Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-10 / 34. szám

T97t. február 10. DUNÁNTÜLI NAPLÓ 3 Mi lett a diákparlamentek határozataiból ? Az elmúlt tanévben Baranya 28 középiskolájában és szak­munkásképző intézetében mint­egy 1500 küldött képviselte a tanulóifjúságot a diákparla­mentek vitáin. A demokratikus légkörben elhangzott javasla­toknak, határozatoknak viszont csak akkor van értelmük, ha meg is valósulnak. Nézzük csak, milyen intézkedések születtek az azóta eltelt idő alatt! Bővítések, átalakítások A kérdések egy részét az is­kolák bővítésére, a munkafel­tételek javítására vonatkozó, tehát a létesítményekkel, ob­jektív feltételekkel kapcsolatos interpellációk tették ki. Sok je­lentős intézkedés született ezek között. így például a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának közbenjárására - amit mi korábban lapunkban is javasoltunk — az AKÖV elren­delte, hogy a bejáró tanuló­kat még piaci napokon is fel , kell venni a buszokra. A spor- ; tolási lehetőségek javítását több iskola képviselői is szór- j galmazták. A Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium tornaterem igényének megoldása az új öt­éves terv első felében várható. J A kísérletes tárgyak felszerelé­sét pedig 40 ezer forintos pót­hitellel bővítették. Sellyén saj- I nos, a fél kilométerre lévő tor- ! naterem helyett nem lehet újat j építeni, mivel nincs rá anyagi ! fedezet, sőt, kis gimnáziumról lévén szó, pillanatnyilag a gim- : názium létéért kell küzdeni. A Mohácsi Kisfaludy Gimnázium és Szakközépiskolában a tanmű- í hely felszerelését az elmúlt év- j ben új háztartási gépekkel égé- i szítették ki, s a műhely egy ré- | szét is átalakították. A Sellyéi j Szakmunkásképző Intézetben a [ szabadidő eltöltése céljából a j tanulóotthon vezetői játékokat vásároltak. A pécsi iskolák tanulóinak javaslatai közül: az Ujmecsek- alaján javasolt menza létesíté­sére nincs mód (a javasiat cél­ja az lett volna, hogy az ott lakó gyerekeknek ne kelljen a belvárosba utazgatni). A Koma­rov Gimnázium menzája zsú­folt, az üzemi étkeztetésben vi­szont magasabb a térítési díj. A Nagy Lajos udvarán lévő uszoda iskolai használata éven­ként visszatérő probléma. Mű­ködtetése ebben az évben is biztosítottnak látszik. Áz iskolai élet Az iskolák belső életével, a demokratikus légkör kialakítá­sával foglalkozott a javaslatok másik csoportja. A szakmunkás- tanuló intézetek diákparlament­jein többször is felvetették a kisiparosoknál foglalkoztatott tanulók problémáit. A kérdés megvitatására a KlOSZ-szal kö­zösen ez év márciusában kerül sor. A középiskolai kollégiumok tagjai - így a Geisler Eta utcai kollégiumban is - a szombati kimenő meghosszabbítását va­lamint a büntetésként alkalma­zott kimenőmegvonás megszün­tetését kérték. Az azóta beve­zetett intézkedések szerint szombaton fél nyolc óráig tart a kimenő (kivétel október 15— április 15 között, amikor to­vábbra is este hat óráig ter­jed). A kimenőmegvonás a diáktanács kezében van (a ta­nári testület egyetértése termé­szetesen szükséges), de ha a teljes kimenőmegvonásra nem is, egy bizonyos részének meg­vonására ezentúl is sor kerül fegyelmi vétség esetén. A Siklósi Táncsics Gimná­zium diákjainak a nemi felvi­lágosításra vonatkozó javaslatát figyelembe véve a Megyei | Egészségügyi Felvilágosító Köz- j pont ezután rendszeresen tört •kiadásokat fiataloknak. Az iskolai KISZ-munkával kapcsolatosan elhangzott gon­dok nagy része korábban is is­mert volt (a tagság közömbös­sége, felvételek gyakran formá­lis jellege stb.). Megoldásukra több iskolából is érkezett jel­zés. A Mohácsi Kisfaludy Gim­náziumban pl. a KISZ-felvételt különböző megbízatások meg­felelő teljesítésétől teszik füg­gővé. A KISZ oktatásban pedig rendszeresen a tagságtól is összegyűjtik a vitás kérdéseket és visszatérnek rájuk, megpró­bálnak választ adni a fiatalo­kat foglalkoztató problémákra. Éljenek a fiatalok a fórummal! A KISZ Megyei Bizottsága és a művelődési osztályok is ja­vasolták, hogy az év folyamán a Tv Fórum mintájára minden iskolában térjenek vissza a diákparlamentek határozatai­nak sorsára. Magyarán: a fia­taloknak meg kell adni a lehe­tőséget, hogy ellenőrizhessék javaslataik sorsát, tájékoztatást kérhessenek az illetékesektől Természetesen nem térhet­tünk ki minden iskola minden javaslatára és az intézkedések­re. Egy megjegyzés viszont még idekívánkozik: könnyebb ellen­őrizni pl. azt, bővítették-e egy iskola könyvtárát, mint azt, időben befejezik-e az órákat, ahogy erre egyes iskolák ta­nulói között elhangzottak meg­jegyzések. Éppen azért az igaz­gatói jelentések mellett, ame­lyeket a művelődésügyi osztá­lyok kértek, az iskolák vezetői­nek folyamatos ellenőrzésére és a felügyeleti szervek időnkénti helyszíni látogatására is szük­ség volna. Nem szabad hagy­ni, hogy írott malaszt marad­jon a diákparlamentek anyaga! M. L. Zenei ismeretterjesztés — munkások között A Pécsi Balett előadásai állami gazdasagokban és munkásszá'lásokon Főiskolások népművelési gyakorlata Mint hírül adtuk, sikeresen za rultak az SZMT szervezésében munkások között folyó zenei is­meretterjesztés első kísérletei Ennek a tapasztalatairól kértünk tájékoztatást Dallos Nándortól, az SZMT illetékes főelőadójától.- Korábban csak üzemi kö­zönségszervezők útján tartottunk kapcsolatot színházzal, műsor- szolgáltató szervekkel. Ezen az úton, a szervezők segítségével próbáltunk előbbre lépni az ízlésnevelésben. Az Ismerked- jünk a lúvóshangszerekkel című | előadássorozat az első kísérle- ! tünk, hogy fizikai munkások kö- { zé vigyünk el komolymuzsikát. Az előadássorozatot a SZOT anyagi támogatásával és a Pécs-Baranyai Népművelési Ta­nácsadó segítségével valósítot­tuk meg. Állíthatom: teljes si­kerrel. A Mecsek Fúvósötös is­meretterjesztő hangversenyéi 10 állami gazdaságban es mun­kásszálláson több mint ezren hallgatták meg, mindenütt nagy tetszéssel. Ez lemérhető a tap­sokban, a figyelemben, a zenei alapműveltség nélküli emberek őszinte érdeklődésében. Ilyen­formán ez a műsorsorozat misz- szió is egyben. Különös érdeme van a megvalósításban Vár­nagy Attila nagyszerű hangszer­történeti, zenetörténeti ismeret- terjesztő szövegének és termé­szetesen az együttes muzsikájá­nak. Sólyom Katalin előadómű­vész is szép, korszerű versmon­dással járult hozzá az előadá­sok sikeréhez.- Folytatják-e az ismeretter­jesztésnek ezt a módszerét, és milyen formában?- Igen. Január 27-én indult meg és február végéig le is zajlik egy újabb »sorozat: A koreográfus álma címmel. Ebben a Pécsi Balett szólistái mutot- nak be ismeretterjesztő műsort, ugyancsak 10 állami gazdaság­ban és munkásszálláson. Csak­nem teljes egészében olyanok­nak, akik még soha nem ját- tak balettet, A következő évben is várhatók hasonló műsorok. Hosszú téli esték Egerágon Helyisége válogatja: van, ahol az első benyomások is izgalma­sak, érdekesek annak, aki a mai falu változó arculatának új vo­násaira kíváncsi. A fa!u szíve A csúcsos tornyú templom kö­rül szép, sudár fenyők, ligetes háromszöge. Itt a falu szíve. Földrajzi és mindennapos cent­rum ez a rész Egerágon. A sar­kon presszó és italbolt, mellette a húsbolt. Bentről bárdcsatto- gás; készítik a holnapi kimérni- valót. A szomszédban takaros postaépület. Ablakában folyó­iratok: Világ Ifjúsága, PRAMO, színes magazinok. „Leskelődés- re" csábító fények a fodrásznál is; a búrák alatt ifjú hölgyek fején már a hétvégi frizurák kunkorodnak. A sort öreg sárga épület zár­ja a sarkon. Egykor a körjegyző­ség, ma a helyi tanács és a művelődés otthona: 180 szemé­lyes mozi-, bál- és rendezvény- terem. Változatos berendezésű ifjúsági és külön egy tágas, fel­nőtt klubhelyiség. Könyvtár: mennyezetig érő polcok, köte­tekkel csaknem tele. Valameny- nyi helyiség otthonos, ragyo­góan tiszta. Mindez együtt a három, (kis- herendi, szökédi, átai) tagköz- séges körzeti művelődési ház. Gazdája egy kedves, rokonszen­ves, igazi népművelő alkatú asz- szony: Korpás Sándorné. Megtudom: a honismereti szakkör évek óta vezeti ó falu krónikáját. Fotoszakkör, kézi­munka kör, a bevonuló fiatalok­nak MHSZ-kör; ezenkívül gyer­mekklubjuk, ifjúsági és külön felnőtt klubjuk is működik rend­szeresen. így tehát minden este történik valami a művelődési házban. Ha éppen „üres nap” a soros - akkor a szép, tágas, modern bútorzatú klubhelyiség várja a falubelieket. 1966 óta folyamatosan, tehát nyáron is működik itt a felnőtt klub. — Tematikus programmal, ne­gyedévi tagdíjjal, alapszabállyal, és péntek esténként meghitt, szinte családias hangulatú ősz- í szejövetelekkel. A program: is­meretterjesztő rendezvények két- három hetenként: művészeti előadások, helyesebben beszél­getések, (van egy ex libris gyűj­tőnk is a klubban); útibeszámo­lók, diavetítés vagy, ha úgy adó­dik, közös tv-nézés. Tagjai? Fe­lerészben értelmiségiek: orvos, állatorvos, gyógyszerész, három pedagógus, óvónő, tsz-elnök, párttitkár (aki szintén agrár-ér­telmiségi). Fele pedig fizikai dolgozó: tsz-tagok, állatgondo­zó, szakmunkás, ipari munkás, köztük 10-12 nő is - sorolja érdeklődésemre az igazgatónő. A művelődésnek ez a modern (és egykor csakis városi) for­mája falun ma még általában csak a fiatalok körében hódít. A falusi felnőttek klubja orszá­gosan is ritka még. Vajon ho­gyan, mivel sikerült ez? — Idevalósi vagyok — folytatja Korpásné - hívtam, eljöttek az emberek. Azóta megszokták, megszerették és valóban közös­séggé alakult ez a klub, ahová minden tagja szívesen eljön. Persze kötetlenül. Néha beleme­legszik a társaság a vitába, és 11 órakor nem akaródzik „zár­órát” rendezni . . . — Fiatal értelmiségiek van­nak-e? — Van, két házaspár. Agrár­mérnökök. Nagyon megörültünk nekik és számítottunk is rájuk ... — És? — A klub nem kötelező for­ma . . . Ide az jön, akinek van igénye kilépni otthonról, embe­rek közé menni, szót váltani, ki­cserélni a gondolatait. „Mit tanulhatnék a klubban?" Az Ipolyság utcában esti fé­nyek közt, betonjárdán sétálok végig. Nem messze szolgálati lakásban lakik immár két éve a tsz két fiatal mezőgazdasági szakembere. Egyikük: Standovár György. Csak a feleségét talá­lom otthon, aki férjével együtt okleveles mezőgazdasági mér­nök. A bájos fiatalasszony egy év körüli kis Murilló-angyaikát altat. Etetés után. A legrosz- szabbkor jövök. (Jöhet jókor egy újságíró? . . .) Elmondom, hogy a falun élő emberek szabad­idejének eltöltése érdekel. — Itthon vagyunk, nem já­runk sehová egyébként se. Kár­tyázni nem tudok, a helyi „hí­rek” nem érdekelnek. Pécsre? Pécs az más, az igen . . . Minek mennék itt a klubba? Messze van Gödöllőtől . . . Inkább olva­sok, vagy nézem itthon a tv-t. Az legalább Pestről jön. Mit ta­nulhatnék én ott a klubban? . . . — Azt hittem — mint mai fia­tal szakembert - talán érdekli az a környezet is, az emberek, a falu légköre, ahol élnek. Eset­leg a saját friss tudásukból is adhatnának át valamit. Bekap­csolódva a falu fejlődésébe, jö­vőjének alakításába. Persze ez nem „kötelező".. . Érzem, nem sikerült meggyőz­nöm ezt a fiatalasszonyt, aki egy Zala megyei kis faluból indult el egyszer. Jövőbe mutató jelzések Visszafelé egy sarki presszó­ban erős, zamatos kávét kapok. Kellemes, modern berendezésű, csendes hely. Jól esne még itt üldögélni, de szeretnék beko­pogtatni legalább még egy csa­ládhoz. Kaptam néhány címet, nézzük találomra a legközeleb­bit. Nem messze a Pozsonyi utca elején családja körében találom Péter Gézánét. A papa — déd­unokájával — tévét néz. A déd­nagymama olvas. Könyve: Mau­passant Az ismeretlen asszony —, a felénél tarthat. Péter Gézá- né derék termetű, szép arcú asszony, a falu legfiatalabb nagymamája. Régi tagja a fel­nőtt klubnak. Egész életében nehéz kétkezi munkát végzett. Egy kicsit ma is vágyik a mezei munka, a szabad levegő után. Súlyos trombózisa óta azonban immár két éve irodában dolgo­zik, anyagkönyvelő. Most a zár­számadás közepette otthon is kartotékhegyek magasodnak az asztalon. Ilyenkor nincs idő ki­mozdulni, de az esti összejöve­telekről szívesen szól: — Jól esik emberek közé men­ni .. . Tüskés Tibor író és Ivasiv- ka Mátyás irodalmi-zenei soro­zata tetszett különösen. És több útibeszámoló is meg képzőmű­vészeti előadás és hasonló. Ezekből és utána a beszélgeté­sekből — még ha nem is kap­csolódom bele - sok újat halla­ni, tanulhatni. És ez szórakozás, társaság is egyben . .. Summázva: általában jó be­nyomásokat szerezhettem. Per­sze tudom, ez nem minden. Egerágon is vannak fehér foltok, van hová eljutnia még a műve­lődési központnak. De amit lát­tam, az jólesően biztató, az egy kicsit már* a jövőt jelzi. Wallinger Endre Tanterv szerint a III. éves ta-* nárképző főiskolások két fél­éven át népművelési oktatás­ban részesülnek. Az első félév­ben Várnagy Elemér főiskolai adjunktus általános népműve­lés-elméleti előadásait hallgat­ták. Ebből vizsgáztak, majd feb­ruár elejétől május végéig kö­telező népművelési gyakorlaton vesz részt 307 hallgató. Gyakorlatukat Pécs város különböző típusú művelődési otthonaiban, könyvtárakban, múzeumokban és más kulturá­lis intézményekben végzik, heti két órában. Az intézmények közművelődési tevékenységéről a Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó szakemberei tarta­nak részükre konzultációkat. A kötelező gyakorlat mellett minden évben egy-egy önkénte­sen vállalkozó csoport 10 napos falusi népművelési gyakorlatot is vállal Baranya, Somogy, Tol­na és Zala egy-egy községé­ben. A következő évben, egy­hónapos tanítási gyakorlatukon pedig alaposabb betekintést nyernek és általában bele is kapcsolódnak a község kulturá­lis életébe. A jövő tanévben népműve­lési speciál kollégiumot is ter­veznek azoknak, akik falusi népművelési gyakorlatra is vál­lalkoznak. A Baranya megyei Háziipari Szövetkezet bedolgozói művészi népi szőttesekkel, lakásdíszítő textiliákkal, hárommillió forinttal járulnak hozzá a szövetkezet idei termeléséhez. A kilencven népművész javarészt lakócsaiak, felsőszentmártoniak és alsószentmártoniak, sokac és horvát motivumú munkájukkal az ország legnívósabb népi szőtteseit készítik. A szőtteseket a Népművészeti Vállalat, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal árusítja, de kaphatók a szövetkezet Kossuth utcai saját boltjában, valamint Budapesten a HISZOV Régiposta utcai mintatermében. Képünkön: lakácsai szőttesek. Foto: Erb János Min dolgozik most? Pál József Pécsett, a Megyei Könyvtárban dolgozik. 1969 no­vembere óta Komlón lakik. így a könyvtárban találkoztunk, az üres olvasóteremben, kripta­csendben, de váratlanul jött napfény árad a kertből, ahol o rózsák még bepólyázva várják a tavaszt. A politúrozott asztalon fehér lapok hevernek, gépelt szöveg­gel — rajta a költő vallomása. Pál József nem szeret nyilat­kozni, előre elkészítette a vá­laszt telefonon közölt kérdé­seimre. De az újságíró sem adja meg magát könnyen, így óva­tos diplomáciai küzdelem folyik a közönyös könyvekkel kibélelt teremben. — Legszívesebben csak annyit mondanék: verseket írok — kez­di nehezen. — „Megkötve szüle­téssel — megkötve halállal" cí­men gyűjtöttem össze újobb verseimet, a Jelenkor—Magvető­nek szánnám. De a versekről nem mondhatok többet, hiszen Pál József a gyerekéről sem beszél előre az ember, nem tudja milyen lesz a haja, a szeme színe. S ez egyébként sem az én dol­gom, hanem majd a kritikusoké. — Jelentett-e valami különb­séget a Komlón töltött időszak az alkotó munkában? Termé­kenységet vagy elapadást? Úgy mondhatnám, hogy se negatív, se pozitív hatása nem volt. Pécsett albérletben lak­tam, itt nagy lakásunk van, nyugodtabb életkörülmények kö­zött dolgozhatok. Bizonyosan emlékszik József Attila Németh Andornak dedikált versére, az Ars poeticára. Az utolsó négy sorban van két mondat, amit érdemes fölidézni: „Még nem nagy az ember. / De képzeli, hát szertelen.” Nos, én úgy érzem, hogy azok közé tarto­zom, akik azért dolgoznak, hogy ez a „szertelenség” lecsillapod­jék. Nemcsak a költészetben, hanem polgári foglalkozásom területén, a könyvtárban is. Mert mondhatnék jónéhány példát, hogy 1971-ben, Baranyában mi minden történik a könyvtári munkában, hálózatban. Amo­lyan József Attila-i „szertelen­ség”... — Komlón, ha vasárnapon­ként feleségemmel, Máriával végigsétálunk a kökönyösi te­tőn, meg-megállunk a meddő­hányó fölött. Szemben, a túlsó oldal bérházai akár a várfalak. Szinte egytömb kőből kifarag­va. S a kövek mögött emberek, külön-külön, egymástól elsza­kadva. S mert a költészet tu­lajdonképpen jeladás, kopogta­tás, amely áthatol a köveken, falakon, határokon, itt, ebben a várqsban született újabb ver­seim többsége . . . Marafkó László

Next

/
Oldalképek
Tartalom