Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-09 / 33. szám
DUN AN TC Ll NAPLÓ 1971. február 9. A holnap házai? Fiatalok tervezték fiataloknak ♦ Megmenteni, ami érték A falvak lakáshelyzetéről, lakáskultúrájáról ritkán esik szó. De talán jobb is, mert itt, ha lehet, még rosszabb a helyzet, mint a városokban. A mezőgazdasági fizikai dolgozók lakásainak csak 75 százalékában van villany, 4 százalékában víz, nyolc százalékában fürdőszoba, s mindössze 2 százalékában higiénikus, vízöblítéses WC. Baj van a lakások nagyságával is. Míg a szellemi dolgozók lakásainak 40 százaléka nagyobb 40 négyzetméternél, a falvak fizikai dolgozói közül mindössze 17 százalék mondhat magáénak ekkora lakást. . Tóth Ferenc: A falvakban ma szinte mindenki új házról álmodik. Dolgoznak, ku- porgatnak, aztán többnyire mégis olyan házat építenek, amire azt mondja a szakember: ezért kár volt... Neumann Ádám: Minket a siklósi járási KISZ-bizottság keresett meg. Segítsetek, — mondták — valami olyasmit akarunk csinálni, ami tetszik a fiataloknak, ami elviselhetővé teszi számukra a falut, s — persze —, mégse túl drága ... Tihanyi János: Amikor leültem a rajztábla mellé arra gondoltam: olyan házat csinálok, amiben én is szívesen laknék... Közös gond A Forsyte Saga írójának látogatásai Budapesten A magyai tévé-nézők százezrei ! ismerik meg a Forsyte Saga cí- j mű, sokreszes, folytatásos tévé- i játékból John Galsworthy tár- j sadalmi regényciklusát — a vi- j lágirodalom egyik nagy alkotását —, mely az angol realista re- . gény csúcsteljesítménye. Galsworthy egész lényével gyűlölte a háborút, az imperializmust, sovinizmust, a nemzeti önteltséget, rendületlenül hitt az : egyéniség jogában, de úgy látta, hogy a társadalom szerkezete következtében az egyén minduntalan szembe kerül a társada- ; lommal. A háború elleni következetes gyűlölete állította John Gals- ! worthyt a költők, esszéisták, írók nemzetközi együttműködését szol- • gáló Pen Club mozgalom élére. Amikor Mrs. C. A. Dawson Scott 1921-ben megalapította a Pen • Clubot —, amely nevét a benne részvevő három nagy irócsoport (Poets, költők, Essayists, esz- széisták, Novellistists, elbeszélő írók) kezdőbetűit kapta — azzal a céllal, hogy közelebb hozza egymáshoz a világháború által ; szellemileg is széttagolt Európa íróit és ezáltal a nemzeteket is a megértés, az együttműködés jegyében, John Galsworthy lett a Pen-Club elnöke. Ebben a minőségben kétszer járt Magyar- országon. Először 1926-ban a Berlinben megtartott, negyedik nemzetközi Pen-Club kongresszusa után látogatott el Budapestre. Itt megállapodtak abban, hogy az 1928. évi kongresszust a magyar fővárosban tartják meg. De erre csak 1932-ben került sor. Európa akkor már meglehetősen kaotikus állapotban volt. Ezért felvetődött a gondolat, hogy az 1932- re tervezett budapesti nemzetközi kongresszust el kellene halasztani. Végül mégis úgy döntöttek, hogy megtartják a budapesti kongresszust, időközben Galsworthy felesége is felgyógyult éa eljöhettek a kongresszusra. Galsworthy a budapesti kongresszuson nagyhatású beszédében arra kérte a kongresszus részvevőit, hogy minden eszközzel szolgálják azt az eszmét, amelyet az egyesület célul tűzött ki maga elé az emberiség álmának, az igazságon és a nemzetek egyenjogúságán alapuló világbékének megvalósításáért. John Glasworthy néhány hónap múlva, 1933 januárjában meghalt, Európa népei pedig csakhamar az első világháborúnál is pusztító bb, öldöklőbb második világháborúba keveredtek egymással. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat K1SZ- bizottságán beszélgetünk — a vállalat Társadalmi Tervező Irodájának tagjaival. Házigazdánk Neumann Ádám, a bizottság titkára, az alig egy éves múlt eredményeiről tanúskodó szerződéseket mutatja. Bolyban 100 fős úttörőtábort, Balatonszemesen nyaralótelepet, Sellyén klubot terveztek. A TTI ötlete régi. de a BÉV-nél a legutóbbi időkig nem volt megfelelő ember, aki az erőket feltárta, s összefogta volna. Tóth Ferenc építészmérnök, építésvezető, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsának titkára, a TTI mindenese, szabadkozik: ezt aztán igazán nem szabad személyhez kötni. A vállalatnál többszáz műszaki dolgozik. köztük száznál több fiatal. Produkálni akarnak, bizonyítani — s időnként némi kis mellékeshez jutni — ez minden. A tervezői kapacitáshiány csak gyorsította az ifjúsági tervező „irodával” kapcsolatos tervek realizálását, mintahogy ösztönzően hatott az a tény is, hogy a nagy tervező intézetek. illetve vállalatok csak ritkán, s többnyire vonakodva vállalják el az ifjúság szórakozási, pihenési, sportolási igényeit kielégítő létesítményekkel kapcsolatos megbízatásokat. — S a családi házak? — Ez már valóban nem a mi feladatunk, csak azért vágtunk bele. mert a siklósi Magyar-Bolgár Barátság Tsz megbízása alapján megkeresett bennünket a járási KISZ-bizottság. Azt kérték, olyan házakat csináljunk, melyekben szívesen laknak majd idősek, fiatalok. Harkányban épülnek fel majd ezek a házak, a pécsi út és a vasút háromszögében. Falusi házak városi igényű fiataloknak! A megbízás tetszett, nagyon is. Éreztük: több ez annál, mintsem hogy egy-két ember megcsinálhassa. összedugtuk hát a fejünket. s kiírtuk a pályázatot... Ami van Tihanyi János 19 éves. technikus. A családi ház kategóriában nyert dijat. — Abból indultam ki, ami van. ami a realitás: szupei- modern ház nem kell a mai falusi embernek, a fiataloknak sem. Könnyen beszerezhető, hagyományos anyagokból készülő, a szomszéd házához hasonló, ■ de annál mégis sokkal korszerűbb épületet kell csinálnunk. Az i általam tervezett ház alap- j területe 100 négyzetméter. S Három szoba, konyha, s ter- j mészetes minden szükséges I mellékhelyiség. A kamra j nagyméretű, s a városi méretekhez viszonyítva nagy a konyha is. De már nem lakókonyha. A tisztaszobát szerintem mielőbb el kell felejtenünk. Ezt úgy kívántam segíteni, hogy nincs a házban úgynevezett zsákszoba. A lakás körbejárható, minden szobát használni kell. Sokat foglalkoztam a ház külsejével. A mai falu szerintem nagyon csúnya, s ezt mindenekelőtt a gombamód szaporodó sátortetős házak okozzák. Aszimetri- kus, csapott tetejű, palával fedett házat terveztem — fehér falakkal. Ferk Sándor ugyancsak technikus, s szintén 19 éves. Véleménye azonban sok mindenben különbözik Tihanyi Jánosénál. — Az a baj, hogy máról- holnapra elfelejtettük mindazt, amit a magyar paraszt évszázadok alatt kialakított. A falusi népi építészetben mindennek funkciója volt, s minden megoldás nagyon mutatós volt. Én a hagyományos, az úgynevezett fésűs beépítés híve vagyok, ha falusi házakról van szó. Pályamunkám háromszobás családi ház. nyeregtetős megoldással, tehát tulajdonképpen úgynevezett ..hosszú ház”. Nagy jelentőséget tulajdonítottam a konyhának, kamrának, padlásnak. A padlásfeljáró például közvetlenül a bejárat mellett van, a konyha pedig viszonylag nagy. Igaz, egy válaszfal két részre osztja ... — Ügy kétezer forint körül van négyzetmétere. Egy lépés előre Bötkös József né építész- mérnök a sorház kategóriában nyert. — Emeletes falusi ház? — hát ez nálunk nem megy. Először önkéntelenül erre1 gondol az ember, de aztán könnyen talál ellenérveket is. A fiatalok nem akarnak hajnaltól vakulásig dolgozni, nem akarnak a háztáji rabjai lenni. De többségük azért ragaszkodik a kerthez, s a viszonylag nagy udvarhoz. Az általam javasolt ház kétszintes. Minden szinten azonos beosztású lakások vannak, külön terasszal, illetve feljáróval. A lakás központja a nappali, melynek külön összeköttetése van a kerttel. A felhasznált anyagok egyszerűek, könnyen beszerezhetők, Blokk-tégla, előregyártóit födémek, gerendák, béléstestek. A konyha, az előtér*, sőt még a nappali is műanyaggal, burkolt, . illetve mozaik-burkolatú — falun még jóidéig sár lesz... Harka János mérnök, építésvezető nincs jelen a beszélgetésen. de neve újra meg újra visszatér. Az ő javaslata egy kicsit már a holnap: garázzsal ellátott szalagház. Tóth Ferenc mondja: A szövetkezeti lakások előbb- utóbb falun is elterjednek; ez pedig leggazdaságosabban többszintes szalagházban valósítható meg. Az idegenkedés egyelőre nagy: óthallat- szik a fal, nem mondhatják: ez az én házam... Harka János megoldása ezeket a lélektani, dolgokat veszi figyelembe. A kétszintes szalagház alsó szintjén vannak a kiszolgáló helyiségek (konyha. fürdőszoba, stb.) illetve a lakásokat elválasztó garázsok. A szobák dobozszerűén helyezkednek el a közös alapon — kiküszöbölve a közös falakat, s egyben különálló családi házak illúzióját keltve... Jó úton A siklósi tsz vezetői és fiataljai örömmel fogadták a terveket. Néhány konkrét megrendelés is érkezett már, s többen most tanulmányozzák a javaslatokat. Van olyan nap, hogy kétszer-há- romszor is csörög az építők KISZ-bizottságának telefonja — házügyben. Hol a leendő tulajdonosok telefonálnak, hol a tervezők. A TIT tehát nemcsak színt, de lendületet is adott a BÉV-nél folyó — egyébként hagyományosan jó — ifjúsági munkának Békés Sándor URH-val a pécsi éjszakában Megbicsaklott sorsú emberek Tetuplotunyilásra várva... — A Villa JNegra lakói Bővítik a Shell-szervizt Mosó-alagút, újabb javítóállások és 700 féle autóscikk az 1971-es autós-szezonban Február 8-án visszaérkeztek az építők, s várhatóan május végéig befejezik a Shell szerviz bővítését. A pécsi igények sürgetően megkövetelik, a forgalom nagyon is indokolja, hogy vidéken először Pécsett fejlesszék a j szerviz és javító kapacitást. A mostani ugyanis már a megnyitás napján kicsinek bizonyult, hogy mennyire megkedvelték a pécsiek a Shell szolgáltatást, jól illusztrálja néhány számadat. Míg kezdetben havonta 600— 700 ezer forint forgalmat bonyolítottak le, most meg- j haladja az 1.3 milliót, sőt az j autós főszezonban — az el- ! múlt év augusztusában — j 1.8 millió forint volt. Az új épületek alapjai még a múlt esztendőben elkészültek, s ugyancsali megtörtént | a terület feltöltése is. A 23- ! as Állami Építőipari Válla- ! j lat munkatársai visszaérke- ' j zésük után először majd az I utakat és a létesítmények aljzat betonját készítik el. Ezután már gyorsan megy az INTEGRÁL Tervező Intézetben tervezett, és a 23-as Al- 1 lanti Építőipari Vallalat által elkészített, könnyüváz- szerkezetes, panelfalas épület összeszerelés«. Este tíz óra. A Pécs városi Rendőrkapitányság épülete előtt parkol az éjszakai ügyeletes rendőrségi autó. — Csendesnek, vagy „viharosnak” ígérkezik a mai pécsi éjszakai élet? — Nehéz előre jósolni — mondja a főtörzsőrmester — miközben beülünk az autóba. — Néha csendes az éjszaka, néha pedig még az egyik ügyet be sem fejeztük, máris kapjuk rádió- telefonon az újabb feladatot. Felberreg a motor. Indulnánk is kőrútunkra, de egy másik gépkocsi áll meg mögöttünk. Harminc év körüli, szürke télikabátos nőt segítenek ki belőle. A nő támolyogva áll az autó mellett. — Régi „ügyfelünk” — mondja a főtörzsőrmester. — Biztosan megint csavargóit, nincs munkahelye, a szórakozóhelyeken fogja az alkalmi ismerősöket... Bevezetik az éjszakai ügyeletre. Lerogy a kispadra, fejét a tenyerébe hajtja. — Már megint nem dolgozik, miből él, Ica? Felemeli a fejét, arcán vi- gyorrá torzul a mosoly: Az új létesítmények. Alag- útmosó: a gépkocsik belsejét kiporszívózzák, majd az olasz Ceccato-nál modernebb mosóberendezés lemossa és megszárítja a gépkocsik karosszériáját. Alsómosás. Külön helyiségben történik a a gépkocsik alvázának tisztítása és ápolása. Szociális helyiségek. Előreláthatólag a mostani létszám kétszerese dolgozik később a Shell szol- í gálatában, így az öltözőt és j fürdőt ehhez alkalmazkodó- an bővíteni kell. A javító | műhelyben két újabb gépkocsi állást készítenek, így a j javítóműhelyek száma is duplájára emelkedik. A bővítés elkészülte után — már az idei autósszezonban — naponta 30—35 gépkocsi komplett szervizét tudják ellátni. A gépkocsi felső mosását szinte korlátlan mennyiségben vállalják. A fő szolgáltatás természetesen továbbra is az üzemanyag eladás, szerviz és javítás marad, de nagy mértékben bővíteni kívánják az autós cikkek, alkatrészek árusítását is. Sőt a nyári kirándulásra indulók számos camping cikken kívül még focit is vásárolhatnak, a népszerű fogyi-roliról nem is szólva. — Miből?... Vannak még jóemberek, akik meghívnak — mondja mély meggyőződéssel, aztán elfordul, mint aki befejezte a beszélgetést. Visszaülünk gépkocsinkba, indulunk. Hidegnek ígérkezik az éjszaka, kemény fényük van a csillagoknak. A Hal térnél járunk, amikor megszólal a rádió. Bennünket hív: — A Rákóczi úton haladunk a Zsolnay szobor irányába. — Menjenek le a vasútra, az őrsön egy részeget őriznek. Az állomáson botrányt okozott, vigyék a kijózanítóba — halljuk az utasítást. Idősebb férfit találunk az őrsön. Szakadt, olajos a ruhája. Alig tud beszélni. A személyi igazolványa szerint segédmunkás. Levezetjük az autóhoz. A gépkocsivezető pokrócot terít a hátsó ülésre. — Nem egyszer volt már példa rá, hogy ittas ember szállítottunk a detoxikáló állomásra és utána nekem kellett kimosni az autót... — ! mondja. A kijózanító állomás | csendes, mi hoztuk az első j vendéget. I Sorsára hagyjuk, itt jó ke- j zekben van. — Megnézzük a Jókai téri ; pincéket — mondja a fő- ; törzsőrmester, amikor ismét { a város belterülete felé ha- j ladunk. Ott néhány háznak i mindig nyitva a kapuja és a í kapu alól nyíló pincék me- i legét így télidőben felkere- ; sik a csavargók. | Elemlámpák imbolygó fényénél megyünk lefelé az egyik pince lépcsőin. Nagy halom tojásszén „zárja el” útunkat, A tojásszénen rongyhalmaz, azon pedig egy öregember fekszik összekuporodva. Hunyorgat az elemlámpa fényében. — Ez a Jóska — mondja a főtörzs. — Egyedül van? — kérdi tőle. Az öregember felkászálódik. — Egyedül. Ma nincs társam ... Ö is régi ismerős. Van lakása, de felesége sokszor nem engedi haza. Alkalmi munkákból, szénbehordásból keres néhány forintot. Mondják, hogy nincs vele baj. csendes öregember. A kisállornás épülete felé gurul autónk. — Az egy „Villa Negra” — mondja a főtörzs. — Minden éjszaka találunk ott vendégeket. Az ellenkezőjét tapasztalom most. amikor az egyik váróteremben felgyújtjuk a villanyt. Sehol egy lélek. Néhány pillanat múlva egy vasutas jön be, itt teljesít szolgálatot. — Fél órája, hogy elküldtem a lakókat — mondja. — Mert megint betelepültek... — Kik voltak itt? Úgy válaszol, mint aki régi ismerősök nevét sorolja: — Hát a szakállas, aztán az öreg Rőt, a Suba ... szóval a törzsvendégek. — Meg egy nő, de azt nem ismerem. Elég részeg volt... Benyitunk a másik váróterembe. A pádon egy jólöltözött fiatalember ül. Bóbiskol. Igazoltatják. Semmi rendellenesség, bejelentett lakása, munkahelye van. — Miért nem megy haza? — összevesztem a faterokkal. Nagyot sóhajt — Azt hiszem, el is költözök hazulról .. Abban a pillanatban, amikor ismét autóba ülünk, megszólal a rádió: — A Borostyánban verekedés van, nézzék meg! Órámra pillantok, fél tizenkettő. Egy perc alatt a Borostyánnál vagyunk. A söntés- nél egy férfi áll, azaz imbo- lyog, vérző orrát törülgeti. De már mellette van egy rendőrjárőr és egy* önkéntes rendőr. Rövid „tényállás”: részegen jött be, nem szolgálták ki. erre megtámadta az egyik vendéget és a pincért is ... A járőr igazoltatja, ránk nincs is szükség., A zenekar tangót játszik, a párok összeborulva lépkednek a parketten ... Gyorsan helyreállt a nyugalom ... Éjfél körül jár az idő, amikor a nagyállomás váróterméhez érünk. Már bezárt a büfé, a székek az asztalokra téve, egy takarítónő söpörget. De a nagy fekete kályha mellett idős asszony gubbaszt, összekuporodva. — Miért van itt, mama? Az öregasszony felénk fordítja sápadt, ráncos arcát. — Templomra várok — mondja s elkérik tőle személyi igazolványát. Szajkj lakos. — Milyen templomra vár néni? — Hát a nyitásra. Elsé péntek. Mindig eljövök t székesegyházba... — mondja. — Van hozzátartozója? — Egy fiam. az állami gazdaságban dolgozik ... — Nem keresi magát? A nénike sírva fakad ... — De. biztosan keres ... Neve. címe bekerül a rendőr jegyzetfüzetébe, aztán csak sóhajtunk: mit lehet itt tenni? Bevezetjük a kultúrváró- terembe, pihenjen. — Mikor akár hazautazni? — Holnap fiam. ha voltam a templomban ... Hajnalodik. Üjabb hívásunk nincs. Azt mondják a rendőrök: nyugalmas éjszaka volt. Garay Ferenc
