állampolgára nagyközségekben lakik. Említést tett a kitüntetések adományozásáról — a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács több mint százezer személynek adományozta az ünnep alkalmából alapított „Fel- szabadulási jubileumi emlékérmet”. ' Az Elnöki Tanács által gvakorolt kegyelmezési jogról szólva rámutatott, hogy az elmúlt két esztendőben tovább csökkent azok száma, akiket törvényeink megsértése miatt jogerősen elítéltek. Az előadó megemlítette, hogy többszázan kértek és kaptak hazatérési engedélyt azok közül, akik magyar állampolgárként élnek valamelyik kapitalista országban. Szólt az előadó az Elnöki Tanácsnak az útlevelekről alkotott törvényerejű rendeletéről, amely világosabbá, áttekinthetőbbé tette a haza állampolgárait megillető jogokat és egyszerűsítette a külföldre utazás feltételeit. Egyébként az elmúlt jubileumi esztendő jelentősen megnövelte a hozzánk látogatók számát A felszabadulási évforduló, az István király millennium és a Bar- tók-ünnepségek nagyban fellendítették az idegenforgalmat, a nyugati országokban élő magyarok közül igen sokan látogattak haza, a rosszindulatú „lebeszélő propaganda” felett győzött távoli honfitársaink döntésében a Magyarországhoz való tartozás érzésé. A külpolitikai tevékenységről elmondta, hogy az Elnöki Tanács az elmúlt két évben 39 két-, illetve többoldalú nemzetközi szerződést erősített meg és hozott határozatot kihirdetésükre. Külön megemlítette a Moszkvában rövidesen aláírásra kerülő nemzetközi egyezményt, amely megtiltja nukleáris és más tömegpusztító fegyverek elhelyezését az óceánok mélyén. — Fokozódott a Magyar Népköztársaság részvétele az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon —, mondotta ezután a Biztonsági Tanácsban betöltött tagságunk lejártával hazánkat — 1971-től — három évi időtartamra — beválasztották az ENSZ gazdasági és szociális tanácsába. Népköztársaságunk már hat szakosított ENSZ intézménynek volt a tagja, 1969-től újabb két olyan szervezetben veszünk részt, amely az ENSZ kebelében működik. Nemzetközi megbecsülésünk jele az is, hogy a genfi leszerelési bizottság szovjet és amerikai társelnökének korábbi meghívása és az Elnöki Tanács megbízása alapján magyar képviselő is részt vesz e fontos bizottság tevékenységében. Diplomáciai kapcsolataink alakulásáról elmondta, hogy az elmúlt két évben úiabb 12 országgal létesítettünk nagyköveti szintű kapcsolatokat. További két országgal pedig nagyköveti rangra emeltük a korábbi, követi szintű érintkezést. Jelenleg 89 országgal vagyunk diplomáciai viszonyban, két országgal pedig konzuli kapcsolatban. A továbbiakban hangsúlyozta: az Elnöki Tanács figyelemmel kíséri és támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket kormányunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt az európai biztonsági rendszer és biztonsági értekezlet sikere érdekében kifejt. Alá- I húzta, a beszámolási időszakban tovább nőtt a Magyar Népköztársaság tekintélye a világban. Erősítettük testvéri szövetségünket a Szovjetunióval, valamint a Varsói Szerződés és a KGST más országaival. Mélyítettük baráti kapcsolatainkat a szocialista világrendszerhez tartozó országokkal és népekkel; fejlesztettük együttműködésünket, Afrika, Ázsia és Latin-Amerika független országaival. Támogatjuk az imperialista agresszió ellen küzdő népeket, a nemzeti felszabadító-—- harcokat -'ér- mozgalmakat. A tőkés országokat illetően törekedtünk a békés egymás mellett élés megvalósítására, a rendezett államközi viszonyok és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok, valamint egyezmények kialakítására. Befejezésül hangoztatta: az Országgyűléstől kapott megbízás alapján az Elnöki Tanács külpolitikai tevékenységét a kormánnyal együtt az a fő törekvés vezette, hogy biztosítsa népünk számára a szocialista építőmunka külső feltételeit, védje és szilárdítsa a társadalmi haladás és a béke pozícióit szerte a földkerekségen. Kérte az Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését fogadja el és hagyja jóvá. Moszkvában Szerdán Moszkvába érkezett Péter János magyar külügyminiszter, hogy a Magyar Népköztársaság nevében aláírja a tengerek és óceánok fenekén és annak altalajában a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek elhelyezésének tilalmáról szóló szerződést, amelyet az ENSZ-közgyűlés 25. ülésszaka hagyott jóvá. Az Országgyűlés a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját, valamint a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országgyűlés ezután áttért a tárgysorozat második pontjára, a tanácsokról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A törvényjavaslatot a kormány nevében dr. Korom Mihály igazságügyminiszter terjesztette elő. Jugoszláv miniszterei; Budapesten Szerda este Budapestre érkezett Alekszandar Grlics- kov. a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke. Kíséretében van Nagy Ferenc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja és Alekszandar Drljacsa külkereskedelmi miniszterhelyettes. A két országot érintő gazdasági kérdésekről folytatnak tárgyalásokat. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter beszéde Országgyűlésünkre most az a feladat vár, hogy új törvényt alkosson a tanácsokról. Az előterjesztett törvényjavaslat tárgyalása jelentős állomása' annak a jogalkotó munkának, amelyet társadalmi fejlődésünk követelményei szerint el kell végeznünk. Államéletünk sokoldalú és rendszeres fejlesztése, erősítése, intézményeink korszerűsítése, az állami munka hatékonyságának javítása politikánk egyik sarkalatos kérdése. Ez a törekvés hatja át az előterjesztett törvényjavaslatot is. akkori helyzetnek és az. állami irányítás akkori elméleti és gyakorlati követelményeinek. A társadalmi és állami fejlődés azonban túlhaladta a törvényt és mindinkább nyilvánvalóvá vált. hogy számos rendelkezése nem segíti kellő módon a további fejlődést. A kormány már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy új tanácstörvény megalkotását kezdeményezi. Annak érdekében azonban, hogy az új törvény időtálló legyen, felhatalmazást kértünk és kaptunk az Elnöki Tanácstól számos, elvileg új rendelkezés bevezetésére. E rendelkezések általában beváltak és szerepelnek az előterjesztett törvényjavaslatban, mert szükség van azok törvényi szabályozására. A kormány rendeletéi főleg a tanácsok önállóbb gazdálkodását segítették elő és igazgatási, hatósági tevékenységük korszerűsítését szolgálták. Korom Mihály ezután aláhúzta, hogy a törvényjavaslat előkészítése során figyelemmel voltak a társadalmi fejlődés, a gazdaságirányítási rendszer reformjának bevezetése és kibontakoztatása, az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének követelményei teremtette új helyzetre. Lehetővé, sőt elkerülhetetlenné vált, hogy új módon fogalmazzuk meg a tanácsok és szerveik helyét, szerepét a proletárdiktatúra mechanizmusában és annak megfelelően határozzuk meg továbbfejlesztésük irányát. A törvényjavaslat a tanácsok jellegét úgy határozza meg, hogy azok a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervei. A törvény céljo Az előterjesztett törvény- javaslat hármas célt kíván elérni. Először: korszerű jogi feltételeket teremt ahhoz, hogy növekedjék a tanácsi munka hatékonysága, szak- szerűsége és kulturáltsága, csökkenjenek az ügyintézésA szocialista állam szervei Az állami szervek rendszerében jelentős helyet foglalnak el a tanácsok. Szervezetük és működésük kereteit 17 évvel ezelőtt alkotott tanácstörvényünk szabályozza. A szabályozás megfelelt az ben még fellelhető bürokratikus vonások. Másodszor: fokozatosan növeli a tanácsi szervek, különösen a helyi tanácsok önállóságát, bővíti hatáskörüket és gazdasági lehetőségeiket. Harmadszor: a jelzett feladatok végrehajtásával egyidejűleg erősíti a központi irányítás hatékonyságát. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat számos előírást és egyidejűleg garanciát is magában foglal abból a célból, hogy a tanácsi képviselet és önkormányzat több tartalmat kapjon, a tanácsok gazdasági önállósága. hatásköre és hatósági jogköre ténylegesen tovább szélesedjen és erősödjön. Jelenlegi tanácstörvényünk — néhány kivételtől eltekintve — nem hatásköröket, csupán feladatköröket állapít meg. A tanács mint testület eredetileg aránylag kevés hatáskört kapott, s ez később sem sokat bővült, hiszen egyszerűbb volt a vb. hatáskörébe utalni az ügyeket. Ez a megoldás és gyakorlat csökkentette a tanács testületi szerepét, de a tanácstagok szerepét is. Mivel a törvény csak feladatköröket állapított meg, elmaradt a különböző szintű tanácsok és végrehajtó bizottságok eltérő, sajátos hatáskörének megállapítása, tehát a különféle tanácsszintek közötti differenciálás. Ez j a későbbiek során sokban , akadályozta a hatáskörök célszerű decentralizálását. A törvényjavaslat viszont a feladatkörök mellett a szinteknek megfelelő hatásköröket is megállapít, sőt különbséget tesz még — adottságaik, szerepük különbözősége miatt — a helyi tanácsok között is. Az önállóság és a felelősség megteremtésének fontos biztosítéka tehát a hatáskörök tanácsi szervezeten belüli megfelelő elhatárolása. A törvényjavaslat elismeri, hogy a tanács szerveinek, különösen a végrehajtó bizottságoknak és a szakigazgatási szerveknek olyan fel(Folytatás a X oldalam} KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO 1>r. Korom Mihály előterjeszti a törvényjavaslatot
