Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-10 / 34. szám
T97t. február 10. DUNÁNTÜLI NAPLÓ 3 Mi lett a diákparlamentek határozataiból ? Az elmúlt tanévben Baranya 28 középiskolájában és szakmunkásképző intézetében mintegy 1500 küldött képviselte a tanulóifjúságot a diákparlamentek vitáin. A demokratikus légkörben elhangzott javaslatoknak, határozatoknak viszont csak akkor van értelmük, ha meg is valósulnak. Nézzük csak, milyen intézkedések születtek az azóta eltelt idő alatt! Bővítések, átalakítások A kérdések egy részét az iskolák bővítésére, a munkafeltételek javítására vonatkozó, tehát a létesítményekkel, objektív feltételekkel kapcsolatos interpellációk tették ki. Sok jelentős intézkedés született ezek között. így például a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztályának közbenjárására - amit mi korábban lapunkban is javasoltunk — az AKÖV elrendelte, hogy a bejáró tanulókat még piaci napokon is fel , kell venni a buszokra. A spor- ; tolási lehetőségek javítását több iskola képviselői is szór- j galmazták. A Szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium tornaterem igényének megoldása az új ötéves terv első felében várható. J A kísérletes tárgyak felszerelését pedig 40 ezer forintos póthitellel bővítették. Sellyén saj- I nos, a fél kilométerre lévő tor- ! naterem helyett nem lehet újat j építeni, mivel nincs rá anyagi ! fedezet, sőt, kis gimnáziumról lévén szó, pillanatnyilag a gim- : názium létéért kell küzdeni. A Mohácsi Kisfaludy Gimnázium és Szakközépiskolában a tanmű- í hely felszerelését az elmúlt év- j ben új háztartási gépekkel égé- i szítették ki, s a műhely egy ré- | szét is átalakították. A Sellyéi j Szakmunkásképző Intézetben a [ szabadidő eltöltése céljából a j tanulóotthon vezetői játékokat vásároltak. A pécsi iskolák tanulóinak javaslatai közül: az Ujmecsek- alaján javasolt menza létesítésére nincs mód (a javasiat célja az lett volna, hogy az ott lakó gyerekeknek ne kelljen a belvárosba utazgatni). A Komarov Gimnázium menzája zsúfolt, az üzemi étkeztetésben viszont magasabb a térítési díj. A Nagy Lajos udvarán lévő uszoda iskolai használata évenként visszatérő probléma. Működtetése ebben az évben is biztosítottnak látszik. Áz iskolai élet Az iskolák belső életével, a demokratikus légkör kialakításával foglalkozott a javaslatok másik csoportja. A szakmunkás- tanuló intézetek diákparlamentjein többször is felvetették a kisiparosoknál foglalkoztatott tanulók problémáit. A kérdés megvitatására a KlOSZ-szal közösen ez év márciusában kerül sor. A középiskolai kollégiumok tagjai - így a Geisler Eta utcai kollégiumban is - a szombati kimenő meghosszabbítását valamint a büntetésként alkalmazott kimenőmegvonás megszüntetését kérték. Az azóta bevezetett intézkedések szerint szombaton fél nyolc óráig tart a kimenő (kivétel október 15— április 15 között, amikor továbbra is este hat óráig terjed). A kimenőmegvonás a diáktanács kezében van (a tanári testület egyetértése természetesen szükséges), de ha a teljes kimenőmegvonásra nem is, egy bizonyos részének megvonására ezentúl is sor kerül fegyelmi vétség esetén. A Siklósi Táncsics Gimnázium diákjainak a nemi felvilágosításra vonatkozó javaslatát figyelembe véve a Megyei | Egészségügyi Felvilágosító Köz- j pont ezután rendszeresen tört •kiadásokat fiataloknak. Az iskolai KISZ-munkával kapcsolatosan elhangzott gondok nagy része korábban is ismert volt (a tagság közömbössége, felvételek gyakran formális jellege stb.). Megoldásukra több iskolából is érkezett jelzés. A Mohácsi Kisfaludy Gimnáziumban pl. a KISZ-felvételt különböző megbízatások megfelelő teljesítésétől teszik függővé. A KISZ oktatásban pedig rendszeresen a tagságtól is összegyűjtik a vitás kérdéseket és visszatérnek rájuk, megpróbálnak választ adni a fiatalokat foglalkoztató problémákra. Éljenek a fiatalok a fórummal! A KISZ Megyei Bizottsága és a művelődési osztályok is javasolták, hogy az év folyamán a Tv Fórum mintájára minden iskolában térjenek vissza a diákparlamentek határozatainak sorsára. Magyarán: a fiataloknak meg kell adni a lehetőséget, hogy ellenőrizhessék javaslataik sorsát, tájékoztatást kérhessenek az illetékesektől Természetesen nem térhettünk ki minden iskola minden javaslatára és az intézkedésekre. Egy megjegyzés viszont még idekívánkozik: könnyebb ellenőrizni pl. azt, bővítették-e egy iskola könyvtárát, mint azt, időben befejezik-e az órákat, ahogy erre egyes iskolák tanulói között elhangzottak megjegyzések. Éppen azért az igazgatói jelentések mellett, amelyeket a művelődésügyi osztályok kértek, az iskolák vezetőinek folyamatos ellenőrzésére és a felügyeleti szervek időnkénti helyszíni látogatására is szükség volna. Nem szabad hagyni, hogy írott malaszt maradjon a diákparlamentek anyaga! M. L. Zenei ismeretterjesztés — munkások között A Pécsi Balett előadásai állami gazdasagokban és munkásszá'lásokon Főiskolások népművelési gyakorlata Mint hírül adtuk, sikeresen za rultak az SZMT szervezésében munkások között folyó zenei ismeretterjesztés első kísérletei Ennek a tapasztalatairól kértünk tájékoztatást Dallos Nándortól, az SZMT illetékes főelőadójától.- Korábban csak üzemi közönségszervezők útján tartottunk kapcsolatot színházzal, műsor- szolgáltató szervekkel. Ezen az úton, a szervezők segítségével próbáltunk előbbre lépni az ízlésnevelésben. Az Ismerked- jünk a lúvóshangszerekkel című | előadássorozat az első kísérle- ! tünk, hogy fizikai munkások kö- { zé vigyünk el komolymuzsikát. Az előadássorozatot a SZOT anyagi támogatásával és a Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó segítségével valósítottuk meg. Állíthatom: teljes sikerrel. A Mecsek Fúvósötös ismeretterjesztő hangversenyéi 10 állami gazdaságban es munkásszálláson több mint ezren hallgatták meg, mindenütt nagy tetszéssel. Ez lemérhető a tapsokban, a figyelemben, a zenei alapműveltség nélküli emberek őszinte érdeklődésében. Ilyenformán ez a műsorsorozat misz- szió is egyben. Különös érdeme van a megvalósításban Várnagy Attila nagyszerű hangszertörténeti, zenetörténeti ismeret- terjesztő szövegének és természetesen az együttes muzsikájának. Sólyom Katalin előadóművész is szép, korszerű versmondással járult hozzá az előadások sikeréhez.- Folytatják-e az ismeretterjesztésnek ezt a módszerét, és milyen formában?- Igen. Január 27-én indult meg és február végéig le is zajlik egy újabb »sorozat: A koreográfus álma címmel. Ebben a Pécsi Balett szólistái mutot- nak be ismeretterjesztő műsort, ugyancsak 10 állami gazdaságban és munkásszálláson. Csaknem teljes egészében olyanoknak, akik még soha nem ját- tak balettet, A következő évben is várhatók hasonló műsorok. Hosszú téli esték Egerágon Helyisége válogatja: van, ahol az első benyomások is izgalmasak, érdekesek annak, aki a mai falu változó arculatának új vonásaira kíváncsi. A fa!u szíve A csúcsos tornyú templom körül szép, sudár fenyők, ligetes háromszöge. Itt a falu szíve. Földrajzi és mindennapos centrum ez a rész Egerágon. A sarkon presszó és italbolt, mellette a húsbolt. Bentről bárdcsatto- gás; készítik a holnapi kimérni- valót. A szomszédban takaros postaépület. Ablakában folyóiratok: Világ Ifjúsága, PRAMO, színes magazinok. „Leskelődés- re" csábító fények a fodrásznál is; a búrák alatt ifjú hölgyek fején már a hétvégi frizurák kunkorodnak. A sort öreg sárga épület zárja a sarkon. Egykor a körjegyzőség, ma a helyi tanács és a művelődés otthona: 180 személyes mozi-, bál- és rendezvény- terem. Változatos berendezésű ifjúsági és külön egy tágas, felnőtt klubhelyiség. Könyvtár: mennyezetig érő polcok, kötetekkel csaknem tele. Valameny- nyi helyiség otthonos, ragyogóan tiszta. Mindez együtt a három, (kis- herendi, szökédi, átai) tagköz- séges körzeti művelődési ház. Gazdája egy kedves, rokonszenves, igazi népművelő alkatú asz- szony: Korpás Sándorné. Megtudom: a honismereti szakkör évek óta vezeti ó falu krónikáját. Fotoszakkör, kézimunka kör, a bevonuló fiataloknak MHSZ-kör; ezenkívül gyermekklubjuk, ifjúsági és külön felnőtt klubjuk is működik rendszeresen. így tehát minden este történik valami a művelődési házban. Ha éppen „üres nap” a soros - akkor a szép, tágas, modern bútorzatú klubhelyiség várja a falubelieket. 1966 óta folyamatosan, tehát nyáron is működik itt a felnőtt klub. — Tematikus programmal, negyedévi tagdíjjal, alapszabállyal, és péntek esténként meghitt, szinte családias hangulatú ősz- í szejövetelekkel. A program: ismeretterjesztő rendezvények két- három hetenként: művészeti előadások, helyesebben beszélgetések, (van egy ex libris gyűjtőnk is a klubban); útibeszámolók, diavetítés vagy, ha úgy adódik, közös tv-nézés. Tagjai? Felerészben értelmiségiek: orvos, állatorvos, gyógyszerész, három pedagógus, óvónő, tsz-elnök, párttitkár (aki szintén agrár-értelmiségi). Fele pedig fizikai dolgozó: tsz-tagok, állatgondozó, szakmunkás, ipari munkás, köztük 10-12 nő is - sorolja érdeklődésemre az igazgatónő. A művelődésnek ez a modern (és egykor csakis városi) formája falun ma még általában csak a fiatalok körében hódít. A falusi felnőttek klubja országosan is ritka még. Vajon hogyan, mivel sikerült ez? — Idevalósi vagyok — folytatja Korpásné - hívtam, eljöttek az emberek. Azóta megszokták, megszerették és valóban közösséggé alakult ez a klub, ahová minden tagja szívesen eljön. Persze kötetlenül. Néha belemelegszik a társaság a vitába, és 11 órakor nem akaródzik „zárórát” rendezni . . . — Fiatal értelmiségiek vannak-e? — Van, két házaspár. Agrármérnökök. Nagyon megörültünk nekik és számítottunk is rájuk ... — És? — A klub nem kötelező forma . . . Ide az jön, akinek van igénye kilépni otthonról, emberek közé menni, szót váltani, kicserélni a gondolatait. „Mit tanulhatnék a klubban?" Az Ipolyság utcában esti fények közt, betonjárdán sétálok végig. Nem messze szolgálati lakásban lakik immár két éve a tsz két fiatal mezőgazdasági szakembere. Egyikük: Standovár György. Csak a feleségét találom otthon, aki férjével együtt okleveles mezőgazdasági mérnök. A bájos fiatalasszony egy év körüli kis Murilló-angyaikát altat. Etetés után. A legrosz- szabbkor jövök. (Jöhet jókor egy újságíró? . . .) Elmondom, hogy a falun élő emberek szabadidejének eltöltése érdekel. — Itthon vagyunk, nem járunk sehová egyébként se. Kártyázni nem tudok, a helyi „hírek” nem érdekelnek. Pécsre? Pécs az más, az igen . . . Minek mennék itt a klubba? Messze van Gödöllőtől . . . Inkább olvasok, vagy nézem itthon a tv-t. Az legalább Pestről jön. Mit tanulhatnék én ott a klubban? . . . — Azt hittem — mint mai fiatal szakembert - talán érdekli az a környezet is, az emberek, a falu légköre, ahol élnek. Esetleg a saját friss tudásukból is adhatnának át valamit. Bekapcsolódva a falu fejlődésébe, jövőjének alakításába. Persze ez nem „kötelező".. . Érzem, nem sikerült meggyőznöm ezt a fiatalasszonyt, aki egy Zala megyei kis faluból indult el egyszer. Jövőbe mutató jelzések Visszafelé egy sarki presszóban erős, zamatos kávét kapok. Kellemes, modern berendezésű, csendes hely. Jól esne még itt üldögélni, de szeretnék bekopogtatni legalább még egy családhoz. Kaptam néhány címet, nézzük találomra a legközelebbit. Nem messze a Pozsonyi utca elején családja körében találom Péter Gézánét. A papa — dédunokájával — tévét néz. A dédnagymama olvas. Könyve: Maupassant Az ismeretlen asszony —, a felénél tarthat. Péter Gézá- né derék termetű, szép arcú asszony, a falu legfiatalabb nagymamája. Régi tagja a felnőtt klubnak. Egész életében nehéz kétkezi munkát végzett. Egy kicsit ma is vágyik a mezei munka, a szabad levegő után. Súlyos trombózisa óta azonban immár két éve irodában dolgozik, anyagkönyvelő. Most a zárszámadás közepette otthon is kartotékhegyek magasodnak az asztalon. Ilyenkor nincs idő kimozdulni, de az esti összejövetelekről szívesen szól: — Jól esik emberek közé menni .. . Tüskés Tibor író és Ivasiv- ka Mátyás irodalmi-zenei sorozata tetszett különösen. És több útibeszámoló is meg képzőművészeti előadás és hasonló. Ezekből és utána a beszélgetésekből — még ha nem is kapcsolódom bele - sok újat hallani, tanulhatni. És ez szórakozás, társaság is egyben . .. Summázva: általában jó benyomásokat szerezhettem. Persze tudom, ez nem minden. Egerágon is vannak fehér foltok, van hová eljutnia még a művelődési központnak. De amit láttam, az jólesően biztató, az egy kicsit már* a jövőt jelzi. Wallinger Endre Tanterv szerint a III. éves ta-* nárképző főiskolások két féléven át népművelési oktatásban részesülnek. Az első félévben Várnagy Elemér főiskolai adjunktus általános népművelés-elméleti előadásait hallgatták. Ebből vizsgáztak, majd február elejétől május végéig kötelező népművelési gyakorlaton vesz részt 307 hallgató. Gyakorlatukat Pécs város különböző típusú művelődési otthonaiban, könyvtárakban, múzeumokban és más kulturális intézményekben végzik, heti két órában. Az intézmények közművelődési tevékenységéről a Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó szakemberei tartanak részükre konzultációkat. A kötelező gyakorlat mellett minden évben egy-egy önkéntesen vállalkozó csoport 10 napos falusi népművelési gyakorlatot is vállal Baranya, Somogy, Tolna és Zala egy-egy községében. A következő évben, egyhónapos tanítási gyakorlatukon pedig alaposabb betekintést nyernek és általában bele is kapcsolódnak a község kulturális életébe. A jövő tanévben népművelési speciál kollégiumot is terveznek azoknak, akik falusi népművelési gyakorlatra is vállalkoznak. A Baranya megyei Háziipari Szövetkezet bedolgozói művészi népi szőttesekkel, lakásdíszítő textiliákkal, hárommillió forinttal járulnak hozzá a szövetkezet idei termeléséhez. A kilencven népművész javarészt lakócsaiak, felsőszentmártoniak és alsószentmártoniak, sokac és horvát motivumú munkájukkal az ország legnívósabb népi szőtteseit készítik. A szőtteseket a Népművészeti Vállalat, a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal árusítja, de kaphatók a szövetkezet Kossuth utcai saját boltjában, valamint Budapesten a HISZOV Régiposta utcai mintatermében. Képünkön: lakácsai szőttesek. Foto: Erb János Min dolgozik most? Pál József Pécsett, a Megyei Könyvtárban dolgozik. 1969 novembere óta Komlón lakik. így a könyvtárban találkoztunk, az üres olvasóteremben, kriptacsendben, de váratlanul jött napfény árad a kertből, ahol o rózsák még bepólyázva várják a tavaszt. A politúrozott asztalon fehér lapok hevernek, gépelt szöveggel — rajta a költő vallomása. Pál József nem szeret nyilatkozni, előre elkészítette a választ telefonon közölt kérdéseimre. De az újságíró sem adja meg magát könnyen, így óvatos diplomáciai küzdelem folyik a közönyös könyvekkel kibélelt teremben. — Legszívesebben csak annyit mondanék: verseket írok — kezdi nehezen. — „Megkötve születéssel — megkötve halállal" címen gyűjtöttem össze újobb verseimet, a Jelenkor—Magvetőnek szánnám. De a versekről nem mondhatok többet, hiszen Pál József a gyerekéről sem beszél előre az ember, nem tudja milyen lesz a haja, a szeme színe. S ez egyébként sem az én dolgom, hanem majd a kritikusoké. — Jelentett-e valami különbséget a Komlón töltött időszak az alkotó munkában? Termékenységet vagy elapadást? Úgy mondhatnám, hogy se negatív, se pozitív hatása nem volt. Pécsett albérletben laktam, itt nagy lakásunk van, nyugodtabb életkörülmények között dolgozhatok. Bizonyosan emlékszik József Attila Németh Andornak dedikált versére, az Ars poeticára. Az utolsó négy sorban van két mondat, amit érdemes fölidézni: „Még nem nagy az ember. / De képzeli, hát szertelen.” Nos, én úgy érzem, hogy azok közé tartozom, akik azért dolgoznak, hogy ez a „szertelenség” lecsillapodjék. Nemcsak a költészetben, hanem polgári foglalkozásom területén, a könyvtárban is. Mert mondhatnék jónéhány példát, hogy 1971-ben, Baranyában mi minden történik a könyvtári munkában, hálózatban. Amolyan József Attila-i „szertelenség”... — Komlón, ha vasárnaponként feleségemmel, Máriával végigsétálunk a kökönyösi tetőn, meg-megállunk a meddőhányó fölött. Szemben, a túlsó oldal bérházai akár a várfalak. Szinte egytömb kőből kifaragva. S a kövek mögött emberek, külön-külön, egymástól elszakadva. S mert a költészet tulajdonképpen jeladás, kopogtatás, amely áthatol a köveken, falakon, határokon, itt, ebben a várqsban született újabb verseim többsége . . . Marafkó László
